2011-től egykulcsos adótábla van, az összes munkaviszonyból származó jövedelemre ugyanaz a 16%-os kulcs vonatkozik (ami igazából 20,32% a szuperbruttósítás miatt). A különféle jogcímen kapott jövedelmeket terhelő közterhek között annyi különbség van csak, hogy szabadságmegváltásból és a végkielégítésből nem jön le 6% egészségbiztosítási járulék.

A közös megegyezésben a felek bármiben szabadon megállapodhatnak, akár felmondási idő és végkielégítés fizetésében is. Ezek helyett a kifejezések helyett szokták pl a megegyezés alapján járó bért használni, a felmondási időre pedig azt, hogy a megállapodás megkötésétől a munkaviszony megszűnéséig mentesül a munkavégzés alól és átlagkeresetét kapja a munkavállaló. Teljesen mindegy, hogy hogy van beleírva. Ami belekerül, azt fogod a bérjegyzéken viszontlátni, de ott mindegy, hogy minek hívják, mert teljesen egyformán viselkedik adószámításnál és az említett elhanyagolható különbséget leszámítva a járulékoknál is.
Ha a béred kellőképpen magas, akkor azzal a 3+7 havi bárminek nevezett juttatással, amihez nem köthető időszak, mert a január 1-től a munkaviszony végéig járó béren és felmentési időre kapott béren felül van, jól járhatsz a nyugdíjjárulékkal, mert azt egy felső határig kell megfizetni és magas bérnél lehet, hogy az összes jövedelmed olyan sok lesz, hogy egy része átlóg ezen a határon és akkor annak megnyerted a 10%-át.
Ha viszont alacsonyabb a béred, akkor az adójóváírással vigyázz, mert ilyen extrák mellett valószínű, hogy nem, vagy nem teljes mértékben fog járni - éves szinten, az ezutáni jövedelmekkel együtt.

Ez egy nagyon nagyvonalú ajánlat, nem hiszem, hogy aki ilyet feldob, annak van bármilyen hátsó szándéka, ami miatt óvatosnak kellene lenni. Szakbarbár 2011. 04. 24. 08:25