A párommal nem éltünk együtt és csak egy dolog volt biztos kettőnk között, hogy szerettük egymást. Most azt gondoljátok, hogy ez elég ahhoz, hogy vállaljuk együtt a gyermekünket....de nem. Én vállaltam a kicsit, ő pedig azt mondta csak egyet tud vállalni "szemmel tart minket".
A terhességem mégis csodálatos 9 hónapja volt az életemnek. Egy rövidke émelygéses időszak után végig kacagtam örömömben az áldott állapotomat. Pocakom növekedése és gyermekem egyre tisztább érzete kiegyensúlyozottá és boldoggá tette a napjaimat. A legtöbb kismama megváltásként várta a szülést, én egy picit talán bántam is, hogy a "kicsikémmel egyek vagyunk" állapotom megszűnik.
Ebben az idilli helyzetben azonban csak a családom volt segítségemre. Iszonyú magányos voltam a társam nélkül. Napról napra egyre több érzés, terv és vágy éledt fel bennem, de nem volt partner akivel ezt megbeszélhettem. Orvosi vizsgálatokra Édesanyám kísért el és ő szorongott velem szülésemet segítve.
Hazudnék, ha azt írnám, szívem nem volt magányos és félelemmel teli. Most kilenc hónapos a kisfiam. Hosszú és nehéz hónapok vannak mögöttünk, mégis soha ilyen boldog nem voltam. A kislegény minden nap új dolgokkal lep meg. A szeme ragyogása, kiegyensúlyozott kacagása élettel tölti meg a házunkat. Hálás vagyok, hogy akár egyedül is, de a gyermekem mellett dönthettem.
Mégis.......kedves egyedülálló apukák és anyukák nem akarjátok megbeszélni valakivel kisebb vagy nagyobb gondjaitokat? Olyan jó lenne néha egy hasonló élethelyzetben élő emberrel csevegni, találkozni és megosztani gondot, bajt vagy örömöt. Hát itt vagyok és nagyon örülnék, ha velem lennétek és írnátok.
Egyedül vártam és nevelem gyermekem |
34 évesen karácsonyi ajándékként láttam meg a terhességi tesztem eredményét. Igen, hát kétség sem fért hozzá, hogy a baba itt volt a pocimban. Rég várt és remélt öröm volt, de mégis egy kis rémülettel párosult az érkezése.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
| MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Előző hír
Légy tanulásra kész!
Következő hír
Válás hatása a gyermek párkapcsolataira
Családinet hozzászólások
Hozzászólások [273]
Törölt felhasználó
2006/06/11 21:54
Nagyon hasonló helyzetben vagyok, mint a cikk írója: állapotosan maradtam egyedül, a kislányom 9 hónapos lesz 
, nagyon vártam, nagyon szeretem, és tele vagyok kérdésekkel, félelmekkel, gyötrelmekkel, amiket, úgy érzem, csak hasonlókat átéltekkel tudnék megbeszélni.
Én is szeretnék hasonló élethelyzetben élő emberrel (emberekkel) csevegni, találkozni és megosztani gondot, bajt vagy örömöt.
Judit
, nagyon vártam, nagyon szeretem, és tele vagyok kérdésekkel, félelmekkel, gyötrelmekkel, amiket, úgy érzem, csak hasonlókat átéltekkel tudnék megbeszélni.Én is szeretnék hasonló élethelyzetben élő emberrel (emberekkel) csevegni, találkozni és megosztani gondot, bajt vagy örömöt.
Judit
Törölt felhasználó
2006/06/12 13:07
Kedves Judit!
Ketten vagyunk még csak. Azt hittem, hogy többen leszünk. Igazán érdekelt mind a női, mind pedig a férfi oldala a gyermeknevelésnek. Nehéz napok, hónapok vannak mögöttem. Jó lett volna Édesanyámon kívül másba is kapaszkodni. Hogy bírod egyedül? Szülők vannak, akik tudnak segíteni? Budapesten élsz?
Csilla
Ketten vagyunk még csak. Azt hittem, hogy többen leszünk. Igazán érdekelt mind a női, mind pedig a férfi oldala a gyermeknevelésnek. Nehéz napok, hónapok vannak mögöttem. Jó lett volna Édesanyámon kívül másba is kapaszkodni. Hogy bírod egyedül? Szülők vannak, akik tudnak segíteni? Budapesten élsz?
Csilla
jolan34
2006/06/17 10:51
Kedves Csilla!
Talán bővül majd a kör. Nem olyan egyszerű ez a fajta kommunikáció, én is most barátkozom vele, megvallom, a személyes találkozások, személyes kapcsolatok híve vagyok. Talán sokan vannak ezzel így, ezért nem jelentkeznek.
Én azt szeretném, ha ebből a kezdeményezésből is ez alakulna ki.
Praktikus vetülete is van a dolognak, hiszen tudunk segíteni is egymásnak, mivel hasonló problémákkal kell szembenéznünk, pl. a család hiánya, azaz kevesebb emberre lehet számítani a családból, mint ahol a mama és a papa családja is ott van. Vagy nehezebb anyagi helyzet, esetleg.
Én mindenképpen szeretnék pénzt keresni, de semmiképpen nem szeretném a kislányom kárára (azaz bölcsődébe adás). Talán ebben is tudnánk segíteni egymásnak (minél bővebb a kör, annál inkább).
Vagy nyaralási/szórakozási lehetőségek. Ha többen vagyunk, akkor felajánlhatnánk, ki-ki amit tud, (egy kertes ház, vagy nyaraló, stb.), eltölthetnénk gyerekestül 1-1- napot.
Tudom, nagyon előreszaladok ezekkel a felvetéseimmel, de én valahogy ilyesmire gondoltam, ami miatt érdemes lenne megosztani gondot, örömöt, stb.
Egyébként a gyermekeket én szent dolognak tartom, és fő célom, hogy a lehető legjobb helyzetet alakítsam ki számunkra. Ennek legfőbb feltétele a szülő(k) kiegyensúlyozottsága. Egyedülálló szülőknél - magamból kiindulva - a bűntudat, önmarcangolás, illetve a papával szembeni tanácstalanság (hogy oldjuk meg a helyzetet?) a legnagyobb kihívások. Talán ezen kérdések megvitatásában is tudunk segíteni egymásnak.
Judit
Talán bővül majd a kör. Nem olyan egyszerű ez a fajta kommunikáció, én is most barátkozom vele, megvallom, a személyes találkozások, személyes kapcsolatok híve vagyok. Talán sokan vannak ezzel így, ezért nem jelentkeznek.
Én azt szeretném, ha ebből a kezdeményezésből is ez alakulna ki.
Praktikus vetülete is van a dolognak, hiszen tudunk segíteni is egymásnak, mivel hasonló problémákkal kell szembenéznünk, pl. a család hiánya, azaz kevesebb emberre lehet számítani a családból, mint ahol a mama és a papa családja is ott van. Vagy nehezebb anyagi helyzet, esetleg.
Én mindenképpen szeretnék pénzt keresni, de semmiképpen nem szeretném a kislányom kárára (azaz bölcsődébe adás). Talán ebben is tudnánk segíteni egymásnak (minél bővebb a kör, annál inkább).
Vagy nyaralási/szórakozási lehetőségek. Ha többen vagyunk, akkor felajánlhatnánk, ki-ki amit tud, (egy kertes ház, vagy nyaraló, stb.), eltölthetnénk gyerekestül 1-1- napot.
Tudom, nagyon előreszaladok ezekkel a felvetéseimmel, de én valahogy ilyesmire gondoltam, ami miatt érdemes lenne megosztani gondot, örömöt, stb.
Egyébként a gyermekeket én szent dolognak tartom, és fő célom, hogy a lehető legjobb helyzetet alakítsam ki számunkra. Ennek legfőbb feltétele a szülő(k) kiegyensúlyozottsága. Egyedülálló szülőknél - magamból kiindulva - a bűntudat, önmarcangolás, illetve a papával szembeni tanácstalanság (hogy oldjuk meg a helyzetet?) a legnagyobb kihívások. Talán ezen kérdések megvitatásában is tudunk segíteni egymásnak.
Judit
Törölt felhasználó
2006/06/18 16:56
Sziasztok,
akkor én itt harmadikként 8 hónapos kisfiammal. A sztorim annyi, hogy én is egyedül hordtam ki a babát, bár nálunk az Apuka akarta, de megsértődött amikor őszintén elmondtam neki, hogy nem tudom vele összekötni az életemet, azóta a fiát sem kívánja látni. Szóval szerintem nem vagyunk túlságosan nagy bajban, mert nézzetek körül és látni fogjátok, hogy sokan harmincon túl több mint boldogok lennének egy babával, csak esnének valahogy teherbe, sajnos itt tart a mai társadalom. Meg aztán én nem hiszek abban, hogy embereknek együtt kell maradniuk, ha nincsen szeretet és harmónia. Nos, sajnos az én barátnőim igencsak le vannak maradva a gyerekvállalással és félek, hogy ezáltal egy picit el is távolodunk egymástól, így nem titok, hogy keresném a társaságát hasonló korú babák anyukáival és nekem lehetőségem is van "nyaraltatni" a gyerkőcöket, csak hát én is hiszen a személyes szimpátiában... éva budapestről
akkor én itt harmadikként 8 hónapos kisfiammal. A sztorim annyi, hogy én is egyedül hordtam ki a babát, bár nálunk az Apuka akarta, de megsértődött amikor őszintén elmondtam neki, hogy nem tudom vele összekötni az életemet, azóta a fiát sem kívánja látni. Szóval szerintem nem vagyunk túlságosan nagy bajban, mert nézzetek körül és látni fogjátok, hogy sokan harmincon túl több mint boldogok lennének egy babával, csak esnének valahogy teherbe, sajnos itt tart a mai társadalom. Meg aztán én nem hiszek abban, hogy embereknek együtt kell maradniuk, ha nincsen szeretet és harmónia. Nos, sajnos az én barátnőim igencsak le vannak maradva a gyerekvállalással és félek, hogy ezáltal egy picit el is távolodunk egymástól, így nem titok, hogy keresném a társaságát hasonló korú babák anyukáival és nekem lehetőségem is van "nyaraltatni" a gyerkőcöket, csak hát én is hiszen a személyes szimpátiában... éva budapestről
Törölt felhasználó
2006/06/19 21:37
Sziasztok Éva és Csilla!
Voltatok a gyerekszigeten? Nagyon tudom ajánlani, nagyon jó programok vannak!
Még három hétvégén keresztül tart.
Judit
Voltatok a gyerekszigeten? Nagyon tudom ajánlani, nagyon jó programok vannak!
Még három hétvégén keresztül tart.
Judit
Törölt felhasználó
2006/06/20 21:21
Kedves Judit és Éva!
Bocsánat az eltűnésért, de sűrű volt a hétvége. Minket, amióta megírtam a cikkemet, a gyermekem apja el kezdett látogatni. Meglátjuk mi lesz.
Judit! Igen, a munka engem is nagyon érdekel és én sem szeretem a bölcsödét. Most kezdtem böngészni a törvényt, és nem is igazán értek valamit. 1 éves kor után elmehet az ember lánya dolgozni, de ezzel elveszti a Gyed-et és Gyes-t kap. Nem találtam sehol arra vonatkozóan írást, hogy ez a Gyes ebben az esetben 1 vagy két évet tart? Nem tudod véletlenül?
Mesélj létszíves a MATÁV szigetről. Én is nézegettem, hogy ki kéne menni, de nekem úgy tűnt, hogy inkább nagyobb babáknak való. Nem így van? Mit tudtatok csinálni?
Nálad az apuka teljesen eltűnt? Igen, én is nagyon nehéz kérdésnek látom az apa, társ kérdést. Nem hiszek a „csak a gyerekért együtt maradunk” kapcsolatokban, hiszen a kicsiknek isteni antennájuk van és megérzik ha gond van. Ez senkinek sem kedvezne. De csodálatos lehet, ha sikerül egy teljes családban nevelni a kicsit. Nem reménytelen a dolog. Családomban egy válás zajlik éppen és a két gyermekével egyedül maradó kismama rátalált egy rendes emberre, aki örömmel vállalja mindhármukat.
Én is szeretem a személyes kapcsolatokat, de a pici mellett egy kicsit leapadtak a kapcsolataim. Ráadásul a barátnőim gyermek nélkül élnek, így nehéz a barátságunkat ápolni, hiszen ők egészen más gondokkal bírnak.
Évi! Te nem is kerested a papát? Nem is látta a kicsit?
Sziasztok!
Ui.: Bár nem kicsik a babáink, de megkérdem, hogy most ajánlottak fel egy teljesen új kézi mellszívót nekem (de nekem már nem kell). Nincs szükségetek rá?
Csilla
Bocsánat az eltűnésért, de sűrű volt a hétvége. Minket, amióta megírtam a cikkemet, a gyermekem apja el kezdett látogatni. Meglátjuk mi lesz.
Judit! Igen, a munka engem is nagyon érdekel és én sem szeretem a bölcsödét. Most kezdtem böngészni a törvényt, és nem is igazán értek valamit. 1 éves kor után elmehet az ember lánya dolgozni, de ezzel elveszti a Gyed-et és Gyes-t kap. Nem találtam sehol arra vonatkozóan írást, hogy ez a Gyes ebben az esetben 1 vagy két évet tart? Nem tudod véletlenül?
Mesélj létszíves a MATÁV szigetről. Én is nézegettem, hogy ki kéne menni, de nekem úgy tűnt, hogy inkább nagyobb babáknak való. Nem így van? Mit tudtatok csinálni?
Nálad az apuka teljesen eltűnt? Igen, én is nagyon nehéz kérdésnek látom az apa, társ kérdést. Nem hiszek a „csak a gyerekért együtt maradunk” kapcsolatokban, hiszen a kicsiknek isteni antennájuk van és megérzik ha gond van. Ez senkinek sem kedvezne. De csodálatos lehet, ha sikerül egy teljes családban nevelni a kicsit. Nem reménytelen a dolog. Családomban egy válás zajlik éppen és a két gyermekével egyedül maradó kismama rátalált egy rendes emberre, aki örömmel vállalja mindhármukat.
Én is szeretem a személyes kapcsolatokat, de a pici mellett egy kicsit leapadtak a kapcsolataim. Ráadásul a barátnőim gyermek nélkül élnek, így nehéz a barátságunkat ápolni, hiszen ők egészen más gondokkal bírnak.
Évi! Te nem is kerested a papát? Nem is látta a kicsit?
Sziasztok!
Ui.: Bár nem kicsik a babáink, de megkérdem, hogy most ajánlottak fel egy teljesen új kézi mellszívót nekem (de nekem már nem kell). Nincs szükségetek rá?
Csilla
Törölt felhasználó
2006/06/22 20:58
Sziasztok,
A munkavállalással kapcsolatos kérdésekben elég tájékozatlan vagyok, de elhatároztam, hogy utánajárok 1-2 dolognak (Csilla, a téged érintő kérdést is szívesen megkérdezem, ha oda jutok, de lehet, hogy addigra már okosabb leszel - mindenesetre ha megtudsz valamit, szólj:). Engem most jelenleg az érdekel, hogy Gyed alatt ingyen lehet továbbtanulni, de ennek a jogi hátterét nem ismerem, hogy pontosan milyen képzés, mennyi időtartamra ingyenes. Szeretném magam továbbképezni, amit aztán hasznosítani is tudok.
A Gyereksziget valóban elsősorban nagyobb gyerekeknek érdekes, de van 1-2 dolog, amit a kicsik is élveznek (pl. körhinta, talicska, hancúr-szőnyeg), meg az egész hangulatát (koncert, mutatványos-bódé), ha nem is értenek mindent teljesen, de nem lehet tudni, hogy mit élnek át. Én úgy gondolom, hogy sosincs túl korán jó élményekben részesíteni őket. Mi egy - az én kisbabámmal egyidős - babával és családjával voltunk, és jól eltöltöttük a napot, nagyon jól éreztük magunkat. Gondolom, a társaságtól is függ.
Nálunk az apuka nem egy felnőtt érett személyiség - igaz, magamat sem nevezném annak (bár a baba születése óta sokat fejlődtem), felelőtlenek voltunk mind a ketten -, jelenleg a legjobb megoldásnak tűnik, ha nem találkozunk. Először nekem kell megszilárdulnom, hogy ne inogjak meg, és "ne olvadjak" el a láttán (mert szeretne jönni látogatni), mert az eszemmel tudom, hogy nem tudnánk egy család lenni. Nagyon csúnyán bánt velem a terhesség alatt, és ezeket meg lehet bocsátani (bárcsak meg tudnám bocsátani, akkor lennék túl rajta), de elfelejteni butaság lenne.
Mellszívót soha nem használtam, amúgy még szoptatok, és szeretnék addig szoptatni, amíg igényli a baba.
Judit
A munkavállalással kapcsolatos kérdésekben elég tájékozatlan vagyok, de elhatároztam, hogy utánajárok 1-2 dolognak (Csilla, a téged érintő kérdést is szívesen megkérdezem, ha oda jutok, de lehet, hogy addigra már okosabb leszel - mindenesetre ha megtudsz valamit, szólj:). Engem most jelenleg az érdekel, hogy Gyed alatt ingyen lehet továbbtanulni, de ennek a jogi hátterét nem ismerem, hogy pontosan milyen képzés, mennyi időtartamra ingyenes. Szeretném magam továbbképezni, amit aztán hasznosítani is tudok.
A Gyereksziget valóban elsősorban nagyobb gyerekeknek érdekes, de van 1-2 dolog, amit a kicsik is élveznek (pl. körhinta, talicska, hancúr-szőnyeg), meg az egész hangulatát (koncert, mutatványos-bódé), ha nem is értenek mindent teljesen, de nem lehet tudni, hogy mit élnek át. Én úgy gondolom, hogy sosincs túl korán jó élményekben részesíteni őket. Mi egy - az én kisbabámmal egyidős - babával és családjával voltunk, és jól eltöltöttük a napot, nagyon jól éreztük magunkat. Gondolom, a társaságtól is függ.
Nálunk az apuka nem egy felnőtt érett személyiség - igaz, magamat sem nevezném annak (bár a baba születése óta sokat fejlődtem), felelőtlenek voltunk mind a ketten -, jelenleg a legjobb megoldásnak tűnik, ha nem találkozunk. Először nekem kell megszilárdulnom, hogy ne inogjak meg, és "ne olvadjak" el a láttán (mert szeretne jönni látogatni), mert az eszemmel tudom, hogy nem tudnánk egy család lenni. Nagyon csúnyán bánt velem a terhesség alatt, és ezeket meg lehet bocsátani (bárcsak meg tudnám bocsátani, akkor lennék túl rajta), de elfelejteni butaság lenne.
Mellszívót soha nem használtam, amúgy még szoptatok, és szeretnék addig szoptatni, amíg igényli a baba.
Judit
Törölt felhasználó
2006/06/22 21:42
Sziasztok!
Én a második diplomám utolsó évét a terhességem idején végeztem el és ez volt teljesen ingyenes. Úgy tudom, hogy az állami egyetemi, főiskolai képzések biztosítják a kismamáknak a költségmentességet. Nekem is kéne még tanulni. Nyelvi képzésben vagy egy jól használható szakmában gondolkodom, de még nem találtam rá az igazira.
Nálunk az apuka már egy érettebb személyiség volt, ő már későn jövőnek tartotta a gyermeket. Nem tudom Judit. Azt hiszem nem lehet igazán megbocsátani azért amit tettek a terhesség alatt, és az azt követő időszakban, de ...Sokat gondolkodtam. Azon gondolkodtam, hogy ha a kicsi kérdezi mit fogok mondani. Egyértelműen az igazat, így miért ne látná őt. Nagyon nehéz, mert minden találkozás szemrehányások özönét hozza ki belőlem, de ne baj. Talán ez is segít átesni ezen az időszakon könnyebben. A kicsikém pedig (ha itt van az apja) oda van érte. Édesapámat már elveszítettem, Öcsém fiatal férfiként éli a saját életét, így nincs apakép a családban. Nem kell nekünk kiépítenünk az együttes életünket a papával, ha nem megy, de ő az apa.
Ha érzelmileg kötődsz hozzá biztos vagy benne, hogy nem menne az együttélés? Olyan sokat segíthetne!
Én is szoptatok még, csak a kicsikém mindig kis lusta baba volt és most már egyéb ételeket is eszeget.
Csilla
Én a második diplomám utolsó évét a terhességem idején végeztem el és ez volt teljesen ingyenes. Úgy tudom, hogy az állami egyetemi, főiskolai képzések biztosítják a kismamáknak a költségmentességet. Nekem is kéne még tanulni. Nyelvi képzésben vagy egy jól használható szakmában gondolkodom, de még nem találtam rá az igazira.
Nálunk az apuka már egy érettebb személyiség volt, ő már későn jövőnek tartotta a gyermeket. Nem tudom Judit. Azt hiszem nem lehet igazán megbocsátani azért amit tettek a terhesség alatt, és az azt követő időszakban, de ...Sokat gondolkodtam. Azon gondolkodtam, hogy ha a kicsi kérdezi mit fogok mondani. Egyértelműen az igazat, így miért ne látná őt. Nagyon nehéz, mert minden találkozás szemrehányások özönét hozza ki belőlem, de ne baj. Talán ez is segít átesni ezen az időszakon könnyebben. A kicsikém pedig (ha itt van az apja) oda van érte. Édesapámat már elveszítettem, Öcsém fiatal férfiként éli a saját életét, így nincs apakép a családban. Nem kell nekünk kiépítenünk az együttes életünket a papával, ha nem megy, de ő az apa.
Ha érzelmileg kötődsz hozzá biztos vagy benne, hogy nem menne az együttélés? Olyan sokat segíthetne!
Én is szoptatok még, csak a kicsikém mindig kis lusta baba volt és most már egyéb ételeket is eszeget.
Csilla
Törölt felhasználó
2006/06/24 08:20
Szia Csilla,
abban biztos vagyok, hogy nem menne az együttélés, mert nem volt egészséges a kapcsolatunk az apával, amennyiben én alárendelődtem, ő meg mindent megtehetett velem. Ha újra megpróbálnánk,ugyanez sülne ki belőle.
De még ha csak találkozunk, a közös kisgyermek "ürügyén", akkor is. Ürügynek nevezem, mert ő valójában nem akarta a kisbabát, és nem is alakult ki kötődése iránta. Semmit nem tett meg érte, a nevére nem akarta venni, nem igyekezett, hogy pénzt keressen, amivel támogathatna.
Miután elzárkóztam attól, hogy találkozzunk, már szeretné a nevére is venni. Most rájött, hogy van egy lánya, aki mégsem a lánya. Ezt nehéz neki elfogadni, de ez az igazság.
Hiába ő az apja, csak biológiai apa. Ez pedig miért tenne jót a kislánynak, ha látná?
Amúgy amíg ilyen kicsi, ha hetente egyszer 1 órát találkozik "egy bácsival", attól nem lesz apaképe. Többszöri találkozás pedig már nekem lenne sok. Nagyon fáj, ami történt, és nem szeretnék neki olyan jogokat biztosítani annak ürügyén, hogy a kisgyereknek szüksége van az apjára, amiket egyáltalán nem érdemelt ki, és éppen ezért nem is tudna megbecsülni.
Amúgy nagyon szeretnék erről sokat beszélni, akár írásban is, más véleményeket is meghallgatva, mert nagyon őrlődöm, hogy mi a jó. A kislánynak. Meg nekem. Az apának ehhez kell igazodnia. Amúgy pedig neki sem lenne jó, ha úgy kapna jogokat, hogy nem kell érte megszenvednie, megdolgoznia.
Egyébként nálatok az apa nevén van a kisbaba, és fizet tartásdíjat?
Judit
abban biztos vagyok, hogy nem menne az együttélés, mert nem volt egészséges a kapcsolatunk az apával, amennyiben én alárendelődtem, ő meg mindent megtehetett velem. Ha újra megpróbálnánk,ugyanez sülne ki belőle.
De még ha csak találkozunk, a közös kisgyermek "ürügyén", akkor is. Ürügynek nevezem, mert ő valójában nem akarta a kisbabát, és nem is alakult ki kötődése iránta. Semmit nem tett meg érte, a nevére nem akarta venni, nem igyekezett, hogy pénzt keressen, amivel támogathatna.
Miután elzárkóztam attól, hogy találkozzunk, már szeretné a nevére is venni. Most rájött, hogy van egy lánya, aki mégsem a lánya. Ezt nehéz neki elfogadni, de ez az igazság.
Hiába ő az apja, csak biológiai apa. Ez pedig miért tenne jót a kislánynak, ha látná?
Amúgy amíg ilyen kicsi, ha hetente egyszer 1 órát találkozik "egy bácsival", attól nem lesz apaképe. Többszöri találkozás pedig már nekem lenne sok. Nagyon fáj, ami történt, és nem szeretnék neki olyan jogokat biztosítani annak ürügyén, hogy a kisgyereknek szüksége van az apjára, amiket egyáltalán nem érdemelt ki, és éppen ezért nem is tudna megbecsülni.
Amúgy nagyon szeretnék erről sokat beszélni, akár írásban is, más véleményeket is meghallgatva, mert nagyon őrlődöm, hogy mi a jó. A kislánynak. Meg nekem. Az apának ehhez kell igazodnia. Amúgy pedig neki sem lenne jó, ha úgy kapna jogokat, hogy nem kell érte megszenvednie, megdolgoznia.
Egyébként nálatok az apa nevén van a kisbaba, és fizet tartásdíjat?
Judit
Törölt felhasználó
2006/06/24 09:57
Szia Judit!
Én is nagyopn sokáig így gondoltam, aztán kaptam egy-két megjegyzést a gyámhivataltól és egy-két ismerősömtől és gondolkodni kezdtem. Nem, az apa önként nálam sem vette nevére a kicsit. Felajánlottam neki,hogy csináljon apaságit, de nem ment, így a gyámhivatalon keresztül rendeztük a dolgot. Én úgy éreztem, hogy jár a gyerekemnek az, hogy az apja be legyen írva az anyakönyvi kivonatába. Ő sem tett semmit a kicsiért. Nyolc hónapig egy pelust sem vett a gyereknek. Négyszer megnézte, de igazán csak rám volt kiváncsi, nem a gyerekre. Aztán a hivatalos ügyintézés közben megcsendűlt benne valami és most hatalmas a szerelem a gyermek iránt. Vásárol a kicsinek. hivatalosan nem állapodtunk meg a gyerektartásban. Nekem így most még jó. Attól félek, hogy ha nem tudjuk rendezni a kettőnk kapcsolatát, akkor joga lesz a láthatáshoz, és elviheti a kicsit (majd három éves kora után). Ettől tartok. Most a kicsi is nagyon szereti és látom hogy ha itt van jól vannak együtt. kettőnk között vannak komoly nézeteltérések...majd meglátjuk.
nem bántam meg, hogy hivatalosan elintéztem, hogy vegye a nevére, hiszen előbb utóbb el kell mesélnem a kicsinek ki az apja és akkor mit mondok neki??!! A külvilág felől is jöttek kérdések....hol az apa, miért az én nevemen van a kicsi...a gyereknek is fel fogják ezeket tenni és őt semmiképpen nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni.
Csilla
Én is nagyopn sokáig így gondoltam, aztán kaptam egy-két megjegyzést a gyámhivataltól és egy-két ismerősömtől és gondolkodni kezdtem. Nem, az apa önként nálam sem vette nevére a kicsit. Felajánlottam neki,hogy csináljon apaságit, de nem ment, így a gyámhivatalon keresztül rendeztük a dolgot. Én úgy éreztem, hogy jár a gyerekemnek az, hogy az apja be legyen írva az anyakönyvi kivonatába. Ő sem tett semmit a kicsiért. Nyolc hónapig egy pelust sem vett a gyereknek. Négyszer megnézte, de igazán csak rám volt kiváncsi, nem a gyerekre. Aztán a hivatalos ügyintézés közben megcsendűlt benne valami és most hatalmas a szerelem a gyermek iránt. Vásárol a kicsinek. hivatalosan nem állapodtunk meg a gyerektartásban. Nekem így most még jó. Attól félek, hogy ha nem tudjuk rendezni a kettőnk kapcsolatát, akkor joga lesz a láthatáshoz, és elviheti a kicsit (majd három éves kora után). Ettől tartok. Most a kicsi is nagyon szereti és látom hogy ha itt van jól vannak együtt. kettőnk között vannak komoly nézeteltérések...majd meglátjuk.
nem bántam meg, hogy hivatalosan elintéztem, hogy vegye a nevére, hiszen előbb utóbb el kell mesélnem a kicsinek ki az apja és akkor mit mondok neki??!! A külvilág felől is jöttek kérdések....hol az apa, miért az én nevemen van a kicsi...a gyereknek is fel fogják ezeket tenni és őt semmiképpen nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni.
Csilla
Törölt felhasználó
2006/06/24 12:23
Szia Judit!
Jaj, igen. Egy nagyon fontos dolgot elfelejtettem. most már nem én és nem az apa érzései számítottak, amikor döntöttem. Mindegy, hogy néha dühös vagyok az apukára és nem tudok megbocsátani, mindegy. Egy a lényeg, hogy a csöppségemnek van még egy ember, aki szereti. Anyagilag sem mindegy a mai körülmények között. Segít, ha besegít az apuka. Gondold át. Meglátod, szerintem ha látná a kicsit biztos beleszeretne.
Mikor szültél pontosan? A fiam augusztus 16-án lesz egy esztendős.
szia!
Csilla
Jaj, igen. Egy nagyon fontos dolgot elfelejtettem. most már nem én és nem az apa érzései számítottak, amikor döntöttem. Mindegy, hogy néha dühös vagyok az apukára és nem tudok megbocsátani, mindegy. Egy a lényeg, hogy a csöppségemnek van még egy ember, aki szereti. Anyagilag sem mindegy a mai körülmények között. Segít, ha besegít az apuka. Gondold át. Meglátod, szerintem ha látná a kicsit biztos beleszeretne.
Mikor szültél pontosan? A fiam augusztus 16-án lesz egy esztendős.
szia!
Csilla
Törölt felhasználó
2006/06/24 21:00
Szia Csilla!
A mi helyzetünk speciális.
Az apa nem képes segíteni. Pénzkeresete bizonytalan, saját magát sem tudja eltartani. 29 éves, 8 általánost végzett, azóta tengődik. Amikor megismertük egymást, konyhai kisegítőként dolgozott, de azt is otthagyta, utána átment targoncavezetőnek, de azt is otthagyta. Nincs lakása (ő költözött hozzám, semmibe nem szállt be), nincs fix keresete sem. Rejtély, hogy néha miből él. Amikor bejelentette, hogy nem akarja ezt a kapcsolatot, és engem, akkor sem akart elköltözni, arra hivatkozva,hogy nincs hova mennie. (És senki nem segített neki, én kerestem albérletet, mi költöztettük el a családommal).
Valószínűleg egyáltalán nem képes szeretetre (a családi háttterét most nem ecsetelném, csak annyit, hogy volt hajléktalan is, meg sokszor volt pszichológiai kezelés alatt, intézetben is többször).
Most felmerülhet benned a kérdés, hogy akkor hogy kerülhettünk össze, illetve hogy vállalhattam tőle gyereket? (Csak tájékoztatási pontként nekem van két diplomám, saját lakásom, magam tartottam el magam, egész a szülésig, mert most a Gyedből egyedül nem megy, a szüleimre támaszkodom).
Hát jó kérdés. Annyit még el kell mondanom, hogy nagyon jóképű, és nagyon megnyerő kiállású, és azt sem lehet észrevenni rajta, hogy csak 8 általánost végzett. Az is hozzátartozik a történethez, hogy egy hittan-közösségben ismertük meg egymást,a hittant vezető szerzetes 8 éve ismerte, és nekem azt mondta, hogy képes felelősségteljes kapcsolatra. Kapcsolatunk tehát eme hittan-közösség tagjainak szeme láttára bontakozott ki.
Én nagyon szerelmes lettem belé, és ez vakká tett. És nagyon erős volt bennem a vágy gyermek után. De a lelkiismeretfurdalás most gyötör, a kislányom miatt, elsősorban, és nagyon nehéz, mert senki (kívülálló) nem érti, miért nem tartom a kapcsolatot az apával. Csak azok, aki átélték velem ezeket a borzasztó hónapokat. És ez a családom.
Csak én még mindig magamnak bizonygatom, hogy ez így helyes, és még mindig, mardos a kétely, hogy mégis, mert apa az kell...
Én október 4-én szültem.
Judit
A mi helyzetünk speciális.
Az apa nem képes segíteni. Pénzkeresete bizonytalan, saját magát sem tudja eltartani. 29 éves, 8 általánost végzett, azóta tengődik. Amikor megismertük egymást, konyhai kisegítőként dolgozott, de azt is otthagyta, utána átment targoncavezetőnek, de azt is otthagyta. Nincs lakása (ő költözött hozzám, semmibe nem szállt be), nincs fix keresete sem. Rejtély, hogy néha miből él. Amikor bejelentette, hogy nem akarja ezt a kapcsolatot, és engem, akkor sem akart elköltözni, arra hivatkozva,hogy nincs hova mennie. (És senki nem segített neki, én kerestem albérletet, mi költöztettük el a családommal).
Valószínűleg egyáltalán nem képes szeretetre (a családi háttterét most nem ecsetelném, csak annyit, hogy volt hajléktalan is, meg sokszor volt pszichológiai kezelés alatt, intézetben is többször).
Most felmerülhet benned a kérdés, hogy akkor hogy kerülhettünk össze, illetve hogy vállalhattam tőle gyereket? (Csak tájékoztatási pontként nekem van két diplomám, saját lakásom, magam tartottam el magam, egész a szülésig, mert most a Gyedből egyedül nem megy, a szüleimre támaszkodom).
Hát jó kérdés. Annyit még el kell mondanom, hogy nagyon jóképű, és nagyon megnyerő kiállású, és azt sem lehet észrevenni rajta, hogy csak 8 általánost végzett. Az is hozzátartozik a történethez, hogy egy hittan-közösségben ismertük meg egymást,a hittant vezető szerzetes 8 éve ismerte, és nekem azt mondta, hogy képes felelősségteljes kapcsolatra. Kapcsolatunk tehát eme hittan-közösség tagjainak szeme láttára bontakozott ki.
Én nagyon szerelmes lettem belé, és ez vakká tett. És nagyon erős volt bennem a vágy gyermek után. De a lelkiismeretfurdalás most gyötör, a kislányom miatt, elsősorban, és nagyon nehéz, mert senki (kívülálló) nem érti, miért nem tartom a kapcsolatot az apával. Csak azok, aki átélték velem ezeket a borzasztó hónapokat. És ez a családom.
Csak én még mindig magamnak bizonygatom, hogy ez így helyes, és még mindig, mardos a kétely, hogy mégis, mert apa az kell...
Én október 4-én szültem.
Judit
Törölt felhasználó
2006/06/25 06:43
Szia Judit!
Azt nem hinném, hogy mindenáron a "biológiai" apa kell apa legyen. Ha ennyire nehéz eset nem biztos. Az, hogy ki kivel miért kerül össze kívülállónak mindig talány, de te belül érezted. Szerintem az életnek vannak ki nem hagyható esetei, ez is biztos az volt. Ott a gyönyörű gyermeked, biztos ezért volt. A kívüllállókkal ne törődj. Fogalmuk nincs a nehézségeinkről, csak ítélkeznek. Nem reménytelen (persze nem könnyű) kisbabával sem apát találni.
A mi helyzetünk sem volt és most sem könnyű. Én a páromat úgy ismertem meg, hogy a házassága romokban volt. Össze jöttünk, ők külön költöztek a feleségével. Én türelmesen vártam 3 évig, hogy majd csak elválnak. Az eredmény az lett, hogy a gyerekekre hivatkozva (egy 28 és egy 26 éves felnőtt "gyereke van) ők újra összebútoroztak. A kapcsolatunk nem szakadt meg, nagyon fájt, de nagyon szerettem őt. Nem tudtam nemet mondani ha jött. Azt mondta az egy formális együttélés csak. Majd -mint tudod- megfogant a csöppség. Most ott tartunk, hogy elváltak, de ő vidéken él.
Minden ingatlanát két gyermekére írta. Oda akar költöztetni, de a fia lakásába nem megyek. Ráadásul nekem itt van Édesanyám, aki az elmúlt másfél évben megbízható segítségem volt, így ezt nem adom fel. Ő 54 éves, így a kora miatt is elvetett gondolatnak tarotta a kicsimet.
Hát röviden ez van nálunk. Ez sem egy könnyű történet.
Megkereszteltetted már a kicsit? Milyen hittan-közösségbe jársz?
Csilla
Azt nem hinném, hogy mindenáron a "biológiai" apa kell apa legyen. Ha ennyire nehéz eset nem biztos. Az, hogy ki kivel miért kerül össze kívülállónak mindig talány, de te belül érezted. Szerintem az életnek vannak ki nem hagyható esetei, ez is biztos az volt. Ott a gyönyörű gyermeked, biztos ezért volt. A kívüllállókkal ne törődj. Fogalmuk nincs a nehézségeinkről, csak ítélkeznek. Nem reménytelen (persze nem könnyű) kisbabával sem apát találni.
A mi helyzetünk sem volt és most sem könnyű. Én a páromat úgy ismertem meg, hogy a házassága romokban volt. Össze jöttünk, ők külön költöztek a feleségével. Én türelmesen vártam 3 évig, hogy majd csak elválnak. Az eredmény az lett, hogy a gyerekekre hivatkozva (egy 28 és egy 26 éves felnőtt "gyereke van) ők újra összebútoroztak. A kapcsolatunk nem szakadt meg, nagyon fájt, de nagyon szerettem őt. Nem tudtam nemet mondani ha jött. Azt mondta az egy formális együttélés csak. Majd -mint tudod- megfogant a csöppség. Most ott tartunk, hogy elváltak, de ő vidéken él.
Minden ingatlanát két gyermekére írta. Oda akar költöztetni, de a fia lakásába nem megyek. Ráadásul nekem itt van Édesanyám, aki az elmúlt másfél évben megbízható segítségem volt, így ezt nem adom fel. Ő 54 éves, így a kora miatt is elvetett gondolatnak tarotta a kicsimet.
Hát röviden ez van nálunk. Ez sem egy könnyű történet.
Megkereszteltetted már a kicsit? Milyen hittan-közösségbe jársz?
Csilla
Törölt felhasználó
2006/06/25 17:14
Szia Kedves Csilla!
Szeretnék Veled beszélgetni,ha megadnád az email cimed megköszönném.Én 33 éves vagyok most 13 hetes terhes.Ugy nézz ki Én is egyedül nevelem majd a kiscsemetémet.
emil cimem: aniko.oktober@freemail.hu
szia:Aniko
Szeretnék Veled beszélgetni,ha megadnád az email cimed megköszönném.Én 33 éves vagyok most 13 hetes terhes.Ugy nézz ki Én is egyedül nevelem majd a kiscsemetémet.
emil cimem: aniko.oktober@freemail.hu
szia:Aniko
Törölt felhasználó
2006/06/28 12:08
Szia Anikó!
Az email címem: sunil@freemail.hu.
Várom a leveled!
Csilla
Az email címem: sunil@freemail.hu.
Várom a leveled!
Csilla
Törölt felhasználó
2006/07/24 18:06
Szia Csilla!
Azt hiszem hasonló cipőben járok mint Te.
Én még csak 3 hetes terhes vagyok.
Úgyhogy most kezdődik az ami veled már megtörtént.
Szívesen leveleznék Veled.
Adok egy e-mail címet,ha esetleg lenne kedved hozzá.
moczar.inez@freemail.hu
Várom válaszod!
Üdvözlettel:
Inez
Azt hiszem hasonló cipőben járok mint Te.
Én még csak 3 hetes terhes vagyok.
Úgyhogy most kezdődik az ami veled már megtörtént.
Szívesen leveleznék Veled.
Adok egy e-mail címet,ha esetleg lenne kedved hozzá.
moczar.inez@freemail.hu
Várom válaszod!
Üdvözlettel:
Inez
Törölt felhasználó
2006/08/11 14:38
Kedves Csilla!
Szinte ugyanabban a cipőben járok, mint Te. Az én "párom" azonban várta ezt a gyermeket, akit jelenleg is még a szívem alatt hordok.
De amennyire várta és akarta, teljesen magunkra hagyott minket...
Soha nem számíthattam rá, soha nem volt mellettem, így hazaköltöztem a szüleimhez, akik nagyon várják az unokájukat.
Rengeteg ígéretet és hazugságot kaptam már a gyermekem apjától, és egészen másfél hónappal ezelőtig mindig naívan hittem benne. De már nem tudok hinni...
Próbálok erőt gyűjteni, de nagyon hiányzik a társam. Nem is magamat sajnálom, hanem a születendő kislányomat, akit szerettem volna boldogságban, igazi családban nevelni. Nagyon családcentrikus vagyok, és én hittem a rózsaszín jövőben...
Nincse olyyn nap, hogy ne pityeregnék, pedig mindenki mellettem áll, a szüleim, az apuka szülei, barátaim, apuka barátai... Mégis annak az egy embernek a hiánya,akinek mellettünk lenne a helye, megmérgezi a boldogságomat.
Nagyon várom már a pici lányomat, semmit sem bántam meg, nem adnám semmiért... Érthetetlenül állok az apukája viselkedése előtt...
Amikor azt hiszem, hogy már egy kicsit jobb, nem hiányzik annyira, akkor rámtör újra a z a fájdalmas érzés, amit 9 hónapja éreztem először.
Mégis tudom, hogy túl kell tennem magam ezen és csak a jövőbe nézni...
Szinte ugyanabban a cipőben járok, mint Te. Az én "párom" azonban várta ezt a gyermeket, akit jelenleg is még a szívem alatt hordok.
De amennyire várta és akarta, teljesen magunkra hagyott minket...
Soha nem számíthattam rá, soha nem volt mellettem, így hazaköltöztem a szüleimhez, akik nagyon várják az unokájukat.
Rengeteg ígéretet és hazugságot kaptam már a gyermekem apjától, és egészen másfél hónappal ezelőtig mindig naívan hittem benne. De már nem tudok hinni...
Próbálok erőt gyűjteni, de nagyon hiányzik a társam. Nem is magamat sajnálom, hanem a születendő kislányomat, akit szerettem volna boldogságban, igazi családban nevelni. Nagyon családcentrikus vagyok, és én hittem a rózsaszín jövőben...
Nincse olyyn nap, hogy ne pityeregnék, pedig mindenki mellettem áll, a szüleim, az apuka szülei, barátaim, apuka barátai... Mégis annak az egy embernek a hiánya,akinek mellettünk lenne a helye, megmérgezi a boldogságomat.
Nagyon várom már a pici lányomat, semmit sem bántam meg, nem adnám semmiért... Érthetetlenül állok az apukája viselkedése előtt...
Amikor azt hiszem, hogy már egy kicsit jobb, nem hiányzik annyira, akkor rámtör újra a z a fájdalmas érzés, amit 9 hónapja éreztem először.
Mégis tudom, hogy túl kell tennem magam ezen és csak a jövőbe nézni...
Törölt felhasználó
2006/08/11 14:56
Kedves Csilla!
Szinte ugyanabban a cipőben járok, mint Te. Az én "párom" azonban várta ezt a gyermeket, akit jelenleg is még a szívem alatt hordok.
De amennyire várta és akarta, teljesen magunkra hagyott minket...
Soha nem számíthattam rá, soha nem volt mellettem, így hazaköltöztem a szüleimhez, akik nagyon várják az unokájukat.
Rengeteg ígéretet és hazugságot kaptam már a gyermekem apjától, és egészen másfél hónappal ezelőtig mindig naívan hittem benne. De már nem tudok hinni...
Próbálok erőt gyűjteni, de nagyon hiányzik a társam. Nem is magamat sajnálom, hanem a születendő kislányomat, akit szerettem volna boldogságban, igazi családban nevelni. Nagyon családcentrikus vagyok, és én hittem a rózsaszín jövőben...
Nincse olyyn nap, hogy ne pityeregnék, pedig mindenki mellettem áll, a szüleim, az apuka szülei, barátaim, apuka barátai... Mégis annak az egy embernek a hiánya,akinek mellettünk lenne a helye, megmérgezi a boldogságomat.
Nagyon várom már a pici lányomat, semmit sem bántam meg, nem adnám semmiért... Érthetetlenül állok az apukája viselkedése előtt...
Amikor azt hiszem, hogy már egy kicsit jobb, nem hiányzik annyira, akkor rámtör újra a z a fájdalmas érzés, amit 9 hónapja éreztem először.
Mégis tudom, hogy túl kell tennem magam ezen és csak a jövőbe nézni...
Andi
Szinte ugyanabban a cipőben járok, mint Te. Az én "párom" azonban várta ezt a gyermeket, akit jelenleg is még a szívem alatt hordok.
De amennyire várta és akarta, teljesen magunkra hagyott minket...
Soha nem számíthattam rá, soha nem volt mellettem, így hazaköltöztem a szüleimhez, akik nagyon várják az unokájukat.
Rengeteg ígéretet és hazugságot kaptam már a gyermekem apjától, és egészen másfél hónappal ezelőtig mindig naívan hittem benne. De már nem tudok hinni...
Próbálok erőt gyűjteni, de nagyon hiányzik a társam. Nem is magamat sajnálom, hanem a születendő kislányomat, akit szerettem volna boldogságban, igazi családban nevelni. Nagyon családcentrikus vagyok, és én hittem a rózsaszín jövőben...
Nincse olyyn nap, hogy ne pityeregnék, pedig mindenki mellettem áll, a szüleim, az apuka szülei, barátaim, apuka barátai... Mégis annak az egy embernek a hiánya,akinek mellettünk lenne a helye, megmérgezi a boldogságomat.
Nagyon várom már a pici lányomat, semmit sem bántam meg, nem adnám semmiért... Érthetetlenül állok az apukája viselkedése előtt...
Amikor azt hiszem, hogy már egy kicsit jobb, nem hiányzik annyira, akkor rámtör újra a z a fájdalmas érzés, amit 9 hónapja éreztem először.
Mégis tudom, hogy túl kell tennem magam ezen és csak a jövőbe nézni...
Andi
sunil
2006/08/11 21:46
Kedves Andi!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetben vagy. Ismerem milyen iszonyú szerető társ nélkül hordozni a kisbabát a pocakban. Emlékszem a magányos ultrahangokra, az egyedül megélt izgalmakra. Rossz egyedü gyűjtögetni a gyermek születéséhez szükséges cuccokat. Nagyon nehéz és nem akarlak vígasztalni később sem lesz könnyebb. Bővebben és hosszabban írnék Neked, de szerintem váltsunk email címet. Az enyém: sunil@freemail.hu. Kérlek itt jelentkezz és válaszolok?
szia!
Csilla
Nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetben vagy. Ismerem milyen iszonyú szerető társ nélkül hordozni a kisbabát a pocakban. Emlékszem a magányos ultrahangokra, az egyedül megélt izgalmakra. Rossz egyedü gyűjtögetni a gyermek születéséhez szükséges cuccokat. Nagyon nehéz és nem akarlak vígasztalni később sem lesz könnyebb. Bővebben és hosszabban írnék Neked, de szerintem váltsunk email címet. Az enyém: sunil@freemail.hu. Kérlek itt jelentkezz és válaszolok?
szia!
Csilla
evinene
2006/08/18 22:47
szia ismerős érzéseket írsz Csilla, mert a fiammal is egyedül maradtam 2,5évre most meg már 2vel szóval a 6év házasságból 4évet egyedül gyerekkel töltöttem Szeretem a páromat ez a borzasztó, sajnos vissza eső és megint előzetesben van 1évig bírta ezért is vállaltam vele a lánykánkat, de megint bekerült és megint egyedül kell a dolgainkat megoldanom Baloghné evinene
sunil
2006/08/20 21:01
Szia Evinene!
Nagyon remelem, hogy legalább családtagod van, aki tud segíteni? Gondolom,ahogy nő a picikénk úgy nő az egyedül megoldandó gond is vele! Te hogy bírod? oviba jár már a kicsi? Érzelmeink? Hát azt hiszem nincs recept arra, hogy miért szeretünk bele valakibe és miért ejti rabul hosszan a szívünket. Erre sajnos nincs recept. Egy biztos (sok barátnőmmel megélt tapasztalat alapján) addig, amíg szeretünk valakit nincs értelme logikus okok miatt a kapcsolatból menekülni, mert úgy sem sikerül. Amíg tart a szerelem addig úgy is rabjai vagyunk.
Nagyon remelem, hogy legalább családtagod van, aki tud segíteni? Gondolom,ahogy nő a picikénk úgy nő az egyedül megoldandó gond is vele! Te hogy bírod? oviba jár már a kicsi? Érzelmeink? Hát azt hiszem nincs recept arra, hogy miért szeretünk bele valakibe és miért ejti rabul hosszan a szívünket. Erre sajnos nincs recept. Egy biztos (sok barátnőmmel megélt tapasztalat alapján) addig, amíg szeretünk valakit nincs értelme logikus okok miatt a kapcsolatból menekülni, mert úgy sem sikerül. Amíg tart a szerelem addig úgy is rabjai vagyunk.
Törölt felhasználó
2006/10/13 12:18
Sziasztok.
Sajnos nekem elég korán becsúszott a baba úgy hogy észre sem vettem csak későn. Apuka természetesen lelépett, a kicsit nem látogatja. Szerencsére anyukám sokat segít. De akkor is rossz ilyen fiatalon egyedül. De ezt itt közületek szerintem sokan tudják milyen érzés.
Sajnos nekem elég korán becsúszott a baba úgy hogy észre sem vettem csak későn. Apuka természetesen lelépett, a kicsit nem látogatja. Szerencsére anyukám sokat segít. De akkor is rossz ilyen fiatalon egyedül. De ezt itt közületek szerintem sokan tudják milyen érzés.
Törölt felhasználó
2006/10/14 21:37
Szia Sony!
Mennyi idős vagy? Biztos nagyon nehéz lehet drága, mert én ugyan egyedül, anyu segítségével rendezem a kicsit, de időben nem érkezett korán a baba. A nagy türelem és kitartás már a korom adta segítség. Mennyi idős a kicsi? Tudok segíteni valamit? Kisfiú vagy kislány?
Szia!
Sunil (Csilla)
Mennyi idős vagy? Biztos nagyon nehéz lehet drága, mert én ugyan egyedül, anyu segítségével rendezem a kicsit, de időben nem érkezett korán a baba. A nagy türelem és kitartás már a korom adta segítség. Mennyi idős a kicsi? Tudok segíteni valamit? Kisfiú vagy kislány?
Szia!
Sunil (Csilla)
Törölt felhasználó
2006/11/05 16:19
Szia!
Nagyon örültem mikor ráakadtam soraidra, Én három éve nevelem egyedül a kislányomat, szinte születése óta. Nagyon szeretnék megismerkedni hasonló helyzetben lévő emberekkel., akikkel megoszthatnám a mindennapi örömeimet és problémáimat, illetve esetleg csinálhatnánk közös prorgamokat is. Szia:Éva! deniell@freemail.hu
Nagyon örültem mikor ráakadtam soraidra, Én három éve nevelem egyedül a kislányomat, szinte születése óta. Nagyon szeretnék megismerkedni hasonló helyzetben lévő emberekkel., akikkel megoszthatnám a mindennapi örömeimet és problémáimat, illetve esetleg csinálhatnánk közös prorgamokat is. Szia:Éva! deniell@freemail.hu
Törölt felhasználó
2007/02/21 12:35
Szia!!
olvasva soraidat mintha saját magamról olvasnék!most 9hónapos terhesen!!már én is kezdek egyre jobban félni!!bár anyukámék meg az egész családom mellettem el!!a bébim apja,meg hát enyhén szólva egy idióta!!nem írta alá az apasági nyilatkozatot most apaságit akar,meg hasonlók!az anyja pedig minden kurvának elhord!nagyon nehéz igy nyugodtan és stresz mentesen várni a babámat!bár már csak ö tart életben!nem tudom mi lesz h ha megszületik a manóm!!szegénynek nem lesz apja!!és nem tudom mi a jobb ha van egy szar apja vagy ha inkább megse tudja h ki az!!!
olvasva soraidat mintha saját magamról olvasnék!most 9hónapos terhesen!!már én is kezdek egyre jobban félni!!bár anyukámék meg az egész családom mellettem el!!a bébim apja,meg hát enyhén szólva egy idióta!!nem írta alá az apasági nyilatkozatot most apaságit akar,meg hasonlók!az anyja pedig minden kurvának elhord!nagyon nehéz igy nyugodtan és stresz mentesen várni a babámat!bár már csak ö tart életben!nem tudom mi lesz h ha megszületik a manóm!!szegénynek nem lesz apja!!és nem tudom mi a jobb ha van egy szar apja vagy ha inkább megse tudja h ki az!!!
Törölt felhasználó
2007/03/02 21:10
Szia kedves vendég!
Most ne törődj ezekkel! 9 hónaposan koncentrálj a kicsire. Tudom, hogy nagyon megalázó nem megkapni az apasági nyilatkozatot, de nem leszel egyedül a kórházban ezzel. Senki sem fog ezzel foglalkozni. Azt nem mondom, hogy nem fog hiányozni a gyermek apja a szüléskor vagy az első napokban, hetekben, de ha jó a családi háttered és anyukádék tudnak segíteni ők átlendíthetnek ezen az időszakon. Az apasági nem nagy dolog. A szülés után nyugodtan csináld meg, majd ha túl leszel az első nehéz heteken. Ne gyötőrd ezzel most magad!!!!Foglalkozz azzal a kis gyöngyszemmel többet és pihenj eleget! Tessék most sokat aludni, mert később nehezebben találsz majd nyugodt szabadidőt magadnak. Sok sok energia kell a kicsihez. Örülj, hogy van Neked. Szívesen írok Neked az apaságiról és egyebekről, de szerintem itt a szülés előtt kár a lelkedet ezzel nyomasztanod és a kicsi is érzi a feszültséget! Mikorra vagy kiírva? Hol fogsz szülni?
Szia!
Keviczky Csilla
Most ne törődj ezekkel! 9 hónaposan koncentrálj a kicsire. Tudom, hogy nagyon megalázó nem megkapni az apasági nyilatkozatot, de nem leszel egyedül a kórházban ezzel. Senki sem fog ezzel foglalkozni. Azt nem mondom, hogy nem fog hiányozni a gyermek apja a szüléskor vagy az első napokban, hetekben, de ha jó a családi háttered és anyukádék tudnak segíteni ők átlendíthetnek ezen az időszakon. Az apasági nem nagy dolog. A szülés után nyugodtan csináld meg, majd ha túl leszel az első nehéz heteken. Ne gyötőrd ezzel most magad!!!!Foglalkozz azzal a kis gyöngyszemmel többet és pihenj eleget! Tessék most sokat aludni, mert később nehezebben találsz majd nyugodt szabadidőt magadnak. Sok sok energia kell a kicsihez. Örülj, hogy van Neked. Szívesen írok Neked az apaságiról és egyebekről, de szerintem itt a szülés előtt kár a lelkedet ezzel nyomasztanod és a kicsi is érzi a feszültséget! Mikorra vagy kiírva? Hol fogsz szülni?
Szia!
Keviczky Csilla
Törölt felhasználó
2007/03/07 12:00
Kedves Csilla!
Kicsit más korülmények közt, de mi is ketten vagyunk a babámmal. Ő egy 17 hónapos kislány. Nekem is a magányosság a legnagyobb problémám, mert bár sok gondom akad, távol tudom tartani a lányomtól ezeket, s rengeteg boldog pillanatot élünk így is. Arra lennék kíváncsi, hogyan oldottátok meg a baba-papa kapcsolatot? Szoktak ők találkozni? Milyen rendszerességgel? Nekem ez komoly dilemmát okoz, szeretnék erről végre olyan valaki véleményét hallani, aki hasonló szituációban, hasonló korú gyermeket nevel. Persze bármi másról is szívesen beszélgetnék.
Minden jót kívánok nektek: Pálma
Kicsit más korülmények közt, de mi is ketten vagyunk a babámmal. Ő egy 17 hónapos kislány. Nekem is a magányosság a legnagyobb problémám, mert bár sok gondom akad, távol tudom tartani a lányomtól ezeket, s rengeteg boldog pillanatot élünk így is. Arra lennék kíváncsi, hogyan oldottátok meg a baba-papa kapcsolatot? Szoktak ők találkozni? Milyen rendszerességgel? Nekem ez komoly dilemmát okoz, szeretnék erről végre olyan valaki véleményét hallani, aki hasonló szituációban, hasonló korú gyermeket nevel. Persze bármi másról is szívesen beszélgetnék.
Minden jót kívánok nektek: Pálma
Törölt felhasználó
2007/03/07 21:02
Kedves Pálma!
Van egy freemail címem: sunil@freemail.hu. Örülnék, ha ide írnál és ott szívesen válaszolok a kérdéseidre. Majdnem egyidősök a kicsik. Merre laksz? Mit jelent az, hogyí kicsit más körülmények között vagytok?
Szia!
Csilla
Van egy freemail címem: sunil@freemail.hu. Örülnék, ha ide írnál és ott szívesen válaszolok a kérdéseidre. Majdnem egyidősök a kicsik. Merre laksz? Mit jelent az, hogyí kicsit más körülmények között vagytok?
Szia!
Csilla
Törölt felhasználó
2007/03/19 23:44
Kedves Csilla,miután elolvastam a cikkét, úgy gondoltam muszáj írnom.Jelenleg 25 hetes terhes kismam vagyok, akit kétszer elhagyott a férje. Először Karácsony után, akkor 2,5 hónaposan, fogta magát összepakolt, és elvitt mindent, Aztán úgy tűnt megbánt mindent, és én visszafogadtam...a boldogság, ami talán sose volt csak pár hátig tartott, mert egyik este vacsora közben közölte, hogy az akit ő elképzelt magának feleségként talán még a nászúton létezett, de most már nincs...szóval megint elhagyott...teljesen összetörtem lelkileg..szerencsére a Szüleim, és a testvérem mellettem voltak mindig, de egyszerűen képtelen vagyok feldolgozni a történteket...nagyon rossz egyedül, főleg terhesen....megjegyzem ami a legjobban fáj, hogy miután elment a pocakomban lévő kisbabával sem törődik...nem is érdeklődik...kiírt mind a kettőnket az életéből...
bocsánat, hogy egy nagy siránkozás letta levelemből, de jól esett egy kicsit kiírni magamból azt ami borzastóan nyomaszt.
A kisbabám az egyedüli vigaszom, aki igaz még pocaklakó kishölgy, de nagyon jó, hogy mellettem van.
Mivel olvastam, hogy Ön is hasonló helyzetben volt terhesége alatt, az lenne a kérdésem, tudna e ajánlani valami módszert arra, hogy hogyan vészeljem át ezt az érzelmileg nagyon nehéz időszakot.
Segítségét előre is köszönöm
Egy elkeseredett kismama
bocsánat, hogy egy nagy siránkozás letta levelemből, de jól esett egy kicsit kiírni magamból azt ami borzastóan nyomaszt.
A kisbabám az egyedüli vigaszom, aki igaz még pocaklakó kishölgy, de nagyon jó, hogy mellettem van.
Mivel olvastam, hogy Ön is hasonló helyzetben volt terhesége alatt, az lenne a kérdésem, tudna e ajánlani valami módszert arra, hogy hogyan vészeljem át ezt az érzelmileg nagyon nehéz időszakot.
Segítségét előre is köszönöm
Egy elkeseredett kismama
Törölt felhasználó
2007/03/20 20:12
Kedves Vendég!
Nem tudom elmondani mennyire sajnálom, hogy át kell élje ezeket a fájdalmas érzéseket a terhessége alatt. Amikor a cikkem után elolvasom az újabb és újabb rövid kis történeteket az a magamban elásott emlékeket ébreszti fel újra.
Nincs sajnos okos módszerem és egyetlen egy vigaszom a fiam volt és a fiam maradt. Annyira akartam őt, hogy az iránta érzett vágy és szeretet segített át a nehéz időszakokon és segít át ma is. Nem tudom azt írni Önnek, hogy könnyű lesz és könnyebb lesz, de talán ha arra az édes kislányra gondol, aki magában növekszik, ha az ő mozgására figyel és vele beszélget több lesz önben a szeretet és az öröm, mint a fájdalom. Talán nekem lelkileg "könnyebb" volt, hisz én már a kezdetekben egyedül kellett őt felválaljam. Ön talán több közös reménnyel indúlt. Az is biztos, hogy a remény bennünk nőkben lassan tud csak meghalni és gondolom még Ön is reménykedik, ahogy én tettem, hogy mégis a gyermekem apja rájön mit tett és felénk fordúl.
Hallgasson sok zenét és pihenjen. Tervezgesse és rendezze be a babaszobát. Figyeljen a kicsire. Nagyon fontos, hogy lelkileg megnyugodjon és fizikailag erős maradjon.
Nem tudom ezek a mondatok segítenek-e? Csak remélni tudom. Kérem írjon, hogy hogy van?
Üdvözlettel:
Csilla
Nem tudom elmondani mennyire sajnálom, hogy át kell élje ezeket a fájdalmas érzéseket a terhessége alatt. Amikor a cikkem után elolvasom az újabb és újabb rövid kis történeteket az a magamban elásott emlékeket ébreszti fel újra.
Nincs sajnos okos módszerem és egyetlen egy vigaszom a fiam volt és a fiam maradt. Annyira akartam őt, hogy az iránta érzett vágy és szeretet segített át a nehéz időszakokon és segít át ma is. Nem tudom azt írni Önnek, hogy könnyű lesz és könnyebb lesz, de talán ha arra az édes kislányra gondol, aki magában növekszik, ha az ő mozgására figyel és vele beszélget több lesz önben a szeretet és az öröm, mint a fájdalom. Talán nekem lelkileg "könnyebb" volt, hisz én már a kezdetekben egyedül kellett őt felválaljam. Ön talán több közös reménnyel indúlt. Az is biztos, hogy a remény bennünk nőkben lassan tud csak meghalni és gondolom még Ön is reménykedik, ahogy én tettem, hogy mégis a gyermekem apja rájön mit tett és felénk fordúl.
Hallgasson sok zenét és pihenjen. Tervezgesse és rendezze be a babaszobát. Figyeljen a kicsire. Nagyon fontos, hogy lelkileg megnyugodjon és fizikailag erős maradjon.
Nem tudom ezek a mondatok segítenek-e? Csak remélni tudom. Kérem írjon, hogy hogy van?
Üdvözlettel:
Csilla
sunil
2007/03/26 13:32
Sziasztok!
Az elmúlt egy évben olyan sok egyedül maradt kismamával leveleztem és beszéltem. Valahol mindegyikünk találkozik a napi nehézségeken kívül a társadalomban meglévő, tudatlanságból származó elítélő mondatokkal és helyzetekkel. Arra gondoltam, hogy jó lenne név nélkül, de nyíltan és őszintén könyv formájában kiadva megmutatni az embereknek a mi történeteinket. Mindenkinek látnia kell, hogy nem a csonka családra vágyva alakult így a helyzetünk. Szeretném könyvbe szerkeszteni az élettörténeteinket. Természetesen hangsúlyozom, hogy csak név nélkül szeretném az érem mindkét oldalát bemutatni. Kérlek Titeket, hogy ha megtiszteltek a bizalmatokkal akkor az email címemre (sunil@freemail.hu)küldjétek el a történeteiteket?
Köszönettel: Keviczky Csilla
Az elmúlt egy évben olyan sok egyedül maradt kismamával leveleztem és beszéltem. Valahol mindegyikünk találkozik a napi nehézségeken kívül a társadalomban meglévő, tudatlanságból származó elítélő mondatokkal és helyzetekkel. Arra gondoltam, hogy jó lenne név nélkül, de nyíltan és őszintén könyv formájában kiadva megmutatni az embereknek a mi történeteinket. Mindenkinek látnia kell, hogy nem a csonka családra vágyva alakult így a helyzetünk. Szeretném könyvbe szerkeszteni az élettörténeteinket. Természetesen hangsúlyozom, hogy csak név nélkül szeretném az érem mindkét oldalát bemutatni. Kérlek Titeket, hogy ha megtiszteltek a bizalmatokkal akkor az email címemre (sunil@freemail.hu)küldjétek el a történeteiteket?
Köszönettel: Keviczky Csilla
Törölt felhasználó
2007/03/27 09:36
Kedves Csilla és Többiek!
33 éves nő vagyok és lassan 11 hetes terhes ami számomra a világ legszebb dolga és nagyon örülök neki de sajnos a párom nem így gondolta és elhagyott minket. Nem is igazán értem mert mi már régen készültünk erre és mire össze jött ő úgy gondolta jobb ha elmegy mert már nem szerelmes belém. Mióta elment azóta nálunk is az a helyzet hogy baba iránt sem érdeklődik. Nagyon ki készültem azt hittem nem lesz ilyen nehéz de ahogy telik az idő egyre rosszabb. Nagyon sokat sírok,és sajnos az alvás sem megy félek hogy depressziós vagyok én nem akarok ártani a babának de nagyon féltem. Nem tudom mi lesz velem. Bocsánat hogy így elsírtam magam de látom sajnos nem vagyok egyedül ezzel a problémámmal. Annyira egyedül vagyok a szüleim is 300km-re laknak tőlem.
Üdv
Eddy
33 éves nő vagyok és lassan 11 hetes terhes ami számomra a világ legszebb dolga és nagyon örülök neki de sajnos a párom nem így gondolta és elhagyott minket. Nem is igazán értem mert mi már régen készültünk erre és mire össze jött ő úgy gondolta jobb ha elmegy mert már nem szerelmes belém. Mióta elment azóta nálunk is az a helyzet hogy baba iránt sem érdeklődik. Nagyon ki készültem azt hittem nem lesz ilyen nehéz de ahogy telik az idő egyre rosszabb. Nagyon sokat sírok,és sajnos az alvás sem megy félek hogy depressziós vagyok én nem akarok ártani a babának de nagyon féltem. Nem tudom mi lesz velem. Bocsánat hogy így elsírtam magam de látom sajnos nem vagyok egyedül ezzel a problémámmal. Annyira egyedül vagyok a szüleim is 300km-re laknak tőlem.
Üdv
Eddy
Törölt felhasználó
2007/03/27 20:38
Kedves Eddy!
Dolgozol vagy otthon vagy már? Én esténként elég gyakran az internet közelében vagyok és levelezgetek a távol lévő barátaimmal. Ha gondolod szívesen levelezek veled. Ha könnyebb van az email címem amit nem mindenki lát (sunil@freemail.hu/, de ide is gyakran benézek.
Úgy tudom, hogy igazán terhesség alatt semmilyen gyógyszer nem ajánlott. Van egy gyógynövényes nyugtató, ami ha nagy gond van esetleg jó lehet, de inkább ajánlanám a relaxációt. Olyan jó nyugtató zenék vannak. Nem tudom van Neked? Teljesen egyedül vagy? Ha akarod szívesen másolok Neked és valahogy eljuttatom hozzád?
Orvosoddal nem beszéltél a lelkiállapotodról? Ajánlott valamit?
Vigyázz magadra és írjál? Nagyon fontos, hogy ne légy teljesen kiborúlva, mert megérzi a kicsi.
Szia!
Csilla
Dolgozol vagy otthon vagy már? Én esténként elég gyakran az internet közelében vagyok és levelezgetek a távol lévő barátaimmal. Ha gondolod szívesen levelezek veled. Ha könnyebb van az email címem amit nem mindenki lát (sunil@freemail.hu/, de ide is gyakran benézek.
Úgy tudom, hogy igazán terhesség alatt semmilyen gyógyszer nem ajánlott. Van egy gyógynövényes nyugtató, ami ha nagy gond van esetleg jó lehet, de inkább ajánlanám a relaxációt. Olyan jó nyugtató zenék vannak. Nem tudom van Neked? Teljesen egyedül vagy? Ha akarod szívesen másolok Neked és valahogy eljuttatom hozzád?
Orvosoddal nem beszéltél a lelkiállapotodról? Ajánlott valamit?
Vigyázz magadra és írjál? Nagyon fontos, hogy ne légy teljesen kiborúlva, mert megérzi a kicsi.
Szia!
Csilla
sunil
2007/04/02 13:27
ELŐZETES MEGHÍVÓ
Sziasztok!
Lassan megvalósul egy nagyon régi tervem. Május végére tervezve szeretnék egy találkozót szervezni egyedülálló mamáknak és papáknak. Ez egy ismerkedés lenne. Felmérhetnénk, hogy mire vágyunk és később témákra szervezhetnénk találkozókat. Természetesen mindenki hozhatja a babáját. Egy nagy kérdésem van: Napközben délelött vagy délután legyen inkább a találkozó? Írjatok!
Sziasztok!
Keviczky Csilla
Sziasztok!
Lassan megvalósul egy nagyon régi tervem. Május végére tervezve szeretnék egy találkozót szervezni egyedülálló mamáknak és papáknak. Ez egy ismerkedés lenne. Felmérhetnénk, hogy mire vágyunk és később témákra szervezhetnénk találkozókat. Természetesen mindenki hozhatja a babáját. Egy nagy kérdésem van: Napközben délelött vagy délután legyen inkább a találkozó? Írjatok!
Sziasztok!
Keviczky Csilla
Törölt felhasználó
2007/04/25 19:24
Sziasztok!
Véletlenül akadtam Rátok,annál jobban örülök!Talán segíthetnétek.
Nagyon vágyom egy babára,értelmetlennek,üresnek érzem már nélküle az életem.30 éves vagyok.A szerelmemtől szeretnék gyereket,de neki családja(unokái) vannak.Sok a kérdés,amire Ti talán már tudjátok a választ!
Eti
Véletlenül akadtam Rátok,annál jobban örülök!Talán segíthetnétek.
Nagyon vágyom egy babára,értelmetlennek,üresnek érzem már nélküle az életem.30 éves vagyok.A szerelmemtől szeretnék gyereket,de neki családja(unokái) vannak.Sok a kérdés,amire Ti talán már tudjátok a választ!
Eti
Törölt felhasználó
2007/04/26 12:01
Szia Eti!
Sok sok dolgoz már a gyakorlatból tudunk. Mik konkrétan a kérdéseid?
Csilla
Sok sok dolgoz már a gyakorlatból tudunk. Mik konkrétan a kérdéseid?
Csilla
Törölt felhasználó
2007/08/07 20:23
szia!
Én is hasonló helyzetben vagyok, voltam...Szóval nálunk, 6,5 éves kapcsolatból született a kislányom, az apja amikor megtudta, azt akarta vetessem el...Szóval megtartottam,és ő elhagyott..azt mondta még nem élte ki magát, túl komoly vagyok neki ,meg ilyenek...gondolhatod, 11 hónap egyedül!Most a kislányom már 5 hónapos! Túléltem, de nem volt könnyű,ráadásul, amikor 8 hónapos terhes lettem bejelentette, hogy van egy barátnőjhe, aki ráadásul 5 évvel idősebb nála és van 2 gyereke, mai napig is velük van!! Fura, de már nem érdekel, látogatni szokott jönni, szereti a lányunkat azt mondja!Elhiszem.Mára már nekem is lett párom, aki elfogad és szeret minket! azt hiszem így könnyebb!
Kitartást nektek! Szia B. Gizella
Én is hasonló helyzetben vagyok, voltam...Szóval nálunk, 6,5 éves kapcsolatból született a kislányom, az apja amikor megtudta, azt akarta vetessem el...Szóval megtartottam,és ő elhagyott..azt mondta még nem élte ki magát, túl komoly vagyok neki ,meg ilyenek...gondolhatod, 11 hónap egyedül!Most a kislányom már 5 hónapos! Túléltem, de nem volt könnyű,ráadásul, amikor 8 hónapos terhes lettem bejelentette, hogy van egy barátnőjhe, aki ráadásul 5 évvel idősebb nála és van 2 gyereke, mai napig is velük van!! Fura, de már nem érdekel, látogatni szokott jönni, szereti a lányunkat azt mondja!Elhiszem.Mára már nekem is lett párom, aki elfogad és szeret minket! azt hiszem így könnyebb!
Kitartást nektek! Szia B. Gizella
Törölt felhasználó
2007/08/09 12:43
Sziasztok!35éves vagyok,11évvel ezelőtt született meg az én úgynevezett szerelem gyerekem ,kislány formályában.Nem volt kérdés hogy mit tegyek, mert imádtam a gondolatot, hogy én is anya leszek.Nem érdekelt hogy egyedül kell gondoskodnom majd Róla.Akkor törtem meg egy rövid időre, amikor láttam , hogy szép sorban jönnek az apukák a párjukhoz a kórházba.Miután haza mentem már nem foglalkoztam azzal ,hogy APA.Nagyon nehéz időszak következett, amin sikeresen túljutottam.nyolcadik éve rátaláltam az igazira,született még egy lányom ,és elmondhatom, hogy tökéletes már nem is lehetne az életünk.
Törölt felhasználó
2007/08/17 15:47
Sziasztok!
A harmadik hónaptól én is egyedül várom a babámat.HAmarabb is szerettem volna írni,de valahogy május óta nincs annyi érdeklődő a lap után.Ha ez azt jelenti hogy kevesebben szorulnak rá a segítő szavakra,hogy kiírják magukból a fájdalmukat,akkor jó.Viszont ha más miatt nem írtok kedves Kismamák,akkor én itt vagyok és szívesen "figyelek"ha beszélgetni van kedvetek.Nekem is segített a sorstársaktól hallottak,még ha csak annyiban is hogy sírtam egy nagyot és megkönnyebbültem.Sajnos azok a kedves szeretteink,barátaink akik segítő szándékkal bíztatnak,néha csak jobban a depresszió felé sodorják az embert.Senki nem tud megérteni,csak aki hasonló szomorú helyzetben van...
Nem így gondoljátok?
Hajnal
A harmadik hónaptól én is egyedül várom a babámat.HAmarabb is szerettem volna írni,de valahogy május óta nincs annyi érdeklődő a lap után.Ha ez azt jelenti hogy kevesebben szorulnak rá a segítő szavakra,hogy kiírják magukból a fájdalmukat,akkor jó.Viszont ha más miatt nem írtok kedves Kismamák,akkor én itt vagyok és szívesen "figyelek"ha beszélgetni van kedvetek.Nekem is segített a sorstársaktól hallottak,még ha csak annyiban is hogy sírtam egy nagyot és megkönnyebbültem.Sajnos azok a kedves szeretteink,barátaink akik segítő szándékkal bíztatnak,néha csak jobban a depresszió felé sodorják az embert.Senki nem tud megérteni,csak aki hasonló szomorú helyzetben van...
Nem így gondoljátok?
Hajnal
Törölt felhasználó
2007/08/17 15:52
Tud valaki segíteni abban,hogy hogyan lehet átvészelni a már előbb is említett időszakot a gyermekágyas osztályon,amikor hozzánk nem érkezik a nagyon várt apuka?Ahhoz nagy szerencse kell,és gondolom sok pénz,hogy egyágyas kórteremben legyünk a Kicsivel.Viszont akkor talán elesünk a többi kismamával tartott eszmecseréktől,amik sokszor hasznosak.Nem tudom hogy fogom kibírni azt az időszakot..
Kövcsi
Kövcsi
Törölt felhasználó
2007/08/21 12:01
Sziasztok! Én akartama kisfiamat,a párom mai napig velem van. A babát ő nem akarta. Szörnyű napokat élek át, megaláz, rám kiabálja a picit, hogy ezzel a döntéssel elrontottam az életét. Elhagyni nem hagy el, állítólag engem szeret, de a babát nem. Pedig meg se született szegény , folyton ideges vagyok, nincs étvágyam, mosolyogni se tudok.A párom semmmiben nem segít, az albérletet se segít rendezni pedig oda akar jönni. Nem érdekli, ha rossul vagyok, apasági nyilatkozatot nem ad. Hagyjam el?
Törölt felhasználó
2007/08/21 23:53
Szia,hát nem semmi helyzetben vagy!Jó lenne ha tudhatnád mi az oka a párod baba iránti negatív érzéseinek.Volt lehetőséget komolyan beszélni vele,vagy elzárkózik előle?Olyat én nem tanácsolhatok neked hogy hagyd el,de a jelenlegi helyzetben tudnod kell,hogy ez sem neked sem a babádnak nem jó.Hiszen szegénykék mindent éreznek amit mi,s nincs jogunk ilyen rossz érzelmi csomaggal indítani őket a nagybetűs Életbe.Mondom ezt én,aki még pszichológushoz is elmentem annyira nehéz volt,viszont próbáltam magamon segíteni.Két megoldása lehet a dolognak a kicsi megszületése után.VAgy pozitívan hat a párodra ha majd meglátja a kicsit és megszelídül,vagy még rosszabb lesz,és szegény gyermeked már nem csak a pocakodon keresztül hallja majd a kiabálását.Akkor már végképp nem szabadna engedned hogy az életedet keserítse.
Próbálj még beszélni vele,de mindenekelőtt a kicsi érdekeit nézd,majd a magadét.
Az albérleti ügyet tekintve pedig ne haragudj,de olyan mintha ki akarna használni. ?
Nagyon sajnálom hogy most ezt kell hogy átéljed,amikor épp segítő kezekre és támogatásra lenne szükséged.Van aki támogasson lelkileg,barátok,család?Próbálj a kicsire koncentrálni,érzed már hogy mozog?Nekem nagyon sokat segített amikor éreztette velem hogy bent van a pocakomban és velem van.
Üdv.,Hajnal
Próbálj még beszélni vele,de mindenekelőtt a kicsi érdekeit nézd,majd a magadét.
Az albérleti ügyet tekintve pedig ne haragudj,de olyan mintha ki akarna használni. ?
Nagyon sajnálom hogy most ezt kell hogy átéljed,amikor épp segítő kezekre és támogatásra lenne szükséged.Van aki támogasson lelkileg,barátok,család?Próbálj a kicsire koncentrálni,érzed már hogy mozog?Nekem nagyon sokat segített amikor éreztette velem hogy bent van a pocakomban és velem van.
Üdv.,Hajnal
Törölt felhasználó
2007/08/25 23:06
Kedves CSilla!
Régebben írtad,hogy könyvben szeretnéd összefoglalni a történeteket.Megkérdezhetem hogy hogy áll a dolog?Szívesen olvasnám majd,gondolom sokan mások is.Nagyon jó ötlet mindkét oldalt bemutatni,főleg mivel a volt párom döntését is értem valamilyen szinten.Hátha választ kapnánk néhány miértre..
Köszönöm,Hajnal
Régebben írtad,hogy könyvben szeretnéd összefoglalni a történeteket.Megkérdezhetem hogy hogy áll a dolog?Szívesen olvasnám majd,gondolom sokan mások is.Nagyon jó ötlet mindkét oldalt bemutatni,főleg mivel a volt párom döntését is értem valamilyen szinten.Hátha választ kapnánk néhány miértre..
Köszönöm,Hajnal
dina01
2007/08/29 11:00
Sziasztok
Én már régebben írtam ide lehet van aki emlékszik is,de röviden elmondom.33 éves vagyok 2 évet éltünk együtt párommal mikor elterveztük jöhet a baba hiszen mindketten akartuk már az elején is hamar össze is jött de ő addigra úgy döntött még sem szerelmes belém és 2hónapos terhesen lelépet. Így a kicsivel ketten maradtunk. Hát ezért tudom miről beszéltek átérzem nagyon nehéz. Lassan szülni fogok nagyon várom már. Nem tudom mi lesz velünk de már nem is gondolkozok ezen. Sokat sírok még a mai napig is és biztos nagyon rossz lesz nélküle hiszen most se jó,de megpróbálom elfogadni a helyzetet tudom hogy ez közhelyes de nagyon igaz "Az idő minden sebet begyógyít".Jelenleg még én se hiszek abban hogy valaha lesz valaki aki igazán szeret de nagyon bízok benne és akkor biztosan könnyebb lesz.
Üdv
Én már régebben írtam ide lehet van aki emlékszik is,de röviden elmondom.33 éves vagyok 2 évet éltünk együtt párommal mikor elterveztük jöhet a baba hiszen mindketten akartuk már az elején is hamar össze is jött de ő addigra úgy döntött még sem szerelmes belém és 2hónapos terhesen lelépet. Így a kicsivel ketten maradtunk. Hát ezért tudom miről beszéltek átérzem nagyon nehéz. Lassan szülni fogok nagyon várom már. Nem tudom mi lesz velünk de már nem is gondolkozok ezen. Sokat sírok még a mai napig is és biztos nagyon rossz lesz nélküle hiszen most se jó,de megpróbálom elfogadni a helyzetet tudom hogy ez közhelyes de nagyon igaz "Az idő minden sebet begyógyít".Jelenleg még én se hiszek abban hogy valaha lesz valaki aki igazán szeret de nagyon bízok benne és akkor biztosan könnyebb lesz.
Üdv
sunil
2007/08/31 15:19
Sziasztok!
Hosszú ideje nem bandukoltam ide fel, mert a korábbi időszakban senki sem írt. Most meglepetten láttam, hogy többen jelentkeztetek.
Kedves dina01!
Nagyon vigyázz Magadra és a picire a szüléskor és utána. Légy nagyon erős. Remélem jó helyen fogsz szülni és jó orvosod van, mert ebben az egészségügyi zűrzavarban most nem könnyű. Nem irigyellek. Hidd el (sok példát látok magam körül) lesz aki szeressen Téged és a kicsit. Ezt most nehéz elhinni, hiszen nem hiszel és nem bízol senkiben, de lassan (nagyon lassan) majd ez is elmúlik. Írjál, ha megvan a kicsi és szólj ha segíthetünk!
Keviczky Csilla
Kedves Hajnal!
A könyvem még mindig csak a fejemben van meg. 2-3 helyről van ígéretem a történetre, de íródtak még meg. Egyedülálló mamaként az idővel folyamatosan versenyt futunk. Örülnék, ha csatlakoznál hozzánk és ha van kedved várom a történeted. A miértekre a választ várod? Látod a mai napig nincs válaszom egy-két miértre, vagy ha magamtól megválaszolom minden illúzióm elrepül ami a múltam egy nagy szerelmével kapcsolatosan élt bennem.
Szia!
Keviczky Csilla
Kedves vendég a gyermekágyi időszakról kérdeztél!
Nekem kellemetlen volt ez a néhány nap a kórházban. Mindenkihez a párja naponta többször befutott, sőt a szülésnél is segített. Mégis....azt hiszem ezt én magam túloztam el. Olyan sok új dolgot kell átélni és megtanulni ezekben az első napokban, olyan sok impulzus éri a kismamát ilyenkor, hogy visszagondolva nem is volt olyan kellemetlen apa nélkül, mint ahogy én éreztem. Az, hogy nem tudsz bediktálni apa nevet, azzal sem foglalkozik senki, hiszen sokan utólag iratják ezt is be! Az egyszemélyes szobát nem ajánlom. Én is gondolkoztam rajta, de hál Istennek nem sikerült összehoznom. Drága és nagyon magányos vagy ott egyedül. Jó ha vannak körülötted kismamák, akik segítenek. Együtt jó megbeszélni mindent: szoptatást, besárgulást..stb. Mikor szülsz? Hogy vagytok?
Szia!
Keviczky Csilla
Kedves vendék, akinek a babáját a párja nem akarta!
Megdöbbentő, amit leírsz. Borzasztó nehéz lehet Neked! Külön, egyedül, minden fájdalom ellenére is talán könnyebb nyugalomban és békében. Tanácsa ebben a helyzetben nincsen okos. Neked kell érezned mit szeretnél. Ez a légkör mindenesetre árt Neked is és a babának is. Vigyázzatok Magatokra!
Keviczky Csilla
Hosszú ideje nem bandukoltam ide fel, mert a korábbi időszakban senki sem írt. Most meglepetten láttam, hogy többen jelentkeztetek.
Kedves dina01!
Nagyon vigyázz Magadra és a picire a szüléskor és utána. Légy nagyon erős. Remélem jó helyen fogsz szülni és jó orvosod van, mert ebben az egészségügyi zűrzavarban most nem könnyű. Nem irigyellek. Hidd el (sok példát látok magam körül) lesz aki szeressen Téged és a kicsit. Ezt most nehéz elhinni, hiszen nem hiszel és nem bízol senkiben, de lassan (nagyon lassan) majd ez is elmúlik. Írjál, ha megvan a kicsi és szólj ha segíthetünk!
Keviczky Csilla
Kedves Hajnal!
A könyvem még mindig csak a fejemben van meg. 2-3 helyről van ígéretem a történetre, de íródtak még meg. Egyedülálló mamaként az idővel folyamatosan versenyt futunk. Örülnék, ha csatlakoznál hozzánk és ha van kedved várom a történeted. A miértekre a választ várod? Látod a mai napig nincs válaszom egy-két miértre, vagy ha magamtól megválaszolom minden illúzióm elrepül ami a múltam egy nagy szerelmével kapcsolatosan élt bennem.
Szia!
Keviczky Csilla
Kedves vendég a gyermekágyi időszakról kérdeztél!
Nekem kellemetlen volt ez a néhány nap a kórházban. Mindenkihez a párja naponta többször befutott, sőt a szülésnél is segített. Mégis....azt hiszem ezt én magam túloztam el. Olyan sok új dolgot kell átélni és megtanulni ezekben az első napokban, olyan sok impulzus éri a kismamát ilyenkor, hogy visszagondolva nem is volt olyan kellemetlen apa nélkül, mint ahogy én éreztem. Az, hogy nem tudsz bediktálni apa nevet, azzal sem foglalkozik senki, hiszen sokan utólag iratják ezt is be! Az egyszemélyes szobát nem ajánlom. Én is gondolkoztam rajta, de hál Istennek nem sikerült összehoznom. Drága és nagyon magányos vagy ott egyedül. Jó ha vannak körülötted kismamák, akik segítenek. Együtt jó megbeszélni mindent: szoptatást, besárgulást..stb. Mikor szülsz? Hogy vagytok?
Szia!
Keviczky Csilla
Kedves vendék, akinek a babáját a párja nem akarta!
Megdöbbentő, amit leírsz. Borzasztó nehéz lehet Neked! Külön, egyedül, minden fájdalom ellenére is talán könnyebb nyugalomban és békében. Tanácsa ebben a helyzetben nincsen okos. Neked kell érezned mit szeretnél. Ez a légkör mindenesetre árt Neked is és a babának is. Vigyázzatok Magatokra!
Keviczky Csilla
Hypomamma
2007/09/10 13:13
Kedves Judit és Csilla és persze Mindenki,
2006 júniusában még harmadikként írtam néhány szót, azóta kicsit elvitt az élet. Csilla, az akkori kérdésedre válaszolva, kerestem az édesapát, többször nekifutottam a "legyünk jóban és látogasd a gyermeket, akár leendő feleségeddel együtt" párbeszédnek, mert mint mindannyian tudjuk, abban a pillanatban, hogy egyedülálló anyaként gyermekünk van, az ő érdekei mindennél fontosabbak és az ember olyan dolgoknak is nekifut 100x, amit hagyna a fenébe már. De ezen már sokszorosan túl vagyunk, így ha valaki erre rákérdez, én csak annyit mondok, hagyjuk már ezt az "attila témát", ez a múlt, lezárva. MI VAGYUNK és nagyon jól és közben annyi minden történt. Jóbarát, aki már apa helyett apa szeretett volna lenni (csak sajnos mi kettőnk között nem működhet), egy full helyes és jó vele lenni szerkezetté fejlődött fiúgyermek, akivel élmény együtt lenni, és a tény, h egyáltalán nem gondolom, h ez egy rossz dolog, h az ember egyedül neveli a gyerekét, ez nem az anya problémája, csak azért az anya problémája, mert a gyermeknek viszont az apahiány lehetséges problémaként jelentkezhet és ez a -hat-het így már az anya problémája is mert hiszen a gyerek problémája a mi problémánk.
A következő megugrandó feladat nálunk, hogy a jövő héten elkezdődik a bölcsőde és ez egy újabb kihívás - Bálintka októberben betölti 2. esztendejét, de úgy számoltam, h Csilla, a Te gyermeked meg már szeptemberben...
Annak idején írtam, h barátkoznánk, közben ezer dolog történt, de az igény még mindig fennáll, bár sokat vagyunk házas barátokkal és gyermekeikkel, de hát a hétvégék ugye inkább családon belül zajlanak a barátoknál is és akkor többet vagyunk egyedül, amellett, h szuper programokat szervezek, mint pl. közlekedési múzeum látogatás, margitszigeti állat nézegetés és a többi.
Csilla, a te gyereked elmegy bölcsibe?
2006 júniusában még harmadikként írtam néhány szót, azóta kicsit elvitt az élet. Csilla, az akkori kérdésedre válaszolva, kerestem az édesapát, többször nekifutottam a "legyünk jóban és látogasd a gyermeket, akár leendő feleségeddel együtt" párbeszédnek, mert mint mindannyian tudjuk, abban a pillanatban, hogy egyedülálló anyaként gyermekünk van, az ő érdekei mindennél fontosabbak és az ember olyan dolgoknak is nekifut 100x, amit hagyna a fenébe már. De ezen már sokszorosan túl vagyunk, így ha valaki erre rákérdez, én csak annyit mondok, hagyjuk már ezt az "attila témát", ez a múlt, lezárva. MI VAGYUNK és nagyon jól és közben annyi minden történt. Jóbarát, aki már apa helyett apa szeretett volna lenni (csak sajnos mi kettőnk között nem működhet), egy full helyes és jó vele lenni szerkezetté fejlődött fiúgyermek, akivel élmény együtt lenni, és a tény, h egyáltalán nem gondolom, h ez egy rossz dolog, h az ember egyedül neveli a gyerekét, ez nem az anya problémája, csak azért az anya problémája, mert a gyermeknek viszont az apahiány lehetséges problémaként jelentkezhet és ez a -hat-het így már az anya problémája is mert hiszen a gyerek problémája a mi problémánk.
A következő megugrandó feladat nálunk, hogy a jövő héten elkezdődik a bölcsőde és ez egy újabb kihívás - Bálintka októberben betölti 2. esztendejét, de úgy számoltam, h Csilla, a Te gyermeked meg már szeptemberben...
Annak idején írtam, h barátkoznánk, közben ezer dolog történt, de az igény még mindig fennáll, bár sokat vagyunk házas barátokkal és gyermekeikkel, de hát a hétvégék ugye inkább családon belül zajlanak a barátoknál is és akkor többet vagyunk egyedül, amellett, h szuper programokat szervezek, mint pl. közlekedési múzeum látogatás, margitszigeti állat nézegetés és a többi.
Csilla, a te gyereked elmegy bölcsibe?
Hypomamma
2007/09/10 13:21
Kedves Kövcsi,
a gyermekágyon nem azzal fogsz foglalkozni, h kihez jön be az apuka, hanem azzal a szürreális kis szürke lénnyel, aki miután már lemosták, babarózsaszínben ott fog pihegni rajtad és neked teljes felelősségedben helyt kell állnod mint anya, kezdve azzal, h elinduljon a megfelelő tejtermelés. Ráadásul annyi látogatód lesz a szüleid, barátaid által, h alig várod majd, h egy kicsit lepihenhess a szopatatás és a látogatás között. Egyetlen dologra kell figyelned, h igenis van hormonális változás a szülés után és az sírással, labilitással jár és erre a téged segítőket fel kell készíteni, mert nagy figyelemmel és türelemmel kell lenniük, h a szoptatás jól menjen, ugyanis ne feledd, a legfontosabb, h a baba egyen és ehhez neked nyugodtnak kell lenned, amellett, h igenis sírd ki magad, ha éppen úgy adódik és szerezd be a kedvenc filmeidet, könyveidet a szabad percekre.
Hypomamma, avagy éva budapestről
a gyermekágyon nem azzal fogsz foglalkozni, h kihez jön be az apuka, hanem azzal a szürreális kis szürke lénnyel, aki miután már lemosták, babarózsaszínben ott fog pihegni rajtad és neked teljes felelősségedben helyt kell állnod mint anya, kezdve azzal, h elinduljon a megfelelő tejtermelés. Ráadásul annyi látogatód lesz a szüleid, barátaid által, h alig várod majd, h egy kicsit lepihenhess a szopatatás és a látogatás között. Egyetlen dologra kell figyelned, h igenis van hormonális változás a szülés után és az sírással, labilitással jár és erre a téged segítőket fel kell készíteni, mert nagy figyelemmel és türelemmel kell lenniük, h a szoptatás jól menjen, ugyanis ne feledd, a legfontosabb, h a baba egyen és ehhez neked nyugodtnak kell lenned, amellett, h igenis sírd ki magad, ha éppen úgy adódik és szerezd be a kedvenc filmeidet, könyveidet a szabad percekre.
Hypomamma, avagy éva budapestről
Hajnika
2007/09/11 08:17
Kedves Csilla és mindenki aki ide látogat,nagy segítség olvasni a szavaitokat,még ha egy-egy mondat végét nem is látom a könnyeimtől.Most biztos a hidegfront az oka,ami miatt egész éjjel keményedtem,a baba sem aludt,én pedig ha kis időkre el is szunnyadtam volt páromról álmodtam...szóval meg van a mai napra az alaphangulatom.Ezt a legkönnyebb egyedül átvészelni,jó kisírni magamból a feszültséget.Erre még jött,hogy a táskából előhalászott papírzsebkendő fél éve őrzi a parfümjének illatát,hogy lehet hogy pont ez akadt a kezembe?!
Előzőleg Hajnal néven írtam,azóta Hajnikaként sikerült regisztrálnom.Csináltam egy babavonalzót,ma már csak 44 napot jelez hátra,nagyon szeretem nézegetni,szoktat a szülés gondolatához.
A drága sors úgy hozta,hogy a kicsink lehetséges hogy a 2.évfordulónkon fogant,a szülés időpontja pedig az apuka születésnapja előtt 2 nappal-ra esik.Most aztán feszültem várom,hogy hátha az Ő 38.szülinapján fog a baba világra jönni.Most mondja meg valaki hogy véletlen,vagy sors?!
Kedves CSilla,szívesen megírom a történetem neked.Mondd meg kérlek hová küldjem,az e-mailcímedre,vagy ide hogy más is olvashassa.Elég hosszú a sztori.
Ne haragudjatok a panaszkodásért,rajtatok kívül nincs kivel megbeszélnem.A családomat nem akarom szomorítani,ráadásul nem érzem hogy igazán értenének engem.
Köszönöm,Hajnika
Előzőleg Hajnal néven írtam,azóta Hajnikaként sikerült regisztrálnom.Csináltam egy babavonalzót,ma már csak 44 napot jelez hátra,nagyon szeretem nézegetni,szoktat a szülés gondolatához.
A drága sors úgy hozta,hogy a kicsink lehetséges hogy a 2.évfordulónkon fogant,a szülés időpontja pedig az apuka születésnapja előtt 2 nappal-ra esik.Most aztán feszültem várom,hogy hátha az Ő 38.szülinapján fog a baba világra jönni.Most mondja meg valaki hogy véletlen,vagy sors?!
Kedves CSilla,szívesen megírom a történetem neked.Mondd meg kérlek hová küldjem,az e-mailcímedre,vagy ide hogy más is olvashassa.Elég hosszú a sztori.
Ne haragudjatok a panaszkodásért,rajtatok kívül nincs kivel megbeszélnem.A családomat nem akarom szomorítani,ráadásul nem érzem hogy igazán értenének engem.
Köszönöm,Hajnika
Hypomamma
2007/09/11 14:57
Hajni,
bocsánat nem szeretném a nagy bölcset eljátszani, csak azt szeretném megkérdezni, hogy miért fontos Neked, hogy a gyermek az apuka születésnapján szülessen meg?
Nálunk az apuka skorpió és együttlétünk alatt mindvégig arról beszélt, hogy szeretne egy skorpió kisfiút, valamint ennek úgy adta meg a lendületet, hogy a megfelelő időpontra betervezte a fogantatást, anélkül, hogy ezt velem egyeztette volna és a kisfiam tényleg 1. napos, talán 1. órás skorpiónak született, mert akkor, ott, amikor az apukája akarta, megfogant.
Én erre azt mondom, hogy a kisfiam tudta, h kiből kell meríteni a megfelelő génállományt, de azt is tudta, h ki lesz az az ember, aki tényleg felneveli, nem csak tudatossággal, de a megfelelő körülmények között.
Tehát az, hogy mindketten skorpiók nem változtat a tényen, ennek a gyermeknek egy szülője van, az anyja. Én nevelem, én tanítom futballozni délután férfi helyett és előtte nőként én látom el étellel. De ez engem boldoggá és büszkévé és magabiztosabbá tesz, mert kiderült, hogy meg tudom csinálni.
Nem tagadom, hogy az eleje tényleg nehéz apuka ottléte nélkül, mert meg akarod osztani az új jövevény minden mozzanatának élményét valakivel, akiből szintén született, meg ki akarod kérni a tanácsát, de majd idővel meglátod, hogy ugyanakkor nyugodtabb, kiegyensúlyozottab kettesben lenni, minthogy egy nem közreműködő ember idegesístse az anyukát a hozzá nem értésével és a felesleges kritikájával. Bár tényleg nem tudom mi a történeted és lehetséges, hogy nem arról van szó, amire én gondolok.
A gyermekem nemsokára 2 éves és simogat, puszit ad és kacag, amikor csikizem és ha nem lát néhány óráig, elém szalad az ajtóba, ő a családom és én teljesnek érzem így (is).
Remélem ezek a jövő víziók segítenek elképzelni a napos oldalt.
Hypo
bocsánat nem szeretném a nagy bölcset eljátszani, csak azt szeretném megkérdezni, hogy miért fontos Neked, hogy a gyermek az apuka születésnapján szülessen meg?
Nálunk az apuka skorpió és együttlétünk alatt mindvégig arról beszélt, hogy szeretne egy skorpió kisfiút, valamint ennek úgy adta meg a lendületet, hogy a megfelelő időpontra betervezte a fogantatást, anélkül, hogy ezt velem egyeztette volna és a kisfiam tényleg 1. napos, talán 1. órás skorpiónak született, mert akkor, ott, amikor az apukája akarta, megfogant.
Én erre azt mondom, hogy a kisfiam tudta, h kiből kell meríteni a megfelelő génállományt, de azt is tudta, h ki lesz az az ember, aki tényleg felneveli, nem csak tudatossággal, de a megfelelő körülmények között.
Tehát az, hogy mindketten skorpiók nem változtat a tényen, ennek a gyermeknek egy szülője van, az anyja. Én nevelem, én tanítom futballozni délután férfi helyett és előtte nőként én látom el étellel. De ez engem boldoggá és büszkévé és magabiztosabbá tesz, mert kiderült, hogy meg tudom csinálni.
Nem tagadom, hogy az eleje tényleg nehéz apuka ottléte nélkül, mert meg akarod osztani az új jövevény minden mozzanatának élményét valakivel, akiből szintén született, meg ki akarod kérni a tanácsát, de majd idővel meglátod, hogy ugyanakkor nyugodtabb, kiegyensúlyozottab kettesben lenni, minthogy egy nem közreműködő ember idegesístse az anyukát a hozzá nem értésével és a felesleges kritikájával. Bár tényleg nem tudom mi a történeted és lehetséges, hogy nem arról van szó, amire én gondolok.
A gyermekem nemsokára 2 éves és simogat, puszit ad és kacag, amikor csikizem és ha nem lát néhány óráig, elém szalad az ajtóba, ő a családom és én teljesnek érzem így (is).
Remélem ezek a jövő víziók segítenek elképzelni a napos oldalt.
Hypo
sunil
2007/09/11 17:06
Kedves Hajnika!
Hiszek a sorsban és nem hiszek a véletlenekben, de nem szeetek semmit sem túlkombinálni. Azt gondolom, hogy a gyerekem apja az, aki őt neveli, foglalkozik vele és szereti, és nem az aki biológiai apja.
Tudom, hogy nagyon nehéz, de most örülj annak a picike kis babának és koncentrálj rá.
Nem baj, hogy írod amit érzel. Azért is gyűltünk itt össze, hogy ha tudunk, vagy amiben tudunk segítsük egymást!
Örülök az élettörténetednek, de csak akkor írd le, ha nem kavar fel most! Inkább az email címemre küldd át kérlek: sunil@freemail.hu.
Szia!
Csilla
Hiszek a sorsban és nem hiszek a véletlenekben, de nem szeetek semmit sem túlkombinálni. Azt gondolom, hogy a gyerekem apja az, aki őt neveli, foglalkozik vele és szereti, és nem az aki biológiai apja.
Tudom, hogy nagyon nehéz, de most örülj annak a picike kis babának és koncentrálj rá.
Nem baj, hogy írod amit érzel. Azért is gyűltünk itt össze, hogy ha tudunk, vagy amiben tudunk segítsük egymást!
Örülök az élettörténetednek, de csak akkor írd le, ha nem kavar fel most! Inkább az email címemre küldd át kérlek: sunil@freemail.hu.
Szia!
Csilla
sunil
2007/09/11 17:14
Kedves Hypomamma!
Örülök, hogy újra hallok felőled!Még mindig határozott, kemény nőszemély vagy!
Az én gyönyörűm augusztusban töltötte a két évet. Nem megyünk bölcsibe. Igyekszem kihúzni az oviig itthon. Remélem sikerül. Ez "csak" pénz kérdése. Imádok vele lenni. Ő is egy igazi kis okostojás lett. Nagyon szeretem.
Emlékszem, hogy írtad anno a közös programokat is ismerkedés. Egy gyenge próbálkozásom volt nyár elején, ahol klubbszerű összejövetelekre csábítottam a lányokat, de senki nem jelentkezett. Arra gondoltam, hogy jó lenne megismernünk egymást és ha összekovácsolódunk programokat is szervezhetnénk. Egyedül maradtam ezzel, pedig jó lenne. Még egy jogász ifjú palántát is találtam, akit kértem, hogy jöjjön el hozzánk. Hátha lesz olyan, akinek segíthetne és tanácsot adhatna.
Vissza tudtál menni dolgozni, azért megy a fiad bölcsibe? Hát nem lesz kis feladat beadni őt. Gondolom, hogy nagyon fog hiányozni. Fájdalmas lesz.
Írj, ha van időd!
Szia!
Csilla
Örülök, hogy újra hallok felőled!Még mindig határozott, kemény nőszemély vagy!
Az én gyönyörűm augusztusban töltötte a két évet. Nem megyünk bölcsibe. Igyekszem kihúzni az oviig itthon. Remélem sikerül. Ez "csak" pénz kérdése. Imádok vele lenni. Ő is egy igazi kis okostojás lett. Nagyon szeretem.
Emlékszem, hogy írtad anno a közös programokat is ismerkedés. Egy gyenge próbálkozásom volt nyár elején, ahol klubbszerű összejövetelekre csábítottam a lányokat, de senki nem jelentkezett. Arra gondoltam, hogy jó lenne megismernünk egymást és ha összekovácsolódunk programokat is szervezhetnénk. Egyedül maradtam ezzel, pedig jó lenne. Még egy jogász ifjú palántát is találtam, akit kértem, hogy jöjjön el hozzánk. Hátha lesz olyan, akinek segíthetne és tanácsot adhatna.
Vissza tudtál menni dolgozni, azért megy a fiad bölcsibe? Hát nem lesz kis feladat beadni őt. Gondolom, hogy nagyon fog hiányozni. Fájdalmas lesz.
Írj, ha van időd!
Szia!
Csilla
Hajnika
2007/09/11 23:38
Kedves Csilla és Hypomamma!
Valószínűleg ti gondolkodtok helyesen,remélem én is visszanyerem az ép eszemet hamarosan!Mindíg erős és reálisan gondolkodó nőnek számítottam,higgyétek el hiányzik ez az állapot.
Hogy miért fontos hogy az exem szülinapján szülessen a kicsi?Mert hülye vagyok,mert még mindíg érzelmi shock alatt vagyok,immáron fél éve.Bár most hogy rákérdeztetek,nem igazán tudok válaszolni.Ha eljön az idő valószínűleg úgysem fog már izgatni a dátum,csak a baba.
Szeretnék már ott tartani ahol ti és okosan visszatekinteni,főleg büszkén,hogy igen megcsináltam és milyen jól.
Köszönöm a bátorító szavaitokat!
Kedves Csilla,hamarosan küldöm a történetemet.
Üdv.nektek!
Hajnika
Valószínűleg ti gondolkodtok helyesen,remélem én is visszanyerem az ép eszemet hamarosan!Mindíg erős és reálisan gondolkodó nőnek számítottam,higgyétek el hiányzik ez az állapot.
Hogy miért fontos hogy az exem szülinapján szülessen a kicsi?Mert hülye vagyok,mert még mindíg érzelmi shock alatt vagyok,immáron fél éve.Bár most hogy rákérdeztetek,nem igazán tudok válaszolni.Ha eljön az idő valószínűleg úgysem fog már izgatni a dátum,csak a baba.
Szeretnék már ott tartani ahol ti és okosan visszatekinteni,főleg büszkén,hogy igen megcsináltam és milyen jól.
Köszönöm a bátorító szavaitokat!
Kedves Csilla,hamarosan küldöm a történetemet.
Üdv.nektek!
Hajnika
dina01
2007/09/12 11:30
Sziasztok
Hajni teljesen átélem amit mondasz mert én is ilyen lüke vagyok. Réges régen haza mehetem volna már szüleimhez és sokkal könnyebb lenne otthon minden téren de itt maradtam Pesten mert még most is úgy gondolom ha elmegyek elszakítom a gyereket az apjától bár még nem született meg. De ahogy telik az idő egyre többet jutnak olyan dolgok eszembe amiket Hypo is ír hogy ez baby az enyém és igazából csak én vagy neki és amit teszek azt érte és sajátmagámért teszem és csak aztán jöhetnek az apja érdekei. Hiszen ő döntött úgy hogy mással éli tovább az életét. Előbb utóbb te is rájössz erre hidd el, bár bevallom még én se vagyok túl mindenen
Üdv
Dina
Hajni teljesen átélem amit mondasz mert én is ilyen lüke vagyok. Réges régen haza mehetem volna már szüleimhez és sokkal könnyebb lenne otthon minden téren de itt maradtam Pesten mert még most is úgy gondolom ha elmegyek elszakítom a gyereket az apjától bár még nem született meg. De ahogy telik az idő egyre többet jutnak olyan dolgok eszembe amiket Hypo is ír hogy ez baby az enyém és igazából csak én vagy neki és amit teszek azt érte és sajátmagámért teszem és csak aztán jöhetnek az apja érdekei. Hiszen ő döntött úgy hogy mással éli tovább az életét. Előbb utóbb te is rájössz erre hidd el, bár bevallom még én se vagyok túl mindenen
Üdv
Dina
Hajnika
2007/09/12 19:37
Köszi Dina01 neked is a hozzászólást!
Elmondom hát gyorsan miért vagyunk apuka nélkül.
Párommal 2 éve voltunk együtt.Ő őszintén elmondta nekem,hogy nem szeretne gyereket erre a hülye világra nemzeni,jól vagyunk együtt kettecskén.Persze reménykedtem hogy ez majd idővel változik,de...
30 éves vagyok,3 csúnya endometriosis miatti műtéttel.Nem védekeztünk,mert az orvosok szerint csak lombikkal lehet gyerekem.Mikor már lemondtam a babáról,mert párom nem volt partner a lombik programhoz,amikorra elfogadtam hogy csak a párom is elég a boldogsághoz,megfogant a baba.Ő sosem mondta ki hogy vetessem el,csak azt hogy nem akarja vállalni a felelősséget,gondoljam meg,mert ha a gyermeket választom,akkor azt nélküle kell hogy csináljam.
Nos,én a baba melett maradtam,otthagytam Pestet,a munkámat,a lakásomat,a barátaimat és elköltöztem a családomhoz Debrecenbe.Nem tudom hogy helyesen tettem e hogy eljöttem,de akkor annyira össze voltam törve,hogy nem tehettem mást ha vigyázni akartam magamra és a babára.Lehet hogyha ott maradok,talán idővel lettem-lettünk volna rá olyan hatással,hogy elfogadja a kicsit.Nem tudom..
Igen,könnyebb itt az anyagiak miatt is,és mert azzal hogy ők nagyon várták,várják a babát,engem is fokozatosan erre hangoltak.Ebből a szempontból neked is a költözést javasolnám.
Az idő az iránta érzett érzéseimen nem tudott változtatni,nem is igazán hiszem hogy fog egyhamar,viszont már 34 hetesek vagyunk és a nagylegény mindent elkövet a pocakomban,hogy tudjam,minden pillanatban velem van.Én pedig tudom már,hogy én csak érte vagyok..
Köszönöm,üdv.neked is,és persze erőt mindannyiunknak!
Hajnika
Elmondom hát gyorsan miért vagyunk apuka nélkül.
Párommal 2 éve voltunk együtt.Ő őszintén elmondta nekem,hogy nem szeretne gyereket erre a hülye világra nemzeni,jól vagyunk együtt kettecskén.Persze reménykedtem hogy ez majd idővel változik,de...
30 éves vagyok,3 csúnya endometriosis miatti műtéttel.Nem védekeztünk,mert az orvosok szerint csak lombikkal lehet gyerekem.Mikor már lemondtam a babáról,mert párom nem volt partner a lombik programhoz,amikorra elfogadtam hogy csak a párom is elég a boldogsághoz,megfogant a baba.Ő sosem mondta ki hogy vetessem el,csak azt hogy nem akarja vállalni a felelősséget,gondoljam meg,mert ha a gyermeket választom,akkor azt nélküle kell hogy csináljam.
Nos,én a baba melett maradtam,otthagytam Pestet,a munkámat,a lakásomat,a barátaimat és elköltöztem a családomhoz Debrecenbe.Nem tudom hogy helyesen tettem e hogy eljöttem,de akkor annyira össze voltam törve,hogy nem tehettem mást ha vigyázni akartam magamra és a babára.Lehet hogyha ott maradok,talán idővel lettem-lettünk volna rá olyan hatással,hogy elfogadja a kicsit.Nem tudom..
Igen,könnyebb itt az anyagiak miatt is,és mert azzal hogy ők nagyon várták,várják a babát,engem is fokozatosan erre hangoltak.Ebből a szempontból neked is a költözést javasolnám.
Az idő az iránta érzett érzéseimen nem tudott változtatni,nem is igazán hiszem hogy fog egyhamar,viszont már 34 hetesek vagyunk és a nagylegény mindent elkövet a pocakomban,hogy tudjam,minden pillanatban velem van.Én pedig tudom már,hogy én csak érte vagyok..
Köszönöm,üdv.neked is,és persze erőt mindannyiunknak!
Hajnika
dina01
2007/09/13 09:22
Szia
Ezt nem hiszem el Hajni mi pontosan egy cipőben járunk szinte csak annyi különbséggel hogy nálunk a párom is akarta a gyereket,de a többi szinte hihetetlen én is 34 hetes vagyok és szintén debreceni
ezt a véletlent Komolyan mondom lehet hinni a véletlenekben.
Üdv
Ezt nem hiszem el Hajni mi pontosan egy cipőben járunk szinte csak annyi különbséggel hogy nálunk a párom is akarta a gyereket,de a többi szinte hihetetlen én is 34 hetes vagyok és szintén debreceni
ezt a véletlent Komolyan mondom lehet hinni a véletlenekben.Üdv
Hajnika
2007/09/14 14:35
Kedves Dina,
örülök neked-nektek,már amennyire egy ilyen helyzetben lehet!
Igazság szerint én nem hiszem hogy véletlenek vannak,inkább abban hogy a dolgoknak nevelő szándékkal és más okból úgy kell történniük ahogy vannak.Persze némely dolog értelmére csak évek múltán jössz rá,de vannak olyan helyzetek ha ügyes vagy,hogy besegítessz a sorsnak pozitív irányba.Na mindegy,hiába tudom és hiszem hogy ez így van,nem vigasztal engemet sem.
Nos,ha te debreceni vagy,akkor te az általam nem választott utat választottad,Pesten maradtál.Én vagyok született debreceni,a hugom ide jött férjhez.Én pesti vagyok,bár Heves megyében születtem. Én még csak most szokom a városodat,ami igazán szép,de nekem persze ez is ellenség volt,hisz kényszerből élek itt már április óta.
Te végülis hol laksz most,csak ne mondd hogy egyedül!
Mikorra vagytok kiírva?Kisfiad vagy kislányod lesz?
Mesélj ha van kedved,időd!Nálatok érdeklődik az apuka?
Egészséget,üdv nektek!
Hajnalka
örülök neked-nektek,már amennyire egy ilyen helyzetben lehet!
Igazság szerint én nem hiszem hogy véletlenek vannak,inkább abban hogy a dolgoknak nevelő szándékkal és más okból úgy kell történniük ahogy vannak.Persze némely dolog értelmére csak évek múltán jössz rá,de vannak olyan helyzetek ha ügyes vagy,hogy besegítessz a sorsnak pozitív irányba.Na mindegy,hiába tudom és hiszem hogy ez így van,nem vigasztal engemet sem.
Nos,ha te debreceni vagy,akkor te az általam nem választott utat választottad,Pesten maradtál.Én vagyok született debreceni,a hugom ide jött férjhez.Én pesti vagyok,bár Heves megyében születtem.
Én még csak most szokom a városodat,ami igazán szép,de nekem persze ez is ellenség volt,hisz kényszerből élek itt már április óta.Te végülis hol laksz most,csak ne mondd hogy egyedül!
Mikorra vagytok kiírva?Kisfiad vagy kislányod lesz?
Mesélj ha van kedved,időd!Nálatok érdeklődik az apuka?
Egészséget,üdv nektek!
Hajnalka
Hypomamma
2007/09/17 13:28
Sziasztok,
Csilla, a kérdésedre válaszolva a bölcsit azért kezdeményeztem, mert kisfiamról hamar kiderült, h nagyon társaságszerető, valamint nagyon utálom, h nem abból élünk, amit én keresek meg, hiszen a gyed nem fedezi a költségeinket. A szülői segítség ugyan folytatódhatna (és ezt utálnám), de most kaptam néhány ígéretes állásajánlatot és amíg még emlékeznek rám, addig kell visszamenni. Azt találtam ki, h januártól állnék vissza, azért, h az elkövetkező 3 hónapnan kiderüljön, h bírja majd a gyermek a bezártságot, h bírja majd az immunrendszere és végül én. Ebben még az is benne van, h addig is későn tudom vinni és korán érte menni, tehát kialakulna valamiféle lépcsőzetesség januárig. Ma megvolt az első nap, de a legantipatikusabb gondozónő párt kaptuk meg és nem érdekelne, ha látnám, h ezt ellensúlyozva tényleg odafigyelnek a gyerekekre a kertben. Az aggodalmaim: hogyan fogják megelőzni, h ne essen le a csúzdáról, hogyank kergetik el a méheket a közelükből, stb-stb. (Ma pl leesett egy gyerek a csúzdáról, míg ott voltam.)
Bár csak meg tudnék fizetni egy olyan énekelős-úszós-angol tanulós magánbölcsit, csak hát a babysittert egyáltalán nem tudom mellőzni és a 2 együtt nem megy.
Apropó, segítség, ezt most Hajninak üzenem: Ha neked van egy full szuper anyukád - nekem sajnos nincsen, mert bocsánat a nyers jellemzésért, nagyon lusta és kényelmes - aki ezerrel ott állna melletted, ha otthon lennél, szerintem ne gondolkozz sokat, h hazamenj. Bár itt szintén nem ismerem, h mennyire fontos a pesti baráti kör, munkahely, stb.
Én egy igazi városi lány vagyok, de amióta megszületett kisfiam, felértékelődött számomra a vidék, autók nélkül, kertes házzal, barátibb közeggel. Egyedül nem szívesen tenném meg a lépést, de ha a családom ott élne, nem gondolkodnék. Ha az apuka hozzállása megváltozik, akkor Debrecenbe is lemegy majd hozzátok. Szerintem az a célravezető, ha szemtől szembe felteszed neki a kérdést, h mik a konkrét tervei, milyen segítségre számíthatsz tőle. Ezekkel az infokkal tudsz majd tervezni és dönteni. Amikor kdierült, h gyermeket várok, kommunikáltam a gyermekem apjával, h a családhoz nem elég amit jelenleg nyújt és be bell bizonyítania az alkalmasságát, akkor fogta és elrohant valami nőhőz panaszkodni, aki annyira megvígasztalta, h mostanában össze is házasodtak, de előtte még kitalálták, h a gyerekről és rólam hallani sem akarnak, mert "új, tiszta életet" akarnak kezdeni. Ez meg nekem tiszta, mert akkor nem kell tovább a fejemben tartani ezt az embert.
Attól óva intek mindenkit, h megrontsa a kapcsolatát a gyereke apjával és érdemes jó kapcsolatot ápolni vele, sőt az esetleges új nővel is, ha komoly a dolog, mert igen, a gyerek miatt jóban kell lenni vele is, tisztában kell lenni apuka hosszútávú terveivel.
Van, h a gyermek születése után a "felek" összemelegednek újra, csak az a kérdés, h tudunk-e bízni egy olyan emberben, aki otthagy egy állapotos nőt. Ugyanis szerintem ez az egyik legembertelenebb és leggyávább dolog. Én ráadásul pánik betegen hordtam ki a gyerekemet, nem kevés rosszulléttel éjszakánként, (a gyerekem apja ismerte a problémámat, akkor már 5 éve szenvedtem tőle) és a barátaim jártak át hozzám az éjszaka közepén segíteni, hiszen tök egyedül voltam mindvégig.
De megint csak azt tudom a végén megírni, h fentiek ellenére, semmit nem csinálnék másként, mert most még nem tudjátok, de amikor meglesz a bébi és már interaktív a kommunikáció, nem csak ti adtok neki, érezni fogjátok, h a helyeteken vagytok.
Csilla, a kérdésedre válaszolva a bölcsit azért kezdeményeztem, mert kisfiamról hamar kiderült, h nagyon társaságszerető, valamint nagyon utálom, h nem abból élünk, amit én keresek meg, hiszen a gyed nem fedezi a költségeinket. A szülői segítség ugyan folytatódhatna (és ezt utálnám), de most kaptam néhány ígéretes állásajánlatot és amíg még emlékeznek rám, addig kell visszamenni. Azt találtam ki, h januártól állnék vissza, azért, h az elkövetkező 3 hónapnan kiderüljön, h bírja majd a gyermek a bezártságot, h bírja majd az immunrendszere és végül én. Ebben még az is benne van, h addig is későn tudom vinni és korán érte menni, tehát kialakulna valamiféle lépcsőzetesség januárig. Ma megvolt az első nap, de a legantipatikusabb gondozónő párt kaptuk meg és nem érdekelne, ha látnám, h ezt ellensúlyozva tényleg odafigyelnek a gyerekekre a kertben. Az aggodalmaim: hogyan fogják megelőzni, h ne essen le a csúzdáról, hogyank kergetik el a méheket a közelükből, stb-stb. (Ma pl leesett egy gyerek a csúzdáról, míg ott voltam.)
Bár csak meg tudnék fizetni egy olyan énekelős-úszós-angol tanulós magánbölcsit, csak hát a babysittert egyáltalán nem tudom mellőzni és a 2 együtt nem megy.
Apropó, segítség, ezt most Hajninak üzenem: Ha neked van egy full szuper anyukád - nekem sajnos nincsen, mert bocsánat a nyers jellemzésért, nagyon lusta és kényelmes - aki ezerrel ott állna melletted, ha otthon lennél, szerintem ne gondolkozz sokat, h hazamenj. Bár itt szintén nem ismerem, h mennyire fontos a pesti baráti kör, munkahely, stb.
Én egy igazi városi lány vagyok, de amióta megszületett kisfiam, felértékelődött számomra a vidék, autók nélkül, kertes házzal, barátibb közeggel. Egyedül nem szívesen tenném meg a lépést, de ha a családom ott élne, nem gondolkodnék. Ha az apuka hozzállása megváltozik, akkor Debrecenbe is lemegy majd hozzátok. Szerintem az a célravezető, ha szemtől szembe felteszed neki a kérdést, h mik a konkrét tervei, milyen segítségre számíthatsz tőle. Ezekkel az infokkal tudsz majd tervezni és dönteni. Amikor kdierült, h gyermeket várok, kommunikáltam a gyermekem apjával, h a családhoz nem elég amit jelenleg nyújt és be bell bizonyítania az alkalmasságát, akkor fogta és elrohant valami nőhőz panaszkodni, aki annyira megvígasztalta, h mostanában össze is házasodtak, de előtte még kitalálták, h a gyerekről és rólam hallani sem akarnak, mert "új, tiszta életet" akarnak kezdeni. Ez meg nekem tiszta, mert akkor nem kell tovább a fejemben tartani ezt az embert.
Attól óva intek mindenkit, h megrontsa a kapcsolatát a gyereke apjával és érdemes jó kapcsolatot ápolni vele, sőt az esetleges új nővel is, ha komoly a dolog, mert igen, a gyerek miatt jóban kell lenni vele is, tisztában kell lenni apuka hosszútávú terveivel.
Van, h a gyermek születése után a "felek" összemelegednek újra, csak az a kérdés, h tudunk-e bízni egy olyan emberben, aki otthagy egy állapotos nőt. Ugyanis szerintem ez az egyik legembertelenebb és leggyávább dolog. Én ráadásul pánik betegen hordtam ki a gyerekemet, nem kevés rosszulléttel éjszakánként, (a gyerekem apja ismerte a problémámat, akkor már 5 éve szenvedtem tőle) és a barátaim jártak át hozzám az éjszaka közepén segíteni, hiszen tök egyedül voltam mindvégig.
De megint csak azt tudom a végén megírni, h fentiek ellenére, semmit nem csinálnék másként, mert most még nem tudjátok, de amikor meglesz a bébi és már interaktív a kommunikáció, nem csak ti adtok neki, érezni fogjátok, h a helyeteken vagytok.
Hypomamma
2007/09/17 13:38
Jaj Csilla, az ötlet a jogászról szuper, sajnálom, h nem jött össze a találkozó, biztos benne volt az is, h az új babákkal sok a teendő és akkor nem tudnak még a mamik intenzíven részt venni. Ettől függetlenül szerintem ne adjuk fel és találjunk ki majd valamit. Hétvégénként mostanában senkinek sem árt pl egy kis margit szigeti séta a szigeti vadasparkig...
dina01
2007/09/18 10:15
Sziasztok
Igen nagyon szép kis város Debrecen szerintem szépen lassan megfogod szeretni.
Akármennyire is meglepő igen én itt maradtam Pesten és egyedül na persze vannak barátok de a rokonok otthon szülő testvér stb. Egyenlőre nem is tervezem hogy haza költözöm bízom magamban és menni fog, de ha nem még akkor is ott van haza út ahol mindig tárt karokkal fogadnak. Én elmondtam a volt páromnak hogy nagyon szeretném ha gyerekkel igazi apai gyerek kapcsoltban lennének és nekem most úgy tűnik hogy ez így is lesz ebben is bízok nagyon. Mi nem vagyunk haragban sőt szülni is eljön velem. Mondtam neki hogy mi lenne ha haza költöznék a szüleimhez. Hát mit mondjak nem igazán szeretné de azt is mondtam neki ha nem fog menni itt egyedül akkor nem lesz más lehetőségem. Remélem ezt észben tartja és így fog viselkedni. De amit Hypo te is mondtál majd kiderül milyen lesz és hogy majd a dolgokhoz.
Hajni
Október 20.-ra vagyok kiírva és kislányom lesz
Szokott hívni általában olyan 2-3 naponta mindig vásárolgatni is voltunk együtt
Csak tudod nem olyan könnyű ez így se nem tudom mi lenne a jó
Ő a nevére veszi a gyereket is és nekem úgy tűnik örül is neki,de hát mással él érted szóval nem tudom
Üdv
Igen nagyon szép kis város Debrecen szerintem szépen lassan megfogod szeretni.
Akármennyire is meglepő igen én itt maradtam Pesten és egyedül na persze vannak barátok de a rokonok otthon szülő testvér stb. Egyenlőre nem is tervezem hogy haza költözöm bízom magamban és menni fog, de ha nem még akkor is ott van haza út ahol mindig tárt karokkal fogadnak. Én elmondtam a volt páromnak hogy nagyon szeretném ha gyerekkel igazi apai gyerek kapcsoltban lennének és nekem most úgy tűnik hogy ez így is lesz ebben is bízok nagyon. Mi nem vagyunk haragban sőt szülni is eljön velem. Mondtam neki hogy mi lenne ha haza költöznék a szüleimhez. Hát mit mondjak nem igazán szeretné de azt is mondtam neki ha nem fog menni itt egyedül akkor nem lesz más lehetőségem. Remélem ezt észben tartja és így fog viselkedni. De amit Hypo te is mondtál majd kiderül milyen lesz és hogy majd a dolgokhoz.
Hajni
Október 20.-ra vagyok kiírva és kislányom lesz
Szokott hívni általában olyan 2-3 naponta mindig vásárolgatni is voltunk együtt
Csak tudod nem olyan könnyű ez így se nem tudom mi lenne a jó
Ő a nevére veszi a gyereket is és nekem úgy tűnik örül is neki,de hát mással él érted szóval nem tudom
Üdv
Hajnalka29
2007/09/23 11:27
Sziasztok!
Hát sajnos ezek szerint nem vagyok egyedül ebben a helyzetben.
Kislányomat én is egyedül vártam és a mai napig egyedül vagyunk.Későn vettem észre, hogy lesz nekem, és az apukájának családja van.Néha szokot jönni látogatni, de semmi több.
Elfogadta a kislányt, és már pedzegettem neki, hogy egy kicsit segíthetne anyagilag, de egyenlőre semmi.
Sajnos elég nehéz egyedül megoldani két gyereket havi 82.000 forintból.
Hát sajnos ezek szerint nem vagyok egyedül ebben a helyzetben.
Kislányomat én is egyedül vártam és a mai napig egyedül vagyunk.Későn vettem észre, hogy lesz nekem, és az apukájának családja van.Néha szokot jönni látogatni, de semmi több.
Elfogadta a kislányt, és már pedzegettem neki, hogy egy kicsit segíthetne anyagilag, de egyenlőre semmi.
Sajnos elég nehéz egyedül megoldani két gyereket havi 82.000 forintból.
Hajnika
2007/09/23 11:58
Kedves dina01,
örömmel olvasom és kicsit irígykedve hogy azért a dolgok még ebben a nem jó helyzetben is úgy alakulnak,ahogy szeretnéd.Ez azért egy tisztább,kész helyzet számotokra.NEkem itt a nagy bizonytalanság,ami lehet hogy már tény,csak hát ha nincs megbeszélve,addig is reménykedem.Velem szülni a hugom vagy az Anyukám fog jönni,ha szeretném,eddig a szenvedés ugyanis egyedül egyszerűbb volt.De persze ki akar ott szenvedni? :)Nem is tervezem!!
Október 25-re vagyunk kiírva.Kíváncsi vagyok hogy melyikünk fog hamarabb babázni!Ígérd meg hogy mihamarabb fogsz jelentkezni,had örüljünk mi is neked!
Kedves Hajnalka29!
Milyen érdekes,nekem is volt ez a nicknevem tavaly valahol!Ha most nem 30 lennék,lehet miattad nem sikerült volna így regisztrálnom.
Szomorúan olvasom soraidat,nehéz lehet,főleg anyagilag.A gyermektartásról annyit,hogy mivel az apukánk nem akarta a babát,én nem tervezem hogy hatóságilag kötelezzék rá,nem tartom fairnek.Viszont sokan mondják,hogy ez nem rólunk szól,hanem a babáról,őt megilleti.Úgyhogy az apaságira kötelezem,hogyha egyszer szükségem lesz a pénzére-bár most is nagyon jó lenne-,nyitva legyen az út.Magától ő sem adna,pedig úgy mennyivel egyszerűbb lenne.
SZóval azt mondom,hogy talán neked is meg van a hivatalos út,ha rászánod magad,hisz ilyenkor a gyermekre kell gondolni.Ráadásul biztos stresszel a helyzet,ami szintén nem jó a kicsiknek.Szóval beszélj az apukával ismét!
Üdv.,HAjnika
örömmel olvasom és kicsit irígykedve hogy azért a dolgok még ebben a nem jó helyzetben is úgy alakulnak,ahogy szeretnéd.Ez azért egy tisztább,kész helyzet számotokra.NEkem itt a nagy bizonytalanság,ami lehet hogy már tény,csak hát ha nincs megbeszélve,addig is reménykedem.Velem szülni a hugom vagy az Anyukám fog jönni,ha szeretném,eddig a szenvedés ugyanis egyedül egyszerűbb volt.De persze ki akar ott szenvedni? :)Nem is tervezem!!
Október 25-re vagyunk kiírva.Kíváncsi vagyok hogy melyikünk fog hamarabb babázni!Ígérd meg hogy mihamarabb fogsz jelentkezni,had örüljünk mi is neked!
Kedves Hajnalka29!
Milyen érdekes,nekem is volt ez a nicknevem tavaly valahol!Ha most nem 30 lennék,lehet miattad nem sikerült volna így regisztrálnom.
Szomorúan olvasom soraidat,nehéz lehet,főleg anyagilag.A gyermektartásról annyit,hogy mivel az apukánk nem akarta a babát,én nem tervezem hogy hatóságilag kötelezzék rá,nem tartom fairnek.Viszont sokan mondják,hogy ez nem rólunk szól,hanem a babáról,őt megilleti.Úgyhogy az apaságira kötelezem,hogyha egyszer szükségem lesz a pénzére-bár most is nagyon jó lenne-,nyitva legyen az út.Magától ő sem adna,pedig úgy mennyivel egyszerűbb lenne.
SZóval azt mondom,hogy talán neked is meg van a hivatalos út,ha rászánod magad,hisz ilyenkor a gyermekre kell gondolni.Ráadásul biztos stresszel a helyzet,ami szintén nem jó a kicsiknek.Szóval beszélj az apukával ismét!
Üdv.,HAjnika
sunil
2007/09/24 09:29
Kedves Hajnalka29!
A gyerektartással kapcsolatosan el kell mondanom a tapasztalatomat, véleményemet. Sokáig én is úgy voltam, hogy nem kell és megoldom magam. Nagyon nehéz idők jönnek és egyre nehezebb a kicsit ellátni egyedül. Ha nincs egy kiemelkedően magas jövedelmet gond lesz később az anyagiak hiánya. Nagyon egyszerű dolog: a kicsi etetése is komoly pénzbe kerül, az öltöztetés. Ne is beszéljünk később az iskoláztatásra.
Én úgy gondolom, hogy fontos az apa részéről a gyerektartás, hisz azt a kicsire költöd. Ez a babáé. Főleg, ha látogat és jár hozzád a papa akkor igenis tessék vele erről határozottan beszélni.
A másik dolog lányok! Soha nem gondoltam volna, de nagyon korán már a gyerek el kezdi keresni az apát. Gondolkozzatok, hogy mit fogtok mondani!Én örülök, hogy a vérszerinti édesapját "felébresztettem" a gyermek fontosságára és jár a picihez. Minden surlódásunk ellenére egy hosszú kapcsolat és egy szerelem eredménye a gyermekem joga van tudni ki az apja. Úgy ahogy Hypomama mondta, tessék tartani a kapcsolatot az apukával, felválalni minden jogát és a kötelességére figyelmeztetni! Ez a gyereknek jár!Már nem rólunk szól ez a történet!
Szia!
Csilla
Kedves Hypomamma!
Én szívesen szerveznék találkozót, csak egy kicsit tartok tőle. Anno megvolt a terem és a jogász és le kellett mondanom. Kicsit kellemetlen volt. Most éppen tanulgatok masszázst és szeretnék én is elindúlni valamerre, így nem sok időm van.
Mi újság a fiaddal a bölcsiben?Hogy bírja a kicsi?
Szia!
Csilla
A gyerektartással kapcsolatosan el kell mondanom a tapasztalatomat, véleményemet. Sokáig én is úgy voltam, hogy nem kell és megoldom magam. Nagyon nehéz idők jönnek és egyre nehezebb a kicsit ellátni egyedül. Ha nincs egy kiemelkedően magas jövedelmet gond lesz később az anyagiak hiánya. Nagyon egyszerű dolog: a kicsi etetése is komoly pénzbe kerül, az öltöztetés. Ne is beszéljünk később az iskoláztatásra.
Én úgy gondolom, hogy fontos az apa részéről a gyerektartás, hisz azt a kicsire költöd. Ez a babáé. Főleg, ha látogat és jár hozzád a papa akkor igenis tessék vele erről határozottan beszélni.
A másik dolog lányok! Soha nem gondoltam volna, de nagyon korán már a gyerek el kezdi keresni az apát. Gondolkozzatok, hogy mit fogtok mondani!Én örülök, hogy a vérszerinti édesapját "felébresztettem" a gyermek fontosságára és jár a picihez. Minden surlódásunk ellenére egy hosszú kapcsolat és egy szerelem eredménye a gyermekem joga van tudni ki az apja. Úgy ahogy Hypomama mondta, tessék tartani a kapcsolatot az apukával, felválalni minden jogát és a kötelességére figyelmeztetni! Ez a gyereknek jár!Már nem rólunk szól ez a történet!
Szia!
Csilla
Kedves Hypomamma!
Én szívesen szerveznék találkozót, csak egy kicsit tartok tőle. Anno megvolt a terem és a jogász és le kellett mondanom. Kicsit kellemetlen volt. Most éppen tanulgatok masszázst és szeretnék én is elindúlni valamerre, így nem sok időm van.
Mi újság a fiaddal a bölcsiben?Hogy bírja a kicsi?
Szia!
Csilla
Hajnika
2007/09/24 11:34
Kedves Csilla,
köszönöm a tanácsot,de ez nem hiszem hogy jelenleg nekem szól,sajnos.NAgy szükségem lenne a pénzre,de az apuka nem jelentkezett azóta hogy elküldött az életéből,hiába írok neki.Mindíg tájékoztatom minden számomra fontosabb dologról,de ő sosem reagál.
Ő sosem akart gyereket,abban a tudatban éltünk hogy spontán nem lehet.Csak lett a baba akarata ellenére.Tehát mondd meg,hogy kérjek ezek után gyerektartást?Már előre félek attól a beszélgetéstől amit majd a gyámügyessel kell folytatnom.
Én is szeretném ha felébredne! és még ha rám haragszik is,a babával foglalkozna,viszont szerintem senki sincs aki ébresztgetné.Nekem nincs lehetőségem eléállni,talán nem is mernék,nem bírnám ki ha csúnyán beszélne velem.Az elején reméltem hogy az anyukájában segítőre találok,viszont miután ők beszéltek,azóta az anyukája sem érdeklődik.
Szóval kérjek pénzt és ne foglalkozzak a lelkiismeretemmel?
Hálás vagyok ha kapok kis segítséget dönteni!
Köszönöm
Szép napsütéses napokat nektek!
Hajnika
köszönöm a tanácsot,de ez nem hiszem hogy jelenleg nekem szól,sajnos.NAgy szükségem lenne a pénzre,de az apuka nem jelentkezett azóta hogy elküldött az életéből,hiába írok neki.Mindíg tájékoztatom minden számomra fontosabb dologról,de ő sosem reagál.
Ő sosem akart gyereket,abban a tudatban éltünk hogy spontán nem lehet.Csak lett a baba akarata ellenére.Tehát mondd meg,hogy kérjek ezek után gyerektartást?Már előre félek attól a beszélgetéstől amit majd a gyámügyessel kell folytatnom.
Én is szeretném ha felébredne! és még ha rám haragszik is,a babával foglalkozna,viszont szerintem senki sincs aki ébresztgetné.Nekem nincs lehetőségem eléállni,talán nem is mernék,nem bírnám ki ha csúnyán beszélne velem.Az elején reméltem hogy az anyukájában segítőre találok,viszont miután ők beszéltek,azóta az anyukája sem érdeklődik.
Szóval kérjek pénzt és ne foglalkozzak a lelkiismeretemmel?
Hálás vagyok ha kapok kis segítséget dönteni!
Köszönöm
Szép napsütéses napokat nektek!
Hajnika
Hypomamma
2007/09/24 13:52
Kedves Hajnika,
Két felnőtt és teljes belátással bíró ember volt jelen a gyermek foganásakor, te és a gyermeked apja. Akkor van gond, ha esetleg kiskorú, vagy elmebeteg a papa, mert arra nem vonatkozik a következő. (Ez itt most egyáltalán nem poén, ugyanis egy kiskorút, vagy kezelt skizofrén beteget pl. nem lehet a szabályok alá venni.)
A folyamat tehát a következő: ha magától nem hajlandó apaságit tenni, bírsághoz kell fordulni, amely elrendeli az apasági vizsgálatot. Ezt végzi pl. a Laborigo cég, mely egy kis kefével a szájüreg nyálkahátyából kenetet vesz (fájdalommentes, 1 másodperces művelet) és 1 héten belül e-mail, telefon, postai úton megküldi az eredményt. Ezzel pedig a bíróság kötelezi az apát a fizetésre. Arra viszont nem kötelezheti, h ellássa apa szerepét. Sajnos. Mert nekem nem a pénz, hanem a gyerek egészséges pszichés fejlődése lenne a lényeg, amelyhez hozzátartozik apuka.
Ha nem érzed magad elég erőteljesnek, kérlek vond be Édesapádat, vagy Nagybátyádat, aki közel áll hozzád és keressék meg ők a gyermek apját. Mert amit Csilla ír, az úgy van, annyit hozzátéve, h a gyermek pénzbe kerül, mert Te, az Anyja mindent meg akarsz neki adni duplán, apja helyett is és magadra meg nem akarsz költeni, mert 1.nem lesz rá időd 2.gyerek mellett nem kell semmi, nincs igény h új ruhát vegyél, hetente kozemtikushoz járj, ez csak így van és kész, tehát nem magadra költöd, nem neked kell.
Már csak az a kérdés, h apuka milyen anyagiakkal rendelkezik, tárgyilagosan átgondolva, lenne-e anyagi fedezete a gyerektartásra, mert ha már most tudod, h nem, pl. munkakerülő, alkoholista, stb, akkor semmiképpen ne merülj bele egy ilyen megrázó, hosszadalmas perbe.
A bírósággal amúgy én várnék legalább 12 hónapot, de inkább 18-at, mert addig le leszel terhelve úgy érzelmileg, mint fizikailag a gyermek miatt.
Üdv.
hypo
Két felnőtt és teljes belátással bíró ember volt jelen a gyermek foganásakor, te és a gyermeked apja. Akkor van gond, ha esetleg kiskorú, vagy elmebeteg a papa, mert arra nem vonatkozik a következő. (Ez itt most egyáltalán nem poén, ugyanis egy kiskorút, vagy kezelt skizofrén beteget pl. nem lehet a szabályok alá venni.)
A folyamat tehát a következő: ha magától nem hajlandó apaságit tenni, bírsághoz kell fordulni, amely elrendeli az apasági vizsgálatot. Ezt végzi pl. a Laborigo cég, mely egy kis kefével a szájüreg nyálkahátyából kenetet vesz (fájdalommentes, 1 másodperces művelet) és 1 héten belül e-mail, telefon, postai úton megküldi az eredményt. Ezzel pedig a bíróság kötelezi az apát a fizetésre. Arra viszont nem kötelezheti, h ellássa apa szerepét. Sajnos. Mert nekem nem a pénz, hanem a gyerek egészséges pszichés fejlődése lenne a lényeg, amelyhez hozzátartozik apuka.
Ha nem érzed magad elég erőteljesnek, kérlek vond be Édesapádat, vagy Nagybátyádat, aki közel áll hozzád és keressék meg ők a gyermek apját. Mert amit Csilla ír, az úgy van, annyit hozzátéve, h a gyermek pénzbe kerül, mert Te, az Anyja mindent meg akarsz neki adni duplán, apja helyett is és magadra meg nem akarsz költeni, mert 1.nem lesz rá időd 2.gyerek mellett nem kell semmi, nincs igény h új ruhát vegyél, hetente kozemtikushoz járj, ez csak így van és kész, tehát nem magadra költöd, nem neked kell.
Már csak az a kérdés, h apuka milyen anyagiakkal rendelkezik, tárgyilagosan átgondolva, lenne-e anyagi fedezete a gyerektartásra, mert ha már most tudod, h nem, pl. munkakerülő, alkoholista, stb, akkor semmiképpen ne merülj bele egy ilyen megrázó, hosszadalmas perbe.
A bírósággal amúgy én várnék legalább 12 hónapot, de inkább 18-at, mert addig le leszel terhelve úgy érzelmileg, mint fizikailag a gyermek miatt.
Üdv.
hypo
Hajnalka29
2007/09/25 11:44
Sziasztok!
Igazatok van, ez már nem rólunk szól, hanem a mi pici babáinkról. De sajnos Ő nem is tudta, hogy én gyeremeket várok tőle, hisz még én is meglepődtem, amikor közölte az orvos, de most nem is erről van szó. Neki családja van, és nem akarom szétrobbantani, de viszont miért nézzem más érdekeit?
Nekem a kislányomat kell néznem, és azt, hogy neki mi a jó, de nehéz, hogy mit csináljak?
Hónap végén, már napi 2 szelet zsíros kenyérnél nem merek többet enni, mert ha beteg lesz esetleg a pici, miből váltom ki a gyógyszerét?
De ha hivatalos útra viszem a dolgot, akkor a jó kapcsolat megszűnik és ráadásul megtudja a családja is. Csajok nem tudom mit csináljak.
Igazatok van, ez már nem rólunk szól, hanem a mi pici babáinkról. De sajnos Ő nem is tudta, hogy én gyeremeket várok tőle, hisz még én is meglepődtem, amikor közölte az orvos, de most nem is erről van szó. Neki családja van, és nem akarom szétrobbantani, de viszont miért nézzem más érdekeit?
Nekem a kislányomat kell néznem, és azt, hogy neki mi a jó, de nehéz, hogy mit csináljak?
Hónap végén, már napi 2 szelet zsíros kenyérnél nem merek többet enni, mert ha beteg lesz esetleg a pici, miből váltom ki a gyógyszerét?
De ha hivatalos útra viszem a dolgot, akkor a jó kapcsolat megszűnik és ráadásul megtudja a családja is. Csajok nem tudom mit csináljak.
Hajnika
2007/09/27 11:30
Kedves Hajnalka29!
Nagyon elszomorít amit írtál.Attól még hogy az apuka támogatna titeket,még nem robbanna szét a családja.Igen,kicsit kockázatot vállal,hisz a családi kasszából eltűnő forintokat észre is lehet venni,viszont azzal is kockáztatott hogy te vagy-voltál neki.
Én tényleg beszélnék vele,elmondanám neki hogy a legegyszerűbb ha hivatalos út nélkül támogatna,viszont ezzel lehetnek olyan problémák,hogy nem fizet rendszeresen,stb.Mondd el,hogy a gyerekek érdekeit nézve lehet hogy gyámhatósághoz fordulnál,amit eddig csak azért halogattál mert az ő érdekeit is nézted.Viszont egy anyának a legfontosabb a gyermeke kell hogy legyen!
Hajnika
Nagyon elszomorít amit írtál.Attól még hogy az apuka támogatna titeket,még nem robbanna szét a családja.Igen,kicsit kockázatot vállal,hisz a családi kasszából eltűnő forintokat észre is lehet venni,viszont azzal is kockáztatott hogy te vagy-voltál neki.
Én tényleg beszélnék vele,elmondanám neki hogy a legegyszerűbb ha hivatalos út nélkül támogatna,viszont ezzel lehetnek olyan problémák,hogy nem fizet rendszeresen,stb.Mondd el,hogy a gyerekek érdekeit nézve lehet hogy gyámhatósághoz fordulnál,amit eddig csak azért halogattál mert az ő érdekeit is nézted.Viszont egy anyának a legfontosabb a gyermeke kell hogy legyen!
Hajnika
Hajnika
2007/11/13 12:49
Sziasztok CSilla és Lányok!
Jól eltűntem én is,sajnos oka volt.5 hetet töltöttem a debreceni klinikán a terhességem végén.Rossz volt,de most már azt mondom megérte.
November 6-án császármetszéssel megszületett gyönyörűséges kisfiam,Lackó.Ma vagyunk egy hetesek.
Legközelebb majd írok bővebben.
Üdv.mindenkinek
Hajnika
Jól eltűntem én is,sajnos oka volt.5 hetet töltöttem a debreceni klinikán a terhességem végén.Rossz volt,de most már azt mondom megérte.
November 6-án császármetszéssel megszületett gyönyörűséges kisfiam,Lackó.Ma vagyunk egy hetesek.
Legközelebb majd írok bővebben.
Üdv.mindenkinek
Hajnika
m_ramona
2007/11/14 13:36
Sziasztok!
Eloszor is gratulalok nektek a babakhoz.Biztos vagyok benne,hogy nem konnyu egyedul nevelni egy gyereket,de ugy gondolom,hogy jobb egyedul,mint egy rossz tarssal.Egy rossz kapcsolatban leginkabb a gyerek szenved,aki semmirol sem tehet.
En szinten egyedul allo anyuka vagyok,igaz meg csak 7 honapos terhesen.Orulok,hogy nem egy olyan ember mellett kell eljek,mint a gyermekem apja. 3 ev utan jottem ra ,hogy ki is valojaban.A csaladomra es a barataimra szamithatok.
Orulok,hogy megoszthattam veletek a gondolataimat.
Ramona
Eloszor is gratulalok nektek a babakhoz.Biztos vagyok benne,hogy nem konnyu egyedul nevelni egy gyereket,de ugy gondolom,hogy jobb egyedul,mint egy rossz tarssal.Egy rossz kapcsolatban leginkabb a gyerek szenved,aki semmirol sem tehet.
En szinten egyedul allo anyuka vagyok,igaz meg csak 7 honapos terhesen.Orulok,hogy nem egy olyan ember mellett kell eljek,mint a gyermekem apja. 3 ev utan jottem ra ,hogy ki is valojaban.A csaladomra es a barataimra szamithatok.
Orulok,hogy megoszthattam veletek a gondolataimat.
Ramona
sunil
2007/11/14 15:02
Kedves Ramona!
Teljesen igazad van. Egyedül sokkal békésebben lehet a kicsit nevelni, mint egy rossz és nem működő kapcsolatban.
Az öröm a miénk, hogy meg van a gyerekünk. Sok nehézséggel jár, de megéri.
Mikorra várod a babát? Hogy vagytok?
Szia!
Csilla
Teljesen igazad van. Egyedül sokkal békésebben lehet a kicsit nevelni, mint egy rossz és nem működő kapcsolatban.
Az öröm a miénk, hogy meg van a gyerekünk. Sok nehézséggel jár, de megéri.
Mikorra várod a babát? Hogy vagytok?
Szia!
Csilla
m_ramona
2007/11/15 12:10
Szia Csilla!
Januar kozepen erkezik a kislanyom. Eleg nehezen fogadtam a terhesseget,nem voltam felkeszulve egy ekkora feladatra.Most mar nagyon varom, es csak a vegeredmeny erdekel.
Leginkabb az zavar,hogy ezentul masokra kell szoruljak.
Erdekelne,hogy ti hogy boldogultok?Tartsatok az apaval a kapcsolatot,es hogy viszonyul a gyerek az edesapjahoz?
Ramona
Januar kozepen erkezik a kislanyom. Eleg nehezen fogadtam a terhesseget,nem voltam felkeszulve egy ekkora feladatra.Most mar nagyon varom, es csak a vegeredmeny erdekel.
Leginkabb az zavar,hogy ezentul masokra kell szoruljak.
Erdekelne,hogy ti hogy boldogultok?Tartsatok az apaval a kapcsolatot,es hogy viszonyul a gyerek az edesapjahoz?
Ramona
Erika25
2007/12/03 22:49
Sziasztok!
Hasonló problémával küzdök,mint ti.Most vagyok 24 hetes terhes,és hát az apuka nem független ember.A mi kapcsolatunk nyíltan folyt,mégis, mikor beigazolódott, hogy babát várok (tudott róla, sőt az ő kérése volt,hogy ne szedjem a tablettát),közölte,hogy nem kell neki a gyerek,mert nem válik el,hiszen a gyermekeinek szükségük van rá.Talán aláírja az apasági nyilatkozatot,de ha nem, jól tudom,hogy egy idő után a gyámügy behívat,hogy nevezzem meg az apát?
Erika
Hasonló problémával küzdök,mint ti.Most vagyok 24 hetes terhes,és hát az apuka nem független ember.A mi kapcsolatunk nyíltan folyt,mégis, mikor beigazolódott, hogy babát várok (tudott róla, sőt az ő kérése volt,hogy ne szedjem a tablettát),közölte,hogy nem kell neki a gyerek,mert nem válik el,hiszen a gyermekeinek szükségük van rá.Talán aláírja az apasági nyilatkozatot,de ha nem, jól tudom,hogy egy idő után a gyámügy behívat,hogy nevezzem meg az apát?
Erika
Hajnika
2007/12/04 17:22
Szia Erika25!
Üdv szomorúan ezen az oldalon!Remélem azért részben boldogan viseled állapotodat és várod a babát!Az én párom sem ismerte el a babát,így utána érdeklődtema gyámügynél.Azt mondták,hogy a kicsi 6 hetes korában a gyámügy megkeres az apa kilétét illetően,aztán beindul a folyamat.Elvileg a baba érdekeit nézve,a baba jogosult az apa családi nevére és a gyermektartási díjra.Ha az apa nem akarja,ált. a bíróság is a baba javára pozitívan dönt.Szerintem beszélj még az apával,vázold neki a helyzetet,hisz senkinek nem jó az ezzel járó hercehurca.Ha pedig nem nevezel meg apát,akkor persze nem vonják felelősségre,hisz nincs kit.Itt kérdés az,hogy egyedül el tudod e tartani a gyermeked.
Minden jót!Hajnalka
Üdv szomorúan ezen az oldalon!Remélem azért részben boldogan viseled állapotodat és várod a babát!Az én párom sem ismerte el a babát,így utána érdeklődtema gyámügynél.Azt mondták,hogy a kicsi 6 hetes korában a gyámügy megkeres az apa kilétét illetően,aztán beindul a folyamat.Elvileg a baba érdekeit nézve,a baba jogosult az apa családi nevére és a gyermektartási díjra.Ha az apa nem akarja,ált. a bíróság is a baba javára pozitívan dönt.Szerintem beszélj még az apával,vázold neki a helyzetet,hisz senkinek nem jó az ezzel járó hercehurca.Ha pedig nem nevezel meg apát,akkor persze nem vonják felelősségre,hisz nincs kit.Itt kérdés az,hogy egyedül el tudod e tartani a gyermeked.
Minden jót!Hajnalka
Erika25
2007/12/05 08:57
Szia Hajnalka!
Persze,természetesen nagyon boldog vagyok,hogy alig várom már,hogy megszülessen és a karjaimban tarthassam.Sajnos egyedül nem tudom felnevelni,de a szüleim maximálisan mellettem állnak.Az apuka azt mondta,hogy a gyámügy nem indít eljárást,csak,ha én kérem,és rajtam múlik,hogy megmondom-e,és ezzel megint elrontok mindent.Hát kedves,nem?
Köszönöm az infót!
Olvastam,hogy nov.6-án megszületett a kisfiad.Remélem jól vagytok és gratulálok nektek!Nagyon vigyázz rá,hiszen ő a legfontosabb az életben!
Minden jót nektek!Erika
Persze,természetesen nagyon boldog vagyok,hogy alig várom már,hogy megszülessen és a karjaimban tarthassam.Sajnos egyedül nem tudom felnevelni,de a szüleim maximálisan mellettem állnak.Az apuka azt mondta,hogy a gyámügy nem indít eljárást,csak,ha én kérem,és rajtam múlik,hogy megmondom-e,és ezzel megint elrontok mindent.Hát kedves,nem?
Köszönöm az infót!
Olvastam,hogy nov.6-án megszületett a kisfiad.Remélem jól vagytok és gratulálok nektek!Nagyon vigyázz rá,hiszen ő a legfontosabb az életben!
Minden jót nektek!Erika
sunil
2007/12/05 15:14
Kedves Ramona!
Remélem nem írok későn, de a hol itt hol ott vagyok állapotnak ez az eredménye, hogy néha elszakadok Tőletek.
Kérdezted az apukát. Igyekszem jóbaráti viszonyt kialakítani Vele, ami igen nehéz, hiszen nagyon megbántott azzal, hogy egyedül hagyott anno a babával. A gyereknek fontos az apa, még ha nem is él velünk. Találkozunk vele és tartjuk a kapcsolatot.
Igyekezz kialakítani az apával egy elfogadható jóviszonyt, mert a kicsi keresni fogja és kérdezni fogja hogy hol van. Tudok olyan történetet, ahol 6 éves ma a kislány, soha nem nézte meg az apja ő mégis állandóan emlegeti és hiányolja. Mi így vagyunk. Hogy vagy? Közel a január, bírod még?
A "másokra rászorulok" gondolat gondolom a családodra vonatkozik. Ezt én sem szeretem. Édesanyám nélkül nem is tudnánk megélni és az ő fizikai segítsége nélkül nem tudom, hogy hogy boldogulnánk. De a piciért mindent.
Szia!
Csilla
Remélem nem írok későn, de a hol itt hol ott vagyok állapotnak ez az eredménye, hogy néha elszakadok Tőletek.
Kérdezted az apukát. Igyekszem jóbaráti viszonyt kialakítani Vele, ami igen nehéz, hiszen nagyon megbántott azzal, hogy egyedül hagyott anno a babával. A gyereknek fontos az apa, még ha nem is él velünk. Találkozunk vele és tartjuk a kapcsolatot.
Igyekezz kialakítani az apával egy elfogadható jóviszonyt, mert a kicsi keresni fogja és kérdezni fogja hogy hol van. Tudok olyan történetet, ahol 6 éves ma a kislány, soha nem nézte meg az apja ő mégis állandóan emlegeti és hiányolja. Mi így vagyunk. Hogy vagy? Közel a január, bírod még?
A "másokra rászorulok" gondolat gondolom a családodra vonatkozik. Ezt én sem szeretem. Édesanyám nélkül nem is tudnánk megélni és az ő fizikai segítsége nélkül nem tudom, hogy hogy boldogulnánk. De a piciért mindent.
Szia!
Csilla
sunil
2007/12/05 15:23
Kedves Erika!
Kb 6 hetes lehettem a kicsivel amikor megkaptam a gyámügytől a behívómat. Ott meg nevezheted az apát és akkor (valóban a Te kérésedre) elindítják az apa ellen az eljárást (gyerektartás és a név felvétele ügyében).
A döntés rajtad áll. Ő bemehet veled és hivatalos eljárás nélkül nyilatkozhat, hogy ő a papa és adhatja a nevét a gyerekhez. A gyerektartáshoz sem kell bíróság, elég, ha ti megegyeztek és ő adja a pénzt.
Ha mindezt nem teszed akkor 3 éves korig a kicsi a te neveden lesz majd 3 évesen kell neki egy "kitalált" apa nevet adni. Ez talán azért butaság, hiszen előbb utóbb a kicsi úgy is megkérdi ki az apja, és ha ő szerelemből fogant meg fogod nevezni, kár hazudni a gyereknek. Viselje mindenki a felelőségét. Nekem azt mondta a gyámügyön kedvesen a hölgy, hogy a kitalált nevet azok szokták a babájuknak adni, akiknek annyi pasijuk volt, hogy nem tudják ki az apa. Kissé megalázó szöveg.
Gondoldd jól végig. Ez már nem rólad és nem az apáról szól, hanem a kicsiről. A kicsi úgy is kérdezi majd az apát és a pénzre meg hidd el szükséged lesz, kell majd a gyerekre. (Gyes 24.700 FT és 12.700 az egyedülálló szülők családi pótlékja-kész bűvészet kijönni a picivel Gyes alatt ebből a pénzből, illetve ebből nem is élnénk meg. )
Szia!
Csilla
Ui.: Ha van még kérdésed írjál! Szia!
Kb 6 hetes lehettem a kicsivel amikor megkaptam a gyámügytől a behívómat. Ott meg nevezheted az apát és akkor (valóban a Te kérésedre) elindítják az apa ellen az eljárást (gyerektartás és a név felvétele ügyében).
A döntés rajtad áll. Ő bemehet veled és hivatalos eljárás nélkül nyilatkozhat, hogy ő a papa és adhatja a nevét a gyerekhez. A gyerektartáshoz sem kell bíróság, elég, ha ti megegyeztek és ő adja a pénzt.
Ha mindezt nem teszed akkor 3 éves korig a kicsi a te neveden lesz majd 3 évesen kell neki egy "kitalált" apa nevet adni. Ez talán azért butaság, hiszen előbb utóbb a kicsi úgy is megkérdi ki az apja, és ha ő szerelemből fogant meg fogod nevezni, kár hazudni a gyereknek. Viselje mindenki a felelőségét. Nekem azt mondta a gyámügyön kedvesen a hölgy, hogy a kitalált nevet azok szokták a babájuknak adni, akiknek annyi pasijuk volt, hogy nem tudják ki az apa. Kissé megalázó szöveg.
Gondoldd jól végig. Ez már nem rólad és nem az apáról szól, hanem a kicsiről. A kicsi úgy is kérdezi majd az apát és a pénzre meg hidd el szükséged lesz, kell majd a gyerekre. (Gyes 24.700 FT és 12.700 az egyedülálló szülők családi pótlékja-kész bűvészet kijönni a picivel Gyes alatt ebből a pénzből, illetve ebből nem is élnénk meg. )
Szia!
Csilla
Ui.: Ha van még kérdésed írjál! Szia!
Erika25
2007/12/05 20:42
Szia Csilla!
Köszönöm szépen a tájékoztatást.Azt már régen eldöntöttem,hogy ha be kell mennem a gyámügyre,meg fogom mondani a gyermekem apjának nevét.Ezt közöltem vele is,mivel rólam senki ne gondolja,hogy azt sem tudom,kitől fogant meg a babám.Mondtam neki,hogy nem kérek gyerektartást,de ha bíróságra kell mennem vagy a gyerekemet vizsgálatra kell vinnem,letiltatom a gyerektartást.Most egyenlőre úgy néz ki,hogy aláírja,de tartok tőle,hogy csak azért mondta,hogy időt nyerjen.Miért ilyenek???Én ezt nem értem!
Remélem ti jól vagytok!
Mégegyszer köszönök mindent!
Üdv.Erika
Köszönöm szépen a tájékoztatást.Azt már régen eldöntöttem,hogy ha be kell mennem a gyámügyre,meg fogom mondani a gyermekem apjának nevét.Ezt közöltem vele is,mivel rólam senki ne gondolja,hogy azt sem tudom,kitől fogant meg a babám.Mondtam neki,hogy nem kérek gyerektartást,de ha bíróságra kell mennem vagy a gyerekemet vizsgálatra kell vinnem,letiltatom a gyerektartást.Most egyenlőre úgy néz ki,hogy aláírja,de tartok tőle,hogy csak azért mondta,hogy időt nyerjen.Miért ilyenek???Én ezt nem értem!
Remélem ti jól vagytok!
Mégegyszer köszönök mindent!
Üdv.Erika
sunil
2007/12/05 21:05
Kedves Erika!
Ügyes vagy. Látod nekem ennyi eszem nem volt, én még ekkor reménykedtem, hogy az apuka felébred magától. Mi buta, szerelmes nők vagyunk. Ők? Hát kicsit szívtelen dögök. Addig amíg nem kérünk, nincs kötelezettség jók vagyunk, ha már ez a helyzet változik menekülnének ...csak hát ez már nem rólunk szól.
Gondold meg a gyerektartást?! Ne mondd ki véglegesen, hogy nem kell, mert ez nem a Te pénzed és kellhet még a kicsinek.
Mi remekül vagyunk. Hatalmas egyéniség a fiam. Imádok vele lenni. Csodálatos dolog.
Szia! Szép álmokat!
Csilla
Ügyes vagy. Látod nekem ennyi eszem nem volt, én még ekkor reménykedtem, hogy az apuka felébred magától. Mi buta, szerelmes nők vagyunk. Ők? Hát kicsit szívtelen dögök. Addig amíg nem kérünk, nincs kötelezettség jók vagyunk, ha már ez a helyzet változik menekülnének ...csak hát ez már nem rólunk szól.
Gondold meg a gyerektartást?! Ne mondd ki véglegesen, hogy nem kell, mert ez nem a Te pénzed és kellhet még a kicsinek.
Mi remekül vagyunk. Hatalmas egyéniség a fiam. Imádok vele lenni. Csodálatos dolog.
Szia! Szép álmokat!
Csilla
Erika25
2007/12/14 11:47
Szia Csilla!
Most jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a két ünnep között megyünk el az apasági nyilatkozatot aláírni. Már kértem igazolást a védőnőtől, remélem nem fog változni semmi. Remélem is, mivel ezen már nem akarok idegeskedni, elég egyenlőre a bajom anélkül is. Elég rendesen megfáztam, gyógyszer nélkül nem könnyű belőle kikeveredni, és még hátra vannak a féléves vizsgáim is.
Remélem nálatok minden rendben van! Az apuka látogatja a kisfiadat?
Vigyázz magatokra!
Szia!
Erika
Most jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a két ünnep között megyünk el az apasági nyilatkozatot aláírni. Már kértem igazolást a védőnőtől, remélem nem fog változni semmi. Remélem is, mivel ezen már nem akarok idegeskedni, elég egyenlőre a bajom anélkül is. Elég rendesen megfáztam, gyógyszer nélkül nem könnyű belőle kikeveredni, és még hátra vannak a féléves vizsgáim is.
Remélem nálatok minden rendben van! Az apuka látogatja a kisfiadat?
Vigyázz magatokra!
Szia!
Erika
Hajnika
2007/12/15 14:41
Kedves Csilla,
sajna az én sorsom is eldőlt az apaságit illetően.Az exem nem hajlandő semmit sem adni,az apaságira sem hajlandó.Viszont arra nagy erőt fordított hogy megfenyegessen,ha bármiféle követelésem lenne felé,akkor semmi sem akadályozza abban hogy elérje azt hogy nagyon megbánjam.Elég csúnya dolgokat mondott,én nem ezt az embert szerettem.
Ezek után legszívesebben még gyerektartást is kérnék tőle,a rendőrségen pedig feljelenteném hogy megfenyegetett.Viszont elérte hogy most már tartsak tőle,sőt talán még félek is,így talán jobb lesz elfelejteni...El sem tudom mondani hogy ez mennyire fáj,olyan mintha az együtt töltött 2 év hazugság lett volna.Remélem a fiam semmilyen őrült gént nem örökölt tőle,igyekszem majd helyesen nevelni,hogy picit se hasonlítson erre az oldalára.Hát ennyi,vége...
A kicsi fiam viszont nagyon jó baba.Imád enni,fürdeni,gagyogni.A hasfájására mintha jó lenne az Infacol,így nem nagyon sír,csak ha szöszmötölök etetés előtt.Szóval imádnivaló és gyönyörű.Nem adnám semmiért,senkiért!
Igyekszem majd nagyon jó apukát találni neki,bárcsak ezt kérhetném karácsonyra!
Mindenkinek üdv.!
Hajnalka
sajna az én sorsom is eldőlt az apaságit illetően.Az exem nem hajlandő semmit sem adni,az apaságira sem hajlandó.Viszont arra nagy erőt fordított hogy megfenyegessen,ha bármiféle követelésem lenne felé,akkor semmi sem akadályozza abban hogy elérje azt hogy nagyon megbánjam.Elég csúnya dolgokat mondott,én nem ezt az embert szerettem.
Ezek után legszívesebben még gyerektartást is kérnék tőle,a rendőrségen pedig feljelenteném hogy megfenyegetett.Viszont elérte hogy most már tartsak tőle,sőt talán még félek is,így talán jobb lesz elfelejteni...El sem tudom mondani hogy ez mennyire fáj,olyan mintha az együtt töltött 2 év hazugság lett volna.Remélem a fiam semmilyen őrült gént nem örökölt tőle,igyekszem majd helyesen nevelni,hogy picit se hasonlítson erre az oldalára.Hát ennyi,vége...
A kicsi fiam viszont nagyon jó baba.Imád enni,fürdeni,gagyogni.A hasfájására mintha jó lenne az Infacol,így nem nagyon sír,csak ha szöszmötölök etetés előtt.Szóval imádnivaló és gyönyörű.Nem adnám semmiért,senkiért!
Igyekszem majd nagyon jó apukát találni neki,bárcsak ezt kérhetném karácsonyra!
Mindenkinek üdv.!
Hajnalka
sunil
2007/12/15 20:24
Kedves Hajnika!
Annyira sajnálom, hogy az apukával így vagytok. Én azt mondom, hagyd most őt egy kicsit, hátha felébred később.
A csalódás érzését ismerem. örök sebek és egy döbbenet az emberben: Hogy uram atyám én ezt a férfit szerettem, aki így cserbenagyott?!!
Annyira nehezek ezek az első hónapok, ne terheld a lelkedet most ezzel. Egy picit később még újra neki lehet futni a dolognak. Sajnos ismerek olyan esetet, ahol 7 év körül van a gyerek és soha nem nézett rá az apukája, pedig közösen tervezték a kicsit (csak persze meggondolta magát).
Igazad van! Kell keresni egy édes embert, aki szeretni fogja a gyermeked! Ilyen esetet is -nem egyet- ismerek.
Tessék Karácsonykor ezt kívánni! Tudod?! A gondolat teremtő erő és a hit is nagyon fontos. Egy férfi aki tényleg szeret és megbecsül téged és a kicsit is. Közösen gondoljunk rá, hátha teljesül!!!
Szia! Vigyázzatok Magatokra!
Csilla
Annyira sajnálom, hogy az apukával így vagytok. Én azt mondom, hagyd most őt egy kicsit, hátha felébred később.
A csalódás érzését ismerem. örök sebek és egy döbbenet az emberben: Hogy uram atyám én ezt a férfit szerettem, aki így cserbenagyott?!!
Annyira nehezek ezek az első hónapok, ne terheld a lelkedet most ezzel. Egy picit később még újra neki lehet futni a dolognak. Sajnos ismerek olyan esetet, ahol 7 év körül van a gyerek és soha nem nézett rá az apukája, pedig közösen tervezték a kicsit (csak persze meggondolta magát).
Igazad van! Kell keresni egy édes embert, aki szeretni fogja a gyermeked! Ilyen esetet is -nem egyet- ismerek.
Tessék Karácsonykor ezt kívánni! Tudod?! A gondolat teremtő erő és a hit is nagyon fontos. Egy férfi aki tényleg szeret és megbecsül téged és a kicsit is. Közösen gondoljunk rá, hátha teljesül!!!
Szia! Vigyázzatok Magatokra!
Csilla
sunil
2007/12/15 20:28
Szia Erika!
Jó, hogy meg lesz az apasági nyilatkozat. Akkor anyagiakról nem beszéltetek többet?
Borzasztó lehet betegnek lenni így. Nekem nagy szerencsém volt és egy-két migrénes időszakon kívül végig rendben voltam. Mindenképpen sétálj a levegőn egy picit (ha nincs magas lázad) jól felöltözve, mert a hideg öli a bacikat!
Igen, nálunk az apuka most már látogatja a kicsit. Szeretik egymást.
Vigyázz Magatokra!
Szia!
Csilla
Jó, hogy meg lesz az apasági nyilatkozat. Akkor anyagiakról nem beszéltetek többet?
Borzasztó lehet betegnek lenni így. Nekem nagy szerencsém volt és egy-két migrénes időszakon kívül végig rendben voltam. Mindenképpen sétálj a levegőn egy picit (ha nincs magas lázad) jól felöltözve, mert a hideg öli a bacikat!
Igen, nálunk az apuka most már látogatja a kicsit. Szeretik egymást.
Vigyázz Magatokra!
Szia!
Csilla
Erika25
2007/12/27 11:47
Sziasztok Lányok!
Hogy teltek az ünnepek?Nekem sajnos nagyon rosszul,mert a baba apukája megsértődött és nem jött le egyik nap sem.Jó már,hogy elmúlt a karácsony.Most már csak a szilvesztert és az újév első napját kell valahogyan átvészelnem... Ne haragudjatok, hogy panaszkodtam!
Mindenkinek puszi!
Erika és a pocaklakó
Hogy teltek az ünnepek?Nekem sajnos nagyon rosszul,mert a baba apukája megsértődött és nem jött le egyik nap sem.Jó már,hogy elmúlt a karácsony.Most már csak a szilvesztert és az újév első napját kell valahogyan átvészelnem... Ne haragudjatok, hogy panaszkodtam!
Mindenkinek puszi!
Erika és a pocaklakó
Hajnika
2007/12/30 22:45
Kedves Erika!
Szerintem itt mindenki panaszkodik valamilyen szinten,hogy is haragudnánk érte!REmélem kis könnyebbséget jelent,hogy elmondhatod!Nekem segített.Teljesen átérzem a fájdalmadat,én is rettegtem a karácsonytól a szilvesztertől.Egyetlen ok volt hogy nem fordultam magamba,az a kisfiam.Ugyanúgy nevettem vele,rajta karácsonykor is,mint egyéb napokon.Nem akarom hogy sírni lásson,de nem is akartam sírni.Sosem gondoltam volna!Tudod hogy mi fog majd segíteni?Ha a gyermeked megszületik,rá nézel,vagy ő rád,tudni-látni,hogy már pár naposan is te vagy a mindene,akit szeret.Addig nehéz amíg a pocakban van,ha megszületett,a bajok,fájdalmak egyre kissebbé válnak gyermeked mosolyától! Még ha azt életed szerelme okozta is...
Kitartás!H
Szerintem itt mindenki panaszkodik valamilyen szinten,hogy is haragudnánk érte!REmélem kis könnyebbséget jelent,hogy elmondhatod!Nekem segített.Teljesen átérzem a fájdalmadat,én is rettegtem a karácsonytól a szilvesztertől.Egyetlen ok volt hogy nem fordultam magamba,az a kisfiam.Ugyanúgy nevettem vele,rajta karácsonykor is,mint egyéb napokon.Nem akarom hogy sírni lásson,de nem is akartam sírni.Sosem gondoltam volna!Tudod hogy mi fog majd segíteni?Ha a gyermeked megszületik,rá nézel,vagy ő rád,tudni-látni,hogy már pár naposan is te vagy a mindene,akit szeret.Addig nehéz amíg a pocakban van,ha megszületett,a bajok,fájdalmak egyre kissebbé válnak gyermeked mosolyától! Még ha azt életed szerelme okozta is...
Kitartás!H
Erika25
2008/01/11 21:35
Sziasztok Lányok!
Megszületett az apuka döntése,sem én,sem a gyerek nem kell neki.Az apasági nyilatkozatot állítólag aláírja, aztán élje mindenki a saját életét.Nem óhajt sem rólam,sem a babáról tudomást venni.Ez szerinte egy logikus és értelmes döntés,mert azt mondta,neki is van még élete.Mindezt sms-ben közölte.Korrekt volt ismét.Már csak azon gondolkodom,hogyha megszületik a baba,bíróságra vigyem-e a gyerektartás ügyet.Ahhoz viszont beszélnem kell az édesapámmal,mert az apuka nős, 2 gyerekkel,amiről az én édesapám nem tud.Úgy volt,hogy közösen elmondjuk neki,de soha nem került rá sor.Ezt is rám hagyta,bírkózzak meg vele egyedül.Tudom,ebben én hibáztam, de hatalmasat,remélem megbocsájt az apukám nekem.
Sziasztok!
Erika
Megszületett az apuka döntése,sem én,sem a gyerek nem kell neki.Az apasági nyilatkozatot állítólag aláírja, aztán élje mindenki a saját életét.Nem óhajt sem rólam,sem a babáról tudomást venni.Ez szerinte egy logikus és értelmes döntés,mert azt mondta,neki is van még élete.Mindezt sms-ben közölte.Korrekt volt ismét.Már csak azon gondolkodom,hogyha megszületik a baba,bíróságra vigyem-e a gyerektartás ügyet.Ahhoz viszont beszélnem kell az édesapámmal,mert az apuka nős, 2 gyerekkel,amiről az én édesapám nem tud.Úgy volt,hogy közösen elmondjuk neki,de soha nem került rá sor.Ezt is rám hagyta,bírkózzak meg vele egyedül.Tudom,ebben én hibáztam, de hatalmasat,remélem megbocsájt az apukám nekem.
Sziasztok!
Erika
sunil
2008/01/13 15:53
Kedves Erika!
Nagyon sajnálom, hogy az apuka erre a döntésre jutott. Várható volt sajnos, de nyílván Te még reméltél. Nem nagyon hiszem, hogy az apaságit alá fogja írni, de ezzel ne foglakozz most tovább. Elég volt a sok idegeskedésből, ott a pici, akit vársz a pocidban. Kicsim, tessék egy picit a babára koncentrálni. Nem lesz gond ha a saját nevedre veszed elöszőr a kicsit és csak a szülés után foglalkozol ezekkel a dolgokkal. Tudod, a szülés után 1 hónapon belül keresni fog a gyámügy a részletek miatt. A gyerektartás ügyében gondolkozz el azon, hogy mit szeretnél. Egy bizonyos: az a pénz a picié és szükség lesz a gyereknevelésnél erre az összegre. Én úgy tudom, hogy visszamenőleg is jár az oda nem adott gyerektartás, de ebben nem vagyok profi.
Apukáddal tessék tisztázni a dolgot. Hibáztál, de szerettél. Ha szeret majd elmúlik a mérge. Engem sem dícsért meg édesanyám, de mindenki hibázik Kicsim. Apukádra pedig szükséged lesz és jobb egy tiszta helyzetben élni, mint hazugságok közepette!!!
Fel a fejjel Kicsikém!!!Tudom milyen vacak érzés, de kell az erő és az energia a babához. A sok öröm és szeretet, amit a kicsitől kapsz majd lassan felejteti a múltad árnyait (és időd sem lesz ezzel foglalkozni). Húzd ki magad és tovább Kincsem!!!! Fel a fejjel!
Szia!
Csilla
Nagyon sajnálom, hogy az apuka erre a döntésre jutott. Várható volt sajnos, de nyílván Te még reméltél. Nem nagyon hiszem, hogy az apaságit alá fogja írni, de ezzel ne foglakozz most tovább. Elég volt a sok idegeskedésből, ott a pici, akit vársz a pocidban. Kicsim, tessék egy picit a babára koncentrálni. Nem lesz gond ha a saját nevedre veszed elöszőr a kicsit és csak a szülés után foglalkozol ezekkel a dolgokkal. Tudod, a szülés után 1 hónapon belül keresni fog a gyámügy a részletek miatt. A gyerektartás ügyében gondolkozz el azon, hogy mit szeretnél. Egy bizonyos: az a pénz a picié és szükség lesz a gyereknevelésnél erre az összegre. Én úgy tudom, hogy visszamenőleg is jár az oda nem adott gyerektartás, de ebben nem vagyok profi.
Apukáddal tessék tisztázni a dolgot. Hibáztál, de szerettél. Ha szeret majd elmúlik a mérge. Engem sem dícsért meg édesanyám, de mindenki hibázik Kicsim. Apukádra pedig szükséged lesz és jobb egy tiszta helyzetben élni, mint hazugságok közepette!!!
Fel a fejjel Kicsikém!!!Tudom milyen vacak érzés, de kell az erő és az energia a babához. A sok öröm és szeretet, amit a kicsitől kapsz majd lassan felejteti a múltad árnyait (és időd sem lesz ezzel foglalkozni). Húzd ki magad és tovább Kincsem!!!! Fel a fejjel!
Szia!
Csilla
Erika25
2008/01/13 16:34
Szia Csilla!
Nagyon szépen köszönöm a támogatást és a bátorítást. Tudom,hogy várható volt az apuka döntése,mégis reménykedtem.Abban már nem,hogy velünk szeretne élni,de abban,hogy szeret bennünket,abban igen.Nagyon nehéz most minden perce a nappaloknak, hiszen folyton ő és a baba, illetve a jövő jár a fejembe. Mellette itt van még 4 komoly vizsgám januárban. Fáradt vagyok, csalódott és fásult.Egyedül az vígasztal, amikor a babám mocorog a pocakomban, hiszen tudom,hogy szüksége van rám. Ez segít végig vonszolni a napjaimat. Talán idővel elmúlik ez az érzés, csak még sajnos nem látom a fényt az alagút végén.
Apuval meg igen, tisztáznom kellene a dolgokat, csak egyenlőre ha az apuka nevét kimondom, máris potyognak a könnyeim.Azt meg nem akarom. De mindenképpen elmondom neki, mert így kell tennem.
Mégegyszer köszönöm szépen!
Szia!
Erika
Nagyon szépen köszönöm a támogatást és a bátorítást. Tudom,hogy várható volt az apuka döntése,mégis reménykedtem.Abban már nem,hogy velünk szeretne élni,de abban,hogy szeret bennünket,abban igen.Nagyon nehéz most minden perce a nappaloknak, hiszen folyton ő és a baba, illetve a jövő jár a fejembe. Mellette itt van még 4 komoly vizsgám januárban. Fáradt vagyok, csalódott és fásult.Egyedül az vígasztal, amikor a babám mocorog a pocakomban, hiszen tudom,hogy szüksége van rám. Ez segít végig vonszolni a napjaimat. Talán idővel elmúlik ez az érzés, csak még sajnos nem látom a fényt az alagút végén.
Apuval meg igen, tisztáznom kellene a dolgokat, csak egyenlőre ha az apuka nevét kimondom, máris potyognak a könnyeim.Azt meg nem akarom. De mindenképpen elmondom neki, mert így kell tennem.
Mégegyszer köszönöm szépen!
Szia!
Erika
sunil
2008/01/14 14:33
Kedves Erika!
Borzasztó lehet, hidd el nagyon átérzem. Tudom azt is, hogy könnyű kívülről okos tanácsokat osztogatni, de átélten tudom milyen nehéz és vacak érzés, hogy nem kellünk annak, akit nagyon szeretünk és annyi mindent megtettünk érte.
Édesanyám mondta minden csalódásomnál, amikor nagyon el voltam kenődve: hogy kicsikém ez biztos azért van, mert valami jobb jön, de az csak akkor talál rád ha már szabad vagy és megszabadultál a múltadtól. Reméljük így lesz!!!Én drukkolok!
Milyen vizsgáid vannak még? Rengeteg a négy vizsga. Ügyes légy és próbálj tanulni, hátha egy picit a nagy csalódottságtól elvonja a figyelmedet!
Szia!
Csilla
Borzasztó lehet, hidd el nagyon átérzem. Tudom azt is, hogy könnyű kívülről okos tanácsokat osztogatni, de átélten tudom milyen nehéz és vacak érzés, hogy nem kellünk annak, akit nagyon szeretünk és annyi mindent megtettünk érte.
Édesanyám mondta minden csalódásomnál, amikor nagyon el voltam kenődve: hogy kicsikém ez biztos azért van, mert valami jobb jön, de az csak akkor talál rád ha már szabad vagy és megszabadultál a múltadtól. Reméljük így lesz!!!Én drukkolok!
Milyen vizsgáid vannak még? Rengeteg a négy vizsga. Ügyes légy és próbálj tanulni, hátha egy picit a nagy csalódottságtól elvonja a figyelmedet!
Szia!
Csilla
Erika25
2008/01/14 16:12
Szia Csilla!
Biztos igazad van az anyukádnak, és tudom,hogy idővel könnyebb lesz,persze,csak ha nem jelentkezik.De ő mindig jelentkezik,biztos,ami biztos alapon,ne tudjam elfelejteni.Arra meg még sajnos nincs erőm,hogy megkérjem,ne írjon többet.Talán majd annak is eljön az ideje.
Holnap vizsgázom pszichológiából,szombaton jogból, jövő héten anatómia és szociológia lesz még.Csak mindegyik sikerüljön egy 2-re, aztán már minden figyelmem a babáé.Ha sikerül elterelnem a tanulással a figyelmemet, tényleg könnyebb, de sokszor azt veszem észre, hogy csak olvasom, és persze nem azon jár az eszem.
Remélem ti jól vagytok a kisfiaddal!
Vigyázz nagyon magatokra!
Szia!
Erika
Biztos igazad van az anyukádnak, és tudom,hogy idővel könnyebb lesz,persze,csak ha nem jelentkezik.De ő mindig jelentkezik,biztos,ami biztos alapon,ne tudjam elfelejteni.Arra meg még sajnos nincs erőm,hogy megkérjem,ne írjon többet.Talán majd annak is eljön az ideje.
Holnap vizsgázom pszichológiából,szombaton jogból, jövő héten anatómia és szociológia lesz még.Csak mindegyik sikerüljön egy 2-re, aztán már minden figyelmem a babáé.Ha sikerül elterelnem a tanulással a figyelmemet, tényleg könnyebb, de sokszor azt veszem észre, hogy csak olvasom, és persze nem azon jár az eszem.
Remélem ti jól vagytok a kisfiaddal!
Vigyázz nagyon magatokra!
Szia!
Erika
Erika25
2008/01/20 07:26
Szia Csilla!
Nagyon örülök,hogy írtál.Köszönöm szépen,mindkettő meglett,igaz a keddi csak 2-esre,mivel a péntek még nagyon bennem volt,és nem tudtam úgy tanulni.Viszont tegnap a jogra 5-öst kaptam.A jövő héten a kettő közül a szerdaitól tartok,mert az anatómia sosem érdekelt igazán.
Amúgy képzeld,pénteken írt az apuka,hogy szombaton meddig leszek suliban,mert akkor ő is addig lesz,és utána elmehetnénk valahova ebédelni,meg beszélgetni.Mondtam,hogy majd írok,hogy mikor végzek.Fél 11-re végeztem,írtam neki,hogy megvárjam (délben van nekik szünet)vagy nem talizunk és menjek haza?Persze nem írt, így elfoglaltam magam az esőben másfél órát,mire dél után pár perccel írt,hogy fél kettőig lesz,utána meg mennie kell,ne várjam meg.Igen ám,de akkor már ott parkoltam az ő sulija előtt, a kocsija mögött.Mire elindítottam a kocsit,ott ment el mellettem,észre sem vett.Gondoltam márcsak kiszólok neki.Leállítottam az autót,és mondtam neki,hogy akkor jó tanulást.Erre ő olyan meglepett képet vágott.Abszolút nem számított rám.Aztán neki állt magyarázkodni,hogy el akart ugrani gyorsan enni valamit...stb.Én meg teljesen nyugodtan mondtam neki,menjen csak a dolgára,én is megyek haza és szia.De hát kérdezte,hogy hogy sikerült a vizsga,mondtam neki meglett.Aztán köszöntem,hogy szia,és már ott sem voltam.Na persze azóta nem írt egy sms-t sem,de talán jobb is ez így.Már úgy érzem,hogy kezdem magam túltenni rajta.Szeretni szeretem,de már nem kavart fel tegnap úgy,mint egy hónappal ezelőtt.Gyanítom,ezt ő is érezte,azért nem írt.Már csak arra leszek kíváncsi,hogy eszébe jut-e,hogy ma van a szülinapom?
Veletek minden rendben van.2 hét múlva megyek ultrahangra,már alig várom,hogy láthassam újra ezt a csöppséget a pocakomba.
Vigyázzatok magatokra!
Szia!
Erika
Nagyon örülök,hogy írtál.Köszönöm szépen,mindkettő meglett,igaz a keddi csak 2-esre,mivel a péntek még nagyon bennem volt,és nem tudtam úgy tanulni.Viszont tegnap a jogra 5-öst kaptam.A jövő héten a kettő közül a szerdaitól tartok,mert az anatómia sosem érdekelt igazán.
Amúgy képzeld,pénteken írt az apuka,hogy szombaton meddig leszek suliban,mert akkor ő is addig lesz,és utána elmehetnénk valahova ebédelni,meg beszélgetni.Mondtam,hogy majd írok,hogy mikor végzek.Fél 11-re végeztem,írtam neki,hogy megvárjam (délben van nekik szünet)vagy nem talizunk és menjek haza?Persze nem írt, így elfoglaltam magam az esőben másfél órát,mire dél után pár perccel írt,hogy fél kettőig lesz,utána meg mennie kell,ne várjam meg.Igen ám,de akkor már ott parkoltam az ő sulija előtt, a kocsija mögött.Mire elindítottam a kocsit,ott ment el mellettem,észre sem vett.Gondoltam márcsak kiszólok neki.Leállítottam az autót,és mondtam neki,hogy akkor jó tanulást.Erre ő olyan meglepett képet vágott.Abszolút nem számított rám.Aztán neki állt magyarázkodni,hogy el akart ugrani gyorsan enni valamit...stb.Én meg teljesen nyugodtan mondtam neki,menjen csak a dolgára,én is megyek haza és szia.De hát kérdezte,hogy hogy sikerült a vizsga,mondtam neki meglett.Aztán köszöntem,hogy szia,és már ott sem voltam.Na persze azóta nem írt egy sms-t sem,de talán jobb is ez így.Már úgy érzem,hogy kezdem magam túltenni rajta.Szeretni szeretem,de már nem kavart fel tegnap úgy,mint egy hónappal ezelőtt.Gyanítom,ezt ő is érezte,azért nem írt.Már csak arra leszek kíváncsi,hogy eszébe jut-e,hogy ma van a szülinapom?
Veletek minden rendben van.2 hét múlva megyek ultrahangra,már alig várom,hogy láthassam újra ezt a csöppséget a pocakomba.
Vigyázzatok magatokra!
Szia!
Erika
kicsicsillag
2008/01/21 10:59
Sziasztok!
Régóta keresek olyen fórumot ahol "sorstársakra" találok ebbe a nem mindennapi és szomorú helyzetben. Sajnos csatlakoznom kell hozzátok, bár ennél szebb babavárást is el tudtam volna képzelni.
Én 16 hetes vagyok, 5 éves kapcsolatból szerelemgyerek, ami csak addig kellet neki amíg terhes nem lettem. Aztán a szokásos... elhagyott, mégse hagy el, szeret, jön, nem jön, nevére veszi, nem veszi... egyszóval idegörlő, érthetetlen. Most úgy néz ki egyedül kell megbírkóznom a feladattal, szüleim vidéken, de mondanom sem kell hogy még mindig padlón vagyok. Naponta többszöri bőgés, álmatlanság és minden ami belefér, bár próbálom összeszedni magam csak nagyon nehéz.
Van egy 9 éves fiam is akit természetesen nagyon szeretek.
Az igaz szerintetek hogy apasági nyilatkozatot csak 90 napnál nem régebbit fogadnak el a szülészeten?
Igaz még odébb van, de hátha aláírná egy jobb pillanatában...
Üdv
Régóta keresek olyen fórumot ahol "sorstársakra" találok ebbe a nem mindennapi és szomorú helyzetben. Sajnos csatlakoznom kell hozzátok, bár ennél szebb babavárást is el tudtam volna képzelni.
Én 16 hetes vagyok, 5 éves kapcsolatból szerelemgyerek, ami csak addig kellet neki amíg terhes nem lettem. Aztán a szokásos... elhagyott, mégse hagy el, szeret, jön, nem jön, nevére veszi, nem veszi... egyszóval idegörlő, érthetetlen. Most úgy néz ki egyedül kell megbírkóznom a feladattal, szüleim vidéken, de mondanom sem kell hogy még mindig padlón vagyok. Naponta többszöri bőgés, álmatlanság és minden ami belefér, bár próbálom összeszedni magam csak nagyon nehéz.
Van egy 9 éves fiam is akit természetesen nagyon szeretek.
Az igaz szerintetek hogy apasági nyilatkozatot csak 90 napnál nem régebbit fogadnak el a szülészeten?
Igaz még odébb van, de hátha aláírná egy jobb pillanatában...
Üdv
Erika25
2008/01/21 12:23
Szia Kicsicsillag!
Nekem igazolást a védőnő december 10-én adott,március 25-re várom a babámat.Azt mondta az elején,hogy a terhesség felétől ajánlja az igazolás kiadását.Úgyhogy szerintem nem igaz a 90 nap,mert ha egyszer aláírja,onnantól az már érvényes.
Sajnálom,hogy neked is át kell élni ezt a szörnyű dolgot,hogy csalódnod kell olyan emberbe,akiben bíztál és szeretted,sőt gondolom szereted még most is.Mi is ugyanígy vagyunk az apukával,szeret,akar minket,aztán mégsem,jön és aláírja a nyilatkozatot,de valahogy soha nem ér ide.Én is csak azt tudom mondani,hogy próbálj te is a babára koncentrálni,hiszen ő a legfontosabb az életben.Tudom,hogy nagyon nehéz,én már ezzel küzdök 7 hónapja,de most már sikerült odáig eljutnom,hogy a karácsony,a szilveszter és a tegnapi szülinapom nagyon rossz volt,de amúgy egész jól bírom.Sajnos az embernek bele kell törődnie abba,hogy félreismerte azt az embert,akit nagyon nagyon szeretett.Én néha,amikor gonoszkodik,elgondolkodom azon,hogy hol van az a férfi,akit másfél éve megismertem,és akibe beleszerettem.Bízom benne,hogy nálatok az apuka észhez tér,és mellettetek fog állni.Nálunk akkor kezdte felfogni az egészet,amikor már látszott szépen a pocakom.De most valahogy megint agymosáson esett át.
Nagyon vigyázz magadra,a kisfiadra és persze a pocaklakóra!!!
Üdv.
Erika
Nekem igazolást a védőnő december 10-én adott,március 25-re várom a babámat.Azt mondta az elején,hogy a terhesség felétől ajánlja az igazolás kiadását.Úgyhogy szerintem nem igaz a 90 nap,mert ha egyszer aláírja,onnantól az már érvényes.
Sajnálom,hogy neked is át kell élni ezt a szörnyű dolgot,hogy csalódnod kell olyan emberbe,akiben bíztál és szeretted,sőt gondolom szereted még most is.Mi is ugyanígy vagyunk az apukával,szeret,akar minket,aztán mégsem,jön és aláírja a nyilatkozatot,de valahogy soha nem ér ide.Én is csak azt tudom mondani,hogy próbálj te is a babára koncentrálni,hiszen ő a legfontosabb az életben.Tudom,hogy nagyon nehéz,én már ezzel küzdök 7 hónapja,de most már sikerült odáig eljutnom,hogy a karácsony,a szilveszter és a tegnapi szülinapom nagyon rossz volt,de amúgy egész jól bírom.Sajnos az embernek bele kell törődnie abba,hogy félreismerte azt az embert,akit nagyon nagyon szeretett.Én néha,amikor gonoszkodik,elgondolkodom azon,hogy hol van az a férfi,akit másfél éve megismertem,és akibe beleszerettem.Bízom benne,hogy nálatok az apuka észhez tér,és mellettetek fog állni.Nálunk akkor kezdte felfogni az egészet,amikor már látszott szépen a pocakom.De most valahogy megint agymosáson esett át.
Nagyon vigyázz magadra,a kisfiadra és persze a pocaklakóra!!!
Üdv.
Erika
kicsicsillag
2008/01/22 19:22
Szia Erika25!
Köszönöm hogy írtál. A jogszabályokat már megnéztem és ott sem láttam ezt a 90 napot, de a barátnőmre viszont rászóltak a kórházba, hogy csak azt fogadják el.
Tudod még írni is nehéz erről az egészről, de én is csak azzal vigasztalom magam, hogy ez már nem az az ember akit szerettem. Ő már csak egy illuzió, de nagyon nehéz elhinni. Biztos vagyok benne, hogy egyszer majd visszakapják az élettől...
Rajtam most kezd látszani ez az állapot, és valóban meg is lepődött amikor meglátott "így". Láttam a szemén, hogy elgondolkozott és hiszem, hogy valahol bánja is a döntését, dehát büszkébb ő annál hogy ezt kimondja, de azért még mindig "nagyon szeret". Persze, ez a szeretet...
Boldog szülinapot! (ha ez számít valamit így ismeretlenül) És én is drukkolok neked.
Gyerektartás? Beszéltetek róla? Én mindent kihajtok amit lehet, csak az apaságit írja alá előbb, mert a névátírási procedurát nem szeretném végigcsinálni. (meg ciki is lenne).
Azért ha megszületik a babád már biztos nem fogsz agyalni ezen a nagy csalódáson, Ő majd kárpótol mindenért és te leszel az, aki az élettől csodát, boldogságot és értéket kapott nem az apuka.
De azért csak jó lenne ha mellettünk lennének...
Üdv
Köszönöm hogy írtál. A jogszabályokat már megnéztem és ott sem láttam ezt a 90 napot, de a barátnőmre viszont rászóltak a kórházba, hogy csak azt fogadják el.
Tudod még írni is nehéz erről az egészről, de én is csak azzal vigasztalom magam, hogy ez már nem az az ember akit szerettem. Ő már csak egy illuzió, de nagyon nehéz elhinni. Biztos vagyok benne, hogy egyszer majd visszakapják az élettől...
Rajtam most kezd látszani ez az állapot, és valóban meg is lepődött amikor meglátott "így". Láttam a szemén, hogy elgondolkozott és hiszem, hogy valahol bánja is a döntését, dehát büszkébb ő annál hogy ezt kimondja, de azért még mindig "nagyon szeret". Persze, ez a szeretet...
Boldog szülinapot! (ha ez számít valamit így ismeretlenül) És én is drukkolok neked.
Gyerektartás? Beszéltetek róla? Én mindent kihajtok amit lehet, csak az apaságit írja alá előbb, mert a névátírási procedurát nem szeretném végigcsinálni. (meg ciki is lenne).
Azért ha megszületik a babád már biztos nem fogsz agyalni ezen a nagy csalódáson, Ő majd kárpótol mindenért és te leszel az, aki az élettől csodát, boldogságot és értéket kapott nem az apuka.
De azért csak jó lenne ha mellettünk lennének...
Üdv
Erika25
2008/01/22 20:27
Szia Kicsicsillag!
Köszönöm a köszöntést,igen számít,hiszen én ezen a fórumon nagyon sok támogatást kaptam már!
Gyerektartásról nem beszéltünk,mivel nem is beszélünk már pár napja.Azt ígérte,hogy aláírja a nyilatkozatot,de ezek csak üres szavak,már nem hiszek neki.Már annak is örülnék,ha aláírná.Tényleg igazad van,ciki ez a névvita,hiszen én ráadásul falun is élek,ahol persze mindenki mindent kibeszél,és előbb utóbb úgyis kiderül,ha az én nevemet kapja.De persze ő ezt nem érti meg!Én már nem tudom,hogy mit gondoljak!Egyszerűen nem értem,hogy mi nehézség van abban,hogy egy papírt aláírjanak.Én mondtam neki,ha bíróságra kell mennünk,biztos lehet benne,hogy letiltatom a gyerektartást.Azt viszont nem akarja,ezt tudom.A pénz sokat számít neki.Elvileg ígért most is pénzt,hogy vegyem meg a babának,amit kell,de már sajnos ezt sem tudom elhinni neki.Tudja nagyon jól,hogy így is meglesz mindene és talán ezért nem is foglalkozik vele komolyabban.
Szeretet???Hozzám is lejárt decemberig,valamire biztos jó voltam neki.Ezt is csak magamnak köszönhetem,hiszen megbocsájtottam neki azt is,amit az elején művelt velem.Én ebben a szeretlek szóban már nem hiszek,könnyen kimondják,és nem veszik észre,hogy a másikat mennyire megbántják,ha ellentétesen viselkednek.Amúgy jár hozzátok?
Tudom,hogy könnyű mondani,de próbálj meg ne sokat idegeskedni,mert mindenkinek csak árt.
Vigyázz magatokra!
Üdv.
Erika
Köszönöm a köszöntést,igen számít,hiszen én ezen a fórumon nagyon sok támogatást kaptam már!
Gyerektartásról nem beszéltünk,mivel nem is beszélünk már pár napja.Azt ígérte,hogy aláírja a nyilatkozatot,de ezek csak üres szavak,már nem hiszek neki.Már annak is örülnék,ha aláírná.Tényleg igazad van,ciki ez a névvita,hiszen én ráadásul falun is élek,ahol persze mindenki mindent kibeszél,és előbb utóbb úgyis kiderül,ha az én nevemet kapja.De persze ő ezt nem érti meg!Én már nem tudom,hogy mit gondoljak!Egyszerűen nem értem,hogy mi nehézség van abban,hogy egy papírt aláírjanak.Én mondtam neki,ha bíróságra kell mennünk,biztos lehet benne,hogy letiltatom a gyerektartást.Azt viszont nem akarja,ezt tudom.A pénz sokat számít neki.Elvileg ígért most is pénzt,hogy vegyem meg a babának,amit kell,de már sajnos ezt sem tudom elhinni neki.Tudja nagyon jól,hogy így is meglesz mindene és talán ezért nem is foglalkozik vele komolyabban.
Szeretet???Hozzám is lejárt decemberig,valamire biztos jó voltam neki.Ezt is csak magamnak köszönhetem,hiszen megbocsájtottam neki azt is,amit az elején művelt velem.Én ebben a szeretlek szóban már nem hiszek,könnyen kimondják,és nem veszik észre,hogy a másikat mennyire megbántják,ha ellentétesen viselkednek.Amúgy jár hozzátok?
Tudom,hogy könnyű mondani,de próbálj meg ne sokat idegeskedni,mert mindenkinek csak árt.
Vigyázz magatokra!
Üdv.
Erika
sunil
2008/01/22 20:45
Kedves Erika!
Gratulálok mégegyszer a vizsgáidhoz!!!A jegyek nem számítanak, most a lényeg, hogy meg legyenek!
Nagyon sok-sok boldogságot kívánok Neked (bár egy picit megkésve)szülinapod alkalmából!!
Erika!Lesznek emberek, akik a szájukra vesznek, hogy a gyereknek az apukája nincs sehol. Erősítsd a lelked kedves, mert ez így lesz. De hidd el a gyerek tovább visz és semmi sem fog érdkelni. Családod segít, támogat?
Ügyes légy és okosan vizsgázz! Szerdán drukkolok. Mikor lesz a többi vizsga?
Szia!
Csilla
Gratulálok mégegyszer a vizsgáidhoz!!!A jegyek nem számítanak, most a lényeg, hogy meg legyenek!
Nagyon sok-sok boldogságot kívánok Neked (bár egy picit megkésve)szülinapod alkalmából!!
Erika!Lesznek emberek, akik a szájukra vesznek, hogy a gyereknek az apukája nincs sehol. Erősítsd a lelked kedves, mert ez így lesz. De hidd el a gyerek tovább visz és semmi sem fog érdkelni. Családod segít, támogat?
Ügyes légy és okosan vizsgázz! Szerdán drukkolok. Mikor lesz a többi vizsga?
Szia!
Csilla
sunil
2008/01/22 20:56
Kedves Kicsicsillag!
Isten hozott közöttünk. Talán a mi több éves tapasztalataink segítenek majd könnyebben és boldogan átélni ezt az időszakot.
Sajnos nincs jó hírem az aláiratott apasági nyilatkozattal kapcsolatosan: én is úgy tudom, hogy 90 napnál nem lehet régebbi. Sőt még a házasságot igazoló okirat sem lehet 90 napnál öregebb dokumentum.
Én még reménykedem, hogy hátha gyermeked apja felébred és mellétek áll.
Nincs segítséged? Hogy fogod bírni?
Szia!
Csilla
Isten hozott közöttünk. Talán a mi több éves tapasztalataink segítenek majd könnyebben és boldogan átélni ezt az időszakot.
Sajnos nincs jó hírem az aláiratott apasági nyilatkozattal kapcsolatosan: én is úgy tudom, hogy 90 napnál nem lehet régebbi. Sőt még a házasságot igazoló okirat sem lehet 90 napnál öregebb dokumentum.
Én még reménykedem, hogy hátha gyermeked apja felébred és mellétek áll.
Nincs segítséged? Hogy fogod bírni?
Szia!
Csilla
Erika25
2008/01/22 20:57
Szia Csilla!
Neked is nagyon szépen köszönöm a köszöntést!Biztos,hogy lesznek,akik a szájukra vesznek,sőt vettek is már,mivel az apuka autója már nem állt az udvarban december 22-e óta.Képzeld,még a szülinapomon sem üzent!Bár lehet,hogy jobb is volt így!
Igen,a családom mindenben mellettem áll és támogat!Nélkülük nem is tudtam volna vállalni a babát,mert egyedül nem tudnám eltartani.A bátyám meg úgy jön velem ultrahangra,mintha ő várná a saját babáját.Úgyhogy a szeretetet meg fogja kapni,az biztos.De azért az apukát senki nem fogja tudni pótolni neki.
Holnap megyek vizsgázni,meg szombaton.Ha a holnapi nem sikerül,akkor hétfőn van a javítóvizsga.
Már nagyon fáradt vagyok.Ha letelik a vizsgaidőszak,szerinted megkérdezzem tőle,hogy aláírja -e a nyilatkozatot?Vagy felesleges?
Puszi!
Erika
Neked is nagyon szépen köszönöm a köszöntést!Biztos,hogy lesznek,akik a szájukra vesznek,sőt vettek is már,mivel az apuka autója már nem állt az udvarban december 22-e óta.Képzeld,még a szülinapomon sem üzent!Bár lehet,hogy jobb is volt így!
Igen,a családom mindenben mellettem áll és támogat!Nélkülük nem is tudtam volna vállalni a babát,mert egyedül nem tudnám eltartani.A bátyám meg úgy jön velem ultrahangra,mintha ő várná a saját babáját.Úgyhogy a szeretetet meg fogja kapni,az biztos.De azért az apukát senki nem fogja tudni pótolni neki.
Holnap megyek vizsgázni,meg szombaton.Ha a holnapi nem sikerül,akkor hétfőn van a javítóvizsga.
Már nagyon fáradt vagyok.Ha letelik a vizsgaidőszak,szerinted megkérdezzem tőle,hogy aláírja -e a nyilatkozatot?Vagy felesleges?
Puszi!
Erika
sunil
2008/01/22 21:55
Kedves Erika!
Holnap vizsga? Ügyes légy!!Tessék lassan ágyba bújni és pihenni!
Nem hiszem, hogy szép tőle, hogy nem hívott a szülinapodon. Még ha külön mentek akkor is van egy komoly kapocs közöttetek és ez egy örök jelenlétet jelent egymás életében.Most én inkább úgy látom, hogy egy picit az apuka menekül.
Én is megkérdezném tőle, hogy vállalja-e hivatalosan az apaságot. Ha nem akkor újra és újra megkérdezném.
Jaj az ultrahangos vizsgálatok! Imádtam látni a picit a pocakomban. Csodálatos dolog volt. Legszívesebben minden nap mentem volna. Nemsokára megnézheted a kicsit.
Vigyázz Magadra holnap!!Ügyes légy!
Szia!
Csilla
Holnap vizsga? Ügyes légy!!Tessék lassan ágyba bújni és pihenni!
Nem hiszem, hogy szép tőle, hogy nem hívott a szülinapodon. Még ha külön mentek akkor is van egy komoly kapocs közöttetek és ez egy örök jelenlétet jelent egymás életében.Most én inkább úgy látom, hogy egy picit az apuka menekül.
Én is megkérdezném tőle, hogy vállalja-e hivatalosan az apaságot. Ha nem akkor újra és újra megkérdezném.
Jaj az ultrahangos vizsgálatok! Imádtam látni a picit a pocakomban. Csodálatos dolog volt. Legszívesebben minden nap mentem volna. Nemsokára megnézheted a kicsit.
Vigyázz Magadra holnap!!Ügyes légy!
Szia!
Csilla
Erika25
2008/01/23 14:36
Szia Csilla!
Most értem haza,meg van ez a vizsgám is!!!Ettől féltem talán a legjobban.Görbül,az a lényeg.Hála az égnek,már csak egy lesz szombaton,attól már nem tartok annyira!És vége a vizsgaidőszaknak!!!!!!!!!!!Onnantól kezdve pihenek és maximálisan tudok a babára koncentrálni,mivel olyan lelkiismeret furdalásom van,hogy elhanyagolom szegényt és stressznek teszem ki!
Remélem ti jól vagytok!
Most olyan boldog vagyok,madarat lehetne velem fogatni!!!Köszi,hogy szorítottál!
Puszi!
Erika
Most értem haza,meg van ez a vizsgám is!!!Ettől féltem talán a legjobban.Görbül,az a lényeg.Hála az égnek,már csak egy lesz szombaton,attól már nem tartok annyira!És vége a vizsgaidőszaknak!!!!!!!!!!!Onnantól kezdve pihenek és maximálisan tudok a babára koncentrálni,mivel olyan lelkiismeret furdalásom van,hogy elhanyagolom szegényt és stressznek teszem ki!
Remélem ti jól vagytok!
Most olyan boldog vagyok,madarat lehetne velem fogatni!!!Köszi,hogy szorítottál!
Puszi!
Erika
kicsicsillag
2008/01/23 18:54
Szia Erika!
Azt nagyon jó lenne elérnünk, hogy az apaságit aláírják, mert onnan kezdve a gyerektartás is sínen van, de ha nem... akkor jöhet az apasági vizsgálat, bíróság, névátírás meg egyéb kellemesnek nem mondható elfoglaltság. Én is elmondtam neki, hogy a végeredmény ugyanaz, de nem mindegy, hogy melyik úton jutunk el odáig.
Nálunk is azt hiszi és nyugodt, hogy nem lesz anyagi gondom, na de ez nem azt jelenti, hogy homokba kell dugni azt az okos, értelmes fejüket. Különben is az a 20-25e gyerektartás tényleg nem nagy ügy, de azért valamit csak vállaljanak már ők is. Én kihajtom az tuti.
Hétvégén azt igérte ad pénzt, de majd hiszem ha ideadta...
Ja, néha meglátogat 1 órára, de az sms folyamatos. Érzelmileg még kötődik azt látom, de változásra nem tudom lesz-e remény. Van amikor úgy érzem megbánta, máskor meg oly bunkó hogy rá sem ismerni.
Ezt a "szeretlek" szót, érzést, jobb lenne most nem ismerni. Nem tudom hinni fogok-e még ezekután valakinek.
Gratulálok a vizsgáidhoz, azt látom, hogy van benned is erő meg kitartás. Csak így tovább, még szükség lesz rá.
Üdv
Azt nagyon jó lenne elérnünk, hogy az apaságit aláírják, mert onnan kezdve a gyerektartás is sínen van, de ha nem... akkor jöhet az apasági vizsgálat, bíróság, névátírás meg egyéb kellemesnek nem mondható elfoglaltság. Én is elmondtam neki, hogy a végeredmény ugyanaz, de nem mindegy, hogy melyik úton jutunk el odáig.
Nálunk is azt hiszi és nyugodt, hogy nem lesz anyagi gondom, na de ez nem azt jelenti, hogy homokba kell dugni azt az okos, értelmes fejüket. Különben is az a 20-25e gyerektartás tényleg nem nagy ügy, de azért valamit csak vállaljanak már ők is. Én kihajtom az tuti.
Hétvégén azt igérte ad pénzt, de majd hiszem ha ideadta...
Ja, néha meglátogat 1 órára, de az sms folyamatos. Érzelmileg még kötődik azt látom, de változásra nem tudom lesz-e remény. Van amikor úgy érzem megbánta, máskor meg oly bunkó hogy rá sem ismerni.
Ezt a "szeretlek" szót, érzést, jobb lenne most nem ismerni. Nem tudom hinni fogok-e még ezekután valakinek.
Gratulálok a vizsgáidhoz, azt látom, hogy van benned is erő meg kitartás. Csak így tovább, még szükség lesz rá.
Üdv
kicsicsillag
2008/01/23 19:12
Szia Csilla!
Köszönöm, hogy "fogadtatok", de jobb lett volna meg sem ismerni ezt az oldalt. De ha így alakult akkor ránkfér a jótanács.
Igen, 90 nap sajnos. Még ráérek akkor "pitizni" neki egy kicsit... Csakis a baba miatt természetesen, aztán mehet ahova akar.
Sajnos nem sok esélyt látok. Elég makacs, mégha tudja hogy rosszul döntött akkor sem fogja megmondani.
Mondhatjuk úgy is hogy tök egyedül vagyok. Szüleim vidékről eljönnek ugyan, de nem fénysebességgel...
1-2 barátom van aki majd bevásárol, bevisz a kórházba, vigyáz a másik gyerekre, elvisz ide-oda. Jó, nem? Idegenek de többet tesznek értem mint az, akinek kellene.
Tudom hogy nem lesz könnyű, főleg két gyerekkel, de már a nagyobb is el tud menni a boltba, hogy majd ne "haljunk éhen".
Erősnek kell lennünk nincs mese, meg fogom oldani ez is biztos, és el fog jönni az az idő amikor azt fogjuk mondani, hogy igen, megérte, túléltük, jól döntöttünk és visszakapunk mindent amit "elvesztettünk"...
Legalábbis remélem.
Te hogy boldogulsz? Esetleg új kapcsolat, szerelem?
Üdv
Köszönöm, hogy "fogadtatok", de jobb lett volna meg sem ismerni ezt az oldalt. De ha így alakult akkor ránkfér a jótanács.
Igen, 90 nap sajnos. Még ráérek akkor "pitizni" neki egy kicsit... Csakis a baba miatt természetesen, aztán mehet ahova akar.
Sajnos nem sok esélyt látok. Elég makacs, mégha tudja hogy rosszul döntött akkor sem fogja megmondani.
Mondhatjuk úgy is hogy tök egyedül vagyok. Szüleim vidékről eljönnek ugyan, de nem fénysebességgel...
1-2 barátom van aki majd bevásárol, bevisz a kórházba, vigyáz a másik gyerekre, elvisz ide-oda. Jó, nem? Idegenek de többet tesznek értem mint az, akinek kellene.
Tudom hogy nem lesz könnyű, főleg két gyerekkel, de már a nagyobb is el tud menni a boltba, hogy majd ne "haljunk éhen".
Erősnek kell lennünk nincs mese, meg fogom oldani ez is biztos, és el fog jönni az az idő amikor azt fogjuk mondani, hogy igen, megérte, túléltük, jól döntöttünk és visszakapunk mindent amit "elvesztettünk"...
Legalábbis remélem.
Te hogy boldogulsz? Esetleg új kapcsolat, szerelem?
Üdv
Erika25
2008/01/23 21:07
Szia Kicsicsillag!
Remélem neked több szerencséd lesz ebben a pénz témában,mint nekem.Ő is megígérte,hogy ad pénzt,aztán még mindig semmi.Először nem is akartam elfogadni,de úgy gondoltam,hogy miért ne?Elvégre ő az apja!De úgy adta,mint ahogy az apaságit aláírta.Mi már nem beszéltünk szombat óta és hogy őszinte legyek,már nincs is hozzá sok kedvem.Csak annyit szeretnék,hogy írja alá az apaságit,aztán hagyjon bennünket békén!!!!A pénze sem kell,csak nyugalmat szeretnék.Úgy látom nálatok is szereti homokba dugni a fejét!Nálunk is így van!Azt gondolja,amiről nem beszélünk,az nem is létezik.
Még a héten van egy vizsgám,aztán újra felveszem a pléh-pofát és elkezdem "zaklatni" az apaságival.Úgy utálom,hogy könyörögnöm kell olyasmi miatt,ami számomra természetes lenne!Egyszerűen nem érti meg,hogy nem akarok a gyámügyre menni!Ha engem behívnak,utána őt is beidézik.Ha akkor elismeri kb.40 ezer forintba kerül neki,hogy a nevére kerüljön.Nekem is futkoznom kell a baba papírjain a nevet átiratni.Ha viszont nem írja alá,mondtam neki,hogy bíróságra megyünk,ott viszont letiltatom a gyerektartást.Nincs rossz fizetése,elég sokat vonnának,én nem értem,miért lenne az jó neki???
De hát ki érti a férfiak gondolkodását????
A bizalom az egy másik dolog.Én tudom,hogy ezt egy életre megtanultam.Együtt beszéltük meg a baba témát,utána meg már nem akarta.Nem szeretnék annak a férfinak a helyébe lenni,aki nekem valaha is azt mondja,hogy gyermeket szeretne tőlem!!!!
Vigyázz magatokra!
Üdv.
Erika
Remélem neked több szerencséd lesz ebben a pénz témában,mint nekem.Ő is megígérte,hogy ad pénzt,aztán még mindig semmi.Először nem is akartam elfogadni,de úgy gondoltam,hogy miért ne?Elvégre ő az apja!De úgy adta,mint ahogy az apaságit aláírta.Mi már nem beszéltünk szombat óta és hogy őszinte legyek,már nincs is hozzá sok kedvem.Csak annyit szeretnék,hogy írja alá az apaságit,aztán hagyjon bennünket békén!!!!A pénze sem kell,csak nyugalmat szeretnék.Úgy látom nálatok is szereti homokba dugni a fejét!Nálunk is így van!Azt gondolja,amiről nem beszélünk,az nem is létezik.
Még a héten van egy vizsgám,aztán újra felveszem a pléh-pofát és elkezdem "zaklatni" az apaságival.Úgy utálom,hogy könyörögnöm kell olyasmi miatt,ami számomra természetes lenne!Egyszerűen nem érti meg,hogy nem akarok a gyámügyre menni!Ha engem behívnak,utána őt is beidézik.Ha akkor elismeri kb.40 ezer forintba kerül neki,hogy a nevére kerüljön.Nekem is futkoznom kell a baba papírjain a nevet átiratni.Ha viszont nem írja alá,mondtam neki,hogy bíróságra megyünk,ott viszont letiltatom a gyerektartást.Nincs rossz fizetése,elég sokat vonnának,én nem értem,miért lenne az jó neki???
De hát ki érti a férfiak gondolkodását????
A bizalom az egy másik dolog.Én tudom,hogy ezt egy életre megtanultam.Együtt beszéltük meg a baba témát,utána meg már nem akarta.Nem szeretnék annak a férfinak a helyébe lenni,aki nekem valaha is azt mondja,hogy gyermeket szeretne tőlem!!!!
Vigyázz magatokra!
Üdv.
Erika
kicsicsillag
2008/01/26 13:42
Szia Erika!
Remélem gratulálhatok a vizsgádhoz.
Ha nem írják alá az apaságit akkor apasági pert, vagyis vizsgálatot kell indítani és addig nincs gyerektartás se. Egy ilyen teszt 100-150ezer forintjukba fog kerülni még pluszba, és szülés után azonnal meg lehet megcsináltatni. Na ezt nagyon nem szeretném...
Úgy látszik a homokba a fejet és nincs probléma, ez általános "férfi" viselkedési forma. Az enyém is pont ilyen! Pár napja nem is ír, nem jelentkezik, most éppen nem akar tudomást venni semmiről.
A pénz is csak ígéret volt szerintem, úgyhogy tudomásul kellene venni végre hogy egy szemét, felelőtlen stb... Csak olyan nehéz elhinni, hogy valaki ennyire kifordul magából.
Nálunk is akarta a gyereket, soha nem tiltakozott, sőt! Én nem is értem ilyenkor mi történik velük amikor ennyire felelőtlenné és érdektelenné válnak.
Tényleg legjobb lenne ha eltűnnének az életünkből.
De ami jár azt hajtsuk ki belőlük, ennyi felelősséggel "tartoznak" nekünk.
Ebből tanulva az én szemembe a férfi nem férfi többé. Egy egyszerű gyáva, hazug, önző alakok, úgyhogy valakinek nagyon kell hogy szeressen egyszer az életbe hogy feledtetni tudja velem ezt a sok álmatlan éjszakát és újra hinni tudjak. Hogy én fogok-e szeretni és mindent megtenni a másikért valaha? Nem szeretnék ebbe a "hibába" esni...
Remélem gratulálhatok a vizsgádhoz.
Ha nem írják alá az apaságit akkor apasági pert, vagyis vizsgálatot kell indítani és addig nincs gyerektartás se. Egy ilyen teszt 100-150ezer forintjukba fog kerülni még pluszba, és szülés után azonnal meg lehet megcsináltatni. Na ezt nagyon nem szeretném...
Úgy látszik a homokba a fejet és nincs probléma, ez általános "férfi" viselkedési forma. Az enyém is pont ilyen! Pár napja nem is ír, nem jelentkezik, most éppen nem akar tudomást venni semmiről.
A pénz is csak ígéret volt szerintem, úgyhogy tudomásul kellene venni végre hogy egy szemét, felelőtlen stb... Csak olyan nehéz elhinni, hogy valaki ennyire kifordul magából.
Nálunk is akarta a gyereket, soha nem tiltakozott, sőt! Én nem is értem ilyenkor mi történik velük amikor ennyire felelőtlenné és érdektelenné válnak.
Tényleg legjobb lenne ha eltűnnének az életünkből.
De ami jár azt hajtsuk ki belőlük, ennyi felelősséggel "tartoznak" nekünk.
Ebből tanulva az én szemembe a férfi nem férfi többé. Egy egyszerű gyáva, hazug, önző alakok, úgyhogy valakinek nagyon kell hogy szeressen egyszer az életbe hogy feledtetni tudja velem ezt a sok álmatlan éjszakát és újra hinni tudjak. Hogy én fogok-e szeretni és mindent megtenni a másikért valaha? Nem szeretnék ebbe a "hibába" esni...
Erika25
2008/01/26 16:14
Szia Kicsicsillag!
Igen,hála az égen,vége a vizsgaidőszaknak,az összes vizsgám megvan.Pont mikor jöttem haza,akkor gondolkodtam el rajta,hogy milyen büszke vagyok magamra,hiszen úgy csináltam végig ezt az egy,másfél hónapot,hogy nem volt lenn se karácsonykor,se szilveszterkor,január elején közölte,nem akar minket,még egy sms-t sem kaptam a szülinapomra és már egy hete nem tudok róla semmit.Nem volt egyszerű,de sikerült.Ugyanígy sikerülni fog a babával is minden,mert muszáj!
Az új kapcsolatra én sem tudok gondolni,mert eddig sem volt szerencsém,ezután vajon miért lenne?!Bár megkaptam tőle,hogy szeressek mást,könnyen találok úgyis magamnak,hiszen fiatal vagyok...Erre írtam neki,hogy nem zavarja esetleg,hogy a gyermekünket várom????
Ilyenkor végképp nem értem őt!Egy komoly,megfontolt,intelligens embernek ismertem meg,akire fel tudtam nézni.Sokszor meg úgy beszél és viselkedik,hogy kedvem lenne megrázni,hogy térjen észhez.
Még mindig nagyon hiányzik,de már nem nézegetem a telefonomat folyamatosan,hogy vajon írt-e.Ha neki így jobb,éljen így.Bár tudom,hogy ez is csak ideig-óráig tart majd nála.Csak azt nem tudom,ha megszületik a baba,ide akar lejönni megnézni???Hogy fog a szüleim szemébe nézni????Mert azt már eldöntöttem,hogy lehet,hogy gusztustalan és bunkó dolog ilyent csinálni,de nem fogok neki szólni,ha megszületik a gyermekem.Úgy gondolom,hogy mivel most sem törődik velünk,még azt sem kérdezi meg,hogy jól vagyunk-e,ne akkor legyen képmutató.
Vigyázz magatokra!
Puszi!
Erika
Igen,hála az égen,vége a vizsgaidőszaknak,az összes vizsgám megvan.Pont mikor jöttem haza,akkor gondolkodtam el rajta,hogy milyen büszke vagyok magamra,hiszen úgy csináltam végig ezt az egy,másfél hónapot,hogy nem volt lenn se karácsonykor,se szilveszterkor,január elején közölte,nem akar minket,még egy sms-t sem kaptam a szülinapomra és már egy hete nem tudok róla semmit.Nem volt egyszerű,de sikerült.Ugyanígy sikerülni fog a babával is minden,mert muszáj!
Az új kapcsolatra én sem tudok gondolni,mert eddig sem volt szerencsém,ezután vajon miért lenne?!Bár megkaptam tőle,hogy szeressek mást,könnyen találok úgyis magamnak,hiszen fiatal vagyok...Erre írtam neki,hogy nem zavarja esetleg,hogy a gyermekünket várom????
Ilyenkor végképp nem értem őt!Egy komoly,megfontolt,intelligens embernek ismertem meg,akire fel tudtam nézni.Sokszor meg úgy beszél és viselkedik,hogy kedvem lenne megrázni,hogy térjen észhez.
Még mindig nagyon hiányzik,de már nem nézegetem a telefonomat folyamatosan,hogy vajon írt-e.Ha neki így jobb,éljen így.Bár tudom,hogy ez is csak ideig-óráig tart majd nála.Csak azt nem tudom,ha megszületik a baba,ide akar lejönni megnézni???Hogy fog a szüleim szemébe nézni????Mert azt már eldöntöttem,hogy lehet,hogy gusztustalan és bunkó dolog ilyent csinálni,de nem fogok neki szólni,ha megszületik a gyermekem.Úgy gondolom,hogy mivel most sem törődik velünk,még azt sem kérdezi meg,hogy jól vagyunk-e,ne akkor legyen képmutató.
Vigyázz magatokra!
Puszi!
Erika
kicsicsillag
2008/01/26 19:20
Szia!
Gratulálok, nagyon ügyes és erős vagy. Pedig tudom milyen szar amikor se híre se hamva.
Következő félév? Vagy már ezzel vége a sulinak?
Ahogy olvasom a soraidat, mintha magamról olvasnék. Ugyanaz, tök egyformák! Biztos találok mást... (így terhesen persze ahhoz van kedvem hogy mással összefeküdjek). Ezek nem normálisak, pedig az enyém is tanult, intelligens ember.
Azon gondolkoztam, hogy ha tényleg jönni akar megnézni a gyereket, esetleg visszaakar jönni, akkor hogy fogom megbocsátani ezt a végtelennek tűnő szenvedést? És persze a szüleim... most éppen a pokolba kívánják ők is, úgyhogy több családi ebéd nem lesz együtt.
Nekem is nagyon hiányzik, és még sajnos nézem a telefont állandóan, hátha...Pedig nem érdemli meg hogy szóba álljak vele. És én hülye, még reménykedek is.
Na akkor mostmár előre, az apaságit hajtsd ki belőle!!! Drukkolok hogy sikerüljön, mert az nagyon fontos!!! És remélem jelentkezni fog ő is hamarosan.
Puszi
Gratulálok, nagyon ügyes és erős vagy. Pedig tudom milyen szar amikor se híre se hamva.
Következő félév? Vagy már ezzel vége a sulinak?
Ahogy olvasom a soraidat, mintha magamról olvasnék. Ugyanaz, tök egyformák! Biztos találok mást... (így terhesen persze ahhoz van kedvem hogy mással összefeküdjek). Ezek nem normálisak, pedig az enyém is tanult, intelligens ember.
Azon gondolkoztam, hogy ha tényleg jönni akar megnézni a gyereket, esetleg visszaakar jönni, akkor hogy fogom megbocsátani ezt a végtelennek tűnő szenvedést? És persze a szüleim... most éppen a pokolba kívánják ők is, úgyhogy több családi ebéd nem lesz együtt.
Nekem is nagyon hiányzik, és még sajnos nézem a telefont állandóan, hátha...Pedig nem érdemli meg hogy szóba álljak vele. És én hülye, még reménykedek is.
Na akkor mostmár előre, az apaságit hajtsd ki belőle!!! Drukkolok hogy sikerüljön, mert az nagyon fontos!!! És remélem jelentkezni fog ő is hamarosan.
Puszi
Erika25
2008/01/26 20:26
Köszönöm a gratulációt,nagyon örülök neki,hogy végre túl vagyok rajta!
Tényleg néha én is elgondolkozom,hogy hová teszik az eszüket,amikor ekkora baromságokat beszélnek!?Nekem is már látszott a pocakom,mikor ezt mondta...Pláne úgy,hogy tudta,hogy mennyire szeretem.
Hát nekem ma sem üzent.Pedig várom és reménykedek,de persze azt akkor sem adja meg,amire vágyom.Mi soha nem fogunk együtt élni.Abban bízom,hogy hamarosan elmúlik ez a várakozás és végre belátom,hogy hiába minden.Nehéz úgy itthon is jó pofit vágni,mikor sírni tudnék.
Az apaságit meg csak akkor írja alá,ha ő úgy akarja.Nagyon csökönyös és rettentően öntörvényű ember,aki csak akkor tesz valamit,ha úgy látja jónak.Én kérhetem bárhogy,ha nem úgy gondolja,nem fog még az üzenetemre sem válaszolni.De hát majd meglátjuk!
Puszi!
Tényleg néha én is elgondolkozom,hogy hová teszik az eszüket,amikor ekkora baromságokat beszélnek!?Nekem is már látszott a pocakom,mikor ezt mondta...Pláne úgy,hogy tudta,hogy mennyire szeretem.
Hát nekem ma sem üzent.Pedig várom és reménykedek,de persze azt akkor sem adja meg,amire vágyom.Mi soha nem fogunk együtt élni.Abban bízom,hogy hamarosan elmúlik ez a várakozás és végre belátom,hogy hiába minden.Nehéz úgy itthon is jó pofit vágni,mikor sírni tudnék.
Az apaságit meg csak akkor írja alá,ha ő úgy akarja.Nagyon csökönyös és rettentően öntörvényű ember,aki csak akkor tesz valamit,ha úgy látja jónak.Én kérhetem bárhogy,ha nem úgy gondolja,nem fog még az üzenetemre sem válaszolni.De hát majd meglátjuk!
Puszi!
kicsicsillag
2008/01/30 10:53
Szia!
Ne aggódj, én is csak őt vigasztalom, mert szegénynek rettentő sok problémája van, köztük én is...
Az nem érdekes hogy nekem mennyi van és mit érzek, és ő milyen paraszt, az a fontos, hogy vele foglalkozzon mindenki. És természetesen rettentő magányos ez is. Hát nem is értem ki választotta ezt a helyzetet amibe ő él.
Nem érdemled meg a sorsod te sem!!!
Önzőek és ennyi, és félek hogy esély sincs arra, hogy erre rájöjjenek. Te csak maradj "tisztességes" (már amennyire ilyenkor lehet) abból nem lesz baj.
1 órás látogatást tett a héten. Minimális anyagi támogatás és ennyi. Azért legalább érzi hogy valamit mégis tennie kell. De természetesen rengeteg problémája van és állandóan ideges...Ja, én meg repdesek a boldogságtól...
Ki érti ezt?
Ne aggódj, én is csak őt vigasztalom, mert szegénynek rettentő sok problémája van, köztük én is...
Az nem érdekes hogy nekem mennyi van és mit érzek, és ő milyen paraszt, az a fontos, hogy vele foglalkozzon mindenki. És természetesen rettentő magányos ez is. Hát nem is értem ki választotta ezt a helyzetet amibe ő él.
Nem érdemled meg a sorsod te sem!!!
Önzőek és ennyi, és félek hogy esély sincs arra, hogy erre rájöjjenek. Te csak maradj "tisztességes" (már amennyire ilyenkor lehet) abból nem lesz baj.
1 órás látogatást tett a héten. Minimális anyagi támogatás és ennyi. Azért legalább érzi hogy valamit mégis tennie kell. De természetesen rengeteg problémája van és állandóan ideges...Ja, én meg repdesek a boldogságtól...
Ki érti ezt?
Erika25
2008/01/30 12:24
Szióka!
Én már kínomban nevetek az egészen.Tényleg nem értik a lényeget.Őrület!Még nekünk kell őket vígasztalni....Nem is értem,hogy hogyan nem gondolnak bele az egészbe????
Nálam nem volt lenn,mert rengeteg problémája van szegénynek!Tegnap kifejtette,hogy az anyagiak miatt választotta a családját,mert higgyem el,a pénz sok mindenre megoldás.Írtam neki,hogy lehet,hogy sok mindenre megoldás,de ha nincs egészség és szeretet,megette a pénzt a fene.Mondtam neki,hogy én a szüleimből indulok ki,ők is voltak nagyon szegények,mégis vitték valamire,mindenünk megvan,és lassan 27 év házasság után is boldogok együtt és szeretik egymást.Kifejtettem neki,hogy lehet,hogy a gyermekem apa nélkül nő fel,de egy olyan családban,ahol nem elviselik egymást a családtagok,hanem megvan az összetartás és a szeretet.Nekem ez a legfontosabb!
Persze,ő ezt nem így gondolja.Szerinte a gyermeknek pénz kell,a többi másodlagos.Mondtam neki,hogy szerintem meg elsődlegesen szeretet és biztonság!De hát nem vitatkozom vele!Írtam neki,hogyha a pénz ennyit ér,akkor miért magányos most is és miért nem boldog?Hiszen van pénze?Ez elég nagy ellentmondás.
De annak viszont örülök,hogy már nem kavar fel annyira ez az egész dolog,mint ahogy felkavart pár héttel ezelőtt,hiszen én nem őt szerettem meg,nem tudom,hogy ki ez az ember!!!Lassan a maradék szerelmet is kiöli belőlem,hisz én abba az emberbe vagyok szerelmes,aki 2 hónappal ezelőtt még a hasamat simogatta és beszélt a gyermekünkhöz,aki kifejtette,hogy mennyire szerelmes belém,aki naponta megkérdezte,hogy hogy vagyunk....Ő nem az,akivel például tegnap sms-eztem.
Én még nem kaptam anyagi támogatást,de nem is várom tőle,hiszen a pénz neki mindennél fontosabb!
Remélem ti jól vagytok és minden rendben van.Én pénteken megyek ultrahangra,ismét a bátyám jön el és be velem.Nagyon várom már,hogy ismét lássam a picit a pocakomban ficánkolni!
Puszi!
E.
Én már kínomban nevetek az egészen.Tényleg nem értik a lényeget.Őrület!Még nekünk kell őket vígasztalni....Nem is értem,hogy hogyan nem gondolnak bele az egészbe????
Nálam nem volt lenn,mert rengeteg problémája van szegénynek!Tegnap kifejtette,hogy az anyagiak miatt választotta a családját,mert higgyem el,a pénz sok mindenre megoldás.Írtam neki,hogy lehet,hogy sok mindenre megoldás,de ha nincs egészség és szeretet,megette a pénzt a fene.Mondtam neki,hogy én a szüleimből indulok ki,ők is voltak nagyon szegények,mégis vitték valamire,mindenünk megvan,és lassan 27 év házasság után is boldogok együtt és szeretik egymást.Kifejtettem neki,hogy lehet,hogy a gyermekem apa nélkül nő fel,de egy olyan családban,ahol nem elviselik egymást a családtagok,hanem megvan az összetartás és a szeretet.Nekem ez a legfontosabb!
Persze,ő ezt nem így gondolja.Szerinte a gyermeknek pénz kell,a többi másodlagos.Mondtam neki,hogy szerintem meg elsődlegesen szeretet és biztonság!De hát nem vitatkozom vele!Írtam neki,hogyha a pénz ennyit ér,akkor miért magányos most is és miért nem boldog?Hiszen van pénze?Ez elég nagy ellentmondás.
De annak viszont örülök,hogy már nem kavar fel annyira ez az egész dolog,mint ahogy felkavart pár héttel ezelőtt,hiszen én nem őt szerettem meg,nem tudom,hogy ki ez az ember!!!Lassan a maradék szerelmet is kiöli belőlem,hisz én abba az emberbe vagyok szerelmes,aki 2 hónappal ezelőtt még a hasamat simogatta és beszélt a gyermekünkhöz,aki kifejtette,hogy mennyire szerelmes belém,aki naponta megkérdezte,hogy hogy vagyunk....Ő nem az,akivel például tegnap sms-eztem.
Én még nem kaptam anyagi támogatást,de nem is várom tőle,hiszen a pénz neki mindennél fontosabb!
Remélem ti jól vagytok és minden rendben van.Én pénteken megyek ultrahangra,ismét a bátyám jön el és be velem.Nagyon várom már,hogy ismét lássam a picit a pocakomban ficánkolni!
Puszi!
E.
kicsicsillag
2008/02/01 15:00
Szia!
Rendbe minden az UH-on? Nekem most lett kész az AFP-m. Hálistennek tök jó, jövőhéten megyek UH-ra és végre megtudom fiú vagy lány.
Neked?
A családról amit írtál egyetértek. Én is családban nőttem fel, csak sajnos a gyerekemnek/gyerekeimnek már nem jött össze... Na de akkorát csalódtam ebbe az emberbe hogy inkább apa nélkül nevelem fel mint egy ilyen felelőtlen, szívtelen, emberileg és erkölcsileg "lesüllyedt" "apával". Már ha apának lehet nevezni és nem donornak. Durva, de sajnos az.
A pénzről a férfiak másképpp gondolkoznak. Igaz hogy az enyémnek van bőven és semmi gondja nincs, mégsem boldog. De úgy látszik arra nem jött rá hogy szerelmet nem vesz a pénzén. Nem is tudom mire költi, pedig tudja hogy nekem és a picinek szükségem lenne rá is és a segítségére is.
Sose fogom megérteni.
Egyszer biztos rájönnek, hogy mi is a valódi érték az életben. Ha igaz...
Üdv
Rendbe minden az UH-on? Nekem most lett kész az AFP-m. Hálistennek tök jó, jövőhéten megyek UH-ra és végre megtudom fiú vagy lány.
Neked?
A családról amit írtál egyetértek. Én is családban nőttem fel, csak sajnos a gyerekemnek/gyerekeimnek már nem jött össze... Na de akkorát csalódtam ebbe az emberbe hogy inkább apa nélkül nevelem fel mint egy ilyen felelőtlen, szívtelen, emberileg és erkölcsileg "lesüllyedt" "apával". Már ha apának lehet nevezni és nem donornak. Durva, de sajnos az.
A pénzről a férfiak másképpp gondolkoznak. Igaz hogy az enyémnek van bőven és semmi gondja nincs, mégsem boldog. De úgy látszik arra nem jött rá hogy szerelmet nem vesz a pénzén. Nem is tudom mire költi, pedig tudja hogy nekem és a picinek szükségem lenne rá is és a segítségére is.
Sose fogom megérteni.
Egyszer biztos rájönnek, hogy mi is a valódi érték az életben. Ha igaz...
Üdv
Erika25
2008/02/01 20:07
Szia!
Köszönöm,rendben volt minden vagyis nagyon remélem!Örülök,hogy az AFP eredmény rendben volt.Nekem úgy néz ki, hogy fiam lesz,a 19 hetes és a 23 hetes ultrahangon is úgy látták,igaz most nem mutatta meg magát.
Ha minden igaz,akkor hétfőn reggel aláírjuk az apasági nyilatkozatot,legalább is megígérte.Nagyon bízom benne,hogy végre túl leszünk rajta!
Remélem ti jól vagytok!Ne idegeskedj sokat!!!!
Puszi!
E.
Köszönöm,rendben volt minden vagyis nagyon remélem!Örülök,hogy az AFP eredmény rendben volt.Nekem úgy néz ki, hogy fiam lesz,a 19 hetes és a 23 hetes ultrahangon is úgy látták,igaz most nem mutatta meg magát.
Ha minden igaz,akkor hétfőn reggel aláírjuk az apasági nyilatkozatot,legalább is megígérte.Nagyon bízom benne,hogy végre túl leszünk rajta!
Remélem ti jól vagytok!Ne idegeskedj sokat!!!!
Puszi!
E.
kicsicsillag
2008/02/04 13:11
Szia!
Aláírta az apaságit? Nagyon kíváncsi vagyok rá.
Nálunk csak sms, és sajnálni kell szegényt...
Üdv
Aláírta az apaságit? Nagyon kíváncsi vagyok rá.
Nálunk csak sms, és sajnálni kell szegényt...
Üdv
Erika25
2008/02/04 20:27
Szióka!
Képzeld, aláírta!!!!El sem hiszem. De váratlanul érte, hogy nem firtattam a köztünk lévő dolgokat. Erre délután írt, hogy minden rendben van velem? Írtam neki, hogy igen, miért nem úgy látta reggel. De azt, hogy szeret, nem tudta eltitkolni, mert láttam rajta. Ettől függetlenül megjegyezte, hogy mekkora már a pocakom....Illetve láttad volna (a baba pont akkor ficergett egyfolytában, amikor az önkormányzatnál voltunk) azt a büszkeséget az apuka arcán...Én már nem értem, de lassan eljutok odáig, hogy nem is érdekel. A nyilatkozat megvan, nekem ez volt a lényeg.
Azért vártam ám én kis naív, hogy ad valamennyi pénzt, de persze nem adott....No, de sebaj!!!!!!!
Veletek mi újság? Miért kell azt a "szegény" embert megint sajnálni? Nem mintha nem te maradnál ott két gyermekkel....De persze, nekik ennél sokkal nagyobb problémájuk van. Például az, hogy nem úgy történnek a dolgok, ahogy ők szeretnék.....
Vigyázz magatokra!
Puszi!
E.
Képzeld, aláírta!!!!El sem hiszem. De váratlanul érte, hogy nem firtattam a köztünk lévő dolgokat. Erre délután írt, hogy minden rendben van velem? Írtam neki, hogy igen, miért nem úgy látta reggel. De azt, hogy szeret, nem tudta eltitkolni, mert láttam rajta. Ettől függetlenül megjegyezte, hogy mekkora már a pocakom....Illetve láttad volna (a baba pont akkor ficergett egyfolytában, amikor az önkormányzatnál voltunk) azt a büszkeséget az apuka arcán...Én már nem értem, de lassan eljutok odáig, hogy nem is érdekel. A nyilatkozat megvan, nekem ez volt a lényeg.
Azért vártam ám én kis naív, hogy ad valamennyi pénzt, de persze nem adott....No, de sebaj!!!!!!!
Veletek mi újság? Miért kell azt a "szegény" embert megint sajnálni? Nem mintha nem te maradnál ott két gyermekkel....De persze, nekik ennél sokkal nagyobb problémájuk van. Például az, hogy nem úgy történnek a dolgok, ahogy ők szeretnék.....
Vigyázz magatokra!
Puszi!
E.
sunil
2008/02/06 15:31
Szia Erika!
Gratulálok az apasági nyilatkozathoz!!!!!Igazán ügyes vagy!!Legalább ezzel indítotok amikor a kicsi megszületik. A pénz a következő menet lesz, mert a kicsinek szüksége lesz rá. Gondolom most jobban vagy? Készen vannak a vizsgák és ez is sikerült!Mégegyszer gratulálok!!!
Puszi!
Csilla
Gratulálok az apasági nyilatkozathoz!!!!!Igazán ügyes vagy!!Legalább ezzel indítotok amikor a kicsi megszületik. A pénz a következő menet lesz, mert a kicsinek szüksége lesz rá. Gondolom most jobban vagy? Készen vannak a vizsgák és ez is sikerült!Mégegyszer gratulálok!!!
Puszi!
Csilla
kicsicsillag
2008/02/06 15:59
Szia!
Na végre! Ebbe sínen vagy, a gyerektartás már így is úgy is járni fog. Sok kellemetlenségtől menekültél így meg. Nagyon örülök neki.
Remélem kicsit észhez tért már. Legalábbis amit írtál abból az látszik. Vagy ez az öröm is csak ideig óráig tart nála?
Nekem ismét fiam lesz. Örülök neki nagyon.
Azért kell sajnálni amit jól fogalmaztál meg az előbb. Nem úgy történik semmi ahogy ő akarja. Egyedül van szegény és fáj mindene. Komolyan mondom hogy felháborító.
Ezek valóban nem veszik észre magukat.
Esténként még nagyon hiányzik, de egyre jobban megbocsáthatatlannak tartom amit tesz.
Már lassan 2 hete nem láttam és fel sem hívott. Csak az sms, az is csak róla szól.
Legyél jó és mostmár nyugi!
Puszi
Na végre! Ebbe sínen vagy, a gyerektartás már így is úgy is járni fog. Sok kellemetlenségtől menekültél így meg. Nagyon örülök neki.
Remélem kicsit észhez tért már. Legalábbis amit írtál abból az látszik. Vagy ez az öröm is csak ideig óráig tart nála?
Nekem ismét fiam lesz. Örülök neki nagyon.
Azért kell sajnálni amit jól fogalmaztál meg az előbb. Nem úgy történik semmi ahogy ő akarja. Egyedül van szegény és fáj mindene. Komolyan mondom hogy felháborító.
Ezek valóban nem veszik észre magukat.
Esténként még nagyon hiányzik, de egyre jobban megbocsáthatatlannak tartom amit tesz.
Már lassan 2 hete nem láttam és fel sem hívott. Csak az sms, az is csak róla szól.
Legyél jó és mostmár nyugi!
Puszi
Erika25
2008/02/06 16:40
Sziasztok!
Köszönöm szépen, hogy szorítottatok. Én is nagyon örülök neki, hogy aláírta végre. Részemről ezzel egyenlőre be is fejeződött ez az egész. Tudom, hogy butának tartotok, de nem fogok bíróságra menni a gyermektartás miatt! Addig, amíg el tudom tartani, nem fogok pereskedni. Szeretném végre elfelejteni ezt az egész herce-hurcát! Ha akarja látni a babát, akkor lejön és megnézi. Ha akar pénzt adni, akkor ad, ha nem, akkor nem. De úgy gondolom, ha látogatni fogja, akkor támogatni is. Ha meg nem akar fizetni, akkor tuti, hogy jönni sem fog. Annyira viszont ismerem, ha bíróságra megyek és letiltatom a gyerektartást, akkor ott fog keresztbe tenni, ahol tud. Arra meg sem nekem, sem a kicsinek nincs szüksége. Most már nyugalmat akarok csak és legalább az utolsó pár hetet teljes nyugalomban megélni.
Úgy néz ki, nekem is kisfiam lesz!
Vigyázzatok magatokra! Remélem nálatok minden rendben van!
Puszi!
Erika
Köszönöm szépen, hogy szorítottatok. Én is nagyon örülök neki, hogy aláírta végre. Részemről ezzel egyenlőre be is fejeződött ez az egész. Tudom, hogy butának tartotok, de nem fogok bíróságra menni a gyermektartás miatt! Addig, amíg el tudom tartani, nem fogok pereskedni. Szeretném végre elfelejteni ezt az egész herce-hurcát! Ha akarja látni a babát, akkor lejön és megnézi. Ha akar pénzt adni, akkor ad, ha nem, akkor nem. De úgy gondolom, ha látogatni fogja, akkor támogatni is. Ha meg nem akar fizetni, akkor tuti, hogy jönni sem fog. Annyira viszont ismerem, ha bíróságra megyek és letiltatom a gyerektartást, akkor ott fog keresztbe tenni, ahol tud. Arra meg sem nekem, sem a kicsinek nincs szüksége. Most már nyugalmat akarok csak és legalább az utolsó pár hetet teljes nyugalomban megélni.
Úgy néz ki, nekem is kisfiam lesz!
Vigyázzatok magatokra! Remélem nálatok minden rendben van!
Puszi!
Erika
Erika25
2008/02/08 20:22
Szia Csilla!
Hát tegnap megint nem volt nyugalmam, mivel üzent. Hogy megpróbál anyagilag helyre jönni (nincsenek megélhetési gondjai, sőt...csak valószínű, hogy nincs több száz ezer a bankban), hogy tudjon segíteni. De ő egyik gyermekét sem akarta, hogy megszülessen, de aztán mindegyiket megszerette örökre. Csak nem kell erőltetni! Na ezen felhúztam magam, mondtam neki, hogy az apasági kivételével én semmit nem erőltettem, most meg hagyjuk egymást békén, és mindenki élje az életét! Egyszerűen nem értem, hogy miért nem hagy békén?! Talán észre vette, hogy már nem vagyok annyira meghatódva, ha ír vagy ha látom. Talán bántja az önbecsülését. Nem tudom, hogy mit csináljak vele. Írjak neki egyáltalán, ha megszületik a baba? Mivel az, hozzáteszem, eszébe sem jutott, hogy megkérdezze, hogy hogy vagyunk! Bezzeg azt muszáj volt elpanaszkodnia, hogy Ő mennyire fáradt, és mennyi gondja van.
Szerinted jelezzem majd neki a baba születését?
Ti jól vagytok?
Puszi!
E.
Hát tegnap megint nem volt nyugalmam, mivel üzent. Hogy megpróbál anyagilag helyre jönni (nincsenek megélhetési gondjai, sőt...csak valószínű, hogy nincs több száz ezer a bankban), hogy tudjon segíteni. De ő egyik gyermekét sem akarta, hogy megszülessen, de aztán mindegyiket megszerette örökre. Csak nem kell erőltetni! Na ezen felhúztam magam, mondtam neki, hogy az apasági kivételével én semmit nem erőltettem, most meg hagyjuk egymást békén, és mindenki élje az életét! Egyszerűen nem értem, hogy miért nem hagy békén?! Talán észre vette, hogy már nem vagyok annyira meghatódva, ha ír vagy ha látom. Talán bántja az önbecsülését. Nem tudom, hogy mit csináljak vele. Írjak neki egyáltalán, ha megszületik a baba? Mivel az, hozzáteszem, eszébe sem jutott, hogy megkérdezze, hogy hogy vagyunk! Bezzeg azt muszáj volt elpanaszkodnia, hogy Ő mennyire fáradt, és mennyi gondja van.
Szerinted jelezzem majd neki a baba születését?
Ti jól vagytok?
Puszi!
E.
sunil
2008/02/09 14:06
Szia Erika!
Ne idegesítsd magad rajta. Hagyd hogy segítsen majd, ha egyáltalán fog segíteni. Én biztos, hogy jelezném a kicsi születését és örömmel fogadnám ha jönne. Előbb, utóbb a kicsi fogja rajtad keresni a papáját, jobb ha nem csak akkor próbálod felvenni vele a kapcsolatot, hanem már a születésekor is.
Most viszont ügyes vagy hogy kerülöd, mert látom amúgy minden beszélgetéseteket idegesség köríti.
Az egoja igen nagy a papának és gondolom, hogy korábban mindig meghallgattad és minden bánatát neked mesélte el. Nem akarja észre venni, hogy a kettőtök kapcsolata megváltozott. Ő ugyanúgy panaszkodik, mint korábban.
Mi remekül vagyunk. Ezen a ragyogó napon kinnt voltunk a játszótéren.
Vigyázzatok Magatokra!
Csilla
Ne idegesítsd magad rajta. Hagyd hogy segítsen majd, ha egyáltalán fog segíteni. Én biztos, hogy jelezném a kicsi születését és örömmel fogadnám ha jönne. Előbb, utóbb a kicsi fogja rajtad keresni a papáját, jobb ha nem csak akkor próbálod felvenni vele a kapcsolatot, hanem már a születésekor is.
Most viszont ügyes vagy hogy kerülöd, mert látom amúgy minden beszélgetéseteket idegesség köríti.
Az egoja igen nagy a papának és gondolom, hogy korábban mindig meghallgattad és minden bánatát neked mesélte el. Nem akarja észre venni, hogy a kettőtök kapcsolata megváltozott. Ő ugyanúgy panaszkodik, mint korábban.
Mi remekül vagyunk. Ezen a ragyogó napon kinnt voltunk a játszótéren.
Vigyázzatok Magatokra!
Csilla
Erika25
2008/02/10 13:47
Szia Csilla!
Meglátom, hogy a következő időszakban jelentkezik-e egyáltalán és érdeklődik-e, mert ha nem, akkor valószínű, hogy nem is érdekli az egész! Nagyon fáj azért ez nekem, de valahogy tudomásul kell vennem, hogy addig, amíg nem jelentettem neki problémát, csak addig volt fontos neki ez a kapcsolat. Igaz, mindig azt mondja, hogy neki mindegyik gyermeke ugyanolyan fontos, mégsem érdeklődik...Ha hagyom, hogy eluralkodjon rajtam ez az érzés, akkor nagyon el tud keseríteni. Van rengeteg olyan dolog, amit jó lenne VELE megosztani, de hát ő nincs itt....
Ti is vigyázzatok magatokra!
Puszi!
Erika
Meglátom, hogy a következő időszakban jelentkezik-e egyáltalán és érdeklődik-e, mert ha nem, akkor valószínű, hogy nem is érdekli az egész! Nagyon fáj azért ez nekem, de valahogy tudomásul kell vennem, hogy addig, amíg nem jelentettem neki problémát, csak addig volt fontos neki ez a kapcsolat. Igaz, mindig azt mondja, hogy neki mindegyik gyermeke ugyanolyan fontos, mégsem érdeklődik...Ha hagyom, hogy eluralkodjon rajtam ez az érzés, akkor nagyon el tud keseríteni. Van rengeteg olyan dolog, amit jó lenne VELE megosztani, de hát ő nincs itt....
Ti is vigyázzatok magatokra!
Puszi!
Erika
Erika25
2008/02/19 20:47
Szia Csilla!
Hát jót akart, pénzről beszélgettünk, amit elvileg 2 hét múlva ad. De nem ez volt a legnagyobb probléma.....Csókolóztunk, pedig nem akarja otthon a kényes egyensúlyt felrúgni. Tehát hülyített, de megérdemeltem, mert hagytam magam. Szörnyen rosszul érzem magam most megint, pedig azt hittem, hogy már kezdek belőle kigyógyulni! Most megint borult, amit 1 hónap alatt kialakítottam magamban. Mekkora egy barom vagyok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Hát jót akart, pénzről beszélgettünk, amit elvileg 2 hét múlva ad. De nem ez volt a legnagyobb probléma.....Csókolóztunk, pedig nem akarja otthon a kényes egyensúlyt felrúgni. Tehát hülyített, de megérdemeltem, mert hagytam magam. Szörnyen rosszul érzem magam most megint, pedig azt hittem, hogy már kezdek belőle kigyógyulni! Most megint borult, amit 1 hónap alatt kialakítottam magamban. Mekkora egy barom vagyok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
kicsicsillag
2008/02/22 09:26
Sziasztok!
Olyan hihetetlen hogy ezek a férfiak nem fogják fel, hogy mit okoznak nekünk ezzel a huza-vonával és bizonytalanságukkal. Kíváncsi lennék mit gondolnak és mit éreznek, de biztos nem azt amit mi.
Ne aggódj nem csak te vagy a "barom". Nálam még ott is aludt, és megint jönni fog. /de lagalább pénzt adott/. Igazából nagyon jól éreztük magunkat.
Javíthatatlanul szerelmes vagyok és nincs erőm befejezni vele. Nekem még ott van az apasági amit ki kell belőle "udvarolni", de most úgy látszik fény került a fejébe mert kicsivel jobban áll a dolgokhoz. Már azt is megkérdezte hogy vagyok!!!! És talán mostmár felfogta hogy valóban kisfia lesz.
Kicsit beteg voltam azért nem jelentkeztem, de azért gondoltam rátok.
Puszi
Olyan hihetetlen hogy ezek a férfiak nem fogják fel, hogy mit okoznak nekünk ezzel a huza-vonával és bizonytalanságukkal. Kíváncsi lennék mit gondolnak és mit éreznek, de biztos nem azt amit mi.
Ne aggódj nem csak te vagy a "barom". Nálam még ott is aludt, és megint jönni fog. /de lagalább pénzt adott/. Igazából nagyon jól éreztük magunkat.
Javíthatatlanul szerelmes vagyok és nincs erőm befejezni vele. Nekem még ott van az apasági amit ki kell belőle "udvarolni", de most úgy látszik fény került a fejébe mert kicsivel jobban áll a dolgokhoz. Már azt is megkérdezte hogy vagyok!!!! És talán mostmár felfogta hogy valóban kisfia lesz.
Kicsit beteg voltam azért nem jelentkeztem, de azért gondoltam rátok.
Puszi
sunil
2008/02/23 20:01
Szia Erika!
Bocsánat, hogy eltüntünk, de a picikém összeszedett egy kis vírust és nem sem voltam jól. Most már minden rendben.
Egy igazság van mindenben amit teszünk és ahogy gondolkodunk. Amíg szerelmesek vagyunk addig bármit tehetnek velünk, mi észre sem vesszük. Ha elmúlik a mámor jön a felébredés és igen keserű lesz. Akkor fogjátok igazán látni, hogy kit szerettetek. Fel a fejjel, amíg nem múlik el a szerelem, addig nem megy, hogy nemet mondj. Mind hiába a reális döntés ha meglátod őt. Mindannyian így voltunk vele, Ne ostorozd magad ezzel!
Hogy van a pocaklakó? Hogy vagytok?
Puszi!
Csilla
Bocsánat, hogy eltüntünk, de a picikém összeszedett egy kis vírust és nem sem voltam jól. Most már minden rendben.
Egy igazság van mindenben amit teszünk és ahogy gondolkodunk. Amíg szerelmesek vagyunk addig bármit tehetnek velünk, mi észre sem vesszük. Ha elmúlik a mámor jön a felébredés és igen keserű lesz. Akkor fogjátok igazán látni, hogy kit szerettetek. Fel a fejjel, amíg nem múlik el a szerelem, addig nem megy, hogy nemet mondj. Mind hiába a reális döntés ha meglátod őt. Mindannyian így voltunk vele, Ne ostorozd magad ezzel!
Hogy van a pocaklakó? Hogy vagytok?
Puszi!
Csilla
Erika25
2008/02/25 19:53
Sziasztok!
Mindenki beteg volt?Szegénykék!!!Remélem, már mindegyikőtök teljesen meggyógyult!
Csilla, teljesen egyet értek veled. Az a baj, hogy csak úgy lehetne befejezni ezt az egészet, ha minden kapcsolatot megszakítanánk most egy bizonyos időre. De ez nem lehetséges, mert a gyermekem érdeke mindennél fontosabb.
Hogy vagytok?
E.
Mindenki beteg volt?Szegénykék!!!Remélem, már mindegyikőtök teljesen meggyógyult!
Csilla, teljesen egyet értek veled. Az a baj, hogy csak úgy lehetne befejezni ezt az egészet, ha minden kapcsolatot megszakítanánk most egy bizonyos időre. De ez nem lehetséges, mert a gyermekem érdeke mindennél fontosabb.
Hogy vagytok?
E.
sunil
2008/02/26 20:51
Szia Erika!
Mi remekül vagyunk. Ma az egész napot kinnt töltöttük a kertben. Nagyon jó volt.
A gyereked apja. Egy örök kötelék....és ha jól gondolom, még szereted, minden csalódásod ellenére. A kettőtök kapcsolata bármikor lezárható, de ehhez nem ilyen érzelmeket kell táplálj iránta. Bízd az időre Kicsim. Fel a fejjel
Hogy van az az édes kis pocaklakó?
Puszi! Jó éjszakát!
Csilla
Mi remekül vagyunk. Ma az egész napot kinnt töltöttük a kertben. Nagyon jó volt.
A gyereked apja. Egy örök kötelék....és ha jól gondolom, még szereted, minden csalódásod ellenére. A kettőtök kapcsolata bármikor lezárható, de ehhez nem ilyen érzelmeket kell táplálj iránta. Bízd az időre Kicsim. Fel a fejjel
Hogy van az az édes kis pocaklakó?
Puszi! Jó éjszakát!
Csilla
Erika25
2008/02/27 11:40
Szia Csilla!
Remélem jól van a Drágám, egyfolytában helyezkedik, gondolom már kicsi neki a hely.
Jól látod a helyzetet, én még mindig szeretem őt, meg valószínűleg ő is engem, de mivel értelme nincs újra kezdeni, így csak néha feledkezik meg arról, hogy hogyan is kell hozzám viszonyulnia. De persze ezek a ritka alkalmak, amikor írja, hogy hiányzom neki, meg szeret, ez pont elég ahhoz, hogy felkavarjon. Nem elég a bajom, még jelentkezett egy volt barátom, sokat beszélgettünk, de mostanában úgy veszem észre, hogy ő többet szeretne megint. Lehet, hogy csak félre értem, de nem nagy a valószínűsége. Miért velem történnek ilyen dolgok?! Na, de nem panaszkodom!
Tegnap tényleg nagyon szép idő volt, sajnos mára elromlott. Legalábbis nálunk. Az éjjeli alvásomon észre is vettem. De remélem hamarosan újra kisüt a nap!!!!!
Vigyázzatok magatokra!
Puszi!
Erika
Remélem jól van a Drágám, egyfolytában helyezkedik, gondolom már kicsi neki a hely.
Jól látod a helyzetet, én még mindig szeretem őt, meg valószínűleg ő is engem, de mivel értelme nincs újra kezdeni, így csak néha feledkezik meg arról, hogy hogyan is kell hozzám viszonyulnia. De persze ezek a ritka alkalmak, amikor írja, hogy hiányzom neki, meg szeret, ez pont elég ahhoz, hogy felkavarjon. Nem elég a bajom, még jelentkezett egy volt barátom, sokat beszélgettünk, de mostanában úgy veszem észre, hogy ő többet szeretne megint. Lehet, hogy csak félre értem, de nem nagy a valószínűsége. Miért velem történnek ilyen dolgok?! Na, de nem panaszkodom!
Tegnap tényleg nagyon szép idő volt, sajnos mára elromlott. Legalábbis nálunk. Az éjjeli alvásomon észre is vettem. De remélem hamarosan újra kisüt a nap!!!!!
Vigyázzatok magatokra!
Puszi!
Erika
Erika25
2008/02/29 18:58
Sziasztok!
Képzeljétek, ma voltam orvosnál, és azt mondta a doki, hogy már jól lenn van a bébi feje. Bár szerinte még azért benn marad egy kicsit. Hát örültem is neki, meg azért meg is ijedtem. Félek ám a szüléstől!!!!
Remélem veletek minden rendben van!
Puszi!
E.
Képzeljétek, ma voltam orvosnál, és azt mondta a doki, hogy már jól lenn van a bébi feje. Bár szerinte még azért benn marad egy kicsit. Hát örültem is neki, meg azért meg is ijedtem. Félek ám a szüléstől!!!!
Remélem veletek minden rendben van!
Puszi!
E.
sunil
2008/03/01 21:16
Szia Erika!
Egyem a kicsit. Már helyezkedik. Ne izgulj!!!Tudom, hogy rémisztő a szülés, tényleg az. Emlékszem én még aznap, amikor mondták, hogy bennt kell maradnom mert szülni fogok, még aznap is elbőgtem magam. Nem akartam. Egyrészről imádtam terhes lenni, másrészről féltem is tőle nagyon. Hogy fogsz szülni? Lesz valaki Veled? Melyik kórházban leszel? Anyu mindig azt mondta, hogy egy dologra érdemes koncentrálni: a nők nagyrésze túléli, egyszer-többször az életében. Fel a fejjel Kincsem! Rendben lesz minden!!!!
Szia!
Csilla
Egyem a kicsit. Már helyezkedik. Ne izgulj!!!Tudom, hogy rémisztő a szülés, tényleg az. Emlékszem én még aznap, amikor mondták, hogy bennt kell maradnom mert szülni fogok, még aznap is elbőgtem magam. Nem akartam. Egyrészről imádtam terhes lenni, másrészről féltem is tőle nagyon. Hogy fogsz szülni? Lesz valaki Veled? Melyik kórházban leszel? Anyu mindig azt mondta, hogy egy dologra érdemes koncentrálni: a nők nagyrésze túléli, egyszer-többször az életében. Fel a fejjel Kincsem! Rendben lesz minden!!!!
Szia!
Csilla
Erika25
2008/03/02 20:42
Szia Csilla!
Köszönöm a bíztatást, remélem minden rendben lesz!Igazad van, tényleg rémisztő a szülés!!!Elvileg természetes úton fogok szülni, és a bátyám szeretne velem bejönni. Győrhöz tartozunk, oda fogok menni kórházba. Hála Istennek a körzetünkhöz nemrég nagyon kedves orvos került, egy fiatal srác, őt kértem fel, hogy legyen ott a szülésnél. Nem volt fogadott orvosom, de ő olyan bizalmat ébresztett bennem, hogy felkértem. Képzeld ma itt volt az apuka, nagyon jól elbeszélgettünk, adott pénzt is. Talán rendeződik most már a dolog! Nem is a kettőnk kapcsolatáról beszélek, hiszen tudom, hogy ő soha nem fog elválni, de olyan jó érzés, hogy nem marjuk egymást, hanem eltöltöttünk 4 nagyon kellemes órát, sokat beszélgettünk, nevettünk, hozott nagyon sok gyümölcsöt nekünk, szóval nagyon jó volt a ma délután!!!!!Úgy gondolom, hogy nem lesz gond akkor sem, ha a baba megszületik!Szinte egyfolytában simogatta a pocakom, úgy érzem, hogy fontos neki a baba!Remélem, hogy ez így is marad!Magától kérdezte meg tegnap, hogy le jöhetne-e?Rájöttem, hogy vele szemben nem szabad erőltetni semmit, mert pont az ellenkezőjét váltom ki nála. Hagyni kell, és akkor nem akar menekülni!
Remélem nálatok is minden rendben van!!!!
Sok puszi!
Erika
Köszönöm a bíztatást, remélem minden rendben lesz!Igazad van, tényleg rémisztő a szülés!!!Elvileg természetes úton fogok szülni, és a bátyám szeretne velem bejönni. Győrhöz tartozunk, oda fogok menni kórházba. Hála Istennek a körzetünkhöz nemrég nagyon kedves orvos került, egy fiatal srác, őt kértem fel, hogy legyen ott a szülésnél. Nem volt fogadott orvosom, de ő olyan bizalmat ébresztett bennem, hogy felkértem. Képzeld ma itt volt az apuka, nagyon jól elbeszélgettünk, adott pénzt is. Talán rendeződik most már a dolog! Nem is a kettőnk kapcsolatáról beszélek, hiszen tudom, hogy ő soha nem fog elválni, de olyan jó érzés, hogy nem marjuk egymást, hanem eltöltöttünk 4 nagyon kellemes órát, sokat beszélgettünk, nevettünk, hozott nagyon sok gyümölcsöt nekünk, szóval nagyon jó volt a ma délután!!!!!Úgy gondolom, hogy nem lesz gond akkor sem, ha a baba megszületik!Szinte egyfolytában simogatta a pocakom, úgy érzem, hogy fontos neki a baba!Remélem, hogy ez így is marad!Magától kérdezte meg tegnap, hogy le jöhetne-e?Rájöttem, hogy vele szemben nem szabad erőltetni semmit, mert pont az ellenkezőjét váltom ki nála. Hagyni kell, és akkor nem akar menekülni!
Remélem nálatok is minden rendben van!!!!
Sok puszi!
Erika
sunil
2008/03/04 21:32
Szia Erika!
Örülök, hogy jól vagy és az apuka segít és még jó kedvre is derít. Fontos, ha nem ellenség, hanem támasszá válik.
Micsoda remek bátyád van! Csodálatos dolog, hogy bemegy Veled Kicsim! Ügyes pasi és minden rendben lesz. Jó, ha megbízol a dokiban. Hogy hívják?
Mi jól vagyunk az édes kis manómmal. Remek anyukájának lenni. Kár, hogy lassan 3 éves lesz és oviba megy. Sokkal kevesebb időt fogunk együtt tölteni.
Szia! Jó éjszakát kívánok Nektek!!!
Csilla
Örülök, hogy jól vagy és az apuka segít és még jó kedvre is derít. Fontos, ha nem ellenség, hanem támasszá válik.
Micsoda remek bátyád van! Csodálatos dolog, hogy bemegy Veled Kicsim! Ügyes pasi és minden rendben lesz. Jó, ha megbízol a dokiban. Hogy hívják?
Mi jól vagyunk az édes kis manómmal. Remek anyukájának lenni. Kár, hogy lassan 3 éves lesz és oviba megy. Sokkal kevesebb időt fogunk együtt tölteni.
Szia! Jó éjszakát kívánok Nektek!!!
Csilla
Erika25
2008/03/05 09:02
Szia Csilla!
Azzal tisztában vagyok, hogy nagyon nagyon aranyos bátyám van, és én imádom!!!!Persze ez kölcsönös!Pedig nem is édestestvérek vagyunk, de ez soha nem okozott gondot köztünk!
Az orvosomat Dr. Fekete Zoltánnak hívják, és nagyon kedves ember.
Ma találkozunk elvileg megint az apával, ha minden jól megy. Nem tudom, mintha kezdene észhez térni. Tegnap felhívott, írt sms-t...stb.
Biztos nehéz lesz a kicsit oviba adnod, hiszen eddig folyamatosan együtt voltatok!Vissza tudsz menni az előző munkahelyedre?
Nekem is nem tudom, hogy hogyan alakul ez a félévem, de nagyon nem izgat. Majd lesz valami, most a baba a legfontosabb. Ez a későbbiekben is így fog maradni!
Vigyázzatok magatokra!
Puszi!
E.
Azzal tisztában vagyok, hogy nagyon nagyon aranyos bátyám van, és én imádom!!!!Persze ez kölcsönös!Pedig nem is édestestvérek vagyunk, de ez soha nem okozott gondot köztünk!
Az orvosomat Dr. Fekete Zoltánnak hívják, és nagyon kedves ember.
Ma találkozunk elvileg megint az apával, ha minden jól megy. Nem tudom, mintha kezdene észhez térni. Tegnap felhívott, írt sms-t...stb.
Biztos nehéz lesz a kicsit oviba adnod, hiszen eddig folyamatosan együtt voltatok!Vissza tudsz menni az előző munkahelyedre?
Nekem is nem tudom, hogy hogyan alakul ez a félévem, de nagyon nem izgat. Majd lesz valami, most a baba a legfontosabb. Ez a későbbiekben is így fog maradni!
Vigyázzatok magatokra!
Puszi!
E.
sunil
2008/03/08 21:58
Szia Erika!
Hát borzasztó gyorsan pörög le a kicsivel az első három év. Szinte el sem hiszem, hogy elmúlt a fiam 2,5 éves. Tessék kiélvezni ezt a három évet ha lehet. Mindennap egy új csoda.
Sajnos a munkahelyem megszűnt, így oda már nem tudok visszamenni. Most keresnem kell a helyemet. Ez sem lesz könnyű.
Vigyázzatok Magatokra!
Szia!
Csilla
Hát borzasztó gyorsan pörög le a kicsivel az első három év. Szinte el sem hiszem, hogy elmúlt a fiam 2,5 éves. Tessék kiélvezni ezt a három évet ha lehet. Mindennap egy új csoda.
Sajnos a munkahelyem megszűnt, így oda már nem tudok visszamenni. Most keresnem kell a helyemet. Ez sem lesz könnyű.
Vigyázzatok Magatokra!
Szia!
Csilla
Erika25
2008/03/12 20:30
Sziasztok!
Ne haragudjatok, hogy eddig nem írtam, de sokat kellett mennem minden felé, meg úgy érzem, hogy semmihez sincs semmi kedvem. Remélem ez nem kóros, de már egyre több minden idegesít, nem vagyok valami lelkes....
Ma voltunk NST-n, azt mondta az orvos, hogy teljesen jó az eredmény. Igaz a Drágám nagyon elvolt, mozogni csak onnantól volt hajlandó, hogy felkeltették azzal a vacakkal...Na onnantól aztán nem volt megállás. Szegénykém biztos nagyon megijedt, mert 180 fölé ment a pulzusa, és hatalmasat rúgott.
Remélem ti jól vagytok!!!!
Kicsicsillag! Veletek mi újság???Régen írtál már!
Vigyázzatok magatokra!
Puszi!
E.
Ne haragudjatok, hogy eddig nem írtam, de sokat kellett mennem minden felé, meg úgy érzem, hogy semmihez sincs semmi kedvem. Remélem ez nem kóros, de már egyre több minden idegesít, nem vagyok valami lelkes....
Ma voltunk NST-n, azt mondta az orvos, hogy teljesen jó az eredmény. Igaz a Drágám nagyon elvolt, mozogni csak onnantól volt hajlandó, hogy felkeltették azzal a vacakkal...Na onnantól aztán nem volt megállás. Szegénykém biztos nagyon megijedt, mert 180 fölé ment a pulzusa, és hatalmasat rúgott.
Remélem ti jól vagytok!!!!
Kicsicsillag! Veletek mi újság???Régen írtál már!
Vigyázzatok magatokra!
Puszi!
E.
kicsicsillag
2008/03/21 12:04
Szia!
Gondoltam rátok és biztos örömhírekkel fogsz szolgálni, mert úgy emlékszem március végére várod a kicsit.
Nagyon kíváncsi vagyok milyen volt a szülésed, az apuka hogyan fogadta. Majd írj ha lesz időd.
Nagyon dolgoztam az elmúlt hetekbe. Talán jobb is mert legalább lefoglaltam magam. Velünk javul a helyzet, (de nem akaronm elkiabálni) úgy néz ki túltette magát az első sokkon és talán folytatjuk... a régi már soha sem lesz ugyan, de igyekszem megtenni mindent hogy jó legyen. Csak szépen lassan...
Puszi, és írj azért ha lesz időd.
Gondoltam rátok és biztos örömhírekkel fogsz szolgálni, mert úgy emlékszem március végére várod a kicsit.
Nagyon kíváncsi vagyok milyen volt a szülésed, az apuka hogyan fogadta. Majd írj ha lesz időd.
Nagyon dolgoztam az elmúlt hetekbe. Talán jobb is mert legalább lefoglaltam magam. Velünk javul a helyzet, (de nem akaronm elkiabálni) úgy néz ki túltette magát az első sokkon és talán folytatjuk... a régi már soha sem lesz ugyan, de igyekszem megtenni mindent hogy jó legyen. Csak szépen lassan...
Puszi, és írj azért ha lesz időd.
Erika25
2008/03/25 20:48
Sziasztok!
Mára volt kiírva az időpont,de az én Drágám még jól érzi magát a pocakban,egyenlőre marad. Ennek több szempontból sem örülök,mivel már alig várom,hogy a karjaimban tarthassam,a másik meg,hogy ma volt magzatvíz vizsgálat,hááát...mindennek nevezhető,csak kellemesnek nem.Egész délután görcsöltem.
Remélem,ti jól vagytok!
Puszi!
E.
Mára volt kiírva az időpont,de az én Drágám még jól érzi magát a pocakban,egyenlőre marad. Ennek több szempontból sem örülök,mivel már alig várom,hogy a karjaimban tarthassam,a másik meg,hogy ma volt magzatvíz vizsgálat,hááát...mindennek nevezhető,csak kellemesnek nem.Egész délután görcsöltem.
Remélem,ti jól vagytok!
Puszi!
E.
Erika25
2008/03/26 20:56
Szia Csilla!
Köszönöm,hogy szorítasz nekünk!Holnap megint megyek vizsgálatra,kíváncsi leszek,hogy lesz-e valami változás a keddhez képest?!Jövő pénteken,ha addig nem születik meg,mindenképpen megindítják a szülést!Remélem nem lesz nagyon hosszadalmas és könnyen a világra tudom hozni!
Ti is vigyázzatok magatokra!
Puszi!
Erika
Köszönöm,hogy szorítasz nekünk!Holnap megint megyek vizsgálatra,kíváncsi leszek,hogy lesz-e valami változás a keddhez képest?!Jövő pénteken,ha addig nem születik meg,mindenképpen megindítják a szülést!Remélem nem lesz nagyon hosszadalmas és könnyen a világra tudom hozni!
Ti is vigyázzatok magatokra!
Puszi!
Erika
kicsicsillag
2008/03/30 15:03
Szia!
Gondolok rád sokat, már lehet hogy túl is vagy rajta és boldogan tartod a kezedbe a picit.
Ügyes legyél, vigyázzatok magatokra!
Puszi
Gondolok rád sokat, már lehet hogy túl is vagy rajta és boldogan tartod a kezedbe a picit.
Ügyes legyél, vigyázzatok magatokra!
Puszi
sunil
2008/03/31 10:03
Szia Erika!
Milyen vizsgálataid voltak Erika? Szívhangot, ultrahangot szoktak nézni ilyenkor. Minden volt? Nálam szüléskor a szívhanggal volt gond, azt nem figyelték még figyelmeztetésem ellenére sem. Péntekig várnak Nálad Erika? Minden nap be kell menned ellenőrzésre?
Kérdeztem a dokidat a győri kórházban és jó hírű doki úgy hallottam.
Puszi! Vigyázzatok Magatokra!
Szia!
Csilla
Milyen vizsgálataid voltak Erika? Szívhangot, ultrahangot szoktak nézni ilyenkor. Minden volt? Nálam szüléskor a szívhanggal volt gond, azt nem figyelték még figyelmeztetésem ellenére sem. Péntekig várnak Nálad Erika? Minden nap be kell menned ellenőrzésre?
Kérdeztem a dokidat a győri kórházban és jó hírű doki úgy hallottam.
Puszi! Vigyázzatok Magatokra!
Szia!
Csilla
Erika25
2008/04/16 12:08
Sziasztok Lányok!
Ne haragudjatok, hogy eddig nem írtam, de vagy nem értem rá vagy túl fáradt voltam a gépet bekapcsolni.
Április 1-én 17:14 perckor 3880g-mal és 53 cm-rel megszületett a kisfiam, Kristóf. Gyönyörű gyermek, imádom az anyaság minden percét.))) Kicsit tovább kellett maradnunk a kórházban, mivel kapott egy enyhe fertőzést, mert zavaros volt egy kicsit már a magzatvíz, de hétfőn volt egy hete, hogy hazajöhettünk. Szegénykém, még szinte meg sem született, és valamelyik látogatótól elkapott egy kis náthát. Én meg tőle. De már kezdünk kilábalni belőle!
Remélem ti jól vagytok!
Sok puszi nektek!
Erika és Kristóf
Ne haragudjatok, hogy eddig nem írtam, de vagy nem értem rá vagy túl fáradt voltam a gépet bekapcsolni.
Április 1-én 17:14 perckor 3880g-mal és 53 cm-rel megszületett a kisfiam, Kristóf. Gyönyörű gyermek, imádom az anyaság minden percét.
))) Kicsit tovább kellett maradnunk a kórházban, mivel kapott egy enyhe fertőzést, mert zavaros volt egy kicsit már a magzatvíz, de hétfőn volt egy hete, hogy hazajöhettünk. Szegénykém, még szinte meg sem született, és valamelyik látogatótól elkapott egy kis náthát. Én meg tőle. De már kezdünk kilábalni belőle!Remélem ti jól vagytok!
Sok puszi nektek!
Erika és Kristóf
Törölt felhasználó
2008/04/18 08:45
Sziasztok
először is nem szoktam fórumozni, chatelni. Fogalmam sincs hogy kell. De ma úgy jöttem be dolgozni, hogy kell valamit találnom magamnak, amivel gondolataimat el tudom terelni. Így beírtam a google-be hogy elhagyott feleségek és a családnet oldalát kínálta fel elsőként. Így keveredem ide, és olvastam végig a történeteket egészen a kezdetektől. Sajnos hasonló cipőben járok mint Ti itt valamennyien, akik írtatok magatokról. Három éve voltunk együtt, amikor kiderült kolleganőjével sexuális kapcsolatot tart fenn de engem szeret. Elküldtem. Eltelt egy hónap és térden csúszva könyörgött, hogy nem tud nélkülem élni, és csak engem szeret, boldoggá akar tenni. Visszafogadtam. Ma már bánom, és tudom, hogy "kutyából nem lesz szalonn", de bíztam benne, hogy meg tud változni. Költözés előtt álltunk, már beszéltünk a baba várásról, én 30 ő 32 éves, de még költözés előtt teherbe estem. Ő boldog volt, lerítt róla, hogy boldog hogy apa lehet, én megijedtem, mi lesz ha mégsem változik.... most április 18-a van. 21 hetes babával a pocakban és hétfőn megint kiderült, hogy a kapcsolatát nem számolta fel a kolleganőjével, és a viszonyuk azóta is kisebb nagyobb megszakításokkal de folyamatosan fennállt. Elmondta, hogy tudja, hogy boldog életet élhetnénk, ha nem lenne az a nő, de valamiért képtelen nemet mondani és ő még mindig örül, hogy én várom a gyermekét, de nem tudja mit akar. Legszívesebben kidobtam volna cuccostúl túl nem bírtam. Pedig tudom ezt várja tőlem, hogy ne neki kelljen döntés hoznia ebben a helyzetben és azzal tudjon mindenkihez menni, hogy én kidobtam, pedig ő nem csinált semmit. Az édesanyja mellettem áll, a barátai egy része is.. még, családomnak még el sem mertem mondani bánatomat, hiszen annyit mondanának, mi megmondtuk előre Nagyon szomorú vagyok és elkeseredett. A babát persze várom és próbálok vele "foglalkozni", de nem megy úgy ahogy kellene. Amióta kiderült nem bírok enni, eddig nem voltak hányingereim, zavartalan babavárásom volt, most azonban nem tudok elszakadni a wc-ről. Jelen pillanatban együtt lakunk, de undorodok tőle, hogy tudott ennyit hazudni. Közeledése csak annyiban nyílvánul meg, amit még meg tudok neki engedni, hogy a pocakomat simogatja esténként... még egy pár napig, mert így nem lehet élni, hogy tudom, hogy a munkahelyén meg ott az a másik akihez pont úgy nyúl, mint hozzám. Félek egyedül maradni, félek, hogy képtelen vagyok megbírkózni a feladattal egyedül. De most, hogy ide keveredtem, és elolvastam az írásaitokat, remélem erőt fogok tudni gyűjteni, a Pocaklakó miatt. Tudom, az idő mindent megold, de addig mi lesz? álmatlan éjszakák? rosszul létek? félek összeroppanok és nem tudom hogy másszak ebből ki....
NE haragudjatok, hogy hosszura nyúlt mondandóm, de talán ha kiírom a fájdalmat, hamarabb fogadom el, hogy az a férfi akit én szerelemmel szerettem és vakon bíztam benne, egy hazug, álszent, önző alak, aki a felelősség alól csak menekül
először is nem szoktam fórumozni, chatelni. Fogalmam sincs hogy kell. De ma úgy jöttem be dolgozni, hogy kell valamit találnom magamnak, amivel gondolataimat el tudom terelni. Így beírtam a google-be hogy elhagyott feleségek és a családnet oldalát kínálta fel elsőként. Így keveredem ide, és olvastam végig a történeteket egészen a kezdetektől. Sajnos hasonló cipőben járok mint Ti itt valamennyien, akik írtatok magatokról. Három éve voltunk együtt, amikor kiderült kolleganőjével sexuális kapcsolatot tart fenn de engem szeret. Elküldtem. Eltelt egy hónap és térden csúszva könyörgött, hogy nem tud nélkülem élni, és csak engem szeret, boldoggá akar tenni. Visszafogadtam. Ma már bánom, és tudom, hogy "kutyából nem lesz szalonn", de bíztam benne, hogy meg tud változni. Költözés előtt álltunk, már beszéltünk a baba várásról, én 30 ő 32 éves, de még költözés előtt teherbe estem. Ő boldog volt, lerítt róla, hogy boldog hogy apa lehet, én megijedtem, mi lesz ha mégsem változik.... most április 18-a van. 21 hetes babával a pocakban és hétfőn megint kiderült, hogy a kapcsolatát nem számolta fel a kolleganőjével, és a viszonyuk azóta is kisebb nagyobb megszakításokkal de folyamatosan fennállt. Elmondta, hogy tudja, hogy boldog életet élhetnénk, ha nem lenne az a nő, de valamiért képtelen nemet mondani és ő még mindig örül, hogy én várom a gyermekét, de nem tudja mit akar. Legszívesebben kidobtam volna cuccostúl túl nem bírtam. Pedig tudom ezt várja tőlem, hogy ne neki kelljen döntés hoznia ebben a helyzetben és azzal tudjon mindenkihez menni, hogy én kidobtam, pedig ő nem csinált semmit. Az édesanyja mellettem áll, a barátai egy része is.. még, családomnak még el sem mertem mondani bánatomat, hiszen annyit mondanának, mi megmondtuk előre
Nagyon szomorú vagyok és elkeseredett. A babát persze várom és próbálok vele "foglalkozni", de nem megy úgy ahogy kellene. Amióta kiderült nem bírok enni, eddig nem voltak hányingereim, zavartalan babavárásom volt, most azonban nem tudok elszakadni a wc-ről. Jelen pillanatban együtt lakunk, de undorodok tőle, hogy tudott ennyit hazudni. Közeledése csak annyiban nyílvánul meg, amit még meg tudok neki engedni, hogy a pocakomat simogatja esténként... még egy pár napig, mert így nem lehet élni, hogy tudom, hogy a munkahelyén meg ott az a másik akihez pont úgy nyúl, mint hozzám. Félek egyedül maradni, félek, hogy képtelen vagyok megbírkózni a feladattal egyedül. De most, hogy ide keveredtem, és elolvastam az írásaitokat, remélem erőt fogok tudni gyűjteni, a Pocaklakó miatt. Tudom, az idő mindent megold, de addig mi lesz? álmatlan éjszakák? rosszul létek? félek összeroppanok és nem tudom hogy másszak ebből ki....NE haragudjatok, hogy hosszura nyúlt mondandóm, de talán ha kiírom a fájdalmat, hamarabb fogadom el, hogy az a férfi akit én szerelemmel szerettem és vakon bíztam benne, egy hazug, álszent, önző alak, aki a felelősség alól csak menekül
kicsicsillag
2008/04/18 17:30
Sziasztok!
Először is Erikának szeretnék gratulálni és minden jót, sok boldogságot kívánni, és reméljük a kicsi sokkkal több örömet okoz mint amennyi boldogtalanságot és szomorúságot okoz/okozott az "apuka".
Azért írd meg hogy mit szólt a fiához!!!
Hogyan telnek a napjaid? Jól bírod? Jó baba?
Szia ftimcsi!
Már azt gondoltam, hogy lassan elfogyunk ezen az oldalon akik ilyen megrögzött hazudozó, önző és felelősséget nem ismerő barátokkal, élettársakkal "áldott" meg a sors. De ez úgy látszik örök probléma.
Elhiszem, hogy neked sem könnyű és mint látod sokszor hosszú hónapok, sőt évek sem elegendőek ahhoz, hogy felejtsen az ember. Csak jóval tudlak biztatni - mert engem is azzal biztattak - de amit belül érez az ember azt sajnos saját magának kell begyógyítani, mégha sokszor lehetetlennek is tűnik.
Én a 29. héten tartok és a döntésemet egyáltalán nem bántam meg, de sokszor sírok, sok az álmatlan éjszaka, egyedül lenni segítség nélkül és nézni hogy mások talán boldogabbak... nem egyszerű.
Hülyeség ezt írni, de lassan az ember megszokja ezt az állapotot de nem lehet beletörődni. Egyszerűen nem gondolok rá és kész. Aztán jön, felkavar, mert mégis szeret,sőt mostmár a gyereket is "elfogadja" de igazából lelkileg nincs mellettem. Na mindegy... bosszantó.
Erősnek kell lenni az tuti, és biztos te is az vagy. Egy biztos: végig kell csinálnod mert már nincs visszaút és meg fog térülni a kitartásod. Sajnos a kutyából szalonna meg nagyon is igaz, úgyhogy abba inkább ne reménykedj hogy megváltozik. De csodák mindig vannak...
Először is Erikának szeretnék gratulálni és minden jót, sok boldogságot kívánni, és reméljük a kicsi sokkkal több örömet okoz mint amennyi boldogtalanságot és szomorúságot okoz/okozott az "apuka".
Azért írd meg hogy mit szólt a fiához!!!
Hogyan telnek a napjaid? Jól bírod? Jó baba?
Szia ftimcsi!
Már azt gondoltam, hogy lassan elfogyunk ezen az oldalon akik ilyen megrögzött hazudozó, önző és felelősséget nem ismerő barátokkal, élettársakkal "áldott" meg a sors. De ez úgy látszik örök probléma.
Elhiszem, hogy neked sem könnyű és mint látod sokszor hosszú hónapok, sőt évek sem elegendőek ahhoz, hogy felejtsen az ember. Csak jóval tudlak biztatni - mert engem is azzal biztattak - de amit belül érez az ember azt sajnos saját magának kell begyógyítani, mégha sokszor lehetetlennek is tűnik.
Én a 29. héten tartok és a döntésemet egyáltalán nem bántam meg, de sokszor sírok, sok az álmatlan éjszaka, egyedül lenni segítség nélkül és nézni hogy mások talán boldogabbak... nem egyszerű.
Hülyeség ezt írni, de lassan az ember megszokja ezt az állapotot de nem lehet beletörődni. Egyszerűen nem gondolok rá és kész. Aztán jön, felkavar, mert mégis szeret,sőt mostmár a gyereket is "elfogadja" de igazából lelkileg nincs mellettem. Na mindegy... bosszantó.
Erősnek kell lenni az tuti, és biztos te is az vagy. Egy biztos: végig kell csinálnod mert már nincs visszaút és meg fog térülni a kitartásod. Sajnos a kutyából szalonna meg nagyon is igaz, úgyhogy abba inkább ne reménykedj hogy megváltozik. De csodák mindig vannak...
Erika25
2008/04/21 13:48
Szia Kicsicsillag!
Köszönöm a gratulációt!:)Nagyon jó baba a Kristóf, eszik, alszik, mostmár egyre többet nézelődik. Az apuka nagyon büszke rá, sokszor idegesítően, mintha nem ő lett volna az, aki balhézott velem, hogy vetessem el...stb. Szombaton valószínűleg megsértettem, mert azóta nem jelentkezett. De nagyon nem is érdekel, hiszen itt van a kisfiam, aki mindenért kárpótol engem.
Ftimcsinek kitartást kívánok, tudom, hogy mit érzel, milyen az, amikor az ember abban csalódik, akiről nem is gondolta volna soha, hogy átveri!
Most már tapasztalatból mondom, hogy a terhesség alatt én is nagyon sokat sírtam, de mióta megszületett a Kristóf, rajta kívül nem érdekel semmi! Az a fontos, hogy ő boldog legyen! Az apuka meg számoljon el a lelkiismeretével, persze, ha van neki. Mert sokszor nálunk úgy érzem, hogy elfelejtette a terhességem időszakát, amikor a legnagyobb ellenségét bennem látta. De gondolom olvastad az írásaimat!Úgyhogy fel a fejjel, tudom, hogy most nagyon nehéz, de amint megszületik a pici, minden gondod ezzel kapcsolatban elmúlik, mert már csak ő lesz fontos! Mi pedig itt vagyunk neked, ha bármi bánt, nekünk nyugodtan írhatsz, hiszen tudjuk, hogy min mész most keresztül!
Problémamentes áldott állapotot, és egészségen kisbabát kívánok neked!
Erika
Köszönöm a gratulációt!:)Nagyon jó baba a Kristóf, eszik, alszik, mostmár egyre többet nézelődik. Az apuka nagyon büszke rá, sokszor idegesítően, mintha nem ő lett volna az, aki balhézott velem, hogy vetessem el...stb. Szombaton valószínűleg megsértettem, mert azóta nem jelentkezett. De nagyon nem is érdekel, hiszen itt van a kisfiam, aki mindenért kárpótol engem.
Ftimcsinek kitartást kívánok, tudom, hogy mit érzel, milyen az, amikor az ember abban csalódik, akiről nem is gondolta volna soha, hogy átveri!
Most már tapasztalatból mondom, hogy a terhesség alatt én is nagyon sokat sírtam, de mióta megszületett a Kristóf, rajta kívül nem érdekel semmi! Az a fontos, hogy ő boldog legyen! Az apuka meg számoljon el a lelkiismeretével, persze, ha van neki. Mert sokszor nálunk úgy érzem, hogy elfelejtette a terhességem időszakát, amikor a legnagyobb ellenségét bennem látta. De gondolom olvastad az írásaimat!Úgyhogy fel a fejjel, tudom, hogy most nagyon nehéz, de amint megszületik a pici, minden gondod ezzel kapcsolatban elmúlik, mert már csak ő lesz fontos! Mi pedig itt vagyunk neked, ha bármi bánt, nekünk nyugodtan írhatsz, hiszen tudjuk, hogy min mész most keresztül!
Problémamentes áldott állapotot, és egészségen kisbabát kívánok neked!
Erika
Törölt felhasználó
2008/04/22 12:37
Sziasztok
köszönöm Erika25 és Kicsicsillag bíztató szavaitokat. Ez az oldal és Ti, a történeteitekből próbálok erőt meríteni és nem nézni hátra csak előre... de nehéz és nem látom a végét
köszönöm Erika25 és Kicsicsillag bíztató szavaitokat. Ez az oldal és Ti, a történeteitekből próbálok erőt meríteni és nem nézni hátra csak előre... de nehéz és nem látom a végét
Erika25
2008/04/22 15:04
Szia Ftimcsi!
Tudom, hogy nagyon nehéz, és hogy nem látod a végét! Én is így voltam vele, sőt, még most is így vagyok, de elhatároztam magamban, hogy nem rágódok folyton azon, hogy mi lesz holnap! A terhességem alatt azért döntöttem így, mert nem akartam, hogy a baba érezze, hogy ideges és szomorú vagyok, most meg ad ő annyi örömöt, hogy eltereli a figyelmemet másról. Pedig biztos olvastad, hogy a karácsonyt "egyedül" töltöttem én is, a szülinapomkor még egy sms-t sem írt.... Most meg szombat óta meg van sértődve, mivel azóta nem jelentkezett. Hát jól van. Nem mondom, hogy nem fáj, de ha a Kristófot átölelem, megszűnik minden bánatom!
Kitartás! Tudom, hogy nehéz, de gondolj a Pocaklakóra!!!!
E.
Tudom, hogy nagyon nehéz, és hogy nem látod a végét! Én is így voltam vele, sőt, még most is így vagyok, de elhatároztam magamban, hogy nem rágódok folyton azon, hogy mi lesz holnap! A terhességem alatt azért döntöttem így, mert nem akartam, hogy a baba érezze, hogy ideges és szomorú vagyok, most meg ad ő annyi örömöt, hogy eltereli a figyelmemet másról. Pedig biztos olvastad, hogy a karácsonyt "egyedül" töltöttem én is, a szülinapomkor még egy sms-t sem írt.... Most meg szombat óta meg van sértődve, mivel azóta nem jelentkezett. Hát jól van. Nem mondom, hogy nem fáj, de ha a Kristófot átölelem, megszűnik minden bánatom!
Kitartás! Tudom, hogy nehéz, de gondolj a Pocaklakóra!!!!
E.
kicsicsillag
2008/04/25 12:40
Sziasztok!
Miért sértődött meg apuka? Remélem azóta már előkerült.
Én sajnos megint csak panaszkodni tudok. Volt most pár hetünk ami szép volt és úgy nézett ki hogy minden jól alakul, erre most megint meghülyült. Aláírta az apaságit és azóta nem láttam. Megint be akarja fejezni, de nem mondja miért. Kezdődik előről minden szenvedés, 1 hete csak sírok, (tudom hogy nem szabad) de egyszerűen nem tudok erőt venni magamon. Komplett hülyének néz úgy érzem és nem tudom elviselni.
Természetesen szeret és ennek semmi köze a gyerekhez... hm.
Megbeszéltük, hogy mellettem marad még a szülésig hogy legalább ne legyek ideges, de nem bírta ki... Emberileg már nem tudom semmibe se nézni, és nem tudom 5 és fél év boldogság után mitől válik ilyenné az "ember".
Úgy szeretném már ha július lenne és megszületne a picim. Abban bízom hogy akkor majd elfelejtem ezt a rémálmot, mert már megbocsátani se tudok neki ennyi szenvedés után.
Puszi nektek, összeszedem magam és azért biztatok mindenkit hogy fel a fejjel...
Miért sértődött meg apuka? Remélem azóta már előkerült.
Én sajnos megint csak panaszkodni tudok. Volt most pár hetünk ami szép volt és úgy nézett ki hogy minden jól alakul, erre most megint meghülyült. Aláírta az apaságit és azóta nem láttam. Megint be akarja fejezni, de nem mondja miért. Kezdődik előről minden szenvedés, 1 hete csak sírok, (tudom hogy nem szabad) de egyszerűen nem tudok erőt venni magamon. Komplett hülyének néz úgy érzem és nem tudom elviselni.
Természetesen szeret és ennek semmi köze a gyerekhez... hm.
Megbeszéltük, hogy mellettem marad még a szülésig hogy legalább ne legyek ideges, de nem bírta ki... Emberileg már nem tudom semmibe se nézni, és nem tudom 5 és fél év boldogság után mitől válik ilyenné az "ember".
Úgy szeretném már ha július lenne és megszületne a picim. Abban bízom hogy akkor majd elfelejtem ezt a rémálmot, mert már megbocsátani se tudok neki ennyi szenvedés után.
Puszi nektek, összeszedem magam és azért biztatok mindenkit hogy fel a fejjel...
Törölt felhasználó
2008/04/28 11:55
Szia Kicsicsillag
átérzem és teljesen megértelek.... nálunk pont ugyan ez a helyzet
Kértem menjen el, mert rosszabb látni, hogy ott van, mert tudom, mit tett, és hogy nem fog megváltozni, és még csak a másik kapcsolatát sem fogja feladni. De mintha a falnak beszélnék. Azért mert nem vagdostam össze a ruháit, nem vágtam a kukába, amitő egyértelmű lenne a szándékom, azért nem kellene tök hülyének nézni és átmeneti szállásnak... minden este megbeszéljük, hogy holnap elmegy, és jön a holnap és úgy megy el dolgozni és jön este haza, mintha minden rendben lenne, csak épp most "lakótársnak" tekint.
Én szeptember 1-re vagyok kiírva... és az még nagyon messze van
átérzem és teljesen megértelek.... nálunk pont ugyan ez a helyzet
Kértem menjen el, mert rosszabb látni, hogy ott van, mert tudom, mit tett, és hogy nem fog megváltozni, és még csak a másik kapcsolatát sem fogja feladni. De mintha a falnak beszélnék. Azért mert nem vagdostam össze a ruháit, nem vágtam a kukába, amitő egyértelmű lenne a szándékom, azért nem kellene tök hülyének nézni és átmeneti szállásnak... minden este megbeszéljük, hogy holnap elmegy, és jön a holnap és úgy megy el dolgozni és jön este haza, mintha minden rendben lenne, csak épp most "lakótársnak" tekint.
Én szeptember 1-re vagyok kiírva... és az még nagyon messze van
Erika25
2008/05/03 09:46
Sziasztok!
Apuka mindig mindenen megsértődik.Mivel érzi,hogy már nem úgy állok hozzá,mint régen,minden semmiségen besérül.Persze már előkerült...Fáradt vagyok már hozzá.Csak az a baj,hogy még mindig szeretem,és szerintem a szívem mélyén szeretni is fogom,míg élek.Nehéz úgy tenni,mintha közömbös lenne.
Kicsicsillag ne idegeskedj,mert árt a babának!!!Ezt én mondom,aki a karácsonyt és a szilvesztert végig bőgtem.Nem akarlak elkeseríteni,de ők tényleg nem változnak!A saját érdekük és jólétük a fontos nekik, hogy mi mit érzünk, azt nagy ívben....
Kívánok sok erőt neked is és Ftimcsinek is!
Kitartás, a baba kárpótol mindenért!!!!
Puszi!
E.
Apuka mindig mindenen megsértődik.Mivel érzi,hogy már nem úgy állok hozzá,mint régen,minden semmiségen besérül.Persze már előkerült...Fáradt vagyok már hozzá.Csak az a baj,hogy még mindig szeretem,és szerintem a szívem mélyén szeretni is fogom,míg élek.Nehéz úgy tenni,mintha közömbös lenne.
Kicsicsillag ne idegeskedj,mert árt a babának!!!Ezt én mondom,aki a karácsonyt és a szilvesztert végig bőgtem.Nem akarlak elkeseríteni,de ők tényleg nem változnak!A saját érdekük és jólétük a fontos nekik, hogy mi mit érzünk, azt nagy ívben....
Kívánok sok erőt neked is és Ftimcsinek is!
Kitartás, a baba kárpótol mindenért!!!!
Puszi!
E.
kicsicsillag
2008/05/04 18:33
Sziasztok!
Ennek az egész szivatásnak csak akkor lesz vége, ha nekünk lesz erőnk kiszállni az egészből. Bárcsk ilyen egyszerű lenne. Így, kisbabát várva az ember azt várná, hogy óvják, segítsék.
Nevetséges hogy azok után amit "adnak" nekünk, még tudjuk őket szeretni.
Nálunk is előkerült ismét, és megint rájött hogy nem akar elhagyni mert szeret. Most ezt megint higyjem el? Tiszta hülye vagyok, és még a szavaimat is válogassam meg hogy meg ne sértődjön szegény érzékeny lelke.
puszi nektek, egyszer eljön a mi időnk is arra gondoljatok!!!
Ennek az egész szivatásnak csak akkor lesz vége, ha nekünk lesz erőnk kiszállni az egészből. Bárcsk ilyen egyszerű lenne. Így, kisbabát várva az ember azt várná, hogy óvják, segítsék.
Nevetséges hogy azok után amit "adnak" nekünk, még tudjuk őket szeretni.
Nálunk is előkerült ismét, és megint rájött hogy nem akar elhagyni mert szeret. Most ezt megint higyjem el? Tiszta hülye vagyok, és még a szavaimat is válogassam meg hogy meg ne sértődjön szegény érzékeny lelke.
puszi nektek, egyszer eljön a mi időnk is arra gondoljatok!!!
Erika25
2008/05/08 13:21
Szia Kicsicsillag!
Nyugodj meg, mindegyikünkkel ez a helyzet! De hála az égnek, mióta megszületett a Kristóf, már nem érdekel, hogy megsértődik-e vagy sem, kimondom, amit gondolok!
Ettől függetlenül én is szeretem még, már volt egy beszélgetésünk, hogy hogyan tovább...Persze még szeret, meg tetszem is neki, de az esze azt súgja, hogy nem kellene újra belevágni. Na, az eszem nekem is ezt súgja, meg talán már lassan az szívem is. Nem lehet elfelejteni azt a sok megaláztatást, amit kaptam tőle.
Na mindegy! Túl jutunk ám rajta, aztán már hiába gondolják meg magukat, mert nálunk lesz a döntés! Ők majd akkor esnek pofára, ha rájönnek, nem kellenek nekünk!!!
Sok puszi nektek és vigyázzatok magatokra!
E.
Nyugodj meg, mindegyikünkkel ez a helyzet! De hála az égnek, mióta megszületett a Kristóf, már nem érdekel, hogy megsértődik-e vagy sem, kimondom, amit gondolok!
Ettől függetlenül én is szeretem még, már volt egy beszélgetésünk, hogy hogyan tovább...Persze még szeret, meg tetszem is neki, de az esze azt súgja, hogy nem kellene újra belevágni. Na, az eszem nekem is ezt súgja, meg talán már lassan az szívem is. Nem lehet elfelejteni azt a sok megaláztatást, amit kaptam tőle.
Na mindegy! Túl jutunk ám rajta, aztán már hiába gondolják meg magukat, mert nálunk lesz a döntés! Ők majd akkor esnek pofára, ha rájönnek, nem kellenek nekünk!!!
Sok puszi nektek és vigyázzatok magatokra!
E.
Törölt felhasználó
2008/05/30 10:24
Sziasztok
Jól eltüntem... de ennek csak egy oka volt! Erőt gyűjtöttem, és kimondtam, amit ki kellett mondanom! Úgyhogy hétfőn vissza kapom a lakás kulcsomat, és addig minden cuccát elviszi. Kész, vége, ennyi volt...Nagy kínok közepette, elmondta hogy nem tudja mit érez a kolleganő iránt, de azt tudja, hogy irántam már nem azt amit régen..és nem jönnek vissza az érzései... a picit várja igaz és számíthatok is rá(hát majd kíváncsi leszek...) bla bla bla . Úgyhogy kész vége ennyi volt. Innentől kezdve csak a pici fiam számít! Mondtam már hogy fiú? És Bálint Zsombor lesz? Bazsombi jó lehet ez viccesen hangzik, de egy barátnőm ragasztotta rá ezt a nevet!
Azért egy dolog bánt nagyon.. hogy láttam rajta a megkönnyebbülést, hogy "elengedem" és hogy igaz hogy ő alázott meg nagyon nagyon, de ahhoz mégis gyáva volt, hogy ő mondja ki a végét... ahhoz bezzeg nem volt gyáva, hogy máshol tolja le a nadrágját
!!!!
Na biztos nem lesz könnyű sőt! nagyon nehéz lesz de hátra van még 3 hónap, amit a fim fogadásának kell szentelnem, és ebből fogok erőt meríteni! ÉS még ha be is fogok fordulni az elején biztos gyakran, de akkor is jobb lesz egyedül, mint valaki olyannal, aki csak "kényszerből" "bűntudatből" vagy "szánalomból" van mellettem!
Puszi Nekdtek
Ui: azért ne vegyétek rossz néven ha ide jövök sírni....
Jól eltüntem... de ennek csak egy oka volt! Erőt gyűjtöttem, és kimondtam, amit ki kellett mondanom! Úgyhogy hétfőn vissza kapom a lakás kulcsomat, és addig minden cuccát elviszi. Kész, vége, ennyi volt...Nagy kínok közepette, elmondta hogy nem tudja mit érez a kolleganő iránt, de azt tudja, hogy irántam már nem azt amit régen..és nem jönnek vissza az érzései... a picit várja igaz és számíthatok is rá(hát majd kíváncsi leszek...) bla bla bla . Úgyhogy kész vége ennyi volt. Innentől kezdve csak a pici fiam számít! Mondtam már hogy fiú? És Bálint Zsombor lesz? Bazsombi
jó lehet ez viccesen hangzik, de egy barátnőm ragasztotta rá ezt a nevet! Azért egy dolog bánt nagyon.. hogy láttam rajta a megkönnyebbülést, hogy "elengedem" és hogy igaz hogy ő alázott meg nagyon nagyon, de ahhoz mégis gyáva volt, hogy ő mondja ki a végét... ahhoz bezzeg nem volt gyáva, hogy máshol tolja le a nadrágját
!!!! Na biztos nem lesz könnyű sőt! nagyon nehéz lesz de hátra van még 3 hónap, amit a fim fogadásának kell szentelnem, és ebből fogok erőt meríteni! ÉS még ha be is fogok fordulni az elején biztos gyakran, de akkor is jobb lesz egyedül, mint valaki olyannal, aki csak "kényszerből" "bűntudatből" vagy "szánalomból" van mellettem!
Puszi Nekdtek
Ui: azért ne vegyétek rossz néven ha ide jövök sírni....
kicsicsillag
2008/07/16 18:03
Sziasztok!
Eddig a melegtől szenvedtem, most meg egy percnyi időm sincs, de nézegettem az oldalt én is, hogy nem e írt valaki.
Megszületett a kicsifiam július elején, 4300 gr és 56 cm. Simán szültem, gyorsan de fájt nagyon. Termetemhez képest hatalmas baba és az apjára hasonlít. És képzeljétek! Apás szülés volt mert éppen nálam aludt "apuka". Na de a hatódottsága nem tartott sokáig mert azóta 2x látta. Kicsit érzékenyebb vagyok most mert mindenen elbőgöm magam, főleg ha arra gondolok, hogy itt van ez a gyönyörű gyerek és nem kell az apjának. Állandóan erőt gyűjtök, és arra várok, hogy mikor tudom már végre elfelejteni őt. De nem megy!
Azt tudom mondani mint amit már sokan, hogy a kicsi kárpótol mindenért az biztos, de a seb amit a szívembe és a lelkembe ejtettek az nem akar begyógyulni sehogysem.
Erika! Hogy bírod egyedül? Apuka?
ftimcsi! Veletek mi történt?
Eddig a melegtől szenvedtem, most meg egy percnyi időm sincs, de nézegettem az oldalt én is, hogy nem e írt valaki.
Megszületett a kicsifiam július elején, 4300 gr és 56 cm. Simán szültem, gyorsan de fájt nagyon. Termetemhez képest hatalmas baba és az apjára hasonlít. És képzeljétek! Apás szülés volt mert éppen nálam aludt "apuka". Na de a hatódottsága nem tartott sokáig mert azóta 2x látta. Kicsit érzékenyebb vagyok most mert mindenen elbőgöm magam, főleg ha arra gondolok, hogy itt van ez a gyönyörű gyerek és nem kell az apjának. Állandóan erőt gyűjtök, és arra várok, hogy mikor tudom már végre elfelejteni őt. De nem megy!
Azt tudom mondani mint amit már sokan, hogy a kicsi kárpótol mindenért az biztos, de a seb amit a szívembe és a lelkembe ejtettek az nem akar begyógyulni sehogysem.
Erika! Hogy bírod egyedül? Apuka?
ftimcsi! Veletek mi történt?
Erika25
2008/07/18 07:30
Szia Kicsicsillag!
Először is szívből gratulálok a babához, tényleg szép nagy fiú! Milyen volt, hogy benn volt az apuka? Nekem a bátyám volt benn, az apa nem is volt ott, de nem is szerettem volna! Sőt, aznap be sem jött a kórházba, mert fél 6 körül, mikor írtam neki, hogy megszületett a kicsi, már otthon volt, és most jöjjön vissza? Mondtam neki, hogy nem kell........
Már egy hete meg van sértődve, persze ez álsértődés, hogy ne kelljen neki lejönnie. Múlt szombaton egy kicsit elmentem itthonról és nagyon jó volt. Már kezdtem kicsit besokalni. Azóta sokkal türelmesebb vagyok.
Hogy hogyan bírom egyedül? Rájöttem, hogy sokkal jobb így, hogy nem jelentkezik, mint, amikor lejött és tudtam, hogy haza megy a családjához, illetve tök szar (bocs) érzés volt, amikor mondta, hogy milyen programokat szervezett a fiaival....
A múltkor meg majdnem elájultam, itt volt, közben csörgött a telefonja. Ránéztem a kijelzőre, és tudod mi volt kiírva? Mackó....Persze a neje hívta. Utána meg még megmagyarázta....
Na szóval mindegy.
A kicsikém 7290g és 63 cm. Már túl vagyunk a második, illetve a harmadik (ha a kórházban kapott-at is számolom) oltáson. Elsején volt 3 hónapos, de június 8-án már átfordult hátról hasra. A védőnő teljesen el volt hűlve, hogy 2 hónapos alig múlt, és már átfordult. Úgyhogy ügyeskedik.
Vigyázz nagyon a kisfiadra és magadra is. Sírni én is sírtam sokat, de aztán helyre állt minden, ne izgulj. Most még a hormonok dolgoznak. Apropó, hogy hívják a kicsit?
Írj majd, ha tudsz!
P.
Erika
Először is szívből gratulálok a babához, tényleg szép nagy fiú! Milyen volt, hogy benn volt az apuka? Nekem a bátyám volt benn, az apa nem is volt ott, de nem is szerettem volna! Sőt, aznap be sem jött a kórházba, mert fél 6 körül, mikor írtam neki, hogy megszületett a kicsi, már otthon volt, és most jöjjön vissza? Mondtam neki, hogy nem kell........
Már egy hete meg van sértődve, persze ez álsértődés, hogy ne kelljen neki lejönnie. Múlt szombaton egy kicsit elmentem itthonról és nagyon jó volt. Már kezdtem kicsit besokalni. Azóta sokkal türelmesebb vagyok.
Hogy hogyan bírom egyedül? Rájöttem, hogy sokkal jobb így, hogy nem jelentkezik, mint, amikor lejött és tudtam, hogy haza megy a családjához, illetve tök szar (bocs) érzés volt, amikor mondta, hogy milyen programokat szervezett a fiaival....
A múltkor meg majdnem elájultam, itt volt, közben csörgött a telefonja. Ránéztem a kijelzőre, és tudod mi volt kiírva? Mackó....Persze a neje hívta. Utána meg még megmagyarázta....
Na szóval mindegy.
A kicsikém 7290g és 63 cm. Már túl vagyunk a második, illetve a harmadik (ha a kórházban kapott-at is számolom) oltáson. Elsején volt 3 hónapos, de június 8-án már átfordult hátról hasra. A védőnő teljesen el volt hűlve, hogy 2 hónapos alig múlt, és már átfordult. Úgyhogy ügyeskedik.
Vigyázz nagyon a kisfiadra és magadra is. Sírni én is sírtam sokat, de aztán helyre állt minden, ne izgulj. Most még a hormonok dolgoznak. Apropó, hogy hívják a kicsit?
Írj majd, ha tudsz!
P.
Erika
kicsicsillag
2008/07/19 14:35
Szia!
Én nagyon örültem hogy bent volt az apja mert titkon végig azt reméltem, hogyha látja ahogy világrajön a kisfia talán felfogja mi is történik. Szerencsém volt, ott volt, de nem tartott sokáig az odaadása. Persze ott úgy csinált mintha annyira boldog lenne és nagyon várta volna a kicsit. Elvágta a köldökzsinórt és a nevet is ő adta. Laci lett mint az "édesapja"... Én nem ezt akartam...De még jó, hogy nem "égetett" le, hogy neki nem is kellett ez a gyerek.
Nagyon örülök neki, hogy odáig eljutottál, hogy jobb nélküle. Te már jó úton haladsz. Ez a szülés utáni sírós, depis időszak meddig tart szerinted? Alig tudom visszafolytani a könnyeimet, de más bajom nincs. Csakis Ő az oka minden lelki bajomnak.
Tudja már a felesége hogy van gyereke tőled is?
Szoptatod még a kicsit? Már attól félek az idegtől elmegy a tejem is.
Nem beszéltetek még arról hogy jobb lenne végleg nem találkozni többet? Gyerektartást fizet?
Szépen fejlődik a kisfiad, gratulálok. Azért csak túléltük valahogy ezt a terhességet is, bár nem fogom azt a 9 hónapot elfelejteni soha, hogy mennyire egyedül voltam és mennyire nem törődik velünk. Gondolom te sem.
Írj ha tudsz, puszi.
Én nagyon örültem hogy bent volt az apja mert titkon végig azt reméltem, hogyha látja ahogy világrajön a kisfia talán felfogja mi is történik. Szerencsém volt, ott volt, de nem tartott sokáig az odaadása. Persze ott úgy csinált mintha annyira boldog lenne és nagyon várta volna a kicsit. Elvágta a köldökzsinórt és a nevet is ő adta. Laci lett mint az "édesapja"... Én nem ezt akartam...De még jó, hogy nem "égetett" le, hogy neki nem is kellett ez a gyerek.
Nagyon örülök neki, hogy odáig eljutottál, hogy jobb nélküle. Te már jó úton haladsz. Ez a szülés utáni sírós, depis időszak meddig tart szerinted? Alig tudom visszafolytani a könnyeimet, de más bajom nincs. Csakis Ő az oka minden lelki bajomnak.
Tudja már a felesége hogy van gyereke tőled is?
Szoptatod még a kicsit? Már attól félek az idegtől elmegy a tejem is.
Nem beszéltetek még arról hogy jobb lenne végleg nem találkozni többet? Gyerektartást fizet?
Szépen fejlődik a kisfiad, gratulálok. Azért csak túléltük valahogy ezt a terhességet is, bár nem fogom azt a 9 hónapot elfelejteni soha, hogy mennyire egyedül voltam és mennyire nem törődik velünk. Gondolom te sem.
Írj ha tudsz, puszi.
Erika25
2008/07/21 12:57
Szióka!
A mi kapcsolatunk soha nem volt titkos, már az elején nyílt lapokkal játszott otthon. A babát is megmondta rögtön. Hát nem volt tőle örömujjongás...
Sajnos, már nem szoptatok, kb. a 2-3. héttől már kellett kiegészítésnek tápszer, most meg már unja azt is, van, amikor úgy kell belekönyörögni. Kezdődik lassan a hozzátáplálás....
Próbálj meg nem idegeskedni, mert valószínű a sírástól meg az idegességtől nem volt nekem sem sokáig.
A sírós időszakról csak annyit, hogy néha még most is elkap, vagy az apa miatt vagy azért mert úgy érzem, hogy mindenki jobban csinál nálam mindent (pl. anyu vagy tesóm barátnője) és nem győztek nyugtatni, hogy mindent jól csinálok és nagyon jó anyukája vagyok a kicsinek. Ezek már kezdenek elmúlni.
Nem nagyon akarom azt kerek-perec kijelenteni neki, hogy ne találkozzunk, mert tartók, hogy bármennyire is nem akarta a gyermeket, elmegy bíróságra láthatásért. Én megmondtam neki, hogy akkor jön, amikor akar, de ha megsértődik, akkor a gyereket sem látogatja, sőt nem is érdeklődik, hogy hogy van. Ha jön, akkor ad pénzt, erre nem panaszkodok, bár ebben a hónapban érezni lehet a sértődöttségét, de akkor sem fogok neki írni, hogy megbékéljen, mert őt olyan család veszi körül, akik mindent elnéznek, csak a pénzt adja. Hát én meg ilyen büszke és talán hülye vagyok, de nem "nyalok" a pénzért, ha közben forog a gyomrom.
Miért nem azt a nevet adtad a kicsinek, amit szerettél volna? Én kategórikusan kijelentettem, hogy mindkettő nemnél tetszik két-két név, megkérdeztem igaz, hogy melyik tetszik neki, de ha mégis lány lett volna, másik nevet kapott volna, mert aznap eszembe jutott mégegy. Bár ő azt mondta, hogy neki mindegy, mert mindkét fiánál a felesége döntött a nevükről.
Abban is teljesen egyetértek, hogy soha nem fogom elfelejteni ezt a 9 hónapot, nem így álmodtam meg. De annak örülök, hogy ilyen bátyám van, aki úgy állt mellettem, mint ahogy az apukának kellett volna.
Írj majd a piciről!
Puszi!
E.
A mi kapcsolatunk soha nem volt titkos, már az elején nyílt lapokkal játszott otthon. A babát is megmondta rögtön. Hát nem volt tőle örömujjongás...
Sajnos, már nem szoptatok, kb. a 2-3. héttől már kellett kiegészítésnek tápszer, most meg már unja azt is, van, amikor úgy kell belekönyörögni. Kezdődik lassan a hozzátáplálás....
Próbálj meg nem idegeskedni, mert valószínű a sírástól meg az idegességtől nem volt nekem sem sokáig.
A sírós időszakról csak annyit, hogy néha még most is elkap, vagy az apa miatt vagy azért mert úgy érzem, hogy mindenki jobban csinál nálam mindent (pl. anyu vagy tesóm barátnője) és nem győztek nyugtatni, hogy mindent jól csinálok és nagyon jó anyukája vagyok a kicsinek. Ezek már kezdenek elmúlni.
Nem nagyon akarom azt kerek-perec kijelenteni neki, hogy ne találkozzunk, mert tartók, hogy bármennyire is nem akarta a gyermeket, elmegy bíróságra láthatásért. Én megmondtam neki, hogy akkor jön, amikor akar, de ha megsértődik, akkor a gyereket sem látogatja, sőt nem is érdeklődik, hogy hogy van. Ha jön, akkor ad pénzt, erre nem panaszkodok, bár ebben a hónapban érezni lehet a sértődöttségét, de akkor sem fogok neki írni, hogy megbékéljen, mert őt olyan család veszi körül, akik mindent elnéznek, csak a pénzt adja. Hát én meg ilyen büszke és talán hülye vagyok, de nem "nyalok" a pénzért, ha közben forog a gyomrom.
Miért nem azt a nevet adtad a kicsinek, amit szerettél volna? Én kategórikusan kijelentettem, hogy mindkettő nemnél tetszik két-két név, megkérdeztem igaz, hogy melyik tetszik neki, de ha mégis lány lett volna, másik nevet kapott volna, mert aznap eszembe jutott mégegy. Bár ő azt mondta, hogy neki mindegy, mert mindkét fiánál a felesége döntött a nevükről.
Abban is teljesen egyetértek, hogy soha nem fogom elfelejteni ezt a 9 hónapot, nem így álmodtam meg. De annak örülök, hogy ilyen bátyám van, aki úgy állt mellettem, mint ahogy az apukának kellett volna.
Írj majd a piciről!
Puszi!
E.
kicsicsillag
2008/07/26 16:05
Szia!
Nálunk a volt "asszonyka" még most sem tudja hogy gyereke van, sőt abból a házasságából is van egy gyerek, és neki sem mondta meg hogy van egy féltesó... Majd ezután robban a bomba, mert teszek róla hogy megtudják. Aztán magyarázza meg ahogy akarja. Nekem is fájt és fáj most is sokminden, hát legyen neki is álmatlan éjszakája. Lehet hogy rosszindulat, de szerintem nem az, ezt neki kellene tisztázni nem nekem.
A kicsim jól van, rengeteget eszik, de ha fent van kicsit nyűgös és nehezen alszik el. Éjszakánként 1x-2x kel fel enni és szerencsére vissza is alszik, de azért elég fáradt vagyok.
Nálunk már 2 hete nem látta a gyereket. Nem ér rá... de azért nagyon szeret még mindig és nagyon hiányzom neki... mese, mese... lassan már csak röhögni fogok rajta, és remélem ez minél hamarabb bekövetkezik.
Csak az a baj, hogyha meglátom akkor elmegy minden erőm mert mindezek ellenére nagyon szeretem. Csak azt tudnám miért?
Egyetértek veled ebbe a "gyerektartás" dologba. Én sem tudok neki nyalni a pénzért de nagyon szeretném megtanulni, de nem sikerül. Már úgy vagyok vele, hogy annyiszor megalázott, hogy mostmár mindegy lenne ha a pénze miatt én is megjátszanám magam, hízelegnék, kedveskednék neki, dicsérném hogy milyen "aranyos, rendes". De nem fér az arcomra sajnos.
Milyen tápszert eszik a fiad? A hozzátáplálást csak 4 hónapos korban lehet kezdeni?
Puszi
Nálunk a volt "asszonyka" még most sem tudja hogy gyereke van, sőt abból a házasságából is van egy gyerek, és neki sem mondta meg hogy van egy féltesó... Majd ezután robban a bomba, mert teszek róla hogy megtudják. Aztán magyarázza meg ahogy akarja. Nekem is fájt és fáj most is sokminden, hát legyen neki is álmatlan éjszakája. Lehet hogy rosszindulat, de szerintem nem az, ezt neki kellene tisztázni nem nekem.
A kicsim jól van, rengeteget eszik, de ha fent van kicsit nyűgös és nehezen alszik el. Éjszakánként 1x-2x kel fel enni és szerencsére vissza is alszik, de azért elég fáradt vagyok.
Nálunk már 2 hete nem látta a gyereket. Nem ér rá... de azért nagyon szeret még mindig és nagyon hiányzom neki... mese, mese... lassan már csak röhögni fogok rajta, és remélem ez minél hamarabb bekövetkezik.
Csak az a baj, hogyha meglátom akkor elmegy minden erőm mert mindezek ellenére nagyon szeretem. Csak azt tudnám miért?
Egyetértek veled ebbe a "gyerektartás" dologba. Én sem tudok neki nyalni a pénzért de nagyon szeretném megtanulni, de nem sikerül. Már úgy vagyok vele, hogy annyiszor megalázott, hogy mostmár mindegy lenne ha a pénze miatt én is megjátszanám magam, hízelegnék, kedveskednék neki, dicsérném hogy milyen "aranyos, rendes". De nem fér az arcomra sajnos.
Milyen tápszert eszik a fiad? A hozzátáplálást csak 4 hónapos korban lehet kezdeni?
Puszi
Erika25
2008/07/28 08:03
Szióka!
A kicsi a Milupa Milumil HA Start-ot kapja, de már nem bírtam vele, így kap napközben bébiételt (4 hónapos kortól), meg vettem neki Milupa tejpépet meg tejbedarapépet. A ma éjszakát már végig aludta. Olyan furcsa volt, hogy eddig felkelt, mivel 1 hónapos kora óta végig aludta az éjszakákat, és mikor kevés lett már neki a tápszer, felébredt éjjel is enni. De hivatalosan tényleg négy hónaposan lehetne kezdeni a hozzátáplálást. Bár a Kristóf pénteken lesz 4 hónapos. Meg már 7290 g és 63 cm volt két hete szerdán....Nagyfiú....
Nálunk most szombaton volt lenn 3 hét után.... Adott pénzt, meg persze úgy tett, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.
Én is úgy vagyok, mint te, hogyha meglátom, elvesztem.(( És azt gondolom, hogy ő ezt tudja, és ki is használja!
Hülye voltam, és mondtam neki a 7végén, hogy szeretlek. Erre ő, én is....Mondtam neki, hogy de már nem úgy. Mi volt a válasz?????De azért mégis csak szeretlek....
Na ennyit a romantikáról!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Annyira tudom és érzem, hogy jobb lenne nélküle, de ezt így még nem tudom megcsinálni, ha látogatja a kicsit. Viszont a gyermek érdekében nem vitatkozhatok vele minden héten, hogy ne jöjjön. Annak is csak én iszom meg a levét, mert felidegesít, felzaklat, aztán semmihez sincs annyi türelmem, és ebből adódóan a kicsi a nyűgös lesz, mert érzi, hogy valami nem stimmel.
De MAJD EGYSZER KIHEVERJÜK ŐKET!!!!
A kicsi a Milupa Milumil HA Start-ot kapja, de már nem bírtam vele, így kap napközben bébiételt (4 hónapos kortól), meg vettem neki Milupa tejpépet meg tejbedarapépet. A ma éjszakát már végig aludta. Olyan furcsa volt, hogy eddig felkelt, mivel 1 hónapos kora óta végig aludta az éjszakákat, és mikor kevés lett már neki a tápszer, felébredt éjjel is enni. De hivatalosan tényleg négy hónaposan lehetne kezdeni a hozzátáplálást. Bár a Kristóf pénteken lesz 4 hónapos. Meg már 7290 g és 63 cm volt két hete szerdán....Nagyfiú....
Nálunk most szombaton volt lenn 3 hét után.... Adott pénzt, meg persze úgy tett, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.
Én is úgy vagyok, mint te, hogyha meglátom, elvesztem.
(( És azt gondolom, hogy ő ezt tudja, és ki is használja!Hülye voltam, és mondtam neki a 7végén, hogy szeretlek. Erre ő, én is....Mondtam neki, hogy de már nem úgy. Mi volt a válasz?????De azért mégis csak szeretlek....
Na ennyit a romantikáról!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Annyira tudom és érzem, hogy jobb lenne nélküle, de ezt így még nem tudom megcsinálni, ha látogatja a kicsit. Viszont a gyermek érdekében nem vitatkozhatok vele minden héten, hogy ne jöjjön. Annak is csak én iszom meg a levét, mert felidegesít, felzaklat, aztán semmihez sincs annyi türelmem, és ebből adódóan a kicsi a nyűgös lesz, mert érzi, hogy valami nem stimmel.
De MAJD EGYSZER KIHEVERJÜK ŐKET!!!!
kicsicsillag
2008/08/01 21:31
Szia!
Nekünk is írtak fel tápszert - ugyanazt mint nektek - mert annyit eszik, hogy nem győzöm szoptatni, de szerencsére még nem sokat kell pótolni és remélem ez így is marad. Éjszaka még 2x-3x eszik így nem vagyok éppen kipihent.
Volt itt az apja és elég sokat foglalkozott vele. Nagyon jó volt látni hogy szereti, és rossz belegondolni hogy mégsem érzi úgy hogy tennie kellene valamit. Próbáltam a gyerektartást finoman megkérdezni tőle, mégis mennyit gondolt. Erre azt mondta: - hát semennyit mert neki nem kellett a gyerek. - ja, csak addig voltam jó (6 év együttélés) amíg nem kellett felelősséget vállalni. Úgyhogy ha lesz erőm szakítani végleg, megyek a bíróságra. És persze a szokásos duma: - még mindig nagyon szeret... Ez a szeretet???? Nem tudom hol él, de nem a földön... Minden találkozás arra jó nálunk is hogy felidegesítsen.
Látom nállatok sem jobb a helyzet. Semmi remény? Korábban írtad, hogy a szüleid nem tudják mi az igazság. Az már rendeződött?
Az én apám sem egyszerű, de ő tudja mi van és megkértem minden családtagomat, hogy még a nevét se próbálják meg kiejteni a szájukon, nemhogy netán kérdezzenek vele kapcsolatba valamit.
Egyszóval szép az élet... Arra majd kíváncsi leszek hogy ennyi szemétség után hogy tud a fia szemébe nézni pár év múlva. Mert én megfogom a fiamnak mondani az igazat ha felnőtt lesz. Lehet hogy nem jó ötlet, de tudnia kell.
Puszi
Nekünk is írtak fel tápszert - ugyanazt mint nektek - mert annyit eszik, hogy nem győzöm szoptatni, de szerencsére még nem sokat kell pótolni és remélem ez így is marad. Éjszaka még 2x-3x eszik így nem vagyok éppen kipihent.
Volt itt az apja és elég sokat foglalkozott vele. Nagyon jó volt látni hogy szereti, és rossz belegondolni hogy mégsem érzi úgy hogy tennie kellene valamit. Próbáltam a gyerektartást finoman megkérdezni tőle, mégis mennyit gondolt. Erre azt mondta: - hát semennyit mert neki nem kellett a gyerek. - ja, csak addig voltam jó (6 év együttélés) amíg nem kellett felelősséget vállalni. Úgyhogy ha lesz erőm szakítani végleg, megyek a bíróságra. És persze a szokásos duma: - még mindig nagyon szeret... Ez a szeretet???? Nem tudom hol él, de nem a földön... Minden találkozás arra jó nálunk is hogy felidegesítsen.
Látom nállatok sem jobb a helyzet. Semmi remény? Korábban írtad, hogy a szüleid nem tudják mi az igazság. Az már rendeződött?
Az én apám sem egyszerű, de ő tudja mi van és megkértem minden családtagomat, hogy még a nevét se próbálják meg kiejteni a szájukon, nemhogy netán kérdezzenek vele kapcsolatba valamit.
Egyszóval szép az élet... Arra majd kíváncsi leszek hogy ennyi szemétség után hogy tud a fia szemébe nézni pár év múlva. Mert én megfogom a fiamnak mondani az igazat ha felnőtt lesz. Lehet hogy nem jó ötlet, de tudnia kell.
Puszi
Erika25
2008/08/02 13:24
Szia!
Nálunk hála Istennek a gyerektartás nem téma, mivel ebben legalább korrekt. Tudja, hogy mibe kerül egy gyermek eltartása, nem veri a fogához a garast.
Ha a kicsi felnő, ő is meg fogja tudni az igazat, mert szerintem joga van hozzá.
Most megint át akart vágni, de az a baj, hogy arra még nem jött rá, hogy már ismerem, mint a tenyeremet. Csak a gond még mindig az, hogy várom és hiszek neki. Pedig csak azt szabad elhinni, ami már elmúlt. Úgy volt, hogy ma itt alszik, mert esküvőre megy, de persze mégsem fog, bár még nem ismerte be, csak célzott rá, hogy lehet sokáig fog maradni....
Na mindegy. Mi a jövő héten megyünk nyaralni, majd kb. 3 hét múlva találkozunk. Akkor pont 4 hete nem fogja látni a fiát. Nem is értem, hogy minek erőlteti, hogy lejön, mert én tuti bele bolondulnék, ha 4 hétig nem látnám a gyermekemet. Őt nagyon nem érdekli.
A párod is korrekt látom!!! Ez a szeretlek dolog....persze, hogy ne menj bíróságra gyermektartásért! Mi az, hogy nem fizet, mert ő nem akarta a gyereket???Nincs neki lelkiismeret furdalása, amikor olyan jól el van a kicsivel? Akkor minek megy? Én nem értem ezeket a pasikat.
Az apu szerintem már tudja az igazságot, de már senki nem firtatja a témát. Max. még a tesóm, hogy jó lenne, ha már eldöntenénk, hogy egy pár vagyunk-e vagy sem, mert fiatal vagyok, nekem így tuti nem jó. Hát nem is, de nem vagyok még egyenlőre képes változtatni rajta. Új kapcsolatot meg nem akarok, mert tanulásra ez és az előző kapcsolatom elég volt egy életre!!!!!!!! Már bizalmatlan vagyok mindenkivel szemben, illetve tudom, hogy már nem lennék toleráns a másikkal úgy, mint ezelőtt, viszont anélkül meg nem működik egy kapcsolat sem.
Majd megváltozik hamarosan az éjszakai evés is, aztán többet tudsz pihenni. Mi újra végig alusszuk az éjszakát, mióta este a tápszer mellé kap egy kis tejpépet is, így jól lakik és alszik reggelig, mint a bunda.
Mekkora már a kicsi? Mesélj róla!
Puszi és kitartás! Egyszer eljön a mi időnk is, és akkor nekik már késő lesz változtatni!
E.
Nálunk hála Istennek a gyerektartás nem téma, mivel ebben legalább korrekt. Tudja, hogy mibe kerül egy gyermek eltartása, nem veri a fogához a garast.
Ha a kicsi felnő, ő is meg fogja tudni az igazat, mert szerintem joga van hozzá.
Most megint át akart vágni, de az a baj, hogy arra még nem jött rá, hogy már ismerem, mint a tenyeremet. Csak a gond még mindig az, hogy várom és hiszek neki. Pedig csak azt szabad elhinni, ami már elmúlt. Úgy volt, hogy ma itt alszik, mert esküvőre megy, de persze mégsem fog, bár még nem ismerte be, csak célzott rá, hogy lehet sokáig fog maradni....
Na mindegy. Mi a jövő héten megyünk nyaralni, majd kb. 3 hét múlva találkozunk. Akkor pont 4 hete nem fogja látni a fiát. Nem is értem, hogy minek erőlteti, hogy lejön, mert én tuti bele bolondulnék, ha 4 hétig nem látnám a gyermekemet. Őt nagyon nem érdekli.
A párod is korrekt látom!!! Ez a szeretlek dolog....persze, hogy ne menj bíróságra gyermektartásért! Mi az, hogy nem fizet, mert ő nem akarta a gyereket???Nincs neki lelkiismeret furdalása, amikor olyan jól el van a kicsivel? Akkor minek megy? Én nem értem ezeket a pasikat.
Az apu szerintem már tudja az igazságot, de már senki nem firtatja a témát. Max. még a tesóm, hogy jó lenne, ha már eldöntenénk, hogy egy pár vagyunk-e vagy sem, mert fiatal vagyok, nekem így tuti nem jó. Hát nem is, de nem vagyok még egyenlőre képes változtatni rajta. Új kapcsolatot meg nem akarok, mert tanulásra ez és az előző kapcsolatom elég volt egy életre!!!!!!!! Már bizalmatlan vagyok mindenkivel szemben, illetve tudom, hogy már nem lennék toleráns a másikkal úgy, mint ezelőtt, viszont anélkül meg nem működik egy kapcsolat sem.
Majd megváltozik hamarosan az éjszakai evés is, aztán többet tudsz pihenni. Mi újra végig alusszuk az éjszakát, mióta este a tápszer mellé kap egy kis tejpépet is, így jól lakik és alszik reggelig, mint a bunda.
Mekkora már a kicsi? Mesélj róla!
Puszi és kitartás! Egyszer eljön a mi időnk is, és akkor nekik már késő lesz változtatni!
E.
kicsicsillag
2008/08/29 22:45
Szia!
Sajnos nem tudtam írni mert nem működött az internetem és ugye amíg megcsinálták eltelt pár hét.
Milyen volt a nyaralás? Kivel voltál? Új kapcsolat, ismeretség? Ez talán kihúzna minket a sz..ból.
A kicsim szépen fejlődik, és a sok idegeskedés ellenére még tejem is van szerencsére. Sajnos elég hasfájós, de a kaki után azért van némi nyugalom. Éjszaka 1x kell felkelni hozzá így tudok pihenni is. Már 6 kiló!
Apukával a helyzet változatlan, jön-megy, pénzt akkor ad ha van kedve. Nálam is letelt a 6 hét, és ugye ilyenkor már a "normális" együttlét is újra téma és én marha erre kapható is vagyok. Sajnos úgy veszem észre ez az egyik dolog ami miatt kötődik hozzám (jobban érdekli mint a gyereke). Tiszta szégyen ez az egész, sokszor magamra sem ismerek, pedig én egy határozott, talpraesett "nő" vagyok.(?)
Szeretnék új életet kezdeni nélküle és sokszor úgy gondolom hogy fel is vagyok rá készülve, aztán megjelenik és minden romokba dől.
Még mindig sokat sírok és ha ránézek a kicsire aki olyan boldogan mosolyg és kacag akkor egyszerűen nem értem, hogy hogy lehet ennyire érdektelen a saját apja, hogy tud nyugodtan aludni amikor teljesen tönkre tett lelkileg. Vagy lehet hogy ezt észre sem veszi? Á, millió kérdés amibe már beleőrülök. De mindegy, még remélem megkapom az élettől a boldog éveket amire mindig is vágytam, és egy megértő igazi társat aki a bajban sem hagy egyedül, bár 2 gyerekkel egyedül nehéz lesz...
Apukád miért nem firtatja hogy mi van a "párod" és közted? Gondolom csak sejti és biztos nem akar megbántani.
Na ez sem egyszerű nálunk se, elszámolni és hazudozni a családnak, rokonoknak hogy hol van az apuka...
Remélem jól vagytok, írj ha van időd. Úgy látom ketten maradtunk ezen a fórumon. Szerinted olvassa valaki?
Puszi
Sajnos nem tudtam írni mert nem működött az internetem és ugye amíg megcsinálták eltelt pár hét.
Milyen volt a nyaralás? Kivel voltál? Új kapcsolat, ismeretség? Ez talán kihúzna minket a sz..ból.
A kicsim szépen fejlődik, és a sok idegeskedés ellenére még tejem is van szerencsére. Sajnos elég hasfájós, de a kaki után azért van némi nyugalom. Éjszaka 1x kell felkelni hozzá így tudok pihenni is. Már 6 kiló!
Apukával a helyzet változatlan, jön-megy, pénzt akkor ad ha van kedve. Nálam is letelt a 6 hét, és ugye ilyenkor már a "normális" együttlét is újra téma és én marha erre kapható is vagyok. Sajnos úgy veszem észre ez az egyik dolog ami miatt kötődik hozzám (jobban érdekli mint a gyereke). Tiszta szégyen ez az egész, sokszor magamra sem ismerek, pedig én egy határozott, talpraesett "nő" vagyok.(?)
Szeretnék új életet kezdeni nélküle és sokszor úgy gondolom hogy fel is vagyok rá készülve, aztán megjelenik és minden romokba dől.
Még mindig sokat sírok és ha ránézek a kicsire aki olyan boldogan mosolyg és kacag akkor egyszerűen nem értem, hogy hogy lehet ennyire érdektelen a saját apja, hogy tud nyugodtan aludni amikor teljesen tönkre tett lelkileg. Vagy lehet hogy ezt észre sem veszi? Á, millió kérdés amibe már beleőrülök. De mindegy, még remélem megkapom az élettől a boldog éveket amire mindig is vágytam, és egy megértő igazi társat aki a bajban sem hagy egyedül, bár 2 gyerekkel egyedül nehéz lesz...
Apukád miért nem firtatja hogy mi van a "párod" és közted? Gondolom csak sejti és biztos nem akar megbántani.
Na ez sem egyszerű nálunk se, elszámolni és hazudozni a családnak, rokonoknak hogy hol van az apuka...
Remélem jól vagytok, írj ha van időd. Úgy látom ketten maradtunk ezen a fórumon. Szerinted olvassa valaki?
Puszi
Erika25
2008/09/12 22:05
Szióka!
Bocsi, hogy csak most írok, de elég sok minden össze jött mostanában, holnap meg suliba megyek, csak gondoltam szólok, hogy hamarosan bővebben is írok és nem felejtettelek el. Remélem jól vagytok! Legkésőbb hétfőn írok, de lehet, hogy már holnap délután.
Addig is vigyázz magatokra!
Puszi!
E.
Bocsi, hogy csak most írok, de elég sok minden össze jött mostanában, holnap meg suliba megyek, csak gondoltam szólok, hogy hamarosan bővebben is írok és nem felejtettelek el. Remélem jól vagytok! Legkésőbb hétfőn írok, de lehet, hogy már holnap délután.
Addig is vigyázz magatokra!
Puszi!
E.
Erika25
2008/09/22 08:16
Szióka!
Újra itt vagyok. Ne haragudj, de újra elkezdődött a fősuli, elég sok munkát ad már így az elején is.
Mi jól vagyunk, nálunk is jön-megy apuka és úgy gondolja, hogy ez így jól van. Pedig egyáltalán nem, részemről legalábbis nincs. Én is, mikor nem jön egy darabig, mindig elgondolkodom, hogy sokkal jobb lenne talán egyedül, mint ez az állapot, de ugyanúgy, mint te, ha megjelenik, elvesztem. Én nem tudom, talán soha nem fogok belőle kigyógyulni!
Nyaralni a családdal voltunk, sajnos a végére beteg lett a kicsi, így nem volt az igazi. De mégis kicsit változatos volt. Új kapcsolat nincs, meg igazából nem is szeretnék, vagyis igen, de úgy érzem, hogy nem lenne energiám hozzá. Újra tolerálni mások hibáit, úgy hogy a végén az enyémeket mégsem tolerálja senki. Meg hát a kicsit sem akarom kitenni pótapukás problémáknak. Van neki apukája, aki itt látogatja, elég kellemetlen lenne, ha mindenki itt lenne a nyakamon egy kupacon. Érted, hogy mit zagyváltam itt össze? Meg hát nem is megyek sehová, hozzám meg senki nem kopogtat be, hogy "helló, akarsz velem járni?"
A kicsi nagyon ügyeskedik, négy lábon hintázik, próbál már felülni meg mászni. Már elkerülte a 8 kg-ot. Bár el kellene már vinnem a védőnőhöz leméretni, de nem nagyon van kedvünk ilyen időben csámborogni. Bár minden nap levegőzünk, de elindulni valahová, az más téma.
Írj majd, ha van időd!
Vigyázz magatokra!
Sok puszi!
E.
Újra itt vagyok. Ne haragudj, de újra elkezdődött a fősuli, elég sok munkát ad már így az elején is.
Mi jól vagyunk, nálunk is jön-megy apuka és úgy gondolja, hogy ez így jól van. Pedig egyáltalán nem, részemről legalábbis nincs. Én is, mikor nem jön egy darabig, mindig elgondolkodom, hogy sokkal jobb lenne talán egyedül, mint ez az állapot, de ugyanúgy, mint te, ha megjelenik, elvesztem. Én nem tudom, talán soha nem fogok belőle kigyógyulni!
Nyaralni a családdal voltunk, sajnos a végére beteg lett a kicsi, így nem volt az igazi. De mégis kicsit változatos volt. Új kapcsolat nincs, meg igazából nem is szeretnék, vagyis igen, de úgy érzem, hogy nem lenne energiám hozzá. Újra tolerálni mások hibáit, úgy hogy a végén az enyémeket mégsem tolerálja senki. Meg hát a kicsit sem akarom kitenni pótapukás problémáknak. Van neki apukája, aki itt látogatja, elég kellemetlen lenne, ha mindenki itt lenne a nyakamon egy kupacon. Érted, hogy mit zagyváltam itt össze? Meg hát nem is megyek sehová, hozzám meg senki nem kopogtat be, hogy "helló, akarsz velem járni?"
A kicsi nagyon ügyeskedik, négy lábon hintázik, próbál már felülni meg mászni. Már elkerülte a 8 kg-ot. Bár el kellene már vinnem a védőnőhöz leméretni, de nem nagyon van kedvünk ilyen időben csámborogni. Bár minden nap levegőzünk, de elindulni valahová, az más téma.
Írj majd, ha van időd!
Vigyázz magatokra!
Sok puszi!
E.
kicsicsillag
2008/11/07 16:14
Szia!
Bocsi hogy "eltűntem", de tényleg nagyon fáradtan rogyok össze nap mint nap. A pici már 4 hónapos, két foga kint van, és napközbe szinte semmit nem alszik. Szerencsére éjszaka pótolja. Képzeld még mindig tudom szoptatni! Ezt csak azért írom mert az a sok ideg amit megeszek "apuka" miatt, csoda hogy még mindig van. Most kezdem neki adni a gyümölcsöt.
Azon gondolkoztam, hogy állandóan olvasom, hogy az idegeskedéstől elvetélnek, korán szülnek, nincs tej, kicsi a gyerek stb... Na erre mi rácáfoltunk rendesen!!! Úgy látszik jó kemény fából faragtak minket!
"Édesapáról" annyit, hogy még mindig jön, állandóan elhatározom, hogy otthagyom de ha meglátom nem sikerül kiadni az útját.
Te mikor akarsz menni dolgozni? Neked már lassan lejár a TGYS. Támogat annyira apuka, hogy otthon tudj maradni vagy irány a bölcsi? Nálunk most ez lesz napirenden, mert nem ért ugyan egyet (pont Ő) azzal hogy beadjam a bölcsibe, de természetesen annyi pénzt sem akar adni hogy még maradjak vele otthon és enni is legyen mit. Na szóval semmi nem változott, jön-megy de egyre jobban szereti a gyereket! Szégyelli mostmár amiket annak idején mondott de sose fogja bevallani! Én meg azért nem felejtek! Szemét volt!
Veletek mi történt?
Ketten maradtunk "egyedül" úgy látom mert senki nem ír...
Puszi
Bocsi hogy "eltűntem", de tényleg nagyon fáradtan rogyok össze nap mint nap. A pici már 4 hónapos, két foga kint van, és napközbe szinte semmit nem alszik. Szerencsére éjszaka pótolja. Képzeld még mindig tudom szoptatni! Ezt csak azért írom mert az a sok ideg amit megeszek "apuka" miatt, csoda hogy még mindig van. Most kezdem neki adni a gyümölcsöt.
Azon gondolkoztam, hogy állandóan olvasom, hogy az idegeskedéstől elvetélnek, korán szülnek, nincs tej, kicsi a gyerek stb... Na erre mi rácáfoltunk rendesen!!! Úgy látszik jó kemény fából faragtak minket!
"Édesapáról" annyit, hogy még mindig jön, állandóan elhatározom, hogy otthagyom de ha meglátom nem sikerül kiadni az útját.
Te mikor akarsz menni dolgozni? Neked már lassan lejár a TGYS. Támogat annyira apuka, hogy otthon tudj maradni vagy irány a bölcsi? Nálunk most ez lesz napirenden, mert nem ért ugyan egyet (pont Ő) azzal hogy beadjam a bölcsibe, de természetesen annyi pénzt sem akar adni hogy még maradjak vele otthon és enni is legyen mit. Na szóval semmi nem változott, jön-megy de egyre jobban szereti a gyereket! Szégyelli mostmár amiket annak idején mondott de sose fogja bevallani! Én meg azért nem felejtek! Szemét volt!
Veletek mi történt?
Ketten maradtunk "egyedül" úgy látom mert senki nem ír...
Puszi
Erika25
2008/11/13 13:25
Szia!
De örülök, hogy írtál!!!!
Nálunk is minden változatlan, vagyis talán rosszabb. Most már vasárnap lesz 3 hete, hogy nem volt, de ezen felül már 2-szer megcsinálta azt, hogy 3-4 napig egyáltalán nem is írt. Tegnap délutánra is ígérkezett, de még egy sms-t sem írt, hogy te hülye ne várj, mert nem megyek. Amikor meg jön, akkor meg meg van sértődve, hogy a kicsi megijed tőle, és nem barátkozik meg egykönnyen.
Nekünk is kettő fogunk van kinn, és már egy hónapja feláll.
Gratulálok a szoptatáshoz, nagyon szerettem volna én is szoptatni sokáig, de sajnos nem sikerült. A kicsinek, ha olyan napja van, akkor nappal jól alszik, de éjjel felébred párszor.
Én már a menesztésen, mármint apukáén nagyon gondolkodom, mert velem nem szórakozik.
Majd még írok, mert van mit, de a Kristóf felkéredzkedett az ölembe, és előszeretettel nyomkodja a billentyűket.
Puszi!
De örülök, hogy írtál!!!!
Nálunk is minden változatlan, vagyis talán rosszabb. Most már vasárnap lesz 3 hete, hogy nem volt, de ezen felül már 2-szer megcsinálta azt, hogy 3-4 napig egyáltalán nem is írt. Tegnap délutánra is ígérkezett, de még egy sms-t sem írt, hogy te hülye ne várj, mert nem megyek. Amikor meg jön, akkor meg meg van sértődve, hogy a kicsi megijed tőle, és nem barátkozik meg egykönnyen.
Nekünk is kettő fogunk van kinn, és már egy hónapja feláll.
Gratulálok a szoptatáshoz, nagyon szerettem volna én is szoptatni sokáig, de sajnos nem sikerült. A kicsinek, ha olyan napja van, akkor nappal jól alszik, de éjjel felébred párszor.
Én már a menesztésen, mármint apukáén nagyon gondolkodom, mert velem nem szórakozik.
Majd még írok, mert van mit, de a Kristóf felkéredzkedett az ölembe, és előszeretettel nyomkodja a billentyűket.
Puszi!
kicsicsillag
2008/11/16 21:00
Szia!
Majd a gyesről is írj valamit. Te meddig maradsz otthon?
Egyformák ezek, az én kicsim is megijed ha sokáig nem jön az apja, de a múltkor apuci is megijedt, hogy nem ismeri meg a saját fia. Na ekkor elgondolkozott...(?) Igyekszik jönni hetente. Képzeld el, hogy amikor szóba kerül hogy neki nem kellett a gyerek, azt meri hazudni hogy Ő ILYET SOSEM MONDOTT. Na? Normális?
Irj, várom!
Puszi
Majd a gyesről is írj valamit. Te meddig maradsz otthon?
Egyformák ezek, az én kicsim is megijed ha sokáig nem jön az apja, de a múltkor apuci is megijedt, hogy nem ismeri meg a saját fia. Na ekkor elgondolkozott...(?) Igyekszik jönni hetente. Képzeld el, hogy amikor szóba kerül hogy neki nem kellett a gyerek, azt meri hazudni hogy Ő ILYET SOSEM MONDOTT. Na? Normális?
Irj, várom!
Puszi
Erika25
2008/11/21 11:32
Szióka!
Én úgy terveztem, hogy mikor betölti az 1 évet, akkor kellene vissza mennem dolgozni, de addig még a felügyeletét el kell intéznem. Nálunk sajnos nincsen bölcsöde, így máshogyan kell megoldanom. Persze, ha még lesz egyáltalán hova vissza mennem dolgozni. Tudod, a válság....
Amúgy apuka nem volt már egy hónapja, egy hete kijelentette, hogy nem akar gy.tartást fizetni, lemond a láthatásról is, aztán befejeztük a közös dolgainkat. De persze, azért már a héten érdeklődött, hogy hogy vagyunk? Meg azon is kiakadt, mikor mondtam neki, hogy ne szórakozzon sem a gyerekemmel, sem velem. Mi az, hogy a gyerekemmel? Hiszen a kicsi az ő gyereke is, és ez nem játék. Na szerinted mennyire akadtam ki rajta? Nekem mondja, hogy nem játék????!!!! Kettőnk közül szerintem nem én játszom. Meg annyira ragaszkodik a gyermekéhez, de azt nem kérdezte meg, hogy tudok-e miből pelenkát venni neki?! Mindegy is, nem érdekel már az egész, csak jó lenne már, ha végleg békén hagyna bennünket! Ja, de még megírta, hogy ugyan ő nem akar gy.tartást fizetni, de EL TUDJA TARTANI, HA ÉN NEM TUDOM, ÉS Ő EZT BIZONYÍTANI IS TUDJA!
Na ehhez mit szólsz????
Kíváncsi lennék, ha ezzel otthon előhozakodna, mit szólna a neje és a gyermekei? Bár biztos beleegyeznének, ugyanis a múltkor képzeld azt mondta, hogy egy kicsit elviszi magához. Szerintem teljesen nem normális sokszor! Mondtam, hogy szó sem lehet róla! Minek vinné oda?
Néha teljesen kikészít!
Abban azért bízom, hogy nálatok legalább tényleg segít és szereti a kicsit!
Mennyi idős is már a bébi?
Vigyázz magatokra és fel a fejjel!!!!
Puszi nektek!
Én úgy terveztem, hogy mikor betölti az 1 évet, akkor kellene vissza mennem dolgozni, de addig még a felügyeletét el kell intéznem. Nálunk sajnos nincsen bölcsöde, így máshogyan kell megoldanom. Persze, ha még lesz egyáltalán hova vissza mennem dolgozni. Tudod, a válság....
Amúgy apuka nem volt már egy hónapja, egy hete kijelentette, hogy nem akar gy.tartást fizetni, lemond a láthatásról is, aztán befejeztük a közös dolgainkat. De persze, azért már a héten érdeklődött, hogy hogy vagyunk? Meg azon is kiakadt, mikor mondtam neki, hogy ne szórakozzon sem a gyerekemmel, sem velem. Mi az, hogy a gyerekemmel? Hiszen a kicsi az ő gyereke is, és ez nem játék. Na szerinted mennyire akadtam ki rajta? Nekem mondja, hogy nem játék????!!!! Kettőnk közül szerintem nem én játszom. Meg annyira ragaszkodik a gyermekéhez, de azt nem kérdezte meg, hogy tudok-e miből pelenkát venni neki?! Mindegy is, nem érdekel már az egész, csak jó lenne már, ha végleg békén hagyna bennünket! Ja, de még megírta, hogy ugyan ő nem akar gy.tartást fizetni, de EL TUDJA TARTANI, HA ÉN NEM TUDOM, ÉS Ő EZT BIZONYÍTANI IS TUDJA!
Na ehhez mit szólsz????
Kíváncsi lennék, ha ezzel otthon előhozakodna, mit szólna a neje és a gyermekei? Bár biztos beleegyeznének, ugyanis a múltkor képzeld azt mondta, hogy egy kicsit elviszi magához. Szerintem teljesen nem normális sokszor! Mondtam, hogy szó sem lehet róla! Minek vinné oda?
Néha teljesen kikészít!
Abban azért bízom, hogy nálatok legalább tényleg segít és szereti a kicsit!
Mennyi idős is már a bébi?
Vigyázz magatokra és fel a fejjel!!!!
Puszi nektek!
kicsicsillag
2008/12/15 13:16
Szia!
Na, mi a helyzet nállatok? Látogatja rendesen a kicsit? Az enyém úgy látszik szépen lassan visszatér a régi kerékvágásba, most úgy néz ki megint minden "rendben" van, együtt vagyunk, de azért szép lassan puhítani kell hogy elfelejtsük a régi időket. /AMIT PERSZE SOHA NEM BOCSÁTOK MEG, ÉS ALKALOMADTÁN VISSZA IS FOGOM NEKI ADNI!!!/ Azért még van 1-2 tisztázatlan ügyünk - pénz, jövő - de remélem ezt is sikerül "okosan" éreztetni vele.
Emlékszem amikor otthagyott és azt kívántam az égtől, hogy mégegyszer adja vissza nekem bárhogy. Visszaadta és mivel szeretem (én hülye ezekután is!!!)többé nem akarom elveszíteni, inkább türelmes vagyok mert azzal többre megyek, bár ez nem az erősségem.
Azért közel sem az igazi harmonikus kapcsolat, de azért megint sinen vagyunk és látom hogy szereti a kicsit is és engem is.
A fiam már 5 és fél hónapos, igazi vasgyúró. Jól eltelt az idő!
A karácsonyt még nem tudom hogy lesz, de a szilvesztert együtt töltjük. Megyünk 3 napra a hegyekbe. Jó lesz.
Nállatok hogy telnek az ünnepek?
Azért ahogy olvasom a leveled azt látom hogy a te barátodnak is mintha elment volna a józan esze.
Írj ha tudsz! Puszi
Na, mi a helyzet nállatok? Látogatja rendesen a kicsit? Az enyém úgy látszik szépen lassan visszatér a régi kerékvágásba, most úgy néz ki megint minden "rendben" van, együtt vagyunk, de azért szép lassan puhítani kell hogy elfelejtsük a régi időket. /AMIT PERSZE SOHA NEM BOCSÁTOK MEG, ÉS ALKALOMADTÁN VISSZA IS FOGOM NEKI ADNI!!!/ Azért még van 1-2 tisztázatlan ügyünk - pénz, jövő - de remélem ezt is sikerül "okosan" éreztetni vele.
Emlékszem amikor otthagyott és azt kívántam az égtől, hogy mégegyszer adja vissza nekem bárhogy. Visszaadta és mivel szeretem (én hülye ezekután is!!!)többé nem akarom elveszíteni, inkább türelmes vagyok mert azzal többre megyek, bár ez nem az erősségem.
Azért közel sem az igazi harmonikus kapcsolat, de azért megint sinen vagyunk és látom hogy szereti a kicsit is és engem is.
A fiam már 5 és fél hónapos, igazi vasgyúró. Jól eltelt az idő!
A karácsonyt még nem tudom hogy lesz, de a szilvesztert együtt töltjük. Megyünk 3 napra a hegyekbe. Jó lesz.
Nállatok hogy telnek az ünnepek?
Azért ahogy olvasom a leveled azt látom hogy a te barátodnak is mintha elment volna a józan esze.
Írj ha tudsz! Puszi
lu
2009/04/01 19:28
Szia.
Gratulálok!! Minden elismerésem. Egyrészt megnyugtató hogy van aki még ilyen helyzetben van egyrészt pedig elborzazt.
Nem segítséget csak megszeretném osztani és picit kibeszélni hasonló helyzetben lévő anyáknak az én helyzetemet.
Miután abszolut egyedül érzem magam...
Jelenleg 5hónapos kismama vagyok. A párom?
Az nincs sajnos. Tud rólla de mitán mi nem rendelkezünk még fél éves együtt léttel sem a hátunk mögött,ezért nem sok esély van hogy mi valaha is együtt leszünk.
És mióta megtudta még egy üzenetet sem küldött hogy hogy vagyunk?
Mit mondott az orvos..csak egy kérdés nem több. Legalább látnám hogy érdeklődik ha már nem is felöllem akkor a fia felöl.
Elég patt helyzetben vagyok miután hazaköltöztem nemrégiben a családomhoz és folyamatosan azt nézem milyen munkát tudnék találni-egyenlöre csak elutasítással találkoztam.
Egyre kilátástalanabbnak látom a helyzetet.
A családom engem hibáztat amiért így alakult a barátaimnak egy teljesen új helyzet állt elő miután bejelentettem hogy várandós vagyok. Anyagilag is abszolut rosszul állok.
Váóó.
De folyamatosan keresek és próbálkozok.
Csak jó lenne megosztani a párommal vagy ha még nem is vagyunk együtt felhívni hogy megmozdult és hogy miket érzek.
Hála nagyon sok nőnek vannak rosszul létei a 9 hónap alatt és mosolyogva és tökéletes közérzettel egy kisebb meghülést leszámítva élem a minden napjaimat azon kívül hogy a pocakom nől és nagyobb az étvágyam még egy émelygésem sem volt:)
Nem is hiszem el hogy ennek így kell történnie sosem gondoltam volna hogy mikor babát várok azt egyedül fogom megtenni és mikor megszületik egyedül nevelem.
De mindennek ellenére boldog vagyok csak vannak rosszabb nehezebb napok és mikor nincs kivel ezeket a dolgokat megbeszélni kissé szomorú vagyok.
Gratulálok!! Minden elismerésem. Egyrészt megnyugtató hogy van aki még ilyen helyzetben van egyrészt pedig elborzazt.
Nem segítséget csak megszeretném osztani és picit kibeszélni hasonló helyzetben lévő anyáknak az én helyzetemet.
Miután abszolut egyedül érzem magam...
Jelenleg 5hónapos kismama vagyok. A párom?
Az nincs sajnos. Tud rólla de mitán mi nem rendelkezünk még fél éves együtt léttel sem a hátunk mögött,ezért nem sok esély van hogy mi valaha is együtt leszünk.
És mióta megtudta még egy üzenetet sem küldött hogy hogy vagyunk?
Mit mondott az orvos..csak egy kérdés nem több. Legalább látnám hogy érdeklődik ha már nem is felöllem akkor a fia felöl.
Elég patt helyzetben vagyok miután hazaköltöztem nemrégiben a családomhoz és folyamatosan azt nézem milyen munkát tudnék találni-egyenlöre csak elutasítással találkoztam.
Egyre kilátástalanabbnak látom a helyzetet.
A családom engem hibáztat amiért így alakult a barátaimnak egy teljesen új helyzet állt elő miután bejelentettem hogy várandós vagyok. Anyagilag is abszolut rosszul állok.
Váóó.
De folyamatosan keresek és próbálkozok.
Csak jó lenne megosztani a párommal vagy ha még nem is vagyunk együtt felhívni hogy megmozdult és hogy miket érzek.
Hála nagyon sok nőnek vannak rosszul létei a 9 hónap alatt és mosolyogva és tökéletes közérzettel egy kisebb meghülést leszámítva élem a minden napjaimat azon kívül hogy a pocakom nől és nagyobb az étvágyam még egy émelygésem sem volt:)
Nem is hiszem el hogy ennek így kell történnie sosem gondoltam volna hogy mikor babát várok azt egyedül fogom megtenni és mikor megszületik egyedül nevelem.
De mindennek ellenére boldog vagyok csak vannak rosszabb nehezebb napok és mikor nincs kivel ezeket a dolgokat megbeszélni kissé szomorú vagyok.
kicsicsillag
2009/04/03 21:56
Szia!
Éppen kezdtem örülni, hogy egyre kevesebben vannak ezen az oldalon...
Nem szeretnélek biztatni sem és lehangolni sem, de nem lesz könnyű éppen azért amiket írtál, hogy nincs akinek elmondd, akivel megbeszéld és főként aki veled örül. Azt kell SAJNOS tudomásul venni, hogy a férfiak egy teljesen más "fajból" valók és igen, sajnos hidegen hagyja őket az anyai érzés, gyakran az apai is és egyáltalán nem képesek felellősséget vállalni. Ebben a témában nem is tudják felfogni miről van szó és mi történik velünk.
Mi hiába vagyunk ismét "együtt", nem gyógyul be soha az a seb amit ejtett bennem, egyedül hagyott amikor a legnagyobb szükségem volt rá, tőlem sem kérdezte mi volt az orvosnál, hogy érzem magam. Semmi. Nem is bocsátom meg soha, és annyira megviselt, hogy szinte teljesen más ember lettem mint amilyen voltam, és persze rányomta a bélyeget ő is erre a kapcsolatra azzal amilyen volt velem.
A pici majd nagyon sok örömet fog okozni az biztos, de ugyanazokat fogod érezni amit most, hogy miért nem érdekli hogy megfordult, hogy mosolygott, hogy felállt és az a rengeteg apró öröm aminek ő sosem lesz a részese. Szóval szar egyedül.
Őszintén nagyon sajnállak, de ha úgy döntöttél megtartod a picit akkor biztosan jó okod volt rá. De tulajdonképpen miért döntöttél így? Fél év nem sok ugyan, de attól még lehetne a kapcsolatot folytatni ha szerettétek egymást.
Ha anyagilag sem akar támogatni az szar ügy lesz, én tuti bíróságra mennék! Nevére se veszi?
Végül is lesz egy szép kisfiad, ne szomorkodj nem vagy egyedül. Könnyű persze mondani, de erősnek kell lenni mert nem lesz egyszerű sem lelkileg, sem anyagilag. De mi nők mindent kibírunk! Muszály!
Éppen kezdtem örülni, hogy egyre kevesebben vannak ezen az oldalon...
Nem szeretnélek biztatni sem és lehangolni sem, de nem lesz könnyű éppen azért amiket írtál, hogy nincs akinek elmondd, akivel megbeszéld és főként aki veled örül. Azt kell SAJNOS tudomásul venni, hogy a férfiak egy teljesen más "fajból" valók és igen, sajnos hidegen hagyja őket az anyai érzés, gyakran az apai is és egyáltalán nem képesek felellősséget vállalni. Ebben a témában nem is tudják felfogni miről van szó és mi történik velünk.
Mi hiába vagyunk ismét "együtt", nem gyógyul be soha az a seb amit ejtett bennem, egyedül hagyott amikor a legnagyobb szükségem volt rá, tőlem sem kérdezte mi volt az orvosnál, hogy érzem magam. Semmi. Nem is bocsátom meg soha, és annyira megviselt, hogy szinte teljesen más ember lettem mint amilyen voltam, és persze rányomta a bélyeget ő is erre a kapcsolatra azzal amilyen volt velem.
A pici majd nagyon sok örömet fog okozni az biztos, de ugyanazokat fogod érezni amit most, hogy miért nem érdekli hogy megfordult, hogy mosolygott, hogy felállt és az a rengeteg apró öröm aminek ő sosem lesz a részese. Szóval szar egyedül.
Őszintén nagyon sajnállak, de ha úgy döntöttél megtartod a picit akkor biztosan jó okod volt rá. De tulajdonképpen miért döntöttél így? Fél év nem sok ugyan, de attól még lehetne a kapcsolatot folytatni ha szerettétek egymást.
Ha anyagilag sem akar támogatni az szar ügy lesz, én tuti bíróságra mennék! Nevére se veszi?
Végül is lesz egy szép kisfiad, ne szomorkodj nem vagy egyedül. Könnyű persze mondani, de erősnek kell lenni mert nem lesz egyszerű sem lelkileg, sem anyagilag. De mi nők mindent kibírunk! Muszály!
pinkecske20
2009/06/26 11:56
Szia!Irigyelem a kitartásod,és most ugyan ebben a cipőben járok!Csak én totál egyedül vagyok és nem tudom vállalni akár mennyire is örülnék neki és szeretném!És most félek a továbbiaktól mert még sosem volt abortuszban részem!És lelki beteg vagyok mert mindig meg vetettem az olyan nőket akik ezt a megoldást választották!De most már tudom hogy ilyen helyzetben nincs más megoldás!További sok szerencsét és sok boldogságot kívánok!
kicsicsillag
2009/07/09 20:56
Sziasztok!
Először is pinkecskének: ne csüggedj, nekem is volt, és utólag azt mondom jól tettem mert akkor olyan volt a helyzetem. És nem bántam meg, bár lelkileg sokáig nyomasztott, és sokszor most is eszembe jut főleg azért mert nekem már azóta van kettő és így már másképp értékelem. És egyedül nagyon nehéz, akármennyi örömet is szerez a pici, a másik oldalon ott a bánat. Sok szerencsét neked is és reméljük megtalálod a boldogságod!
Nekem most volt 1 éves a pici. "Édesapa" jön, segít is anyagilag, hol együtt vagyunk, hol meg nem... Sokszor úgy érzem rendeződtek a dolgok (már ahhoz képest ami volt) máskor meg nem tudok rajta eligazodni. Úgy érzem meg fogom kérni, hogy ne jöjjön többet de meg kell várnom, hogy visszamenjek dolgozni mert addig nem tudok megélni a gyedből. Mindezek ellenére most is szeretem de belefáradtam ebbe a se veled, se nélküled ráncigálásba és mint ahogy írtam is kb 1,5 évvel ezelőtt, ha lesz erőm akor elküldöm mert annyi sérelmet okozott, hogy soha nem fogom kiheverni.
Most megint épp padlón vagyok és ilyenkor nehezen viselem a gyerekek nyűglődését is, és ez se nekik, se nekem nem használ, ő meg éli nyugodt és gondtalan világát.
Sokszor azt hiszem álmodom, hogy velem ennyi rossz történt az utóbbi az utóbbi 2 évbe, pedig előtte boldog és kiegyensúlyozott voltam. Ahhoz hogy újra a régi legyek, szakítanom kell vele!!!
Már rég visszanyertem a szülés előtti formámat, most elkezdtem ismerkedni egy társkeresőn is, hátha... teljes gőzzel keresek egy igazi (ha van) társat.
A pici nagyon édes, igazi rosszcsont, már önállóan lépeget, rettenetesen akaratos kis vasgyúró. És ráadásul tiszta apja!
Imádom és bármi is volt, soha egy pillanatra sem bántam meg, hogy így döntötttem!
És veled? Veletek?
Pusz
Először is pinkecskének: ne csüggedj, nekem is volt, és utólag azt mondom jól tettem mert akkor olyan volt a helyzetem. És nem bántam meg, bár lelkileg sokáig nyomasztott, és sokszor most is eszembe jut főleg azért mert nekem már azóta van kettő és így már másképp értékelem. És egyedül nagyon nehéz, akármennyi örömet is szerez a pici, a másik oldalon ott a bánat. Sok szerencsét neked is és reméljük megtalálod a boldogságod!
Nekem most volt 1 éves a pici. "Édesapa" jön, segít is anyagilag, hol együtt vagyunk, hol meg nem... Sokszor úgy érzem rendeződtek a dolgok (már ahhoz képest ami volt) máskor meg nem tudok rajta eligazodni. Úgy érzem meg fogom kérni, hogy ne jöjjön többet de meg kell várnom, hogy visszamenjek dolgozni mert addig nem tudok megélni a gyedből. Mindezek ellenére most is szeretem de belefáradtam ebbe a se veled, se nélküled ráncigálásba és mint ahogy írtam is kb 1,5 évvel ezelőtt, ha lesz erőm akor elküldöm mert annyi sérelmet okozott, hogy soha nem fogom kiheverni.
Most megint épp padlón vagyok és ilyenkor nehezen viselem a gyerekek nyűglődését is, és ez se nekik, se nekem nem használ, ő meg éli nyugodt és gondtalan világát.
Sokszor azt hiszem álmodom, hogy velem ennyi rossz történt az utóbbi az utóbbi 2 évbe, pedig előtte boldog és kiegyensúlyozott voltam. Ahhoz hogy újra a régi legyek, szakítanom kell vele!!!
Már rég visszanyertem a szülés előtti formámat, most elkezdtem ismerkedni egy társkeresőn is, hátha... teljes gőzzel keresek egy igazi (ha van) társat.
A pici nagyon édes, igazi rosszcsont, már önállóan lépeget, rettenetesen akaratos kis vasgyúró. És ráadásul tiszta apja!
Imádom és bármi is volt, soha egy pillanatra sem bántam meg, hogy így döntötttem!
És veled? Veletek?
Pusz
macsesz
2009/08/19 02:51
Sziasztok.Egyben gyönyörködöm a kitartásotokban és ez nekem is add eröt
towábra.Csak buzditani tudlak mindanyiatokat hogy ne adjátok fel.Nekem is
nagyon nehéz túl wagyok már kétházzaságon két gyerekel akike az apjuk nem is
nagyon törödik ahogy létükel se wan-e mit megenni,felöltözni,betegek-e wagy
nem,hogy halad az iskola és miböl?Jobb ha nem is sorolom....Van egy 15-éwes
fiam aki nagyon jo tanuló büszkeségem nem mint az elsö férjemé aki elhagyott
bennünket még a fiam csak 5-éwes wolt,azota nem is nézzet rá, wele nagyban
pörösködöm mert nem segit neki...Megnyertem minde pört de akkor se képes fizetni gyerekeltartást.Addig még nem adtam rá a fejem hogy probálkozak egy uj életársal még walahogy megwoltam a fiammal mert dolgozhatam és ott woltak a szüleim akkik segitetek wigyázni még én dolgoztam.De megprobálkoztam egy uj életel jol ment még belle nem egyeztem a második gyerek wálalásában,megérkezet a lányom,bejött a wálsági idö a munkahejen mert nem wolt már akkor kire hagynom wigyázni meg a szüleim se birtak segiteni megwolt a saját gondjuk, bajuk,mert sokan munka nélkül maradtak itt Vajdaságban ahol én lakom.Meg hát az idegeik nem birták a gyerek wiszájt.Ott muszáj wolt hagynom a munkát hogy otthon legyek a gyerekekel,de ez a férjem is jobban wolt oda a saját szabadságához mint a családhoz,igy hát most lesz már másfél éwe ahogy magamra maradtam a gyerekekel munka nélkül egz kis segélj pénzel a szociálnibol.Nehéz de meg
wan a lelki békénk mert elég wolt az ittas weszekedésekböl és törésekböl a második házaságambol.A második férjem se bir soha se segiteni a lányunkon mert mindég adóságban wan és sose nincs pénze.Mindég azt mondja mihást lesz ö röktön add de az a mihást sose jönn el....Walamikor nagyon magányosnak érzem magam,meg fáradtan fizikailag és pszihikailag de a gyerekeim ezt megérdemlik!!!!Most készülödünk a kislányomal az elsö ellemiosztályba meg wan az öröm nála.Egzedül wagyunk nagyon nagy
támaszom nincs sehonan se sajnos, mert mindenkinek nehézz ma de miwel itt rátaláltam sok családiproblémába szenwedö szülökre legyen az egyedül élló anyuka wagy apuka,wagy akármijen más problémában szenwedökre nem érzem anyira magánzosnak magam mert itt ha nem is tudunk akárhogy segiteni ha bár szeretnénk is de lebirjuk irni és ha más nem elolwasni wagy walamijen tanácsot adni ami meglehet segithet könyithet walakin walahogy!!!!!! Bárkinek wan ijen problémája wagy walami más sziwesen beszélgethetünk rola wárok mindenkit...
towábra.Csak buzditani tudlak mindanyiatokat hogy ne adjátok fel.Nekem is
nagyon nehéz túl wagyok már kétházzaságon két gyerekel akike az apjuk nem is
nagyon törödik ahogy létükel se wan-e mit megenni,felöltözni,betegek-e wagy
nem,hogy halad az iskola és miböl?Jobb ha nem is sorolom....Van egy 15-éwes
fiam aki nagyon jo tanuló büszkeségem nem mint az elsö férjemé aki elhagyott
bennünket még a fiam csak 5-éwes wolt,azota nem is nézzet rá, wele nagyban
pörösködöm mert nem segit neki...Megnyertem minde pört de akkor se képes fizetni gyerekeltartást.Addig még nem adtam rá a fejem hogy probálkozak egy uj életársal még walahogy megwoltam a fiammal mert dolgozhatam és ott woltak a szüleim akkik segitetek wigyázni még én dolgoztam.De megprobálkoztam egy uj életel jol ment még belle nem egyeztem a második gyerek wálalásában,megérkezet a lányom,bejött a wálsági idö a munkahejen mert nem wolt már akkor kire hagynom wigyázni meg a szüleim se birtak segiteni megwolt a saját gondjuk, bajuk,mert sokan munka nélkül maradtak itt Vajdaságban ahol én lakom.Meg hát az idegeik nem birták a gyerek wiszájt.Ott muszáj wolt hagynom a munkát hogy otthon legyek a gyerekekel,de ez a férjem is jobban wolt oda a saját szabadságához mint a családhoz,igy hát most lesz már másfél éwe ahogy magamra maradtam a gyerekekel munka nélkül egz kis segélj pénzel a szociálnibol.Nehéz de meg
wan a lelki békénk mert elég wolt az ittas weszekedésekböl és törésekböl a második házaságambol.A második férjem se bir soha se segiteni a lányunkon mert mindég adóságban wan és sose nincs pénze.Mindég azt mondja mihást lesz ö röktön add de az a mihást sose jönn el....Walamikor nagyon magányosnak érzem magam,meg fáradtan fizikailag és pszihikailag de a gyerekeim ezt megérdemlik!!!!Most készülödünk a kislányomal az elsö ellemiosztályba meg wan az öröm nála
.Egzedül wagyunk nagyon nagy támaszom nincs sehonan se sajnos, mert mindenkinek nehézz ma de miwel itt rátaláltam sok családiproblémába szenwedö szülökre legyen az egyedül élló anyuka wagy apuka,wagy akármijen más problémában szenwedökre nem érzem anyira magánzosnak magam mert itt ha nem is tudunk akárhogy segiteni ha bár szeretnénk is de lebirjuk irni és ha más nem elolwasni wagy walamijen tanácsot adni ami meglehet segithet könyithet walakin walahogy
!!!!!! Bárkinek wan ijen problémája wagy walami más sziwesen beszélgethetünk rola wárok mindenkit...
kicsicsillag
2009/08/28 12:22
Sziasztok!
Nálunk is szinte havonta változik a helyzet. Legutóbb azt írtam együtt vagyunk, segít anyagilag, de most az ellenkezőjét állíthatom. Belefáradtam ebbe a csiki-csuki játékba, szenvedek attól hogy hülyének néznek, és rettenetes a magány is. Senki mellett nem bújhatok, üres az ágy este-reggel, nagyon nehéz így.
Remélem a munkahelyemre visszavesznek az ősszel, mert anyagilag sem bírom már tovább és szükségem van az emberek közellétére is. A kicsi most bölcsibe megy és bízom benne hogy anyagilag is rendbe jövünk, mert ettől csak ideges vagyok, kiabálok, és utálom, hogy semmit nem tudok időbe befizetni.
Én nem tudom más hogy csinálja, kinek mennyire nehéz, és legfőképpen hogy bírja. Nekem nagyon, de szegény kicsik nem tehetnek semmirő.
Én már el sem tudom képzelni hogy van "férfi" aki a "társam" lehetne... kibe bízzak én ezek után, amikor mindenki csak hazudozik?
Mindenkit sajnálok aki így él, sokszor még azt sem tudom mondani magamnak hogy kitartás, majd lesz jobb!
Azért remélem túl leszek ezen és kívánom mindenkinek hogy igenis legyen erős, máramennyire egy ilyen helyzetben lehet.
Nálunk is szinte havonta változik a helyzet. Legutóbb azt írtam együtt vagyunk, segít anyagilag, de most az ellenkezőjét állíthatom. Belefáradtam ebbe a csiki-csuki játékba, szenvedek attól hogy hülyének néznek, és rettenetes a magány is. Senki mellett nem bújhatok, üres az ágy este-reggel, nagyon nehéz így.
Remélem a munkahelyemre visszavesznek az ősszel, mert anyagilag sem bírom már tovább és szükségem van az emberek közellétére is. A kicsi most bölcsibe megy és bízom benne hogy anyagilag is rendbe jövünk, mert ettől csak ideges vagyok, kiabálok, és utálom, hogy semmit nem tudok időbe befizetni.
Én nem tudom más hogy csinálja, kinek mennyire nehéz, és legfőképpen hogy bírja. Nekem nagyon, de szegény kicsik nem tehetnek semmirő.
Én már el sem tudom képzelni hogy van "férfi" aki a "társam" lehetne... kibe bízzak én ezek után, amikor mindenki csak hazudozik?
Mindenkit sajnálok aki így él, sokszor még azt sem tudom mondani magamnak hogy kitartás, majd lesz jobb!
Azért remélem túl leszek ezen és kívánom mindenkinek hogy igenis legyen erős, máramennyire egy ilyen helyzetben lehet.
anaszti77
2009/11/27 09:00
Sziasztok!
Hát..., én sem gondoltam, hogy valaha fel fogok ide iratkozni...
Az én kisfiam lassan 5 hónapos lesz és születése után egy (azaz egy) hétig élt velünk az apja. Hat éve ismerjük egymást. Fizetni, természetesen nem nagyon akar. A minimál minimálját adja néha, mivel vállalkozó és íyg ugye utolérhetetlen, mennyit keres. A lalkiismerete szerint pedig..., ráhagy a szüleimre. Nyilván ismerős a történet itt sokaknak! Mindegy, keresek munkát, bármit, nem is ez a legaggasztóbb momentán, hanem az, hogy állandóan szekál minket és én ezt nagyon nehezen birom! Folyton jönni akar látogatni a kicsit, de nem minőségi időt óhajt vele tölteni, csak bevágja a kádba és elhúz. Ezt inkább csak a világ kedvéért csinálja: nézzétek, én törődnék a gyerekemmel, ez a nő az oka, hogy nem tudunk mi együtt élni, én jó apa vagyok, nem tehetek semmiről.
Most azzal próbálkozom, hogy ha küldi azt a kis pénzt, akkor a tv-ben előírt láthatást biztosítom neki. Én balga! AZt hittem, ezzel nyugalom lesz. De folyton piszkál valamivel. Hogy lehet ezt kibírni? Mit csináljak, hogy ne tudjon felhúzni és a feszültségemet ne érezze a kisbabám? Mert az lenne a legfontosabb, hogy ő nyugalomban növögethessen!
Jaaaaaj, legszívesebben fognám és nagyon messzi országba utaznék vele...!
Alapvetően családpárti vagyok, de nem hiszem, hogy mindegy, milyen családról van szó. Egy ilyen emberkezdeménytől, mint az én gyerekem apja, milyen példát láthatna ez a kisfiú? Végülis nem akarom elzárni tőle a gyereket, csak azt nem tudom, hogyan tudom függetleníteni magam az állandó szemétkedéseitől...
Anaszti
Hát..., én sem gondoltam, hogy valaha fel fogok ide iratkozni...
Az én kisfiam lassan 5 hónapos lesz és születése után egy (azaz egy) hétig élt velünk az apja. Hat éve ismerjük egymást. Fizetni, természetesen nem nagyon akar. A minimál minimálját adja néha, mivel vállalkozó és íyg ugye utolérhetetlen, mennyit keres. A lalkiismerete szerint pedig..., ráhagy a szüleimre. Nyilván ismerős a történet itt sokaknak! Mindegy, keresek munkát, bármit, nem is ez a legaggasztóbb momentán, hanem az, hogy állandóan szekál minket és én ezt nagyon nehezen birom! Folyton jönni akar látogatni a kicsit, de nem minőségi időt óhajt vele tölteni, csak bevágja a kádba és elhúz. Ezt inkább csak a világ kedvéért csinálja: nézzétek, én törődnék a gyerekemmel, ez a nő az oka, hogy nem tudunk mi együtt élni, én jó apa vagyok, nem tehetek semmiről.
Most azzal próbálkozom, hogy ha küldi azt a kis pénzt, akkor a tv-ben előírt láthatást biztosítom neki. Én balga! AZt hittem, ezzel nyugalom lesz. De folyton piszkál valamivel. Hogy lehet ezt kibírni? Mit csináljak, hogy ne tudjon felhúzni és a feszültségemet ne érezze a kisbabám? Mert az lenne a legfontosabb, hogy ő nyugalomban növögethessen!
Jaaaaaj, legszívesebben fognám és nagyon messzi országba utaznék vele...!
Alapvetően családpárti vagyok, de nem hiszem, hogy mindegy, milyen családról van szó. Egy ilyen emberkezdeménytől, mint az én gyerekem apja, milyen példát láthatna ez a kisfiú? Végülis nem akarom elzárni tőle a gyereket, csak azt nem tudom, hogyan tudom függetleníteni magam az állandó szemétkedéseitől...
Anaszti
Erika25
2009/11/28 22:55
Szia!
Szerintem azért bírod nehezen a piszkálását, mert még mindig szereted vagy nem tudtad magadban még lerendezni ezt a helyzetet. De erre tapasztalatból mondom, csak az idő hoz megoldást! Akkor tudod csak magad függetleníteni tőle.
Mindegyikünk azt szerette volna, ha a kicsi a feszültségből nem vesz észre semmit, de sajnos ez lehetetlen! Azért próbáld meg a lehető legkevesebbet idegesíteni magad rajta. Ha a gyermek iránti szeretete nem valódi, akkor el fognak maradni ezek a "látogatások". Bár nálunk is meg vannak még, igaz csak akkor, ha éppen eszébe jut. Ha meg véletlenül programunk van addigra, megsértődik. De hát majd túl teszi magát rajta. A kisfiam most lesz 20 hónapos, ő meg már elkezdte hiányolni az apját. A szívem szakad meg, ha azt látom, hogy nézi az ajtót, és közben mondja, apa nem.
Remélem azért jól vagytok!
Majd írj még!
E.
Szerintem azért bírod nehezen a piszkálását, mert még mindig szereted vagy nem tudtad magadban még lerendezni ezt a helyzetet. De erre tapasztalatból mondom, csak az idő hoz megoldást! Akkor tudod csak magad függetleníteni tőle.
Mindegyikünk azt szerette volna, ha a kicsi a feszültségből nem vesz észre semmit, de sajnos ez lehetetlen! Azért próbáld meg a lehető legkevesebbet idegesíteni magad rajta. Ha a gyermek iránti szeretete nem valódi, akkor el fognak maradni ezek a "látogatások". Bár nálunk is meg vannak még, igaz csak akkor, ha éppen eszébe jut. Ha meg véletlenül programunk van addigra, megsértődik. De hát majd túl teszi magát rajta. A kisfiam most lesz 20 hónapos, ő meg már elkezdte hiányolni az apját. A szívem szakad meg, ha azt látom, hogy nézi az ajtót, és közben mondja, apa nem.
Remélem azért jól vagytok!
Majd írj még!
E.
kicsicsillag
2009/11/29 15:13
Sziasztok!
Az én picim most lesz 17 hónapos és csak annyit tud mondani hogy "apa el, brmbrm" azaz apa elment az autóval... 2 hetente jön ide, és ez a kis drága úgy imádja hogy le sem lehet róla vakarni. Nem tudom mi lenne a jobb, az ha itt megállnánk és ennyit tudna az apjáról, vagy az hogy 2 hetente felkavarja az egész életünket? Ördögi kör, én is azt hittem az idő megoldja de nem nagyon akarja.
Persze az apja is "imádja" (gondolom elég is neki ennyi a gondokból) de persze amikor otthagyott a szarba terhesen arra már nem emlékszik!
De van egy jó hírem is végre! 2 hete visszmentem dolgozni, a kicsi bölcsibe jár és szerencsére jól bírja. Ezzel 1 fontos dolog oldódott meg, az anyagi probléma, és higyjétek el sokkal jobban érzem magam ettől! Már nem esz a fene állandóan, hogy mikor mennyi pénzt ad, ha ad és miből húzom ki a hónap végéig.
Fel a fejjel mindenkinek, majd még írok csak épp most kelt fel.
Puszi
Az én picim most lesz 17 hónapos és csak annyit tud mondani hogy "apa el, brmbrm" azaz apa elment az autóval... 2 hetente jön ide, és ez a kis drága úgy imádja hogy le sem lehet róla vakarni. Nem tudom mi lenne a jobb, az ha itt megállnánk és ennyit tudna az apjáról, vagy az hogy 2 hetente felkavarja az egész életünket? Ördögi kör, én is azt hittem az idő megoldja de nem nagyon akarja.
Persze az apja is "imádja" (gondolom elég is neki ennyi a gondokból) de persze amikor otthagyott a szarba terhesen arra már nem emlékszik!
De van egy jó hírem is végre! 2 hete visszmentem dolgozni, a kicsi bölcsibe jár és szerencsére jól bírja. Ezzel 1 fontos dolog oldódott meg, az anyagi probléma, és higyjétek el sokkal jobban érzem magam ettől! Már nem esz a fene állandóan, hogy mikor mennyi pénzt ad, ha ad és miből húzom ki a hónap végéig.
Fel a fejjel mindenkinek, majd még írok csak épp most kelt fel.
Puszi
anaszti77
2009/11/30 10:40
Sziasztok!
Kedves Erika és kiscsillag! Köszönöm, hogy írtatok! Azért jó tudnom, hogy ki lehet ezt bírni valahogy! Igen, valóban zavar még, hogy így alakult az életünk. Fél éve nem gondoltam volna, hogy ez lesz és hát nem is nagyon tudom, miért kellett ilyen szintre süllyednünk. Most sem értem, miért nem lehet normalizálni a viszonyunkat, még ha nem is akarunk már együtt élni. Miért kell cseszegetnie folyton? És látom, ez nemigen szűnik meg...Legfeljebb áttevődik a gyerekre:( Szerencsétlen gyerekek, jó kis "feladatot" kaptak már idejekorán: megküzdeni az apjuk hiányával. De gondolom, nem lesz minden gyerek, aki az anyukájával él, pszichés beteg! Nagyon oda kell figyelni, ugye?
Nagyon sokat jelent nekem, hogy leírjátok, mi minden történik veletek az idők folyamán és mire kell majd felkészülnöm!
kiscsillag, de jó neked, hogy visszavettek dolgozni! Engem kirúgtak, amikor itthon maradtam Ill. felbontották a vállalkozási szerződésemet. Úgyhogy most el nem tudom képzelni, hogy találok majd munkát a kicsi mellet és addig rá ki fog vigyázni (bölcsi nincs)...
Mindenesetre tök ügyesek vagytok, hogy ezt ilyen jól tudjátok csinálni! Remélem, néhány hónap múlva már én is belejövök...
Anaszti
Kedves Erika és kiscsillag! Köszönöm, hogy írtatok! Azért jó tudnom, hogy ki lehet ezt bírni valahogy! Igen, valóban zavar még, hogy így alakult az életünk. Fél éve nem gondoltam volna, hogy ez lesz és hát nem is nagyon tudom, miért kellett ilyen szintre süllyednünk. Most sem értem, miért nem lehet normalizálni a viszonyunkat, még ha nem is akarunk már együtt élni. Miért kell cseszegetnie folyton? És látom, ez nemigen szűnik meg...Legfeljebb áttevődik a gyerekre:( Szerencsétlen gyerekek, jó kis "feladatot" kaptak már idejekorán: megküzdeni az apjuk hiányával. De gondolom, nem lesz minden gyerek, aki az anyukájával él, pszichés beteg! Nagyon oda kell figyelni, ugye?
Nagyon sokat jelent nekem, hogy leírjátok, mi minden történik veletek az idők folyamán és mire kell majd felkészülnöm!
kiscsillag, de jó neked, hogy visszavettek dolgozni! Engem kirúgtak, amikor itthon maradtam
Ill. felbontották a vállalkozási szerződésemet. Úgyhogy most el nem tudom képzelni, hogy találok majd munkát a kicsi mellet és addig rá ki fog vigyázni (bölcsi nincs)...Mindenesetre tök ügyesek vagytok, hogy ezt ilyen jól tudjátok csinálni! Remélem, néhány hónap múlva már én is belejövök...
Anaszti
Erika25
2009/12/01 09:32
Sziasztok!
Nálunk ez az apa hiány úgy jön ki, hogy 20 hónaposan egy párbeszéd velem:
"-Mége"-mérges mondja ő, kérdezem, ki mérges?
-"Kiki"- Kristóf, kérdezem kire mérges?
-"Apa"-miért vagy mérges az apára?
-"ne"-nem jön és nézi az ajtót!!!!! A szívem majdnem megszakad!(
Amikor mondtam az apjának, az volt rá a válasz, hogy most nem ér rá. Már 3 hete!!!! Fel sem fogta ennek az értelmét és súlyát!
Én csak a kicsit sajnálom, mert nálunk is megvan az az imádat, ami nálatok Kicsicsillag. De ezek a gyerekek felnőnek, és majd megértik a dolgokat. Csak nehogy az apukák későn térjenek észhez!
Amúgy olyan elfoglalt, hogy mondtam neki, hogy ma viszem a kicsit orvoshoz, és képzeljétek, azt sem kérdezte meg, hogy hová és miért?!!!
Mert az egocentrizmusa nem engedi neki, hogy másra is figyeljen.
Én sem tudok vissza menni dolgozni, mert nálunk sincsen bölcsöde, úgyhogy már most rettegek a jövő évtől, amikor már csak a gyest fogom kapni. De majd csak kihúzzuk valahogyan. Annak viszont örülök, hogy neked sikerült!!!
Vigyázzatok magatokra és a gyerkőcökre, és kitartás!
Puszi!
E.
Nálunk ez az apa hiány úgy jön ki, hogy 20 hónaposan egy párbeszéd velem:
"-Mége"-mérges mondja ő, kérdezem, ki mérges?
-"Kiki"- Kristóf, kérdezem kire mérges?
-"Apa"-miért vagy mérges az apára?
-"ne"-nem jön és nézi az ajtót!!!!! A szívem majdnem megszakad!
(Amikor mondtam az apjának, az volt rá a válasz, hogy most nem ér rá. Már 3 hete!!!! Fel sem fogta ennek az értelmét és súlyát!
Én csak a kicsit sajnálom, mert nálunk is megvan az az imádat, ami nálatok Kicsicsillag. De ezek a gyerekek felnőnek, és majd megértik a dolgokat. Csak nehogy az apukák későn térjenek észhez!
Amúgy olyan elfoglalt, hogy mondtam neki, hogy ma viszem a kicsit orvoshoz, és képzeljétek, azt sem kérdezte meg, hogy hová és miért?!!!
Mert az egocentrizmusa nem engedi neki, hogy másra is figyeljen.
Én sem tudok vissza menni dolgozni, mert nálunk sincsen bölcsöde, úgyhogy már most rettegek a jövő évtől, amikor már csak a gyest fogom kapni. De majd csak kihúzzuk valahogyan. Annak viszont örülök, hogy neked sikerült!!!
Vigyázzatok magatokra és a gyerkőcökre, és kitartás!
Puszi!
E.
anaszti77
2009/12/01 14:21
Sziasztok!
Jaj, atyaég, szegény kicsik! Mekkora barmok ezek az emberek, akik ezt művelik ezekkel a törpékkel! Igazad lehet Erika, valószínűleg fel sem fogják...
És ilyenkor mit tudsz, mit lehet mondani a kisfiadnak?
Gondolom, ehhez még jópofát is vágni, az extra nehéz lehet!
Nálunk is úgy van, hogy apuka az égvilágon semmit nem tud a gyerekről: mitől boldog, mitől sír vagy mikor eszik, alszik, kap oltást és azt se tudja, hogy kijött egy foga! De azért ő az aranyapa, úgyhogy most éppen a gyámügyre citál minket. Ti jártatok ilyen helyen? Mi történik ott? Velem kettesben képtelen megbeszélni a gyerek dolgait, de vadidegenek előtt el kell mesélni, hogy jutottunk idáig? Hát, gyönyörű lesz!
Nekem még messze a gyes, de előre rettegek...
Anaszti
Jaj, atyaég, szegény kicsik! Mekkora barmok ezek az emberek, akik ezt művelik ezekkel a törpékkel! Igazad lehet Erika, valószínűleg fel sem fogják...
És ilyenkor mit tudsz, mit lehet mondani a kisfiadnak?
Gondolom, ehhez még jópofát is vágni, az extra nehéz lehet!
Nálunk is úgy van, hogy apuka az égvilágon semmit nem tud a gyerekről: mitől boldog, mitől sír vagy mikor eszik, alszik, kap oltást és azt se tudja, hogy kijött egy foga! De azért ő az aranyapa, úgyhogy most éppen a gyámügyre citál minket. Ti jártatok ilyen helyen? Mi történik ott? Velem kettesben képtelen megbeszélni a gyerek dolgait, de vadidegenek előtt el kell mesélni, hogy jutottunk idáig? Hát, gyönyörű lesz!
Nekem még messze a gyes, de előre rettegek...
Anaszti
Erika25
2009/12/02 22:15
Szia Anaszti!
Ilyenkor mondom neki, hogy az apa dolgozik. Ennyi, és próbálom másra terelni a figyelmét.
Olyankor akadok ki igazán, amikor 3 hete vagy még több ideje nem jön, utána meg kifejti, hogy a gyermek még ne menjen aludni, mert ők még játszanak! Vagy a leginkább idegesítő, amikor próbálja a Kicsit nevelni vagy ne adj isten nekem osztja az észt! De az látszik rajtam és akkor leállítja magát.
Minek mentek a gyámügyre????? Mit akar ott?
Mi ilyen helyen nem voltunk, ugyanis közöltem vele, hogy ha nem írja alá az apaságit, vagy egyéb gondja akad, bírósághoz fordulok a gyerektartás miatt, amit le is tiltatok! Innen nem viheti el a kicsit és pont! Ő meg a pénzt szereti az életben a legjobban, meg nem kockáztatná, hogy esetleg letiltassam. Ennek viszont az az ára, hogy akkor fizet, és annyit, amennyit akar. A múlt hónapban mondjuk szegénynek nem volt több pénze, mint 10 ezer. kb. 2 csomag pelenka.... Na mindegy, ezen nem is idegesítem magam.
Mindenkinek szól a kérdés....Ki oltatta be magát, illetve a gyermekét az új influenza elleni vakcinával??????Azt tudom, hogy fél éves kor alatt nem lehet oltatni.
E.
Ilyenkor mondom neki, hogy az apa dolgozik. Ennyi, és próbálom másra terelni a figyelmét.
Olyankor akadok ki igazán, amikor 3 hete vagy még több ideje nem jön, utána meg kifejti, hogy a gyermek még ne menjen aludni, mert ők még játszanak! Vagy a leginkább idegesítő, amikor próbálja a Kicsit nevelni vagy ne adj isten nekem osztja az észt! De az látszik rajtam és akkor leállítja magát.
Minek mentek a gyámügyre????? Mit akar ott?
Mi ilyen helyen nem voltunk, ugyanis közöltem vele, hogy ha nem írja alá az apaságit, vagy egyéb gondja akad, bírósághoz fordulok a gyerektartás miatt, amit le is tiltatok! Innen nem viheti el a kicsit és pont! Ő meg a pénzt szereti az életben a legjobban, meg nem kockáztatná, hogy esetleg letiltassam. Ennek viszont az az ára, hogy akkor fizet, és annyit, amennyit akar. A múlt hónapban mondjuk szegénynek nem volt több pénze, mint 10 ezer. kb. 2 csomag pelenka.... Na mindegy, ezen nem is idegesítem magam.
Mindenkinek szól a kérdés....Ki oltatta be magát, illetve a gyermekét az új influenza elleni vakcinával??????Azt tudom, hogy fél éves kor alatt nem lehet oltatni.
E.
kicsicsillag
2009/12/03 09:56
Sziasztok!
Ezt a gyámügyet én sem értem!!! Mit akar ott?
Na nálunk is ez van, apa elment dolgozni! Ja, pénzt keres zsákszámra, csak nem tudom kinek, minek és hova költi, mert ránk nem... És persze beleszól, milyen cipőt vegyek hogy ne legyen lúdtalpa, nem elég vastag az overál, miért nem tud pohárból inni rendesen... na ilyenkor én is robbanok!
Egyébként én azt vettem észre, hogy a fiam minden kisgyereket aki az apukájával van sokkal jobban megbámulja, és mintha irigykedve nézne rájuk. Az öcsémnek is örül ha látja, látszik rajta, hogy hiányzik neki egy igazi férfi, apa...
A nagyobb fiamat is egyedül neveltem 3 éves kora óta, és most 11 évesen látom rajta, hogy hiányoznak a pasis dolgok, a fúró a kalapács, az autó, foci, amiket én nem tudok neki ösztönösen megtanítani és főleg az, hogy ezért elég érzékeny lelkivilágú. Engem nagyon szeret, és már látja hogy mit össze küzdök értük, de igazából még ő sem tudja felfogni, hogy mit teszek értük és mit nem tesz meg az apja. Csak azt látja, hogy egyedül cipelem a bútort, dolgozok állandóan, fáradt vagyok, türelmetlen. Sokszor nevetünk rajta, hogy látod anyád milyen szerencsétlen, egyedül maradtam, velük, és csak egymásra számíthatunk. Hát nem könnyű...
Mi nem oltattuk be magunkat egyenlőre... Nem tudok állást foglalni jó-e vagy sem. Persze a gyerekeket féltem, de még várunk...
Bea
Ezt a gyámügyet én sem értem!!! Mit akar ott?
Na nálunk is ez van, apa elment dolgozni! Ja, pénzt keres zsákszámra, csak nem tudom kinek, minek és hova költi, mert ránk nem... És persze beleszól, milyen cipőt vegyek hogy ne legyen lúdtalpa, nem elég vastag az overál, miért nem tud pohárból inni rendesen... na ilyenkor én is robbanok!
Egyébként én azt vettem észre, hogy a fiam minden kisgyereket aki az apukájával van sokkal jobban megbámulja, és mintha irigykedve nézne rájuk. Az öcsémnek is örül ha látja, látszik rajta, hogy hiányzik neki egy igazi férfi, apa...
A nagyobb fiamat is egyedül neveltem 3 éves kora óta, és most 11 évesen látom rajta, hogy hiányoznak a pasis dolgok, a fúró a kalapács, az autó, foci, amiket én nem tudok neki ösztönösen megtanítani és főleg az, hogy ezért elég érzékeny lelkivilágú. Engem nagyon szeret, és már látja hogy mit össze küzdök értük, de igazából még ő sem tudja felfogni, hogy mit teszek értük és mit nem tesz meg az apja. Csak azt látja, hogy egyedül cipelem a bútort, dolgozok állandóan, fáradt vagyok, türelmetlen. Sokszor nevetünk rajta, hogy látod anyád milyen szerencsétlen, egyedül maradtam, velük, és csak egymásra számíthatunk. Hát nem könnyű...
Mi nem oltattuk be magunkat egyenlőre... Nem tudok állást foglalni jó-e vagy sem. Persze a gyerekeket féltem, de még várunk...
Bea
Erika25
2009/12/04 22:24
Sziasztok!
Jaj, ez a beleszólás nálunk is megvan, már 3 hete ígéri, hogy elmegyünk és vesz a kicsinek cipőt, na, ma megvettem neki. Persze, ha jön, akkor majd fel lesz háborodva, de arra nem gondol, hogy esetleg a kicsinek fázott már a lába. Amikor volt ez a dobálózós időszaka a Kristófnak, apától megkaptuk:- édesanyád erre tanított???? Mit gondoltok, nem voltam a plafonon?
