Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
A segítségét kérném. Nem tudom, hogy túlaggódom-e ezt a problémát, vagy ez ilyen korban természetes jelenség. 4,5 éves a kislányom. Az apukájával soha nem éltem együtt. Kb. fél éve új párom van, akihez odaköltöztünk. Nagyon szeretik egymást, már-már apukájának tekinti.
Az édesapjával tartjuk a kapcsolatot. 2-3 hetente el is viszi magával az új családjához ahol még 2 másik kisgyermek is van. Születése óta többen is vigyáztak rá (nagyszülők, apa is), soha nem volt semmi probléma.
Kb 1-1,5 hónapja sajnos valami megváltozott.Lányom nem hajlandó másnál aludni. Raplizik, toporzékol, sír. Ha valakinél ott alszik, akkor este nem lehet vele bírni. Telefonon felhívat engem, és sír a telefonban, hogy nagyon szeret, hiányzom neki, nagyon keveset van velem. Ezt hangoztatja egyfolytában.
Ma is meg volt beszélve, hogy a nagymamánál alszik 2 napot, mert dolgozom. A párom vitte oda, de majdnem lerángatta a nadrágját, hogy ne hagyja ott, meg azt mondta, biztos nem szeretjük őt, hogy ott hagyjuk.
Nem értem a viselkedését. Nagyon figyelek rá, hogy kettesben is töltsünk el együtt időt. Van időszak mikor kevesebbet tudok vele lenni a munkám miatt, de ez idáig nem okozott gondot.
Nem tudom mi tévő legyek. Lehet, az apja családtagjai mondtak neki valamit, amitől elbizonytalanodott? Nem hinném, hogy egy 4 éves gyermeknek ilyen dolgok eszébe jutnának, csak ha a szájába nem adják ezeket a mondatokat. Vagy nem gondolom jól? Nagyon jó a kapcsolatom a lányommal, de most nem tudom, hogy hogyan kezeljem ezt a helyzetet.
Várom válaszát.
Köszönöm
Egy kétségbeesett anyuka
A segítségét kérném. Nem tudom, hogy túlaggódom-e ezt a problémát, vagy ez ilyen korban természetes jelenség. 4,5 éves a kislányom. Az apukájával soha nem éltem együtt. Kb. fél éve új párom van, akihez odaköltöztünk. Nagyon szeretik egymást, már-már apukájának tekinti.
Az édesapjával tartjuk a kapcsolatot. 2-3 hetente el is viszi magával az új családjához ahol még 2 másik kisgyermek is van. Születése óta többen is vigyáztak rá (nagyszülők, apa is), soha nem volt semmi probléma.
Kb 1-1,5 hónapja sajnos valami megváltozott.Lányom nem hajlandó másnál aludni. Raplizik, toporzékol, sír. Ha valakinél ott alszik, akkor este nem lehet vele bírni. Telefonon felhívat engem, és sír a telefonban, hogy nagyon szeret, hiányzom neki, nagyon keveset van velem. Ezt hangoztatja egyfolytában.
Ma is meg volt beszélve, hogy a nagymamánál alszik 2 napot, mert dolgozom. A párom vitte oda, de majdnem lerángatta a nadrágját, hogy ne hagyja ott, meg azt mondta, biztos nem szeretjük őt, hogy ott hagyjuk.
Nem értem a viselkedését. Nagyon figyelek rá, hogy kettesben is töltsünk el együtt időt. Van időszak mikor kevesebbet tudok vele lenni a munkám miatt, de ez idáig nem okozott gondot.
Nem tudom mi tévő legyek. Lehet, az apja családtagjai mondtak neki valamit, amitől elbizonytalanodott? Nem hinném, hogy egy 4 éves gyermeknek ilyen dolgok eszébe jutnának, csak ha a szájába nem adják ezeket a mondatokat. Vagy nem gondolom jól? Nagyon jó a kapcsolatom a lányommal, de most nem tudom, hogy hogyan kezeljem ezt a helyzetet.
Várom válaszát.
Köszönöm
Egy kétségbeesett anyuka
Szakértői válasz
Kedves anyuka!
Én inkább leválàsi szorongást, biztonságérzet sérülését látom a háttérben, amely természetesen összefüggésben van a kislánya önértékelésével is! Azt gondolom h ha tovább tart ez az állapot, érdemes lenne minél előbb vele szakemberhez fordulni. Ha gondolja én is szívesen segíthetek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
Én inkább leválàsi szorongást, biztonságérzet sérülését látom a háttérben, amely természetesen összefüggésben van a kislánya önértékelésével is! Azt gondolom h ha tovább tart ez az állapot, érdemes lenne minél előbb vele szakemberhez fordulni. Ha gondolja én is szívesen segíthetek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.: