A gyermekorvosok ajánlása szerint lehetőség szerint semmiképp nem ajánlott az állandó közösségbe járás a gyermek két éves koráig. A még fejletlen immunrendszerű gyerekek között problémás időszakokban akár hónapokig elhúzódhat a felépülés, hiszen nem csak egymás között adják-veszik a betegségeket, de adott esetben a szülő, szülők is beszállnak az össznépi „játékba”, egy –egy körre hazacipelve, kisebb-nagyobb testvéreknek is átadva a vírusokat. Arról nem is beszélve, hogy a betegségek nem kímélik a bölcsőde alkalmazottait sem, márpedig nem kell mondanom, milyen fennakadást tud okozni, ha ők kidőlnek a sorból. Még viszonylag szerencsés helyzetben vannak azok a családok, ahol a nagyobb gyerek által hazahordott betegségek miatt a kisebb már valamelyest megerősödött, védett immunrendszerrel kezdi a közösségi létet, de az első (vagy egy) gyerekes szülők sajnos hamar megismerik az a kálváriát, aminek következtében 1-2 hét bölcsiben töltött időszak után esetenként ugyannyi táppénzen töltött idő jön.
Persze rögtön felmerül a kérdés: Mit is keres tulajdonképpen beteg gyerek a közösségben? Miért viszi el a szülő, ha tudja, és miért engedi a gondozó, ha látja? Hiszen egy náthás, váladékozó orrú, lázas, levert, rosszulléttel küzdő gyereket a tapasztalt szem gyorsan felismer. Természetesen az sem egyszerű kérdés, kinek a feladata eldönteni, hogy milyen állapotban van a gyerek. Mert bár az óvónő hazaküldheti az általa betegnek ítélt gyereket, de ha másnap visszahozza az anyukája egy (bármilyen úton megszerzett) orvosi igazolással, miszerint a gyerek mehet közösségbe, már nincs joga eltávolítani egészséges társai környezetéből. És hogy miért viszi el a szülő? Nos, sajnos erre egyszerű a válasz: sokan érzik veszélyben az állásukat, hiszen valljuk be, egyáltalán nem jó pont a munkahelyeken egy kisgyerek, aki ráadásul állandóan betegeskedik. Az anyukák, apukák nagy része egyszerűen nem engedheti meg magának azt a „luxust”, hogy, ha csak nem nagy a baj, napokig otthon maradjon a gyerekkel. Mivel Murphy nem alszik, ezek a betegségek az esetek nagy részében persze vasárnap éjszaka, vagy hétfő reggel jelentkeznek, esetleg egy fontos megbeszélés, egy halaszthatatlan találkozó napján, de mindenképp olyankor, mikor legalább egy napot kell várni a gyermekorvosunk rendeléséig, főnökein pedig valószínűleg rosszul tolerálják, hogy gyakrabban látogatjuk az ilyen-olyan szakrendelőket, mint a munkahelyünket. Ilyenkor inkább jönnek a tüneti kezelések és remény, hogy ez hatásos lehet, hogy a gyerek minél előbb meggyógyul. De, bár a szempontok érthetőek, ez nem jelenthet felmentést, hiszen ezzel a döntéssel nem csak a többi szülővel tolunk ki, akik valószínűleg szintén elkötelezettek a saját munkahelyük felé, de mi magunk generáljuk is a véget nem érő folyamatot, ami újabb és újabb megbetegedéseket jelent, egyre késleltetve ezzel saját gyermekünk felépülését is. Sajnos van rá példa, hogy a szülő még a bölcsi, ovi előterében is köptetővel, lázcsillapítóval tömi a gyereket, hogy be tudjon menni a munkahelyére. Pedig a beteg gyerek elesett és gyámoltalan, nem társai között „szenvedve” van a helye, hanem az otthoni fészek melegében kellene pihennie és gyógyulnia, szeretettel és törődéssel körülvéve, de nem teheti, mert alkalomadtán szülő döntött helyette. Nagy a felelősségünk tehát, gondoljuk meg jól, hol az a határ, ahol még tiszta lelkiismerettel visszük be a gyereket egészséges társai közé.
És hogy mik azok az esetek, mikor semmiképpen nem ajánlott közösségbe menni?
Nátha, hurutos vagy száraz köhögés esetén érdemes otthon tartani a gyereket és szakemberhez fordulni, hiszen kezelés hiányában összeszedhetünk egy jó kis torok, fül vagy arcüreggyulladást, aminek gyógyítása nem kevés idővel és még több fájdalommal jár. Amíg az orrváladék „jól karbantartható”, tehát ki tudja fújni a gyerek, orrszívóval leszívható, nem zöldes színű, nincs magas láza, addig otthon is kezelhető orrcseppel, vitaminokkal, homeopátiás készítményekkel, friss levegővel és sok pihenéssel. Fülfájás esetén érdemes először a fülészeten kezdeni, hiszen ha bármilyen komoly baj merül fel, előbb és eredményesebben lehet megkezdeni a kezelést. Szintén rendkívül fertőző és azonnali segítséget igényel a kötőhártya gyulladás, amit fájdalom, erős csipaképződés, látványos elváltozás jelez a szemfehérjén. A kamillateás borogatás maximum enyhíti a tüneteket, de nem ad megoldást a problémára, csak orvos által felírt szemcsepp, kenőcs gyógyítja meg maradéktalanul a betegséget
A magas láz gyakran fertőző betegség kezdetét jelzi, ha elhúzódik, lázcsillapítás után vigyük orvoshoz a gyereket és mindenképpen pihentessük sokat, az esetleges szövődmények elkerülése érdekében. Ha nem is következeik be nagyobb probléma, mindenképp várjunk meg 1-2 láztalan napot, mielőtt újra társaságba visszük.
Váratlan kiütések megjelenésekor szintén maradunk otthon, hiszen ezek többnyire valamely ragályos gyermekbetegséget jelzik. Ilyen például a skarlát, ami ellen jelenleg nem létezik védőoltás, és mivel nem alakul ki rezisztencia a betegség után, akár többször is el lehet kapni. Tünetei torokfájdalom, magas láz, nyelési nehézségek, fehér, majd vörös, lepedékes nyelv, a testhajlatokban és a törzsön élénk, vörös kiütések. A gyógyulás hosszú folyamat és nagyon sok szövődmény lehetőségét rejti, például tüdő és középfülgyulladás, extrém esetben szívizomgyulladás is felléphet, nagyon fontos tehát, hogy a gyerek megfelelő antibiotikumos kezelésben és gondos ellátásban részesüljön. A másik jellemző gyerekbetegség a bárányhimlő, vírusa cseppfertőzés útján, nagyon gyorsan terjed. A betegség a jellemző tünetek megjelenése előtt, a lappangási időszakban már jelen van a szervezetben és sajnos köhögéssel, tüsszentéssel folyamatosan fertőz. Az első tünetek éppen a köhögés, rossz közérzet, hőemelkedés, majd megjelennek az első, hólyagos, viszkető kiütések a fejen és a törzsön. Ezeket tilos rázókeverékkel lekenni, mert alatta elfertőződhetnek a hólyagok, csak a hintőporos kezelés megengedett. Ügyeljünk rá, hogy, gyakori lemosással, zuhanyzással tisztán tartsuk a bőrt, kerüljük az ülőfürdőt, hogy a sebek ne tudjanak felázni. Itt is fennáll a szövődmények megjelenésének lehetősége, tehát kiemelten fontos az időben elkezdett, helyes kezelés. Viszont a skarláttal ellentétben a bárányhimlő ellen létezik hatékony védőoltás, amit 15 és 18 hónapos életkorban ajánlott beadni, a kötelező oltásokkal egy időben, két részletben, lehetőleg befejezve, mielőtt a gyermek közösségbe megy. A bárányhimlő alatt nem feltétlenül kell szobafogságra ítélni a gyereket, pár percnyi levegőzés nagyon jó hatású lehet, de szigorúan társaságtól elkülönített helyen, ami fokozottan vonatkozik az állapotos nőkre, hiszen a magzatkori himlőfertőzés nagyon veszélyes, maradandó károsodást okoz, akár halálos kimenetelű is lehet.
