Még mindig korai. Nekem egy konkrét célidő és egy aktuális bér kell ahhoz, hogy bármit tudjak mondani.

Szerintem összekombináltál rengeteg helyről hallott információt és kihoztál belőle valamit, aminek se füle, se farka.

Táppénzre az megy, aki keresőképtelen, torokgyulladástól toxiémiáig bármivel, tehát lényegtelen, hogy terhességgel öszefüggésben, nincs különbség a táppénzre vonatkozó szabályok között. A táppénz mértéke 2 évnél hoszsabb biztosításnál 70%. Ez nyilván kevesebb, mint a teljes bér, de a jogszabályok ennyit biztosítanak. A táppénz nem számít bele semmilyen ellátás alapjába (csak az előtte lévő 15 nap 80%-os betegszabi), úgyhogy nem befolyásol semmit. Ha biztosítási jogviszonyból mész táppénzre, tehát ha nem a megszűnése után, passzív jogon, akkor közben ugyanúgy ketyeg a biztosításod. A 2007-ben induló tgyás alapja a 2006-os átlagkereset (teljes járulékköteles jövedelem) lesz. A 2008-ban induló gyedé pedig a 2007-es. Egyik ellátás a másiknak soha nem alapja, úgyhogy a 2007-es átlagba a táppénz és a tgyás nem számít bele, az átlaghoz csak a bért és a betegszabadságra kapott bért osztják annyi nappal, amennyire ezek vonatkoztak. Ha ez 180-nál kevesebb, az az indulás évében egyáltalán semmi problémát nem okoz, mert a maximális gyednek is pont a minimálbér az alapja, ez azt jelenti, hogy ott nincs különbség, hogy 0 vagy 365napból van megállapítva. A hátrányok utána jönnek, de ebből ami egész biztosan érint, az nagyon kevés. Az 1., hogyha 180-nál kevesebb bérezett napból, magas átlagból volt megállapítva a gyed, akkor a következő évben a gyed felső határának az emelése csak a 31 napos hónapokban érinti. (Idén ez kb. havi 2.000 Ft-tal jelent kevesebbet hasonló esetben, tehát nem jelentős) A 2., hogyha megint terhes leszel és a sovány gyes helyett táppénzre mennél, akkor a gyed alapja éled fel a táppénz alapjául és nem mindegy, hogy ez 180 napból volt-e megállapítva, mert ha igen, akkor a korlátlan régi átlagod után kaphatsz táppénz, ha viszont kevesebből, akkor csak a minimálbér kétszerese után. Tekintve, hogy ez is kb 3*-osa a gyesnek, ezt sem tartom tragédiának. Úgyhogy nyugodtan dolgozz, ameddig akarsz és tudsz. Magas bérrel a tgyást a szülés napjától érdemes kérni.

Terhesen felmondási tilalom véd. Gyesesként szintén. Ha még keresőképtelen is vagy, az a 3. ok, úgyhogy Téged onnan most nem lehet elmozdítani. A gyes után muszáj veled valamit kezdeni, a valami egyébként tényleg azt jelenti, hogy először az akadályoztatás miatt kiadni nem tudott szabadságot kell kiadni - ha keresőképes vagy. Akkor már nem hivatkozhatnak arra, hogy másnak kell felmondani, ha visszamész, főleg, hogy effektíve nem dolgozol, tehát munkavégző státuszt nem foglalsz, csak egy papíron lévőt, a ténylegesen dolgozók munkájára pedig szükség van, bármit is csináljál - a munkavégzésen kívül. Gondold ezt végig és ne hagyd magad zsarolni. Egyébként egy kollégának erre alapított felmondás jogellenes lenne, hiszen nem arról van szó, hogy visszamentél dolgozni és ezért neki most nincs mit csinálnia, Te nem dolgozol ténylegesen, passzív állományban vagy, úgyhogy az ő munkájára szükség van (vagy ha nincs, akkor más miatt nincs), bárhogy sakkoznak is a létszámmal. A szabadságod bőven kitart a -28. napig, de táppénzre is elmehetsz, azzal nem veszélyezteted a mindenféleképpen minimálbér kétszereséből megállapított tgyásodat és gyededet. A szabadságodat emelt bérrel kell elszámolni, ha babázás alatt a többiek bére emelkedett. Ha táppénzre mész, akkor a betegszabi után a táppénz alapja a gyedhez beszámító átlagkereset, felső határ nélkül.

A nyugdíjhoz: csak a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokon és a nyugdíjfolyósítónál dolgoznak, az egy annyira bonyolult rendszer, hogy aki tanulta, de a tb-nek nem ezzel az ágával foglalkozik, annak is kiismerhetetlen, úgyhogy nem tudok jobbat mondani, mint hogy fordulj ezekhez a nyugdíjszervekhez.

A munkaviszonyod csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnne meg. Hogy addig mit szervezkednek át, az az ő dolguk, amíg létezik, addig Téged a terhességtől a gyes utáni 30 napig felmondási tilalom véd és annál többet nem lehet meglépni, mint amit megtettek, hogy tájékoztattak róla, hogy oda már nem fogsz visszamenni dolgozni. Akár a gyedbe szülnél - ezt már nem fogsz, csak azért mondom, hogy lásd, teljesen egyforma a két helyzet - akár a gyesbe fogsz, 0 bérezett nappal a tgyás és a gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha a gyes után már terhesen a szabadságodat adják ki, esetleg ezután még betegállományba mész - ebben a sorrendben csináld, hacsak nem emelik horribilis mértékben a béredet, mert ha nem muszáj ne legyen, ha muszáj, minél kevésbé rontsa az átlagot a 80%-os betegszabi a táppénz előtt - akkor lesz néhány bérezett napod, az itteni átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a tgyás és a gyed alapja a jelenlegi szabályok szerint. Ha a gyes utáni 31. napon nem vagy terhes vagy keresőképtelen, akkor a 31. napon a kezedbe adhatják a felmondást. Ilyenkor sincs gond, mert 9+3 hónap munkanélküli ellátásra vagy jogosult és ha ebbe szülsz bele, akkor ugyanúgy jár minden és ugyanazon összeg után, mintha munkaviszonyból szülnél. Ha meg még addig sem szülnél, akkor nyilván elhelyezkedsz és akkor meg így oldódik meg a kérdés. Az ellátások sorrendje kötött, először a tgyás, utána a gyed, ha valaki ketteskével rögtön gyedet kap, akkor annak az az oka, hogy volt egy átfedéses időszak, amikor egyeskével gyeden, ketteskével tgyáson lehetett és a gyedet választotta, amikor ez lejárt, akkor pedig már ketteskével a tgyás időszak végetért és egyből a gyed jött.

A 180 napot naptári napban mérik. Elég necces, hogy meglesz-e. Visszamenőleg nem hiszem, hogy bárki bejelentene, nem kéne, de nagyon tartanak ilyesmitől a munkáltatók - ezért lenne szükséged villámgyorsan a fizetős szolgáltatásomra.

Egyébként még minimálbérből is több tgyás és gyed lesz, mintha az alanyi jogon járó gyest kapnád, tehát még erre is megéri bejelenteni, a maximális gyedhez pedig bruttó 138.000-es bért kéne megcélozni, várhatóan ennyi lesz a 2008-ban induló maximális gyed alapja. Előbbi utáni kb havi 37.000, utóbbi után kb 87.000 Ft közterhet fizet a munkáltató és a munkavállaló együtt. Táppénzen a folyamatos biztosítással megegyező időig vagy jogosult. Hogy meddig érdemes táppénzen maradni és mikor célszerű megkezdeni a tgyást a lehetőségeken belül, az mindig a körülményektől függ, erre nincs általános recept.

Amíg van mögötted egy aktuális biztosítás, és a munkaviszony meg az egyéni vállalkozás külön-külön is ilyen, addig visszamehetsz gyedre, mert a gyednek az 1. napján biztosítottnak kell lenni és akkor már akármi van, végig jár. Nem ajánlom, hogy vállalkozóként végezd a munkát, mert így, hogy a munkaviszonyodból, ami korábban mentesített a járulékfizetés alól fizetés nélküli szabadságon vagy, ha emellett dolgozol vállalkozóként, akkor legalább a minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat. Sőt igazából a duplája után kellene, mert a dupla utáni fizetés alól egy bejelentéssel lehet mentesülni, az jelenti be, aki nem tudja kitermelni, ezt pedig elméletileg vizsgálhatják.

