Futótűzként terjed a hír a sajtóban: az EU Bírósága kimondta, hogy az unió minden egyes tagországában el kell ismerni az azonos neműek házasságát. A hír igaz, a döntés pedig számos, az Európai Unióban élő családot érinthet közvetlenül. Utánajártunk, pontosan miről szól az ítélet, és milyen kötelezettségeket ró a tagállamokra.
A lengyel pár esete, ami mindent megváltoztatott
Az ügy középpontjában egy lengyel pár állt, akik 2018-ban Berlinben kötöttek házasságot (Németországban ez legális). Amikor azonban vissza akartak költözni hazájukba, Lengyelországba, és kérték a házasságuk anyakönyvezését, a lengyel hatóságok elutasították a kérelmet. Arra hivatkoztak, hogy a lengyel jog nem ismeri az azonos neműek házasságát, így azt nem is regisztrálhatják.
A pár nem hagyta annyiban a dolgot, és az ügy egészen az Európai Unió Bíróságáig (EUB) jutott. A kérdés az volt: korlátozhatja-e egy tagállam a saját polgárainak szabad mozgáshoz és családi élethez való jogát azzal, hogy nem ismeri el a külföldön már megszerzett családi státuszukat?
Az ítélet: A család az család – határokon innen és túl
A bíróság 2025. november 25-i ítéletében kimondta: ha egy uniós polgár jogszerűen házasságot kötött egy másik tagállamban, azt a származási országának is el kell ismernie.
Az indoklás szerint az uniós polgároknak joguk van a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz az EU egész területén. Ha valaki külföldre költözik, családot alapít, majd hazatér, nem veszítheti el a családi állapotát a határon. Ha egy állam ezt megtagadja, azzal akadályozza az uniós jogok gyakorlását, hiszen a párok "bizonytalanságba" kerülnének saját jogaikat illetően.
Be kell vezetni itthon is a melegházasságot?
Ez a leggyakoribb félreértés az ítélettel kapcsolatban. A válasz: nem.
Az Európai Bíróság hangsúlyozta, hogy a döntés nem avatkozik bele a tagállamok nemzeti családjogi szabályozásába. Vagyis Magyarországnak (vagy Lengyelországnak, Szlovákiának) továbbra sem kötelező lehetővé tennie, hogy azonos nemű párok az anyakönyvvezetők előtt házasságot kössenek belföldön.
Ugyanakkor, ha egy magyar (vagy más uniós) azonos nemű pár például Ausztriában vagy Németországban jogszerűen összeházasodik, majd Magyarországra költözik, a magyar hatóságoknak el kell ismerniük ezt a házasságot az uniós jogok gyakorlása szempontjából. Ez érintheti például:
- a tartózkodási jogot (ha az egyik fél nem uniós állampolgár),
- bizonyos öröklési, adózási vagy szociális juttatásokkal kapcsolatos kérdéseket,
- a szabad mozgáshoz kapcsolódó egyéb adminisztrációt.
Miért fontos ez a családoknak?
Az ítélet üzenete egyértelmű: az Európai Unióban a családi kötelékek nem szűnhetnek meg pusztán azért, mert átlépünk egy országhatárt. Bár a nemzeti törvények eltérőek maradhatnak, az uniós polgársággal járó jogok védelme mostantól erősebb garanciát kapott – minden tagállamban.
Kép: depositphotos
.jpg){kind=small}
