Balogh Andrea

Balogh Andrea

Gyerekpszichológus
Kedves Kérdezők! Csak a 4-30 év közötti korosztályban előforduló pszichés zavarokkal forduljanak hozzám!

← Összes kérdés

Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
A segítségét szeretném kérni 8 éves (egyke) fiammal kapcsolatban. A gyerek kiváló tanuló részt vesz szinte minden közösségi programban. Igazi csapatjátékos. A gond most a 2. osztályban kezdődött nála. El kezdett - főleg velem- szemtelenül viselkedni (visszafelesel, belevág a szavamba). Ha ezt szóvá teszem, hogy "nem szabad így viselkedni", "hallgasd meg anyát, kérlek!", általában szemtelenül kinevet és szinte semmibe vesz, ronda kifejezéseket használ. Esetleg ígéretet kapok rá, hogy nem fog szemtelenkedni, de legközelebb újra folytatja. Az utóbbi időben már az apjánál is elkezdte, de ő még tudja kezelni rászólással, büntetéssel a dolgot.
A legjobb barátjától (aki egyben az osztálytársa) tudtuk meg, hogy sajnos az iskolában is egyre több gond van a fiammal. Ezt a magatartásjegyei is tükrözik. Az utóbbi időben többször kapott 3-ast magatartásból. A kérdésre, hogy miért kapott 3-ast, általában kiszínezve adja elő a történeteket, saját magát, mint áldozatot beállítva. (pl. pont akkor nézett oda a tanító néni, amikor súgtam valamit a mellettem álló fülébe).
Van egy évet ismétlő, égető rossz lány osztálytársuk, aki folyamatosan piszkálja, húzza a fiamat. Pl. olyanokkal, hogy van egy tó a környékünkön és arra jönnek hazafelé az iskolából és ez a kislány egyik nap folyamatosan piszkálta a fiamat, hogy "Lúzer vagy, mert nem mersz a tó jegére rámenni!" Egy darabig tűrte a fiam, aztán lemászott a tóhoz és majdnem beszakadt alatta a jég, a haverja alig tudta onnan kihúzni.... Ez sajnos nem az első eset.
Az a furcsa az egészben, hogy miért mindig az én gyerekem keveredik bele ilyen ügyekbe? Itthon rendezett légkör van megteremtve, nincsenek anyagi gondjaink és próbálunk mindent megbeszélni vele.
A fiam nagyon közösségi ember, kiváló tanuló, de félek, hogy a magatartásával és a felénk irányuló egyre szemtelenebb viselkedésével megindult a lejtőn lefelé.
Még annyit szeretnék leírni, hogy sajnos napi 10-12 órát vagyok távol a munkám miatt, legtöbbször hétvégén van időm a gyerekkel jobban beszélgetni (feltéve, ha közlékeny). Férjemmel sajnos nem egy nevelési elven vagyunk én már régebben is sokkal erősebben fogtam volna a gyereket. Férjem nem következetes, ha kiszabunk egy büntetést (pl. megvonjuk a számítógépet egy bizonyos időre) és a gyerek másnap 3 darab 5-össel hazaállít, simán törli a büntetést és mehet a számítógéphez a gyerek. Ilyenkor sokszor nagyon szemtelen, több esetben még a nyelvét is kinyújtja felém, mintha azt akarná jelezni, hogy "Látod, én nyertem, apa nekem adott igazat!".
Szeretném a tanácsát kérni, mit tudok tenni. Merre induljak el.
Felvetődött bennem a nevelési tanácsadó (esetleg iskolai pszichológus felkeresése), de a párom teljesen elzárkózik, szerinte nem olyan súlyos a gond. Én félek, hogy így egyedül nem tudom megváltoztatni ezt a fajta viselkedést.
Kérem sürgősen a válaszát, hátha az Ön soraival tudok a férjemre hatni.
Nagyon szépen köszönöm előre is!
Üdvözlettel:
egy aggódó anyuka
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Azt gondolom, hogy a gyerekek csak jól meghatározott/felépített keretrendszerben tudnak egészségesen fejlődni érzelmileg. Szóval teljesen megértem az aggodalmát, én mindenképpen javasolnék önöknek egy szülőkonzultációt, ahol részletesen át tudjuk beszélni a teendőket. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 03. 10. 17:01Még nincs értékelés

Kérdeznél a szakértőtől?

Tedd fel kérdésedet – a szakértőnk igyekszik válaszolni.

Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást.