Az endometriózis egy ismeretlen eredetű, krónikus nőgyógyászati betegség, melynek diagnosztizálása a szakirodalom szerint világszerte átlagosan hét évet vesz igénybe. Magyarországon ez négy év; Nagy Britanniában és az Egyesült Államokban kétszer ennyi idő – nyolc, illetve kilenc év.
Endometriózis esetén a méh nyálkahártyájához (endometrium) hasonló sejtek jelennek meg a méhen kívül is, például a kismedencében, a tüdőben, a rekeszizmon, a májon vagy a hasüregben. Míg a peteérés után a megvastagodott endometrium a méhből havonta távozik a menstruáció során, addig más szervekből ez nem tud kiürülni, felhalmozódva pedig összenövéseket és hegesedést okoz.
A betegség fő tünetei a kismedencei fájdalom, a fájdalmas menstruáció, derékfájdalom, fáradtságérzet és gyakori tünet a szexuális együttlétek során tapasztalt kellemetlenség. A legsúlyosabb esetekben pedig meddőséghez is vezethet.
„Sajnos a betegség kezdeti szakaszában jelenleg csak laparoszkópiával (kis lyukakat vágva az alhason egy vékony csőre erősített kamerával vizsgálják a kismedencét) lehet megállapítani, hogy valakinek endometriózisa van-e. A betegtörténet és az ultrahang eredmények ugyan már megalapozhatják a gyanút, de a biztos diagnózishoz ez a drága és kellemetlen vizsgálat szükséges” – mondja dr. Bokor Attila egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján működő Minimál Invazív Sebészeti Osztály vezetője.
Ezért a Semmelweis Egyetem kutatói arra kérik a fogamzóképes nőket Európa-szerte, hogy egy évig havi rendszerességgel töltsenek ki egy anonim kérdőívet a Lucy mobil alkalmazáson keresztül. A szakemberek azt remélik, hogy így első kézből gyűjthetnek az endometriózis tüneteire vonatkozó önbevallásos adatokat az érintettektől. Emellett szociodemográfiai, mentális és fizikai egészségügyi információkra, valamint étrendi és egyéb életmódbeli tényezőkre is rákérdeznek, hogy gyorsabbá tegyék az endometriózis felismerését, és új, célzott kezelési lehetőségeket dolgozzanak ki.
“Tízezer endometriózisban szenvedő és tízezer egészséges résztvevőre van szükségünk a minél pontosabb eredmény eléréséhez, de bizakodók vagyunk, ugyanis a Lucy applikáció már egész Európában elérhető nemcsak magyarul, hanem angolul, dánul, franciául, németül, olaszul és svédül is.
Kulcsfontosságú, hogy aki feliratkozik, minden hónapban szánjon pár percet a kérdőív kitöltésére, hogy követni tudjuk az állapotukat, és a már diagnosztizált pácienseknél a betegség fejlődését is”
– magyarázza dr. Balogh Dóra, a Semmelweis Egyetem tudományos munkatársa.
Az endometriózisnak három fő típusa van: a petefészket, a hashártyát érintő (felszíni) és a mélyen infiltráló, mely több szervre is kiterjedhet.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik."Szeretnénk olyan közös jellemvonásokat találni, melyek meghatározzák, hogy az endometriózis melyik formája alakul ki egy-egy páciensnél. Hipotézisünk szerint például a túlzott telített zsír-, vöröshús- és finomított cukor-fogyasztás negatívan befolyásolhatják a betegség fejlődését”
– teszi hozzá dr. Bokor Attila.
Az adatokat a svéd KTH Műszaki Egyetem és a Rigai Műszaki Egyetem szakemberei elemzik majd mesterséges intelligencia és gépi tanulás módszerével.
A Lucy alkalmazáson keresztül történő adatgyűjtés az úgynevezett Finding Endometriosis using Machine Learning (FEMaLe) multidiszciplináris kutatási program része. A Horizon 2020 projekt a dán Aarhus Egyetem koordinálásában európai szakemberek és intézetek bevonásával zajlik, és az endometriózis területén az eddigi egyik legnagyobb kutatási költségvetést, 6 millió eurót tudhat maga mögött. Világviszonylatban ez az eddigi legátfogóbb endometriózis-projekt, mely a betegség minden aspektusára kiterjed.
„Egy nemrégiben megjelent kutatásunk bizonyította, hogy az endometriózisnak és más krónikus fájdalommal járó gyulladásos betegségeknek közös genetikai háttere lehet. A FEMaLe projekt keretében zajló Lucy adatgyűjtés megerősítheti az eredményeinket, és hozzásegíthet a kórkép genetikai és klinikai aspektusainak jobb megértéséhez” – fejti ki dr. Christian Becker, az Oxfordi Egyetem Endometriózis Gondozási Központjának (Oxford Endometriosis Care Centre) társigazgatója.
„A tízből egy nőt érintő endometriózis jelentős társadalmi kihívást jelent, a betegségben szenvedők egészségügyi ellátásának költségei például megháromszorozódnak az egészségesekéhez képest. A betegség korlátozhatja a páciensek munkavégzési képességét, társadalmi életüket és kapcsolataikat, illetve negatív hatással lehet mentális egészségükre – a legsúlyosabb esetekben pedig akár meddőséghez is vezethet. Ezért a FEMaLe legfontosabb küldetése, hogy csökkentse a diagnózishoz szükséges időt, új kezelési lehetőségeket tárjon fel, és segítsen javítani a betegségben szenvedő világszerte körülbelül 190 millió nő életminőségét” – magyarázza Ulrik Bak Kirk, az Aarhus Egyetem vezető tanácsadója és a projekt koordinátora.
A FEMaLe-kutatás 2021-ben kezdődött és 2024-ig tart.
A kutatáshoz itt lehet feliratkozni: https://hellolucy.app/hu, illetve az alkalmazás a Google Play-ből és az Apple Store-ból is letölthető. A profil létrehozása után, az endometriózis kérdőívek egy felugró ablakban jelennek meg.
A FEMaLe konzorcium magyarországi partnere az “Együtt Könnyebb” Női Egészségért Alapítvány is.
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem; Christian Becker; Peter Lübben; Envato Elements
Korábban ezen a honlapon a szokatlan kérdést kaptam egyik kedves kétségbeesett olvasómtól:„A következő szokatlan problémámmal kapcsolatban szeretnék Öntől segítséget kérni. 43 éves nő vagyok és immár negyedszerre diagnosztizáltak nálam spontán légmellet ”ptx-et”. (pneumothorax vagyis légmell) Egy éven belül hármat, most állok a 3. műtét előtt. Mind a négy alkalommal a ptx a menstruációs ciklusban jött elő. Tüdőgyógyász és mellkas sebész orvosaim szerint nincs összefüggés.”
Pedig van!
A katameniális szó görög eredetű és jelentése „havonkénti”. A katameniális pneumothorax kifejezést 1972-ben használták először a szakirodalomban, bár a jelenséget már évtizedekkel korábban leírták. A katamenialis pneumothorax (ptx) egy kizárólag nőket érintő, ritka állapot. A ptx, az összeesett (kollabált) tüdő orvosi megnevezése, amely állapot során levegő szorul a tüdőt körülvevő térbe, a tüdők összeesését okozva. A katameniális ptx-ben szenvedő nőknek visszatérő epizódjaik, rosszullétei vannak, melyek 72 órával a menstruáció kezdete előtt vagy után jelentkeznek. A katameniális ptx pontos oka ismeretlen, de számos elmélet létezik ezzel kapcsolatban. Bizonyos esetek az endometriális szövet abnormális méhen kívüli megjelenésével (endometriózis) függnek össze, bár az összefüggés pontos természete ismeretlen.
