|
Kérdezz-felelek
Kedves Andrea!
Ha egy gyereknek nincsenek hasonló korú társai, az túl sokat gondol magáról?
Bár lehet, hogy ez a kérdés nagyon bután hangzik, de ezt egy barátnőm említette meg nekem, amikor mesélt az 5 éves kisfiáról. Szóval, az a gondja, hogy a kicsi elég sokat gondol magáról, ha valami történik körülötte. Mintha azt gondolná magáról, hogy ő az utolsó gyermek a Földön.
Egyszer voltak egy pizzázóban, ahol gyerekmenüt is lehetett rendelni. A kicsi azt mondta, hogy biztos tudták a pincérek, hogy be fog menni ebbe az étterembe, ezért van gyerekmenü. Az egyik OTP-ban, ahol van egy kis hely a várakozó szülők gyermekeinek számára, azt mondta a kisfiú, hogy ők is tudták, hogy idejön. (persze, mert rajta kívül más gyerek nem volt ott)
Oviba nem jár, de le szokott menni a játszótérre vagy a parkba a szüleivel, ahol találkozhat és játszhat a többi gyerekkel. 4 éves koráig az unokatestvéreivel játszott, akik idősebbek nála.
Tehát, a kérdésem, hogy tényleg nem kéne hasonló korú gyerekekkel barátkoznia a játszótéren vagy a parkban? Az anyja szerint, már túl messzire megy a gondolkodásmódjával. Be kell, hogy valljam, kicsit az agyára megy már...
Várom mielőbbi válaszát! Amint megkapom a választ, átadom a barátnőmnek. Köszönöm!
Kedves aggódó barátnő!
A gyereknek semmi más problémája nincs azon kívül, hogy gyerek!! Erre a korra valóban a fantázia túlburjánzása jellemző, de ebben nincs semmi kóros, kinövi és meglátják, hogyha eljön az idő fog ő barátkozni hasonló korú gyerekekkel!
Üdvözlettel: