A nők életében fontos állomást jelent a menstruáció megszűnése, a menopauza. A változókor kezdetét azonban nem lehet egy konkrét időponthoz kötni, ez inkább egy időszaknak, átmenetnek tekinthető. A változás lassan kezdődik, eleinte csaknem észrevétlenül csökken a nemi hormonok termelődése. A menopauza általában a 49-51 éves korban következik be, erre az életkorra a nők 50 százaléka eljut ide, míg 55 éves korukra a nők 90 százalékát biztosan.
Ezt az időszakot, a változókort (melynek előszelei már akár 38 éves kor körül is mutatkozhatnak) több tünet is kíséri, amely sok nőnél kellemetlen és zavaró. A menopauza legtöbb tünetét a női nemi hormon, az ösztrogén termelődésének drasztikus visszaesése okozza. Ennek az egyik, a nőkre ez idő tájt váratlanul rátörő következménye a hőhullám. A hőhullámok többnyire hirtelen, erős hőségérzést és kipirulást okoznak előbb az arcon, majd onnan tovább terjednek a hajas fejbőr, a nyak, a mellkas és a felkarok területére. Ilyenkor rövid időre megemelkedik a testhőmérséklet, szaporává válhat a pulzus, megnőhet a vérnyomás. A hőhullámok kezelésében gyakran és hatásosan alkalmazott homeopátiás alapanyagok az Atropa belladonna, a Lachesis vagy a Sanguinaria canadensis. A homeopátiás szereket közepes ( 9 CH, 15 CH) hígításban alkalmazva segíthetnek a kellemetlen tünetek enyhítésében.
A menopauza alatt végbemenő hormonális változások nemcsak a testünket viselik meg, de rányomják a bélyegüket pszichés állapotunkra is. Ezzel pedig befolyásolják az alvásunk minőségét, mennyiségét is. Az alvászavarok igen gyakran függnek össze depresszív és szorongásos problémákkal, amelyek a hormonális változásokon túl az életkor előrehaladtával óhatatlanul bekövetkező fizikai, külső, és szociális változásokkal is magyarázhatók. Felmérések szerint ebben a periódusban a nők 60-65 %-a panaszkodik alvászavarról. Érdekesség, hogy a kávé, (Coffea) mint alapanyag homeopátiás hígításban, szelíd segítő alvásproblémákra.
Emellett fontos tudni, hogy a nőknél a kalcium beépülését a csontokba szintén az ösztrogén hormon szabályozza, amelyből a szervezetünk a változó korban jóval kevesebbet termel. Az így kialakuló posztmenopauzás oszteoporózis során a csukló törése mellett a csekély erőbehatásra keletkezett csigolyatörések, majd az időskori csípőtáji törések ("combnyaktörés") a legjellemzőbbek.
A tünetek általában 51 és 75 éves kor között, a havi vérzés megszűnése után alakulnak ki, de kezdődhetnek korábban vagy később is. Bár a változókor előtt a csontvesztés fokozatos, a menopauza után felgyorsul. A csontállomány 20%-a is elveszhet a menopauzát követő 5-7 év során, de nem minden nőnél azonos a változókor utáni csontritkulás kockázata.
Szerencsés a helyzet abban az esetben, ha a klimax gondozása minél előbb, már a vérzési rendellenességek megjelenésével egy időben elkezdődik. Ilyenkor ugyanis jelentős csontvesztéssel csak nagyon idős korban lehet számolni, így a csontvesztés üteme az életkilátásokat és az életminőséget kevésbé veszélyezteti. A kálciumsók homeopátiás formája (Calcarea phosphorica, Calcium fluoratum, Calcium carbonicum) a elősegíti a kálcium beépülését, de önmagában nem pótolja az elvesztett kálciummennyiséget. Fontos olyan étrend alkalmazása, mely pótolja a kálciumot a szervezetben.
A homeopátiás kálciumsókról, hőhullámok, alvászavar és egyéb tünetek enyhítését segítő szerekről, aromaterápiás tanácsokról bővebben olvashat a letölthető e-könyvben.
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)