Kötelező óvodába járás 4 éves kortól
Többéves huzavona és halasztás után 2015. szeptemberétől kötelező napi négy órában az óvodába járás minden olyan gyermek számára, aki az adott év augusztus 31-éig betölti a 3. életévét. Az eddig érvényben lévő szabályozás szerint ez alól a szülő kérésére a védőnő és az óvodavezető egyetértésével a jegyző adhatott felmentést a gyermek 5 éves koráig – ezt a kort szállították le most 4 évre, vagyis ettől az életkortól a gyermek még a szülő kifejezett kívánságára sem maradhat már otthon.
A kötelező óvodáztatás célja a hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi integrálása volt, és ez meg is valósult: a felmentést kérők rendszerint tanult, jogtudatos családok voltak, akik a lehetőségeik mérlegelése után döntöttek úgy, hogy gyermekeiket inkább otthon tartják, amíg tehetik. Jelen szabályozás most az ő helyzetüket nehezíti meg indokolatlan módon.
A magántanulói státusz eltörlése
A magántanulói jogviszony megszűnik, mostantól „egyéni tanrendet” lehet kérvényezni, és nem az iskolaigazgató, hanem egy állami szerv fog dönteni a jóváhagyásról.
Nem nehéz rájönni, hogy a változtatás a gombamód szaporodó alternatív tanulókörök ellen jött létre. Egyre elterjedtebbé vált ugyanis, hogy a szülők gyermekeiket úgy próbálták kimenekíteni az állami rendszerből, hogy magántanulóként íratták be őket egy tetszőleges iskolába, majd egy ilyen tanulókört alapítottak, ahol a valódi oktatás folyt. Ezek a csoportok változó színvonalon működtek, a nagyszerű kezdeményezések mellett valóban léteztek olyanok is, amelyek nem igazán voltak képesek eredményt felmutatni. Nem tudni, a gyakorlatban mi lesz a tanulókörök jövőbeli sorsa, könnyen előfordulhat, hogy végleg megszűnnek.
A magántanulók többi csoportjának – a külföldön élőknek, élsportolóknak, tartós betegeknek – várhatóan ezután is minden további nélkül engedélyezni fogják az egyéni tanrendben történő oktatást.
Az alternatív iskolák ellehetetlenítése
Oktatási rendszerünk üdítő színfoltjai voltak az alternatív intézmények - elsősorban a Waldorf, de még jó néhány egyéb módszerrel működő iskolából is lehetett választani. Vonzerejük abban állt, hogy nagyjából azt tanították, amit az állami intézmények, ugyanolyan képesítést is adtak, a tanulás tempója és módszertana azonban gyökeresen eltért azoktól. A szülőnek szabadságában állt olyan intézményt választani a gyermeke számára, amelyet a saját értékrendjéhez és gyermeke személyiségéhez legközelebb érzett.
Ezt a szabadságot szüntette meg most egy tollvonással a törvény, amely szerint alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha az féléves bontásban legfeljebb harminc százalékban tér el a Nemzeti Alaptantervtől. Nagy kérdés, hogy ezek az iskolák hogyan fognak ennek a kötelezettségüknek eleget tenni, a változtatás célját pedig – hacsak nem öncélú központosítási törekvésről van szó – nem igazán látjuk.
A rugalmas iskolakezdés megszüntetése
Az eddig hatályos szabályozás szerint a gyermek annak az évnek szeptember 1-étől, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, vagy legfeljebb egy évvel később tankötelessé válik. A kulcsmondat idáig a „legfeljebb egy évvel később” volt, ez tette lehetővé, hogy egy őszi gyermek a 8. születésnapjához közel kezdje csak meg az első osztályt. Erre ezután is lehetőség lesz, de minden esetben egy szakmai szerv engedélye kell hozzá – tehát „bemondásra” nem tartható többé a gyerek plusz egy évet az óvodában.
A gyakorlat megítélése eddig is ellentmondásos volt. Mivel hatalmas lehet a fejlettségbeli eltérés egy közel 7 éves és egy 6. életévét éppen csak betöltött gyermek között, a jogszabály nyújtotta lehetőséget kihasználva a nyári gyermekek közül szinte mindenki, a tavasziaknak pedig egyre nagyobb része maradt plusz egy évet az óvodában. Tették ezt a szülők és az óvópedagógusok azért, mert a jelenlegi első osztályos követelmények egyszerűen nem alkalmazkodnak a 6 évesek életkori sajátosságaihoz.
Ugyanakkor egész Európában – de talán az egész világon is – példa nélküli, hogy a gyerekek közel 8 éves korukig az óvodában maradjanak. A legtöbb országban abban a naptári évben kezdik meg az iskolát, amelyben betöltik a 6. évüket, de az angol gyerekek már 4, a skótok 5 évesen felveszik az iskolai egyenruhát. Vajon ők mások, mint a magyarok? Nem, pusztán az iskola jobban alkalmazkodik az életkori jellegzetességeikhez. A mai magyar oktatási rendszer azonban éppúgy gondot okoz a 6, mint a 10 és a 14 évesnek. A megoldást nem a hosszabb ideig tartó óvodába járás jelenti – hiszen a 7 éves éppúgy szenved, mint az egy évvel fiatalabb -, hanem ha végre a gyerekek számára megfelelőbb kereket között folyhatna az oktatás. Erre azonban sajnos, úgy tűnik, még jó darabig várnunk kell.
Kapcsolódó cikkeink:
- Nehezített magántanulói státusz, 6 éves iskolakezdés, bajba jutó alternatív intézmények: megszavazta a parlament a vitatott köznevelési törvényt
- Az alternatív iskolák lehetnek az új köznevelési törvény legnagyobb vesztesei
- Senki sem lehet a jövőben magántanuló Magyarországon?
- Menekülés az iskolarendszerből? Van remény!
- Iskolakezdés, mint krízishelyzet - minden negyedik gyermeknek van pszichés eredetű problémája
Kép: KokomoCole / pixabay
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)