Kedves Érdeklődő!

Néhány mondata alapján megállapítható, jelentős önreflexióval rendelkezik.
Mielőtt konkrét lépéseket tesz partner keresésére, mondjuk regisztrálna egy erre szakosodott oldalon, érdemes alaposan megvizsgálni a körülményeket.

Javaslom, szakember segítségével pszichoterápia keretei között nézzék át a jelen helyzetét; életmódja például mennyire segíti-, vagy éppen akadályozza abban, hogy társat találjon?

Egyetértek Önnel, mostanra kialakult probléma a múltban gyökerezik, ennek feltárása alapvető ahhoz, hogy előre tudjon lépni.

Gyerekkorában, ahogyan írja nem voltak betöltve azok a szükségletei, melyeket szokásos esetben szüleinktől kapunk meg. Ilyenek a biztonság, például ha éjjel ijesztően villámlott és vihar volt odakint, be lehetett-e menni apához-anyához és odabújni hozzájuk? Vagy az az igény, hogy a gyerek kifejezhesse véleményét a család előtt és figyelembe is vegyék őt; olyan szakkörre mehessen iskola után amely igazán érdekli, esetleg amikor hibázott gyerekként mennyire voltak megengedőek azok a felnőttek akiknek gondjaira volt bízva, vagy éppen ilyen esetben kemény büntetésre számíthatott?
Fenti és más körülmények tisztázása fontos a múlt megértéséhez, a kitűzött célok eléréséhez.

Javaslom a kognitív és viselkedésterápiát mint módszert, valamint a sématerápiát. A terapeuta itt valóban "lelkiekben támogató szülő" lesz, ahogyan Ön megfogalmazta és a sématerápiában rendelkezésre állnak már olyan élményalapú technikák (pl. imagináció) amelyek segítségével a gyerekkori traumák feldolgozhatók, a páciensek pedig a terápia keretei között átélik a gondoskodást, törődést, mintha gyerekkorban történt volna meg velük.
Ezzel magasabb szintre léphetnek életükben, lelki értelemben erősödnek, végül felnőttkori terveiket meg tudják valósítani.

Tisztelettel: