-
Mutassunk jó példát! Ne vegyünk meg minden felesleges terméket, csak mert kedvező áron kínálják. Igyekezzünk csak azokat megvenni, melyek a bevásárló listán is szerepelnek.
-
Menjünk el a bankunkba és kérjünk tájékoztatást a fiataloknak szóló bankszámla lehetőségeiről, megtakarítási számlákról.
Miután betettük a megspórolt zsebpénzt, gyerekünk látni fogja, hogy hónapról hónapra hogyan kamatozik a pénze és ez ösztönzőleg hat rá, próbálnak majd minél többet spórolni és a számlára befizetni. A számlához ne nyúljunk hozzá, csak a gyerekünk külön kérésére.
-
Apróbb feladatok, házimunkák elvégzéséért fizessünk kisebb összeget. Ezáltal a gyerekünkben tudatosodik, hogy közvetlen kapcsolat van a munka és a fizetség között. A pénzt csak abban az esetben fizessük ki, ha a rá bízott feladatot maradéktalanul megcsinálta, így szoktatva rá, hogy a való életben sincs ez másképp.
-
Ha a gyermekünk elkezdett spórolni és gyűjteni valamire és tudjuk, hogy sokára fog összjönni a pénz, a szülő is nyugodtan besegíthet, kiegészítheti a megspórolt pénzt. Amennyit a gyerek is hozzá adott, mellé teheti a szülő is, így könnyebben elérhetővé válik a kitűzött cél a gyerek számára.
-
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Tanítsuk meg gyermekünknek, hogy mindig őrizzék meg a számlákat. Így ha elromlik valami, vissza lehet vinni, hogy a termék ára ne legyen ablakon kidobott pénz.
-
Bevezethetjük a három üvegcse módszert. A lényege, hogy gyerekenként három üveget helyezünk ki a lakásban. Az első a megtakarításoké, a második a kiadásoké, a harmadik pedig a jótékonykodásé. Próbáljuk rávezetni a gyereket, hogy mindegyik milyen fontos és szoktassuk hozzá, hogy úgy ossza el a pénzét, hogy mindháromba jusson.
-
Próbáljuk ösztönözni az önállóságot! Kerüljük el, hogy előre kifizessük a fizetséget, vagy hogy kölcsönt adjunk. Amennyiben a gyerekünk több pénzt kérne valamilyen különleges okból, ajánljuk fel neki a lehetőséget, hogy kivételes munka elvégzésével maga keresheti meg és gyűjtheti össze a pénzt. Ne legyünk pénz-automaták a gyerekünk részére. A kivételes munka lehet garázs takarítás, polc tisztítás a kamrában, az autó kiporszívózása. Vezessük rá a gyereket, hogy inkább keresse a lehetőségeket a munka után, mint hogy csak a pénzért könyörögjön.
-
Tanítsuk meg gyerekünknek, hogy nem kell mindenképp vásárolni. Üljünk le és beszéljük meg, hogy mi kerüljön a kis listájára, mit szeretne megvenni. Meg kell értenie, hogy csak azért mert van pénze, még nem kell azt mindenképp elköltenie. Ezt sok felnőttnek is meg kéne tanulnia. A bolt nem megy sehova. Ösztönözzük a gyerekünket arra, hogy gondolja végig hogyan szeretné elkölteni a pénzét, még mielőtt ténylegesen elköltené.
Kíváncsian várjuk, Neked milyen ötleted van, amivel helyes pénzgadálkodásra lehet ösztönözni a kisiskolásokat.
Ha valaki azt látja a szüleitől, hogy megfontoltan bánnak a pénzzel, tudja a gyerek hogy hosszú időn át gyűjtenek pl. nyaralásra, vagy másra, és spórolnak, akkor megérti hogyan kell bánni a pénzzel. És nyugodtan ellehet magyarázni a gyereknek a család anyagi helyzetét és hogy mire van, mire nincs pénz.
