Kedves Andrea! A következők miatt szeretném a segítségét, tanácsát kérni! Kislányom 5 és fél éves. Járt bölcsödébe, Óvodába is nagyon szívesen jár. Nagyon érdeklődő minden iránt. Sokat kérdez, és a kérdéseire mindig válaszolunk is. Nagyon barátkozó típus. Augusztusban meghalt a szomszédunkban élő idősebb bácsi. Kislányom nagyon szerette, sokat játszottak együtt, ragaszkodott hozzá! Azt hogy meghalt nem titkoltuk előle. Elmondtuk neki, mert nem akartuk hogy mástól tudja meg! Nagyon sírt! Azóta is beszélünk róla, kimegyünk a temetőbe, csillagot is kinveztünk már. Nem tekintjük tabu témának. sajnos az óvónéninknek a férje is meghalt és ezt is tudja! Kb. 3 hete kezdte el nekem mondogatni, hogy ő azt gondolja, hogy én meghalok, vagy az apukája, vagy éppen az a személy aki körülötte van. A másik téma ami szintén a kis fejében van, hogy mindenki terhes! Én, a szomszéd a barátaink, vagy éppen ő!! Ezeket soha nem mondja ki hangosan, mindig csak megsúgja nekem: "anya én azt gondoltam hogy terhes vagyok, vagy anya én azt gondoltam hogy apa meghalt! Mindig kéri tőlem hogy ez maradjon titokban. Megígérem neki hogy titokban tartom, de apának el kell mondanunk, mert ő előtte nincsenek titkaink! És ilyenkor az apukájának is elmondja! 1 hete mondogatja, hogy fáj a hasa egy picit! Volt laborvizsgálat és hasi ultrahang is! Mindkettő negatív lett! étvágya jó, játszik, minden rendben megy, csak úgy naponta 10-15 alkalmmal beszélünk ezekről a gondolatokról. Beszéltem az ovónénivel is! Semmi gyanúsat nem vett észre rajta, azt mondja ugyanúgy viselkedik ahogyan eddig, jókedvű stb....! Az oviban is elmesélte a barátjának az elvesztését, sőt az ovónénit is vigasztalta amikor megtudták hogy meghalt az ő férje is. Azt gondolom, hogy mindkét témájának lehet alapja. A halál az szerintem egyértelmű, hogy miért foglalkoztatja. Testvért is nagyon szeretne mát. Kérdésem az lenne, hogy normális e ez ilyen idős korban, vagy esetleg ez már "nem normális".??
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel!
Anya!