Hányás, hasmenés szintén kizáró ok, hiszen egyszerű gyomorrontástól fertőző, vírusos betegségekig sok minden állhat a háttérben. A kiszáradás elkerülése érdekében ilyenkor ügyeljünk a folyamatos folyadékpótlásra. Ez idő alatt kerüljük a tejtermékeket, ezzel megelőzhető a másodlagos laktóz-intolerancia kialakulása, viszont nagyon jó hatással lehetnek a probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek, amelyek segítenek helyreállítani a bélflóra normális működését.
Mai napig kisebb sokkot tud okozni, ha a tiszta, jól ápolt gyermekünk fejtetűvel érkezik haza. Kevesen tudják, hogy ez a kis élősködő igenis szereti a tiszta, ápolt hajat, megjelenése nem minősíti a család életkörülményeit. Ne szégyelljük tehát, ne próbáljuk különböző módszerekkel takargatni a dolgot, alapos kezelés után a tetű maradéktalanul eltávolítható. Mivel a gyógyszertári készítmények a kifejlett tetveket pusztítják el, sajnos a serkéktől csak úgy tudunk megszabadulni, ha nagyon alaposan átnézzük a gyerek fejét és egyesével húzzuk le a hajszálakról. Ezután szükséges az alapos fertőtlenítés, az ágyneműkön át a ruházaton keresztül a fésűkig, hogy elkerüljük az újbóli elterjedést.
Vegyük komolyan, ha fájdalmakról, görcsökről panaszkodik, a tapasztalt anyai szem meg tudja különböztetni az igazi fájdalmat az Oscar díjas színészi alakításoktól. Ne hagyjuk, hogy a gyerekünk úgy járjon, mint a fiú, aki farkast kiáltott, inkább tízszer vigyük feleslegesen orvoshoz, mint egyszer elbagatellizáljunk egy vakbélgyulladást, vagy egy epegörcsöt.
Természetesen mi magunk is sok dolgot tehetünk annak érdekében, hogy erősítsük a gyerek immunrendszerét és könnyebbé tegyük a betegségek elviselését. Bár tudom, hogy ez ebben a korban nehéz eset, de próbáljunk minél több zöldséget és gyümölcsöt beleimádkozni a gyerekbe, akár úgy, hogy magunk járunk elől jó példával, hiszen nekünk sem árt felkészülni az influenzaszezonra. Ha ez kevésnek bizonyul, akkor használjunk a gyerek életkorának megfelelő vitaminkészítményeket, mert bár a természetes forrás a legegészségesebb, azért ezek a termékek sem az ördögtől valók. Tanuljon meg önállóan orrot fújni, ez óriási segítség lesz mindkettőtöknek, hiszen a bölcsiben nem tud mellette őrt állni papír zsebkendővel a kezében az intézmény személyzete. Sok levegő, sok mozgás! Ne hagyjuk a lakásban aszalódni a családot, hétvégén vegyük nyakunkba a várost, az országot, járjunk sokat kirándulni, legyünk sokat levegőn. Hétköznaponként az is jó megoldás, ha autó helyett hazasétálunk, útközben esetleg lehet kicsit rohangálni a parkban vagy a játszótéren. Ne felejtsük el, a gyerekünk kicsi világának mi vagyunk a középpontja, csak ránk számíthat, hozzánk menekül, tőlünk vár vigasztalást, mikor a betegség leverté, nyűgössé teszi. Legyünk vele türelmesek, ápoljuk lelkiismeretesen, legjobb tudásunk szerint, hiszen mi magunk is csak akkor fekhetünk le nyugodt lelkiismerettel, ha tudjuk, minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy a gyerkőc minél előbb újra egészséges legyen.
A stockfotók forrása:
1. kép
2. kép
A 2011. februári cikkíró pályázatra beküldött írás
Aki szerencsés, és van a közelben mobilizálható nagyszülő, az becsülje meg, de nagyon, mert gyakorlott munkatársaim azt mondják, hat éves korára már elég edzett lesz a gyerek, de addig...
Zita, a gyógytea és a párologtató tökéletes megoldás lehet: megelőzésként. De semmi esetre sem kezelésként. Nagyanyám olyan vajákos praktikákkal volt felszerelve, amit Biri néne is megirigyelhetne a Ludas Matyiból, a gyerekorvos most lehet, hogy a szívéhez kapna, ha hallaná.
Riza, természetesen nincs azzal baj, ha a gyerek az oviban bölcsiben lesz rosszul, és a szülő hazaviszi. De sajnos nincs garancia arra, hogy másnap, harmadnap nem kerül vissza a gyerek, miután a szülő kikönyörgi az igazolást az orvostól a munkahelyére hivatkozva. Én ezt tartom inkorrektnek. Sajnos olyan esetről is hallottam már, amikor délelőtt szóltak a szülőnek, hogy lázas a gyerek (bölcsis korosztály), az anyuka pedig szépen megvárta a négy órát, míg letelik a munkaideje és utána ment a gyerekért, mert ő már nem akart kivenni egy fél nap miatt szabit. Ezt meg már egyenesen felháborítónak tartom.
vikus13, üdvözöllek a "klubban", örülök, hogy tetszett a cikk, remélem nem lesz rá szükséged, ha majd lesz gyerkőc nálad is!
Szerencsére a mi gyerekorvosunk csak végső esetben ad antibiotikumot és leginkább a gyermek immunrendszerének megtámogatásában bízik.
Kíváncsi lennék rá, hogy mit gondolsz, a gyermekbetegségek mennyire pszichoszomatikusak?
'Kíváncsi lennék rá, hogy mit gondolsz, a gyermekbetegségek mennyire pszichoszomatikusak? "
Erről a támáról én egy egész könyvet tudnék írni:)
kezdve attól hogy köhögés orrfolyás, és hogy lehet utánozni szájjal az orrfújást,mikor teljesen száraz a zsebkendő
Manapság,16 éves a lányunk,volt jó néhány kemény évümk,aztán megvettem egy könyvet,ebben olyan agykontrolos mesék vannak,na azaz ami segített,meg az én szemléletváltásom!
Nagyon jó lett ez az "összefoglaló-tanácsadó", tapasztalat híján sokat fog segíteni
Azt a szakadékot én inkább finom átmenetek sorának látom, és néha nagyon nehéz dönteni, hogy a gyerek menjen, vagy maradjon.Ha köhög és folyik az orra, de egyébként láztalan, jókedélyű-szégyen-nem szégyen én elküldöm őket oviba-suliba és elvittem bölcsibe is...Egyetértek Trilox óvónénijével: Ha minden taknyos gyerek otthon maradna, be is zárhatna az ovi.
Ugye mindig azok az érvek, hogy a munkahelyek nem családbarátak, de a bölcsik mennyire családbarátak? Ahogy én látom, a szülőnek meg kell tartania a munkáját, teljesítenie kell tudnia, pont azért, hogy gondoskodni tudjon a gyerekről. A bölcsi egy szolgáltatást nyújt ehhez, és ha az igény az, hogy a még egy napra maradjon a cikkbeli példában a gyerek, mert fontos tárgyalás van, és mérhető negatív hatása lesz a munkára, ha kihagyja, akkor a bölcsinek kell beugrania a képbe, segítőként.
Nem gondolom, hogy hanyag vagy felelőtlen szülő, aki beteszi a beteg gyereket, akinek inkább rá van szüksége.
Szerintem a közösségben élés arról is szól, hogy vannak kérdések, amiket közösen kell megoldani, és több emberen múlik, hogy milyen irányba fejlődik az adott kérdés.
(Mindenesetre jóval kevesebb alkalommal vagyok beteg.) Persze én most a köhögéses/orrfolyásos verzióra gondolok, ha már láz van akkor gáz van, otthon kellene maradnia a gyereknek.