Saját példa: A testvérem is vállalkozó én is. A testvérem lányának soha nem azt tanítottuk, hogy spórolj, és majd lesz, hanem azt, hogy honnan lehetne MÉG szerezni, annyit, hogy elég legyen a célhoz. Pl a gyerekek az akkor vadi új mekibe akartak menni enni. Mi nem adtunk erre pénzt, mert nem helyeseltük a mekis kaját, ám mondtuk, hogy szerezzék meg a rávalót. A szomszéd üres telken nőttek nárciszok. Leszedték, csokorba kötötték, a régi virág-gönyölegeket előkapták és a bolt előtt eladták. Ebből lett egy alaptőke, ezt a boltban akciós valami akármire fordították, amit aztán az utcában kevés haszonnal eladtak -egyúttal be is szedtek pár megbízást, hogy vigyék vissza az üvegeket, ha már úgy is ott vannak... a vége az lett, hogy kb 3 órán belül (!!) a menüre - mondom MENÜ - valót megcsinálta a két gyerek. És persze spórolhattak volna 3 hétig is... de ők ugye MOST akartak haburger menüt, nem hetekkel később. Én bőszke voltam rájuk!
A szemléletnek viszont nem a spóroláson kell alapulnia, hanem azon, hogy az első ilyen megtakarítását hogyan forgassa meg úgy, hogy érzékelhetővé váljon számára a passzív jövedelem csodája. (Ld. Robert Kyosaki - Papabank, amire Uriasszony is hivatkozott.)
Amivel viszont messze nem értek egyet: házimunkáért fizetni. Azért lehet pénzt adni, hogy pl. a vállalkozásomban a gyerek segít rendbe tenni a papírokat, vagy az ottani irodában kitakarít. Az a család normál működésétől elkülöníthető munka, vagyis azért fizetés jár nekem is, a gyereknek is. De csak azért pénzt adni neki, mert végre három hét után rendet rakott a szobájában, az éppen ellentétes hatást érne el, mint amit szeretnék: nem az lesz a természetes, hogy a házimunka az akármit csinálok is, mindig van és lesz, és újratermelődik, tehát a család normális működéséhez hozzátartozik, hogy azt el kell végezni, és esetleg a családtagok iránti szeretet megnyilvánulásaként figyelmességből segítek is benne, hanem számítóvá fogja tenni a gyereket, és lassan minden mást is olyan szemszögből kezd majd értékelni, hogy miért éri ez meg nekem, hogy megcsináljam? Házimunkát minden gyereknek kell végeznie, mert ez a családi munkamegosztás része, és a családon belül modellezhető együttműködéshez hozzátartozik. Fizetség nélkül. Pont.
Üdv:
Csilla
Azzal én is teljesen egyet értek, hogy ne házi munkáért fizessünk a gyereknek, mert azt mi is elvégezzük plusz juttatás ellenében
, hanem próbáljunk valami olyan ötletet adni a gyereknek, mint amit Uriasszony is leírt.
- így megpróbál beledumálni a gyerek pénzügyeibe (valahol jogosan, hisz mégis közvetetten a szülő pénze az..) ami ugye már ha odaadtuk, akkor a gyerek pénze volna. Így az egész pénz körüli cirkusszal a kudarc kötődik össze, ha csak spóroltatunk a gyerekkel - viszont ha a spórolás gazdálkodást, játékot, befektetést jelent, az úgy már más téma. A papabankot ha jól emlékszem nem Kyosaki írta, hanem egy másik pasi, sajna a vidéki házunkban van az a könyv, nem tudom megnézni!
)
Ezen kívól van supershop kártyám, amire gyűlik a sok jó kis pont. A gyereknek néha megengedem, hogy az "ő bankkártyájával" fizessen, vagyis a supershop kártyával fizesse a neki fontos dolgot. Ezen nyilván nincsenek tízezrek ... de megadja az élményt, hogy ő kártyával fizethetett, mint a nagyok. Tökre érti, hogy az pontgyűjtő kártya. Azt is következtesen betartaom, hogy egy apróságot lehet választani egy bevásárlás alatt - 100%-ban sikerül kiválasztani vagy valami finomságot, vagy valami apró játékot, kindertojást egyebet.
.jpg){kind=small}