A 63.000 Ft körüli gyed nettó és az idén induló táppénz is ugyanennyi lenne - csak abból soha nem fogsz pont ennyit kapni, mert amennyi táppénzes papírt leadsz és ez általában 2 hét, 28 nap, egy számfejtésnél, annyit kapsz egyszerre. Ellátás összegét mindig nettóban mondom, mert a bruttóval nem sokra mennétek. Nem úgy látom, mint amibe érdemes lenne beleavatkoznom.

A táppénznél valóban rosszabbul jársz, de a tgyásnál nem. (Gyedről nem is beszélünk, az mindenféleképpen maximális.) Tekintve, hogy tgyáson tovább leszel, mint táppénzen és hogy ebben a 6 hónapban gondolom jól jött a gyed helyett a bér, összességében nem látom úgy, hogy rossz vásárt csináltál volna. A tgyás alapja ha nem mentél volna vissza dolgozni, 0 bérezett nappal a minimálbér kétszerese lett volna. Így, hogy volt legalább 180 bérezett napod, az utolsó 180 napi átlag lesz az alapja, vagyis kb. 2,5* annyi (bruttóban) A táppénzt lehetett volna egy kicsit jobban időzíteni, mert így most annak is az utolsó 180 napi átlag lesz az alapja, míg ha a 179. napnál mentél volna táppénzre, akkor a korábbi, gyedhez beszámító 2004-es béred lett volna az alapja és ez ugye több, mert az 40 órás volt ez meg annak a 60%-a csak. A tgyás megkezdése előtt pedig szabadsággal lehetett volna kipótolni 180-ra a bérezett napokat, hogy a tgyás korlátlan legyen.

Előszöris kérd az adójóváírást, akkor most nettó 9.000-rel több lesz a gyeded. Jár, csak nyilatkozni kell róla, hogy kéred a figyelembe vételét. Ha 0 bérezett nappal szülnél a gyedbe, gyesbe, tehát ha nem mennél vissza, hogy szabadságon és/vagy táppénzen legyél, akkor a következő tgyás és gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha a soványka gyest elkerülendő (illetve azon meg lehet az apuka) táppénzre mennél, akkor arra vigyázz, hogy a táppénz előtti 80%-os betegszabadság nehogy lerontsa az átlagodat a minimálbér kétszerese alá. Ezt úgy tudod kivédeni, hogy szabadságot is kiveszel előtte, akkor már a 100%-os szabi - 80%-os betegszabi átlaga ott lesz a minimálbér kétszerese fölött és utána a táppénz már nem számít sehova.

Amire gondolsz, az a magasabb összegű családi pótlék. Ennek az adóbevalláshoz semmi köze, ott akkor van a súlyos fogyatékosság után adókedvezmény, ha a bevallást adó magánszemély szenved ilyenben és van róla igazolása, gyerek betegsége után tehát nincs adókedvezmény.

A legalább minimálbér utáni járulékfizetéstől (ami igazából minimálbér kétszerese utáni, mert ez az elvárt járulékalap és elméletileg ellenőrizhetik, aki bejelenti, hogy nem tud ennyi után fizetni), csak a heti +36 órás munkaviszony és a "teljes munkaidős babázás" mentesít. Ha 4 órában dolgozol, magad után is fizetni kell, plusz a munkaviszonyban is vonnak, fizetnek mindent. Ha a vállalkozóit visszaadod, a 4 órás munkaviszonyod alapján is teljes értékű biztosított leszel, de ellátás csak a részmunkaidős bér után jár egy következő babánál vagy táppénznél.

Ez egy nagyon durva szabály, de rendszeres szociális járadékra valóban csak az jogosult, aki munkaviszonyból lesz 50%-os rokkant, vagyis akkor jön ki rajta a betegség, amikor (még) munkaviszonyban áll(t). Ha szerinted a betegséged kezdete a munkaviszony idejére tehető, akkor fellebbezd meg az rszj-t elutasító határozatot, a bíróság majd új szakvéleményt kér és ha ott olyan dátumot írnak be az állapot kezdeteként, ami a munkaviszony időtartama alatt volt, akkor járni fog az rszj. Ellenkező esetben nem és még csak javasolni sem tudok semmit. Ez egy 1983-as, nagyon elavult jogszabály, a munkaviszonyon kívül mindent kizár, pl vállalkozókat is, egyszerűen túlhaladt rajta az élet, de nem módosítják.

Nem. Munka mellett a gyes csak 1 éves kor után jár. Nagyszülőnek átadni is csak 1 éves kor után lehet. A köztes időre semmilyen ellátásra nem vagy jogosult, vagyis táppénzre vagy gyápra igen, de gyedre, gyesre nem.

Gyed mellett egyáltalán nem lehet dolgozni, semmilyen jogviszonyban, semmilyen keveset, semmilyen kevés jövedelemért. Gyes mellett a baba 1 éves kora után korlátlanul lehet. Ha a párod úgy munkanélküli, hogy álláskeresési járadékot/segélyt kap és az előző 2 évben van legalább 180 nap biztosítása, akkor jogosult gyedre, hogy milyen összegben, az attól függ, hogy mit és mennyiért csinált az előző év január 1-től. Ha most átlag nettó 83.000 Ft-ot kapsz, akkor abból a családi pótlék 11.700, a maradék 71.300 az kb egy bruttó 96.000 Ft-os bérnek felel meg.

Ha 0 bérezett nappal szülsz a gyesbe, akkor a tgyás és a gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ez azt jelenti, hogy a tgyásod nettóban még több is lesz a mostani nettó gyednél, a gyeded meg ugyanennyi lesz - viszont ez majd nem emelkedik 2008-tól, illetve csak a 31 napos hónapokban fogsz a 2007-esnél többet kapni. Ha valóban nettó 150.000 volt a béred és nem bruttót akartál írni (itt általában bruttókat írunk...) akkor a gyed lejárta után elmehetnél táppénzre, a tgyást és a gyedet nem befolyásolod vagy veszélyezteted vele, viszont szülésig a gyesnél lényegesen többet kaphatnál, sőt még a gyes is megmaradna, ha azt az apuka igényelné addig. Vigyázat, a tgyás 1. napján le kell mondania, hogy te tgyásra mehess és visszamenőleg ezzel nem lehet variálni.

Eszedbe ne jusson táppénzre menni ilyen alacsony bérrel. Tovább rontanád vele a tgyást és a gyedet, mert a táppénz a 80%-os betegszabadsággal indul, ami még beszámít az átlagba és ha csak ezzel van bérezett napod, akkor a 80%-nak a 70%-át kapod 2 évig. Ha szabadságot veszel ki vagy ha gyesre mész, akkor egyformán jársz a tgyással és a gyeddel. Mindkét esetben a béred lesz az alapja, csak előbbi esetben a néhány bérezett napból számolnak egy átlagot, ami ha nem is Ft-ra pontosan, de ugyanott lesz, mint a béred, hiszen ezt az összeget kaptad erre az időszakra, utóbbi esetben pedig 0 bérezett nappal a szerződés szerinti bérnek (de - ha érintene - legfeljebb a minimálbér kétszeresének) 30-ad része a tgyás és a gyed alapja. 78.800 Ft-os bérből nettó 55.000 körüli tgyás és 50.000 körüli gyed várható. A fizetős szolgáltatásom a 78.800-ból kiindulva csak egy kis számokkal való játékkal nettó 70.000 körüli tgyást és 64.000 körüli gyedet tudna ebből csinálni.

Már azóta felmondási tilalom védett, hogy terhes lettél. A keresőképtelenséggel csak duplán is bebiztosítottad a helyedet, de enélkül is biztonságban lettél volna. Ha jól számolom, valamikor augusztus vége felé szülsz. Ha így van, akkor a 2007-ben idnuló tgyásnak a 2006-os, a 2008-ban induló gyednek pedig a 2007-es béred lesz az alapja. A táppénz ebbe nem számít bele, úgyhogy az 1 heti béredet és a 3 heti betegszabadságot fogják átlagolni és ennyi nappal osztani. Már a 80%-os betegszabi is nagyon lehúzza az átlagot, ha ez még nem is a 105.000-rel van elszámolva, akkor az borzasztó kevés lesz. A tgyásod a 2006-os átlagól nettó 55.000 körül várható. A gyeded ha 85.000-rel számolok, akkor 47.000, 105.000-ből, akkor 58.000 körüli összeg lesz.

