Szinte mindennapra jut egy hír a klímaváltozásról, a globális felmelegedésről, ennek a Földünkre, az élővilágra gyakorolt hatásáról. Megrázó fényképek, videó-felvételek keringenek a közösségi médiában olyan állatokról, amelyek léte kerül veszélybe a környezeti változások miatt.
Ezek a képek sokkolóak, de vajon hatással vannak arra, hogy környezettudatosan viselkedjünk, vagy csak elszörnyülködünk a képeken, és élünk tovább felelőtlenül? Miért fontos az egyik embernek az, hogy odafigyeljen és csökkentse az ökológiai lábnyomát es miért hagyja hidegen a másikat? Egyáltalán mi az a környezettudatosság, és mit tehetünk azért, hogy a jövő generációja tisztelje és óvja a bolygónkat?
Különbözőek vagyunk a tekintetben, hogy hogyan viszonyulunk a környezetünkhöz. Az ember környezeti attitűdje, ami hiedelmeit, érzelmeit és viselkedéses szándékát is magában foglalja, pozitív és negatív is lehet. Aki pozitívan viszonyul a természethez, az törődik vele, óvja, értékei megtartására törekszik, míg a negatív viszonyulás a semlegességtől, a nemtörődömségtől egészen a pusztításig terjedhet.
A pozitív környezeti attitűd, a környezetvédelmi célok gondolatbeli támogatása nem jelenti azonban minden esetben azt, hogy valaki valóban tesz a környezetéért, és kész áldozatot is hozni érte. Egy érdekes magyar szociológiai kutatás rámutatott arra, a cselekvési hajlandóság több mindentől is függ, és időnként pénzkérdés is lehet.
A kutatók arra keresték a választ, hogy az emberek környezeti attitűdje mennyire esik egybe a cselekvési és fizetési hajlandóságukkal a környezetvédelem és szelektív hulladékgyűjtés esetében. A vizsgálatból az derült ki, hogy a környezetvédelmi célok támogatottsága nem feltétlenül jelenti azt, hogy azért az emberek tenni és fizetni is készek. Az eredmények szerint a lakosság 87%-a azon az állásponton van, hogy a szelektív hulladékgyűjtésnek mielőbb tért kell hódítania, de már csak 72%-uk tartja magára nézve kötelezőnek azt. Ha azonban a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése extra költségekkel jár (háztartásonként 700 forint), amelyet a használóknak kell megfizetniük, akkor a támogatottság mértéke jóval kevesebb, már csak 23 %.
Természetesen a cselekvési és fizetési hajlandóságot több dolog is befolyásolja, egyrészt a történelmi múltunkban gyökerezik, a magyar társadalom bizalmatlan és nem kellően informált. A vizsgálat szerint a fiatalok és az idősebbek kevésbé motiváltak a környezetvédelem kérdésében, míg a középkorúak és főleg a gyermekes háztartások aktívabbak, ami a jövő generáció iránti társadalmi szolidaritás jelenlétére utal.
Mi az a környezettudatosság?
Az emberek egy része nem csak gondolatban, érzéseiben viszonyul pozitívan a környezethez, hanem életét, cselekedeteit valóban átszövi a környezettudatosság.
Környezettudatosság olyan viselkedésforma, amelyek célja, „hogy az egyének cselekedeteiknek a természetes és épített környezetre gyakorolt negatív hatásait csökkentsék.” (Kollmuss és Agyeman, 2002)
Egy másik megfogalmazás szerint azokat a „szándékos és hatásos cselekedeteket takarja, amelyek az egyéni és társas igényeknek megfelelően a környezet megóvásához vezetnek.” (Corral-Verdugo, 2003)
A környezettudatos viselkedés alapja a természet tisztelete, szeretete, a természettel való közelség, környezethez tartozás érzése. A környezeti kötődés, ami egy érzelmi viszonyt feltételez. Minél közelebb érzi magát az ember a természethez, annál empatikusabb az állat- és növényvilággal, annál jobban szeretné megóvni azt. A természeti környezet az identitása részévé válik, felelősséget érez iránta, és tesz is a védelméért. A környezeti identitás ösztönzőleg hat a környezetbarát fogyasztóvá válásra is. Azáltal, hogy a természet szeretete az én része lesz, a környezetvédelem, mint globális probléma személyes problémává válik, és kihat a mindennapi viselkedésre. Egy kutatás szerint a környezeti identitás összhangban van azzal, hogy az egyén mennyire tartja az embert felsőbbrendű fajnak a növényekhez és állatokhoz képest, az emberekkel azonos jogokat tulajdonít-e nekik.
Más kutatások a környezeti kötődés kapcsán arra mutattak rá, hogy az erősebb környezeti kötődéssel bíró személyek jobban aggódnak úgy általában a környezetszennyezés, a környezeti problémák miatt, tehát valószínűleg rájuk hatással vannak, őket cselekvésre ösztönzik a világhálón keringő elrettentő képek, míg a gyengébb kötődésűek aggodalma inkább a rájuk közvetlenül ható problémák irányában mutatkozik meg.
Az ember többféle módon is tehet a környezetért: környezeti aktivistaként harcolhat, vagy a demonstrációktól távol maradva pénzbeli támogatást nyújthat olyan környezetvédelmi célok megvalósítására, amelyeket fontosnak tart. Van, aki a közéletben nem vesz részt, de nap, mint nap tesz a természet védelméért azzal, hogy környezetbarát termékeket vásárol, szelektál, minimalizálja a műanyag fogyasztását, nem szemetel, vagy nagyobb beruházásai során, például egy személygépkocsi vásárlás esetén figyelembe veszi a környezetvédelmi célokat. De környezettudatosan viselkedik az is, aki egy szervezet tagjaként például zöld házakat tervez.
Miből fakad a természet szeretetet, tisztelete?
Az óvodákban, iskolákban kiemelt cél a természetet tisztelő, óvó szemleletmód fejlesztése, de a család, ahogy oly sok mindenben, ebben is meghatározó. Könnyebben teszi magáévá a pozitív környezeti attitűdöt és viselkedik környezettudatosan az a gyermek, aki maga is olyan családban nevelkedik, ahol figyelmet fordítanak a környezetükre, annak védelmére, ami számos formában megnyilvánulhat. Vannak dolgok, mint
- a natúrkozmetikumok,
- környezetbarát tisztítószerek,
- a kevesebb adalékanyagot tartalmazó, „tisztább” forrásból származó élelmiszerek,
amelyek megvásárlása sajnos pénz kérdése is lehet, míg más lépések megtétele, mint
- a nejlonszatyrok elhagyása,
- a műanyag palackos üdítők, vizek tömeges vásárlásának, a pazarlásnak a megszüntetése,
- vagy éppen az önkéntes szemétgyűjtés,
csak rajtunk múlik.
A gyermekek számára a szülő minta, ha ő tesz a környezetéért, a gyerek is fog, hiszen ez lesz számára természetes. Minél többet kirándul, jár a család a természetben, a szabadban, annál közelebb fogja érezni magát a természethez, megtapasztalja szépségét, energiáját, vitalizáló erejét, és annál nagyobb felelősséget fog érezni érte. A szülő az estékbe is becsempészheti annak gondolatát, hogy az ember jól csak a környezetével összhangban élhet, ha időnként olyan meséket olvas gyermekének, amelyben az ember harmóniában él a természettel, érti a nyelvét, és tudja, mit kell tennie azért, hogy a természet szépségében, ajándékaiban még sokáig örömét lelhesse. Hamarosan megjelenik egy kötetnyi mese ebben a témában, addig is szeretettel ajánlom a nap lezárásához A Nap leánya című nganaszán népmesét.
Hasonló cikkeket a 7köznapi Pszichológia Facebook-oldalán olvashattok.
Felhasznált irodalom
- Konyha R. (2011). „Zöldebb” családokat – Fiatalok környezeti attitűdje. Új Pedagógiai Szemle, 2011/1-5
- Medvés D. (2012). A környezettudatosság pszichológiai meghatározói. A társas értékorientáció, a környezeti attitűdök, az észlelt jelentőség és a szokások szerepe. Debreceni Egyetem, Doktori (PHD) Értekezés
- Monostori K. és Hörich B. (2008). Környezettudatosság: attitűd vagy cselekvés? Szociológiai Szemle, 2008/2, 57-86.
- Piskóti M. A környezeti kötődés meghatározása és kapcsolata a környezeti attitűddel, mérési megfontolások.
Kapcsolódó cikkeink:
- Gyermekeink környezettudatosságra nevelése apró lépésekben - Ölelem a fát!
- Környezettudatosabbnak mutatjuk magunkat, mint amilyenek a valóságban vagyunk...
- Apró lépések, hogy ne csak a július teljen műanyagmentesen
- Műanyagszeméttel fizetik a tandíjat egy indiai iskolában
Forrás: 7köznapi Pszichológia
Kép: geralt / pixabay
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)