Kedves Szakbarbár!
Azt szeretném megkérdezni hogy a 180 napba mi számít bele? Szabadság,
fizetett távollét,valamint a táppénz is beleszámít? Mi alapján számítják ki
a további táppénzt, a 180 napi jövedelem átlagából?
Válaszodat előre is köszönöm
Bérezett napnak az számít, amikor olyan jövedelmünk van, amiből
egészségbiztosítási járulékot vonnak, ezt akkor is naptári napban mérik, ha
általában munkanapra járnak. Bérezett nap tehát a "sima" munkanap, a
szabadság, az ünnep, az egyéb fizetett távollét és a betegszabadság,
mindegyikbe beletartozik a hétvége is. A táppénz, tgyás, gyed, gyes,
munkanélküli járadék nem járulékköteles, ezek nem minősülnek bérezett napnak
annak ellenére, hogy szolgálati idő és - ha közben van ezt megalapozó
jogviszony, akkor - biztosításban töltött idő is.
A táppénz alapjába az a jövedelem számít bele, ami után 4%-os
egészségbiztosítási járulékot kell vonni. A társadalombiztosítási,
családtámogatási és munkanélküli ellátások nem járulékkötelesek, ezeken
kívül minden, ami nincs benne a következő felsorolásban, az járulékköteles.
A kivételek: jubileumi jutalom, végkielégítés, újrakezdési támogatás,
titoktartási díj, szabadságmegváltás, határozott idejű munkaviszony
megszűnésekor a hátralévő időre, de legfeljebb 1 évre járó bér.
Ha olyanból is levonták, amiből nem kellene, akkor az ennek ellenére nem
számít bele és ez fordítva is igaz, soha nem az dönti el, hogy mit
csináltak, hanem hogy hogy kellett volna.
Az átlagkereset számításakor a járulékköteles jövedelmet annyi naptári
nappal osztják, amennyire vonatkozott.
A táppénz mert sem a számlálóban nincs benne (mivel nem járulékköteles), sem
pedig a nevezőben (mert nem járulékfizetős időszakra vonatkozik).
Külön szabály vonatkozik a rendszeres és a nem rendszeres jövedelmek
beszámíthatóságára. A rendszeres jövedelmekből (alapbér és a havi
rendszerességgel járó pótlékok, pl. műszakpótlék, vezetői pótlék), azt
veszik figyelembe, ami a számítási időszakra jár, a nem rendszeres
jövedelmekből (ezek leggyakrabban a jutalom, prémium, túlóra) pedig azt,
amit a számítási időszakban fizettek ki.
A táppénz jövedelmet hivatott pótolni, ezért összege a korábbi jövedelemtől
függ. A korábbi jövedelmet legfeljebb az előző év elejéig nézzük. Amikor
nekiállunk megállapítani az ellátás összegét, akkor a jövedelmeket a
jogosultság 1. napja és az előző év január 1. között vizsgáljuk, ez az
irányadó időszak, amin belül majd még tovább keresgélünk.
Az irányadó időszakon belül lesz egy számítási időszak, aminek a jövedelmét
végül alapul vesszük a táppénzhez, ez általában rövidebb, mint az irányadó
időszak, de - ha sehogyan sem találunk annyi napot, amennyit szeretnénk,
akkor - lehet olyan is, hogy megegyezik vele.
1) Ha az előző év január 1. - december 31. között van legalább 180 bérezett
(=járulékfizetős) naptári nap, akkor az előző év lesz a számítási időszak.
2) Ha nincsen, akkor továbbmegyünk, megnézzük, hogy közvetlenül a
jogosultság előtt találunk-e 180 napot. Ha így megvan, és ez akár 2 évből is
összejöhet, pl. 2004 novembertől 2005 áprilisig, akkor az utolsó 180 nap
lesz a számítási időszak.
3) Ha sehogyan sincs meg, akkor annyiból számolunk átlagot, amennyi van, de
ilyenkor bármilyen magas is a 180-nál kevesebb napban az átlag, legfeljebb a
minimálbér után állapítják meg az ellátást, kivéve, ha táppénz, tgyás, gyed
miatt nem tudott összejönni az a bizonyos 180 nap, mert olyankor ebben az
esetben az előző ellátás alapja éled fel.