én a magam részéről egyébként a megelőzést nagyon fontosnak tartom, amivel együtt jár a gyerek viszonylagos szabadsága is, a korai közösségi élet, a korai gyerektársaság, ezek az interperszonális kapcsolatok szépen meg tudják erősíteni az immunrendszerét, de ezek apró megfázások, nátha, ilyesmi legyen, ne mondjuk egy skarlát, vagy hasonló.
Hamár mindenképpen be kell adnia gyereket a bölcsibe,akkor a cikkben lévő gondolatokkal értek egyet,miszerint,zöldség,gyümölcs, levegő és mozgás!!!
Jó lenne ha el tudnánk vinni a gyereket min.50 km.re a várostól,és persze nem kéne 'agyonöltöztettni "sem.
ez az agyonöltöztetés nekem is vesszőparipám: most jöttünk vissza a Margitszigetről, 20 fok van kint, sehol egy kósza szellő, és láttam gyerekeket babakocsiban bundazsákban(!), vagy vastag, szőrös, kötött sapiban, szegény kicsinek izzadt a feje, és olyan vörörs, mint a rák, mikoözben az anyukája egy szál pólóban tologatta. Télikabátban, vastag polárpulcsiban szaladgált egy kislány, ő is izzadt rendesen.... a legjobb módszer egy kiadós megfázás beszerzéséhez. Közben az én lányom (oké, nyilván nem én vagyok az etalon...) melegítőnaci, sportcipő, hosszú ujjú body, melegítőfelső, kismellény, vékonysapi, azt is levettem, olyan felszabadultan, kényelmesen rohangált, semmi baja nem volt. Ha meg kimelegszik kap egy vastagabb mellényt, vagy egy vastagabb pulcsit. Sajnos, még mai napig "hódít" a kit tud több ruhát szegény gyerekre ráadni játék, pedig max. egy réteggel több, mint ami rajtunk van éppen elég.
De itt ÉDESVÍZ EZOTERIKUS KÖNYVESBOLT József krt 26,biztosan emlékeznek erre a mesekönyre.
A 3 éves gyerekkel a Tükörképem című akkor még kazettát hallgattuk este,lefekvéskor,és utána átköltöttem családi lélekemelő szöggel.
Ezt a verziót a mai napig használom,ha vlmi gond adódik csak annit mondok a ma 16 éves lánynak,hogy tudod bebőled csak egy van,aki érték az emberiség számára,s ekkor látom rajta (mégha nem is mondja)hogy visszaemlékszik a mi "tükörképünkre".
A múltkor elveszítette a suliban az egész kulcscsomóját,teljesen kiborult,nem szidtam le,hanem azt mondtam ez persze pénteken volt,hogy csukja be a szemét és lássa maga előtt azt,amint hétfőn megkapja a kulcsait, és ÚGY IS LETT!!!!
Amit Micimackónak és Malackának sikerült értelmeznie (mármint hogy „TILOS AZ Á..”), azt a mai szülők némelyike képtelen. Amikor a gyermekorvosnál a drága szülő simán átsétál a beteg gyerekével a beteg oldalról a „TILOS AZ ÁTJÁRÁS!” feliratú ajtón át az egészséges rendelésre - oda, ahová tanácsadásra az egészséges gyerekeket viszik -, no akkor attól a szülőtől mit várjak? Két hete a doktornő zavarta vissza a rendelési időn kívül, bárányhimlős gyerekkel ide-oda grasszáló szülőt.
