Ha ők sem akarnak foglalkoztatni és Te sem tudnál ott dolgozni (távolság), akkor az egy klasszikus közös megegyezés. Munkáltató rendes felmondása és az ezzel járó járandóságok kifizetése akkor merülne fel, ha Te nagyon akarnál (ott akarnál) dolgozni, de nem tudnának munkát adni. Úgyhogy ha a szabadságmegváltáson kívül bármi más szóba kerül, akkor annak örülj, fogadd el és ne akarj többet, mert ha megtudják, hogy úgysem tudnál visszamenni, akkor még annyit sem ajánlanának fel - mivel akkor ugye egyik fél sem akarja fenntartani a munkaviszonyt, vagyis ugyan miért fizetnének.