|
|
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Szakértő,
ezúton szeretném segítségét/tanácsát kérni meglehetősen tehetetlen helyzetemben.
2009. januárja óta állok munkaviszonyban jelenlegi munkáltatómnál. 2012. áprilisában megszületett a kislányom, akivel azóta itthon vagyok és 2014. augusztusára várjuk második gyermekünket. Fentiekből következően 2014. április 21-ig Gyed-en vagyok. Mivel a munkáltatóm tb kifizető hely, így minden papírmunkát és járandóságot rajta keresztül kaptam meg, előbb Tgyás-t, majd a Gyed-et. Egészen ez év januárjáig. A cégem (név nélkül egy hosszú évtizedes múlttal rendelkező vegyipari részvénytársaság, cikkek és tv is foglalkozik vele jelenleg is folyamatosan) fizetésképtelenné vált, közel 100 kollégámmal együtt a januári járandóságunkat már nem kaptuk meg és a frissen lemondott vezérigazgató levélben közölte, hogy ne is számítson senki semmire a továbbiakban sem. Nincs olyan munkáltató, aki a munkáltatói jogkört gyakorolná, egy ügyvédi irodán keresztül üzengettek a dolgozóknak, de nem tudok olyan személyt megnevezni sem, akinek jelenleg pl. hivatalos levelet írhatnék. Sem adóigazolást, sem semmilyen más dokumentumot nem adnak ki, kollégáim állásidőn vannak, én pedig Gyed-es anyukaként itthonról nézem tétlenül a helyzetet. Megkerestem a helyi Oep kirendeltséget, hogy milyen úton-módon kaphatnék "valakitől" Gyed-et a január-április időszakra vonatkozóan, de szó szerint vállat vont a hölgy és azt mondta, írjak a budapesti központnak (én Győrben élek, a cégem bp-i székhelyű), de nem sok jóval kecsegtetett.
Ön szerint kihez kellene fordulnom, hogy a még fennmaradó időszakra (és visszamenőleg januárra) megkapjam a jogosan járó Gyed-emet, mert a cégemtől már biztosan nem fogom... A felszámolás még nem indult meg és egyenlőre úgy néz ki, nem is fog, hogy legalább a felszámolóbiztossal tudnék kommunikálni, a végkielégítést és bent maradt szabadság kiváltása is valószínűleg a bérgarancia alapból fog rendezésre kerülni. Az sejthető, hogy második gyermekem születéséig állományban fogok maradni, mert a felszámolás nem fog addig lezárulni (második várandósságom tényét tavaly decemberben hivatalos postai úton jeleztem a munkáltatóm felé), ám megkérdezném, hogy Ön szerint milyen Tgyás-ra és Gyed-re számíthatok majd és pláne kitől, ha még mindig tb kifizető lesz a fizetésképtelen cégem...
Ezen kívül kérdésem még, hogy amennyiben lejár a Gyed, mehetek-e táppénzre a második gyermekemmel a születéséig úgy, hogy a "meglevővel Gyes-en leszek.
Hosszú lettem, elnézést, elég bonyolult a sztori és eléggé kilátástalannak tűnik egyenlőre a helyzet...
Megtisztelő válaszát és segítségét előre is köszönöm!!!!
ezúton szeretném segítségét/tanácsát kérni meglehetősen tehetetlen helyzetemben.
2009. januárja óta állok munkaviszonyban jelenlegi munkáltatómnál. 2012. áprilisában megszületett a kislányom, akivel azóta itthon vagyok és 2014. augusztusára várjuk második gyermekünket. Fentiekből következően 2014. április 21-ig Gyed-en vagyok. Mivel a munkáltatóm tb kifizető hely, így minden papírmunkát és járandóságot rajta keresztül kaptam meg, előbb Tgyás-t, majd a Gyed-et. Egészen ez év januárjáig. A cégem (név nélkül egy hosszú évtizedes múlttal rendelkező vegyipari részvénytársaság, cikkek és tv is foglalkozik vele jelenleg is folyamatosan) fizetésképtelenné vált, közel 100 kollégámmal együtt a januári járandóságunkat már nem kaptuk meg és a frissen lemondott vezérigazgató levélben közölte, hogy ne is számítson senki semmire a továbbiakban sem. Nincs olyan munkáltató, aki a munkáltatói jogkört gyakorolná, egy ügyvédi irodán keresztül üzengettek a dolgozóknak, de nem tudok olyan személyt megnevezni sem, akinek jelenleg pl. hivatalos levelet írhatnék. Sem adóigazolást, sem semmilyen más dokumentumot nem adnak ki, kollégáim állásidőn vannak, én pedig Gyed-es anyukaként itthonról nézem tétlenül a helyzetet. Megkerestem a helyi Oep kirendeltséget, hogy milyen úton-módon kaphatnék "valakitől" Gyed-et a január-április időszakra vonatkozóan, de szó szerint vállat vont a hölgy és azt mondta, írjak a budapesti központnak (én Győrben élek, a cégem bp-i székhelyű), de nem sok jóval kecsegtetett.
Ön szerint kihez kellene fordulnom, hogy a még fennmaradó időszakra (és visszamenőleg januárra) megkapjam a jogosan járó Gyed-emet, mert a cégemtől már biztosan nem fogom... A felszámolás még nem indult meg és egyenlőre úgy néz ki, nem is fog, hogy legalább a felszámolóbiztossal tudnék kommunikálni, a végkielégítést és bent maradt szabadság kiváltása is valószínűleg a bérgarancia alapból fog rendezésre kerülni. Az sejthető, hogy második gyermekem születéséig állományban fogok maradni, mert a felszámolás nem fog addig lezárulni (második várandósságom tényét tavaly decemberben hivatalos postai úton jeleztem a munkáltatóm felé), ám megkérdezném, hogy Ön szerint milyen Tgyás-ra és Gyed-re számíthatok majd és pláne kitől, ha még mindig tb kifizető lesz a fizetésképtelen cégem...
Ezen kívül kérdésem még, hogy amennyiben lejár a Gyed, mehetek-e táppénzre a második gyermekemmel a születéséig úgy, hogy a "meglevővel Gyes-en leszek.
Hosszú lettem, elnézést, elég bonyolult a sztori és eléggé kilátástalannak tűnik egyenlőre a helyzet...
Megtisztelő válaszát és segítségét előre is köszönöm!!!!
A kifizethelyek "úgy vannak kitalálva", hogy fizetésképtelenség esetén is ki tudják fizetni az ellátásokat, mert megigényelhetik a pénzt előre és a csak erre szolgáló bankszámlát nem lehet inkasszálni, tehát fel van cimkézve, hogy ami oda érkezik, az az ellátottaké. Ezt valahogy az ügyvédi iroda tudomására kéne hozni, leginkább az üzemi tanácson keresztül - ha van ilyen, akkor ők biztos zaklatnak mindenkit. Az erről szóló jogszabály részleteket bemásolom a válasz végére.
A tapasztalatom viszont az, hogy nem annyira jogszabályokkal, hanem az idegeikre menéssel lehet célt érni: addig kell őket (a képviseletet ellátó ügyvédi irodát) zaklatni, amíg megunják, mert már elegük van belőle és inkább megteszik, amit meg kell, csak hagyják már őket békén.
Ténylegesen már lehet, hogy 100 fő alatt vagytok, mert ilyenkor mindig van, aki nem a sült galambra vár, hanem elhelyezkedik máshol. Ezt meg az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv ellenőrési osztály tudomására kéne hozni, mert ilyenkor kimennek záróellenőrzésre és beviszik a folymatban lévő ellátásokat, hogy majd ők folyósítják tovább. Ez megváltás lenne mindenkinek.
Előbb-utóbb lesz valaki, akinek muszáj lesz foglalkoznia a napi ügyekkel, mert ha felszámolás alá kerül a cég, akkor a felszámoló saját személyében felelős ezért, úgyhogy neki érdeke lesz.
Az adóbevallás legyen a legkisebb problémád, egyrészt ha megírod a NAV-nak, hogy adóigazolás hiányában nem tudod beadni a bevallást, akkor nem lesz semmi gondod, másrészt ha a bevallások be voltak adva, akkor ügyfélkapus regisztrációval lekérdezheted az adatokat.
Ha ez egy XVI. kerületi, 3 betűs cég, akkor dolgoztam nekik 5-6 évvel ezelőtt, kb akkortájt, amikor megvették a csehek, a kifizetőhelyen néztem át az ellátokat havi pár órában. A bér, tb, munkaügy olyan rendben volt ott, hogy se előtte, se utána hasonlót nem láttam sehol, kicsit példaképemnek is tekintem az egykori munkaügyi vezetőt. Az a kevés, amit a cég működéséből láttam, az is nagyon szervezett volt. Nagyon sajnálom, hogy mindent szétvertek.
És akkor a beharangozott jogszabályi háttér:
195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
21/C. § (4) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében az egészségbiztosítási igazgatási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak az előzőekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás. A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul.
1994. évi LIII. törvény
a bírósági végrehajtásról
79/D. § A pénzügyi intézménynél kezelt, az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.
