Balogh Andrea

Balogh Andrea

Gyerekpszichológus
Kedves Kérdezők! Csak a 4-30 év közötti korosztályban előforduló pszichés zavarokkal forduljanak hozzám!

Kérdezz-felelek

Böngéssz a korábbi kérdések és szakértői válaszok között.

20 kérdés ezen a lapon · összesen 1 230

2014. 03. 10.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Doktornő !

Kislányunk szeptemberben volt 13 éves, sajnos még mindig igényli, hogy elalváskor legalább a közelében legyek, sőt ha éjszaka felébred (ami minden éjszaka előfordul) átjön a mi szobánkba és áthív, mert egyedül nem tud újra elaludni. Már ő is érzi, hogy ez így nem maradhat, néha-néha "nekifut" az egyedül alvásnak, de ha éjszaka felébred, akkor is átjön, ha sikerült este egydül elaludni. szerintem, még nincs is igazán magánál, mikor felkel és átjön értem. A szokásos esti menetrend: én megvárom a konyhában, ami az ő szobája közelében van, hogy elaludjon, majd a saját helyünkön a férjemmel alszom el, az éjszaka azonban 2-3 óra között mindig átjön értem, és akkor átmegyek vele, ha sikerül éberen maradon, amíg elalszik, akkor visszamegyek a saját hálónkba, de gyakran előfordul, hogy csak 5óra körül megyek vissza. A férjemmel a házaséletünket nem zavarja ez, hiszen úgy is csak akkor foglalkoznánk egymással, ha a gyerek elaludt, de gondolom, nem egészséges ez a helyzet.
A konkrét kérdésem, hogy utal-e ez valamilyen kóros problémára, jelenthet-e valamilyen gondot a további fejlődésében. Megbeszéltük, hogy majd a szünetben már tényleg nem jön át értem éjszaka, vagy legalább is én nem megyek át vele, de most nem akartam erőltetni, mert ha hétvégén megpróbáljuk, akkor kb. 2-3 óra mulva mégis értem jön, hogy nem tud elaludni, és ez iskolaidőben nem megoldás még napokig sem.
Egyébkén Anett más tekintetben nagyon is önálló, sok mindent rá tudunk bízni, pl. csekk-befizetést, vásárlás, szabóhoz, cipészhez a szükséges javítanivalók elvitele, fogorvoshoz is a barátnőjével ment, stb. El tudja magát látni otthon, hiszen már harmadikos korában is egyedül ment haza 4 órakor - mi csak 6 után értünk haza, ötödikes korától pedig már ebéd után haza megy és egyedül tanul, kiszolgálja magát, egyszerűbb ételeket elkészít (rántotta, melegszendvics, tea, muffin). A felnőttektől nem tart, nem jelent gondot, ha be kell vinni pl. a bankba egy papírt, vagy az önkormányzathoz.
Ez a helyzet már őt is zavarja egy kicsit - de nem annyira, hogy magától azt mondja: ma nem megyek át éjszaka, erőltetni pedig egyenlőre csak nagyon ritkán szoktam.
SAjnos Anett a tanulás miatt elég feszült, szeretne megfelelni - elsősorban úgy érzem nekem - sokat tanul, így egy erős 4-es, néhány tantárgyból 5-ös, mivel azonban egy nagyon erős osztályba jár, ahol több kitűnő is van, úgy gondolom sokszor magától is jobb jegyet vár, pedig sem én sem a férjem nem követelünk ötöst tőle, sokszor elmondom neki, hogy amig látjuk, hogy rendesen tanul, és mindent megtesz ami tőle telik, addig nem fogjuk leszidni ha becsúszik 1-1 rosszabb jegy. Mégis érzem, hogy sokszor rágörcsöl a tanulásra, talán ez a feszültség teszi, hogy minden éjszaka felébred?

Válaszát előre is köszönöm !
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Mindenképp javasolnék önöknek egy konzultációt, ahol részletesen át tudunk beszélni egy fejlődés történetet, mert a levele alapján számomra 2 dolog is megfogalmazódik: egyrészt, h a kislánya bizonyos területeken nagyon fejlett, de érzelmileg valószínű regresszióban van, azaz nem a korának megfelelő szinten, másrészt erős teljesítmény szorongást gondolok még a háttérben, amely igen csak ki tud hatni más területekre is, és ez egy ilyen amúgy is kritikus fejlődési szakaszban sok nehézséggel járhat a lánya számára. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 03. 10. 17:21Még nincs értékelés
2014. 03. 10.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

