Alig esik szó azokról az akut vagy krónikus betegekről, akiket a koronavírussal kapcsolatos intézkedések miatt küldtek haza. Családjukra marad az ápolásuk, miközben létfontosságú kezelésekhez nem jutnak hozzá.
A kórházi ágyfelszabadítás áldozatai
A 82 éves Ambrózy Józsefnét az amputálás után elfertőződött combcsonkkal küldték haza a Szent János Kórház rehabilitációs osztályáról hetekkel ezelőtt. Ahogy a lánya, Ambrózy Mária a Családinetnek elmesélte: egy hónappal a műtét után közölték velük, hogy anyukáját haza kell vinniük, hogy innentől ők ápolják tovább. A rettenetes elfertőződést akkor vették észre, amikor a kórházi személyzet megmutatta nekik, hogyan tisztítsák a sebet.
„Amikor megláttam, azt hittem elájulok. A láb amputálásakor egy csonkot képeznek, ahonnan most az elfertőződés miatt el kellett a varratokat távolítani. Így felnyitva a seb olyan volt, mint egy cápa kitátott szája, be lehetett látni a csontig, látszódott a húsa és a sárga zsírszövet.
Nekem nincs egészségügyi végzettségem, még szerencse, hogy anyu 42 évig dolgozott ápolónőként, ő maga adott nekem instrukciókat. Egyébként úgy belejöttünk a sebtisztításba, most már sokkal szebben gyógyul, mint előtte a kórházban.” – mondta el Mária.
A sebet kezdetben naponta kétszer most már csak egyszer kell kezelni hiperoxid-oldattal, betadinnal és bórsavporral. Szakszerű segítség híján a családtagok látták el – tisztították és kötözték - a nagy odafigyelést igénylő, váladékozó sebet, amely azonban így is napról-napra javult.
Karácsonykor még táncolt
A család kálváriája ez év legelején kezdődött, amikor az idős asszonyt érszűkülettel utalták be a Honvédkórházba. Ott lánya elmondása szerint három hétig „csak tologatták”, annak ellenére, hogy a papírjain egyértelműen szerepelt a végtagvesztés veszélye. Később a Mária utcai bőrklinikára szállították át, ahol olyannyira rá se néztek, hogy egyik gyermeke vette észre négy nap után, hogy édesanyja lába már lilára vált és elhalt (nekrózis) az érszűkület miatt.
„Február 16-án amputálták a lábát úgy, hogy december 24-én még táncolt! Ennek megfelelő odafigyelés mellett nem lett volna szabad bekövetkeznie.”
Az asszonyt végül a Szent János Kórházban műtötték meg, ahol lánya véleménye szerint is jó kezekbe került. A kezelőorvos valóban magas szinten végezte a munkáját, és amikor kényszerűen haza kellett őt küldeni, mindenki elmondta, hogy nekik is nagy nehézséget okoz elengedni egy ilyen állapotban lévő beteg kezét.
Az idős nő 2019 karácsonyán, amikor még táncolni is tudott
A kép felhasználását engedélyezte: Ziegler-Ambrózy Mária
A rehabilitáció és a betegnek nyújtott pszichés támogatás hiánya
Szerencsések az olyan betegek, mint Ambrózyné, akik gondoskodó családba térhetnek haza. Mária tud olyan kerekesszékes asszonyról, akire a kórházból hazatérve egyedül szakadt rá a demens férje ápolása is. Ám az alapvető fizikai gondoskodás nem pótolhatja sem a rehabilitációt, sem a pszichés támogatást.
„Édesanyámhoz a kórházban rendszeresen járt fizikoterapeuta, hogy segítse a felépülését. Ez a lehetőség most megszűnt, alkalmanként 6500 Ft-ért jár ki hozzánk egy egyébként nagyon kedves gyógytornász. A rehabilitáción pszichológus is foglalkozott a végtagvesztett betegekkel, most itt maradtunk minden lelki támogatás nélkül. Anyukám a hazaadása után napokig csak azt hajtogatta, hogy meg akarja ölni magát.” – mondja Mária, és nem érti: miért fizette édesanyja egész életében végig a társadalombiztosítást, ha most kizárólag súlyos pénzekért jut megfelelő kezelésekhez. A család számára azért különösen megterhelő mindez, mivel az edzőként dolgozó nő a járványhelyzet következtében bevétel nélkül maradt, jelenleg épp a tartalékaikat élik fel.
És nem ez az egyetlen plusz kiadásuk. Csak az asszony gyógyszerei havonta 25 ezer Ft többletkiadást jelentenek, ezen felül a lakást is át kell építeniük, hogy alkalmas legyen egy tolószékes ember számára. Mivel Ambrózynét nem lehet innentől egyedül hagyni, miután lánya újra munkába állhat, ápolónőt kell fogadni hozzá, emellett Mária most pszichológus után kutat, aki segítene édesanyjának a trauma feldolgozásában – természetesen szintén pénzért, hiába fedezné normál esetben ezt is a társadalombiztosítás.
Az orvosok már hetekkel ezelőtt figyelmeztettek
Mária és családja csak egy a hozzájuk hasonlóan jártak ezrei közül, és nem tudunk választ adni a kédéseire: miért történhetett meg mindez?
Hogyan fordulhat elő, hogy súlyos betegeket küldenek haza a kórházból, miközben üresen tátonganak a kórtermek?
Miért kell a szakápolást igénylő betegeket hozzá nem értő családtagoknak ápolni?
Mi lesz azokkal, akiket nem ápol senki?
Hogy valóban indokolja-e valaha a koronavírus-járvány, hogy súlyos betegeket vessen ki magából az egészségügyi rendszer, talán soha nem fogjuk megtudni.
Vannak, akik a tettek mögött politikai szándékot sejtenek, nekünk ezt nem tisztünk megítélni. A Magyar Orvosi Kamara azonban már hetekkel ezelőtt közleményt adott ki, amelyben figyelmeztettek az ágyfelszabadítások súlyos következményeire. Mint írták: "nagyszámú olyan beteg van, akinek az egyéb, nem koronavírushoz köthető betegsége ellátást, gondozást, gyógykezelésének folytatását igényli. Ezen betegek ellátása nagyon meglassult, megnehezedett, Így a járvány jelen szakaszában, relatív kevés fertőzött mellett a fenti problémából adódó “láthatatlan áldozatok”, járulékos károk, az ellátatlanul maradt vagy késve ellátott betegek egészségkárosodása, esetleges halála a járvány által okozott kárnál akár nagyobb jelentőségű is lehet."
Együttérzünk a családokkal, és ártatlanul is szégyenkezünk azok helyett, akik miatt ez ma Magyarországon megtörténhet.
Kapcsolódó cikkeink:
- Koronavírus: A láthatatlan áldozatok
- Nem tudnám megtenni az apámmal, hogy beadjam egy idősotthonba
- A mozgásszervrendszert ért sérülések utáni rehabilitáció - Miért járjunk gyógytornára?
- Az élni akarás csodája - a 8 éves kislány amputált lábbal is táncol
Kép: PublicDomainPictures / Pixabay
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)