Béranyaság botrány: 21 gyermek egy házaspárnál - Etikai és jogi kérdések a modern reprodukcióban, magyar kitekintéssel

A történet egy rutin gyermekbántalmazási ügy kivizsgálásával kezdődött, amikor egy kéthónapos csecsemő súlyos fejsérülést szenvedett. A rendőrök házkutatást tartottak Guojun Xuan (65) és Silvia Zhang (38) házaspár arcadiai otthonában. Ami kezdetben egy egyszerű nyomozásnak tűnt, hamarosan egy nagyszabású botránnyá fajult, amikor a rendőrök 15 gyermeket találtak a házban, 2 hónapos és 13 éves kor között. Később kiderült, hogy további hat gyermeküket más otthonokba költöztették, így összesen 21 gyermekről van szó, akik mind béranyák segítségével születtek, és a házaspár mindüknek törvényes gyámja volt. 

A házban, ahol a gyerekeket megtalálták, biztonsági kamerafelvételeket foglaltak le, amelyeken súlyos, verbális és fizikai bántalmazás látható. Az egyik gyanúsított a pár dadusa, Chunmei Li, aki ellen elfogatóparancsot adtak ki. A házaspárt, Chen-t és Zhang-ot gyermekbántalmazás miatt letartóztatták, de később szabadlábra helyezték őket.

A nyomozás során fény derült arra, hogy a gyerekek a Zhang és Xuan tulajdonában lévő béranyaság-ügynökség révén születtek. Ez a felfedezés azonnal felvetette a kérdést: miért van valakinek ennyi gyermeke béranyák segítségével? És vajon milyen körülmények között éltek ezek a gyerekek? A hatóságok gyanúja szerint az ügy mögött emberkereskedelem is állhat, bár ezt még vizsgálják.

Az eset különösen megdöbbentő, mivel a béranyaságot általában egy-két gyermek vállalására használják, nem pedig ilyen nagyszámú utód nemzésére. A 21 gyermek egyetlen háztartásban való elhelyezése, különösen, ha közülük 17 három éves vagy fiatalabb, komoly aggodalmakat vet fel a gyermekek jólétével, egészségével és fejlődésével kapcsolatban. A gyermekbántalmazás gyanúja is megerősíti ezeket az aggodalmakat, és rávilágít a rendszer hiányosságaira. 

Etikai és jogi dilemmák: A béranyaság szabályozatlansága

Az arcadiai béranyaság botrány számos etikai és jogi kérdést vet fel, amelyekre a jelenlegi szabályozás gyakran nem ad egyértelmű választ:

1. A béranyaság szabályozatlansága: Az egyik legfőbb probléma a béranyaság globális szabályozatlansága. Sok országban és államban nincsenek egyértelmű jogi keretek, amelyek meghatároznák a béranyaság feltételeit, a béranyák jogait és a gyermekek védelmét. Ez a jogi vákuum lehetőséget teremt a visszaélésekre, a kizsákmányolásra és az emberkereskedelemre. Kayla Elliot, az egyik béranya, elmondta, hogy az ügynökség nem fedte fel, hogy a tulajdonosok a házaspár, és hogy már van egy gyermekük. Ez a transzparencia hiánya súlyos etikai problémákat vet fel.

2. A gyermekek jóléte és jogai: A 21 gyermek egyetlen háztartásban való elhelyezése, különösen, ha közülük 17 három éves vagy fiatalabb, komoly aggodalmakat vet fel a gyermekek jólétével kapcsolatban. Vajon megkaphatták-e a szükséges egyéni figyelmet, gondoskodást és fejlesztést? A gyermekbántalmazás gyanúja is rávilágít arra, hogy a gyermekek jogai sérülhetnek, ha nincsenek megfelelő ellenőrzési mechanizmusok.

3. Az emberkereskedelem gyanúja: A nagy számú gyermek és a béranyaság-ügynökség tulajdonlása felveti az emberkereskedelem gyanúját. Bár a hatóságok még vizsgálják az ügyet, ez az eset rávilágít arra, hogy a béranyaság, ha nem megfelelően szabályozott, könnyen válhat a gyermekkereskedelem eszközévé.

4. A szülői szándékok és a reprodukciós jogok: Mi a szándék azzal, hogy valakinek ennyi gyermeke van béranyák segítségével? Ez a kérdés a modern reprodukciós technológiák etikai határaira mutat rá. Hol húzódik a határ a reprodukciós jogok és a gyermekek jogai között? Vajon a szülői vágy felülírhatja-e a gyermekek jólétét?

5. A béranyák jogai és védelme: A béranyák gyakran kiszolgáltatott helyzetben vannak, különösen, ha a jogi keretek hiányosak. Fontos, hogy a béranyák jogait is védjék, és biztosítsák számukra a megfelelő tájékoztatást, orvosi ellátást és pszichológiai támogatást.

A béranyaság Magyarországon: Tiltott, de nem büntetendő?

