Kiindulásképpen leszögezem, hogy azért vagyok itthon vele, mert megszületett, csak ő meg én vagyunk és kettőnkön kívül más nem is számít.
Életemet hozzá igazítom, ő pedig kialakítja a maga ritmusát. Csak oda kell figyelni rá -mivel ő az új, még az újdonsült három és ötéves testvérek is hajlandóak hozzá igazodni! Persze attól, hogy gyermekem született, az élet zajlik tovább, vannak olyan szituációk, amikor sajnos neki kell hozzám alkalmazkodnia, de ez sem kell, hogy terhet jelentsen egy anyának.
Rendszeresség:
Már születése után, a kórházban kialakul egy napirend. Miután hazatértünk a kórházból egyszerűen annak ritmusát követtük. Neked is és a babának is jó, ha tudod, hogy milyen eseményt milyen esemény fog követni.
Igen, szoptasd babádat igény szerint, de ez ne jelentse azt, hogy örökké mellen van, ha csak egy picit is nyikkan. Akkor bizony maratoni szoptatásoknak, végeláthatatlan rabszolgaságnak tűnhet, különösen babád első három hónapja.
Alakítsd életet a szoptatáshoz:
Nagyon rövid idő egy anya életében a baba szoptatása. Nem csak, hogy rövid, nagyon gyorsan szalad, egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy már nem is emlékszünk a babaillatra
Bármi intézni valóm akadt, azt csak is kizárólag két szoptatás között intéztem. Igaz, mint egy kabalababát hurcoltam/hurcolom magammal babáimat. De minden tárgyalást, hivatalos ügyet csakis kizárólag a két szoptatás között szervezek. Ami nem fér bele ebbe az időintervallumba, elmarad, vagy nem én intézem el. A barátnőim is inkább hozzánk jönnek és őket is lehetőleg a megfelelő időben hívom - tudnak alkalmazkodni.
Ne hozz zavarba másokat:
Hiába van három gyerekem, az anya és szopó babája intim pillanataiba én sem szeretnék belelátni, mint ahogy én sem szeretem, ha minket néznek, kimondottan irritál. Nem rosszallom, de nem vagyok kíváncsi rá. Különben is: mit szóljon az, akinek nem lehet gyereke, soha nem volt gyereke vagy egy férfi, akinek a női mellről más jut eszébe, erről meg ő nem tehet, az is természetes dolog… Nem szabad mások orra alá dörgölni, hogy anya lettél, elhiszik ezt anélkül is.
álszent dolog lenne a részemről, ha azt mondanám, h soha nem szoptattam házon kívül. pláne szegény harmadik kicsinyemet, akivel bizony sokszor kerülünk házon kívül. a nagyok egyéb elfoglaltságai miatt, igen, előfordult a kismamaruha outlet miatt is.
DE volt velünk egy szép nagy szoptatós kendő és NEM a játszó tér kellős közepén, hanem meghúzódva egy fa árnyékában vagy a boltban is a leginkább "rejtett" zugban szoptattam a babát (no meg volt ott rajtam kívül segítség is). SENKI még csak fel sem húzta a szemöldökét.
szóval az élet bizony produkál olyan szituációkat, amikor nincs választás...
DE életünket lehetőleg a szoptatás ritmusához szervezzük és a fő: nem járunk kávézóba és egyáltalán, lehetőleg SEHOVA (már öt éve és nincs sem rajtam, sem az uramon bezártsági érzés vagy jövés-menés kényszer)! amikor olvastam a felhívást az össznépi szoptatásra a corvin moziban... először zat hittem, h vicc.
hímnemű ismerőseim meg máris írták a disznó vicceiket a diszkrét szoptatással kapcsolatban... azonban az egyik miután komolyra fordította e-mailjét, derekasan bevallotta, h ő bizony zavarba jött egy alkalommal, amikor tárgyalt egy anyukával, aki a tárgyalás kellős közepén előkapta melleit és megszoptatta a babáját... nem is lett semmi az üzletből...
kisokos (végre nem a parlamentbe citálsz
) én sem értem, h ha már az embernek végre megszületik a babája, akkor miért érzi azt, hogy neki menni, menni, menni kell... sosem értettem (és az óvodai programok kapcsán sem értem), h mi ez a fene nagy jövés-menési kényszer egyes anyukák részéről, h miért nem tudnak lehiggadni és otthon a babának szentelni azt a három évet, amit gyakorlatilag ajándékba kapunk az élettől, az államtól és a párunktól.én annyira imádok itthon lenni a gyerekekkel, h inkább lemondok programokat, csak ne borítsam a nyugodt kis életünket... nem még tüntetni, h szabadon elővehessem a mellemet
Igaz még nem értem a végére annyi mindent írtatok.Szeretem, hogy ilyen józan paraszti ésszel írod a cikkeidet.
(előveszi az anya a cicit, a baba ezt mondja: fogd meg cici hamm bekaplak!
) Bocsi!!!
célom, h segítsek mindenkinek aki még azt sem tudja, h eszik e vagy isszák az újszülöttet, gyereket, szülést stb. három gyerekkel és kismamákkal tölötött négy év után már van mit mondanom ráadásul emlékszem, amikor első babámat vártam, én is meg voltam szeppenve, h te jó ég: ilyen anya leszek én is??? meg tényleg havi 65 ezer csak a pelenka? juj,mennyi marhasággal töltötték a fejemet... csupa aggodalom voltam én is...
jaj, nem fogok tudni szoptatni, jaj sír a gyerek, jaj... és... meg... hááá...
aztán rájöttem és nyugodt szívvel kijelenthetem, h nem eszik ám olyan forrón a kását
szóval őszintén szeretnék másoknak megspórolni annyi aggodalmat
ráadásul babát várni, szülni, szoptatni, nevelni a világon a legcsodálatosabb dolog - minek akkor felturbózni, illetve elrontani baromságokkal???persze, h frappáns volt a parlamnet
.jpg){kind=small}