Munkaszerződést módosítani közös megegyezéssel lehet, a bér legfeljebb akkor csökkenhet, ha alacsonyabb bérrel járó munkaköröd lesz, gondolom, ilyen nem történt. Te 10 éve tolod ennek a cégnek a szekerét, ha nem így lenne, akkor is gusztustalan lenne ez az eljárás, hogy az érvényes szerződésedben szereplő bérnél 20.000 Ft-tal kevesebbel számolják el a béredet, így meg aztán különösen undorító. Ki kell belőlük taposni a különbözetet. Illetve nem feltétlenül muszáj, sőt a céghez sem muszáj ragaszkodni, mert eljössz innen, akkor még időben vagy ahhoz, hogy maximális gyeded legyen...

A gyeded mindenképpen maximális, a táppénzed és a tgyásod pedig ennél több (mert korlátlan), ilyenkor azt szoktam javasolni, hogy csak a szüléstől induljon a tgyás. Ha a szabadságot tartalékolni akarod, akkor a köztes időre elmehetsz betegszabadságra/táppénzre, semmit nem befolyásolsz vele (minden a 2006-os évből számolódik) és a szabadság megmarad. Csak szüléstől induló tgyás előnyei: - tovább kapod a korlátlan táppénzt és tgyást, a maximált gyed csak a lehető legkésőbbtől, a baba 169 napos korától kezdődik - még 1 havi nyugdíjjárulékot is megspórolsz, mert a táppénzből és a tgyásból nem vonnak, a gyedből viszont igen - 1 hónappal több szabadság jár, mert a táppénzre, tgyásra, gyed 1. évére jár és így ennek a vége 1 hónappal kitolódik

A tgyást kezdd a szülés várható idejét megelőző 28. naptól - ha aug. 22 marad a kiírás, akkor ez 07.25, így a lehető leghamarabb kezdődik el a gyed, ami ha kicsivel is, de már több lesz - és ebből lehet még éppen többet is csinálni. Azért lesz több, mert a tgyás a 2006-os átlagból számolódik, ebbe a passzív táppénz nem számít bele, a gyed pedig a 2007-esből és utóbbi lényegesen több. A 2006-os kb. 100.000 Ft-os átlagodból nettó 68.000 körüli tgyás várható, a 2007-es kb 127.000-es átlagodból (ebbe már beleszámoltam a 15 nap 80%-os betegszabit a táppénz előtt) pedig 74.000 körüli gyed. A munkáltatód rugalmas, ez látszik abból, hogy bevállalta az elvárt járulékalapot fizetésnek. Ha rugalmas, akkor esetleg lehet nála próbálkozni olyannal, hogy egy kb 50.000 Ft-os jutalommal maximális gyeded legyen, mert kb ennyi hiányzik hozzá, ha júniusig dolgozol.

Másodállás több szempontból sem lenne jó, de ezeket most nem részletezem.

Az alábbiak szerint van rá lehetőség:

2004/41. Adózási kérdés a családi kedvezmény megosztása élettársak esetén

[Szja tv. 40. § (9) bekezdés, 48. § (14) bekezdés]

1. Az Szja törvény 40. § (9) bekezdése szerint a családi kedvezményre jogosult az adóév végén az adóbevallásban a vele közös háztartásban élo élettársával is megoszthatja a családi kedvezményt, ha egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelo egyedülálló családi pótlékát (vagyis az ilyenkor járó magasabb összegu családi pótlékot). Olyan esetben, amikor a jogosultnak nincs levonható adója, az élettárs pedig nem jogosult a kedvezményre (a gyermek nem közös, ezért az élettárs nem szülo) nem kifogásolható, hogy megosztás címén - ha annak egyéb feltételei fennállnak - a kedvezményt teljes egészében az élettárs érvényesítse az adóbevallásában.

2. Az 1. pontban ismertetett lehetoségtol függetlenül, az Szja tv. 48. § (14) bekezdésében foglaltakból következoen, az adóelolegnél az élettársak közös nyilatkozattal csak akkor oszthatják meg a családi kedvezményt, ha arra mindketten jogosultak (azaz csak a közös gyermekek esetében). Erre tekintettel a Magyar Közlöny 2003. évi 149. számában közzétett Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról nem alkalmazható az adóelolegnél akkor, ha csak az élettársak egyike jogosult a családi kedvezményre (vagyis, ha a gyermek nem közös). Ilyenkor, ha pl. a jogosultnak nincs vagy nem elegendo az adója, csak az 1. pontban foglaltak szerint járhat el.

(PM Jövedelemadók foosztálya 6162/2004.; 5364/2004. - APEH Adójogi foosztálya 1228262601/2004.; 1228281996/2004.; AEÉ 2004/6.)