Magyarországon a béranyaság jogi helyzete meglehetősen összetett és ellentmondásos. Bár a téma gyakran felmerül a közbeszédben, és sokan szeretnék igénybe venni ezt a lehetőséget, a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a béranyaság legális keretek közötti gyakorlását. Fontos azonban különbséget tenni a büntethetőség és a tiltás között.

A magyar jogi helyzet főbb pontjai (2025-ös állapot szerint):

• Béranyaság jogállása: Magyarországon a béranyaság és a dajkaanyaság tilos. Az egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről) kizárólagos módon sorolja fel a humán reprodukciós eljárásokat, és ezek között sem a béranyaság, sem a dajkaanyaság nem szerepel, tehát ezek nem jogszerű eljárások hazánkban. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon orvosok nem végezhetnek béranyasággal kapcsolatos beavatkozásokat, és az ilyen megállapodások jogilag érvénytelenek.

• Büntetőjogi oldal: A béranyaság nem önálló büntetőjogi tényállás, de egyes kapcsolódó bűncselekmények – pl. a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 214. §-a szerinti családi jogállás megsértése vagy az ellenérték fejében történő örökbeadás – felmerülhetnek, főleg, ha pénzmozgás is történik a gyermek kihordása vagy örökbeadása fejében. Bírság vagy büntetőeljárás vonatkozhat mind a szülő, mind a közreműködő személyekre, főleg ha ellentételezés történik.

• Ki számít az anyának? A magyar jog szerint az az anya, aki a gyermeket megszülte. Ez azt jelenti, hogy hiába genetikai anya az egyik fél, jogilag a szülő nő az anya, kivéve ha örökbefogadási eljárás történik. A béranya által szült gyermek hivatalos anyja a béranya marad, amíg le nem mond róla örökbeadás útján. Az apa apai elismerő nyilatkozatot tehet (ha ő a genetikai apa), a feleség pedig csak örökbefogadási eljárással válhat hivatalos anyává (ún. közös gyermekké fogadás).

• Külföldi béranyaság: Ha valaki külföldön, engedélyezett országban (pl. Ukrajna, Románia) vesz igénybe béranyát, Magyarországon a hazaérkezett gyermek jogi státusza bonyolult. A magyar hatóságok akkor sem jegyzik be a magyar anyát biológiai anyaként, csak ha bizonyítani tudja, hogy ő maga szülte a gyermeket. Gyakran apai nyilatkozat és örökbefogadás kombinációjával igyekeznek megkerülni ezt a helyzetet, de ez sem mindig jogszerű. Az 1993-as hágai egyezmény tiltja az ellenérték fejében történő örökbeadást, ezért amennyiben pénzügyi ellenszolgáltatás történik, nehezített vagy lehetetlen a hivatalos örökbefogadás, se Magyarországon, se a legtöbb célországban.

• A petesejt-adományozás helyzete: A petesejt-adományozás Magyarországon illegális, ami tovább bonyolítja a helyzetet, ha a béranyaság során donált petesejtet használnak.

A jogi helyzet következményei és gyakorlati vonatkozásai:

A magyarországi szabályozás hiánya és a tiltások miatt a béranyaság gyakorlata a szürkezónába szorul. Ez számos kockázatot rejt magában mind a megrendelő szülők, mind a béranyák, mind pedig a gyermekek számára. A jogi bizonytalanság kiszolgáltatottá teszi az érintetteket, és lehetőséget teremt a visszaélésekre. Magyarországon titokban és informális módon is előfordulhat béranyaság, jellemzően kiszolgáltatott helyzetű nők vállalják. A résztvevők számára bármiféle szerződés jogilag nem érvényesíthető, nincs garancia arra, hogy a béranya lemond a gyermekről vagy a szülők érdekei védve vannak. Ez mindkét fél számára kockázatossá teszi a béranyaságot. Visszaélési lehetőségek gyakoriak, például az előleggel eltűnő „béranyák”, illetve a gyermeket megtartó béranya esete sem ritka.

A külföldi béranyaság sem jelent teljes megoldást, mivel a jogi elismerés hiánya súlyos problémákat okozhat a gyermek hazahozatalakor és a szülői jogok gyakorlásakor.

A béranyaság globális kihívásai és a jövőbeli szabályozás szükségessége

Az arcadiai béranyaság botrány nem egy elszigetelt eset, hanem rávilágít a béranyaság globális kihívásaira. Sok országban a béranyaság tiltott, vagy szigorúan szabályozott, míg másutt, mint például az Egyesült Államok bizonyos államaiban, engedélyezett, de a szabályozás eltérő lehet. Ez a jogi mozaik lehetőséget teremt a "béranyaság turizmusra", ahol a párok olyan országokba utaznak, ahol a szabályozás lazább, vagy ahol a költségek alacsonyabbak.

Az eset rávilágít arra, hogy a béranyaság területén sürgős jogi és etikai szabályozásra van szükség. Fontos, hogy a gyermekek jóléte legyen az elsődleges szempont, és hogy a béranyaság ne váljon a kizsákmányolás eszközévé.