Tisztelt Kérdező!

Arra gondoltam, hogy ezekre a konkrét kérdésekre azoknak az orvosknak volna módjuk a választ megadni, akik az Ön pontos vizsgálati eredményei birtokában vannak. A feltett témáról ezen a honlapon is sokat írtam, s ezek feltalálhatók korábbi írásaimban.
A kérdései nagyobbára módszertani jellegűek, ezért ezekre is igyekszem válaszolni, hozzó kell azonban tenni, hogy a pontos diagnózishoz és a kezelés beálításához a vizsgálat is feltétlen fontos.

ad. 1. A TSH olyan fehérje természetű hormon, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek? Hozzá kell tenni, hogy ez csak nagy általánosságban igaz. A TSH lehet alacsony és ekkor is lehet csökkent pajzsmirmyűködés (pl. az agyalapi mirigy gyulladása utáni állapotban)
Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét

Ad 2. A TSH- t illetően további gond, hogy az un. normál (referencia értékeket) nem a hazai körülményekhez viszonyították, pedig azok jelentős földrajzi és genetikai különbséget mutathatnak az egyes kontinenseken. Fontos tudni azt is, hogy a hormonoknak a mennyiségét mérik, azonban azok funkcióját nem. Erre jó és gyakorlati példa, hogy a TSH (tehát az agyalapi mirigy által termelt hormon) szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban).A TSH biológiai „erőssége” is egyénenként, évszakonként is különböző lehet, ráadásul egyes gyógyszerek (szteroidok), betegségek (pl láz) is befolyásolják. A hormonok mérése tehát fontos, de mindig egyénenként, a beteg panaszainak függvényében kell értékelni.
Utaltam rá, hogy a pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referenciatartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 2,5 mIU/l szintre csökkent. A TSH heterogén glikoproteinként található a keringésben; a különböző immunoassay-k specificitása pedig heterogén, így a TSH más-más isoformjait képesek detektálni. Ennek következtében a különböző vizsgálatok összehasonlítása nehézségekhez vezethet. A „normális” pajzsmirigy status meghatározása, a referencia populáció kiválasztása ugyancsak komoly problémákat vethet fel. Az Egyesült Államokban végzett National Health and Nutritional Examination Survay III (NHANES III) az anti-tireoglobulin antitest (TgAb) prevalenciáját 10%-nak, a tireoidea-peroxidáz (anti TPO) prevalenciáját 20%-nak találta a teljes populációban. Az ultrahang vizsgálattal detektálható hipoechogén inhomogenitás is gyakori eltérésnek bizonyult. A TSH referenciatartomány meghatározásában tulajdonképpen csak a következő kritériumoknak megfelelően lehet eljárni: vérvétel reggel éhgyomorra olyan betegekből, akik családi anamnézisében nem szerepel pajzsmirigy betegség, nem szednek gyógyszert, nincs látható illetve tapintható golyvájuk, a pajzsmirigy ultrahang képe eltérést nem mutat és sem anti TPO, sem anti TG pozitivitás nem detektálható. A NHANES III vizsgálatban az anti TPO pozitivitás a TSH növekedésével együtt emelkedett (5.5% 0.4-1.0 mIU/l TSH szintnél, 30.6% 3.5-4.0 mIU/l TSH szintnél, míg 80-90% 10 mIU/l feletti TSH esetén) így egyértelműnek mondható az immunrendszernek a TSH szintet befolyásoló hatása. Az előbbiek szerinti pajzsmirigy betegségektől mentes, 13344 személyből álló referencia tartományban a NHANES III szerint a medián TSH érték 1.39 mIU/l, a 2.5 és 97.5%-os percentilis határérték 0.45 illetve 4.12 mIU/l volt. Mindazonáltal a TSH érték nem követte a klasszikus gaussi eloszlást, tekintve hogy a referencia populáció mindösszesen 9%-ának volt a TSH értéke 2.5 mIU/l felett. Ezt az ún. okkult (antitest negatív) autoimmun pajzsmirigybetegségek TSH-t emelő hatásával lehetett magyarázni. A normál tartomány meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy a NHANES III az USA-ban készült felmérés, ahol jól ismerten a jódellátottság –az állati takarmányok jódozásának is köszönhetően- normális.

ad. 3. A terhesség alatt is kellene szedni a gyógyszert, annak dózisa terhesség alatt változó, mert az ún, normál értékek is változnak!!!! A kezelés függ az terhesség alatti immunológiai történésektől. A hormonok hatnak az immun rendszerre és fordítva, ráadásul a magzat mint sajátos transzplantátum, szemiallograft még tovább szinezi a történéseket és bonyolítja az esetleges kezeléseket. Az anyai immunválasz alkalmazkodása az immunológiai szempontból szemiallogén magzathoz, alapvető a termékenység, a terhesség sikeres kihordása és a szülést követő betegségek elkerülése szempontjából. A napjainkban felfedezett szabályozó T sejtek olyan sejtek, amelyek gátló aktivitásúak és alapvető szerepet játszanak a károsító immunválasz kivédésében és az autoimmun betegség megelőzésében. A terhesség alatt a Th1 (sejtközvetített immunitásért felelős) és a Th2 (humorális immunitásért felelős) sejtek egyensúlyára feltétlen szükség van. A terhesség első felében a Th1 cytokinek túlsúlyát a Th2 cytokinek képződésének fokozódása követi. Amennyiben ez a Th1-Th2 váltás kóros, akkor az a gyulladásért felelős cytokinek túltermelése miatt a terhesség megszakadását eredményezheti. A kényes immunhomeosztázisban fontos a HLA-G molekulák szerepe. Ezek a MHC I. osztály molekuláitól eltérően alacsony polimorfizmust mutatnak. A HLA-G molekulák expresszálódnak a placentán, a thymuson, azonban az MHC I osztály további antigénjei (HLA–A és B) nem mutathatók ki. A HLA-G molekuláknak és azok szekretált, szolubilis formáinak lényeges szerepe van az autoimmun folyamat megakadályozásában. A pajzsmirigy és a gonadális tengely kölcsönhatásban van a terhesség előtt, alatt és a szülés után. A pajzsmirigy autoimmun betegségei lényegesen gyakoribbak a terméketlen, mint a fertilis nőkben. Jóllehet az autoimmun folyamat önmagában nem akadályozza meg az élettani implantációt, azonban a korai vetélések arányát lényegesen növeli. A szubklinikus és manifeszt hypothyreosis a terhességgel kapcsolatos betegségek rizikóját fokozza. Egyelőre a terhesek szisztémás szűrése még nem elfogadott, a legújabb tanulmányok azonban azt bizonyítják, hogy a TSH és az autoantitestek meghatározása előnyös a magas kockázatú és főként az infertilis nőkben.
Bízom benne, hogy alég részletes információt adtam, a továbbiakat a válaszadás keretei korláozzák.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel: Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 07. 04. 07:52

Tisztelt Peka!

A MEN szűrést kérheti, sőt a genetikai vizsgálatot is.
Hely: SE II.sz Belklinika Genetikai Laboratórium.
Ne féljen, lehet segíteni!
Jó egészsége kívánok Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 07. 03. 12:31

Kedves Zsuzsi!

Kiszámoltam az értékeket. FT3 2,54 FT4 13,04 Egyelőre ebben a meleg időben ne szedje több Euthyroxot!
Jó egészséget kívánok, üdvözlettel: Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 07. 03. 12:19

Tisztelt Kérdező!

A hormonális betegségek közt elsőként talán a pajzsmirigy rendellenességeit emelném ki, mely hazánkban, különösen nők körében fordul elő gyakran. A pajzsmirigy betegségei számtalan tünetet produkálhatnak, melyek kapcsán a betegek gyakran csak évek múlva kerülnek a megfelelő szakemberhez. Szülés után gyakori a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, mely többek közt depresszióhoz hasonló panaszokat is okozhat. Emellett számos egyéb, „hétköznapi” probléma hátterében is állhat pajzsmirigy elváltozás. Ilyen például a tartós fáradékonyság, vagy épp idegesség, a túlzott mértékű hízás, fogyás, hajhullás, vagy meddőség, hogy csak a leggyakoribb panaszokat említsem.
A hormonrendszer bonyolult szerkezet, az eltéréseit sem értékelhetjük pusztán feketén-fehéren. Bizonyos hormonok szintje például napszakonként is eltérő lehet, ezért tartom fontosnak, hogy ne csak a laboreredményekre hagyatkozzunk a diagnózis felállítása során. Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okok feltárását. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell.
A vizsgálatra érkező páciensekkel első körben részletesen elbeszélgetek a panaszaikról, tünetekről. A kikérdezés során egyaránt körbejárjuk az örökletes betegségek témakörét épp úgy, mint a beteg életében bekövetkezett nagyobb változásokat, például stresszhelyzeteket, melyek szerepet játszhattak a panaszok megjelenésében. Amennyiben pajzsmirigybetegség gyanúja merül fel, ultrahangos vizsgálatot végzek, melyből feltérképezhetők a pajzsmirigy alaki elváltozásai:megnagyobbodása, vagy göbök jelenléte. Vérvizsgálattal ellenőrizzük a szükséges hormonszinteket, immunológiai teszteket végzünk, majd a vizsgálati eredmények és a beteg panaszainak függvényében döntök a további vizsgálatokról, vagy kezelés összeállításáról. A későbbi konzultációk során, a beteg tapasztalatait is figyelembe véve folytatjuk, vagy .
módosítjuk a terápiát. Tehát nem csak a TSH-t kell vizsgálni és kezelni, hanem a beteget.
A megfelelő beállítás a területen jártas szakember feladata, tőle kérhet konkrét segítseéget.
Jó egészséget kívánok: Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 07. 03. 07:45

Tisztelt G.K.Henrietta!

Kérdése összetett. Erről a témáról ezen a honlapon is sokat írtam.
A lényeg:
I. Mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek? A legutóbbi ún. normál értékeket az 1. sz. táblázat mutatja. Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott gyógyszereket
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
Ezek mindegyikét külön kellene tárgyalni, de ezt most nem teszem, erre majd egy későbbi időpontban térek ki. A legfontosabb az, hogy a rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy- működése. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. Az elmúlt héten volt nálam egy beteg, akinek TSH értékét próbálták beállítani, nem nagy sikerrel. Kiderült, hogy olyan szívgyógyszert (Cordarone) szedett, amelyik befolyásolja a pajzsműködését. Ilyenkor a pajzsmirigy hormonjainak adásával nem lehet sikert elérni, csak körültekintő, a betegség természetétől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.
II. A pajzsmirigy gyulladása és a terméketlenség, ill. az „ismeretlen eredetű” vetélések között kapcsolat van. Mindez a terhesség alatti immunológiai történésekkel függ össze.
Ezért az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
• Akiknek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akiknek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták

A fokozott rizikójú nők kiszűrése lényegesen csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.
III. A pajzsmirigy betegségeiben szenvedők között lényegesen több nőnek van PCOS betegsége. A legutóbbi kutatások az erősítették meg, hogy a pajzsmirigygyulladás lényegesen gyakoribb a PCOS-ben szenvedőkben (Prevalence of autoimmune thyroiditis in patients with polycystic ovary syndrome Arch Gynecol Obstet. 2012 Mar;285(3):853-6. Epub 2011 Aug 25). Ez is arra utal, hogy az esetek döntő részben nem elegendő egy-egy vizsgálat, hanem a holisztikus megközelítés elengedhetetlen. Erre már a Rotterdami kritériumok is figyelmeztettek: A diagnózis akkor állapítható meg, ha: két tünet jelen van a következő háromból:
a. menzeszzavar
b. inzulin rezisztencia, férfihormon túlsúly
c. ultrahanggal igazolt petefészek ciszták.
IV. Ami a barátcserjét illeti:Az orvosi egyetemen szinte unalomig használt kifejezés volt, hogy „már ezt a görögök is tudták!” Mielőtt az elmúlt héten Görögországba utaztam végigolvastam az ókorban általuk leírt számos tanulmányt és írást. Eddig is tudtam, hogy a görög orvoslás Európa legfejlettebb gyógyító tevékenysége volt, s a Kr.e. IV. században már olyan magas fokon művelték, hogy a Perzsa Birodalom királyi udvaraiba is görög orvosokat hívtak a királyi család ellátására. A görög orvoslás megalkotta az egészség és a betegség ellentétpárját, az emberek hittek az ellentétek harmonikus egyensúlyában és a természet gyógyító erejében. Éppen ezért az Aszklépiosznak, és egyéb gyógyító isteneknek szentelt templomaikat – melyek a legelső kórházak voltak – gyönyörű és nyugalmas környezetben építették. E templomok szanatóriumként is funkcionáltak, mert a betegek hitték, hogy álmukban meglátogatják őket az istenek. Kiválónak bizonyultak a pszichoszomatikus betegségek kezelésében is. Tanulmányozták a természeti törvényeket, prognózist és diagnózist állítottak fel. A Kos-szigeti iskola fontos szerepet játszott az olyan jelentős gyakorlatok kialakításában és elterjesztésében, mint a diagnózis és prognózis tanítása, pontos kórtörténet felállítása, vagy a beteggel való együttműködés hangsúlyozása! A hippokratési iskola legnagyobb vívmánya azonban az, hogy nyíltan szakított a filozófiával, azaz a spekulatív orvostudománnyal. Ehelyett a közvetlen tapasztalást tartotta fontosnak. A betegségek megfigyelése az általánosítás miatt volt fontos. A görög orvoslás fejlődésének történetében kiemelkedő jelentőségű volt az elméleti eredmények gyarapodása. Az egyetemes természet eredetét és okát kutató görög tudósok kiemelt helyen foglalkoztak az ember külvilághoz való viszonyával. A századunkig meghatározó, számtalan formában átvett és zsinórmértékül szolgáló görög orvosi-elméleti rendszerek (pl. a hippokratészi iskola tanításai) az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését, a holisztikus szemléletet hangsúlyozták, és nem magát a gyógyítást. Számomra egyik legmeglepőbb és legkevésbé ismert az endokrinológiai (hormonális) kezelésekre vonatkozott (Endocrinology in ancient Sparta, Endocrinology in ancient Sparta HORMONES 2007, 6 (1):80-82, Medical School, University of Crete, Heraklion, Crete, Greece), amelynek legfontosabb gyakorlati, aktuális részleteit szeretném megosztani kedves Olvasóimmal. Jóllehet a szónak mai értelmében orvostudomány 3 ezer évvel ezelőtt még nem létezett, de számos olyan megfigyelést tettek, amelyek mai is lenyűgözők. A legfontosabbnak azt tartom, hogy egyes növények gyógyító hatásait ismerték és alkalmazták. Ezek egyike volt a barátcserje (Vitex agnus-castus L.), amelyet alapvetően hormonális zavarok kezelésére használtak (1. ábra). Megfigyelték, hogy hatására lényegesen csökkent a meddőség, a menstruációs, klimaxos panaszok száma és mértéke. Korunk orvoslása kétkedve fogadja ezeket a módokat. A régi elvet, „de omnibus dubitandum est” (vagyis mindenben kételkedni kell) én is osztom, ezért mentem utána ennek a problémának és kerestem a választ arra a kérdésre, hogy ez a növény, ill. növényi kivonat valóban hatásos-e. Meglepődve tapasztaltam, hogy a barátcserje hatásai valóban meggyőzőek. Az egyik legismertebb orvosi lap, a British Medical Journal közölte, hogy 1634 nőbetegben ez a készítmény csökkentette az ún. premenstruációs tüneteket, rendezte a menstruációs zavarokat és jelentősen csökkentette a meddőséget is. Ezt a megfigyelést egészítették ki azzal, hogy a csökkent pajzsmirigybetegségben szenvedők számára is kedvező hatásúnak bizonyult, jelentősen mérsékelte az autoimmun gyulladás tüneteit is. Ezt a növényi kivonatot javasolta 2010-ben az európai orvosok szövetsége.Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy miképpen hat ez a természetes anyag, milyen dózisban érdemes alkalmazni, mikor nem szabad szedni?
• A barátcserjében különböző biológiailag hatásos anyagok vannak, többek között flavonoidok és glükozidok. Fontos tudni, hogy hormonokat nem (!) tartalmaz, jótékony hatásának éppen az a lényege, hogy az agyalapi mirigy működését serkenti, szabályozza – különösen az LH-hormon (luteotrop hormon) szintet növeli. Ez közvetett módon fokozza a szervezet progeszteron-termelését – ez az anyag pedig a menstruációs ciklus szabályozását segíti. Lényegesen javítja meddőség esetén a fogamzás esélyét. Fontos megállapítás volt az is, hogy a prolaktin szintet viszont csökkenti. Az enyhén megemelkedett prolaktin-szint csökkentése nemcsak néhány meddő nőnél lehet hasznos, de azoknál is, akiknek melle a menzesz előtt nyomásra érzékeny (PMS=premenstruális szindróma). Ennek a természetes növényi anyagnak hatására csökkent autoimmun pajzsmirigybetegségben az antitestek szintje (TPO elleni antitest).
• Az alábbi betegségben szenvedőknek javasolható:
o Meddőségben
o Menstruációs zavarban
o Klimaxban hőhullámok esetén, éjszakai izzadásban
o PCOS-ban
o Pajzsmirigy autoimmun gyulladásában
o Kóros elhízás esetén
o Depresszióban
Adagolás: a frissen szedett magvakat tisztítás után átdarálják, üvegbe teszik. Felöntik 96%-os alkohollal, tetejét csavaros tetővel lezárják. 10-14 napig érlelik, mindennap kétszer alaposan felrázzák. Az érési idő lejárta után leszűrik, az ázalékot vízzel átforralják. Szűrés után annyit adagolunk belőle az alkoholos kivonathoz, amennyivel 38-40 százalékosra hígíthatjuk. Naponta háromszor 10-20 cseppet fogyaszthatunk. A növény magjából készült porból napi 2 g, vagy 2-4 kapszula, 1-2 teáskanálnyi, a gyárilag előállított cseppből 20-30 csepp (180 mg) javasolt.
Az alkalmazása legalább 3 hónapon át szükséges a kívánt hatás eléréséhez. Mellékhatásokat nem észleltek.
• Nem szedhetik:
o Terhesek
o Fogamzásgátló készítményeket szedő nők
o Szoptatás ideje alatt
Összegzve: a megoldás a komplex immuno-endokrin kivizsgálás és oki kezelés
(06-30-631-9309)

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 07. 02. 12:28

Tisztelt Marika!

Kedves leveléből nem derül ki, hogy miért kellett near-total strumectomiát végezni, ezért kérdéseire így levélben nem volna sem etikus, sem szakszerű választ adni. Ezt annak az orvosnak kellene, aki a műtétet javasolta, ill.elvégezte. Amennyiben nem javulna, akkor részletes immuno-endokrin vizsgálat indokolt.
Jó egészséget kívánok: Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 07. 02. 12:20

Tisztelt Flóra!

Életkortól és egyéntől függően naponta 60-100 hajszálat hullatunk el. De az erős hajhullás komoly kórképek kísérője is lehet. A haj növekedésének alapja a hajhagyma, amelynek képződését számos örökletes és hormonális tényező befolyásolja. A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az u.n. „anagén”, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. „katagén” szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3 ) hétig tart. Majd a „telogén” fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását.
Természetes, hogy fésülködéskor, vagy hajmosáskor több hajat veszítünk, mint egyébként. Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullást számos tényező válthatja ki: hormonok (fokozott és csökkent pajzsmirigyműködés, fogamzásgátló, autoimmun betegségek (pajzsmirigygyulladás!!!!!!), nőkben fokozott férfi hormontermelődése, stressz, mérgező anyagok, gyógyszerek, sugárkezelés, táplálkozási rendellenességek. A legújabb kísérleti adatok igazolták, hogy a pajzsmirigy hormonjainak jelentős szerepe van a nők hajának növekedésében, a hajhullás megállításában A legújabb kutatási eredmények kimutatták, hogy a nőkből kozmetikai műtétek során kivett hajhagymák növekedése hogyan változik pajzsmirigy hormonok hatására. A kivett hajhagymákat tenyésztették és vizsgálták az egyes fázisokat a pajzsmirigy két hormonjának: a trijódtironinnak és a tiroxinnak a jelenlétében. Meglepetésükre azt figyelték meg, hogy ezek a hormonok növelték az anagén fázis hosszúságát, sőt fokozták a bőr pigmentációját is. A kísérlet azért jelentős, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy hormonjainak hiánya felelős lehet a nők fokozott hajhullásáért, másrészt reményt is ad a hatásos kezelésre. A száraz és ritka haj mellett pajzsmirigyhormon szint csökkenésére utalhatnak az alábbi tünetek: fáradékonyság, a koncentrációs képesség romlása, lelassult anyagcsere, mozgás, beszéd és gondolkodás. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, csökkent a libidó (nem vágy). A bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki. A pajzsmirigy alul működése jól kezelhető hormonpótlással. A hajhullás hátterében gyakran autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladás áll, amelynek a kezelése segít a panaszok csökkentésében és a teljes gyógyulásban.

Részletes immuno-endokrin kivizsgálást és oki kezelés javaslok, jó egészséget kívánok:


A haj fejbőrben található része a hajgyökér, amely a szőrtüszőben foglal helyet. A szőrtüsző a bőrfelszín hámjának betüremkedése a bőr alá ennek alsó részén a hajszemölcs /dermal papilla/ található. A papilla érhálózattal bőven ellátott kötőszövet a felületén elhelyezkedő mátrixsejtek gyors osztódásának köszönhető a hajnövekedés. A haj élő és capillárisok által táplált része a hajhagyma mely körbeveszi a papillát
 

Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 07. 02. 12:16

Tisztelt Krisztina!

Nem, ez a teszt nem okoz álpozitiv eredményt.
Jó egészséget kívánok: Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 07. 02. 08:16

Tisztelt Kun Ilona!

Tisztázni kellene, hogy a ciszta jóindulatú folyamat következménye-e? Van-e autoimmun gyulladás.
Ehhez további vizsgálatok szükségesek.
Jó egészséget kívánok: Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 07. 02. 08:15

Tisztelt Lilka !

Abban nem kívánok állást foglalni, hogy az alkalmazott gyógyszer és annak dózisa jól volt-e beállítva, de a TSH-ról néhány észrevételem, megjegyzésem van.
A TSH egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek?
A pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referenciatartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 2,5 mIU/l szintre csökkent. A TSH heterogén glikoproteinként található a keringésben; a különböző immunoassay-k specificitása pedig heterogén, így a TSH más-más isoformjait képesek detektálni. Ennek következtében a különböző vizsgálatok összehasonlítása nehézségekhez vezethet. A „normális” pajzsmirigy status meghatározása, a referencia populáció kiválasztása ugyancsak komoly problémákat vethet fel. Az Egyesült Államokban végzett National Health and Nutritional Examination Survay III (NHANES III) az anti-tireoglobulin antitest (TgAb) prevalenciáját 10%-nak, a tireoidea-peroxidáz (anti TPO) prevalenciáját 20%-nak találta a teljes populációban. Az ultrahang vizsgálattal detektálható hipoechogén inhomogenitás is gyakori eltérésnek bizonyult. A TSH referenciatartomány meghatározásában tulajdonképpen csak a következő kritériumoknak megfelelően lehet eljárni: vérvétel reggel éhgyomorra olyan betegekből, akik családi anamnézisében nem szerepel pajzsmirigy betegség, nem szednek gyógyszert, nincs látható illetve tapintható golyvájuk, a pajzsmirigy ultrahang képe eltérést nem mutat és sem anti TPO, sem anti TG pozitivitás nem detektálható. A NHANES III vizsgálatban az anti TPO pozitivitás a TSH növekedésével együtt emelkedett (5.5% 0.4-1.0 mIU/l TSH szintnél, 30.6% 3.5-4.0 mIU/l TSH szintnél, míg 80-90% 10 mIU/l feletti TSH esetén) így egyértelműnek mondható az immunrendszernek a TSH szintet befolyásoló hatása. Az előbbiek szerinti pajzsmirigy betegségektől mentes, 13344 személyből álló referencia tartományban a NHANES III szerint a medián TSH érték 1.39 mIU/l, a 2.5 és 97.5%-os percentilis határérték 0.45 illetve 4.12 mIU/l volt. Mindazonáltal a TSH érték nem követte a klasszikus gaussi eloszlást, tekintve hogy a referencia populáció mindösszesen 9%-ának volt a TSH értéke 2.5 mIU/l felett. Ezt az ún. okkult (antitest negatív) autoimmun pajzsmirigybetegségek TSH-t emelő hatásával lehetett magyarázni.
Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott gyógyszereket
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
"Ne a TSH-t kezeléjük, hanem a beteget!"
További immuno-endokrin vizsgálatot javaslok, tisztelettel: Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 07. 02. 08:11

Tisztelt Erdélyi Anyuka!

A szelént szedheti, de e dózisra vigyázni kell (nem tudom melyik készítményt szedi).
Vigyázni kell a kezelés során, senkit nem célszerű "sablonok alapján" kezelni. "a természet nem Isten, a feltevés nem tény, az ember nem gép!"
Jó egészséget kívánok, tisztelettel: Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 07. 02. 07:47

Tisztelt Zsófia!

Kérdéseire remélem választ talál ezen a honlapon még az elmúlt héten feltett cikkemben, aminek címe: Miért növekszik világszerte a pajzsmirigybetegek száma?
Azt javaslom, hogy nem próbálkozzon önkezeléssel, az okot kellene megtalálni és ennnek alapján elkezdeni a terápiát.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 07. 02. 07:43

Tisztelt Erika!

Köszönöm megtisztelő kérdését.Erről a témáról már ezen a honlapon is sokat írtam. Utalok jelenleg is olvasható cikkeimre.
A konkrét kérdéseire konkrét választ a megvizsgálása, klinikai és laboratórium státusza birtokában szabad adni. Mivel 4 éve kezelik, gondolom megfelelő felvilágosítást is kapott betegségéről, annak stádiumáról is. A közölt eredmény nem biztató, arról sem tudhatok, hogy jelenleg pajzsmirigygyulladása van-e? Kap-e erre gyógyszert?
Az alábbiakban a legfontosabb kérdésekre igyekszem választ adni:
I. Milyen immunológiai mechanizmusok biztosítják a magzat megtapadását és fejlődését?
II. Mi a kapcsolat az autoimmun pajzsmirigybetegség és a meddőség, a spontán vetélések között?
III. Melyek a legújabb diagnosztikus és terápiás ajánlások?

Ad I. Milyen immunológiai mechanizmusok biztosítják a magzat megtapadását és fejlődését?
Az endokrinológia, immunológia és a genomika módszereinek alkalmazása forradalmi változásokat eredményeztt a terhességgel kapcsolatos kutatásokban. Az un. microarray technika lehetőséget nyújt a cytokin termeléssel és növekedéssel kapcsolatos génexpressziós mechanizmusok tanulmányozására. A magzat fiziológiás transzplantátum, amelynek kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt a T helper-2 (Th2)(humorális immunitásért felelős) cytokinek mennyisége növekszik a T helper1 (Th1) (celluláris immunitásért felelős) által termelt citokinekkel szemben. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség 2.-ik trimeszterétõl kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak . Amennyiben ez a fiziológiás immunszuppresszió nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be. A Th1 cytokinek tehát a terhesség kimenetele szempontjából kedvezőtlen hatásúak. A Th1 csoportba tartozó gamma interferon (INFγ) cytotoxikus T sejteket aktivál, amelyek károsíthatják a magzatot. Az INFγ gátolja a trofoblaszt növekedését, illetve a Th2 cytokineket produkáló sejtek szaporodását és ennek révén az immunglobulinok termelését is. A másik Th1 cytokin, a TNFα közötti kapcsolat is ismert. Egerekben a TNFα-val történő kezelés a terhesség megszakadásához vezetett. A TNFα szint emelkedését figyelték meg a habituálisan vetélő nőkben is. A Th1 cytokinek termelését indukáló vírusfertőzésekről ismert, hogy szerepük van a spontán abortuszok kiváltásában . Az élettani terhességben fontos, hogy az anya lymphocytái felismerjék a magzati antigéneket, tehát az immuntolerancia egy aktív immunreguláció eredménye. Az egyén immunológiai ujjlenyomatának tekinthető HLA antigének teszik lehetővé, hogy az immunrendszer a saját és az idegen struktúrákat megkülönböztesse. A trofoblasztokról hiányoznak a polimorf HLA antigének, de a szervezetben gyakorlatilag egyedülállóan expressszálódnak a HLA-G molekulák. Ezek a MHC I. osztály molekuláitól eltérően alacsony polimorfizmust mutatnak. A HLA-G molekulák expresszálódnak a placentán, a thymuson, azonban az MHC I osztály további antigénjei (HLA–A és B) nem mutathatók ki . A HLA-G gén szerkezete hasonló a többi I. osztályú HLA gének szerkezetéhez, de sajátos promoter regióval rendelkezik és a transzkriptumok (mRNS) változatos hasítása („splicing”) következtében több membránhoz kötött és/vagy szolubilis izoformát produkálnak (3.ábra). A szolubilis HLA-G kulcsfontosságú a terhesség megtartása szempontjából, mivel azok az embriók implantálódnak sikeresen, amelyek aktívan képesek a HLA-G molekulákat szecernálni. A HLA-G expresszióban megfigyelhető különbségek részben genetikailag determináltak. A HLA-G kódoló gén 8. exonjának 3’- nem transzlálódó régiójában található egy 14 bp hosszú szakasz, amelynek deléciója vagy inszerciója összefüggésébe hozható a mesterséges megtermékenyítés sikertelenségével és a habituális vetélés fokozott kockázatával. Ennek a 14 bp hosszúságú szakasznak meghatározó fontossága van az immunmoduláció létrejöttében, az anyai gyilkos („killer”) sejtek átmeneti „megvakításában”. Érdekes, hogy a habituálisan vetélő nők férjeinek jelentős részében a HLA-G alléleken hiányzik ez a 14 bp hosszúságú szakasz, míg feleségeik döntő többségében ezt a 14 bp szekvenciát tartalmazó homozigóta HLA-G allélek kimutathatók.
Ad II. Mi a kapcsolat az autoimmun pajzsmirigybetegség és a meddőség, a spontán vetélések között?
A pajzsmirigy autoimmun betegségei és a terhesség közötti kapcsolatra több magyarázat van.
o A vetélés kapcsolatban lehet azzal az egyensúlyzavarral, amely az autoimmun betegség alatt a Th1 és a Th2 arány kedvezőtlen változásával függ össze. További rizikófaktort jelenthet, ha az anyának korábban fiú gyermeke volt. A magzati eredetű sejtek ugyanis beépülnek a pajzsmirigybe és több évtizeddel a szülést követően is kimutathatók és un. mikrokimerizmust hoznak létre. Ez a „host versus graft” reakció sajátos formája és magyarázatot ad arra megfigyelésre, hogy azokban az anyákban, akik korábban fiú gyermeket szültek, az autoimmun pajzsmirigybetegség többször fordul elő.
o Az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedőkben a pajzsmirigyhormonok viszonylagos, ill. abszolút hiánya figyelhető meg. Glinoer és mtsai az első trimeszterben minimálisan emelkedett TSH-t mutattak ki. Amennyiben a TSH érték 2,5 mU/l fölé emelkedett és a TPO elleni antitest szintjük is magas volt, akkor a vetélés kockázata lényegesen növekedett. Jóllehet ez a megfigyelés nem ad magyarázatot a thyreoiditis és a magzati rendellenességek közötti közvetlen összefüggésre, azt azonban jelzi, hogy az immunrendszer aktiválódása (antitest titer emelkedése) és a csökkent pajzsmirigy aktivitás mindenképpen káros a magzat szempontjából 11.
o A harmadik hipotézis az anyai életkorral magyarázza a jelenséget. Az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedők átlagos életkora magasabb, mint az egészségeseké, az emelkedett kor tehát önmagában felelős lehet a fokozott vetélési hajlamért.
Ad III. Melyek a legújabb diagnosztikus és terápiás ajánlások?
A nemzetközi irodalomban egyértelmű állásfoglalás található arra, hogy a terhesség, sőt a fogantatás előtt a szubklinikus és a manifeszt hypothyreosist el kell kerülnünk megfelelő szubstituciós kezeléssel. A hypothyreosis kezelése azonban nem egyszerű feladat, mivel kicsiny az un „terápiás ablak”, azaz nem könnyű megtalálni az ideális dózist és készítményt. A gyakori TSH meghatározások azért sem javasolhatók, mert a thyroxin (T4) dózis változtatását a TSH szint csak megkésve követi. Az a tény, hogy az egyes T4 készítmények biológiai hasznosulása („bioviability”) lényegesen eltér egymástól, további óvatosságra inti a kezelést elindító, ill. ellenőrző szakorvost. Általános elvként leszögezhető, hogy a T4 kezelést alacsonyabb dózissal kell elkezdeni még akkor is, ha kísérő betegségek (pl. súlyos szívbetegségek) nincsenek. Az 1,0 körüli TSH érték elérése mellett az egyedi kezelés során, az életminőség javulását kell szem előtt tartani. A T4 kezelés hatására önmagában is csökken az autoantitestek titere és mérséklődik a pajzsmirigy állományának pusztulása. Ez a klinikai megfigyelés azzal az experimentális adattal magyarázható, hogy a T4 csökkenti a TSH szintet, mely képes a thyreocyták HLA-DR expressziójának növelésére ("izohormonális" kezelés). A legújabb kutatások azt bizonyították, hogy a szelén lényeges szerepet játszik a pajzsmirigy működésében. Két fő hatása van: l. Befolyásolja a mirigy hormonjainak képződését és le bontását, mivel a szelén tartalmú enzimek (dejodinázok) döntőek a thyroxinnak (T4) trijódthyroninná (T3) történő konverziójában, tehát az aktív metabolit képzésében. 2.A pajzsmirigyben a hormonképzés során magas a szabad oxigén-gyökök szintje és a szelén, ill. a szelenoproteinek jelentős gyökfogó hatásuk miatt védik a szöveteket. Az pajzsmirigybetegségben szenvedő infertilis nőkben gyakran figyeltek meg a szelén kezelés után gyermekáldást. A leggyakoribb diagnosztikus kérdés az, hogy a TPO elleni antitestek meghatározását minden terhes számára javasoljuk-e? A nemzetközi álláspont szerint a rutinszerű antitest meghatározás egyelőre nem javasolt, ha azonban fertilitási zavar, spontán abortuszok voltak, akkor előzetes endokrin konzílium után elvégzése tanácsos 11. Ezzel kapcsolatban irányelvként elfogadhatjuk az Amerikai Pajzsmirigy Társaság 2009-es ajánlását (1. táblázat). A terhesség alatt kialakuló védő faktorok eredményeképpen az autoantitestek titere a terhesség alatt általában csökken, a szülést követően viszont emelkedik. Amennyiben ez a fiziológiás védő mechanizmus sérül (genetikai és környezeti faktorok miatt), akkor a szülést követő 3-12 hónap múlva post-partum thyreoiditis (PPT) alakulhat ki a szülések 3-17 %-ban. A PPT népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség a hypothyreosis egyik leggyakoribb oka, korai felismerése azért is fontos, mert szubklinikus formában is jelentõs rizikófaktora lehet menstruációs és fertilitási zavaroknak, spontán abortuszoknak, az újszülöttek mentális retardációjának, az anya ischemiás szívbetegségeinek. A fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy a fertilis korban lévő, pajzsmirigybetegségben szenvedő nők gondozása szükséges.
Jó egészséget kívánok , tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 06. 29. 12:33

Tisztelt Rita!

A légkondicionáló valóban fontos kérdés és erről a témáról érdemes lenne (talán másokat is érdekel?) hosszabban is írnom. Valóban a hidegnek kedvezőtlen hatása lehet, de a készülékekbel lévő baktériumok is okozhatnak ilyen tüneteket!

Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 06. 28. 11:22

Tisztelt Kérdező!

A pajzsmirigybetegségek öröklődhetnek. A kialakulásra vonatkozóan utalok ezen a honlapon e héten feltett cikkemre.
1. A leírtak alapján valamilyen típusú és eredetű túlműködés lehetséges
2. A stressznek valóban van kiváltó szerepe (erről is írtam a héten)

További részletes immuno-endokrin kivizsgálást javaslok
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 06. 28. 11:20

Tisztelt Kérdező!
Tisztelt !

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 06. 28. 11:13

Tisztelt Viktória!

Értem és átérzem gondját, aggodalmát.
1. A pajzsmirigybetegségek családon beül öröklődhetnek, ezért aggodalma jogos.
2. A TSH értékek esetében fontos tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott gyógyszereket
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
További immuno-endokrin kivizsgálást javaslok.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 06. 27. 13:07

Tisztelt Kérdező!

Éhgyomorra célszerű bevenni a gyógyszert, mert ellenkező esetben nem szívódik fel (de talán nem az L-Thyroxint kellene...).
Jó egészséget kÍvánok Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 06. 27. 13:01

A PCOS egy összetett betegség, több tünete van, amelyek közül a következőket kell kiemelni:
• Menstruációs zavarok, terméketlenség, vissza-visszatérő vetélése
• Elhízás (hiábavaló fogyókúrák), terméketlenség,
• Férfias típusú szőrnövekedés (bajusz, szakáll, has-comb).
Mi a PCOS lényege?
A PCOS jelentése policisztás (sokhólyagú) ovárium szindróma . Bár az elnevezés csupán a petefészek (ovarium) betegségére utal, mégis számos hormonális és anyagcsere eltérés is áll hátterében, melyek szerteágazó tüneteket produkálnak. A hormonrendszerben keletkező zavar jellemzően nem egyik pillanatról a másikra jelentkezik, a tünetek a legtöbbször hosszú időn át, folyamatosan alakulnak ki. Egyéntől függően előfordulhat az is, hogy nem az összes, csak egy-két tünet jelentkezik.
A PCOS tünetei:
• Rendszertelen vagy hiányzó peteérés és menzesz
• Meddőség
• Sok, apró ciszta a petefészekben
• Aknés, pattanásos bőr
• Emelkedett inzulinszint a vérben, inzulinrezisztencia vagy lappangó diabétesz
• Kifejezett férfias szőrzet az arcon hason, végtagokon („hirsutizmus”)
• Hajhullás, esetleg férfias jellegű kopaszodás
• Súlyproblémák, elhízás
Lényeges, hogy az egyes tényezők összefüggenek és ok-okozati viszonyban is vannak egymással. Ugyanis az elhízás nem csak a PCOS következménye, de egyben kiváltó oka is lehet. Az elhízás gyakran jár együtt a ”metabolikus szindrómának” nevezett kórképpel. A „metabolikus szindróma” jelei a magas koleszterin, megnövekedett vérzsír- és vércukorértékek, magas vérnyomás. Ez is mutatja, hogy a zsírszövet nem egyszerűen energiaraktár, hanem fontos endokrin szerv. Az utóbbi évek kutatásai felhívták figyelmünket arra is, hogy a PCOS-s betegek egy részében a rendelkezésre álló érzékeny ultrahang vizsgálat sem tud cisztát kimutatni. Ez is azt mutatja, hogy a ciszta csak egy kóros folyamat eredménye és nem okozója.
A betegség előfordulása gyakori, de a betegek számát csak becsülni lehet. A legújabb kutatások adatai szerint a nők 5-10 százaléka szenved ebben a betegségben. Az alábbiakban részletezett tünetek is azt mutatják, hogy a menstruációs zavarokkal és a meddőséggel küszködők jelentős hányadában lehet a PCOS-t kimutatni és a mi fontosabb gyógyítani. Egyéb férfias típusú un. „hyperandrogen” állapotok másodlagosan is okozhatnak PCOS-t. Fontos, hogy a betegség jelenlétére minél előbb gondoljunk, hogy idejében felismerésre kerüljön. A korai diagnózis és az időben elkezdett komplex kezelés (diétától a gyógyszerekig) hozhat eredményt.
A diagnózishoz nem feltétlen szükséges vércukorterhelés, nem a cukorszint, hanem az inzulin szint a lényeges.
A hormonrendszerben keletkező zavar jellemzően nem egyik pillanatról a másikra jelentkezik, a tünetek a legtöbbször hosszú időn át (éveken), folyamatosan alakulnak ki. Egyéntől függően előfordulhat az is, hogy nem az összes, csak egy-két tünet jelentkezik.
Melyek a PCOS tünetei? 
-  Rendszertelen vagy hiányzó peteérés és menzesz 
-  Meddőség 
-  Sok, apró ciszta a petefészekben 
-  Aknés, pattanásos bőr 
-  Emelkedett inzulinszint a vérben, inzulinrezisztencia vagy lappangó diabétesz 
-  Férfias jellegű szőrzet az arcon és a testen (hirzutizmus) 
-  Hajhullás, esetleg férfias jellegű kopaszodás 
-  Súlyproblémák, elhízás 
-  Gyakran társul a pajzsmirigy betegségeivel
Fontos megjegyeznünk, hogy az elhízás nem csak a PCOS következménye, de egyben kiváltó oka is lehet. Az elhízás gyakran jár együtt a metabolikus szindrómának nevezett kórképpel. A metabolikus szindróma jelei a magas koleszterin, emelkedett vérzsír- és vércukorértékek. Mindezek együttese, különösen öröklött hajlam esetén nagy mértékben növeli a PCOS kialakulásának kockázatát.
Melyek a legfontosabb lépcsői a PCOS-nak?
• Genetikai, örökletes tényezők (családi adatok ismerete fontos
• Kifejezett inzulin rezisztencia- Ez azt jelenti, hogy az inzulin szint ugyan magas, de hatását nem tudja kifejteni. Ennek sokféle oka van, leggyakoribb a kóros elhízás. Ez egy ördögi kört eredményez. Minél magasabb az inzulin szint, annál nagyobb az étvágy és növekszik a testsúly, romlik a PCOS tünet együttes, majd a további szövődmények: magas vérnyomás, cukorbetegség is felléphet. A magas inzulin szint . csökkenti mind a szex-hormon kötő fehérje (SHBG), mind az inzulinszerű növekedési faktor (IGF) kötő fehérje szintjét, aminek fokozott nemi hormon lesz a következménye. Ez utóbbi fokozza egyrészt a petefészek kóros működését, másrészt viszont szintén növeli a mellékvese „stressz hormon”(kortizol) metabolizmusát. Ez az összetett folyamatok kóros önerősítési köröket hoznak létre, s magyarázzák, hogy a PCOS súlyosbodását sokszor súlygyarapodás idézi elő.
• Megváltozik az agyalapi mirigy hormonjainak (LH, FSH, prolactin) termelődése
• A petefészek fokozott mértékben termel férfi nemi hormonokat
A beteg kikérdezése és vizsgálata alapvető fontosságú (ne előzze meg a hormonális vizsgálatokat!)
Mit célszerű vizsgálni? 
-  Vizsgálni kell a hirsutismus súlyosságát 
-  A hajhullás, alopecia mértékét és jellegét 
-  Más agyalapi betegség (Cushing-kór) jeleit 
-  Meg kell határozni a testsúlyt, has körfogatot és vérnyomást. 
-  A hormonvizsgálatok egy részét (az „alapvizsgálatokat”) a ciklus (ha van) első napjaiban (2-4. nap között) kell végezni. Ilyenek LH, FSH, tesztoszteron, SHBG, prolaktin. 
-  Célszerű a szabad tesztoszteron mérése vagy a szabad tesztoszteron index kiszámítása 
-  Szükség van a teljes körű lipid vizsgálatra, a szénhidrát anyagcsere időszakos ellenőrzésére (HOMA-IR), azaz az inzulin rezisztencia meghatározására 
-  A pajzsmirigy diszfunkció kizárása céljából hormonális és immunológiai vizsgálatok célszerűek.
A kezelésnek oki jellegűnek kell lennie, tehát a hibás működést célszerű kezelni.
Ennek több formája van, amelyet csak egyénre szabottan célszerű végezni .
Jó egészséget kívánok:
 

Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 06. 26. 12:45

Tisztelt Ancsa!

Szomorú példáját adta annak amiről többször írtam, hogy a pajzsmirigy túlműködése tünet, de az okoz kell(ene) megkeresni.
A pajzsmirigy túlműködésnek sok oka lehet, eze általában két fő csoportra oszthatók:
I Autoimmun eredetűek.Az autoimmun eredetű szerv-specifikus pajzsmirigybetegségeknek két fő formája ismert: az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto betegség) és Basedow-Graves kór.
A Basedow kór a pajzsmirigy autoimmun eredetű betegség, amelynek kialakulásában egy másik antitest: a TSH receptor elleni stimuláló antitest játszik szerepet. Szintén örökletes betegség, amelyre kezdetben a pajzsmirigy jelentős túlműködése, strúma és az esetek 5-10 %-ban gyulladásos szembetegségek jellemzőek. A betegségre jellemző klinikai jelek, panaszok, strúma, a TSH-receptor elleni antitest pozitivitása alapján a diagnózis megállapítható. Napjainkban ez a betegség már gyógyítható. Hangsúlyozni kell, hogy az alkalmazott gyógyszeres, a pajzsmirigy működését gátló szerek (Metothyrin, Propycil) viszonylag hamar (4-6 hét alatt) képesek normalizálni a túlműködést, de az immunológiai folyamat gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe (minimum 1 évet!). Ezért nem elegendő a hormonok szintjének mérés, az immunológiai folyamatok követése is szükséges.
Az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto betegség) egye stádiumában szintén lehet túlműködés

II: Nem autoimmun eredetűek
A pajzsmirigy göbös betegségei azért is fontosak, mert ide tartoznak a jó és rosszindulatú daganatai is. Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható.
Fontos: ezek nem autoimmun betegségek!
A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az un. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.

Összegezve: van esélye a gyógyulásra a z oki kezeléssel.
Jó egészséget kívánok: Prof. Dr. Balázs Csaba 2012. 06. 26. 12:26