A trauma egy természetes reakció egy rendkívüli eseményre
A pszichológián belül számos meghatározással találkozhatunk a témával kapcsolatosan. Röviden: a trauma egy a múltban átélt megrázó esemény, amelynek következményeként megbillenhet az egyén testi-lelki egyensúlya. Számos eseménnyel kapcsolatosan elmondható, hogy megrázó vagy túlmutat a hétköznapokon a szokatlanságával.
A trauma legfontosabb pszichés tényezői:
- A hétköznapi valóságtól való szélsőséges eltérés, amely túlmutat a mindennapi megküzdőképesség szintjén, erős szenvedéssel jár vagy a traumát elszenvedő szemtanúja mások szenvedésének.
- A bizalom összeomlása a világgal kapcsolatosan.
- Fenyegetettség és kiszolgáltatottság érzés.
- Kontrollvesztés, tehetetlenség.
- A társas kapcsolatok szétesése, az én és a világ kapcsolatának szétesése.
Az, hogy az egyes személyek milyen életeseményt élnek meg traumaként nagyon különböző lehet és nyilván a reziliencia szintek is óriási különbségeket mutathatnak.
Befolyásoló lehet még:
- Az aktuális pszichés állapot, a személy egyéni érzékenysége az adott problémára: „mi az, ami benyomja azt a bizonyos gombot”.
- Korábbi negatív tapasztalatok.
- Van-e a személy körül támogató légkör vagy teljességgel hiányzik.
- Az egyén hol tart a személyiségfejlődésben.
A traumára adott válaszreakciók között is szélsőségesen nagy különbségek lehetnek. A reakciókat két nagy csoportra bonthatjuk:
- Érzelmi-pszichológiai tünetek
- Fiziológiai-szomatikus tünetek
Ezek nyilván összefüggenek egymással. Egy traumára emlékeztető élmény gyakran testi tüneteket generál. Egy a traumát felidéző testérzet is válthat ki érzelmi reakciót, mivel ezek az élmény által összekapcsolódnak.
A testnek és az elmének a traumára adott válasza az extrém megterhelő eseményre, természetesek és a túlélést segítik elő.
A lehetséges érzelmi-pszichológiai reakciók, rövid és hosszú távon
- sokk, tagadás
- koncentrációs problémák, zavartság
- ingerlékenység, szeszélyes hangulatváltozások
- félelem, szorongás
- önvád, bűntudat, szégyenérzet
- elzárkózás a külső kapcsolatoktól
- reménytelenség, kilátástalanság érzése
- kínzó emlékek
- rémálmok a traumatizáló eseménnyel összefüggésben
- bizonyos eseményekre való emlékezési képtelenség
Lehetséges fiziológiai-szomatikus reakciók:
- álmatlanság, rémálmok,
- fáradtság,
- heves szívdobogás,
- gyengeség, levertség
- izgatottság,
- fizikai fájdalmak,
- izomfeszültség.
A traumák terápiájával kapcsolatosan napjainkban széles a választék. A leggyakrabban alkalmazott módszerek:
Pszichológiai elsősegély: azonnali segítséget jelent a nehéz helyzettel való megbirkózásban. Jó eséllyel meg tudjuk előzni a későbbi poszttraumatikus tüneteket. Cél a stabilizálás, a stressz csökkentése és indokolt esetben további szakszerű segítségre való javaslat.
Trauma fókuszú kognitív viselkedésterápia: célja az eseményhez kapcsolódó negatív gondolatok, érzelmek és viselkedés felülírása, ezzel csökkentve a szorongást.
EMDR, azaz szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás: az agyféltekék működését stimulálja, ezzel segítve a traumatikus emlékek feldolgozását.
Pszichodinamikus terápia: lényege, hogy a tudatos és a tudattalan tartalmak összeütközéséből származó feszültséget oldjuk, azzal, hogy a személy megérti azt, hogy a múltja miképpen van hatással a jelenbéli viselkedésére és a választásaira. A traumafeldolgozás eredményeként a töredezett emlékképek feldolgozhatóvá válnak a jelenben.
A csoportterápia: Ez lehet akár pszicho dráma csoport is. A terápia során a páciens hasonló gondokkal küzdő személyekkel együtt kereshet megoldást a problémájára. Az érzés, hogy nincsen egyedül a gondjával, önmagában is támogatja a gyógyulást.
Stresszkezelés: történhet akár tréning formájában is. Elősegíti a feszültségek oldását, a hatékonyabb kommunikációt. Jobban megérthetjük a mások viselkedését.
A legideálisabb kezelési mód megtalálása minden estben a páciens szükségleteihez igazodik. Ezt befolyásolja a személyisége és a megoldásra váró problémái, az őt ért trauma jellege, a tünetek típusa és súlyossága.
Csak a buggyantak mennek pszichológushoz?
Napjainkban eljött rá az idő, hogy elhagyjuk a megbélyegző sztereotípiákat, miszerint csak az elmebetegek járnak pszichológushoz vagy pszichiáterhez. Másokat megítélni mindig könnyebb, mint a saját problémáinkkal szembenézni. Lehetséges, hogy az ítélkező szorul leginkább segítségre csak nem mer ezzel szembenézni. Ami tény, hogy nem csupán a testi működéseinkre kell figyelmet fordítanunk, a lelkünk ápolását sem hanyagolhatjuk el. A nehézségek rákényszeríthetnek erre, de ezek is minket szolgálnak, mert általuk fejlődhetünk.
Nyitókép: depositphotos
![]() |
Kulcsár KrisztinaCsaládi vállalkozások szakértője, mediátor, mentor, coach, trénerElérhetőségeim: Cím: Budapest, I. Csalogány u. 55. és Tata Telefon: 06-20/662-45-69 E-mail: christina.kulcsar@gmail.com Honlap: www.kulcsarkrisztina.hu, www.soultherapy.hu |
Bemutatkozás | Megjelent cikkek | Kérdezz-felelek |
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)