Egy átlagos terápiás napnak indult, végül rendőrségi ügy lett belőle. A beszámolók szerint az eset az Egyesült Államokban, az arizonai Peoriában működő Soar Autism Centerben történt. Az érintett kisfiú 5 éves, autista és nem beszélő, ezért a családja számára különösen nagy félelmet jelentett, hogy ha baj éri, ő maga nem tudja szavakkal elmondani, mi történt vele.
A helyi sajtó bírósági iratokra és rendőrségi információkra hivatkozva azt írta, hogy az érintett terapeuta, a 42 éves Adolfo Salas, a központban master registered behavioral technician munkakörben dolgozott. A férfit gyermekbántalmazás és kiskorú sérelmére elkövetett súlyos testi sértés gyanújával tartóztatták le.
A kamera lett a gyermek hangja
A történet azért kapott különösen nagy visszhangot, mert a helyiségben működött biztonsági kamera. A bírósági iratok alapján a felvételen az látható, hogy a síró kisfiú a földről szemetet szed fel, majd egy kukába teszi. Salas mellette térdel, később feláll, és a beszámolók szerint a jobb lábát a gyermek feje irányába lendíti. A rendőrségi leírás szerint a gyermek ezután hangosan sírni kezdett.
Salas később azt mondta egy munkatársának, hogy véletlenül rúgta arcon a gyereket, mert egy széket akart arrébb rúgni. A KTAR helyi híroldala ugyanakkor azt írta: Peoria rendőrségének egyik munkatársa szerint a felvétel mást sugall, mint a véletlen balesetről szóló magyarázat. A beszámolók szerint a kisfiú az eset után érzelmi krízisbe került, sírt, tárgyakat dobott, Salas pedig később a falhoz szorította őt.
A gyermeket kórházba vitték, ahol a bal szeme alatti kisebb zúzódást kezelték. A család a hírek szerint másnap, az intézmény vezetőivel tartott megbeszélésen értesült az esetről. A Facebookon terjedő poszt szerint a nagymama összetört, amikor meglátta a biztonsági kamera felvételét az unokájáról.
Miért különösen megrázó ez a szülőknek?
Az ügyész a bíróságon arról beszélt, hogy a videófelvétel nélkül a gyermeknek nem lett volna módja elmondani, mi történt vele. Ez a mondat minden olyan család számára fájdalmasan ismerős lehet, ahol nem beszélő vagy nehezen kommunikáló gyermeket nevelnek.
Egy autista, nem beszélő gyerek sokszor a viselkedésével, a testével, az alvása vagy étvágya változásával üzen. Ha hirtelen félni kezd egy helytől, ha ellenáll egy korábban megszokott fejlesztésnek, ha sérülésekkel érkezik haza, vagy látványosan megváltozik a viselkedése, a szülőnek joga van kérdezni, dokumentálni és válaszokat kérni.
Mit közölt az intézmény?
A Soar Autism Center a helyi beszámolók szerint azt közölte a családokkal, hogy zéró toleranciát alkalmaz minden olyan viselkedéssel szemben, amely veszélyezteti a rájuk bízott gyerekek biztonságát vagy jóllétét. Az intézmény szerint értesítették a rendőrséget, belső vizsgálatot indítottak, és az alkalmazottat elbocsátották.
A rendőrség egyik megszólalója szerint a központ helyesen járt el, amikor jelentette az esetet, és az ügy elszigetelt esetnek tűnik. A szülőkben mégis jogosan merülhet fel a kérdés: ki figyeli a terápiás szobákat, hogyan avatkoznak be krízishelyzetben, és milyen gyorsan értesítik a családot, ha egy gyermekkel baj történik?
Az arizonai ügyben a büntetőeljárás még folyamatban van, Salast a vádak alapján megilleti az ártatlanság vélelme. A család számára azonban már most valóságos a trauma: egy olyan gyerekről van szó, akinek a biztonságát felnőttekre bízták, és akinek a történetét végül egy kamera mondta el helyette.
Nyitókép: Facebook
.jpg){kind=small}
