Ha hamarabb terhes vagy keresőképtelen leszel, mint ahogy felmondanának, akkor nem tehetnek ki, mert a terhesség és a keresőképtelenség felmondási tilalom. A táppénz nem számít bele az ellátások alapjába, úgyhogy ettől nem lesz kevesebb. Egy nagyon minimálisat ront az átlagon, hogy előtte 15 nap 80%-os betegszabadság van, mert ez még beleszámít, de minél hosszabb normál időszak van előtte az évben, annál elhanyagolhatóbb ennek a szerepe. Ha közalkalmazott vagy, akkor a 0. vagy 13. havi fizetéssel meg az addig megvalósuló béremeléssel szerintem meglesz a maximális gyedhez szükséges átlag.

Gyedre a szülő jogosult, aki a gyermeket saját háztartásában neveli. Az apa is szülő, úgyhogy neki is jár, amennyiben rendelkezik a jogosultsági feltételekkel: igénylés előtti 2 évben legalább 180 nap biztosítás és egy aktuális biztosítás. Amíg mindketten jogosultak vagytok a gyedre, addig akárhányszor megigényelheti bármelyikőtők, de mindegyikőtök ugyanannyit fog kapni, mint amennyit saját maga előszöri megállapításra kapott, tehát ha közben változik a bér, az nem fogja befolyásolni a régi összeget.

2006-tól teljes munkaidőben is lehet gyes mellett dolgozni. A munkáltató havi 1.950 Ft-ot takarít meg, ha gyeses kismamát foglalkoztat, mert akkor nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni. Októberig, mert novembertől az egész ehó dolog megszűnik. Hátránya a munkáltató oldaláról az, hogy felmondási tilalom véd a gyes végéig, vagyis nem szűntetheti meg a munkaviszonyodat.

Szabadság a tgyásra és a gyed 1. évére járt. Ha a szülés előtt kivetted az összes 2003-as szabit, akkor lehetséges, hogy csak 20 napod van, mert akkor a tgyásra járót és a gyedre járónak kb. az 1/3-át már elfogyasztottad. Kérj egy kimutatást arról, hogy mennyi volt - ha volt - a 2002-es maradék és mennyit vettél ki 2003-ban, csak ezek alapján lehet pontosan kiszámolni. A felmondási tilalom 30 napja és a felmondási idő ledolgoztatható fele alatt valóban ki szokták adni a szabadságot, mert minek fizetnék duplán (hogy arra munkavégzés nélkül is - mert dolgoztatni nem fognak - megkapod a béredet és után még meg is váltják a szabidat, mondván, hogy bentmaradt). Nem értem, hogy a cégnek mi a jó abban, hogy közös megegyezést ajánl, mert ahogy látom, ugyanazt akarja kifieztni, amit rendes felmondás esetén is kellene. Ha bruttóban ugyanannyit adnának is megegyezéses bér címén, mint amennyi a felmondási időre járó bér, végkielégítés, szabadságmegváltás lenne, akkor sem javaslom semmiképpen, hogy ezt így elfogadd és közös megegyezéssel szűnjön meg a munkaviszony. Ha van rá esély, hogy a felmondási tilalom alatt terhes vagy keresőképtelen - és utána ezalatt terhes - leszel, akkor mindenképpen jobban jársz, ha nem mész bele, mert akkor az új felmondási tilalommal bebiztosítod magad, hogy onnan menjél szülni és az kényelemes dolog. Ha úgyis előbb-utóbb munkanélkülire mész, mert egyhamar nem lesznek új felmondási tilalmak, akkor sem javaslom a közös megegyezést, mert ha egy összegben van kifizetve ez a sokminden, akkor abból sokkal több adóelőleget vonnak - ami persz visszajár a bevallásban, de így egy évet várni kell a különbözetre. Munkanélküli ellátást kapóként egyébként ugyanúgy jár a tgyás és a gyed, csak ehhez szüneteltetni kell a járadékot. Ha 180-nál kevesebb bérezett napod van az irányadó időszakban, mert valamennyi így is biztos lesz, akkor a kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese a tgyás és a gyed alapja, ugyanúgy, ahogy ha munkaviszonyban állnál, akkor is számolnák. Ilyenkor a munkaügyi központ minősül foglalkoztatónak és ő állítja ki a foglalkoztatói igazolást, amivel az egészségbiztosítási pénztárnál tudod igényelni a tgyást (a -28. naptól már lehet) és utána a gyedet ugyanígy.

Akkor ha jól értem, akkor ugyanaz és ugyanúgy számít be, mint az EU-s országoknál. Ennek az a lényege, hogy a kint biztosításban töltött időt figyelembeveszik, az előzetes biztosításba beszámítják (táppénzhez, tgyáshoz, gyedhez egyaránt, de táppénzhez cask akkor, ha folyamatos marad a biztosítás), a jövedelmet viszont nem, mert magyar tb ellátásnak az a jövedelem az alapja, ami után 4%-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, ez pedig csak az itthon kapott jövedelem. A 180 nap előzetes biztosítása tehát meglesz (feltételezzük, hogy a másik jogosultsági feltétellel, az aktuális biztosítással is fog rendelkezni,), nem lesz viszont 180 bérezett napja az irányadó időszakban, ilyenkor a 180-nál kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után állapítják meg az ellátást. A táppénznél ez másképp van, ott180-nál kevesebb bérezett nappal a táppénz alapja legfeljebb a minimálbér, mert itt szigorúbb a törvény. A táppénz nem számít bele az átlagba, ezért ez a későbbiekben nem befolyásol semmit. Röviden és egyszerűen tehát itthon a minimálbér kétszerese fölötti jövedelme legyen - ha táppénzre készül, akkor a táppénz előtti 80%-os betegszabadságot is figyelembe véve. Legjobb a határozatlan idejű munkaviszony, mert akkor be van biztosítva minden ketteske és a többiek után is, de ha ez nem megy, akkor legalább addig tarson a szerződés, amíg a tgyást megigényli. Akinek a biztosítása a tgyás alatt szűnik meg, annak passzív jogon jár az ellátás végig. Start kártyával is ugyanígy van minden, az csak a munkáltató oldaláról jelent különbséget, de ez nem az én szakterületem, úgyhogy többet nem tudok róla mondani.

A passzív táppénz lejárta után igényeljen munkanélküli ellátást, ezzel biztosításba kerül. A járadékot szüneteltetve jogosult lesz tgyásra és gyedre, ugyanúgy, mintha munkaviszonyban állna. Ha nem kerül biztosításba, akkor biztosított eltartott hozzátartozójaként is járhat neki az egészségügyi szolgáltatás, ehhez egy nyomtatványt kell kitölteni, amin ezt bejelentitek. Fizetni csak akkor kell, ha ilyennek sem minősül és ez utólag kibukik valahol - elméletileg 3 éven belül kiszámlázhatja az egészségbiztosítási pénztár.

Ha munkanélküli alatt járadékot értesz, akkor az biztosításban töltött idő és ezzel megvan a 180 nap előzetes biztosítás, ami a jogosultsági feltétel. Ez nem ugyanaz, mint a 180 bérezett nap, ami ha megvan, akkor - minimálbér kétszerese fölött - másképp számolják az ellátás összegét. Ha 180-nál kevesebb bérezett napod van, akkor a tgyás és a gyed alapja a 180-nál kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.

Akár a gyed, akár a gyes alatt születik ketteske, ha 0 bérezett napod van, akkor a tgyás és a gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha szabadságból és a táppénz előtti betegszabadságból van 180-nál kevesebb bérezett napod, mert visszamész szabadságot kivenni, majd táppénzre, akkor az ellátások alapja a 180-nál kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Annyira előre most nem menjünk az időben, hogy mi van akkor, ha 2008.07.21 után szülsz.

Akár a gyed, akár a gyes alatt születik ketteske, ha 0 bérezett napod van, akkor a tgyás és a gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha szabadságból és a táppénz előtti betegszabadságból van 180-nál kevesebb bérezett napod, akkor az ellátások alapja a 180-nál kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Bruttó 100.000-ből tudok minimálbér kétszeresét meghaladó átlagot csinálni, ha gondolod, hogy szükség lesz rá, keress meg. Szabadság a tgyás idejére és a gyed 1. évére járt. Munkábaállástól év végéig megint jár időarányosan.

A táppénzjogosultságod a táppénzelőzményt figyelembe véve kb. 7 hónap lenne még, de passzív jogon csak 90 napig jár. Utána igényelj munkanélküli ellátást, jogosult leszel rá, majd a -28. naptól szüneteltesd és igényelj helyette tgyást. A táppénz, a tgyás és a gyed egyaránt 2006-ban indul (kivéve a táppénz, ha dec. 31-én már táppénzen voltál), 2005-ben van több, mint 180 bérezett napod, ezért a 2005-ös átlag lesz az ellátások alapja. A táppénz nem számít bele az átlagba.

A kitöltési útmutató szerint a munkáltató akkor veszi figyelembe, ha kifizetés előtt ott van a nyilatkozat és az adójóváírás feltételeinek megfelelsz, tehát még nem érted el az 1,5 milliót. Feltételezem, hogy így januárban ezt még nem lépted túl, úgyhogy ha a februári számfejtés előtt leadod a nyilatkozatot, akkor a ennek figyelembevételével kell számfejteni a béredet.

Az előzetes biztosításod nem rövid, tehát azzal a jogosultsági feltétellel, hogy az előző 2 évben 180 nap biztosítás, bőven rendelkezni fogsz. De kellene egy aktuális biztosítás is, mert ez a másik feltétel. Ha az nem egy határozatlan idejű munkaviszony márciustól, akkor inkább a munkanélküli vége előtt helyezkedj el 2 hónapra, akár úgy is, hogy 1 hónap munka, 1 hónap passzív táppénz, aztán vissza munkanélkülire, a fennmaradó napjaidra járni fog a járadék és ha ezalatt leszel jogsoult tgyásra, vagyis éred el a -28. napot, akkor jogosult leszel tgyásra és gyedre. Azért jobb így igényelni, mint egy határozott idejű, szülés után nem sokkal megszűnő munkaviszonyból, mert így nem passzív jogon fog járni, hanem munkanélküli ellátást szüneteltető biztosítottként ugyanúgy kapod, mintha lenne közben munkaviszonyod és ez óriási előny egy esetleges ketteskénél.

Nem írtad, hogy mióta dolgozol egyeske után, de feltételezem, hogy nincs még fél éve, hogy visszamentél. Ha nem tudsz 180 bérezett napot felmutatni, és ebbe a táppénz nem tartozik bele, de minden más igen, akkor ilyen bér mellett is csak a minimálbér kétszereséből számított tgyásra számíthatsz. A gyednek is a minimálbér kétszerese lesz az alapja, de ez egyúttal a maximumot is jelenti, tehát itt nem ér hátrány amiatt, hogy nincs 180 bérezett napod. A nettó maximális gyed adójóváírással 73.000 Ft körül van, a 180-nál kevesebb nap esetén minimálbér kétszereséből megállapított tgyás pedig kb. 81.000 Ft. A táppénz nem befolyásol semmit, mert nem számít bele az átlagba, úgyhogy táppénzre nyugodtan mehetsz. Annak ha nincs meg a 180 bérezett nap, akkor a régi, gyed előtti bér lesz az alapja- felső határ és gyedet terhelő 8,5% nyugdíjjárulék levonás nélkül. A szabadágról azért nem tudok mit mondani, mert egyrészt Te tudod, hogy mikor jön jobban az a szabadság, most, vagy majd x év múlva munkábaállás előtt, hogy kitóld vele a babázást, másrészt nem tudom, hogy milyen bért kaptok a szabadságra, távolléti díjat, amit az Mt. ír elő (ha igen, ebbe nálad mi tartozik bele) vagy esetleg átlagkeresetet, a kettő között pedig nagy különbség lehet.

Táppénzre a folyamatos biztosítással megegyező időre vagy jogosult. De amíg nincs 180 bérezett napod, addig csak a minimálbér a táppénz alapja, egy kivétel van, de azt ennyiből nem tudom megmondani, hogy Nálad ez van-e. Ha gyes mellett dolgozol és keresőképtelen vagy, akkor jár a táppénz. A gyes és a táppénz nem számít bele a tgyás és a gyed alapjába.

Nem, legalábbis egyelőre, 1 éves koráig nem. 1 éves kor után lehet csak dolgozni gyes mellett, de akkor teljes munkaidőben is.

Ez nem kiskapu. Ha jogosult vagy egy ellátásra, akkor miért ne igényelnéd? Pláne, hogy nem csak a tandíjat spórolod meg vele, de egy kis plusz jövedelmed is lesz. Ami jár, az jár és azt meg kell igényelni. Ha közalkalmazott vagy, akkor az illetményszámfejtő hely fogja folyósítani a gyest, kérjél tőlük igénybejelentőt.

A táppénz nem számít bele az átlagkeresetbe, csak a bérezett napokból számolnak. Ha az előző évben van 180 bérezett nap, akkor az az alap. Ha így nincs, még megpróbálják a tgyás, gyed 1. napját megelőző naptól közvetlenül visszafelé összeszedni a 180-at, táppénznél ez nem szokott összejönni. Ha sehogy sincs 180, akkor a 180-nál kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap.

Passzív jogon az jogosult maximum 90 napig táppénzre, aki a biztosítás megszűnését követő 3 napon belül lesz keresőképtelen. Te a biztosítás tartama alatt mennél táppénzre, ha gyeden vagy és közben van munkaviszonyod, akkor hosszú és folyamatos a biztosításod, az előző évben nem voltál táppénzen, ilyenkor akár 1 évig is kaphatnál táppénzt.

Ha egyeskével babázás alatt van munkaviszony, csak tgyáson, gyeden, gyesen vagy, akkor közben ketyeg a biztosításod, úgyhogy a jogsoultsági feltétellel, a 2 éven belül 180 napi biztosítással kb. 4-szer fogsz rendelkezni :) Ha 0 bérezett nappal beleszülsz a gyedbe vagy a gyesbe, akkor is jogosult leszel ketteskével tgyásra és gyedre, alapjuk az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz. Amit Te olvastál, az egyébként egészen más. Az a passzív ellátások beszámításáról szól. Neked élő biztosításod van, az nem kérdés, hogy beszámít az előzetes biztosításba.