Az ön által leírt adatok alapján - illetve amennyiben júliusban szül és nem lesz addig további befolyásoló tényező, pl. nem lesz táppénzen, sem fizetetlen távolléten -, április 30-tól visszafelé fognak keresni 180 napi jövedelmet a CSED naptári alapjának megállapításához.

Így a január-április közötti emelt bére, valamint a 2022. decemberi és novemberi bérének egy része lesz az a jövedelemszerzési időszak, aminek a bérét figyelembe fogják venni. Amennyiben ebben az időszakban volt táppénzen vagy fizetetlen távolléten, ezek a napok tb járulékalapot képező jövedelem hiányában nem vehetőek figyelembe és a visszafelé számított időszakot meghosszabbítják addig, amíg 180 napi bérrel ellátott napjot nem találnak.

Kedves kérdező!

Amennyiben csak a munkaköre változik, de ugyanannál a foglalkoztatónál marad ugyanabban a munkaviszonyban, nem lesz hatása a csedre/gyedre. Amennyiben foglalkoztatót vált, tehát más munkáltatónál helyezkedik el és a két munkaviszony között lesz egy hét szünet, szintén nem fog gondot okozni a csed/gyed igénylésnél, ha egyébként a jogosultsági feltételeknek megfelel (egyik ellátásnál sem feltétel a folyamatos jogviszony). Az egy hét szünet az összeg megállapítása szempontjából lényeges, mivel csak a csed/gyed igényléskor beadott aktuális jogviszonyában bevallott tb járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

A táppénz ideje annyiban befolyásolja a szülés utáni ellátásokat, hogy nem képez társadalombiztosítási járulékalapot, vagyis a jövedelemszerzési időszak szempontjából nem kell figyelembe venni. Csecsemőgondozási díjat (csedet) igényelhet a szülés napjától vagy a kiírt dátumot megelőzően legfeljebb 28 nappal, a gyermekgondozási díjat (gyedet) pedig ezt követően, klasszikus esetben a gyermek kétéves koráig.
Mindkét esetben az igénylést megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé keresnek jövedelmet legfeljebb az előző év január 1-ig. Ha a csed előtt közvetlenül ön táppénzen volt, ez az időszak nem számít és az előtte lévő, jövedelemmel ellátott napokat fogják figyelembe venni.

Egészségügyi szolgáltatások igénybevételére rászorultsági alapon az a személy jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, ami 2022-ben 34 200 forint. Ha kétfős háztartásuk van és más jövedelmük nincs, abban az esetben is meghaladja az egy főre jutó összeg az említett limitet.

Kedves Edina! A megadott információk alapján nem tudok önnek értékelhető választ adni. Folyamatos munkaviszonya van? Mit takar a több év? Volt táppénzen az elmúlt egy évben? Alapesetben minden olyan ellátásra jogosult lehet, mint bárki más. Ha több év folyamatos munkaviszonya van a jelenlegi munkáltatójánál és nincs táppénz előzménye, valószínűleg lehet táppénzen veszélyeztetett terhesként a szülésig, majd igényelheti a csedet, gyedet és a gyest.

A csedet a szülés várható dátuma előtt legfeljebb 28 nappal lehet igényelni. Semmilyen következménye nincs, ha korábban szül, mint a kiírt dátum, de már cseden van.

Kedves Bernadett!

Ha jól értem, a munkába történő visszatérésig tervezik a következő gyermeket. A terhesség bejelentésére nem tudok jó választ mondani, hogy megvárja-e a betöltött 3. hónapot, mindenesetre amíg fizetés nélküli szabadságon van gyermeke gondozása céljából, felmondási védelem illeti meg.
Táppénzre a leírtak alapján vélhetően jogosult lesz a szülésig, ha a fizetés nélküli szabadságot megszakítva visszatér dolgozni és az orvosa keresőképtelennek ítéli. A gyes párhuzamosan folyósítható a táppénzzel.
A táppénz alapjához szükséges jövedelmet a keresőképtelenséget megelőző 3. hónaptól visszafelé keresnék (180, 120, 30 napnyi tényleges jövedelem, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelem). Feltételezhetően az ön esetében a táppénz kedvezményszabály lépne életbe, ami azt jelenti, hogy ha azért nincs 180 napnyi jövedelme, mert csedben/gyedben részesült, a tényleges/szerződés szerinti jövedelmét össze kell hasonlítani az utoljára megállapított ellátás (önnél a gyed) alapjával, és a kedvezőbbet kell folyósítani.

A 25 éven aluli fiatalok kedvezménye azt jelenti, hogy a kedvezményre jogosult fiatalnak nem kell személyi jövedelemadó előleget fizetnie a kedvezmény havi összegéig, vagyis havi bruttó 433 700 forinting. A kedvezmény a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, valamint meghatározott önálló tevékenységből származó jövedelmekre vehető figyelembe.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 25. életév betöltését követő hónapig havi 65 055 Ft adóelőleg megfizetése alól mentesül. Ellenben 18,5% társadalombiztosítási járulékot továbbra is kell vonni a béréből, amennyiben olyan jogviszonyban látja el a feladatát, amiben biztosítottá válik.

Ha jól értem, önnek kettő munkáltatója van és a 6 éve indult jogviszonyából a gyermek gondozására igényelt fizetési nélküli szabadság alatt létesített újabb jogviszonyt 7 hónapja. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a jogviszonyt a várandósság alatt, azonban ennek feltétele, hogy tudjon az ön állapotáról. Közös megegyezéssel a munkaviszony megszüntethető ebben az esetben is. A CSED/GYED egyik jogosultsági feltétele, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napot rendelkezzen biztosítotti jogviszonnyal. Ez mind a két jogviszonyában várhatóan teljesülni fog, ha második sem szűnik meg, így mindkét helyről számíthat társadalombiztosítási ellátásokra. Az első munkahelyén a szerződés szerinti bérét fogják összehasonlítani az előző ellátás alapjával és a kedvezőbbet veszik figyelembe. A második jogviszonyában feltételezhetően 180 napnyi társadalombiztosítási járulékalapot képező, bevallott jövedelmet fognak keresni és abból megállapítani az ellátást.
Az első munkáltatója felé is érdemes bejelenteni a várandósság tényét, de az attól függ, hogy mit szeretne. Ha megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, mert visszatérne dolgozni, de a kezelőorvosa úgy ítéli meg, hogy a munkáját ellátni nem tudja és keresőképtelennek nyilvánítja, táppénzre lehet jogosult a visszatérést követő első naptól, nem kell szabadságot sem kivenni. A táppénz ideje alatt a gyermeke járhat tovább bölcsődébe.
Arra a kérdésre, hogy mivel járna a legjobban, egyértelműen az a válasz, hogy maradjon meg mind a két jogviszonya, mert várhatóan mind a két helyről jogosult lesz csecsemőgondozási díjra. A gyermekgondozási díjnak havi maximuma van, amelyet több foglalkoztató esetén sem léphet át, azonban a jogosultsága mind a két helyen szintén fennáll(hat).

A táppénzen tölthető időt 3 tényező határozza meg: kinek a betegségéről van szó (saját vagy gyermek), mennyi a folyamatos biztosításban töltött idő, illetve van-e táppénzelőzmény.

Saját, vagy gyermeke betegségének kérdésköre: a gyermekápolási táppénzen (gyápon) tölthető napok száma a gyermek betöltött életévei szerint változik, születésnaptól születésnapig tart és nem adódik össze a saját betegség miatt kapott táppénz napjaival. Saját jogon igényelt táppénzt legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, maximum egy éven át lehet kapni.

Folyamatos biztosításban töltött idő: akkor tekinthető a biztosítási idő folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Példával szemléltetve ha az előző munkaviszonya megszűnt szeptember 30-án, a következő munkaviszonya pedig november 1-jén kezdődött, a kettő között semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezett, a folyamatos biztosítási idő megszakadt és a táppénz jogosultság napok száma november 1-től indul. Táppénzt csak a folyamatos biztosítási időszak alatt biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra kaphat, vagyis a november 1-től a keresőképtelenség első napjáig eltelt naptári napok határozzák azt meg.

Táppénzelőzmény: ha a betegséget megelőző egy éven belül már részesült (saját) táppénzben, ezeket a napokat az újabb táppénz jogosultság idejébe valóban bele kell számítani, ami az egy év jogosultsági időt fogja csökkenteni.

Mind a csecsemőgondozási, mind a gyermekgondozási díj jogosultsági feltételei közé tartozik az aktív biztosítotti jogviszony (lehetséges más eset is, azonban ez önnél nem áll fent jelenleg). Ez azt jelenti, hogy ha nem létesít valamilyen biztosítással járó jogviszonyt az álláskeresési járadék megszűnését követően a szülésig, sajnos az alanyi jogon járó gyermekgondozást segítő ellátáson (gyesen) kívül sem csedre, sem gyedre nem lesz jogosult.

A méltányossági csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítását a kormányhivatal végzi abban az esetben, ha a szülő a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 nap biztosítási idővel nem rendelkezik. 2021.02.01. és 2021.04.26. között egyáltalán nem volt jogviszonya?
A gyermeke várható születésekor nagyjából 80 napja fog hiányozni. A méltányossági ellátásoknál az a tapasztalat, hogy minél rövidebb hiányzó idő esetén bírálják el pozitívan a beadott kérelmet. Az ön hiányzó ideje majdnem 3 hónapot ölel fel, így véleményem szerint kevés az esély arra, hogy méltányossági ellátást kapjon. Ennek ellenére azt javaslom, hogy próbálja meg, veszítenivalója nincs.

Kedves Evelin!

A fő szabály az, hogy egyidőben fennálló több biztosítási jogviszony esetén az igényelt egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat jogviszonyonként kell elbírálni.

Táppénz esetén ez azt jelenti, hogy a kezelőorvosa felé jeleznie kell, hogy többes jogviszonnyal rendelkezik, aki orvosszakmai feladatként elbírálja a keresőképtelenségét mindkét munkaviszonyát illetően. Ha egyik munkahelyén sem dolgozhat, kettő keresőképtelenségi igazolást kell az orvosnak kiállítania, mindkettőn jelezve a munkakörét. Az igazolásokat továbbítva munkáltatói felé tudja a táppénz igényét érvényesíteni. Az ön által leírtak alapján a 8 órás munkaviszonyában vélhetően minden adott, hogy 60%-os mértékű táppénzt kaphasson (feltételezve, hogy nincs táppénz előzménye 1 éven belül és 30 napnál hosszabb ideig nem szünetelt a biztosítása), illetve a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjat is megigényelje.

A 4 órás jogviszonyában legfeljebb annyi napra lehet jogosult 50%-os táppénzre, ahány napja az adott biztosítási jogviszonya fennáll. Ebben a jogviszonyában nem fog rendelkezni a gyermek születését megelőző két évben 365 nap biztosítási idővel (hacsak nem rendelkezik a két év alatt egy harmadik lezárt jogviszonnyal - a másik, folyamatos munkaviszonya nem számítható be), így sem csedre, sem gyedre nem lesz jogosult.

Igen, mindkettő beleszámít a jogosultsági időbe.

Ha jól értem, ön a kötelezően fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékról érdeklődik. A járulék megállapításának joga 5 után elévül (Art. 202.§.(1)).

2020.07.01-től ha ön nem fizeti meg a járulékot és az ezt követő időszakra vonatkozóan keletkezett hátraléka meghaladja a 46 260 forintot (2021-től 48 000 forintot), akkor nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást - bár az orvos ellátja, a szolgáltatásért fizetnie kell majd, valamint csak teljes áron válthat ki vényköteles gyógyszert.

A hátralék esetén a NEAK a taj számát érvényteleníti, ami csak a tartozás megfizetése után lesz újra érvényesíthető.

A NAV automatikusan értesíti önt a tartozásról szintén tavaly július 1. óta. Ha ez nem történt meg (illetve a korábbi időszakra vonatkozóan sem írták elő önnek), be kell jelentkeznie a hatósághoz a fizetési kötelezettséget illetően. Amennyiben nem tudja kiegyenlíteni a tartozását, írásban kérheti a kötelezettség elengedését az adóhivataltól. Az erről szóló tájékoztatót a 30.2. számú információs füzetben találhatja meg a NAV oldalán.

A gyermekgondozási díj (gyed) és gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) ideje alatt is fizetés nélküli szabadságot kellett igényelnie munkaviszonyában gyermek gondozása céljából. Jelezte a munkáltatója felé, hogy a férje igényli a gyest, ön pedig a gyermekek otthongondozási díját a gyed lejárta után? Ennek azért van jelentősége, mivel nem szünetel a biztosítás, ha a fizetés nélküli szabadságot a biztosítás alapjául szolgáló jogviszonyban 12 évesnél fialatabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.

Engedje meg, hogy gratuláljak az ismételt gyermekáldáshoz!

Az, hogy milyen ellátásra jogosult, a leírtak alapján nehéz megmondani. Mit szeretne pontosan? A gyermekgondozásra igényelt fizetés nélküli szabadsága a gyermek 3. életévének betöltésével megszűnik, így önnek munkavégzési, a munkaadójának foglalkoztatási kötelezettsége keletkezik. Amennyiben szeretne visszamenni dolgozni, érdemes felvennie a munkáltatójával a kapcsolatot. A fizetés nélküli szabadság alatt felmondási védelem alatt áll, ha a visszatérésekor közli a terhesség tényét, ismét védelem alá kerül.

Arra, hogy mikor érdemes bejelenteni a várandósságot, nincs jó válasz. Bejelentheti akár azonnal, akár a betöltött 12. hét után, ez az ön meggyőződésén múlik. Ha táppénzre szeretne menni, a gyes és a táppénz abban az esetben folyósítható párhuzamosan, amennyiben a jelenlegi fizetés nélküli szabadságát megszakítja és visszatér aktív állományba. A fizetés nélküli szabadság megszakítását legalább 30 nappal előre jeleznie kell a munkáltatója felé írásban, azonban a munkáltató gyakorolhat rugalmasságot. A visszatérés napjától kezdve lehet táppénzen, egészen a csecsemőgondozási díj igényléséig. Felhívnám azonban figyelmét, hogy a keresőképtelenség elbírálása orvosszakmai feladat, a kezelőorvosa megítélése alapján kerülhet táppénzes állományba.

Kedves Tünde!
Az írásbeli tájékoztatás legmegfelelőbb formája a tértivevényes postai levél. A Munka Törvénykönyve nem határozza meg pontosan az értesítés követelményeit (lehetne akár szóban, e-mailben, sms-ben vagy csevegőalkalmazásokon keresztül is), az átvétel bizonyíthatósága miatt javasolt az említett mód.
Semmiképpen ne csatolják az igazolást, nem bizonyítékot kell szolgáltatni a munkáltatónak a várandósságról, hanem csak pár mondatban tájékoztatást adni.

Kedves Tünde!
Tàppénzes állomány alatt megszüntethető a munkaviszony munkàltató általi felmondással, a felmondási idő az ismételt keresőképesség napjàtól indul.
Azonban vàrandósság esetén felmondási védelem illeti meg a munkavállalót. Javasolnám, hogy a lánya írásban tájékoztassa munkàltatóját az állapotáról a felmondási védelem érdekében.

Kiegészítve a fenti választ, az álláskeresési támogatásban részesülő személy akkor lehet jogosult csecsemőgondozási díjra, ha a gyermek az álláskeresési támogatás folyósítása alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 42 napon belül születik és az igénylő a gyermek születését megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel.