A nonverbális kommunikációnak többféle típusát különböztetjük meg, amelyek jórészt ösztönösek, de hatással van rájuk a személyiségünk és a családból hozott minták is. Emellett az adott helyzet és a másik félhez fűződő kapcsolatunk is befolyásolja. Ha többet szeretnénk tudni a témáról, kommunikációs tréningen is részt vehetünk.
Vannak olyan egyezményes jelek, amelyeket tudatosan alkalmazunk a mondanivalónk jobb megértése céljából, vagy hogy magunkról jobb benyomást alakítsunk ki. Ilyen egyezményes jel például a kézfogás és a barátságos mosoly, vagy az egyetértést kifejező bólogatás.
Nehezebben koordinálható az arckifejezésünk, a tekintetünk vagy a hanghordozásunk. Amikor felbosszant valami vagy valaki minket, akkor önkéntelenül felemeljük a hangunkat és a tekintetünk is villámokat szór. Amikor elbizonytalanodunk, akkor ösztönösen elkapjuk a tekintetünket és elcsendesedünk. Ezeket ösztönösen tesszük, de megfelelő önismeret birtokában némi önkontrollal kordában tudjuk tartani az érzelemi megnyilvánulásainkat. Nagyon jól jöhet ez a tudás például egy állásinterjún.
A kommunikációs eszköztárunk mumusa, amit semmilyen eszközzel nem tudunk befolyásolni például a bőrünk változásai, amikor elpirulunk, zavarba jövünk. Amikor megdöbbenünk, akkor elsápadunk, ha megijedünk, remeg a kezünk és a hangunk. Ezek irányíthatatlan folyamatok és adott helyzetben elárulják a valódi érzelmeinket, kizárni pedig nem tudjuk őket a kommunikációnkból. Némi odafigyeléssel enyhíthetjük a hatásukat. Ha elpirulunk, akkor nevetéssel ellensúlyozhatjuk. A hangunk határozottságával és a tekintetünk nyíltságával elbizonytalaníthatjuk a beszélgetőpartnerünket abban, hogy valóban zavarba hozott-e minket.
A nonverbális kommunikáció a felismerésünk által alakítható, ezáltal a kommunikációnk tudatosabbá és megnyerőbbé válhat.
Az arc mozgása: mimika és tekintet
A mimika az érzelmeinket kísérő arckifejezések összessége, amelyben részt vesz a szemünk, szemöldökünk és az ajkaink. Hét érzelmet különböztetünk meg az arcon: öröm, meglepetés, szomorúság, félelem, harag, undor és az érdeklődés. A tekintetünket tudatosan használhatjuk sürgetésre vagy figyelmeztetésre, de önkéntelenül is elrévedhetünk vagy nem tudjuk levenni a szemünket arról ami-aki tetszik.
Vokális kommunikáció
Ide tartoznak a hangsúly, hangerő, hanglejtés, minden, ami a szavainkat kíséri. A szavak hangereje, ritmusa rengeteg érzelmet képes kifejezni. Jó példa rá, hogy egy egyszavas mondat pld: „Érdekes!" mennyiféleképpen értelmezhető és mennyi mindent jelenthet. Fontos, hogy hová helyezzük a hangsúlyt.
Testtartás
Kifejezhet két ember közötti viszonyt és saját állapotot is. Két ember között zajló beszélgetés külső szemlélőjeként kívülről rögtön meg tudjuk állapítani melyikük rendelkezik nagyobb hatalommal az adott helyzetben és elég pontosan megtippelhetjük a beszélgetés végkimenetelét. Az egyenes derék tartást és dominanciát sugároz, húzzuk ki magunkat.
Proxemika – térközszabályozás
Két beszélgető közötti távolságból következtethetünk a közöttük fennálló kapcsolatra. Négy távolsági zónát különböztetünk meg:
- Intim zóna (0 – 60 cm)
- Személyes zóna (60 cm - 1,2 m)
- Társadalmi zóna (1,2 m – 3,6 m)
- Nyilvános zóna (3,6 m felett)
Az intim zónát aurának is nevezik, ide csak a legközelebbi ismerőseinket engedjük be. A legtöbbünk számára nagyon kellemetlen, ha idegenek nyomulnak be erre a területre. A tömegközlekedést használók számára a reggeli és délutáni csúcsforgalomban sajnos ez elkerülhetetlen. Ha ilyen helyeken járunk a nonverbális kommunikáció minden fajtáját könnyen beazonosíthatjuk.
A kommunikáció és az érthető, teremtő kommunikáció nagyon fontos a mindennapi életünkben és a munkahelyünkön egyaránt és jó estben a mindennapokban spontán is javul a kommunikációnk. Szerencsére ma már számos lehetőség közül választhatunk, ha tudatosan tanulnák a témában például asszertív kommunikációs tréningen is részt vehetünk. Elsajátíthatjuk hogyan képviseljük úgy a saját érdekeinket, hogy mindeközben másokra is tekintettel vagyunk. Képesek leszünk én-üzeneteket közvetíteni, nem-et mondani bántás nélkül és különféle tárgyalási technikák kerülhetnek a birtokunkba.
Nyitókép: depositphotos
 |
Kulcsár KrisztinaCsaládi vállalkozások szakértője, mediátor, mentor, coach, trénerElérhetőségeim: Cím: Budapest, I. Csalogány u. 55. és Tata Telefon: 06-20/662-45-69 E-mail: christina.kulcsar@gmail.com Honlap: www.kulcsarkrisztina.hu, www.soultherapy.hu |
| Bemutatkozás | Megjelent cikkek | Kérdezz-felelek |
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)