|
Kérdezz-felelek
Augusztusban 5,25 volt a TSH szintem, ekkoriban volt egy terhességem, mely elhalt 8-9 hetesen kb, novemberben újra mértük a szintet, akkor 4,67 volt. A háziorvos nem küldött el endokrinológushoz.
Most 18 hetes terhes vagyok, a TSH szintem 5,13. Elmentem egy magánorvoshoz (endokrinológus), aki rögtön írt fel Letrox 50 tablettát napi egyet, meg jódpluszt is kell szednem. Egy hónap múlva megyek vérvételre TSH, FT3, FT4 szintet nézetni, hogy kell-e emelni az adagot. Plusz elküldött pajzsmirigy ultrahangra is.
A kérdésem az lenne, milyen kárt okozhatott a babában az, ha az elmúlt 18 héten nem volt jó a pajzsmirigy működésem? Ez kiderül-e valamikor, vagy már csak a szüléskor fogok szembesülni vele? Mennyire kell aggódnom egy ilyen TSH értéknél? Tehetek-e még valamit a pajzsmirigy alulműködésem ellen? (Most szedek napi egy jódpluszot és jódaquát is.)
Előre is köszönettel, üdvözlettel:
Ági
Sajnos az derült ki, hogy mi okozza a csökkent pajzsmirigyműködését. A jód kezelés a gyulladást fokozhatja és az állapotot ronthatja, ha autoimmun betegsége is van. A pajzsmirigyhormon a magzat agyi-idegrendszeri fejlődésér hat.Legújabb vizsgálatok szerint amennyiben ez nem áll megfelelő mennyiségben a magzat rendelkezésére, az újszülöttekben elsősorban a neuro-psychiatriai fejlődés elmaradása figyelhető meg. A jódbevitel Janus-arcúságát mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigy-betegségre hajlamos betegekben az autoimmun folyamat fellángolását eredményezheti, ezért is kell törekedni a pajzsmirigybetegség pontos megállapítására még a terhesség előtt (család-tervezés!!!!).
• A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
• A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
A fentieket jó volna tisztázni immuno-endorkin szakvizsgálattal.
Jó egészséget kívánok:
Gyermeket szeretnénk a párommal és voltam vérvételen, mert elég régóta nem sikerül a baba. Minden eredményem jó lett csak egy nem a Prolactin szintem ami 1648,89 mU/l lett(itt a határ 628,50).Hozzátartozik hogy a menses előtt két nappal vették le a vért.Lassan két éve hagytam abba a fogamzásgátló szedését és azóta is minden hónapban rendszeresen mestruálok.Az lenne kérdésem, hogy ez az eredmény nagyon magasnak számít és hogy ez gátolhatja-e a teherbe esést?
Köszönettel:Noémi
Igen, gátolhatja.
Csilla vagyok, 26 éves. Születésem óta laktóz intoleranciában szenvedek, amihez később a lisztérzékenység is társult. 2009 novemberétől hyperthyreosisal kezelnek. Ekkor TSH: 0,01, T4:2,87, T3: 16,76, erre napi 3*1 Metothyrin tablettát kezdtem el szedni. Januárban volt egy izotópos vizsgálatom. Következő eredményem TSH: 0,03, T4: 1,05, T3: 3,47 lett. ekkor csak napi 2 gyógyszert szedtem. A menstruációm mindvégig normális volt. 2010.04.10-én reggel megduzzadt a nyakam, strúma gyanújával elküldtek vérvizsgálatra TSH: 28,39, T4: 0,56 lett. Ekkor a kezelőorvos a gyógyszer azonnali abbahagyását javasolta. Tehát 2010. 04.13-a óta nem szedek semmit. A következő menstruációmnak 04.10-én kellett volna megjönnie, nem történt meg ezért készítettem egy terhességi tesztet és pozitív lett. azóta voltam nőgyógyásznál. Készítettünk ultrahangot még csak egy 7 mm-s petezsák látható, szívakció még nincs. Most gravida terhesvitamint és napi 1 db 50mg L -Thyroxin tablettát szedek.
Kérdéseim:
-Megtarthatom e ezt a terhességet?
-Ilyen betegség és gyógyszerek mellett szülhetek e egészséges gyereket?
-Ha ezt a terhességet nem vállalom, lehetek e újra terhes?
-Ha vállalom, akkor mi a teendő?
Válaszát előre is köszönöm.
Köszönettel: Csilla
A kérdése összetett. Jó lett volna sok dolgot már korábban tisztázni. Mielőtt válaszolnék, az érthetőség kedvéért néhány szót betegségéről.
Az immunrendszer feladata a szervezet saját szöveteinek és sejtjeinek („integritásának”) védelme. Amennyiben ebben hiba támad, akkor az immunrendszer sejtjei és az általuk termelt fehérjék (antitestek) saját szöveteik, „antigénjeik” ellen támadnak és ez a sejtek működésének gátlásához, esetleg a működésük növekedéséhez vezethet. Az autoimmun betegségeknek didaktikai okokból elkülönítjük a szisztémás és az egy-egy szervre lokalizálódó szerv-specifikus formáit. Ezekre a betegségekre jellemző, hogy öröklődnek, főleg nőkben fordulnak elő és gyakran társulnak egymással (pl. pajzsmirigybetegség cukorbetegséggel, meddőséggel stb).. Az autoimmun eredetű szerv-specifikus pajzsmirigybetegségeknek két fő formája ismert: az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto betegség) és Basedow-Graves kór.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencséra nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
A Basedow kór a pajzsmirigy autoimmun eredetű betegség, amelynek kialakulásában egy másik antitest: a TSH receptor elleni stimuláló antitest játszik szerepet. Szintén örökletes betegség, amelyre kezdetben a pajzsmirigy jelentős túlműködése, strúma és az esetek 5-10 %-ban gyulladásos szembetegségek jellemzőek. A betegségre jellemző klinikai jelek, panaszok, strúma, a TSH-receptor elleni antitest pozitivitása alapján a diagnózis megállapítható. Napjainkban ez a betegség már gyógyítható. Hangsúlyozni kell, hogy az alkalmazott gyógyszeres, a pajzsmirigy működését gátló szerek (Metothyrin, Propycil) viszonylag hamar (4-6 hét alatt) képesek normalizálni a túlműködést, de az immunológiai folyamat gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe (minimum 1 évet!). Ezért nem elegendő a hormonok szintjének mérés, az immunológiai folyamatok követése is szükséges. A kezelésre nem reagáló esetekben a pajzsmirigy műtéte és izotóp kezelése is indokolt lehet. Fontos tudni, hogy az izotópkezelés fokozhatja a szemtünetek kialakulásának kockázatát!
A terhesség a pajzsmirigy számára kihívást jelent, mert egyrészt megnövekszik a jódigény, másrészt csökken az anyai jód hozzáférhetősége. Fokozódik a terhesség alatt a pajzsmirigy hormonjainak lebomlása, másrészt a méhlepény (placenta) által termelt hormon a hCG önmagában fokozza a terhes pajzsmirigyének méretét és funkcióját egyaránt. Ebből következik, hogy a TSH szint az első trimeszterben (három hónapban) alacsonyabb („fiziológiás hiperthyreosis”), ezért a perifériás hormonok (T4 szint ) meghatározása nélkül a TSH nem elegendő a pajzsmirigy funkció megállapításához A magzat fiziológiás transzplantátum, amelynek kilökődését számos védő genetikai, immunológiai és hormonális mechanizmus akadályozza. Ezen védő faktorok eredményeképpen az autoantitestek titere a terhesség alatt általában csökken, a szülést követően viszont emelkedik. Amennyiben ez a fiziológiás védő mechanizmus sérül (genetikai és környezeti faktorok miatt), akkor a szülést követő 3-12 hónap múlva autoimmune gyulladást (post-partum thyreoiditis) alakulhat ki a szülések 3-17 %-ban. Ennek népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség a hypothyreosis egyik leggyakoribb oka, korai felismerése azért is fontos, mert szubklinikus formában is jelentõs rizikófaktora lehet menstruációs és fertilitási zavaroknak, spontán abortuszoknak, az újszülöttek mentális retardációjának, az anya későbbi szívbetegségeinek. Bebizonyosodott az is, hogy policistás petefészek betegségségben (PCO) szintén gyakori az autoimmun pajzsmirigy gyulladás. A jódhiánynak és a fokozott jódbevitelnek speciális szerepe van pajzsmirigybetegségekben. A hazai adatok at mutatják, hogy a terhesek 56,3 %-mában jódhiány mutatkozott és a jód pótlására a gravidák közel felében napi 100-150 μg-ot meghaladó jódid dózisra volna szükség. A csökkent jódbevitel következtében a gravida pajzsmirigyhormon képzése a normálisnál viszonylag alacsonyabb. A terhesség első 10-12. hetében a magzat még az anya keringéséből kapja a pajzsmirigyhormont, amely a szervek kifejlődéséhez szükséges. Legújabb vizsgálatok szerint amennyiben ez nem áll megfelelő mennyiségben a magzat rendelkezésére, az újszülöttekben elsősorban a neuro-psychiatriai fejlődés elmaradása figyelhető meg. A fentiekből következik a jódprofilaxis fontossága a terhesség, illetve a szoptatás alatt, ez napi 250-300 μg, ennek pótlására a jódozott konyhasó használata önmagában nem elegendő, napi l50-200 μg jód kiegészítő bevitele szükséges. A jódpótlás megkezdése már a kívánt terhesség előtt l-2 hónappal ajánlott. A jódbevitel Janus-arcúságát mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigy-betegségre hajlamos betegekben azonban az autoimmun folyamat fellángolását eredményezheti, ezért is kell törekedni a pajzsmirigybetegség pontos megállapítására még a terhesség előtt (család-tervezés!!!!). További rizikófaktort jelenthet, ha az anyának korábban fiú gyermeke volt. A magzati eredetű sejtek ugyanis beépülnek a pajzsmirigybe és több évtizeddel a szülést követően is kimutathatók és un. mikrokimerizmust hoznak létre. Ez a jelenség magyaráztot ad arra megfigyelésre, hogy azokban az anyákban, akik korábban fiú gyermeket szültek az autoimmun pajzsmirigybetegség többször fordul elő.
A fenti népegészségügyi jelentőségű kérdésnek a felismerése késztette a kutatókat arra, hogy 2009 április 16-17 között Washingtonban megrendezzék azt a Szimpóziumot, ahol igyekeztek összefoglalni a pajzsmirigy működésének zavarai és a sterilitás, a spontán vetélésék, a magzat fejlődési rendellenességek közötti tudományosan megalapozott kapcsolatokat. Ezen túlmenően ajánlásokat kidolgoztak ki a kezelésre, megelőzésre egyaránt.
A legfontosabb megállapításaik a következők voltak:
• A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
• A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
• A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
• A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
• A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
A tünetek alapján autoimmun pajzsmirigygyulladása is van.
Összegezve:
1. Immuno-endokrin vizsgálat indokolt
2.A gyógyszeres kezelés az állapotától függ
3.Jód tartalmú gyógyszert ne szedjen!
4. Megfelelő kezeléssel van remény, hogy egészséges gyermeke legyen!
Jó egészséget és Isten áldását mindkettőjükre:
7 hónapja szültem, szapora szívverés és szivritmuszavarral kerestem fel a kardiólógust. Pajzsmirigy hormon vérvételt javasolt. Április elején levett hormoneredményeim a következők voltak: TSH <0.01 mIU/l és T4 szabad frakció: 57.94 pmol/l .Illetve magán úton pjzsmirigy UH-ra is elmentem.Napi 3 Metothyrin-t javasolt az orvos az endokrinológiai szakrendelésen, a diagnózis Thyreotoxicosis diffúz golyvával.
6 hét múlva kell ismét vérvételre menni, ezeknek a hormonoknak az ellenőrzésére. Addig nem írt elő semmilyen vizsgálatot sem. Az lenne a kérdésem, hogy helyes ez így? Több fórumon olvastam, hogy heti/kétheti vérképellenőrzésről, fehérvérsejt ellenőrzésről beszélnek.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztázni kellene, hogy a pajzsmirigybetegsége autoimmun eredetű-e? (immuno-endokrin kórkép?)
A Metothyrin mellett 2-4 hetent az fvs szám kontrollja kívánatos.
Jó egészséget kívánok
26 éves vagyok. A kezem több éve kezdett el fájni, eleinte izomláz-szerűen. Valószínűleg túlerőltettem, azonban a probléma a pihentetés ellenére sem akart elmúlni és még mindig szokott fájni. Ezzel a problémával nem mentem orvoshoz.
Februárban megsérült a lábam (bokarándulás), ami után a vádlim kezdett el fájni. A sebészeten azt mondták, hogy a fájdalmat nem a sérülés okozza, hanem anyagcsere zavar vagy gyulladás lehet az oka. A háziorvosom vér- és vizeletvizsgálatot csináltatott. A vérvizsgálat eredményében a következők lógtak ki a tartományból:
- össz koleszterin magas (5,8 mmol/l)
- HDL koleszterin magas (1,24 mmol/l)
- triglicerid magas (5,85 mmol/l)
- a vérsüllyedés nagyon alacsony (2 mm/óra) (tudom, hogy ez alapvetően nem baj)
A vizeletvizsgálatban minden rendben volt.
Interneten is keresgéltem a lehetséges okokat és pajzsmirigy alulműködésre kezdtem el gyanakodni. A következő "tünetek" miatt:
- nem bírom a hideget
- száraz a bőröm
- könnyen hízok
A vérvizsgálat szerint a TSH szintem 3,06 mIU/l, ami a vérvizsgálat referencia tartományába beleesik, de más források szerint már magas. A kérdésem az lenne, hogy a felsoroltak alapján érdemes-e endokrinológushoz fordulnom?
Válaszát előre is köszönöm.
üdvözlettel
Szabó Miklós
Egyértelmű válaszom: igen.
Jó egészséget kívánok:
Márciusban a Tsh-m 5,7 volt, az Ft4 Ft3 szintje pedig normális. Letrox 50-et szedek, napi egyet, március 24-e óta. Márciustól próbálkozhattunk volna, de akkor derült ki a pm alulműködése. Az orvos azt mondta, h nyugodtan próbálkozzunk, mivel a másik 2 szint teljesen normális, a Tsh pedig lassan változik. De én mindenhol azt olvasom, h babavállalásnál a Tsh-nak 1-2 között kell lennie. Szeretném az Ön véleményét megkérdezni, mit gondol erről.
Köszönettel: Ibi
A TSH egy érték, de nem helyettesíti a vizsgálatokat.
A terhesség a pajzsmirigy számára kihívást jelent, mert egyrészt megnövekszik a jódigény, másrészt csökken az anyai jód hozzáférhetősége. Fokozódik a terhesség alatt a pajzsmirigy hormonjainak lebomlása, másrészt a méhlepény (placenta) által termelt hormon a hCG önmagában fokozza a terhes pajzsmirigyének méretét és funkcióját egyaránt. Ebből következik, hogy a TSH szint az első trimeszterben (három hónapban) alacsonyabb („fiziológiás hiperthyreosis”), ezért a perifériás hormonok (T4 szint ) meghatározása nélkül a TSH nem elegendő a pajzsmirigy funkció megállapításához A magzat fiziológiás transzplantátum, amelynek kilökődését számos védő genetikai, immunológiai és hormonális mechanizmus akadályozza. Ezen védő faktorok eredményeképpen az autoantitestek titere a terhesség alatt általában csökken, a szülést követően viszont emelkedik. Amennyiben ez a fiziológiás védő mechanizmus sérül (genetikai és környezeti faktorok miatt), akkor a szülést követő 3-12 hónap múlva autoimmune gyulladást (post-partum thyreoiditis) alakulhat ki a szülések 3-17 %-ban. Ennek népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség a hypothyreosis egyik leggyakoribb oka, korai felismerése azért is fontos, mert szubklinikus formában is jelentõs rizikófaktora lehet menstruációs és fertilitási zavaroknak, spontán abortuszoknak, az újszülöttek mentális retardációjának, az anya későbbi szívbetegségeinek. Bebizonyosodott az is, hogy policistás petefészek betegségségben (PCO) szintén gyakori az autoimmun pajzsmirigy gyulladás. A jódhiánynak és a fokozott jódbevitelnek speciális szerepe van pajzsmirigybetegségekben. A hazai adatok at mutatják, hogy a terhesek 56,3 %-mában jódhiány mutatkozott és a jód pótlására a gravidák közel felében napi 100-150 μg-ot meghaladó jódid dózisra volna szükség. A csökkent jódbevitel következtében a gravida pajzsmirigyhormon képzése a normálisnál viszonylag alacsonyabb. A terhesség első 10-12. hetében a magzat még az anya keringéséből kapja a pajzsmirigyhormont, amely a szervek kifejlődéséhez szükséges. Legújabb vizsgálatok szerint amennyiben ez nem áll megfelelő mennyiségben a magzat rendelkezésére, az újszülöttekben elsősorban a neuro-psychiatriai fejlődés elmaradása figyelhető meg. A fentiekből következik a jódprofilaxis fontossága a terhesség, illetve a szoptatás alatt, ez napi 250-300 μg, ennek pótlására a jódozott konyhasó használata önmagában nem elegendő, napi l50-200 μg jód kiegészítő bevitele szükséges. A jódpótlás megkezdése már a kívánt terhesség előtt l-2 hónappal ajánlott. A jódbevitel Janus-arcúságát mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigy-betegségre hajlamos betegekben azonban az autoimmun folyamat fellángolását eredményezheti, ezért is kell törekedni a pajzsmirigybetegség pontos megállapítására még a terhesség előtt (család-tervezés!!!!). További rizikófaktort jelenthet, ha az anyának korábban fiú gyermeke volt. A magzati eredetű sejtek ugyanis beépülnek a pajzsmirigybe és több évtizeddel a szülést követően is kimutathatók és un. mikrokimerizmust hoznak létre. Ez a jelenség magyaráztot ad arra megfigyelésre, hogy azokban az anyákban, akik korábban fiú gyermeket szültek az autoimmun pajzsmirigybetegség többször fordul elő.
A fenti népegészségügyi jelentőségű kérdésnek a felismerése késztette a kutatókat arra, hogy 2009 április 16-17 között Washingtonban megrendezzék azt a Szimpóziumot, ahol igyekeztek összefoglalni a pajzsmirigy működésének zavarai és a sterilitás, a spontán vetélésék, a magzat fejlődési rendellenességek közötti tudományosan megalapozott kapcsolatokat. Ezen túlmenően ajánlásokat kidolgoztak ki a kezelésre, megelőzésre egyaránt.
A legfontosabb megállapításaik a következők voltak:
• A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
• A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
• A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
• A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
• A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
Jó egészséget kívánok:
Szeretném megkérdezni a következőket: Egyik petefészkemben találtak cisztákat, A nőgyógyász kizárta aPCOS_t.Menstruálok,de volt köztes is, vannak pattanásaim is.A vérvizsgálatok/hormon/ többször is jók lettek,/ a meghatározott értékeken belüli /inzulint is néztek. A legfőbb problémám, hogy szinte mindenütt szőrösödöm.A leletek alapján egészséges vagyok!??? Ez lehet a stressztől is? Vagy PCOS-es vagyok???
Köszönöm válaszát:Babo
Erről a kérdésről is már írtam ezen a honlapon. Kicsit részletesebben válaszolok.
A betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük. Ez jelenti azt a kóros állapotot, amikor nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas)
Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk. Ettől a típusú fokozott szőrnövéstől el kell különíteni az un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért. A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak. A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre. Ennek két fő oka lehet:
1. A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
2. A hormonok iránti érzékenység fokozódása
A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki (ábra). Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.
Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?
• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok
• Mellékvesék túlműködése és daganatai
• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
• Petefészek egyes daganatai
• Pajzsmirigy betegségei
• Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb)
Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.
Miből állnak a vizsgálatok?
• A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyyógyszerek, családi adatok felvétele.
• A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.
• Bizonyos hormonális vizsgálatok
• Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)
A gyógyulás több tényezőtől függ:
• A beteg korától
• Az alapbetegség természetétől
• A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)
Az alábbi típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):
• Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
• Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét
• Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben
• Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést
Összegezve: a hirzutizmus ma már gyógyítható, de célszerű az okok megkeresése. Az egyes epilálási módszerek egyrészt elfedhetik a bajt, másrészt éppen ellenkező hatást érhetnek el!.
Pajzsmirigy gyulladás lenne fő ok, hogy kérdésemmel keresem. Nyolc évvel ezelőtt pajzsmirigy alaulmiködés miatt kezueltek és volt göb is rajta. A szakorvos mivel nem volt meg a menzeszem ezért nőgyogyászhoz átküldött. Végül rendeződtek a tünetetk és helyreállt a ciklus. De az elmúlt 8 hónapban negatív folyamatokat vettem észre. Látászavarok, hajhullás, hőemelkedés, emésztési problémák, lábdagadás és végtag zsibbanás mellett a menzeszem renszertelenné vált és gyakori az alhasi fájdalomaim vannak. Sokszor a munkámat nem tudtam rendeben ellátni. ATkivizsgálás során a THS, T3, T4 határértéken belül volt, de az ATPO és ATP jóval a megengedett érték 4,5 szereésre nővekedett. Az ösztradil túl alacson szintet és a thyegtulin is alacsony szinetet mutatott. Nyaki ultrahangon őpajzsmirigy gyuladást volt látható. Sajnos a nőgyógyászati ultrahang is kis polypust mutatott méh nyaki bejáratnál. A kérdésem, hogy gyógyható e a betegség és milyen betegség, és e mellett válaható e gyerekszülés.
Válaszát előre is köszönöm.
Tiszelettel,
Barbara
Panaszai részletes kivizsgálást ígényelnek. Több betegsége is van. Az elsődleges az autoimmun pajzsmirigygyulladás és az ehhez társuló tünetek.
Ezekről korábban részletesen írtam. A lényeg: ezen lehet segíteni!
Jó egészséget kívánok:
Tavaly decemberben a 12. heti ultrahang vizsgálaton tudtuk meg, hogy – addig teljesen panaszmentes várandósság után - körülbelül 11 hetesen elveszettük a nagy szeretettel várt Magzatunkat. A nőgyógyász három hónap várakozást javasolt, de nem tartott szükségesnek semmilyen kivizsgálást, hormonlabor vizsgálatot sem, mert a Pici elég hamar (a 3. ciklusban) megfogant, annak ellenére, hogy 39 éves vagyok. A háziorvosom viszont nemrég pajzsmirigy alulműködés gyanújával elküldött vérvételre, ahol a következő értékeket mérték:
TSH: 7,84 mIU/l (ref: 0,27-4,2)
T4 szabad frakció: 12,94 pmol/l (ref: 12-22)
Ez alapján a Doktornő “Hashimoto hypothyreoditis” gyanújával pajzsmirigy ultrahang vizsgálatra, endokrinológia szakrendelésre adott beutalót, és 50 mikrogramm Euthyrox tablettát írt fel.
Az ultrahang leletem szerint: a pajzsm. mk. lebenye norm. nagyságú, sima felszínű, homogén szerkezetű; környezetében megnagyobbodott nyirokcsomó nem látható”
Nagyon elkeseredtem attól a gondolattól, hogy – valószínűleg - hónapokat kell majd várnunk arra, hogy a pajmirigy homon pótlás szükséges adagját beállítsák, és a TSH szintje biztonságos legyen gyermekvállalás szempontjából. (Endokrinológia szakrendelésre júniusra kaptam időpontot, így most próbálok magánrendelés keresni a lakóhelyem közelében).
A hypothyreosis diagnózisa egyébként nagyon meglepett, mert éppenséggel kifejezetten gyors az anyagcserém, nagyon jó az étvágyam, rengeteget, és gyakran eszem - és mindezek ellenére mindig is képtelen voltam hízni. (56 kg vagyok és 177 cm). Sosincs székrekedésem, nem vagyok aluszékony, fáradékony és semmilyen szempontból nem érzem lelessulva magamat. Annyi illik rám a hypothyreosis tünetei közül, hogy nagyon fázós vagyok, hidegek a végtagjaim és hosszú éveken át visszatérő gond volt a túlzott hajhullás. (ami azóta szűnt meg teljesen, mióta omega-3 zsírsavat szedek).
Talán valami csodában bízva – a saját költségemen - újra megnézettem a TSH és T4 értékeimet, és a korábbi vérvétel után 8 nappal (ugyanabban a kórházi laborban) már sokkal jobb eredmény született:
TSH: 3.06 mIU/l (7,84 helyett) (ref: 0,27-4,2)
T4 szabad frakció: 16,58 pmol/l (12,94 helyett) (ref: 12-22)
Először persze nagyon örültem, de utólag jutott eszemben, hogy a második mérés előtt 5 nappal bevettem 1 szem 50 mikrogramm Euthyrox tablettát. (Amit aztán egy másik orvos tanácsára nem szedtem tovább, hogy a későbbi, alaposabb kivizsgálás eredményeit ne torzítsa el.)
Felmerült bennem, hogy ez nyilván ez az egyszeri adag is is szerepet játszott abban, hogy rövid időn belül ennyivel jobb eredény született (most olvastam, hogy kb. 1 hét a T4 felezési ideje a vérben) de laikusként nem tudom megítélni, hogy önmagában ennyi elég volt-e ekkora változáshoz.
Ez az egyik dolog, amit szeretnék Öntől megkérdezni.
Mivel jó esetben is heteket kell még várnom egy endokrinológia szakorvosi vizsgálatra, nagyon hálás lennék, ha a következő kérdéseimre is válaszolna:
2) Gyermekvállalás szempontjából mi a TSH érték biztonságos / optimális értéke?
3) 7-8 mIU/l TSH érték okozhat-e vetélést?
4) Az ultrahangos vizsgálat alapján kizárható-e a “Hashimoto hypothyreoditis, vagy csak további vizsgálatokkal.
5) Ha egy kismamának az első trimeszterben egyáltalán semmilyen tünete nincs – az olyan sokakra jellemző – koraterhességi panaszokból (hányás, émelygés stb.), akkor az egyértelműen a progeszteron hiányra utal? (A saját választott orvosom és a védőnő is csak annyit mondott, hogy “örüljek neki”, és engem sem nyugtalanított, mert Anyukámnak sem volt öt gyerek közül egyikünkkel sem ilyen panasza. Viszont most nagyon bánt, hogy akkor nem jártam jobban utána és kérdeztem meg más véleményét, mert most egy másik nőgyógyásztól azt hallottam, hogy szerinte a kellemetlen tünetek hiánya egyértelműen aggasztó jel, és Ő ilyen esetekben azonnal progeszteron pótlást javasol.
Szíves válaszát, nekem és a sok más kérdezőnek önzetlenül nyújtott segítségét megköszönve, Tisztelettel: Lilla
Lehet segíteni!!!!! Erről a kérdésről ezen a honlapon is sokat írtam. Itt csak röviden:
a pajzsmirigy hormonjai maghatározó fontosságúak minden szervünk működése szempontjából a szívműködéstől a hajképződésig. Kiderült, hogy a nők sterilitásának, az ismételt vetéléseknek a hátterében is a pajzsmirigy működésének zavara (autoimmun gyulladása, csökkent működése) áll. Ennek a népegészségügyi jelentőségű kérdésnek a felismerése késztette a kutatókat arra, hogy 2009 április 16-17 között Washingtonban megrendezzék azt a Szimpóziumot, ahol igyekeztek összefoglalni a pajzsmirigy működésének zavarai és a sterilitás, a spontán vetélésék, a magzat fejlődési rendellenességek közötti tudományosan megalapozott kapcsolatokat Ezen túlmenően ajánlásokat kidolgoztak ki a kezelésre, megelőzésre egyaránt. A hazai szakemberek számára 2009 májusában foglaltam össze a leglényegesebb információkat.
A legfontosabb megállapításaik a következők voltak:
1. A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
2. A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
3. A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
4. A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
5. A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
6. A magzat saját pajzsmirigye a terhesség első három hónapjában fejlődik ki, addig az anya által termelt hormonra van utalva
7. A fokozott jódbevitel a terhesek számára (akik nem szenvednek pajzsmirigy betegségben!) alapvetően fontos, ugyanis a hormon képzéséhez erre az anyagra feltétlen szükség van. Ez a mennység egészségesekben 250-300 mikrogram naponta.
8. A már korábban csökken pajzsmirigy működésű terhesekben a tiroxin dózisát feltétlen célszerű emelni a kiindulási érték 50%-val.
9. A nem megfelelően kezelt terhesek gyermekeinek pajzsmirigy működése, ill. idegrendszeri-szellemi fejlődése (IQ) károsodott lehet.
10. A terhesek egy részének szelénhiánya is van, ezért ennek pótlására célszerű törekedni.
11. A szülések után 2-4 hónap múlva az esetek 8-18%-ban autoimmun pajzsmirigygyulladás alakulhat ki.
12. A pajzsmirigy fokozott működésének megállapítása nehezebb, mint a nem terheseknél, mert egyes tünetek: idegesség, gyengeség, alvási zavarok, izzadékonyság a terhességben egyébként is megfigyelhető tünetek. Ezt nehezíti az is, hogy a hagyományos hormonszintek sem nyújtanak a diagnózishoz mindig segítséget. Azt javasolják, hogy ilyen esetben endokrinológus segítségét vegyék igénybe a diagnózistól a kezelésig .
Az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
• Akinek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akinek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták
A fokozott rizikójú nők kiszűrése lényegesen csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.
Elérhetőségem: 06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok:
Köszönöm gyors válaszát, de sajnos én nem tudok arra válaszolni, hogy milyen eredetű a betegségem. Dg.: Thyreotoxicosis kis diffúz golyvával. Ez volt leírva. Ebből lehet tudni, hogy milyen eredetű? Azt olvastam, hogy a Basedow kór az autoimmun, de ezt nem tudom, az orvos pedig csak annyit közölt velem, hogy másfél év gyógyszer. Ezután persze én sírógörcsöt kaptam, ami miatt ráadásul még szégyenkeztem is, de csak jött és jött a könny a szememből. Visszatérve a lényeghez elég sokat fogytam is, nem lehet ettől a vérszegénység? Vagy mégis autoimmun?
Köszönettel várom válaszát, Tisztelettel: Gabi
Sajnos az elmondottakból nem tudok diagnózis mondani. Azt tudom tenni, hogy a probléma lényegét megírom.
Az immunrendszer feladata a szervezet saját szöveteinek és sejtjeinek („integritásának”) védelme. Amennyiben ebben hiba támad, akkor az immunrendszer sejtjei és az általuk termelt fehérjék (antitestek) saját szöveteik, „antigénjeik” ellen támadnak és ez a sejtek működésének gátlásához, esetleg a működésük növekedéséhez vezethet. Az autoimmun betegségeknek didaktikai okokból elkülönítjük a szisztémás és az egy-egy szervre lokalizálódó szerv-specifikus formáit. Ezekre a betegségekre jellemző, hogy öröklődnek, főleg nőkben fordulnak elő és gyakran társulnak egymással (pl. pajzsmirigybetegség cukorbetegséggel, meddőséggel stb).. Az autoimmun eredetű szerv-specifikus pajzsmirigybetegségeknek két fő formája ismert: az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto betegség) és Basedow-Graves kór.
A krónikus autoimmun kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencséra nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
A Basedow kór a pajzsmirigy autoimmun eredetű betegség, amelynek kialakulásában egy másik antitest: a TSH receptor elleni stimuláló antitest játszik szerepet. Szintén örökletes betegség, amelyre kezdetben a pajzsmirigy jelentős túlműködése, strúma és az esetek 5-10 %-ban gyulladásos szembetegségek jellemzőek. A betegségre jellemző klinikai jelek, panaszok, strúma, a TSH-receptor elleni antitest pozitivitása alapján a diagnózis megállapítható. Napjainkban ez a betegség már gyógyítható. Hangsúlyozni kell, hogy az alkalmazott gyógyszeres, a pajzsmirigy működését gátló szerek (Metothyrin, Propycil) viszonylag hamar (4-6 hét alatt) képesek normalizálni a túlműködést, de az immunológiai folyamat gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe (minimum 1 évet!). Ezért nem elegendő a hormonok szintjének mérés, az immunológiai folyamatok követése is szükséges. A kezelésre nem reagáló esetekben a pajzsmirigy műtéte és izotóp kezelése is indokolt lehet. Fontos tudni, hogy az izotópkezelés fokozhatja a szemtünetek kialakulásának kockázatát!
06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok:
19 hetes inzulinos cukorbeteg kismama vagyok. A pajzsmirigyem 3 éve alulműködik. Eddig L-Thyroxin 50-eset szedtem.(felváltva másfél és két szemet). Most hogy 8,63 volt a TSH eredményem Letrox 75 tabletát írt fel másfél tabletát naponta.Ezek mellett Femibion 400 terhes vitamint is szedek, ami jódot is tartalmaz. Kérdésem hogy terhesség alatt lehet-e így gyógyszert váltani,nem gond-e ez és nem baj- e hogy jód tartalmú vitamint szedek?
Köszönettel Vera.
A baj az, hogy a csökkent pajzsmirigyműködés oka nem tisztázott. Részletes immun-endokrin vizsgálat már a babavárás idején kívánatos lett volna. A gyógyszer dózírozása számomra kicsit furcsa (ráadásul a TSH értéke terheseknél eltérő a terhesség egyes szakaszaiban is!).
A jóddal kapcsolatban utalok ezen a honlapon nemrég megjelent cikkemre. A jód kétélű fegyver: egészségesek számára szükséges, a pajzsmirigy-gyulladásos betegségeiben pedig nem javasolt.
Jó egészséget kívánok:
Tisztelt Doktor Úr,
25 évesen derült ki gyomortükrözés,biopszia segítségével,hogy lisztérzékeny vagyok.
6hónapja csinálom a diétázást.Semmi gondom nincs igazából csak az hogy az arcom eléggé pattanásos.
Eddig is voltak problémáim de most azt veszem észre ,hogy sokkal nehezebben gyógyulnak és mulnak el.
A háziorvosom szerint legyek türelmes mert most tisztul a szervezetem és itt jelentkezik.
Felírt nekem ha jól emlékszem a nevére ISOTREXINt de már nem használom.
Most a fekete szappant próbálom.
Ön szerint is összefügghet ez a betegséggel még igy 6hónapi diéta után is?
Én arra gondoltam,hogy nem lehet-e hogy még tejérzékeny is vagyok?(elég sok tejes dolgot szoktam enni)
Ezt milyen vizsgálattal lehetne megtudni?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Csorba Edina
Tisztelt Csorba Edina!
Kérédés összetett, ezért részletesebben is válaszolok:
A betegség autoimmun eredetű és öröklődő jellegű, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység.
A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A betegség kialakulásának oka: gluténnel (a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes jelleg mellet szól, hogy a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre való fokozott hajlamot. A legújabb nemzetközi kutatások (Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98) bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért. A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget csak későn ismerik fel (vagy "félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsán találhatók a legsúlyosabb esetek. klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek közé sorolható. Az arra hajlamos egyénekben immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat). A diagnózis általában nem könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt szükséges.
A legújabb kutatások eredményei a következő fontos megállapításokat tették ( Naiyer AJ és munkatársai, Thyroid, 2008, 18, 1171-78), hogy:
-A transglutamináz II enzim (TGase II) elleni antitestek kimutatása segít a korai felismerésében
A korábbi viszonylag időigényes módszer (ELISA) helyett az „immunszenzor vizsgálat meggyorsítja a laboratóriumi teszteket. Ráadásul ezen ígérete módszer alkalmas arra is, hogy az ételekből is kimutatja a nagyon kis mennyiségben jelenlevő glutén fehérjét (Kings College London, UK www.kcl. Ac.uk)
-Az a felismerés, hogy a pajzsmirigyben is van TGase II fehérje arra utal, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségiben gyakori a tünetszegény, néha tünetmentes lisztérzékenység. Ezt mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegség fő indikátora: az un. TPO elleni antitest és a TGase II fehérje elleni antitestek egyaránt pozitívak.
-A végső következtetés, hogy a lisztérzékenyeknek gondolni kell pajzsmirigybetegségre és fordítva, akik pajzsmirigybetegségben szenvednek, azok között a lisztérzékenység gyakoribb. A csökkent pajzsmirigybetegségben szenvedők gyakran panaszkodnak arról, hogy has puffadásuk van és az alkalmazott pajzsmirigyhormontól nem fogynak. Ilyenkor a hormon csökkent felszívódásának oka a látszólag tünetmentes coeliakia lehet!
25 évesen derült ki gyomortükrözés,biopszia segítségével,hogy lisztérzékeny vagyok.
6hónapja csinálom a diétázást.Semmi gondom nincs igazából csak az hogy az arcom eléggé pattanásos.
Eddig is voltak problémáim de most azt veszem észre ,hogy sokkal nehezebben gyógyulnak és mulnak el.
A háziorvosom szerint legyek türelmes mert most tisztul a szervezetem és itt jelentkezik.
Felírt nekem ha jól emlékszem a nevére ISOTREXINt de már nem használom.
Most a fekete szappant próbálom.
Ön szerint is összefügghet ez a betegséggel még igy 6hónapi diéta után is?
Én arra gondoltam,hogy nem lehet-e hogy még tejérzékeny is vagyok?(elég sok tejes dolgot szoktam enni)
Ezt milyen vizsgálattal lehetne megtudni?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Csorba Edina
A lisztérzékenység mellett valóban lehet tejcukorérzékenység, amelyet ki tudunk mutatni. Gyakran más autoimmun betegség, pl. pajzmsirigybetegség társul hozzá (erről ezen a honlapon már írtam).
Jó egészséget kívánok:
A készült kenetekben erősen véres,híg,kolloidos alapállományban elszórtan,néhány kisebb csoportot,lemezt alkotva látszanak folliculáris hámsejtek,melyek közepesen nagy maggal,keskeny,vagy,közepesen széles plasmaszegéllyel rendelkeznek,szolid magegyenlőtlenség látszik,durva atypia nélkül."A véleménye érdekelne erről a leletről,Őn szerint műteni kell-e vagy esetleg van más megoldás is?32 éves vagyok,és rettegek a műtét gondolatától.
És még egy kérdésem lenne:a pajzsmirigy UH szerint a jobb lebeny felső harmadában 9mm nagyságú,kissé echodus göb látható.Ezzel az oldali lebennyel nem kell foglalkozni,vagy egy idő múlva kezdődik az egész előlről ezen az oldalon?
Nagyon várom a válaszát,előre is köszönöm:Lili
A műtét előtt más kiegészítő (viszonylag egyszerű) vizsgálat látszik indokoltnak.
Ezek elvégzését javaslom Immuno-Endokrin szakrendelésen.
06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok:
44éves hölgyként keresem Önt.pajzsmirigy alul-működést állapítottak meg 2004-ben.Rendszeresen jártam kontrollra, de az Ön cikkeit olvasva ez a probléma komplexebb, mint ahogy a rendszeres vizsgálatok alkalmával vizsgálják. Három gyermeket nevelek egyedül, fontos az egészségem karbantartása, és érzésem szerint ezen az oldalon nincs minden rendben.Szükségem lenne egy átfogó kivizsgálásra, hiszen az utasítások betartása mellett és a kiadott gyógyszeradag mellett erősen hullik a hajam, hízok, szívritmus problémáim vannak, ingadozik a vérnyomásom, visszatérő mentális zavarokat tapasztalok.Időpontot szeretnék kérni Öntől egy kivizsgálásra.Ha kell előtte az ön által kért laborvizsgálatokat elvégeztetem.Göböm van, mintát már vettek.UH többször volt, nem növekszik.
Köszönettel: Itak
A leírtak alapján valóban összetett a problémája.
A vizsgálathoz kérem, hogy kérjen előjegyzést a kolléganőktől:Budai Immuno-Endokrin Központ 06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok:
Tisztelt Professzor Úr!
Kérem segítsen!
(Levelemben a nagy nyilvánosságra való tekintettel nem nevezném meg a tanácsadó orvosokat.)
35 éves nő vagyok. 2002.-ben kezdődött pajzsmirigy túlműködésemet 2007. évben két alkalommal radiojód 450 MBq terápiával kezelték. Azóta a pajzsmirigyhormonjaimat Euthyrox gyógyszerrel tartom szinten. TSH, fT4 szintem tág határok között változott.
2009. évben 50-75-50 mikrogramm Euthyrox szedését javasolta orvosom. 2009. novemberében tájékoztattam Endokrinológus1 orvosomat, hogy babát tervezünk párommal. A gyógyszeradagomon nem változtatott, maradt az 50-75-50 mikrogramm Euthyrox. Már októberben elkezdtem szedni az Elevit terhes vitamint, de Endokrinológus1 javaslatára áttértem Gravidára, mert az Elevit nem tartalmaz jódot a Gravida pedig igen.
Referencia tartomány: TSH: 0,4 – 4,00; FT4: 10,30 – 24,45; FT3: 2,76 – 6,45
2009. 12. 28.-án a TSH: 0,292; fT4: 18,8; fT3: 6,34; értékű volt.
2010. 01. 21. Az utolsó menstruációm 1. napja
2010. 01. 29.-én TSH: 19,4; fT4: 12,00; fT3: 6,01; értékű volt. Akkor készült TRAK vizsgálat is ami a határértékeken belül volt.
Erről tájékoztattam Endokrinológus1 orvosomat, aki idézem: „…legjobb lenne ha elabortálna, mert hülye gyereke fog születni…” és napi 100 mikrogramm Euthyrox szedését javasolta.
2010. 03. 09. TSH: 38,1; fT4: 9,4; fT3: 5,67;
2010. 03. 12.-én (7 hetes terhesen) elmentem Nőgyógyász1-hez, hüvelyi ultrahang vizsgálaton a magzatot korának megfelelő fejlettségűnek találta. Sárgatesthormon szintem rendben volt. És elküldött Endokrinológus2-höz, aki idézem:”… ilyen pajzsmirigyhormon értékek mellett én az önök helyében nem tartanám meg a babát…”
Közben kerestünk új Endokrinológust lakóhelyünkhöz közelebb (Endokrinológus3) a további kezelésekhez aki szintén azt javasolta, hogy vetessük el a babát.
Nőgyógyász2 javasolta, hogy a műtét előtt keressük fel lakhelyünkön a genetikai tanácsadót, ahol Genetikus1 nem foglalt állást ez ügyben és elküldött Genetikus2-höz.
Genetikus2 telefonon konzultált Genetikus3-mal és elküldtek Endokrinológus4-hez aki idézem:
”…ezen értékek mellett 100%-ban garantálja, hogy a baba sem testi sem szellemi fejlődésében nem fog károsodni mert, az fT3 az aktívabb hormon amelynek szintje jó, így a baba a kívánatos jódmennyiséghez akadálytalanul hozzájut. Ilyen kis eltérést a méhlepény képes kompenzálni, „elveszi az anyától, ami a magzatnak kell”. Az idegrendszeri fejlődés amúgy is csak a 11. héten indul, tehát még nem vagyunk elkésve (ekkor volt 10 hetes a magzat). Egyébként is ha nem lett volna elég a T4 már elment volna magától a baba. Ráadásul az alulműködésre jellemző külső tüneteket nem látja rajtam …” Ezen véleményét a praxisából vett példákkal alá is támasztotta. Az Euthyrox adagot 150 mikrogammra emelte egy hétig, utána 125-150-125 mikrogrammot javasolt szedni.
Erre Háziorvos1 azt javasolta mégiscsak tartsuk meg a babát.
Ezek az ellentétes vélemények teljesen megzavartak engem is és a nőgyógyászomat is aki konzultált Genetikus4-gyel aki azt javasolta hogy az Ön szakvéleménye ismeretében hozzuk meg a végleges döntést.
11 hetes terhesen a megemelt gyógyszeradag hatására: TSH: 1,741; (2010. 04. 06.-án)
Kérem Professzor Úr, ezen információk ismeretében segítsen szakvéleményével, illetve kérem, arról adjon tájékoztatást milyen mértékű idegrendszeri és testi fejlődési rendellenességek léphetnek fel és milyen %-os valószínűséggel. Legkésőbb vasárnap estig meg kell hoznunk a döntésünket, mert kifutunk az időből. (kiskönyv vagy…)
Köszönöm megtisztelő válaszát: M Anikó
Tisztelt M Anikó!
A levele "kórjelző". Ezen okok miatt tartottam az elmúlt évben külföldi és hazai kongresszusokon előadást és írtam itthoni orvosi lapokban is. A legközelebbi éppen májusban fog megjelenni.
A sok ellentétes vélemény közül a leírtak alapján (vizsgálat nélkül!) nem tanácsos állást foglalni. Néhány dolgot azonban ki kell emelnem.
1. A TSH normál értéke nem a fenti, hanem 0.5-2.4 mU/l. Egyébként nem a TSH értéket kell kezelni, mert miként tapasztalta eléggé ingadozó.
2. A pajzsmirigybetegségének okát kellene, kellett volna tisztrázni
3. A jóddal kapcsolatban az elmúlt hónapban leírtam a lényeget, ehhez nem kívánok hozzátenni.
3.A pajzsmirigy hormonjai maghatározó fontosságúak minden szervünk működése szempontjából a szívműködéstől a hajképződésig. Kiderült, hogy a nők sterilitásának, az ismételt vetéléseknek a hátterében is a pajzsmirigy működésének zavara (autoimmun gyulladása, csökkent működése) áll. Ennek a népegészségügyi jelentőségű kérdésnek a felismerése késztette a kutatókat arra, hogy 2009 április 16-17 között Washingtonban megrendezzék azt a Szimpóziumot, ahol igyekeztek összefoglalni a pajzsmirigy működésének zavarai és a sterilitás, a spontán vetélésék, a magzat fejlődési rendellenességek közötti tudományosan megalapozott kapcsolatokat (1 ábra). Ezen túlmenően ajánlásokat kidolgoztak ki a kezelésre, megelőzésre egyaránt. A hazai szakemberek számára ez év májusában foglaltam össze a leglényegesebb információkat.
A legfontosabb megállapításaik a következők voltak:
A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
A magzat saját pajzsmirigye a terhesség első három hónapjában fejlődik ki, addig az anya által termelt hormonra van utalva
A fokozott jódbevitel a terhesek számára (akik nem szenvednek pajzsmirigy betegségben!) alapvetően fontos, ugyanis a hormon képzéséhez erre az anyagra feltétlen szükség van. Ez a mennység egészségesekben 250-300 mikrogram naponta.
A már korábban csökken pajzsmirigy működésű terhesekben a tiroxin dózisát feltétlen célszerű emelni a kiindulási érték 50%-val.
A nem megfelelően kezelt terhesek gyermekeinek pajzsmirigy működése, ill. idegrendszeri-szellemi fejlődése (IQ) károsodott lehet.
A terhesek egy részének szelénhiánya is van, ezért ennek pótlására célszerű törekedni.
A szülések után 2-4 hónap múlva az esetek 8-18%-ban autoimmun pajzsmirigygyulladás alakulhat ki.
A pajzsmirigy fokozott működésének megállapítása nehezebb, mint a nem terheseknél, mert egyes tünetek: idegesség, gyengeség, alvási zavarok, izzadékonyság a terhességben egyébként is megfigyelhető tünetek. Ezt nehezíti az is, hogy a hagyományos hormonszintek sem nyújtanak a diagnózishoz mindig segítséget. Azt javasolják, hogy ilyen esetben endokrinológus segítségét vegyék igénybe a diagnózistól a kezelésig .
Az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
• Akinek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akinek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták
A fokozott rizikójú nők kiszűrése lényegesen csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.
Tel: 06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok:
Engem PCOS miatt utaltak be endokrionlógiai vizsgálatra. A kérdésem az lenne, hogy pontosan hogyan zajlik, mikből áll a vizsgálat, illetve hogy éhgyomorra kell-e menni.
Köszönettel: Veronika
A kérdésére több részletben megtalálhatja a választ ezen a honlapon.
Jó egészséget kívánok:
A TSH értékem a legutóbbi vérvételnél 21,07 volt, a T3 2,64, a T4 0,88.
( A nyaki ultrahang leletem:" A pajzsmirigy lebenyek közepesen nagyobbak, szerkezetük inhomogén, foltosan echoszegény. A bal lebeny cranialis harmadában 13x8x12 mm-es echodús solid képlet van. Az isthmus 5 mm vastagságú. Submandibularisan mko. néhány 14-22 mm-es, a nyaki nagyerek környezetében számos 10-12 mm-es echoszegény nyirokcsomó mutatható ki.
A jugulum, retrosternium szabad. A nyálmirigyek szerekezet szabályos")
Szedhtetek fogamzáságtló tablettát? Korábban a Milligestet szedtem, most szünetet tartok, és szeretném újra elkezdeni.
Anita
A kérdés nem ilyen egyszerű. Tisztázni kellene előbb a pajzsmirgybetegségének okát és a kezelés formáját. Ez a kérdés gyakran merül fel azokban a hölgyekben, akiknek ismert pajzsmirigybetegségük van és valamilyen gyógyszeres kezelésben részesülnek. A válasz összetett, aszerint, hogy a betegnek milyen pajzsmirigybetegsége van. Lényeges, hogy a fogamzásgátló tabletták a hormonok kötéséért felelős fehérje termelődését is befolyásolják, ezért a pajzsmirigy hormonjai szintjére is hatnak. A kérdés másik oldala, hogy a pajzsmirigy a szervezet energia háztartásának irányítója és túlműködése esetén más anyagok (pl. gyógyszerek) mennyisége hamarább bomlik le a szervezetben.
1. Amennyiben a mirigy működése normális, élettani, de már autoimmun gyulladás fennáll (antitestek mutatható ki), akkor a beteg szedheti a fogamzásgátló tablettát. Ilyenkor esetekben alacsony hormontartalmú tabletta javasolt és legalább évente ellenőrizni célszerű a hormonszinteket.
2. Ha a pajzsmirigy működése fokozott, azaz hipertireózis áll fenn, akkor a szervezet anyagcseréje felgyorsult és ennek következtében a fogamzásgátló tabletta hormontartalma gyorsan csökkenhet, ezért hatástalanná válhat.
3. Amennyiben a pajzsmirigy működése csökkent, akkor ugyan szedhető a fogamzásgátló, de a pajzsmirigyhormon ( tiroxin) dózisának változtatása, emelése válhat szükségessé. Az egyik vezető orvosi lapban (New England J. Med.-ben ) közölt adatok azt mutatták, hogy a megfelelő pajzsmirigyműködés helyreállításához nagyobb mennyiségű tiroxinra volt szükség azokban a nőkben, akik fogamzásgátló tablettát szedtek. Ilyen esetekben a pajzsmirigy működésének 6 hónaponkénti ellenőrzése szükséges.
4. Rosszindulatú, vagy súlyos pajzsmirigy betegségben a fogamzásgátlás nem javasolt és más megoldást kell választani.
Végezetül alapvető, hogy a családtervezéskor a fogamzásgátló tabletta elhagyása után sor kerüljön a pajzsmirigy hormonjainak és az autoimmun gyulladásért felelős antitesteknek a meghatározására is. Ez különösen fontos azokban, akiknek már volt pajzsmirigybetegségük vagy családjukban hasonló betegség már előfordult.
Javaslatom: immuno-endokrin kivizsgálás (06-30-631-9309)
Jó egészséget kívánok:
21 éves lány vagyok és 3 éve rendszertelen a menstruációm, szőrösödöm, és a PCO más tüneteit is észleltem magamon. Nem voltam még Orvosnál mert félek elmenni. Szeretném megkérdezni, hogy van-e még esélyem gyermekvállalásra? Menjek magánorvoshoz vagy a kórházban is tudnak segíteni?Milyen osztályra kellene mennem először, az endokronológiára vagy egy nőgyógyászhoz? Szeretném ha ellátna pár tanáccsal a Doktor Úr mielőtt belefogok. Eddig azért halogattam, mert nagyon félek az eredménytől és, hogy nem lehet gyermekem.
Válaszát előre is köszönöm: egy kétségbeesett lány...
Tanácsos volna endokrinológiai vizsgálat. Erről a témáról az elmúlt időben ezen a honlapon részletesen írta.
A PCOS-ról a következőt érdemes tudnia:
Az információs forradalom idejében talán célszerű, ha a számítógépek nyelvét hívom segítségül. Hétköznapjaikban újabb és újabb információk áradatát zúdítják ránk. Az emberi szervezet működése is elképzelhetetlen ilyen információk, jelek nélkül. A jeleket, amelyek a híreket a külvilágról és szervezetünk állapotáról közvetítik: hormonoknak hívjuk. A hormonokat felfogó érzékeny pici jelfogókat, szenzorokat receptoroknak nevezték el.
Mik tehát azok a hormonok?
A hormonok olyan anyagok, amelyek egész szervezetünk energia- ,szexuális-, növekedési- , szellemi és testi működését szabályozzák. Fontos megjegyezni, hogy a környezeti (időjárás) és a szociális alkalmazkodás (stressz tűrés), a szaporodás, a nemi vágy (libidó) is a hormonok irányítása alatt áll. A hormonok termelésére „szakosodott” szerveket endokrin szerveknek, az ezzel foglalkozó tudományt endokrinológiának nevezik.
A legfontosabb endokrin szervek (a teljesség igénye nélkül):
• Agyalapi mirigy
• Nemi szervek (petefészek, herék)
• Pajzsmirigy
• Mellékpajzsmirigy
• Mellékvese
• Hasnyálmirigy
• Csecsemőmirigy (timus)
• Zsírszövet
• Gyomor-bél rendszer
A hormonokra jellemző, hogy rendkívül kis mennyiségben (a gramm egy milliomod részében) vannak jelen a vérben és nem a hormontermelő szervben, hanem attól távol fejtik ki hatásukat. Erre példa a pajzsmirigy, a hormonok a pajzsporcelőtti mirigyben termelődnek, de hatásukat szinte mindegyik szervben kifejtik az energiaszabályozástól, a nemi funkcióktól a hajnövekedésig.
Ezeknek a „hírvivő” anyagoknak a termelődését számos tényező befolyásolja:
• Életkor
• Nem
• Évszaki- napszaki változások (reggel és este rendkívül eltérőek lehetnek!)
• Örökletes tényezők
• Fény és külső hőmérséklet hatásai
A hormonok és az immunológiai szabályozás közvetlen kapcsolatban vannak egymással, aminek az a magyarázata, hogy a fentebb említett csecsemőmirigy (timusz) is hormonális (endokrin) szerv. A hormonális, az idegrendszer és az immunrendszer kapcsolata rendkívül fontos, de ennek a témának meghaladja a kereteit és erre egy későbbi írásomban kívánok visszatérni.
Ez egy összetett betegség, több tünete van, amelyek közül a következőket kell kiemelni:
• Menstruációs zavarok, terméketlenség, vissza-visszatérő vetélése
• Elhízás (hiábavaló fogyókúrák), terméketlenség,
• Férfias típusú szőrnövekedés (bajusz, szakáll, has-comb).
Mi a PCOS lényege?
A PCOS jelentése policisztás (sokhólyagú) ovárium szindróma (i. ábra). Bár az elnevezés csupán a petefészek (ovarium) betegségére utal, mégis számos hormonális és anyagcsere eltérés is áll hátterében, melyek szerteágazó tüneteket produkálnak. A hormonrendszerben keletkező zavar jellemzően nem egyik pillanatról a másikra jelentkezik, a tünetek a legtöbbször hosszú időn át, folyamatosan alakulnak ki. Egyéntől függően előfordulhat az is, hogy nem az összes, csak egy-két tünet jelentkezik.
A PCOS tünetei:
• Rendszertelen vagy hiányzó peteérés és menzesz
• Meddőség
• Sok, apró ciszta a petefészekben
• Aknés, pattanásos bőr
• Emelkedett inzulinszint a vérben, inzulinrezisztencia vagy lappangó diabétesz
• Kifejezett férfias szőrzet az arcon hason, végtagokon („hirsutizmus”)
• Hajhullás, esetleg férfias jellegű kopaszodás
• Súlyproblémák, elhízás
Lényeges, hogy az egyes tényezők összefüggenek és ok-okozati viszonyban is vannak egymással. Ugyanis az elhízás nem csak a PCOS következménye, de egyben kiváltó oka is lehet. Az elhízás gyakran jár együtt a ”metabolikus szindrómának” nevezett kórképpel. A „metabolikus szindróma” jelei a magas koleszterin, megnövekedett vérzsír- és vércukorértékek, magas vérnyomás. Ez is mutatja, hogy a zsírszövet nem egyszerűen energiaraktár, hanem fontos endokrin szerv. Az utóbbi évek kutatásai felhívták figyelmünket arra is, hogy a PCOS-s betegek egy részében a rendelkezésre álló érzékeny ultrahang vizsgálat sem tud cisztát kimutatni. Ez is azt mutatja, hogy a ciszta csak egy kóros folyamat eredménye és nem okozója.
A PCOS gyakorisága
A betegség előfordulása gyakori, de a betegek számát csak becsülni lehet. A legújabb kutatások adatai szerint a nők 5-10 százaléka szenved ebben a betegségben. Az alábbiakban részletezett tünetek is azt mutatják, hogy a menstruációs zavarokkal és a meddőséggel küszködők jelentős hányadában lehet a PCOS-t kimutatni és a mi fontosabb gyógyítani. Egyéb férfias típusú un. „hyperandrogen” állapotok másodlagosan is okozhatnak PCOS-t. Fontos, hogy a betegség jelenlétére minél előbb gondoljunk, hogy idejében felismerésre kerüljön. A korai diagnózis és az időben elkezdett komplex kezelés (diétától a gyógyszerekig) hozhat eredményt.
Hol van a hiba?
A PCOS kialakulásában döntő szerepet játszanak az örökletes tényezők Hallom a figyelmes olvasó kérdését: „amennyiben örökletes ok van a háttérben, akkor miképpen lehetséges, hogy anyámnak nem volt ilyen betegsége nekem pedig igen?„Erre a válasz kettős: egyrészt korábban a betegséget nem vagy alig ismertük. A legfontosabb azonban az, hogy az örökletes háttér inkább a hajlamot jelenti és a környezeti tényezők a meghatározó fontosságúak ahová számos anyag: vegyszerek és mérgező anyagok, hormonszerű rovarirtó szerek, növényi hormonok (u.n. EDC anyagok, erről ezen a honlapon a fuzárium gomba kapcsán az elmúlt évben már írtam) sorolhatók. Az egyértelmű fogalmazás megköveteli, hogy sokféle anyaga lehetséges, sőt azok együttese lehet a felelős, de ma a tudomány nem ismer egyetlen „bűnös anyagot„. A PCOS kialakulása általában már a pubertás előtt megindul, létrejöttében számos bonyolult mechanizmus játszik szerepet, amelynek részletezésébe azért nem kezdek, mert attól tartok, hogy ez a megértést inkább gátolná, mint elősegítené. A lényeg leegyszerűsítve az, hogy hyperandrogén (férfias) típusú hormonális változások jönnek létre.
A PCOS kezelhető megfelelő, időben alkalmazott gyógyzserekkel. Műtét viszonylag ritkán szükséges.
Jó egészséget kívánok:
Férjemmel évek óta szeretnénk kisbabát, de sajnos az eddigi természetes úton való próbálkozásaink nem jártak sikerrel. Mindketten kivizsgáltattuk magunkat.
Nögyógyászom nálam nem talált semmi feltünöt, azon kívül, hogy a pajzsmirigy-értékeimet nem találta megfelelönek. Nemrégiben kaptam kézhez az endokrinológiai leletemet, amelyben többek között az áll, hogy fenáll a hashimoto gyanúja, mivel a vizsgálat a következö eredményeket hozta:
anti TPO: <20 U/ml (normálérték: <50 U/ml)
anti-tg: 1730 U/ml (normálérték: <50 U/ml)
TRAK: 0,01 U/l (normálérték: 1,0-1,5 U/l)
szabad T4: 0,80 ng/dl (normálérték: 0,8-1,8 ng/dl)
szabad T3: 2,40 pg/ml (normálérték: 1,6-4,0 pg/ml)
TSH: 3,30 mikroIU/ml (normálérték: 0,2-3,7 mikroIU/ml) (2009.02.09-én 2,94 mikroIU/l)
Méret: jobb oldalon 5 ml, bal oldalon 2,1 ml. Homogén, nincsenek göbök.
L-Thyroxin 50-et kaptam, napi egy tablettát kell szednem. Jelenleg a szedés kezdeti stádiumában vagyok, csak fél tablettát szedek.
Több helyen is hallottam és olvastam, hogy ajánlott a szelén szedése is.
Öntöl szeretném kérdezni, hogy a kezelöorvosommal való újabb konzultálás nélkül (sajnos úgy érzem, hogy csak "lekezelnek", aztán "kidobnak", így inkább nem is próbálok újabb idöpontot kérni) elkezdhetném-e a szelén szedését, és ha igen, milyen adagolásban. Vagy esetleg ártalmas is lehet? Nem szeretném veszélyeztetni a ránk váró lombikbébi-kezelést (sajnos csak ez az út maradt számunkra, hogy teherbe essek, férjemnek ugyanis OAT szindrómát állapítottak meg).
Válaszát elöre is nagyon szépen megköszönöm!
Tisztelettel és üdvözlettel:
Laura
A gyógyszeres kezelés egyéni. A részleteket illetően utalok ezen a honlapon a terhesség és a szelén kapcsolatáról általam korábban leírtakra. Egyébként a közeli jövőben a TV1-en is lesz a szelén kérdéséről és a pajzsmirigybetegségekről szó.
Jó egészséget kívánok: