Gyakorlott nyaralók már kívülről fújják a listát. Mégis, kisgyermekkel nem árt jó előre eltervezni, hol töltjük a nyarat, mit viszünk magunkkal, és mi az amire oda kell figyelni. Belföldi út esetén egyszerűbb a helyzet, könnyebben találhatunk baba- és családbarát szálláshelyeket, külföldön azonban, ha nem vittünk magunkkal mindent, nehezebb az egyes árucikkek beszerzése. Gondolnunk kell a gyermekek étkezésére is.
A tőlünk keletebbre fekvő országok többségének konyhája a gyermekek számára szinte ehetetlen menüt takar. Gondoljunk csak a kínai, erős ételekre, vagy az indiai, fél kiló sáfránnyal megbolondított csirkére. Ha magunk szeretnénk megoldani az étkezést, érdemesebb apartmant választani, ha azonban az éttermet választjuk, fontos áttekinteni a cél ország szakácskönyvét, így már gyakorlottan választhatunk gyermekeink számára is ehető ételeket.
Ha az anyuka még szoptatja gyermekét, kevesebb problémája akad a gyermek étkeztetésével. Szerencsére ma már a reptereken is létezik olyan, kisebb szoba, melyben az anyuka nyugodtan megetetheti gyermekét, vagy bepelenkázhatja. Érdemes beszerezni egy hordozókendőt, mely több funkciót is elláthat. Először is, a szülők nyugodtan ellátogathatnak múzeumba, kirándulhatnak, a mobilitásban nem akadályozza őket a babakocsi. Másodsorban azonban szoptatás alkalmával is hasznos segítség lehet a kendő, mely mögé "el lehet bújni".
A legnehezebb dolguk talán azoknak a szülőknek van, akik bölcsődés korú gyermekkel utaznak. A nagyobbacska gyermekeket már elég nehéz lenne háton cipelni, a hosszú, megterhelő kirándulásokat, egész napos városnézéseket azonban nem minden apróság szereti - és bírja energiával. Mindenképpen érdemes olyan programokat szervezni, melynek során a gyermek is kipihenheti magát.
Amit érdemes betartani:
· Ha külföldre utazunk, mindig nézzünk utána, milyen védőoltásokra lehet szükség, és milyen veszélyek leselkedhetnek egy gyermekre (pl. nem javasolt a csapvíz fogyasztása, egyes ételek minősége kifogásolható).
· Mindig legyen kéznél ital, lehetőleg szénsav- és cukormentes, ami jól oltja a szomjat.
· Sebtapasz, lázmérő mindig legyen a gyermekkel utazóknál.
· Ha autóval utazunk, és a gyermek gyomra nem bírja a közlekedési eszközöket, utazás előtt kérjünk a gyermek orvosától, vagy gyógyszerésztől megfelelő hányáscsillapítót.
· Hosszú út esetén érdemes pihenőket beiktatni, főleg meleg időben.
· Ha gyermekkel utazunk, soha ne kapcsoljuk nagy fokozatra a klímát. Helyette rakjunk vizes kendőt a nyakára, csuklójára (felnőtteknél is kiváló), s lehetőség szerint árnyékoljuk le a gyermek oldalán lévő ablakot.
· Mindig tartsunk magunknál megfelelő faktorszámú napolajat.
· Kisgyermekkel délelőtt, vagy késő délután napozzunk, óvva őt a közvetlen, erős napfénytől.
Mi külföldön élünk, elég messze Magyarországtól. Kisfiammal, aki még csak 4 hónapos, a szüleim személyesen még nem találkoztak. Most készülünk hazautazni, hogy végre ők is a karukba zárhassák. Talán várnom kéne, mikorra elég nagy lesz? És ugyan mikor lesz elég nagy? Nekünk majd' két napba telik, mire Magyarországra érünk, ez egy felnőttnek is elég megterhelő, de hidd el, egy kisgyereknek valamivel könnyebb.
Mi már bevállaltunk néhány kisebb utazást, részben tapasztalatszerzés miatt is, és azt kell mondanom, ezek az utazások könnyebbek voltak, mint vártam. Több órás autóutunk is volt (rengeteg megállással) és repültünk is. Ez utóbbi sokkal simább volt, mint az autóút.
Szóval el azokkal az éles karmokkal, minden csak előrelátás és szervezés kérdése.
Az viszont igaz, hogy lázmérő, lázcsillapító kúp, fájdalomcsillapító, sebtapasz mindig volt nálunk. Vagyis inkább 1 fél patika...
Többször ültünk repülőre, tettünk meg hosszabb autóutakat és elég zökkenőmentesen zajlott mind.
Kisfiam nem a sírós fajta, hozzá van szokva, hogy jövünk-megyünk. Természetesen megvannak a szabályok: autózáskor legyen enni-innivaló, rendszeresen meg kell állni, hogy megmozgassuk magunkat (de ez a felnőttekre is igaznak kéne lennie). Mindig van nálam mazsola, amiből majszolhat (cukortartalmú édességet nem ehet).
Az autóban, illetve a repülőn sokat szokott aludni.
Babakocsit nem használunk, hozzá van szokva a sok gyalogláshoz, futkározáshoz. Szereti, ha erdőben kirándulunk és csak ritkán kell felvenni.
Éttermekben jól viselkedik, szereti megcsodálni az embereket és egyértelműen vidám, kiegyensúlyozott gyerek. Azt eszi, amit mi, így az étkeztetéséből sem kell nagy ügyet csinálni. Főleg, hogy szereti a gyümölcsöket, zöldségeket, a húst, halat.
Legutóbbi 5 napos utunkra, melyet repülővel és autóval tettünk meg, a (mosható) pelenkáin, fogkeféjén és a ruháin kívül 1 db könyvet csomagoltam neki, illetve a hátizsákos gyerekpórázát. Semmilyen hiányérzete nem volt. De nekem sem.
Nagyon ritkán volt eddig rossz tapasztalatunk, akkor sem a gyerek miatt, hanem olyan felnőttek miatt, akik a gyerekeknek még a látványát sem bírják. De ez tényleg elenyésző.
.jpg){kind=small}