A fiam hat éves, és mostanában gyakran előfordul, hogy ha valami történik mindig magát okolja, és sír. Mindig azt mondja, hogy azért nem sikerül, mert túl fáradt. Elég egy kiöntött pohár víz, vagy egy rosszul sikerült rajz. Ez mellett viszont kicsit makacs is. Szeretném, ha újra bízna magában, de nem tudom mit tegyek.
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Azt gondolom h önértékelési probléma állhat a viselkedés hátterében, amelyet célszerű minél előbb normál szintre emelni, különben a kisfia minden tevékenységére előbb-utóbb ki fog hatni és nehezen fog tudni kibillenni abból a negatív hálóból, amit maga köré épít. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 03. 10. 17:08Még nincs értékelés
2014. 03. 10.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
A segítségét szeretném kérni 8 éves (egyke) fiammal kapcsolatban. A gyerek kiváló tanuló részt vesz szinte minden közösségi programban. Igazi csapatjátékos. A gond most a 2. osztályban kezdődött nála. El kezdett - főleg velem- szemtelenül viselkedni (visszafelesel, belevág a szavamba). Ha ezt szóvá teszem, hogy "nem szabad így viselkedni", "hallgasd meg anyát, kérlek!", általában szemtelenül kinevet és szinte semmibe vesz, ronda kifejezéseket használ. Esetleg ígéretet kapok rá, hogy nem fog szemtelenkedni, de legközelebb újra folytatja. Az utóbbi időben már az apjánál is elkezdte, de ő még tudja kezelni rászólással, büntetéssel a dolgot.
A legjobb barátjától (aki egyben az osztálytársa) tudtuk meg, hogy sajnos az iskolában is egyre több gond van a fiammal. Ezt a magatartásjegyei is tükrözik. Az utóbbi időben többször kapott 3-ast magatartásból. A kérdésre, hogy miért kapott 3-ast, általában kiszínezve adja elő a történeteket, saját magát, mint áldozatot beállítva. (pl. pont akkor nézett oda a tanító néni, amikor súgtam valamit a mellettem álló fülébe).
Van egy évet ismétlő, égető rossz lány osztálytársuk, aki folyamatosan piszkálja, húzza a fiamat. Pl. olyanokkal, hogy van egy tó a környékünkön és arra jönnek hazafelé az iskolából és ez a kislány egyik nap folyamatosan piszkálta a fiamat, hogy "Lúzer vagy, mert nem mersz a tó jegére rámenni!" Egy darabig tűrte a fiam, aztán lemászott a tóhoz és majdnem beszakadt alatta a jég, a haverja alig tudta onnan kihúzni.... Ez sajnos nem az első eset.
Az a furcsa az egészben, hogy miért mindig az én gyerekem keveredik bele ilyen ügyekbe? Itthon rendezett légkör van megteremtve, nincsenek anyagi gondjaink és próbálunk mindent megbeszélni vele.
A fiam nagyon közösségi ember, kiváló tanuló, de félek, hogy a magatartásával és a felénk irányuló egyre szemtelenebb viselkedésével megindult a lejtőn lefelé.
Még annyit szeretnék leírni, hogy sajnos napi 10-12 órát vagyok távol a munkám miatt, legtöbbször hétvégén van időm a gyerekkel jobban beszélgetni (feltéve, ha közlékeny). Férjemmel sajnos nem egy nevelési elven vagyunk én már régebben is sokkal erősebben fogtam volna a gyereket. Férjem nem következetes, ha kiszabunk egy büntetést (pl. megvonjuk a számítógépet egy bizonyos időre) és a gyerek másnap 3 darab 5-össel hazaállít, simán törli a büntetést és mehet a számítógéphez a gyerek. Ilyenkor sokszor nagyon szemtelen, több esetben még a nyelvét is kinyújtja felém, mintha azt akarná jelezni, hogy "Látod, én nyertem, apa nekem adott igazat!".
Szeretném a tanácsát kérni, mit tudok tenni. Merre induljak el.
Felvetődött bennem a nevelési tanácsadó (esetleg iskolai pszichológus felkeresése), de a párom teljesen elzárkózik, szerinte nem olyan súlyos a gond. Én félek, hogy így egyedül nem tudom megváltoztatni ezt a fajta viselkedést.
Kérem sürgősen a válaszát, hátha az Ön soraival tudok a férjemre hatni.
Nagyon szépen köszönöm előre is!
Üdvözlettel:
egy aggódó anyuka
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Azt gondolom, hogy a gyerekek csak jól meghatározott/felépített keretrendszerben tudnak egészségesen fejlődni érzelmileg. Szóval teljesen megértem az aggodalmát, én mindenképpen javasolnék önöknek egy szülőkonzultációt, ahol részletesen át tudjuk beszélni a teendőket. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 03. 10. 17:01Még nincs értékelés
2014. 03. 10.⧉
Olvasói kérdés
Van egy 4 éves kisfiam és egy 1 éves, és tervezzük a harmadik babát, kb egy év múlva szülnék. Csak úgy ártatlanul rákérdeztünk, hogy szeretne-e még egy testvért, és a válasz persze nem volt. Aztán néha amikor felnőttek beszélgettünk, néha szóba került, hogy lesz harmadik, és szerintem meghallhatta, pedig mintha nem is figyelne úgy játszik. Egyik nap azt kérdezte, hogy van-e baba a pocimba mert ő nem szeretné. Nagyon szíven ütnek ezek a szavak, mikor megszületett a tesó az első perctől volt testvérféltékenység ami nemrég múlt csak el. Ez abban nyilvánult meg, hogy ő is evett éjjel, meg kiabált, kicsit kezelhetetlen lett, aztán próbáltunk nagyon nyugodtan szeretettel megszüntetni a dolgot, ami valamennyire sikerült. A tesóját nagyon szereti csak felém irányult a dolog. Mennyire viselné meg még egy testvér születése, mennyire kell figyelembe venni a szavait a döntésben, nem szeretném hogy valami hátránya származzon belőle. Kérem segítsen. Köszönöm
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Az a gond, hogy anélkül h látnám a kisfiát, beszélgetnék, játszanék vele, nem lehet azt megállapítani, h mennyire van valóban érzelmileg felkészülve még egy kistestvér érkezésére. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 03. 10. 16:575 / 5 olvasói értékelés
2014. 03. 10.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Segítségedet szeretném kérni,kisebbik fiam Áprilisban tölti 6.életévét.Nagycsoportos,kiegyensúlyozott korához képest tudatos önálló kisfiú.Az utóbbi 2-3 hétben sajnos nagyon érzékeny lett,minden reggel mikor beérünk az oviba zokog,hogy ő nem szeretne ott maradni,mindenféle kifogást gyárt csak hogy ne kelljen oviba menni,pl.féj a fejem,a fogam,a hasam stb..azért nem értem a viselkedését,mert nagyon szeretik az oviba,mind a gyerekek,mind az óvónénik.Az óvónők elmondása szerint ha elkezd sírni mindig azért mert engem félt.Sajnos kb.1hete rosszul lettem,próbáltam előtte ezt leplezni de persze észre vette.Állhat ez a háttérbe? Válaszodat előre is köszönöm!
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Igen, állhat a probléma hátterében az, h szorong attól h önnel valami baj fog esetleg történni. Ez mellett szerintem leválási szorongás is állhat a háttérben, de pontos diagnózis, ill. annak megfelelő kezelés csupán személyes konzultációt követően fogalmazhatok meg.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 03. 10. 16:52Még nincs értékelés
2014. 03. 10.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea! a kisfiam 4,5 eves. A fejlodesevel soha semmilyen gond nem volt. Egyetlen hatalmas problemank van hogy a mai napig nem szobatiszta. A nyaron sikerult elerni kb. 3 hetre hogy csak a wcbe pisilt, magatol nem szolt, de amig nem vittem el addig vissza tartotta. a kakival voltak akkor is problemak. Aztan valahogy egyik naprol a masikra visszaallt nala hogy nem tartja vissza. bepisil es kakil egesz nap es ejjel. ha sikerul vele idoben a wcre ernem akkor oda pisil de egyebkent nem. De elvinni a wcre is hatalmas hisztivel sikerul, mert egyaltalan nem akar menni. A kakinal neha fel, mert volt szorulasa, es latom hogy visza tartja, mondja is hogy fel hogy fajni fog.
Voltam vele gyereksebesznel, ott azt mondtak nincs szervi problemaja. voltam gyerekorvosnal, ott sem tudtak semmit javasolni, de en ugy gondolom hogy ennyi idosen ez nem normalis, fokent hogy ovodaba sem tudom vinni, pedig kellene neki jarni. latszik is rajta hogy hianyzik neki a gyerekek tarsasaga.
Nem tudom hogy mi lehetne a megoldas erre?? koszonom elore is a valaszat!Udv: S. Anita
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Ebben a korban ez már valóban nem egy természetes viselkedés forma, úgy h én mindenképpen javasolnék önnek egy szülőkonzultációt, ahol részletesen át tudunk beszélni egy fejlődés történetet és fel tudjuk építeni az otthoni teendőket.
Ha gondolja keressenek meg, nagyon szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 03. 10. 16:46Még nincs értékelés
2014. 03. 10.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Balogh Andrea, szeretném a segítségét kérni. Van két unokám, egy 13 éves kislány és 9 éves kisfiú. Külön családban, de a problémájuk azonos: az esti egyedül alvás. Ez egyiküknek sem megy. Rendezett körülmények között élnek, esti mese, rendszeres esti dolgok megvannak. Ha a szülők mellettük vannak, semmi gond, de ha egyedül maradnak csak pityeregnek, nem tudnak elaludni. Jó tanulók mindketten, zeneiskolába is járnak. Hogyan tudnánk Őket hozzászoktatni az egyedül alváshoz?
Segítségét előre is köszönöm
Szakértői válasz
Kedves nagymama!

