Tisztelt Szakértö Asszony/Ur!
Köszönöm a visszajelzést a kérdésemre. Azota, hosszas telefonálgatás után megtudtam, hogy a svájci betegbiztositonál letöltött biztositási idöket figyelembe veszik az ellátásoknál,, igy az elözetes 180 nap megvan, és ha a biztositás még januárban is fennállt Svájcban, egy márciusban kezdödö munkaviszonnyal a biztositási idö is folyamatosnak tünik .A jogszabály adott cikke:
12. Cikk
A magyar betegségi és anyasági biztosítási rendszerbe való felvétel az alábbiak szerint válik könnyebbé:
a) ha egy személy lakhelyét Svájcból Magyarországra helyezi át és három hónapon belül Magyarországon létesített munkaviszony vagy egyéb kereső tevékenység alapján a magyar betegségi biztosításban kötelezően biztosítottá válik, vagy magyar nyugdíjban részesül, úgy a betegségi és anyasági pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításakor, amelyek a magyar jogszabályok alapján őt megilletik, a Svájcban elismert betegsegélyező pénztárnál letöltött biztosítási időket figyelembe veszik;
Remélem, hogy ennek ismeretében már tud a többi kérdésemre válaszolni. Ezek föleg az ellátások összegére vonatkoznak, ahol a probléma az, hogy bár van elözetes és folyamatos biztositási idö, de nincs figyelembe vehetö magyarországi jövedelem 2005-ben. A kérdéseimet ezért ismételten szeretném feltenni.
Ha lányom márciustól biztositottá válik, mi lesz a tgyás, a gyed és esetleg a táppénz alapja : a 2006-ban szerzett magyarországi jövedelem? Már biztosan nem lesz meg a 180 bérezett nap a szülésig, kevesebb is elég? Ha esetleg táppénzre is szükség lenne, ezt mi alapján számolják: pl. 1 - 2 havi jövedelem után?Vagy a táppénzszabály szerint a minimálbérböl, ha nincsen meg a 180 napi tényleges jövedelem? Akkor-is,ha munkaviszony szerinti havi jövedelem ennél magasabb? Befolyásolja-e a táppénz igénybevétele és összege a tgyás és a gyed összegét?
Ha a Start-program keretében a munkáltató igénybe veszi a kedvezményeket, akkor is járna-e minden pénzbeli ellátás is, azaz táppénz stb. Az ellátások összege ugyanaz lenne, mintha nem lenne ilyen kártyája? A járulékkedvezmény akkor is jár a munkáltatónak, ha a bér a minimálbér másfélszeresénél nagyobb? A maximális gyed elérése érdekében mekkora jövedelemre és a munkában töltött idõ, betegszabadság, majd táppénz milyen kombinációjára van szükség? A munkaviszony lehet határozott idõre szóló is, vagy célszerübb a határozatlan?
Segítségét elõre is köszönöm.
Tisztelettel
Akkor ha jól értem, akkor ugyanaz és ugyanúgy számít be, mint az EU-s országoknál. Ennek az a lényege, hogy a kint biztosításban töltött időt figyelembeveszik, az előzetes biztosításba beszámítják (táppénzhez, tgyáshoz, gyedhez egyaránt, de táppénzhez cask akkor, ha folyamatos marad a biztosítás), a jövedelmet viszont nem, mert magyar tb ellátásnak az a jövedelem az alapja, ami után 4%-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, ez pedig csak az itthon kapott jövedelem. A 180 nap előzetes biztosítása tehát meglesz (feltételezzük, hogy a másik jogosultsági feltétellel, az aktuális biztosítással is fog rendelkezni,), nem lesz viszont 180 bérezett napja az irányadó időszakban, ilyenkor a 180-nál kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után állapítják meg az ellátást. A táppénznél ez másképp van, ott180-nál kevesebb bérezett nappal a táppénz alapja legfeljebb a minimálbér, mert itt szigorúbb a törvény. A táppénz nem számít bele az átlagba, ezért ez a későbbiekben nem befolyásol semmit. Röviden és egyszerűen tehát itthon a minimálbér kétszerese fölötti jövedelme legyen - ha táppénzre készül, akkor a táppénz előtti 80%-os betegszabadságot is figyelembe véve. Legjobb a határozatlan idejű munkaviszony, mert akkor be van biztosítva minden ketteske és a többiek után is, de ha ez nem megy, akkor legalább addig tarson a szerződés, amíg a tgyást megigényli. Akinek a biztosítása a tgyás alatt szűnik meg, annak passzív jogon jár az ellátás végig. Start kártyával is ugyanígy van minden, az csak a munkáltató oldaláról jelent különbséget, de ez nem az én szakterületem, úgyhogy többet nem tudok róla mondani.
.jpg){kind=small}
