Balogh Andrea

Balogh Andrea

Gyerekpszichológus
Kedves Kérdezők! Csak a 4-30 év közötti korosztályban előforduló pszichés zavarokkal forduljanak hozzám!

Kérdezz-felelek

Böngéssz a korábbi kérdések és szakértői válaszok között.

4 kérdés ezen a lapon · összesen 4

2014. 10. 07.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Doktornő! Két gyermekes anyuka vagyok. Júliusba kistestvér érkezett a családunkban és a nagyobbik gyermekem viselkedése azóta megváltozott. Látszólag a kistestvérét szereti, de velem szemben mérges, dühösnek tűnik. Nem igazán tudom kezelni a kitöréseit, kiabál, üvölt velem, de csak velem apával nem. Nem igazán fogad szót nekem, ha Apa is itthon van. Kistestvér érkezése zavarhatja ennyire vagy mi lehet a gond? Esetleg forduljunk orvoshoz vele?
Válaszát előre is köszönöm szépen.
Üdvözlettel:
Koltai-G. Zsuzsa
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Nagy valószínűséggel testvérféltékenység, elengedési probléma, szorongás áll a kisfia viselkedésének a hátterében, amit célszerű lenne minél előbb gyermekpszichológus segítségével kezelni. Ha gondolja én is szívesen segítek önöknek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2014. 10. 07. 08:38Még nincs értékelés
2012. 10. 16.⧉
Olvasói kérdés

Szia Andrea!

A fiam most kezdte az iskolát.A reggeli elválások nagyon nehezek..szinte mindig sír...napközben már nincs gond..teszi a dolgát és szereti a sulit.Minden reggel többször is elmondja nekünk,h a szívében élünk...és hogy ugye hamar eltelik a mai nap is....ezt a suli bejáratánál is megkérdi tőlem még vagy háromszor.
Szokása még,h indulás elött még vagy kétszer megnézi az órarendjét...elbúcsúzik a hörcsögétől vagy 3szor...
Olyan érzésem is van,h fél attól nem megy érte senki délután a sulihoz....pedig ilyen soha nem volt óvis korában sem..mindig pontosan ott voltunk....vagy ma is megkérdezte, h a macija...akit most pár hete elővett..itt lesz-e még délután amikor hazaér.
Érzéseim szerint szorong olyan dolgok miatt melyek még megsem történtek!

Mi lehet a gond?

Köszönettel:Barna Attila

Szakértői válasz

Kedves apuka!

Az ön által leírtak alapján leválási szorongás és a biztonságérzet megingása áll a háttérben, amely ha hosszú időn keresztül fennmarad, különböző szélsőséges viselkedéseket eredményezhet, vagy viselkedésbeli regresszió alakul ki. Ha gondolja keressenek meg, megnézem a kisfiát és segítek a feldolgozásban. Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea2012. 10. 16. 06:42Még nincs értékelés
2012. 06. 21.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Van egy 7 éves kisfiam szinte minden nap sírva megyünk az oviba vegyes csoportba jár barátjai is vannak mégis mindig azt mondja nem akarok oviba menni.Szeptemberbe kezdjük az iskolát már előre félek,hogy ki fogják csúfolni a gyerekek.A másik nagy problémám,hogy két osztály indul az én kisfiam egyedül került az 1.b. osztályba a barátjai mind a másik osztályba kerültek.Próbáltam beszélni az iskola vezetőséggel de nem hajlandóak át tenni,arra hivatkoznak,hogy a differ tesztje jó lett és muszáj a másik osztályba is a jó képességű gyerek.Segítségét kérném mit tegyek probléma,hogy a gyermekem 7 évesen még mindig sír?Mi lesz vele teljesen idegen környezetben barátok nélkül?Segítségét előre is köszönöm.
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Az, h az ön kisfia 7 évesen még mindig sírva megy az oviba azt jelzi számomra, h érzelmi leválási probléma lehet a háttérben, ami gátolja őt abban, h egy következő fejlődési szakaszba lépjen. Érdemes lenne ezt minél előbb megvizsgálni és kezelni, még mielőtt iskolába kerül. Ha gondolja keressen meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 06. 21. 17:50Még nincs értékelés
2010. 10. 18.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Balogh Andrea!

2,5 éves kislányom bölcsödébe jár, már lassan egy éve, koraszülött de nagyon szépen fejlődik minden téren.
A bölcsödében kedves, aranyos, mindent megeszik, szófogadó.
Itthon teljes ellentét, nem fogad szót mintha meg sem hallaná, verekszik, jobbára engem bánt, ha elveszek tőle valamit vagy egyszerűen csak úgy, belémmar, és mérgesen jön felém hogy megüssök, vagy húzza a hajam stb.
Próbálkozunk "büntetni", szobájába küldjük be, de olyankor nagyon sír, megesik az ember szíve.
De ez nem normális dolog, hogy néha egy angyal néha meg kis vadorzó.
Sokszor összeveszünk emiatt a férjemmel, hogy szófogadatlan és elvinni sem tudjuk sehova, mert máshol sem fogad szót csak hisztizik.
Mit lehet ilyenkor tenni?!
Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel:Edit
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Elsősorban tudnia kell h én nagyon bölcsőde ellenes vok, legfőképpen azért mert 3 éves kor alatt a gyermekek a szülőktől való elválást traumaként élik meg és ez a későbbiekben komoly viselkedésbeli változásokat hoz felszínre, mint azt az önök példája is mutatja! Természetesen megértem h a szükség nagy úr, és néha nincs más választás, ebben az esetben viszont úgy kell megélni a gyerekkel együtt töltött időt, h az minél intenzívebb legyen, és a gyerek továbbra is biztonságban érezze magát a szüleivel. Sok türelmet és kitartást önöknek, ha még bármi kérdése van nyugodtan hívjon fel telefonon és részletesen elmondom a teendőket. Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2010. 10. 18. 18:24Még nincs értékelés

Kérdeznél a szakértőtől?

Tedd fel kérdésedet – a szakértőnk igyekszik válaszolni.