Attól a szülőtől és leendő szülőtől sem lehet sokat várni, aki nyilvánvalóan fertőző betegséggel, influenzásan, szédelegve jár be dolgozni, és nem azért, hogy nehogy kirúgják. Egyszerűen nem gondol másokra, neveletlen. Nálunk senkit sem fenyeget a kirúgás veszélye, sőt állandóan újabb embereket vesz fel a főnök. (Az én fülemet is rágja, menjek vissza, csinál pelenkázót. Persze, biztos csodálkozna, ha komolyan venném.) Nincs folyton betegeskedő sem, mégis volt, hogy szóltam a kolléganőnek, hogy tán otthon kéne maradnia, mert ha engem megfertőz, és viszem a gyereknek haza, akkor nagyon morcos leszek. A férjem is nemrég szóvá tette, amikor a magát logisztikai vezetőnek tituláló kolléga (akinek történetesen két kicsi gyereke van) bejött bacikat logisztikázni. Megköszönte neki a lehetőséget, hogy az akkor két hónapos babánknak esetleg valamit juttat. A nagyfőnök szerencsére hazazavarta. Én tudom, hogy a táppénzből tényleg csak éhen halni lehet, de akkor is, annak legalább, aki teheti NÉHA MÁSOKRA IS KELLENE GONDOLNIA.
mégis, te és a férjed (és én is) úgy tűnik kivételezett helyzetben vagytok, mert a főnökeitek jól tolerálják a dolgot, de tapasztalatom szerint a munkáltatók nagy része nem ilyen. ahogy magasról tesz arra, hogy beteg a gyereked, úgy nem érdekli az sem, ha te beteg vagy, amíg csak be tudsz menni, elvárja, hogy megjelenj. legalábbis nekem nagyon sok negatív tapasztalatom van és a közvetlen baráti körömben sem túl rózsás a helyzet.
Amúgy a bkv télen életveszély. Nem elég, hogy egy potenciális baktérium falba vagy belepréselve, de ahogy az emberek bele tüsszentenek a kezükbe, utána végigtaperolják a kapaszkodókat, vagy a szemközti ülésből egyenesen arcból-arcba köhögnek, az valami gyönyörű.
Vidéken vagy keresházban a gyerekek sokkal többet vannak a friss levegőn, mint a lakásban, sajnos a belvárosban élőknek ezt elég nehéz kivitelezni, hiszen nincs annyi kultúrált park. Gondolom egy oylan játszótérre senki nem szívesen viszi a gyerekét, ahol csikkek, üres üvegek és megrongált játékok tömkelege várja a kíváncsi gyerekeket.
Abban is teljesen igazad van, hogy minél többet kellene kivinni a gyereket a városból, de szerintem az emberek nagy többségének erre nincs ideje, lehetősége.
Ahogy írtad is sokan akár beadják a gyereket betegen bölcsibe, csak azért, mert féltik az állásukat, és bár nekem még nincs gyerekem, de jelenleg úgy gondolom, hogy egy fárasztó nap után, nem tudnék vele kisétálni a Margitszigetre sem. És sajnos az is szomorú tény, hogy általában azok az emberek akik annyira féltik az állásukat, hogy nem mernek otthon maradni a betegeskedő gyerekeikkel, anyagilag nincsenek olyan helyzetben, hogy minden hétvégén elmenjenek közösen kirándulni.
Azt, hogy az ember mit tud és bír egy fárasztó nap után, az gyorsan átértékelődik, ha már van gyereked: rád mereszti a boci szemeit, te meg fogod a kulcsod és indulsz:) és átértékelődik az idő is, amit beosztasz, jó esetben nem érzed áldozatvállalásként, de az tény, hogy az életed másról fog szólni, hirtelen más dolgok lesznek fontosak, az állandó sörözésekből alkalmi sörözések lesznek (pl), viszont fix program lesz a gyerekkel focizás, bicajozás a ház körül, stb. na, az, hogy ezt hol lehet megvalósítani, az valóban kardinális kérdés: elkészültek a hiperszuper, csillivilli eu-szabványos játszóterek oár évvel ezelőtt, de sajnos ezek nagy része mára már valóban használhatatlan, és nem az oda járó gyerekek amortizálják őket. annyi mással együtt, a magyar játszótér-használati kultúra ( vagy vezetési, sorban állási, stb....) a béke hátsója alatt van. És nem kell hozzá hajléktalan, alkohlista, dohányzó fiatalok, láttam én már gyereket kísérő anyukát is a homokozóba nyomni a csikkét és mellette hagyni az ásványvizes üvegét.
.jpg){kind=small}