2003. évi XCI. törvény indokolása
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
A 221. §-hoz
A likviditási gondokkal küzdő, társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatók által számfejtett társadalombiztosítási ellátások biztonságos folyósíthatósága az egészségbiztosítási igazgatási szervek előzetes finanszírozása által garantált. A hatályos szabályok alapján azonban köztartozások, illetve egyéb tartozások behajtása érdekében a foglalkoztató valamennyi bankszámlája végrehajtás alá vonható. Ennek eredményeképpen előfordulhat, hogy az egészségbiztosítási ellátás fedezetéül szolgáló összeget is végrehajtás alá vonják, nyilvánvalóan sértve az ellátásra jogosult foglalkoztatott érdekeit. A törvény ezért kimondja, hogy az egészségbiztosítási ellátás céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá. Garanciális szabályként előírja továbbá a rendelkezés, hogy az elkülönített pénzösszeg csak akkor mentesül a végrehajtás alól, ha azt a foglalkoztató által jogszabály alapján nyitott külön számlán helyezték el. Az e célra történő külön számla nyitási kötelezettséget még a törvényi rendelkezés hatálybalépésétől alacsonyabb szintű társadalombiztosítási jogszabály írja majd elő a foglalkoztatók számára. Ezek az előírások biztosítékot jelentenek arra nézve, hogy a foglalkoztató köztartozásainak behajtását célzó adóhatósági intézkedés (azonnali beszedési megbízás) véletlenül se akadályozhassa meg az egészségbiztosítási forrásból finanszírozott kifizetőhelyi ellátások teljesítését, ugyanakkor e mentesítésből fakadóan ne juthasson jogosulatlan előnyhöz a foglalkoztató, ne menekíthesse pénzeszközeit a végrehajtás alól mentes külön számlára.
A tapasztalatom viszont az, hogy nem annyira jogszabályokkal, hanem az idegeikre menéssel lehet célt érni: addig kell őket (a képviseletet ellátó ügyvédi irodát) zaklatni, amíg megunják, mert már elegük van belőle és inkább megteszik, amit meg kell, csak hagyják már őket békén.
Ténylegesen már lehet, hogy 100 fő alatt vagytok, mert ilyenkor mindig van, aki nem a sült galambra vár, hanem elhelyezkedik máshol. Ezt meg az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv ellenőrési osztály tudomására kéne hozni, mert ilyenkor kimennek záróellenőrzésre és beviszik a folymatban lévő ellátásokat, hogy majd ők folyósítják tovább. Ez megváltás lenne mindenkinek.
Előbb-utóbb lesz valaki, akinek muszáj lesz foglalkoznia a napi ügyekkel, mert ha felszámolás alá kerül a cég, akkor a felszámoló saját személyében felelős ezért, úgyhogy neki érdeke lesz.
Az adóbevallás legyen a legkisebb problémád, egyrészt ha megírod a NAV-nak, hogy adóigazolás hiányában nem tudod beadni a bevallást, akkor nem lesz semmi gondod, másrészt ha a bevallások be voltak adva, akkor ügyfélkapus regisztrációval lekérdezheted az adatokat.
Ha ez egy XVI. kerületi, 3 betűs cég, akkor dolgoztam nekik 5-6 évvel ezelőtt, kb akkortájt, amikor megvették a csehek, a kifizetőhelyen néztem át az ellátokat havi pár órában. A bér, tb, munkaügy olyan rendben volt ott, hogy se előtte, se utána hasonlót nem láttam sehol, kicsit példaképemnek is tekintem az egykori munkaügyi vezetőt. Az a kevés, amit a cég működéséből láttam, az is nagyon szervezett volt. Nagyon sajnálom, hogy mindent szétvertek.
És akkor a beharangozott jogszabályi háttér:
195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
21/C. § (4) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében az egészségbiztosítási igazgatási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak az előzőekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás. A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul.
1994. évi LIII. törvény
a bírósági végrehajtásról
79/D. § A pénzügyi intézménynél kezelt, az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.
2003. évi XCI. törvény indokolása
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
A 221. §-hoz
A likviditási gondokkal küzdő, társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatók által számfejtett társadalombiztosítási ellátások biztonságos folyósíthatósága az egészségbiztosítási igazgatási szervek előzetes finanszírozása által garantált. A hatályos szabályok alapján azonban köztartozások, illetve egyéb tartozások behajtása érdekében a foglalkoztató valamennyi bankszámlája végrehajtás alá vonható. Ennek eredményeképpen előfordulhat, hogy az egészségbiztosítási ellátás fedezetéül szolgáló összeget is végrehajtás alá vonják, nyilvánvalóan sértve az ellátásra jogosult foglalkoztatott érdekeit. A törvény ezért kimondja, hogy az egészségbiztosítási ellátás céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá. Garanciális szabályként előírja továbbá a rendelkezés, hogy az elkülönített pénzösszeg csak akkor mentesül a végrehajtás alól, ha azt a foglalkoztató által jogszabály alapján nyitott külön számlán helyezték el. Az e célra történő külön számla nyitási kötelezettséget még a törvényi rendelkezés hatálybalépésétől alacsonyabb szintű társadalombiztosítási jogszabály írja majd elő a foglalkoztatók számára. Ezek az előírások biztosítékot jelentenek arra nézve, hogy a foglalkoztató köztartozásainak behajtását célzó adóhatósági intézkedés (azonnali beszedési megbízás) véletlenül se akadályozhassa meg az egészségbiztosítási forrásból finanszírozott kifizetőhelyi ellátások teljesítését, ugyanakkor e mentesítésből fakadóan ne juthasson jogosulatlan előnyhöz a foglalkoztató, ne menekíthesse pénzeszközeit a végrehajtás alól mentes külön számlára.
Szakbarbár
2014. 02. 18. 19:23
Olvasói értékelés: 5 / 5
.jpg){kind=small}