Fontosabb tünetei:
A katameniális pneumothorax tünetei és súlyossága epizódonként és személyenként is változóak lehetnek. Az érintett nők többségében a jobb tüdő az érintett. A ptx esetén fellépő tünetek lehetnek havonta jelentkező mellkasi fájdalom, amely a lapockacsontba sugárzik, a légzés rövidülése vagy légzési nehézség (dyspnoe), szédülés, fáradtság és száraz köhögés. Néhányan a belégzést kísérő „recsegő” hangról számolnak be az epizódok során. A mellkasi fájdalom sokszor igen súlyos, és az állapot gyakran igényel azonnali orvosi ellátást. (1. ábra)
1. ábra
2.ábra A PTX formái
Okok:
A katameniális ptx pontos oka nem ismert. Számos különböző elmélet született, beleértve metasztatikus (áttétképző), hormonális, illetve anatómiai rendellenességeket. Az is lehetséges, hogy a katameniális ptx különböző eseteinek különböző okai vannak (2.ábra). A „metasztatikus modell” szerint a betegség oka, hogy az endometriális méhnyálkahártya) szövet (endometrium) abnormális elvándorlása a méh belső felszínéről a test más területeire, például a rekeszizomba vagy a mellüreg falát és a tüdőt bélelő membránréteg közé (a pleurális térbe). Ha az endometriális szövet a méhen kívül is megtalálható, az endometriosis kifejezést használjuk. A katameniális ptx sokszor jár együtt endometriosissal. Az endometriosis apró lyukakat vagy nyílásokat okozhat a rekeszizomban, amely levegő és folyadék beáramlását teszi lehetővé a mellkasba, ezt az állapotot nevezzük „ mellkasi (thoracalis) endometriózisnak. A hormonális modell szerint a kutatók úgy vélik, hogy egy prostaglandin F2 nevű hormon, melynek szintje az ovuláció során megemelkedik, összehúzódást (konstrikciót) vált ki a tüdő apró csövecskéiben (a bronchiolusokban). A bronchioláris szűkület következtében a tüdő léghólyagocskái (alveolusok) megrepednek, ami lehetővé teszi, hogy levegő szoruljon benn a pleurális térben. Néhány kutató arra gyanakszik, hogy a menstruációs ciklust kísérő hormonális változások a bullák megrepedését okozhatják, ami pneumothoraxot eredményez.
A katemeniális ptx a reproduktív korban lévő nőket érint, leggyakrabban harmincas, negyvenes éveikben járókat. Sok kutató szerint a katameniális ptx gyakran nem, vagy rosszul diagnosztizálják (miként kedves betegünk esetében is történt!), ami megnehezíti, hogy meghatározzák az előfordulás gyakoriságát a teljes népességben. A katameniális ptx diagnózisát részletes anamnézis és a jellemző tünetek mélyreható klinikai értékelése és meghatározása alapján állítják fel (ismételt ptx-s epizódok a menstruáció kezdetével összefüggésben). Sokféle vizsgálatot végeznek, hogy kizárják az egyéb állapotok lehetőségét, és meghatározzuk a kísérő állapotokat, mint a mellkasi vagy kismedencei endometriózist vagy a rekeszizom sérüléseit. A diagnózist segítheti egy minimálisan invazív beavatkozás, a „videoasszisztált thoracoszkópia (VATS)”. A VATS folyamán egy 1 cm-es merev csövet (a thoracoszkópot) a végén egy kis száloptikás kamerával egy kis bemetszésen át a mellkasba juttatnak. Ez lehetővé teszi az orvosok számára a tüdő, a mellüreg és a rekeszizom vizsgálatát.
A mielőbbi diagnózis fontos, gyakran életmentő!
Kezelés
Mind sebészeti, mind hormonális terápia együtt vagy külön-külön is szóba jöhet a katameniális ptx kezelésében. A specifikus terápia függhet a ptx pontos okától, az érintett személy életkorától és általános állapotától, személyes preferenciáktól és/vagy egyéb faktoroktól.
A sebészeti beavatkozás segíthet eltávolítani a gyanított endometriális szövet területeket a tüdőből, illetve korrigálhatja a rekeszizom sérüléseit vagy nyílásait. Vegyi anyagokkal vagy gyógyszerekkel a pleura (a tüdő és a mellkasfal membrán rétege) két rétegének gyulladását idézhetünl elő. Ez a gyulladás a pleurák összetapadását (adhézió) idézi elő, megszüntetve a pleurális teret. Egy másik, bizonyos esetekben használt műtéti eljárásban egy speciális anyagból készült hálót használnak. Ebben az eljárásban hálót helyeznek a rekeszizom fölé, hogy minden apró nyílást lezárjanak, ami a műtét során szabadon maradhatott. A háló idővel felszívódik, és a visszamaradó hegszövet lezárja a megmaradt nyílásokat a rekeszizomban Hormonális terápiát is alkalmazhatnak a katameniális ptx-ban, rendszerint, mint kísérő terápiát a sebészeti eljárás mellé. Az un. GnRh (gonadotropin releasing) hormon agonisták olyan szerek, amelyek meggátolják az ovulációt, peteérét és más hormonok, beleértve az ösztrogént és progeszteront, termelését is. Ezeket a gyógyszereket általában endometriózisban szenvedők kezelésére alkalmazzák, de sajátos módon hatásosak voltak olyan katameniális ptx esetekben is, ahol endometriózis nem volt kimutatható.
.jpg){kind=small}
