Ha röviden meg kéne fogalmaznom, milyen dilemmák foglalkoztatják a szülőket, amikor hisztizik a gyerek, röviden azt mondanám, hogy határkérdések. Meddig normális, honnantól problémás a hisztiző gyerek? Mennyire legyenek szigorúak? Mivel büntessék? Hogyan lehet a legeredményesebben leállítani? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de sajnos a tökéletes megoldásra még nem jöttünk rá. Azt azonban meg lehet fogalmazni, milyen irányba gondolkozzon az ember, ha a hisztivel áll szemben.
Hiszti: Miért?
A hiszikérdés azzal kezdődik, ki mit nevez hisztinek. Egyes családokban a legkisebb ellenállás is hisztinek minősül, míg másokat nem zavar, ha a gyerek üvöltve földhöz vágja magát a kertben. Ezért nem szerencsés általánosságban használni a hiszti szót a gyermek akaratának megnyilvánulására. Sok esetben már az könnyebbség, ha nem aposztrofáljuk hisztinek a viselkedését.
A gyermeki ellenállással minden életkorban találkozunk, de a fejlődéslélektan külön megemlít két nagy korszakot, amikor a legtöbb gyermekre különösen jellemző a dacos viselkedés. Ez a 2 éves kor körüli dackorszak és a serdülőkor. Mindkét életkorra jellemző, hogy nagy fejlődési szakaszok átmeneti állapota. A csecsemőből gyermek, a gyermekből felnőtt lesz. Két énállapot küzdelme ez. A kisgyermek épp felfedezi a világot, de még kevés hozzá az eszköztára, nem tudja úgy kifejezni magát. A kamasz pedig gyermeki eszköztárral küzd, hogy végre felnőttként tekintsenek rá. Fontos tehát végiggondolni, milyen életszakaszban van most a gyermek.
Határkérdések
A két markáns „hisztikorszakon” kívül is állandó téma a gyermeki ellentmondás. Egy stabilan kötődő, érzelmi biztonságban élő gyermek bátran feszegeti a határait, lázad. Talán az egyik legnagyobb dilemmája a nevelésnek, milyen korlátokat szabjunk akaratának.
Ebben a kérdésben nagyon megoszlanak a vélemények. Vannak nevelési irányzatok, melyek szigorú szabályrendszerben látják a gyermeknevelést, míg mások a liberalizmus zászlója alatt szinte egyáltalán nem szabnak korlátokat.
Rugalmas aranyközépút: mondja a pszichológia. A gyerekeknek ugyanis kellenek a korlátok. Minél kisebb, annál kiszámíthatóbb számára a világ, ha van ritmusa az életnek. Napirendre, keretekre, általános erkölcsi és morális nevelésre minden kisgyereknek szüksége van. Általános tévhit az, hogy szigorú a szülő, ha este időben ágyba parancsolja a gyereket, vagy nem engedi a korlátlan televíziózást, és nem vesz fölösleges játékokat a gyereknek. Sokan túlságosan felnőtt szemmel tekintenek ilyenkor a gyermekre, és magukból indulnak ki. Ha nekem nem esik jól, amikor beleszólnak a lefekvési szokásaimba, biztos a gyerekemnek sem jó. Pedig a kisgyermek bizonytalanná válik, ha túl nagy beleszólása van a dolgokba vagy kiszámíthatatlan az őt körülvevő rendszer. Nagyon sok szülő ilyenkor értetlenkedve fordul szakemberhez: „Nálunk mindent szabad a gyereknek, mindent megkap, de mégis hisztizik! Miért?” A hiszti ilyenkor nem a birtoklásról szól, hanem a helyzetből fakad. Ösztönszerűen a felszínre tör az akarata, és ha nem tanulja meg ezt kezelni, eluralkodnak rajta az indulatok. Az indulatokat viszont könnyebb úgy uralni, ha egyértelmű keretei vannak, mi a helyes és mi a helytelen viselkedés. Egészen kisgyermekkorban tisztázható, mit nem engedünk meg neki. Nem szabad rugdosni, káromkodni, kiabálni, verekedni. Amikor ezt csinálja, leállítjuk. Ha következetes a szülő, később erre hivatkozva hitelesen fegyelmezheti a gyereket. „Kicsiként sem verekedhettél, most sem szabad!” Nem kell túlmagyarázni. Így a gyerek is eredményesebben tudja kezelni indulatait.
Sokszor úgy érzem, leginkább bátorításra és megerősítésre van szüksége a szülőnek. Attól nem sérül a gyerek, ha reális kereteket és korlátokat szabnak neki. Minden családban van egy elfogadható normája a viselkedésnek, az együttélésnek megvannak a szabályai. Ehhez a rendszerhez a gyermeknek is igazodnia kell.
Azt szoktam mondani, hogy a korlátok kialakításával tulajdonképpen az életre neveljük a gyereket.
Végül, de nem utolsó sorban álljon itt egy „tuti trükk” a hiszti kezelésére: Figyelemelterelés!
A tapasztalatok azt mutatják, ez a legtöbb családban működik.
A témával 2014. 11. 14-én foglalkozott az M1 Ridikül című műsora:
https://nava.hu/embed/2012494/#
Tájékozódj bővebben a gyerek hisztiről és annak kezeléséről itt:
Gyerek hiszti kezelés kisgyerekeknél: megelőzés és azonnali megszüntetési stratégiák.
Tudj meg többet a gyerekhisztiről:
- 8 mesés, játékos trükk a hiszti kezelésére – próbáld ki te is!
- Hisztis vagy csak szuperérzékeny a gyermeked? – Ismerd fel a jeleket!
- Profi hisztikezelés a gyakorlatban - videóval
Kép: Depositphotos
 |
Bojti Andrea - szabadságonKlinikai gyermek- és ifjúságpszichológusElérhetőségeim: Személyre szabott segítség az alábbi oldalon kérhető: Magabiztos Szülők Klubja E-mail: info@bojtiandrea.hu Honlap: https://bojtiandrea.hu Instagram: Bojti Andrea (@gyermekpszichologusblog) Facebook: Gyermekpszichológus blog |
| Bemutatkozás | Megjelent cikkek | Kérdezz-felelek |
Egy gyermeket rá kell nevelni saját szabadsága határainak felismerésére. Ilyen nincs, hogy erős akaratú gyerek. Van hisztis gyerek, van makacs gyerek, de nincs erős akaratú gyerek. Ne csapjátok be magatokat. Az ilyen önbecsapásnak később a gyermek látja a kárát. Az erős akarathoz nagyon komoly szellemi érettség szükséges, mely gyermekkorban még nem lehetséges. A gyermeknek azt is meg kell tanulnia, hogy hol kezdődik a felnőtt emberek szabadsága, melyet büntetlenül nem léphet át. Aki azt az ostoba felfogást képviseli a gyermekkel szemben, hogy jaj, ne okozzunk a gyermeknek fájdalmat, az keserűen fogja majd tapasztalni később, hogy éppen emiatt, mennyi fájdalmat képes okozni egy gyermek az ostoba felfogást képviselő szüleinek. Egy gyermeket idomítani is kell!
A mai gyermekek írási, olvasási, tanulási problémái arra vezethetők vissza, hogy túl gyors, és át nem gondolt volt a váltás a régi és az új tanítási szisztéma vonalán. A szülők és gyermekeik e téren nincsenek szinkronban egymással. Jobban bele kellett volna vonni a szülőket abba a tanítási formába, melyben gyermekeik részesülnek. Mivel ez nem történt meg, ezért olyan zavarok és gátlások keletkeztek a gyermekek benső világában, melyeket sok gyermek nem volt képes önmagában feldolgozni.
.jpg){kind=small}