Ebben a korban, és most mindkét gyerekre értem, egyáltalán nem célszerű már a szülőkkel együtt aludni. Mindenképpen szülőkonzultáció szükséges, ahol részletesen át tudjuk beszélni a teendőket. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 03. 10. 16:435 / 5 olvasói értékelés
2014. 03. 10.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Doktornő, 6 éves kisfiammal kapcsolatban írok, az utobbi 2 hétben nagyon furcsán viselkedik. eleinte folyton szipogott, azt hittük hogy allergia, mert kiskora óta néha ekcémája van. 1 hete kezdte a fejét hátra dobni, mintha viszketne a háta és nem akarja megvakarni, azt hittük, hogy sérti a cimke a pulcsin és azért csinálja. Beszéltem a háziorvossal elküldött orrfülgégészetre ahol kiderült, hogy gennyes arcüreg gyulladása van és kapott rá antibiotikumot, mondták, hogy a kényszermozgás nem függ össze ezzel. A tegnaptól már nagyon intenziven csinálja, folyamatosan és megállás nálkül izeg mozog. Neurologiara kaptunk beutalót, de azt mondták, hogy várjunk amig elmúlik az arcüreggyulladás. Én nagyon aggodóm, mert közben keresgéltem olvastam többek között a tikkelésről(tudom , hogy ez nem mindig jó, de anya vagyok es aggódom). Azt szeretném kérdezni, hogy valóban várjunk, vagy azonnal menjünk neurológiára. Esetleg ez a kényszermozgás lehet e összefüggésben az arcüreggyulladással, más fertőzéssel, olvastam olyat is hogy kálcium és magnézium hiány ??? Tudni kell a kisfiamról, hogy születése óta nyugtalanul alszik (egyedül, ha van mellette valaki, mint a tej) Nagyon okos ügyes gyerek, nagycsoportos, unja az ovodát nem is szeret oda járni) Eddig mindig alkudozott este, hogy nem akar aludni, most nagyon hamar elalszik lefekvés után, gondolom elfárad a rángatózás és szortyogásba? Napközben nem fáradt, tele van energiával. Előre is köszönöm válaszát
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A leírtak alapján valóban úgy tűnik h kényszerességről van szó és ezzel minél előbb célszerű elmenni neurológushoz, majd egy gyermekpszichológushoz, akinek segítségével át tudnak lendülni ezen az állapoton.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 03. 10. 16:40Még nincs értékelés
2014. 03. 10.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Balogh Andrea !
A fiam 4 éves lesz, óvodás(előtte magánbölcsibe járt). Okos , értelmes, sokat beszél, aranyos, kedves, meséket visszamond, imád szerelni - ellesi az apjától, stb. A beilleszkedés az oviba könnyen, gyorsan ment, nincs sírás reggelente. Az ovónéni mesélte, hogy "nagy az aurája" , nem annyira viseli jól a tömeget, sokszor egyedül játszik, bár szokott más gyerekkel is, ez ritkább. Legtöbbször inkább elvonul, ahol kevesen vannak, és ott játszik. Az ovónéni szerint minden gyerek más, nem kell problémának tekinteni ezt. Hozzáteszem, magánbölcsiben jóval kevesebben voltak ( 10-12 fő) , mint oviban. (29 fő) Lehet, hogy ez a probléma forrása ? Már máskor is feltűnt, hogy ha olyan helyre megyünk, ahol nagy a tömeg, feszeng, haza akar menni. Játszótérre nem nagyon járunk, sajnos olyan helyen lakunk, ahol nincs - sokan mondják, hogy itt is szocializálódik a gyerek. Mennyire kell ezt a viselkedést komolyan venni, esetleg kezelni ? köszönöm, Andrea
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Azt gondolom, hogy ebben a korban a gyerekek tökéletesen jól tudják h mire is van igazán szükségük, és ha az éppen azt jelenti h nem kívánják a tömeget, vagy egyedül is szeretnének játszani, akkor azt nekünk felnőtteknek tisztelettel el kell fogadnunk. Nem gondolom h probléma lenne a gyerekével a leírtak alapján. Minden jót önöknek.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 03. 10. 16:345 / 5 olvasói értékelés
2014. 03. 10.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Egy 4 és fél éves kislányom van, január ota minden reggel sirással válunk el mikkor oviba megy és minden reggel hasfájásra panaszkodik (a hasfájás csak akkor van mikkor oviba kell mennünk, hétvégén nincs), nem tudom mitévő legyek , eddig nagyon szeretett oviba járni sőt mikkor menttünk utána még akart maradni.
Kérdezttem tőle, hogy mi történt miért nem akar oviba menni_ Erre a válasz nem játszik vele senki vagy neki nagyon fáj, hogy én elmegyek munkába és nem maradok vele (megjegyzem 2 és fél éves korától jár oviba nagyon hamar megszoktta 2 évig rövid programra járt, most szeptembertől adtuk hosszu programra, nagyon hamar megbarátkozott a környezetváltozással, alig várta menjünk oviba). Elöre is köszönöm a segitséget, Kolcsar Gabi
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Nagy valószínűséggel leválási szorongás áll a szomatikus tünetek, ill. a sírás hátterében. Amennyiben ez az állapot sokáig fenn áll, szükség van egy kis szakmai segítségre, azaz gyermekpszichológusra. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 03. 10. 16:255 / 5 olvasói értékelés
2014. 03. 10.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!!!!
Óvónőként fordulok Önhöz, ami talán egy kicsit furcsa, de nagyon bízom benne,hogy kérdésemre választ kapok, s ebben nagyon sokat segít, hogy közelebb kerüljek egy probléma jó megközelítéséhez és megoldásához. A kérdésem: 4 éves kisfiú, bölcsödéből érkezett. állandó jellemzője a minden ok nélküli hajtépés társainál, képtelen úgy elmenni társai mellett, hogy hajat ne tépjen, vagy ha ebben megakadályozzuk, rúg, üt. Társaival szemben közönyös, játéka néhány pillanatig tartó, veszélyérzete nincs. Akadályoztatás esetén dühében székeket dönt fel, elfekszik és mindig azt mondja: nem bánt a... éppen amilyen név eszébe jut, gyakran olyan név, akit még a bólcsiből ismert. Nagyon köszönöm a válaszát , esetleges tanácsát.
Szakértői válasz
Kedves pedagógus!

A leírtak alapján azt gondolom, h nagy gondok lehetnek a kisfiúval, úgy h mindenképpen javasolja a szülőknek azt hogy forduljanak szakemberhez, azaz gyermekpszichológushoz!

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 03. 10. 09:125 / 5 olvasói értékelés
2014. 01. 25.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

A szobatisztaságra szoktatással lenne problémánk! Középső kisfiam 4 éves lesz márciusban és sajnos még nem szobatiszta. Mindent kipróbáltunk már úgy érzem, amit tanácsot kaptunk a gyermekorvostól, védőnőtől, az interneten olvastunk róla, de nem akar működni nálunk és nem tudom, hogy mi lehet az oka!

A bilire is ráül, WC-re is, ezzel nincs gond, de inkább szórakozik rajta, nem a dolgát végzi, utána a pelusba végzi el a dolgát! Egy hétig nem volt pelusa, csak bugyiztunk, de sajnos akkor minden szívfájdalom nélkül belepisilt és belekakilt a bugyiba.

Párszor sikerült neki a bilibe is, akkor nagyon megpuszilgattuk, megdícsértük, büszke is volt magára, azt láttam rajta.

Viszont utána megint kérte a pelust, visszaadtuk és mostanában már csak abba végzi a dolgát, bilibe nagyon ritkán. Nem tudom még mit lehetne tenni, hogy sikerüljön. Pedig okos, értelmes, tudja ő, hogy csak bilibe szabad, mert minden nap többször magától el is mondja, de még sem teszi!

A gyermekorvos már pszichológust javasolt, de igazából nem tudom elképzelni, hogy miben és hogyan tudna ő segíteni, ezért szeretném a véleményét, tanácsát kérni, hogy tudunk-e még valamit tenni, hogy most már sikerüljön! Az első gyermekkel nem volt ilyen gond, ő 2 nap alatt szobatiszta lett. Az a baj, hogy az óvodába is már háromszor mondtam le az időpontot, hogy megy, most a legutolsó szeptember lesz és akkor már 4,5 éves lesz!

Kérem adjon tanácsot nekem!

Köszönettel, tisztelettel: Tünde
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A szobatisztaságra való nevelés nem minden gyerek esetében zökkenőmentes, de minden esetben van megoldás! Először is szülő konzultáció szükséges, ahol részletesen át tudjuk beszélni a teendőket, az ön gyerekére szabottan! Ha gondolja keressenek meg, nagyon szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 01. 25. 11:09Még nincs értékelés
2014. 01. 23.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Van egy 6 és egy 1,5 éves fiam.
A nagyobbikkal lenne gondunk az alvással kapcsolatban.
Nagyon sok szór felébred éjszaka. Ez akkor kezdődött mikor a kis tesó meg született.
Aztán ez megszűnt sokáig végig aludt nem ébredt fel.
Később gondok voltak az oviban az egyik barátjával. Akkor ez megint jelentkezett kb 2 hétig aztán megint elmúlt. Nyugodtan aludtunk.
És most kb 3-4 hónapja megint minden nap felébred többször is 3-4 szer is. Jelenleg vagy a párom vagy én alszunk vele mert az ingázás nagyon fárasztó volt. Alig, hogy visszaaludtunk megint fent volt. Most ha vele alszunk akkor is felébred de megnyugszik és alszik tovább.
Azzal magyarázza, hogy fél. Volt olyan is, hogy nappal se mert egyedül lenni. Próbáltunk kislámpát éjszakára az se segített. Le van tiltva a mesefilmekről amik durvák, számítógépről.
Mit tehetnénk, hogy ez megoldódjon és éjszaka mindenki nyugodtan aludjon?
Köszönöm a segítségét!
Üdv: Márton Veronika
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A levele alapján arra tudok gondolni, h a kisfia biztonság érzete sérült, akár többszörösen is az elmúlt 1-2 évben, amely tüntileg az éjszakai nem alvásban nyilvánul meg! Mindenképpen célszerű lenne egy személyes konzultációt tartanunk, ahol részletesen át tudjuk beszélni a teendőket. Ha gondolja keressen meg, nagyon szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 01. 23. 09:295 / 5 olvasói értékelés
2014. 01. 23.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Cím!

Szeretném tanácsát kérni. Van egy 8 éves lányom és most várom második gyermekemet. A lányom egyre többet kérdezi, h hogyan került a hasamba a baba, és az a válasz, h anya és apa szeretik egymást és szerették volna babát már nem elégíti ki a kíváncsiságát. Próbáltam keresni tippeket, h mondjam el neki a történéseket az ő szintjén, de nem igazán találtam megoldást. Találtam egy könyvet (A nemi életről kicsiknek), de nem tudom, h ez megfelelő lenne-e.

Ön szerint hogyan kellene és mit tennem ezen ügyben.

Köszönettel
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Azt gondolom h a lehető legtermészetesebben kell kezelni ezeket a kérdéseket a gyerek részéről, és a válaszokat is így megfogalmazni. Nem gondolom, h ebben a korban túlságosan részletesen kellene elmagyarázni, h hogyan került anya pocijába a gyerek, olvassa neki el azt a könyvet, véleményem szerint annyi információ elég is !

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 01. 23. 09:24Még nincs értékelés
2014. 01. 23.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
7 éves a fiam.2013.szeptember óta jár judora.Az elején nagyon élvezte az edzéseket, január óta átkerült egy nagyobb csoportba, ahol már komolyabban foglalkoznak a judoval.Tanulják a lefogásokat, és a harcot.Azóta nem akar judora járni, többször elsírta magát az edzés alatt.Nem szeretném neki erőltetni, de nagyon bízik benne az edzője is, hogy ez megváltozik, mert nagyon ügyes.Amióta megengedtük neki, hogy a harcokat kihagyja, azóta megint várja,hogy újra judozzon, és szívesen jár.Megszeretném kérdezni, hogy van arra esély, hogy harcolni is elkezdjen, vagy inkább keressek neki más elfoglaltságot?Hogyan tudnám, őt erősíteni abban, hogy ez egy sport, legyen egy kicsit erősebb és bátrabb!
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Igazából némi önértékelési problémát látok a háttérben, ezért azt gondolom h erről az oldalról kellene előbb megerősíteni a kisfiát. Addig lehet h célszerű lenne kihagyni a harcokat!

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 01. 23. 09:165 / 5 olvasói értékelés
2014. 01. 23.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Unokám 4 és fél éves a mai napig igényli a nagy vécézéshez a pelust, pisilni minden további nélkül elmegy a vécére,oviba
ha megy akkor inkább megvárja míg hazaérnek és otthon a pelusba végzi el a dolgát,ez az egyik kérdésem hogy lehetne
változtatni rajta,a másik kérdés az hogy az unokámat nem tudjuk arra rávenni hogy akárcsak 5 percre leüljön és rajzoljunk,gyurmázzunk,stb. Születésétől kezdve rohan a gyerek, sosem fárad el,este képtelenség lefektetni még 11 órakor fent van,ha valami nem sikerül neki akkor dührohamot kap és az anyukáján vezeti le a dühét,ebben kérnék segítséget hogy mit tegyünk?
Szakértői válasz
Kedves nagymama!

Azt gondolom, h úgy a pelenkát illetően, mint a hipermozgékonyságot, dühkitörést illetően, mindenképpen keressenek fel egy jó Gyermekpszichológust, aki segíteni tud önöknek a probléma kezelését illetően. Ebben a szakaszban, ez a probléma, csak személyes konzultáció révén tud előbbre jutni. Ha gondolja én is szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 01. 23. 09:035 / 5 olvasói értékelés
2014. 01. 23.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Kislányom most 5 és fél éves. Problémánk másfél éve kezdődött, amikor az oviban egyszer bepisilt (addig és azóta sem történt ilyen.) Akkor nem tulajdonítottunk nagy problémát a dolognak, úgy tűnt túllépett rajta. Majd 1 hónap múlva 2013 januárjában antibiotikum hatására felborult a bél és hüvelyflórája ami enyhe irritációt okozott a kislánynál a pisilésnél, és január 3-tól naponta 20-30-szor ment pisilni 2 hétig. Ezt sikerült lecsökkenteni a normálisra homeopátiás szerekkel 2 hét alatt, de az izgága viselkedés megmaradt, ezért elmentünk gyermeknőgyógyászhoz mivel a vizeletvizsgálat és tenyésztés, ultrahang negatív lett. Ott az orvos a vett mintából megállapította, hogy elszaporodtak a rosszbacik, de csak kis mennyiségben így írt megint antibiotikumot. Beszedtük, a tünetek elmúltak, 1 hónapig minden jó volt amikor is húgyúti fertőzése lett a kislánynak. Nephrológushoz kerültünk, antibiotikum kúra, majd egy negyedéves antibiotikum kúra következett. Ezután fenntartó kezelésként vörösáfonya, ez júliusig tartott. Decemberig minden rendben volt amikor egy 3 napos hasmenéses és hányós vírus után megint felborult a flóra és enyhe irritáció miatt megint január első napjaiban 20-30 szor ült a kislány a WC-re. A homeopátia annyiban segített, hogy kibírja a 2-3 órát pisi nélkül, de 2-3-szor visszaül, hogy úgy érzi, hogy van még egy csepp, ami nem ürült ki teljesen és az zavarja (néha már hisztizik, hogy ő soha nem száll le a WC-ről). Néha tényleg látok a bugyiján pisicseppet. Kocsiba ülés előtt még rosszabb a helyzet, nem akar elindulni, de miután elindultunk és elterelem a figyelmét, akkor nincs gond.
Mivel már lassan 5 hete van itthon, és én törlöm neki, jövő héten vinném vissza az oviba, hátha az segít neki visszailleszkedni, így ma mondtam neki, hogy légyszi törölje ki ő pisi után magát újra, hogy picit visszaszokjon hozzá, de elkezdett sírni, hogy ő nem tudja kitörölni, mert akkor biztos bennmarad egy csepp. A következő pisinél már maga törölte, de úgy érzem, hogy tele van félelemmel.
Azt is észrevettem, hogy a hányós vírus után egy picit most éjszaka képződik egy kis taki, és ezt nagyon nehezen viseli, azt mondja, hogy olyan mintha egy gombóc taki lenne a torkán és nem megy el onnan, ráadásul azonosítja az érzést a hányás előtt érzett érzéssel, így alvás előtt van, hogy annyira felbosszantja magát ezen, hogy le kell mennünk kakilni, mert megijed. A félelemtől is leget ez a gombócérzet, talán, mint a felnőtteknek?
5 és fél éves, okos, aranyos kislány, rendezett, szerető családban élünk, Ő a mindenünk, lehet, hogy túlságosan is óvom mindentől.
Amikor megkérdezem, hogy mitől fél, azt mondta, hogy attól, hogy megint bepisil. Hol javulást látok, hol visszaesést. Meddig tarthat ez a probléma? Felnőttként én is átéltem ezt születése előtt egy betegség miatt stresszeltem, nekem fél évig tartott autogén tréning segített. Örökölhette az érzékenységet a kislányom? Mit tegyek, hogy megint gondtalan legyen? (egyébként ezt leszámítva két pisi között és az elalváson kívül nem látszik rajta semmi.) Én azt hiszem, hogy nehezebben viselem a helyzetet, mint ő, de nem szeretném, hogy hosszútávon ez gondot okozzon neki. Előre is köszönöm a segítségét. Üdvözlettel: Éva
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Ez egy nagyon összetett probléma kör, ezért azt tanácsolom h minél előbb keressen meg egy Gyermekpszichológust, akivel részletesen fel tudják építeni a teendőket, azt gondolom hogy az igazi segítség egy hosszú munkafolyamatot igénylő feladat lesz!

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 01. 23. 08:574 / 5 olvasói értékelés
2014. 01. 17.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

Férjem szeptembertől külön él tőlünk. (Két lányunk van 5 és 8 évesek).Gyakran jön a gyerekekhez, hazahozza őket az oviból-iskolából, ott marad amíg elalszanak.
A lányok jól viselik a dolgot, a kisebbik korábban sírt, amikor az apja elment, de ez már elmúlóban van.

Technikailag egyszerűsítene dolgokat, ha a férjem ott aludna velük néha (távolabbi városba költözött). Én eddig ezt nem engedtem, mert azt gondoltam, hogy rosszat tenne a gyerekeknek, ha a már kialakult rendszeren változtatnánk.

A férjem szerint pont jó volna nekik, ha néha ott maradna velük.

Nem tudom, hogy mit tegyek, sokak szerint a gyerekek jól alkalmazkodnak, majd ezt is megszoknák. Én attól félek, hogy visszaesnénk egy korábbi állapotba, amelyen már sikerült túljutnunk.
Mi a véleménye ezzel kapcsolatban?
Köszönettel várom válaszát!
Lulu
Szakértői válasz
Kedves Lulu!

Nem szabad a gyerekek sebeit azzal ismét feltépni, h a férje időnként ott alszik önöknél, ha már nem élnek együtt. A gyerekeket csak felzaklatná, ismét elkezdenének hinni abban, h önök ismét egy család lesznek, és újabb csalódás, fájdalom éri őket h ha ez mégsem így alakul!

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 01. 17. 12:245 / 5 olvasói értékelés
2014. 01. 17.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
A segítségét kérném. Nem tudom, hogy túlaggódom-e ezt a problémát, vagy ez ilyen korban természetes jelenség. 4,5 éves a kislányom. Az apukájával soha nem éltem együtt. Kb. fél éve új párom van, akihez odaköltöztünk. Nagyon szeretik egymást, már-már apukájának tekinti.
Az édesapjával tartjuk a kapcsolatot. 2-3 hetente el is viszi magával az új családjához ahol még 2 másik kisgyermek is van. Születése óta többen is vigyáztak rá (nagyszülők, apa is), soha nem volt semmi probléma.
Kb 1-1,5 hónapja sajnos valami megváltozott.Lányom nem hajlandó másnál aludni. Raplizik, toporzékol, sír. Ha valakinél ott alszik, akkor este nem lehet vele bírni. Telefonon felhívat engem, és sír a telefonban, hogy nagyon szeret, hiányzom neki, nagyon keveset van velem. Ezt hangoztatja egyfolytában.
Ma is meg volt beszélve, hogy a nagymamánál alszik 2 napot, mert dolgozom. A párom vitte oda, de majdnem lerángatta a nadrágját, hogy ne hagyja ott, meg azt mondta, biztos nem szeretjük őt, hogy ott hagyjuk.
Nem értem a viselkedését. Nagyon figyelek rá, hogy kettesben is töltsünk el együtt időt. Van időszak mikor kevesebbet tudok vele lenni a munkám miatt, de ez idáig nem okozott gondot.
Nem tudom mi tévő legyek. Lehet, az apja családtagjai mondtak neki valamit, amitől elbizonytalanodott? Nem hinném, hogy egy 4 éves gyermeknek ilyen dolgok eszébe jutnának, csak ha a szájába nem adják ezeket a mondatokat. Vagy nem gondolom jól? Nagyon jó a kapcsolatom a lányommal, de most nem tudom, hogy hogyan kezeljem ezt a helyzetet.
Várom válaszát.

Köszönöm

Egy kétségbeesett anyuka
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Én inkább leválàsi szorongást, biztonságérzet sérülését látom a háttérben, amely természetesen összefüggésben van a kislánya önértékelésével is! Azt gondolom h ha tovább tart ez az állapot, érdemes lenne minél előbb vele szakemberhez fordulni. Ha gondolja én is szívesen segíthetek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 01. 17. 12:205 / 5 olvasói értékelés
2014. 01. 17.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea! Kisfiam 7 éves most kezdte az iskolát. Agusztusig velem aludt és a testvérével külön szobát kaptak elöször nem volt gond a külön alvással, kb november eleje óta nem akar egyedül aludni fél. Ha kérdezem ,hogy mitől azt mondja a képzelétől, éjszaka többször felébred és átjönn a szobánkba . Ha mellénk fekszik megnyugszik és elalszik .Nem tudom mi okozta ezt a változász és hogy segithetnék neki? köszönöm
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Véleményem szerint leválàsi szorongás állhat a kisfia szorongásának a hátterében! Mindenképp érdemes lenne egy személyes konzultációt tartanunk, ahol részletesen át tudjuk beszélni egyrészt a fejlődés történetét a kiasfiának, másrészt annak megfelelően az otthoni teendőket a probléma kiküszöbölése céljából. Ha gondolja keressen meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177


Üdv.:
Balogh Andrea2014. 01. 17. 12:155 / 5 olvasói értékelés

Kérdeznél a szakértőtől?

Tedd fel kérdésedet – a szakértőnk igyekszik válaszolni.