|
Kérdezz-felelek
Az én problémám nem egyszerű, és teljesen tönkre teszi a családunkat. Van egy 9 éves kislányom, 7 éves kislányom, és most születtek az ikrek egy lány egy fiú. A probléma a 9 éves lányommal van ő az előző kapcsolatomból született. A mostani férjem 1.5 éves korától neveli. Az igazi apuka akkor lépet képbe ez nagyon megviselte a kislányt. De nem akkor hanem most foglalkoztatja, h őt nem akarta az igazi apukája.A problémáink ebből is erednek mert ő úgy gondolja, h nem tartozik a mi családunkhoz mert nem édes testvérek a tesókkal. De mi soha nem mondtunk neki ilyet, sőt mindig azt mondjuk, h a szeretet nem azon múlik, h milyen vér szerinti rokonság van hanem az egymás elfogadása,megértése a lényeg. Ma olyan szinten vagyok,h nem tudom hogyan kezeljem a saját lányomat akit mindennél jobban szeretek, imádom az összes gyerekemet de rá mindig próbálok jobban oda figyelni,h ne sérüljön lelkileg,de valamit nagyon elrontottam. Röviden jellemezném a kislányt:kicsit hebrencs, öntörvényű,gazdag szó kincssel rendelkezik, nagyon okos a tanulásban is jó esze van,hisztis. A gáz csak az,h visszabeszél ha mondunk neki valamit rögtön rá vágja bezzeg neked mindent lehet mert te felnőtt vagy. Lassan ott tartunk,h engedélyt kell kérnünk tőle,h mit csinálhatunk.Pl: elromlott a mosógépem ezért a anyukám mondta vigyem el a mosni valót, a kislányom rárakta a szennyes ruhákra a farmerját. Reggel keresi a ruháját, mondtam neki, h elvittem kimosni és olyan stílusba, olyan hangnembe beszélt velem hogy elmondani nem lehet. Hiába mondtuk neki, h ő tette oda akkor is én voltam a hibás, h nem szóltam neki. Ez nagyon sok mindennél így van, h ő kér engem számon. Ha valamiért rá szólok akkor azt mondja te nem voltál gyerek, te nem hibáztál? Egyszerűen nem tudom hogyan kezeljem.Nagyon sok mindent tudnék még mesélni de igazából tanácsot szeretnék kérni, hogyan lehet hatékonyan kezelni az ilyen habitusú gyerekeket. Van -e jó szakkönyv amiből ötleteket lehetne venni. Most jelenleg a Beszélj úgy, hogy érdekelje, Hallgasd úgy hogy elmesélje című könyvet olvasom de nekünk nem igazán vált be. Válaszát előre is köszönöm.
A gyerekek viselkedésváltozásának okai sok esetben, a családon belüli konfliktusokban keresendők. Az iskolában mindezek a gyerekek szerepjátékaiban mutatkoznak meg, rajzaikban tárulnak a tanítónő elé. Ha a gyerek valamit nem tud feldolgozni, azt rajzain is jelzi. A teljesség igénye nélkül felsorolok pár vonást, amik biztosan valamiféle krízishelyzetre figyelmeztetnek.
A gyerekek legtöbbször otthon csak részben tudják levezetni a feszültségeket. Formai elemeket figyelembe véve a kép betöltöttsége utal az érzelmi háttérre. Fontos kifejező eszköz a gyermek számára a vonal. Ha az alakokat vonalra rajzolja, biztonságban érzi magát, ha ez elmarad, bizonytalanságot tükröz. A foltok, színek is utalnak az érzelmi stabilitásra vagy problémára. Míg az erőteljes vonalak a dinamikára, addig a halványak a bizonytalanságra utalnak. Ugyanez figyelhető meg a színek esetében is. Az élénkpiros meleg vagy a fekete hideg színeknek a választása érzelmi hullámzásra utal. A szín lélektani indítékai a gyermek legszemélyesebb megnyilvánulásai.
Ha gyakran használ a gyerek sötét színeket, erőteljes sötét vonalakat, akkor komoly érzelmi krízisre kell gondolnunk.
A kifejező szándék is nagyon fontos: jelöl-e mozgást, konzisztens-e a valóság és az ábrázolás viszonya, a valóságot vagy a képzeletében kialakult fantáziát, a vágyait rajzolja-e le.
A gyermekek személyiségének belső tartalma is jól megfigyelhető minden rajzon.
Tehát ezen pár aspektus szempontjából érdemes lenne megfigyelni a gyerek rajzait, mert abban az is benne van, amit nem mond el!Az én meglátásom szerint, viselkedészavarral állunk szemben, amit pszichoterápiával nagyon jól lehet kezelni,de a diagnózishoz elengedhetetlen a személyes találkozás. Ha úgy döntenek, keressenek meg és nagyon szívesen segítek. Elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.: