|
Kérdezz-felelek
32 éves vagyok és pajzsmirigy alulműködéssel diagnosztizáltak, amely autoimmun jellegű. Ez idén nyár elején derült ki. Akkor a TSH 13 körüli értéket mutatott, a többi T3, T4 normál tartományban volt/ van, Izotópos vizsgálatra a pm jól reagált, de az ultrahangos vizsgálatnál inhomogén szerkezetet mutatott. Az anti TPM 800 körüli értékű lett. A családban a felmenők között nincs pajzsmirigy beteg. Csak én és a bátyám vagyunk érintettek a dologban. A testvérem esetében stressz váltotta ki és nem autoimmun jellegű.
Mindezzel elmentem endokrinológushoz, ahol kiderült a D vitaminhiány, az inzulinrezisztencia. Az eredeti tünet az volt, hogy sem a fizikai, sem a pszihés terhelést nem bírtam úgy mint korábban, illetve vérzészavaraim voltak a menstruációs ciklusom második felében a peteéréstől kezdődően. Ezek a problémák életem során már máskor is jelentkeztek, de akkor a környezetváltás segített. A fizikai és lelki okokkal időközben tisztába lettem. Pótoltam a D vitamint, diétáztam, szedtem szelént és halolajat, Q10-t, változtattam az életmódomon.
A problémám az, hogy a hormonpótló gyógyszerre úgy reagál a szervezetem, mintha túladagolnám. Az értékek gyógyszer szedése nélkül javultak. Anti TPO most 250 körül van, a TSH, lement 8- ra majd vissza 12-re. Most novemberben megnézetem újra.
Eredetileg Euthyroxint (50 mg) kaptam, ebből egy tablettát elnégyeltem, és egy negyedet szedtem be, de össze-vissza vert a szívem, indokolatlanul megemelkedett a pulzusom, szorított a mellkassom, így abbahagytam. Most kaptam Syntroxint (13). Egyelőre nem merem bevenni. Ezek alapján lehetek én ezektől a hormontablettáktól még rosszabbul? Egyáltalán van rá valamilyen esély, hogy a pajzsmirigyem meggyógyul?
Mindenhol azt mondják, hogy nem, de én meg azt érzem, hogy túlhajtottam magam és a szervezetemnek pihenésre van szüksége, és ez egy átmeneti állapot, ami leginkább fejben dől el, hogy meddig tart.
Válaszát előre is köszönöm!
Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket.
Helyesnek tartom azt a laboratóriumi figyelmeztetést, hogy „ A laboratóriumi leletet mindig a kórelőzménnyel és a klinikai tünetekkel együttesen, orvos szakmailag szükséges értékelni, ezért kérjük, keresse fel a kezelőorvosát!”
Jó egészséget kívánok: