Képernyő szindróma – minden második ember érintett
A COVID-19 pandémia jelentősen megnövelte a digitális eszközök használati idejét, egy amerikai kutatás szerint az emberek 93,6%-a napi 3-5 órával töltött több időt online tartalomfogyasztással vagy digitális munkával. Naponta átlagosan 4-9 óra hosszan néztük a különböző számítástechnikai eszközök, telefonok és táblagépek képernyőjét.1 Ez a mindennapossá váló gyakorlat pedig nem csak általánosságban rontotta a fizikai állapotunkat, de gyakoribbá váltak a különböző szemproblémák is. A megkérdezettek 43%-a számolt be fejfájásról, egyharmaduk panaszkodott szemfájdalomra, minden ötödik megkérdezett szemszárazságot, könnyezést, nehézkes szemhéjakat vagy a szemek kivörösödését tapasztalta. Sokan panaszkodtak kettőslátásra, általános látásromlásra és homályos látásra is. A jelenséget a szakma „képernyő vagy digitális látás szindrómaként” azonosította. De mit is jelent ez a valóságban?
Ezek a képernyő szindróma alaptünetei
Dr. Vécsi Anita, az Affidea Magyarország szemész szakorvosa elmondta: „A képernyő előtt töltött hosszú idő számtalan szemmel kapcsolatos tünetet alakíthat ki, így például jelentkezhet vörös szem, homályos látás, szemfáradtság. Csökkenhet a szem alkalmazkodási képessége, ami azt jelenti, hogy a hosszú ideig tartó közeli fókusz után távolra nehézkesebben látunk. Ha például sokáig dolgozunk az irodában vagy otthon a képernyő előtt, és hirtelen felnézünk, akkor homályosan látjuk azt, aki távolabb éppen megjelent az ajtóban. A digitális eszközök túlzott használata nyomán a szemben égető érzés, viszketés, könnyezés jelentkezhet, de a szemek erőltetése okozhat például fejfájást is. Mindezek a panaszok a monitor előtt töltött idő növekedésével felerősödnek. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az úgynevezett képernyőidőbe a munkahelyi monitor előtt töltött idő mellett beleszámít az otthoni laptop, okostelefon, táblagép használati ideje is.” Sajnos ma már ezek a tünetek nem csak a felnőtteket, de a gyermekeket is ugyanúgy érintik, ráadásul a digitális oktatás jelentősen rontott a helyzeten.
Hasznos tanácsok a látásromlás megelőzésére
Felmerül a kérdés, de miként óvhatjuk a szemünket a képernyőnézés által kiváltott káros hatásoktól. Erre válaszolva Dr. Vécsi Anita több praktikus tanácsot is megfogalmazott: „Nagyon hasznos lehet a 20-20-20-as szabály betartása, azaz 20 percenként 20 másodpercig fókuszáljunk a képernyő helyett egy 20 láb, azaz körülbelül 6 méter távolságban elhelyezkedő tárgyra. Fontos, hogy a monitoros munkavégzés közben iktassunk be pihenőidőket, és ne feledkezzünk meg a pislogásról. Általános tapasztalat, hogy munka közben a koncentráció miatt sokan elfelejtkeznek a pislogásról, a normál pislogásszám akár még a felére is csökkenhet, ez pedig a szem elfáradásához, szemszárazsághoz vezet. Érdemes vény nélkül kapható műkönnyet használni, amelyekből már léteznek tartósítószer mentes változatok is. Jó szolgálatot tehet a munkatérben egy párásító, amely megelőzi a szem fokozott kiszáradását. A képernyővédő, monitorszűrős (kék fényszűrős) szemüveg szintén javasolt az irodai dolgozók számára. A számítógép monitorját minimum 1 karnyi távolságra ajánlott elhelyezni oly módon, hogy inkább lefelé nézzen a szemünk. Ha valaki szemproblémát, látásromlást tapasztal, mielőbb szakorvoshoz kell fordulni.”
Problémamentes, éles látás esetén a környezetünkből érkező fénysugarak a szaruhártyán, a szemlencsén áthaladva az ideghártyára (retinára) vetülnek, és ott egyesülnek. Ha ez a folyamat sérül, akkor különböző látásproblémában megnyilvánuló fénytörési hibákról beszélhetünk:
- RÖVIDLÁTÁS (myopia): Rövidlátáskor (myopia) a szembe érkező fénysugarak a retina előtt egyesülnek, így a páciens csak közelre lát jól, távolra viszont homályosan.
- TÁVOLLÁTÁS (hypermetropia): Ebben az esetben a szembe érkező fénysugarak a látóhártya mögött egyesülnek, a távollátó páciens távolra jól vagy homályosan lát, attól függően, hogy milyen mértékű a távollátás, közelre viszont homályosan látnak.
- CYLINDERESSÉG (Astigmia): Cylinderesség akkor lép fel, ha a szembe érkező fénysugarak nem egy, hanem két fókuszponton haladnak át, így a keletkezett kép közelre és távolra is homályos, torz.
A közeli látás romlásával a legtöbben 40 éves kor felett találkoznak, ami az úgynevezett Öregszeműség (presbyopia), idővel ugyanis a szemlencse rugalmassága gyengül, emiatt a közeli munkához olvasó szemüvegre lesz szükség. Ez 40 éves kor felett egy fiziológiás folyamat.
„Ezeken a látásproblémákon szemüveggel, kontaktlencsével, illetve lézeres szemműtéttel lehet segíteni.” – magyarázza az Affidea Magyarország szakorvosa.
1 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7774196/
Nyitókép: Ksenia Chernaya fotója a Pexels oldaláról
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)