Tavasszal ez a kérdés gyötri a legtöbb szülőt: „Mikor kezdje az iskolát a gyerekem? 6 vagy 7 évesen? És mi van, ha még nem tud olvasni?" A Facebook-csoportokban özönlenek a tanácsok, az óvodában pedig mintha verseny lenne: ki tudja hamarabb az ABC-t, ki számol már százas számkörben. De vajon tényleg az győz, aki korábban kezdi?
A német modell: játék hétévesen is
Németországban - ahol a gazdaság virágzik és az oktatási rendszer a világ legstabilabbjai közé tartozik - a gyerekek 6 éves korukban kezdik az iskolát, míg az óvodai nevelés nem kötelező, és nincs tanterv: a hangsúly teljes mértékben a játékon van. Nincs verseny, nincs fejlesztési őrület, mégis remekül működik.
Japánban, ahol példamutató eredményekkel büszkélkednek, szigorúan 6 éves kor a beiskolázás kora. Ausztriában, Svájcban és Kanadában hasonló: a gyerekek 6-7 évesen kezdik az iskolát, és senki sem várja el tőlük, hogy már óvodában ismerjék az ABC-t.
Mit mondanak a kutatások?
A Stanford Egyetem 2015-ös, dán gyerekekkel végzett vizsgálata megdöbbentő eredményt hozott: ha egy évvel később kezdődik az iskola, 73%-kal csökken a figyelmetlenség és a hiperaktivitás 11 éves korra, és gyakorlatilag eltűnik annak az esélye, hogy egy átlagos gyermeknél kóros mértékű figyelemzavart diagnosztizáljanak.
Egy 2008-as longitudinális kutatás pedig azt találta, hogy a korai iskolakezdés kisebb iskolai végzettséggel, rosszabb középkorú alkalmazkodással, és ami a legfontosabb: magasabb halálozási kockázattal járt együtt. A kutató, Dr. Howard Friedman így fogalmaz:
„A legtöbb hatévesnél fiatalabb gyereknek rengeteg időre van szüksége a játékra, a szociális készségek fejlesztésére és az impulzuskontroll megtanulására."
További kutatások szerint azok a gyerekek, akik később, 6-7 évesen kezdték az iskolát, következetesen jobban teljesítettek a középiskolában és az egyetemen.
De hát a PISA-eredmények...
Sokan azzal érvelnek, hogy a magyar gyerekeknek azért gyenge a teljesítménye, mert nem tanulnak eleget. A valóság ennél sokkal árnyaltabb. A magyar oktatás problémája nem az, hogy mikor kezdjük, hanem hogy túl erős a családi háttér meghatározó szerepe, amit az iskola nem tud kompenzálni.
Finnország - amely évtizedekig a PISA-ranglisták élén állt - csak 7 éves korban kezdi az akadémikus oktatást, addig pedig magas színvonalú óvodai nevelést biztosít. A finn gyerekek nem 4 évesen tanulnak betűket írni, mégis évtizedekig a világ legsikeresebb diákjai voltak.
Miért jobb a türelem?
1. Az agy fejlődése
Az agy különböző ütemben fejlődik minden gyereknél. A 6 éves korig tartó strukturálatlan játék és felfedezés esszenciális a végrehajtó funkciók, mint a figyelem, memória és önszabályozás fejlődéséhez.
2. Érzelmi érettség
A 6-7 évesen iskolába kerülő gyerekek általában jobban képesek kezelni a stresszt, szabályozni az érzelmeiket és beilleszkedni a közösségbe.
3. Csökken a tanulási nehézségek kockázata
Egy ausztrál vizsgálat kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik a beiskolázási időszak utolsó hónapjában születtek, közel kétszer akkora eséllyel kaptak ADHD diagnózist, mint a korábban született társaik - nem azért, mert tényleg betegek lennének, hanem mert egyszerűen éretlen még.
És mi a helyzet Magyarországon?
Nálunk évek óta dilemmát okoz a szülőknek, hogy sok gyerek 7-7,5 évesen kezdi az iskolát, de ez nem tette könnyebbé a tanítók dolgát, és nem javult a teljesítmény sem. Miért? Mert az óvodák nevelési programja 3 évre van szabva, nem négyre - így a negyedik évben nem történik valódi fejlődés.
A probléma nem az, hogy későn kezdjük az iskolát, hanem hogy:
- Nincs igazán játék-központú óvodai évünk
- Túl korán várjuk el az akadémikus készségeket
- Az iskola nem készült fel arra, hogy minden gyerek más tempóban fejlődik
Mit tegyél, ha dilemmázol?
Ne másokhoz hasonlítsd a gyereket, hanem önmagához:
- Tud-e 20 percig egy tevékenységre koncentrálni?
- Képes-e kis csoportban együttműködni?
- Megérti-e az alapvető szabályokat és következményeket?
Ne az ábécé legyen a mérce, mert az olvasástanulás végső soron technikai kérdés és egy hétéves gyerek két-három hónap alatt odaérhet, ahol egy hatévessel egy teljes tanéven át küszködtek. A gyereket nézd, ne azt, amit a közösségi médiában látsz, hiszen ott csak a sikerek jelennek meg, a könnyes, frusztrált próbálkozások sosem.
A lényeg
A tudomány egyre inkább azt mutatja: a játékban töltött időtől való megfosztás és a kényszerített tanulás komoly hatással lehet a kisgyerekekre. Egyre több szülő ismeri fel ezt, és választja a késleltetett iskolakezdést vagy a játékalapú tanulást.
Ne feledd: A gyermeked nem gyümölcs, hogy majd „beérik". De az sem igaz, hogy minél korábban kezdjük, annál előrébb lesz. A legjobb befektetés, amit tehetsz, ha hagyod, hogy gyerek legyen. Játsszon, futkározzon, építsen homokvárat, képzelje magát szuperhősnek.
Az ABC majd megvár.
fotó: depositphotos
.jpg){kind=small}
