Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Andrea! 4 és fél éves kisfiammal két éve küzdünk a kakiért. Mindenhol jártunk már, beleértve gyerekpszichológust is. Senki nem tudott érdemben segíteni. Szervi oka nincs, ennyi biztos. Jól eszik, rostosat is, iszik eleget. A csokiról és a kakaóról már önként lemond, mivel két éve nem ehet. Heti egyszer tud kakilni, de kizárólag kúppal, amit közelharc árán adok be neki. Alsónadrágja rendszeresen kakis, amikor nyomja vissza a kakit, gyakran bepisil. Sokszor úgy büzlik, mint egy rosszul takarított vécé. Oviba még járhatunk... Óvónénik tudnak a problémáról, szerintük rossz szokás, majd elmúlik. Szerencse, hogy így állnak hozzá. Én idegileg már teljesen felörlödtem ebbe, mivel ez már a második gyerekem, aki ezt csinálja, a bátyja is több, mint 2 évig "nem kakilt". Apukájuk nagyon undorodik még a szagától is, és ezt hangoztatja is, emiatt lehet? Jó, egy természetes undor normális, de ö még a most 3 hónapos fiúnkat, aki normális, hogy bekakil, is rögtön félreteszi, ha szagos. Nem tudom, mi tévö legyek.száznyolcvannégy
Kedves anyuka!
A székletvisszatartás hátterében érzelmi elfojtások sokasága áll. Nem engedi el a kakit, azaz nem engedi el az ő percepciójából megélt szorongásokat. Szorongás=szorulás. Nagyon sok gyerek küzd ezzel a problémával és azt gondolom h ezt nem tudja egyetlen gyermek sem kinőni, legfentebb a szorongás más megnyilvánulási területeket ölt majd. Mindenképp pszichoterápia szükséges. Ha gondolja, keressenek meg, nagyon szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
Balogh Andrea
2014. 08. 03. 06:59
Olvasói értékelés: nincs még értékelés