|
Kérdezz-felelek
A leírtak alapján, a kislánya valószínűen nagyon empatikus és érzékeny típus, de ezzel alapvetően nincs semmi gond. Akkor érdemes gyermekpszichológiai segítséget kérniük, ha napi szinten többször is a sírás az ami meghatározza a gyermek attitűdjét, mert az érzelmi labilitásra utal, ami mögött szorongás, önértékelési problémák állhatnak
Üdv. :
A gyermekem jellenleg 6-os és sokszor úgy éli meg a mindennapokat az osztályában, hogy őt bántják és nem szeretik az osztálytársai. Ő most örlödik, hogy maradjon e az osztályában vagy sem, mivel a pedagógusait szereti és nem szeretne tőlük megvállni. Szeretne nem kívülálló lenni, de probálkozásai nem sikerülnek. Mit tanácsol hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani?
Válaszát előre is köszönöm!
A leírtak alapján, javasolnék önöknek egy gyermekpszichológiai konzultációt, ahol részletesen át lehet beszélni ezt a kialakult állapotot és az annak megfelelő kezelést. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 0630-3550177.
Üdv. :
Valószínű hogy ez egy nyugtalanabb állapot a kisfiánál, valami érzelmet feldolgoz, vagy éppen nem tud feldolgozni. 2-3 hónapig amennyiben fenn áll ez az állapot, úgy érdemes lenne kérnie egy gyermekpszichológiai konzultációt. Minden jót kívánok önöknek.
Üdv. :
Fogalmam nincs mi történik a kisfiammal!
Sose volt verekedős,tisztelettudó volt ,kedves mindenkivel!
Kicsit érzékenyebb a lelke,ezt tudtuk,voltunk is vele 7 éves korában ( most 9) pszichologusnál,utána teljesen jól lett! Nem hisztizett, jó kedélyű lett!
Mióta megkezdődött a 3. osztály, sorra kapja a beírásokat, verekszik,visszabeszél! Ő azt mondja piszkálják, és már nem tudja elviselni ,hogy cukkolják! Beszédhibája van. Az egész osztály viselkedése megváltozott,szinte minden szülőtől azt hallom, hogy még a lányok is meg vannak szédülve,verekednek, bántják egymást!
Mit tegyek? Mi lehete ez? Szorongás az iskolától? attól félek egyszer nagy baj lesz! Olyanokat mond,legszivesebben világgá menne,annyira elege van az iskolából!
Kérem adjon tanácsot!!
Tisztelettel egy aggódó anyuka!
A leírtak alapján enyhe viselkedés zavar áll a kisfia viselkedésének a hátterében. Amennyiben 2-3 hónapig fenn állnak ezek a viselkedésbeli attitűdök, úgy érdemes lenne kérnie egy gyermekpszichológiai konzultációt. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 06303550177.
Üdv. :
Van egy 5éves kisfiam. Eddig minden rendben volt a normál kisgyermek életet élte. Aztán idén októberben elköltözünk új helyre. A régió lakott születése óta. Új lakás, új óvoda, új kisbarátok. Minden nagyon tetszett neki. Figyeltünk a fokozatosságra is. Elköszönt a lakás ismerése,berendezése együtt majd az új ovi. Látszólag minden simán halad. Majd most szerdán kb minden rossz volt. Eltört bent tányért, nem aludt ahogy szokott leszidták, a különórán összeverekedett egy kisgyerekkel. Kb egy hangyát se tudna bántani. És innentől minden rossz volt. Gondoltam kicsit segítek neki csütörtökönbelhoztam ebéd után. Akkor sokat panaszkodott hogy a gyerekek kiközösítik nem játszanak vele. Mi itthon igyekszünk sokat foglalkozni vele de hozzá tartozik hogy 8honapos kismama vagyok már nem úgy megy mint régen. És itt jött a nagy mélyrepülés. Pénteken nem bírt lábra állni. Pánikszerűen hívtam a gyerekorvost akivbeutalt minket sebészete és rtg re. A bal bokájával mentünk. Feltüntetett hogy a kocsiban vígan ácsorog az addig annyira fájó lábán. Semmit nem találtak hazajöttünk. Alvás közben kegyetlenül zokogva ébredt. Na itt már az ellenkező lába fájt. Maga a fájdalom érzet valósnak tünt. Ám teljesen eltüntetni mikor apuka bement legozni vele. Játék alatt semmi baja nem volt vidáman szaladt ki hozzám. Majd jött az este a lefekvés. Ujjra kezdődött a műsor. Fáj a lábam, stb stb. Elvittük a helyi ügyeletre. Ott lemondtam a doktorurnak hogy mi a gyanúm hogy ez nem valósfájdalom ez beképzelt hogy foglalkozzunk vele. Pedig 24órábol 23vele van foglalkozva. Viszont bevallom kezdem feladni. Nem tudom mit tegyek. Segítsen kérem
Amennyiben már 2-3 hónapja fenn áll ez a viselkedés béli állapot, úgy érdemes lenne kérnie egy gyermekpszichológiai konzultációt, ahol részletesen fel lehet tárni a viselkedés okát és az annak megfelelő kezelés is elindulhat. A leírtak alapján nekem csupán játszmának tűnik, de mivel nem találkoztam a kisfiával, ezért ezt ne vegye diagnózisnak. Személyes konzultáció szükséges. Minden jót kívánok önöknek.
Üdv. :
Kislányom 7,5 éves, másodikos. Középső gyermek. (Egy 9 éves bátyja és egy 3 éves huga van.) Értelmes, alapvetően jó rajztehetséggel megálldott gyerek volt az oviban. Az ovónők külön dicsérték az ügyessége miatt. Segített, kedves volt. Az első osztályt zökkenőmentesen vette. Mióta másodikba jár, állandó mondata lett a: Nem tudom. Egyszerűen nem csinál meg dolgokat, olyan is előfordult, hogy kihagy feladatokat a dolgozatban, mert az elsőre túl nehéznek tünt számára. Az önértékelése negatív. Bármi feladatot megold, és az nem hibátlan már rögtön értéktelen. Itthon is csak azt hajlandó megcsinálni, amihez épp kedve van, vagy meg se próbálja azokat (ezek nem nagy dolgok, csak, hogy fésülködjön meg, kösse össze a haját, vigye ki a törölközőjét, ne hagyja el az iskolatáskáját). Jórészt utál mindent: a telet, az iskolát, és néha úgy érzem minket is. Egyre csak azt hajtogatja, hogy régebben milyen jó volt. (nyáron, amikor kisebb volt, amikor nem kellett iskolába járni). Állandóan az osztálytársnőjéhez hasonlítja magát, aki szerinte mindentudó, ő pedig semmit nem tud. Teljesen leblokkol. Hiába mondogatjuk neki, hogy ügyes, okos ő is, nem használ, sőt néha még sírva is fakad. Mit lehet ezzel a problémával tenni? Várom válaszát!
A leírtak alapján enyhe depresszív állapot látszik, az önértékelési problémák mellett. Mindenképpen javasolt , hogy keressenek meg egy gyermekpszichológust, aki segíteni fog önöknek a jelenlegi állapot kezelésében. Minden jót kívánok önöknek.
Üdv.:
Van egy 10 éves lányom , aki retteg a hányástól és a vírusoktól. Olyannyira ,hogy az életminőségét befolyásolja. Peldául: nem hajlandó enni az iskolai menzán, sportoló múltját feladta, mert a legutóbbi gyomorvírust (véleménye szerint) az egyesületben kapta el, félve eszik és csak keveset, és attól a kevés ételtől is teltségérzete van (gasztroenterológián is jártunk már , ott mindent rendben találták). Ez a teltségérzet is hullámzó, jobb időszakban teljesen megszűnik. Utóbbi időben nagyon zárkozott, nem akar kimozdulni. Gyakran szorong.
5 éves korában kórházba kerültünk rota vírussal, ami nagyon megviselte. Ez az állapot azóta jellemző rá, bár néha enyhűl, majd visszatér. Iskolaszezonban a legrosszabb, a nyári szünetben enyhül . Ahogy egyre nagyobb a lányom, annál hosszabb ideig tart egy- egy ilyen időszak.
Hogyan tudnánk segíteni neki?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel; Anita
Elolvastam a levelét és azt javaslom hogy minél hamarabb keressenek meg egy gyermekpszichológust, aki segíteni fog önöknek a jelenlegi állapotot kiváltó okok feltárásában és ezt követően a megfelelő kezelésben. Mivel hosszú ideje tart már ez az állapot, nem kizárt hogy gyermek pszichiátriai konzultáció is szükséges lesz, de ezt majd a gyermekpszichológus eldönti. Sajnos ez az állapot otthoni keretek között már nem megoldható. Kitartást kívánok önöknek.
Üdv. :
Kérem írja meg, minél hamarabb hová forduljanak, hol kezdjék a gyerek vizsgálatát!
Azt javaslom, hogy amennyiben még mindig fenn állnak ezek a viselkedésbeli megnyílvánulások, úgy a kisfiú szüleinek kellene megkeresniük egy gyermekpszichológust, első körben nevelési tanácsadás célzattal. Ez a viselkedés felgyülemlett érzelmi elfojtásokra utal. Minden jót kívánok önöknek.
Üdv. :
7 és fél éves kisfiam szeptemberben kezdte az iskolát; nyugodt, kedves-mosolygós, de zárkózott kisfiú; mindene a foci. Második-harmadik héten volt 2-3 éjszakai felsírása (osztálytársak piszkálása után), de megnyugtatás után tovább aludt.
Két hete azonban szinte minden éjjel felsír (11 és éjfél között ált.), ül az ágyban nyitott szemmel, zokog, remeg, nagyon izzadt és ver a szíve; és nehezen nyugszik meg, ellöki a kezem. Néha érthetetlenül beszél és megnyugtatás után is fel-felzokog újra. Az iskolában minden rendben, a tanítőnők dícsérik (a “hónap tanulója” lett), de túl maximalista -az én szememnek tökéletes vonalakat kiradírozza és újrarajzolja, többször, amíg ő nem látja tökéletesnek; órán, felméréskor nem szól, hogy egy betűt nem ismer (még nem is kéne), csak zokog. Fociedzője is dícséri, mégis többször sír edzés előtt, de ha felvetjük, hogy ne edzen, hallani sem akar róla, megy és végigcsinálja. Hazafelé duzzog az autóban és nem mondja el, mi a baja (edzés után / iskolából hazafelé / hétvégi focimeccs után; mostanában nagyon sokszor). Mi abszolút dícsérjük, szeretgetjük, nincsenek elvárásaink, azt szeretnénk, ha jól érezné magát a suliban és nem szidtuk egyszer sem (nem volt miért) a sulival kapcsolatban.
Tegnap a férjem véletlenül elhagyta a suliban készített rajzát, ami lefekvéskor derült ki: 8-tól másfél órán keresztül ült az ágy szélén, sarok felé fordulva sírdogált picit, majd hüppögött-szipogott, kérdéseinkre nem reagált,nem nézett ránk, nagyon-nagyon nehezen sikerült ágyba csalni. Iskolapszichológus annyit javasolt, hogy ne járjon heti 3 edzésre (pihenhessen többet az agya) és egy hónap múlva beszéljünk, addig naplózzuk a tüneteket.
Én nagyon aggódom miatta, főleg a nappali, ad-hoc tudatos nem-kommunikálás/nem-reagálás, könnyes szemmel mereven maga elé bámulás miatt. Tudna tanácsot adni, mit tegyünk?
Előre is nagyon köszönöm válaszát!
Elolvastam a levelét és azt javaslom, hogy minél hamarabb forduljanak szakemberhez, azaz gyermekpszichológushoz. Egy pontos diagnózishoz és az annak megfelelő kezeléshez elengedhetetlen a személyes konzultáció. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton, elérhetőségem: 06303550177.
Üdv. :
Kislányom 4,5 éves, középsős. Okos, talpra esett, barátságos, ám igen érzékeny kislány. Amit még tudni kell róla, hatalmas akarat van benne, ha valamit nagyon nem szeretne, kivágja a naaagy hisztit. Ezzel kezdőttek a problémáink. 2 óvónénije van, az egyik egy tünemény, a másik szerintem nagyon jó pedagógus, de mint ember hát..mit ne mondjak. Fölényes és sokszor érzem, hogy átnéz rajtam. Kérdezgetem délutánonként, hogy mi volt a kislánnyal volt-e hiszti stb. Elmondja, hogy hát persze, nincs olyan nap, hogy ne lenne és ne is kérdezzem meg többet, majd ha lesz változás mondja. Jót tőle soha nem hallok; pl: ebben-abban ügyes volt. A másik óvónő ő azért szokta dícsérgetni a lányomat meg partner abban, hogyan csökkenthetnénk le a hisztik számát.
Viszont egy pár napja panaszkodik a kislányom, hogy csúfolják őt a többiek, azt mondják rá, hogy csúnya meg béna..ez csak kéét példa és ezért szokott sírni és mindig rászolnak az óvónők, hogy ne hisztizz!pedig csak azért sír, mert rosszul esett neki a többiek verbális bántása. Nem tudom mihez kezdjek, kivel beszéljek, hova forduljak. Esetleg kivannak hegyezve a lányomra ezt vehetik át a gyerekek is?
Köszönöm
Zsina
Első körben szerintem kérjen időpontot mindkét óvodai pedagógustól szülői konzultációra, ahol részletesen és nem csupán pár mondatban át tudják beszélni a kialakult problémát és megoldási lehetőségeket. Amennyiben ez kevésbé lesz működő képes, akkor keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 06303550177.
Üdv. :
9 éves kislányommal kapcsolatban szeretnék írni és kérdezni . Most 3. osztályos a lányom. Sok problémánk van a tanulással, főleg a matekkal egyéni tempóban halad ebből a tárgyból, SNI-s.. A 2. osztályt egy másik iskolában kezdte, de szépen beilleszkedett , másságát az osztályfőnök szerint osztálytársai is elfogadják, szeretik. A probléma a következő. Van egy nagyon jó barátnője, már ovodába is egy csoprtba jártak, most nem egy osztályba , de egy iskolába járnak. Minden szünetben együtt játszanak, általában vmilyen állatnak képzelik magukat . Az osztályfőnök szerint nagyon beleélik magukat a játékba, másokat kizárnak a világukból. A lányom szeret iskolába járni és órán figyel , a matekon kívül másból jók a jegyei. Azt mondja van több barátja is, nem csak a Petra. A osztályfőnök viszont figyelmeztetett vigyem pszichológushoz a gyereket.A családomról annyit, hogy jó a házasságom immár 20 éve élek együtt a férjemmel 3 gyermekünk van. Lányommal Annával sokat foglalkozom , együtt tanulunk sokat beszélgetünk. Egyébként itthon is szeret egyedül "állatosat " játszani.Szoktam kérni legyen inkább Anna kislány, de ilyenkor jön a válasz : nem jó embernek lenni mert sokat kell tanulni. iskolába kell járni. Mit tegyek ? Forduljak szakemberhez ?
Igen, valóban érdemes lenne kérnie egy gyermekpszichológiai konzultációra időpontot, mivel ebben a korban ez az attitűd már nem specifikus. Meg kellene azt nézni hogy érzelmileg mi áll ennek a viselkedésnek a hátterében. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton, elérhetőségem: 06303550177.
Üdv. :
Válaszát előre is köszönöm!
S.Móni
Az éjszakai bepisilés hátterében leggyakrabban pszichés stressz áll.
A gyermek valamiért szorong, valamely eseményt nem tud lelkileg feldolgozni, és ez bepisilés tüneteként jön felszínre.
Gyermekpszichológiai segítség szükséges. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 06303550177.
Üdv. :
Az effajta viselkedés mögött érzelmi regresszió állhat, ill. leválásbeli szorongás. Mindenképpen gyermekpszichológiai segítség szükséges, ez magától nem fog helyre billenni. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segitek, elérhetőségem: 06303550177.
Üdv. :
Olyan problémával fordulok Önhöz, hogy kislányom éjszaka bepisil, november végén tölti az 5 évet.
Szervi probléma nem hiszem hogy fennáll, mert nappal nincs probléma vele, nem jár sűrűn Wc-re.
2 éves elmúlt mikor szobatiszta lett nappal (déli alvásnál is), rá fél évre már éjszaka sem adtam rá pelenkát, elvétve voltak esetek mikor bepisilt, havonta kb 5 nap. Most viszont nyáron heti egy száraz éjszakánk ha van.
Meglehetősen érzékeny lelkű kislány, könnyen megbántódik, félős idegen társaságban, inkább mellettem marad ha olyan helyzet is adódik.
Két kistestvére van neki, az egyiknél 2 éves 3 hónapos volt mikor érkezett, a hugi pedig idén májusban (4,5 éves volt Ő akkor).
Hozzá tartozhat esetleg, hogy terhességem 7. hónapjában veszítettem el testvéremet egy baleset miatt, ami eléggé megviselt, ott nem volt neki sem túl nyugodt a pocakban lét...
Érdemes esetleg pszichológushoz fordulni? Testév féltékenység lehet a háttere?
Van esetleg olyan technika ami segíthetne ?
Elolvastam a levelét és azt gondolom hogy érdemes lenne eljönnie első körben egy személyes konzultációra, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt az állapotot és a teendőket. Mindenképp gyermekpszichológus segítsége szükséges. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek önöknek, elérhetőségem: 0630-3550177.
Üdv. :
A leírtak alapján én azt gondolom hogy érdemes lenne megkeresniük egy gyermekpszichológust aki segítséget tud nyújtani a kialakult problémát illetően. Ilyen esetekben a szülőknek javasolok egy személyes találkozót első körben, hogy részletesen át tudjuk beszélni ezt az állapotot és a teendőket. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek önöknek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 0630-3550177.
Üdv. :
Kisebbik fiam már 3. éve jár oviba, de még mindig sír reggelente. (Egész nyáron otthon volt nagyszülőkkel és a tesóval, de előtte szinte egész évben sírdogált, főleg a hétfői napokon reggel) miután ott hagyom egy idővel megnyugszik, és napközben már nincs ilyen gond vele. Azt már elárulta, hogy nem szeret ott aludni (de egyébként azzal sincs gond az óvónő szerint, mert az elsők között van, aki elalszik, és tud is elé sokáig pihenni). Idén végre elment az a kisfiú is, aki terrorizálta, szinte ő az egyik legnagyobb már a csoportban, és barátai is vannak, de valahogy mindig én kellek neki reggel :( Mit tudnék tenni, hogy ne sírással kezdődjön az oviban a reggelünk?
Köszönöm, Stella
Ebben a korban már nem specifikus az hogy a gyerek minden reggel sírjon az óvodában az anyától való elválás eredményeként. Nagy valószínűséggel sérült a gyerek biztonság érzete és leválási szorongás is állhat a viselkedés mögött. Egy pontos diagnózisjoz elengedhetetlen a személyes konzultáció, ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek önöknek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 0630-3550177.
Üdv. :
Kisfiam 5 éves 1.5eves korától 3 éves koráig nagyszüleivel es edesapja al élt majd újból velem. Tavak és idén is náluk töltött 1 hónapot a nyáron és vele aludtak. (Nálunk külön szobában alszik húga alatt aki másfél eves). 2 hete jött vissza nyaralásbol és most azt szeretné hogy vele aludjak. Idestova 3 órája szenvedünk a szobában és senki nem tud aludni. Mindig különböző ókori vonatkozna nekiall "tekeredni" az agyában hogy fáj a foga/hasa vagy faziķ/melege van, szomjas, sötét van holott van neki kis lampa. Mondtam neki h a kicsi babák alszanak csak anyával hogy nehogy megfulladjanak éjjel de hogy a húga is külön van már mert nem újszülött. Felajanlottuk h megvarjuk míg el alszik. Kérdésem volna hogy bajt okozok azzal hogy nem engedem hogy velünk aludjon?
A leírtak alapján a gyerek biztonságérzete sérült, kötődésbeli probléma is meghúzódhat a háttérben, ezen felül a keret nélküliség sem vezet sehová. Nem feltétlenül hiszti az, amit a gyerek ilyen esetekben produkál. Mindenképp érdemes lenne megkeresniük egy gyermekpszichológust aki segítséget tud nyújtani a kialakult problémát illetően. Minden jót kívánok önöknek.
Üdv. :
8 éves kisfiam, második osztályos tanuló, gyakran rágja mostanában a körmét, éjszaka eléggé izzad, de alvásával nincs probléma. Van egy 2 éves kis húga, akit nagyon szeret, bár hangulatától függően nem mindig tud hozzá alkalmazkodni, meg néha durván beszél vele, mikor piszkálja a játékait, vagy nem hagyja tévézni stb.
A fiúval a fő probléma inkább az, hogy iskola után ingerlékeny, szófogadatlan, csúnyán beszél, sokszor hisztizik. Eleven, mozgékony gyerek, az iskolában alapvetően nincs gond vele. Mit javasol? Testvérféltékenység lehet az oka vagy inkább iskolai kudarcok, szorongások lehetnek a háttérben?
Várom válaszát, köszönettel:
Anita
Az ön által felsoroltak közül bármelyik, vagy akár mindenik okozati tényező meghúzódhat a kisfia viselkedésének a hátterében. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek önöknek feltárni és megoldani a kialakult problémát. Elérhetőségem: 0630-3550177.
Üdv. :
Érdemes lenne megkeresniük egy gyermekpszichológust aki segítséget tud nyújtani abban, hogy feltárják mi is állhat a viselkedés mögött. Amennyiben egy introvertált személyiségű, úgy valószínű több időre van szüksége az áttöréshez, hogy kommunikáljon a kislánya, de pszichés eredetű is lehet a probléma, akár egy szelektív mutizmus. A pontos diagnózishoz elengedhetetlen a személyes konzultáció. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek önöknek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 0630-3550177.
Üdv. :
Kisebbik Lányom 4 éves, 1 éve wc-be pisil, sőt nagyon rövid időn belül, saját akaratából ágytiszta is lett, így éjjel-nappal wc-be pisil. Viszont kakilni csak pelenkába hajlandó, ráül a wc-re/bilire is, de azt mondja, nem sikerül, és kéri, hogy adjak rá pelust. A pelusba néhány percen belül sikerül is kakilnia, be is jelenti, hogy kakilt, de még rövid ideig nem engedi, hogy kivegyem, mondván, hogy még nem végzett... aztán ha újra szólok neki, hogy, gyere kiveszem, minden szó nélkül jön, és kivesszük a pelust. Próbáltam, kicsit jobban erőltetni a wc-t/bilit, vagy azt mondtam nincs itthon pelus...nem segített, inkább nem kakilt, amíg nem adtam rá mégis pelenkát. Sokat utánaolvastam már, és sok helyen azt javasolják, hogy nem kell vele foglalkozni, majd magától megoldódik, de mégis kicsit aggódom... A Lányom alapjában jókedvű, vidám, viccelődő, hamar barátkozó típus, időnként vadóc is, igaz mindemellett nagyon érzékeny lelkű, kicsit erősebb rászóláskor is keserves sírásra fakad, sőt még ha csak tudja, hogy rosszat tett, és még rá sem szóltunk is sírva fakad. Bizakodva várom visszajelzését, tanácsát! Köszönettel
Elolvastam a levelét és azt gondolom hogy érdemes lenne megkeresniük egy gyermekpszichológust aki segítséget tud nyújtani a kialakult állapot feltárásában és megoldásában. A leírtak alapján valószínüleg leválási szorongás áll a probléma hátterében, de egy pontos diagnózishoz és az annak megfelelő kezeléshez elengedhetetlen a személyes konzultáció. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek önöknek átlendülni ezen az állapoton, elérhetőségem: 0630-3550177.
Üdv. :