Ez a férfi hiány nálunk is nagyon látszik, a bátyám velünk él még, ő és a papa a minden! Reggel, alig, hogy kinyitja a szemét, már kiabál nekik. Persze az apját is imádja, pedig alig látja.
Ma küldött pár nap után egy sms-t, hogy holnap akármi lesz is, lejön, mert mikulás lesz. Azt elfelejtette megkérdezni, hogy itthon leszünk-e vagy ráérünk-e, ő jön, mi meg örüljünk, hogy időt szakít ránk! Majd hoz egy halom csokit, amivel teletömi a kicsit, és dolga végeztével elvonul. Bár nem válaszoltam az sms-ére, így lehet, hogy otthon marad megsértve. Persze arra nem gondol, hogy nincs pénzem feltölteni a telefonomat. Na mindegy! Annyira szeretném már, hogy vége legyen ennek az egésznek!
A Kristóf a szezonálisat kapta meg, remélem, hogy nem kapunk el semmit! Én sem oltattam be magam, de félek ettől a vírustól, csak én is várok még. Hogy mire, hogy legyen annyi pénzem felesleges. Egyenlőre nincs.
Vigyázzatok magatokra!
E.
Jaj, ez a beleszólás nálunk is megvan, már 3 hete ígéri, hogy elmegyünk és vesz a kicsinek cipőt, na, ma megvettem neki. Persze, ha jön, akkor majd fel lesz háborodva, de arra nem gondol, hogy esetleg a kicsinek fázott már a lába. Amikor volt ez a dobálózós időszaka a Kristófnak, apától megkaptuk:- édesanyád erre tanított???? Mit gondoltok, nem voltam a plafonon?
Ez a férfi hiány nálunk is nagyon látszik, a bátyám velünk él még, ő és a papa a minden! Reggel, alig, hogy kinyitja a szemét, már kiabál nekik. Persze az apját is imádja, pedig alig látja.
Ma küldött pár nap után egy sms-t, hogy holnap akármi lesz is, lejön, mert mikulás lesz. Azt elfelejtette megkérdezni, hogy itthon leszünk-e vagy ráérünk-e, ő jön, mi meg örüljünk, hogy időt szakít ránk! Majd hoz egy halom csokit, amivel teletömi a kicsit, és dolga végeztével elvonul. Bár nem válaszoltam az sms-ére, így lehet, hogy otthon marad megsértve. Persze arra nem gondol, hogy nincs pénzem feltölteni a telefonomat. Na mindegy! Annyira szeretném már, hogy vége legyen ennek az egésznek!
A Kristóf a szezonálisat kapta meg, remélem, hogy nem kapunk el semmit! Én sem oltattam be magam, de félek ettől a vírustól, csak én is várok még. Hogy mire, hogy legyen annyi pénzem felesleges. Egyenlőre nincs.
Vigyázzatok magatokra!
E.
anaszti77
2009/12/05 07:47
Hello-hello!
A GyH-ba azért megy a mi aranyapukánk, mert állítólag én korlátozom a láthatását. Nem tudom, ő az aki nem jelentkezik két hete és a korlátozás annyiban igaz, hogy nem engedem betoppanni, amikor úri kedve diktálja. És nem akarom, hogy úgy járkáljon itt, mintha otthon lenne (ezt tette ugyanis). Ahhoz képest, hogy egy petákot sem fizet, hiába kérem, hetente jöhetett. Erre gyermekelhelyezési pert indított és nem is a GyH-ban, hanem a bíróságon. Vicces. És az is, hogy az ügyvédjének többszörösét fizeti valószínűleg, mint amivel a gyerekének tartozik. Szerinte engem más nem érdekel, mint a pénz. Elképesztően felháborír, hogy azt képzeli, neki csak joga van (hogy belerondítson az életünkbe), de kötelessége, hogy a gyerekének tudjak fűteni, az nincs. És a legszebb, hogy a hallott tapasztalatok szerint ehhez a bíróság még asszisztál is. Szegény apuka, mondván.
Lányok, most nagyon kivagyok...Dühös vagyok és elkeseredett, hogy nem elég, hogy ez a (nem írom le a jelzőt) apuka itthagyott egy egy hetes kisbabával, most az 5. hónapban is engem kínoz. Hogy nyelné már el a föld szégyenében és lenne végre nyugtunk tőle!
Anaszti
A GyH-ba azért megy a mi aranyapukánk, mert állítólag én korlátozom a láthatását. Nem tudom, ő az aki nem jelentkezik két hete és a korlátozás annyiban igaz, hogy nem engedem betoppanni, amikor úri kedve diktálja. És nem akarom, hogy úgy járkáljon itt, mintha otthon lenne (ezt tette ugyanis). Ahhoz képest, hogy egy petákot sem fizet, hiába kérem, hetente jöhetett. Erre gyermekelhelyezési pert indított és nem is a GyH-ban, hanem a bíróságon. Vicces. És az is, hogy az ügyvédjének többszörösét fizeti valószínűleg, mint amivel a gyerekének tartozik. Szerinte engem más nem érdekel, mint a pénz. Elképesztően felháborír, hogy azt képzeli, neki csak joga van (hogy belerondítson az életünkbe), de kötelessége, hogy a gyerekének tudjak fűteni, az nincs. És a legszebb, hogy a hallott tapasztalatok szerint ehhez a bíróság még asszisztál is. Szegény apuka, mondván.
Lányok, most nagyon kivagyok...Dühös vagyok és elkeseredett, hogy nem elég, hogy ez a (nem írom le a jelzőt) apuka itthagyott egy egy hetes kisbabával, most az 5. hónapban is engem kínoz. Hogy nyelné már el a föld szégyenében és lenne végre nyugtunk tőle!
Anaszti
Erika25
2009/12/05 22:01
Szia Anaszti!
Szomorúan olvasom, hogy ez az ember mit meg nem enged magának. De nézd a jó oldalát, majd meg lesz állapítva 2 hetente a láthatás nálad, letiltatod a gyermektartást, így azt is kapni fogsz. Mert abban egészen biztos vagyok, hogy egy 5 hónapos kisbabát, akit 1 hetesen otthagyott az apukája, nem fizet utána tartásdíjat, nálad hagy a bíróság. Tudom, hogy hiába mondom, hogy ne idegeskedj rajta, mert én is felrobbannék az idegtől és a félelemtől, de azért próbálj higgadt maradni. Amúgy a tartásdíjat visszamenőleg is meg lehet fizettetni.
Nagyon együtt érzek veled, én sem kaptam ma megint egy fillért sem, de nem merem megindítani a letiltást, mert nem akarom, hogy elvigye a kicsit. Mert nálunk már meg lenne ennek is az esélye, mivel 20 hónapos a kisfiú, apuka meg 80 km-re lakik. De én oda nem engedem!
Mikor mentek a gyámügyre?
Szorítok, hogy végre pofára essen apuka!!!
Fel a fejjel!
E.
Szomorúan olvasom, hogy ez az ember mit meg nem enged magának. De nézd a jó oldalát, majd meg lesz állapítva 2 hetente a láthatás nálad, letiltatod a gyermektartást, így azt is kapni fogsz. Mert abban egészen biztos vagyok, hogy egy 5 hónapos kisbabát, akit 1 hetesen otthagyott az apukája, nem fizet utána tartásdíjat, nálad hagy a bíróság. Tudom, hogy hiába mondom, hogy ne idegeskedj rajta, mert én is felrobbannék az idegtől és a félelemtől, de azért próbálj higgadt maradni. Amúgy a tartásdíjat visszamenőleg is meg lehet fizettetni.
Nagyon együtt érzek veled, én sem kaptam ma megint egy fillért sem, de nem merem megindítani a letiltást, mert nem akarom, hogy elvigye a kicsit. Mert nálunk már meg lenne ennek is az esélye, mivel 20 hónapos a kisfiú, apuka meg 80 km-re lakik. De én oda nem engedem!
Mikor mentek a gyámügyre?
Szorítok, hogy végre pofára essen apuka!!!
Fel a fejjel!
E.
anaszti77
2009/12/07 15:12
Szia Erika!
Jó, hogy írtál, köszi!
Tökéletesen megértelek, hogy nem akarsz "papírt", ha cserébe oda kellene adnod a kicsit! Inkább ne fizessen, tényleg! De azért nagy szerencsétek, hogy elhúzott 80 km-re! Bárcsak a mi aranyapánk is költözne!
A bíróságra megyünk végül, nem is a gyámügyre. Mindegy, tulajdonképpen a mi esetünkben talán jobb is így. Mondjuk én biztos, hogy nem fogok tudni ügyvédetz vinni, mert egyszerűen nincs rá pénz. Inkább a gyereket viszem úszni, mint a drága apja színjátékába invesztálok!
Majd mondom, mi volt.
Vigyázzatok magatokra!
Anaszti
Jó, hogy írtál, köszi!
Tökéletesen megértelek, hogy nem akarsz "papírt", ha cserébe oda kellene adnod a kicsit! Inkább ne fizessen, tényleg! De azért nagy szerencsétek, hogy elhúzott 80 km-re! Bárcsak a mi aranyapánk is költözne!
A bíróságra megyünk végül, nem is a gyámügyre. Mindegy, tulajdonképpen a mi esetünkben talán jobb is így. Mondjuk én biztos, hogy nem fogok tudni ügyvédetz vinni, mert egyszerűen nincs rá pénz. Inkább a gyereket viszem úszni, mint a drága apja színjátékába invesztálok!
Majd mondom, mi volt.
Vigyázzatok magatokra!
Anaszti
Erika25
2009/12/12 22:29
Szia Anaszti!
Nem is kell ügyvéd, szerintem senkinek eszébe nem jut elvenni tőled a kicsit! Amúgy anyagi helyzetre való tekintettel kérheted a költségmentességet, így egy filléredbe sem kerül a bírósági tárgyalás!
Mikor mentek? Gondolom, már január előtt nem. Hogy érzed magad így a karácsony közeledtével?
Az oldalt megnézem, köszi!
Kicsicsillag, ti hogy vagytok?
Puszi!
Erika
Nem is kell ügyvéd, szerintem senkinek eszébe nem jut elvenni tőled a kicsit! Amúgy anyagi helyzetre való tekintettel kérheted a költségmentességet, így egy filléredbe sem kerül a bírósági tárgyalás!
Mikor mentek? Gondolom, már január előtt nem. Hogy érzed magad így a karácsony közeledtével?
Az oldalt megnézem, köszi!
Kicsicsillag, ti hogy vagytok?
Puszi!
Erika
kicsicsillag
2009/12/13 21:01
Sziasztok!
Olvaslak benneteket, írni nem nagyon van időm mert sok a munka és szokatlan is... a feje tetején áll itthon minden.
Anaszti!
Ezt a bíróságot én még mindig nem értem!
Mi jól vagyunk, a szokásos, 2 hetente jön, imád szeret, a kicsi a mindene aztán elhúz 2 hétre... mondani könnyű... Pénz az minden hónapba többnapos magyarázkodás, mire kell, az mennyi, mit kell venni? Mintha nem tudná mi mennyi, főleg ő, aki ráadásul jól is keres. De tudjuk... ettől hiszik fasza férfinak magukat.
Szóval még mindig elegem van, a kicsit sajnálom mert ahogy nő egyre jobban fog hozzá kötődni.
Higyjétek el, rég el kellett volna küldeni a pi...ba.
Puszi
Olvaslak benneteket, írni nem nagyon van időm mert sok a munka és szokatlan is... a feje tetején áll itthon minden.
Anaszti!
Ezt a bíróságot én még mindig nem értem!
Mi jól vagyunk, a szokásos, 2 hetente jön, imád szeret, a kicsi a mindene aztán elhúz 2 hétre... mondani könnyű... Pénz az minden hónapba többnapos magyarázkodás, mire kell, az mennyi, mit kell venni? Mintha nem tudná mi mennyi, főleg ő, aki ráadásul jól is keres. De tudjuk... ettől hiszik fasza férfinak magukat.
Szóval még mindig elegem van, a kicsit sajnálom mert ahogy nő egyre jobban fog hozzá kötődni.
Higyjétek el, rég el kellett volna küldeni a pi...ba.
Puszi
morcika
2010/02/14 12:54
Sziasztok!
Szerintetek hülyeség gyereket várni ugy,hogy a gyerek lehendő apja nem akar gyereket,mert neki már van 2,és hiába élünk együtt 1 éve?Én hiszek benne ,hogy jól meg lennénk ugy is,hogy ő az elöző kapcsiból lévő 2 saját gyereke után fizet gyerek tartást.Mondtam neki,hogy sem a pénze sem a neve nem kell csak 1 gyerek tőle,és így sem eggyezik bele.
Szerintetek hülyeség gyereket várni ugy,hogy a gyerek lehendő apja nem akar gyereket,mert neki már van 2,és hiába élünk együtt 1 éve?Én hiszek benne ,hogy jól meg lennénk ugy is,hogy ő az elöző kapcsiból lévő 2 saját gyereke után fizet gyerek tartást.Mondtam neki,hogy sem a pénze sem a neve nem kell csak 1 gyerek tőle,és így sem eggyezik bele.
kicsicsillag
2010/02/15 08:26
Szia!
Az enyém sem akart 6 év együttélés után sem, de megszültem, akkor nem kellett neki, mostmár persze kell. De senkinek nem kívánom azt a 9 hónapot, egyedül, elhagyva, sírva, segítség és támogatás nélkül, és hiába szereti mostmár a fiát, én soha nem felejtem el és soha nem bocsátom meg neki azt az időszakot.
Nem bántam meg ugyan, de az ember nem ilyen babavárásról álmodik az biztos, főleg azért mert egy ilyen szintre felér a csodával és ebbe egyedül lenni nagyon szar dolog.
Az enyém sem akart 6 év együttélés után sem, de megszültem, akkor nem kellett neki, mostmár persze kell. De senkinek nem kívánom azt a 9 hónapot, egyedül, elhagyva, sírva, segítség és támogatás nélkül, és hiába szereti mostmár a fiát, én soha nem felejtem el és soha nem bocsátom meg neki azt az időszakot.
Nem bántam meg ugyan, de az ember nem ilyen babavárásról álmodik az biztos, főleg azért mert egy ilyen szintre felér a csodával és ebbe egyedül lenni nagyon szar dolog.
morcika
2010/02/15 09:13
Szia kiscsillag!
Köszönöm,hogy válaszoltál.Ha nem akart gyereket akkor ,hogy estél teherbe 6 év után.Mi gumival védekezünk és az olyan mint a beton fal:-))).Azt mondta ha esteleg terhes lennék beszélhetünk róla,de ne tudatosan készüljünk rá.Akkor meg hogy????Mikor mind 2en elmultunk 30 évesek.De majd meg kérdzem tőle,hogy probáljuk meg szakításosan.Ha vki tud vami ötletet szívesen meg halgatom.
Köszönöm,hogy válaszoltál.Ha nem akart gyereket akkor ,hogy estél teherbe 6 év után.Mi gumival védekezünk és az olyan mint a beton fal:-))).Azt mondta ha esteleg terhes lennék beszélhetünk róla,de ne tudatosan készüljünk rá.Akkor meg hogy????Mikor mind 2en elmultunk 30 évesek.De majd meg kérdzem tőle,hogy probáljuk meg szakításosan.Ha vki tud vami ötletet szívesen meg halgatom.
anaszti77
2010/02/15 10:20
Hello csajok!
Hát, újra itt:) Kicsit (de a valóságban: pokoli) nehéz időszak után vagyok - bocsának, hogy eltűntem! Azt hittem, ez a bíróságos ügy sokkal egyszerűbben megy majd, de sajnos nem. Én vagyok kénytelen beadni a papírokat és így az illetéket is fizetni:(, ami ilyen akadozó, minimális tartásdíj mellett megterhelő. Na, mindegy, ezt el kell rendeznem. Ügyvédem nem lesz, mert egyrészet nem látom értelmét, másrészt az tuti, hogy annyi pénzem abszolút nincs erre, amennyit egy ügyvéd elkérne:( De van egy családsegítő egyesület a környékünkön, akik vállalnak ingyen jogi tanácsadást -, holnap oda elmegyünk a kicsivel. Bizakodom.
Morcika!
Egyedül rettenetesen nehéz a terhesség is és utána is!!!!!!!!!!! El nem tudod képzelni! Én sem tudtam, hiába mondták a barátnőim. De! Minden nehézség mellett azt mondom, a soha jobb-meghatóbb-kedvesebb-harmonikusabb- szívet melengetőbb életszakaszom nem volt, mint ez a picibabás! Megértelek, hogy szeretnél gyereket és azt mondom, nem is érdemes ezt egyetlen férfi kedvéért sem kihagyni az életedből! De azért jobban jársz te is, a születendő gyereked is és a mostani kedvesed is, ha elválnak útjaitok, ha ő nem akar gyereket! Abszolút egyetértek Kiscsillaggal, ez olyan gyönyörűséges időszak, hogy bánni fogod egy életen át, ha ehhez nem a megfelelő partnert választottad, ráadásul úgy, hogy tudtad, ő nem akarja ez a szépségességet átélni veled! Inkább gondolkozz el, valóban olyan jó-e a viszonyotok és keress gyorsan egy olyan embert, akivel egyet akartok az élettől!
Morcika, csak féltelek! Mert nálunk nagyjából ez volt aszitu, amit leírsz (2 gyerek...stb,stb)...Azóta 7 hónapos a kisfiam és 6 hónapja+3 hete egyedül nevelem.
Anaszti
Hát, újra itt:) Kicsit (de a valóságban: pokoli) nehéz időszak után vagyok - bocsának, hogy eltűntem! Azt hittem, ez a bíróságos ügy sokkal egyszerűbben megy majd, de sajnos nem. Én vagyok kénytelen beadni a papírokat és így az illetéket is fizetni:(, ami ilyen akadozó, minimális tartásdíj mellett megterhelő. Na, mindegy, ezt el kell rendeznem. Ügyvédem nem lesz, mert egyrészet nem látom értelmét, másrészt az tuti, hogy annyi pénzem abszolút nincs erre, amennyit egy ügyvéd elkérne:( De van egy családsegítő egyesület a környékünkön, akik vállalnak ingyen jogi tanácsadást -, holnap oda elmegyünk a kicsivel. Bizakodom.
Morcika!
Egyedül rettenetesen nehéz a terhesség is és utána is!!!!!!!!!!! El nem tudod képzelni! Én sem tudtam, hiába mondták a barátnőim. De! Minden nehézség mellett azt mondom, a soha jobb-meghatóbb-kedvesebb-harmonikusabb- szívet melengetőbb életszakaszom nem volt, mint ez a picibabás!
Megértelek, hogy szeretnél gyereket és azt mondom, nem is érdemes ezt egyetlen férfi kedvéért sem kihagyni az életedből! De azért jobban jársz te is, a születendő gyereked is és a mostani kedvesed is, ha elválnak útjaitok, ha ő nem akar gyereket! Abszolút egyetértek Kiscsillaggal, ez olyan gyönyörűséges időszak, hogy bánni fogod egy életen át, ha ehhez nem a megfelelő partnert választottad, ráadásul úgy, hogy tudtad, ő nem akarja ez a szépségességet átélni veled! Inkább gondolkozz el, valóban olyan jó-e a viszonyotok és keress gyorsan egy olyan embert, akivel egyet akartok az élettől! Morcika, csak féltelek! Mert nálunk nagyjából ez volt aszitu, amit leírsz (2 gyerek...stb,stb)...Azóta 7 hónapos a kisfiam és 6 hónapja+3 hete egyedül nevelem.
Anaszti
kicsicsillag
2010/02/15 11:24
Sziasztok!
Morcika!
Nekem spirál volt fent, de letelt az 5 év és "pihentetni" kellett. Egyébként akarta a párom a picit mindaddig amíg ki nem derült hogy jön és már nem lehet elvetetni... erről ennyit, onnantól pokol volt... még az csoda hogy a sok idegtől nem volt és nem lett semmi gond.
Azért azt is gondold végig, hogy ahhoz, hogy gyerektartást fizessen a nevére kell vennie a picit, az se árt ha van segítséged a terhesség utolsó heteiben, anyagilag mennyire állsz jól, vagy rosszul, a gyed kevés abból nem lehet gyereket nevelni. Bátornak kell lenned és erősnek ha vállalod.
Arról meg hogy keress mást...? Persze, hol találsz ha egyáltalán találsz, milyet és az mennyivel lesz normálisabb ha az lesz, és még szeretni is kellene egymást... nem könnyű, nekem sem lenne kedvem hozzá.
Anaszti!
Miért is mentél a bíróságra? gyerektartás?
Végül szakítottatok? Nem kíváncsi a picire?
Morcika!
Nekem spirál volt fent, de letelt az 5 év és "pihentetni" kellett. Egyébként akarta a párom a picit mindaddig amíg ki nem derült hogy jön és már nem lehet elvetetni... erről ennyit, onnantól pokol volt... még az csoda hogy a sok idegtől nem volt és nem lett semmi gond.
Azért azt is gondold végig, hogy ahhoz, hogy gyerektartást fizessen a nevére kell vennie a picit, az se árt ha van segítséged a terhesség utolsó heteiben, anyagilag mennyire állsz jól, vagy rosszul, a gyed kevés abból nem lehet gyereket nevelni. Bátornak kell lenned és erősnek ha vállalod.
Arról meg hogy keress mást...? Persze, hol találsz ha egyáltalán találsz, milyet és az mennyivel lesz normálisabb ha az lesz, és még szeretni is kellene egymást... nem könnyű, nekem sem lenne kedvem hozzá.
Anaszti!
Miért is mentél a bíróságra? gyerektartás?
Végül szakítottatok? Nem kíváncsi a picire?
anaszti77
2010/02/15 12:08
Kiscsillag, szia!
Igen, a gyerektartás miatt! Azonkívül a szülői felügyelet miatt (jelenleg, ha akarná kb. kivihetné az országból a gyereket a beleegyezésem nélkül), a láthatás miatt. Próbálok vele normális lenni, de attól még nem fizet. Jön a kicsihez kéthetente 1-2 órára. A gyerek persze nem tudja, ki az a bácsi és üvölt:( Nagyon szomorú látvány. Azt hiszem, csak azért jön, hogy kifelé, a világ felé azt mutassa, ő jó ember, törődik a gyerekével. És nem utolsó sorban, hogy én vagyok a hibás, miattam nem lehet családban élni. De azt a nyomorúságos kis pénzt az nem küldi, mert a "világ" a bankszámlámra úgysem lát rá, ugye...
Ti hogy vagytok?
Igen, a gyerektartás miatt! Azonkívül a szülői felügyelet miatt (jelenleg, ha akarná kb. kivihetné az országból a gyereket a beleegyezésem nélkül), a láthatás miatt. Próbálok vele normális lenni, de attól még nem fizet. Jön a kicsihez kéthetente 1-2 órára. A gyerek persze nem tudja, ki az a bácsi és üvölt:( Nagyon szomorú látvány. Azt hiszem, csak azért jön, hogy kifelé, a világ felé azt mutassa, ő jó ember, törődik a gyerekével. És nem utolsó sorban, hogy én vagyok a hibás, miattam nem lehet családban élni. De azt a nyomorúságos kis pénzt az nem küldi, mert a "világ" a bankszámlámra úgysem lát rá, ugye...
Ti hogy vagytok?
kicsicsillag
2010/02/15 14:13
Szia!
Lehet a gyámügyre kellene menned, hogy csak felügyelet mellet láthassa a gyereket. Külföldre meg hogy vihetné, ha útlevelet nem adsz hozzá? Esetleg külföldi az apuka? Persze érthető, én sem hagynám!!!
Jól vagyunk, bár azt kell mondanom, hogy egyre jobban erősödik fel bennem a gyűlölet apuka iránt, és már ott tartok, hogy nem is érdemli meg hogy lássa a kisfiát, mert ugyan akkor hol volt amikor szükség lett volna rá?
Anyagilag sem áll a helyzet magaslatán. Nagyon jól keres, de minden hónapba újra kell vele tárgyalni a gyerektartást. A kicsit nagyon szereti de az, hogy szó nélkül a zsebébe nyúljon az nem megy. ÉS! A kicsi is nagyon szereti, nagyon boldog ha vele van, velem nem is foglalkozik. Persze jó apuka 2 hétbe 1x arra az 1-2 napra... Na ez is csak kifelé mutatja a szépet.
Az a rossz, hogy egyedül vagyok a 2 gyerekkel, sokszor úgy érzem megszakadok, beleőrülök, nem tudok magammal foglalkozni csak a gyerekek a háztartás és a munka, semmi pihenés, alvás, wellness. Szeretnék ebből kitörni és persze nyitott szemmel járok mert szeretnék új, igazi kapcsolatot ha létezik még ilyen.
Lehet a gyámügyre kellene menned, hogy csak felügyelet mellet láthassa a gyereket. Külföldre meg hogy vihetné, ha útlevelet nem adsz hozzá? Esetleg külföldi az apuka? Persze érthető, én sem hagynám!!!
Jól vagyunk, bár azt kell mondanom, hogy egyre jobban erősödik fel bennem a gyűlölet apuka iránt, és már ott tartok, hogy nem is érdemli meg hogy lássa a kisfiát, mert ugyan akkor hol volt amikor szükség lett volna rá?
Anyagilag sem áll a helyzet magaslatán. Nagyon jól keres, de minden hónapba újra kell vele tárgyalni a gyerektartást. A kicsit nagyon szereti de az, hogy szó nélkül a zsebébe nyúljon az nem megy. ÉS! A kicsi is nagyon szereti, nagyon boldog ha vele van, velem nem is foglalkozik. Persze jó apuka 2 hétbe 1x arra az 1-2 napra... Na ez is csak kifelé mutatja a szépet.
Az a rossz, hogy egyedül vagyok a 2 gyerekkel, sokszor úgy érzem megszakadok, beleőrülök, nem tudok magammal foglalkozni csak a gyerekek a háztartás és a munka, semmi pihenés, alvás, wellness. Szeretnék ebből kitörni és persze nyitott szemmel járok mert szeretnék új, igazi kapcsolatot ha létezik még ilyen.
aurelia1
2010/02/16 06:30
Üdvözletem!
És a kicsi mit akar? Tudja, kíváncsi? Az 'apuka' miért ragaszkodik a láthatáshoz, kell-e neki valóban vagy csupán a férfi ego hajtja?
Nos saját tapasztalataim alapján az a véleményem az emberi jóindulatnak is határa van és amikor a gyerekeink kárt szenvednek az igen csak azt indokolja, semmi toleranciát nem engedhetünk. A bosszút ellenzem, revansot venni fölösleges energia pocsékolás!
A gyermek biztonsága a első érzelmileg, anyagilag egyaránt. Egyedül nevelni gyerekünket annyit jelent anyagilag két személy jövedelmét kell produkálni a családbevételéhez ugyanakkor olyan példát is kell mutatni mind anyakén és 'apai' példakép is legyen (nem kell dúvadként keresni élettársat) pl lehet nagypapa a többi jön magától.
Gyerektartási kötelezettség amenyiben nem fizet és munkanélkülire megy szántszándékkal vagy külföldre és bizonyítható hogy csak a felelősség alól akar kibújni, szintén nincs tolerancia se megértés a gyámügyre bevive minden papirt ami igazolja a jogos követelést és megelőlegezik. Az meg már nem a te gondod miként fizeti vissza az államnak a tartozást..
Elnézést kérek ha keményre sikeredett a fogalmazás nem bántó szándék, bár tán már tapasztaltad a hivatali és jogi személyek durván is tudnak fogalmazni.
Kitartás, sok sikert és a legfontosabb a gyermeked a szereted érezze.
És a kicsi mit akar? Tudja, kíváncsi? Az 'apuka' miért ragaszkodik a láthatáshoz, kell-e neki valóban vagy csupán a férfi ego hajtja?
Nos saját tapasztalataim alapján az a véleményem az emberi jóindulatnak is határa van és amikor a gyerekeink kárt szenvednek az igen csak azt indokolja, semmi toleranciát nem engedhetünk. A bosszút ellenzem, revansot venni fölösleges energia pocsékolás!
A gyermek biztonsága a első érzelmileg, anyagilag egyaránt. Egyedül nevelni gyerekünket annyit jelent anyagilag két személy jövedelmét kell produkálni a családbevételéhez ugyanakkor olyan példát is kell mutatni mind anyakén és 'apai' példakép is legyen (nem kell dúvadként keresni élettársat) pl lehet nagypapa a többi jön magától.
Gyerektartási kötelezettség amenyiben nem fizet és munkanélkülire megy szántszándékkal vagy külföldre és bizonyítható hogy csak a felelősség alól akar kibújni, szintén nincs tolerancia se megértés a gyámügyre bevive minden papirt ami igazolja a jogos követelést és megelőlegezik. Az meg már nem a te gondod miként fizeti vissza az államnak a tartozást..
Elnézést kérek ha keményre sikeredett a fogalmazás nem bántó szándék, bár tán már tapasztaltad a hivatali és jogi személyek durván is tudnak fogalmazni.
Kitartás, sok sikert és a legfontosabb a gyermeked a szereted érezze.
Erika25
2010/02/17 21:55
Sziasztok!
Örülök, hogy írtatok!
Anaszti! Én ma voltam ügyvédnél, és azt mondta, hogy a pervesztes fél fizeti az illetéket, aki meg az apuka lesz!
Én fogadtam ügyvédet, persze a szüleim segítségével, de mondta, hogy kérhetek ideiglenes határozatot, hogy addig is, míg jogerőre nem emelkedik az ítélet, addig is vonja a cég a gy. tartást.
Én már nem kapok 3 hónapja egy fillért sem, muszáj volt már lépni! De persze utálom az egész helyzetet!
Puszi!
Erika
Örülök, hogy írtatok!
Anaszti! Én ma voltam ügyvédnél, és azt mondta, hogy a pervesztes fél fizeti az illetéket, aki meg az apuka lesz!
Én fogadtam ügyvédet, persze a szüleim segítségével, de mondta, hogy kérhetek ideiglenes határozatot, hogy addig is, míg jogerőre nem emelkedik az ítélet, addig is vonja a cég a gy. tartást.
Én már nem kapok 3 hónapja egy fillért sem, muszáj volt már lépni! De persze utálom az egész helyzetet!
Puszi!
Erika
aurelia1
2010/02/18 09:45
Bár nem tőlem kérded. Az eldurvult helyzetről épp most kezdek könyvet írni 
a jelenlegi párom javasolta elege lett abból ahogy ő nevezi emésztem magam.
Igaza van ahogy kiírom magamból a múltat úgy még könnyebb és egyszerűbb a megoldásra lelni is.
a jelenlegi párom javasolta elege lett abból ahogy ő nevezi emésztem magam. Igaza van ahogy kiírom magamból a múltat úgy még könnyebb és egyszerűbb a megoldásra lelni is.
kicsicsillag
2010/02/18 10:00
Szia!
Igen, ez jó terápia... már én is elkezdtem, bár nem könyv formájában hanem csak írom-írom a sok bánatot ki magamból, és mindig arra gondolok, hogy majd elküldöm neki: "nesze itt van, ezt tetted velem/velünk". Tudom semmi értelme nem lenne, úgyse értené...
Könyv formájában is gondolkodtam, de egy igazi pszichohorrort adnék ki ezzel a kezemből, bár ki tudja, még lehet filmet is készítenének belőle... szörnyű, mindig bőgög ha elkezdem visszaolvasni.
Igen, ez jó terápia... már én is elkezdtem, bár nem könyv formájában hanem csak írom-írom a sok bánatot ki magamból, és mindig arra gondolok, hogy majd elküldöm neki: "nesze itt van, ezt tetted velem/velünk". Tudom semmi értelme nem lenne, úgyse értené...
Könyv formájában is gondolkodtam, de egy igazi pszichohorrort adnék ki ezzel a kezemből, bár ki tudja, még lehet filmet is készítenének belőle... szörnyű, mindig bőgög ha elkezdem visszaolvasni.
aurelia1
2010/02/18 10:44
én nem akarom odaadni senkinek. Max a most 14 éves vak fiamnak vagy jövőben magamnak tanulságként vissza-vissza olvasni. Jelenleg a második valósulhat meg. Annyi biztos érdekes önmagamtól önmagamról tanulni. De a legmeglepőbb észrevenni van valaki aki nőként, emberként és még anyaként képes szeretni, elfogadni, segíteni, támogatni. Igazából a válási hercehurcák után nem is akartam senkit, semmit csak önmagam és nyugalmat magamnak, gyermekeimnek. Pár hónapja meg csak olyan dolgok, események történnek hogy azt gondolom "túl szép hogy igaz legyen!" ...
Ez a "megbízni újra" cikk is nagyon jó. Persze először önmagunkban kell megtanulni újra bízni.
Tudod mi a érdekes? Időnként a mostani párom olvas bele-bele, eleinte megíjedt azt hitte róla írok rá is kérdezett, én mondtam neki. Ha véletlen elő marad az azért mert bízom benned és nem kell félnem tőled, rejtegetnem dolgaim. Másodszor ha érdekel, nem baj ha elolvasod csak annyit kérek ne csak bele olvass. olyan ez mint a te könyveid attól hogy elkezded vagy beleolvasol végig kell olvasni hogy értsd a történetet. Csodák csodájára pont ő jegyezte meg illetve tette fel a kérdést, "hogy tudsz így írni? Nem érezni bosszú vágyat, szomorúságot igen néha elkeseredettséget igen és érezni a szeretet a reményt"
Pedig tényleg nehéz; a nagyfiam, lányom teljes érzelmi roncs a lányomat kénytelen vagyok gyerek pszihiátrián is kezeltetni nekem még mindig tartanak a rendőrségi, bírósági ügyek a kis fiam az állapota miatt biztonságban van ezektől, halmozottan sérült ezért a kutya se veszi figyelembe rajtam csak én. "hosszú az út még hazáig" de az biztos a szeretet tényleg legyőz mindent!
Ez a "megbízni újra" cikk is nagyon jó. Persze először önmagunkban kell megtanulni újra bízni.
Tudod mi a érdekes? Időnként a mostani párom olvas bele-bele, eleinte megíjedt azt hitte róla írok
rá is kérdezett, én mondtam neki. Ha véletlen elő marad az azért mert bízom benned és nem kell félnem tőled, rejtegetnem dolgaim. Másodszor ha érdekel, nem baj ha elolvasod csak annyit kérek ne csak bele olvass. olyan ez mint a te könyveid attól hogy elkezded vagy beleolvasol végig kell olvasni hogy értsd a történetet. Csodák csodájára pont ő jegyezte meg illetve tette fel a kérdést, "hogy tudsz így írni? Nem érezni bosszú vágyat, szomorúságot igen néha elkeseredettséget igen és érezni a szeretet a reményt" Pedig tényleg nehéz; a nagyfiam, lányom teljes érzelmi roncs a lányomat kénytelen vagyok gyerek pszihiátrián is kezeltetni nekem még mindig tartanak a rendőrségi, bírósági ügyek a kis fiam az állapota miatt biztonságban van ezektől, halmozottan sérült ezért a kutya se veszi figyelembe rajtam csak én. "hosszú az út még hazáig" de az biztos a szeretet tényleg legyőz mindent!
kicsicsillag
2010/02/18 11:48
Sziasztok!
Ne hallgass! Azért vagyunk itt, hogy megosszuk... mindenkinek nehéz, kinek-kinek a maga baja.
Egy biztos, addig míg egyedül viseli az ember a terhet addig sokkal nehezebbnek tűnik. Nem adom fel én sem a reményt, hogy még "kellek" valakinek 2 gyerekkel, de valóban még az önbizalom hiányzik... de nagyon... Rondának érzem magam, szerencsétlennek, pedig semmi okom sincs rá... próbálom visszanyerni az erőmet de egyenlőre lassan haladok.
Most el sem tudom képzelni, hogy akad valaki akit szeressek, aki szeressen és megértsen és nőnek nézzen nem pedig robotnak.
Az én kis könyvemet pedig a világért meg nem mutatnám senkinek, mert rettenetesen szégyellem... Lehet majd egyszer a gyerekeimnek ha felnőnek, hogy megértsék miért vagyok olyan sokat szomorú és ideges...
Ne hallgass! Azért vagyunk itt, hogy megosszuk... mindenkinek nehéz, kinek-kinek a maga baja.
Egy biztos, addig míg egyedül viseli az ember a terhet addig sokkal nehezebbnek tűnik. Nem adom fel én sem a reményt, hogy még "kellek" valakinek 2 gyerekkel, de valóban még az önbizalom hiányzik... de nagyon... Rondának érzem magam, szerencsétlennek, pedig semmi okom sincs rá... próbálom visszanyerni az erőmet de egyenlőre lassan haladok.
Most el sem tudom képzelni, hogy akad valaki akit szeressek, aki szeressen és megértsen és nőnek nézzen nem pedig robotnak.
Az én kis könyvemet pedig a világért meg nem mutatnám senkinek, mert rettenetesen szégyellem... Lehet majd egyszer a gyerekeimnek ha felnőnek, hogy megértsék miért vagyok olyan sokat szomorú és ideges...
aurelia1
2010/02/19 07:43
pontosan. Azért vagyunk itt. A szomorú hogy valójában egyedül vagyunk amikor a dolgokat meg kell oldani és ez még nehezebbé teszi. De nem adhatjuk föl ez nem a pihenés időszaka...
Lesz-e? Mikor? meddig tart?
E kérdésekre nem tudni a pontos választ. Csak az a biztos erősnek kell lenni maradni és kitartani...
Lesz-e? Mikor? meddig tart?
E kérdésekre nem tudni a pontos választ. Csak az a biztos erősnek kell lenni maradni és kitartani...
anaszti77
2010/02/19 11:17
Sziasztok!
Igen, ez az írásterápia valóban segít!
De mi lenne, ha nem könyvet írnátok (azt úgyis olyan lehetetlen kiadatni manapság:)), hanem blogot? Így amellett, hogy a gyerekek majd elolvassák, másoknak is segítségére lehetne. Jó, persze, biztosan vannak olyan dolgok, amit még ismeretlenül és név nélkül sem ír le az ember nyilvánosan, de azért az érzéseitek egy-egy történéssel kapcsolatban nagyon sokat jelenthetnének a hasonló cipőben járóknak! Emlékszem, az elején, amikor egyedül maradtam az egy hetes gyerekemmel olyan végtelenül el voltam keseredve és azt hittem, ilyen nincs is, csak velem eshetett meg. És olyan nagyon sokat segített, hogy találtam olyan virtuális közösséget, ahol olyan emberekkel tudtam megismerkedni, hallani az érzéseikről, küzdelmeikről, akik szintén egyedül "harcolnak" a gyerekeikért. És elkezdtem blogot írni nekik (is). Ide: http://egyedulgyerekkel.hu/ , ahová csak regisztráltak jutnak be, tehát garantáltan "sorstársak".
Anaszti
Igen, ez az írásterápia valóban segít!
De mi lenne, ha nem könyvet írnátok (azt úgyis olyan lehetetlen kiadatni manapság:)), hanem blogot? Így amellett, hogy a gyerekek majd elolvassák, másoknak is segítségére lehetne. Jó, persze, biztosan vannak olyan dolgok, amit még ismeretlenül és név nélkül sem ír le az ember nyilvánosan, de azért az érzéseitek egy-egy történéssel kapcsolatban nagyon sokat jelenthetnének a hasonló cipőben járóknak! Emlékszem, az elején, amikor egyedül maradtam az egy hetes gyerekemmel olyan végtelenül el voltam keseredve és azt hittem, ilyen nincs is, csak velem eshetett meg. És olyan nagyon sokat segített, hogy találtam olyan virtuális közösséget, ahol olyan emberekkel tudtam megismerkedni, hallani az érzéseikről, küzdelmeikről, akik szintén egyedül "harcolnak" a gyerekeikért. És elkezdtem blogot írni nekik (is). Ide: http://egyedulgyerekkel.hu/ , ahová csak regisztráltak jutnak be, tehát garantáltan "sorstársak".
Anaszti
Erika25
2010/02/19 23:27
Sziasztok!
Hát úgy mérgesedett el a helyzet, hogy december óta egy fillért sem adott, azzal a címszóval, hogy rossz az anyagi helyzete. Én vártam türelmesen, de a kicsi áprilisban két éves lesz, nekem is van kölcsönöm, és magunkat is el kell tartanom, a Gyes meg mindenre elég, csak megélni nem.
És mivel úgy éreztem, hogy csak a lelkiismeretemet és a jóindulatomat akarja kihasználni, berágtam rá. Közöltem vele, hogy elhiszem, hogy szarul állnak, de talán akkor a felesége is elmehetne dolgozni, és nem kellene válogatnia a munkák között. Nehogy már mi igyuk meg a levét annak, hogy az asszonya nem akar bejárni 40 km-re dolgozni. Aztán jött, hogy ő így nem fog élni tovább, meg nem várja meg az anyagi csőd következményeit, na ez volt a csúcspont. Felhívtam a feleségét, ami rohadt kellemetlen volt, de elmondtam neki, hogy mivel fenyegetőzött, mert arra gondoltam, hogy ha ne adj isten, mégis valami történik, örök életemben lelkiismeretfurdalásom lenne, hogy nem tettem ellene semmit. Tudom, ez most hülyén hangzik, de szar érzés volt.
Aztán kerestem ügyvédet és beadtam a papírokat.
Tegnap meg kiderült, hogy hazudott nekem, mivel azt mondta, hogy a bank már az autóját is elvette, erre meglátta a tesóm, mikor jött haza a munkából. Erről ennyit.
Szóval itt tartunk. Aztán a tárgyalás egy másik fejezet lesz, mert szerintem nem lesz egyszerű, az tuti. Bár írta, hogy adjam be a papírokat nyugodtan, az ő helyzete nem lesz már ennél rosszabb, meg, hogy tiltassam le, mert az ő fizetését egyből leemeli a bank, amint a számlára ér, de azért okozhat ő még nekem meglepetéseket. Mert ugye, ha megfellebbezi a döntést, akkor a másodfok elhúzódhat akár egy évig is. De az ügyvédnő kéri az ideiglenes letiltást, hogy addig is kapjak gy. tartást, amíg nem lesz jogerős végzés.
Nagyjából ennyi történt, és jan. 2-án látta utoljára a gyermeket.
Puszi!
E.
Hát úgy mérgesedett el a helyzet, hogy december óta egy fillért sem adott, azzal a címszóval, hogy rossz az anyagi helyzete. Én vártam türelmesen, de a kicsi áprilisban két éves lesz, nekem is van kölcsönöm, és magunkat is el kell tartanom, a Gyes meg mindenre elég, csak megélni nem.
És mivel úgy éreztem, hogy csak a lelkiismeretemet és a jóindulatomat akarja kihasználni, berágtam rá. Közöltem vele, hogy elhiszem, hogy szarul állnak, de talán akkor a felesége is elmehetne dolgozni, és nem kellene válogatnia a munkák között. Nehogy már mi igyuk meg a levét annak, hogy az asszonya nem akar bejárni 40 km-re dolgozni. Aztán jött, hogy ő így nem fog élni tovább, meg nem várja meg az anyagi csőd következményeit, na ez volt a csúcspont. Felhívtam a feleségét, ami rohadt kellemetlen volt, de elmondtam neki, hogy mivel fenyegetőzött, mert arra gondoltam, hogy ha ne adj isten, mégis valami történik, örök életemben lelkiismeretfurdalásom lenne, hogy nem tettem ellene semmit. Tudom, ez most hülyén hangzik, de szar érzés volt.
Aztán kerestem ügyvédet és beadtam a papírokat.
Tegnap meg kiderült, hogy hazudott nekem, mivel azt mondta, hogy a bank már az autóját is elvette, erre meglátta a tesóm, mikor jött haza a munkából. Erről ennyit.
Szóval itt tartunk. Aztán a tárgyalás egy másik fejezet lesz, mert szerintem nem lesz egyszerű, az tuti. Bár írta, hogy adjam be a papírokat nyugodtan, az ő helyzete nem lesz már ennél rosszabb, meg, hogy tiltassam le, mert az ő fizetését egyből leemeli a bank, amint a számlára ér, de azért okozhat ő még nekem meglepetéseket. Mert ugye, ha megfellebbezi a döntést, akkor a másodfok elhúzódhat akár egy évig is. De az ügyvédnő kéri az ideiglenes letiltást, hogy addig is kapjak gy. tartást, amíg nem lesz jogerős végzés.
Nagyjából ennyi történt, és jan. 2-án látta utoljára a gyermeket.
Puszi!
E.
aurelia1
2010/02/20 10:27
Erika nos nekem az a véleményem amikor a gyermekedről van szó ne hallgass senkire csak az anyai ösztöneidre és a gyerek érdeke, biztonsága a első. Sajnálatos tény hogy a emberek inkább hárítják a felelősséget és hazudnak a lelkiismeretünkre hatva a jóindulatunkat kihasználva. No de kérem a jóindulatnak is van határa. A szülői felelősség két felöl kell mutatkoznia gyermekeinkhez és ha az apukának nem megy önként hát kénytelenek vagyunk olyan szközt használni amivel a gyermekünk érdekét védjük. Bocsánat a kifejezésért de bizony ez k....a sz...r érzés és nehezíti az is hogy olyat jelzőket kapunk hogy zsaroljuk érzelmileg stb.
anaszti a blogot illetően már azt is kezdtem, sőt elsőként naplót irok magamnak évek óta. Ez önmagam tanulása, fejlesztése érdekében igen hasznos és segít megerősödni annyira hogy merjek bátran kimondani, kiírni amit szükséges ahhoz hogy segíteni tudjak hozzám hasonló szitut áltélt embereknek akár itt is.
Mostanra ami a ötödik évet éri, érzem magam erősnek magabiztosnak érzelmileg, pszihésen hogy ne okozon problémát. Egy szóval bátran, félelem, lelkiismeret furdalás nélkül megy a dolog. Kemény út volt s nem kívánom senkinek. De büszke vagyok magamra mert sikerült(t) persze hosszú az út még hazáig.
Mostanában gyakran eszembe jut egy idézet: "ha még egyszer elindulok világot látni boldogságot, életértelmét keresni; nem megyek tovább házunk kerítésének kapujánál mert ha ott nem találom akkor nincs is sehol!"
anaszti a blogot illetően már azt is kezdtem, sőt elsőként naplót irok magamnak évek óta. Ez önmagam tanulása, fejlesztése érdekében igen hasznos és segít megerősödni annyira hogy merjek bátran kimondani, kiírni amit szükséges ahhoz hogy segíteni tudjak hozzám hasonló szitut áltélt embereknek akár itt is.
Mostanra ami a ötödik évet éri, érzem magam erősnek magabiztosnak érzelmileg, pszihésen hogy ne okozon problémát. Egy szóval bátran, félelem, lelkiismeret furdalás nélkül megy a dolog. Kemény út volt s nem kívánom senkinek. De büszke vagyok magamra mert sikerült(t) persze hosszú az út még hazáig.
Mostanában gyakran eszembe jut egy idézet: "ha még egyszer elindulok világot látni boldogságot, életértelmét keresni; nem megyek tovább házunk kerítésének kapujánál mert ha ott nem találom akkor nincs is sehol!"
zoldike78
2010/03/02 12:07
Sziasztok!
5 hónapos terhes voltam, amikor megváltozott az életem. A férjem egyszercsak nem jött haza.
A terhesség elején is voltak már problémáink, de miután félévig probálkoztunk, hogy teherbe essek, arra gondoltam hogy majd elöbb utobb ezek megoldodnak. Sokat veszekedtünk, de mindig megtaláltuk a végére a hangot egymással. Aztán egyszercsak elment.
Ennek már tíz éve. Azóta egyedül vagyok. Idén lessz tíz éves a lányom.
A gyerektartás egy örök harc, pedig csak havi 8500 Ft-ról van szó.
Nem tudom, hogy valaha is tovább tudok -e lépni. Most 31 éves vagyok, de még mindig csalódott és bizalmatlan.
5 hónapos terhes voltam, amikor megváltozott az életem. A férjem egyszercsak nem jött haza.
A terhesség elején is voltak már problémáink, de miután félévig probálkoztunk, hogy teherbe essek, arra gondoltam hogy majd elöbb utobb ezek megoldodnak. Sokat veszekedtünk, de mindig megtaláltuk a végére a hangot egymással. Aztán egyszercsak elment.
Ennek már tíz éve. Azóta egyedül vagyok. Idén lessz tíz éves a lányom.
A gyerektartás egy örök harc, pedig csak havi 8500 Ft-ról van szó.
Nem tudom, hogy valaha is tovább tudok -e lépni. Most 31 éves vagyok, de még mindig csalódott és bizalmatlan.
aurelia1
2010/03/07 03:25
Hölgyeim elnézést kérek ha indiszkrétnek tűnnék. Felmerült már bennetek a gondolat hogy keresetek egy pszihológust vagy egy terápiás csoportot? Akár az itt lévőkkel is össze jöhet.
Azért merem illetve bátorkodom felhozni mert tudom miről beszélek mert én magam is úgy tudtam feldolgozni a történteket. Bár hála istennek benneteket elkerült az hogy 6,5 hónapos terhesen szószerint földhőz vágott a férjem azért mert megbánta hogy terhes maradtam és meggyőződése róla hogy 14 éves házasság után gyerekes pasifogó akció nem több. No de ez az ő problémája. Amit nem felejtek a fiunk állapota rengeteg kitartás, munka révén 'www.mark96.uw.hu' itt látható állapota. Válás után gyerekek felügyeletét a bíróság rámbízta ő összefogván lányom keresztapjával megprobált megölni rafináltan úgy állítva be hogy önkezüleg döntöttem ezután ment gyámügy, bírósághoz a hivatalos értesítést ami nekem kellett jöjjön hozzájuk került. Így szabaddá vált a út számára bíróság döntött ezután 10000 forintért odaadta a keresztapjának aki 13 éves kora óta szemet vetett rá nem épp keresztapai mivoltának gyakorlása végett. Jelenleg lányomnak már pszihiátriai terápián kell részt vennie hogy emberi méltóságát vissza nyerhesse. Kérlek benneteket nem azért írtam ide ki hogy sajnálatot kérjek vagy tanácsot. Hála istennek a túl vagyunk rajt és elkezdtük az orvoslást és szépen haladunk. A lehetőség adott a többi meg rajtunk áll ami biztos már saját magam se ismerném fel még a 2-3 évvel ezelőtti önmagam vagy ha mégis bizony isten akkora pofont vernék le neki hogy attól koldul. És nem azért mert tett volna bármi vagy rosszat pont azért mert gyáva volt(am) meg tenni idejében amit kellett.
Szóval tanulságként írom ki, kérek mindenkit tanuljatok az én hibámból és higyjétek el nem számít más csak a gyerekek. Az ő érzelmi és anyagi biztonságuk. Az a sajnálatos hogy akadnak olyan emberek akik nem vállalnak felelőséget. Mostanra már újéletet kezdtem párom van ő is elvált ám ő azon ritka egyéniség akiben van apai felelősség tudat, naponta aszisztálom végig a láthatásra a harcot fizeti a gyerektartást nem 8500 ft-ot gyerekenként is többet és kész csatározás hogy a gyerekek vele lehessenek a gyerekek hisztiznek, durcáznak mert jönni akarnak. Anyjuk folyton panaszkodik nem csinálnak semmit nem tanulnak. Azt nem tudom mi a közvetlen okuk csak azt látom amikor itt vannak hozzák magukkal a leckét, házi feladatot amit szó nélkül megcsinálnak. Házi munkában segítőkészek pedig nem kérem ők kérdik mit segíthenek, hangos szó sincs nem hogy veszekedés. Anyának nem szólítanak de erre nem is vágyom hisz van nekik anyjuk aki nem én vagyok. Szóval higyjétek el még ha nehéz is meg tenni amit a nagy tömag úgy ítél meg 'ciki, szégyen' stb... bizony nem az és senkinek nincs joga arra kényszeríteni senkit hogy a múlton rágódva eméssze önmagát. Aki szeretne önmagára találni és igazából újéletet kezdeni jelezzen és nagyon szívesen összehozom azzal ki a terápiás csoport vezető.
Megéri higyjétek el... vagy akár innen mi magunk jövünk össze ahogy nektek jó mert első lépésként úgy érdemes hozzáállni hogy önmagaddá tudj válni újra.
Kívánok mindenkinek sok sikert, egészséget lélekben is!
Azért merem illetve bátorkodom felhozni mert tudom miről beszélek mert én magam is úgy tudtam feldolgozni a történteket. Bár hála istennek benneteket elkerült az hogy 6,5 hónapos terhesen szószerint földhőz vágott a férjem azért mert megbánta hogy terhes maradtam és meggyőződése róla hogy 14 éves házasság után gyerekes pasifogó akció nem több. No de ez az ő problémája. Amit nem felejtek a fiunk állapota rengeteg kitartás, munka révén 'www.mark96.uw.hu' itt látható állapota. Válás után gyerekek felügyeletét a bíróság rámbízta ő összefogván lányom keresztapjával megprobált megölni rafináltan úgy állítva be hogy önkezüleg döntöttem ezután ment gyámügy, bírósághoz a hivatalos értesítést ami nekem kellett jöjjön hozzájuk került. Így szabaddá vált a út számára bíróság döntött ezután 10000 forintért odaadta a keresztapjának aki 13 éves kora óta szemet vetett rá nem épp keresztapai mivoltának gyakorlása végett. Jelenleg lányomnak már pszihiátriai terápián kell részt vennie hogy emberi méltóságát vissza nyerhesse. Kérlek benneteket nem azért írtam ide ki hogy sajnálatot kérjek vagy tanácsot. Hála istennek a túl vagyunk rajt és elkezdtük az orvoslást és szépen haladunk. A lehetőség adott a többi meg rajtunk áll ami biztos már saját magam se ismerném fel még a 2-3 évvel ezelőtti önmagam vagy ha mégis bizony isten akkora pofont vernék le neki hogy attól koldul. És nem azért mert tett volna bármi vagy rosszat pont azért mert gyáva volt(am) meg tenni idejében amit kellett.
Szóval tanulságként írom ki, kérek mindenkit tanuljatok az én hibámból és higyjétek el nem számít más csak a gyerekek. Az ő érzelmi és anyagi biztonságuk. Az a sajnálatos hogy akadnak olyan emberek akik nem vállalnak felelőséget. Mostanra már újéletet kezdtem párom van ő is elvált ám ő azon ritka egyéniség akiben van apai felelősség tudat, naponta aszisztálom végig a láthatásra a harcot fizeti a gyerektartást nem 8500 ft-ot gyerekenként is többet és kész csatározás hogy a gyerekek vele lehessenek a gyerekek hisztiznek, durcáznak mert jönni akarnak. Anyjuk folyton panaszkodik nem csinálnak semmit nem tanulnak. Azt nem tudom mi a közvetlen okuk csak azt látom amikor itt vannak hozzák magukkal a leckét, házi feladatot amit szó nélkül megcsinálnak. Házi munkában segítőkészek pedig nem kérem ők kérdik mit segíthenek, hangos szó sincs nem hogy veszekedés. Anyának nem szólítanak de erre nem is vágyom hisz van nekik anyjuk aki nem én vagyok. Szóval higyjétek el még ha nehéz is meg tenni amit a nagy tömag úgy ítél meg 'ciki, szégyen' stb... bizony nem az és senkinek nincs joga arra kényszeríteni senkit hogy a múlton rágódva eméssze önmagát. Aki szeretne önmagára találni és igazából újéletet kezdeni jelezzen és nagyon szívesen összehozom azzal ki a terápiás csoport vezető.
Megéri higyjétek el... vagy akár innen mi magunk jövünk össze ahogy nektek jó mert első lépésként úgy érdemes hozzáállni hogy önmagaddá tudj válni újra.
Kívánok mindenkinek sok sikert, egészséget lélekben is!
kicsicsillag
2010/03/08 08:52
Sziasztok!
Nehéz mindenkihez külön szólni, de annyira lesújtó ez az egész, hogy el sem akarom hinni...szinte a könnyeim hullanak mert megértelek benneteket.
Aurélia! Tisztelem és becsülöm a kitartásod és az erődet! Istenem, szörnyű hogy milyen emberek élnek köztünk, természetesen beleértve az itt "szereplő apukákat" is, de valóban, ennél már az is jobb ha szó nélkül lelép valaki.
Nem is csodálkozom ha szakorvosi segítségre van szükségetek, de legalább nem adtad fel, bízol és hiszel magadban!
Zöldike!
Azóta nem is látta az apukáját?
Erika!
Veletek mi történt hogy már nem kíváncsi rátok, pedig azt hittem előbb utóbb legalább a te életed rendeződik "valamennyire".
A pszichológusról annyit, hogy természetesen gondolkoztam rajta, de miután rettenetesen erős vagyok/voltam így azt gondoltam, hogy túl lépek rajta. Most tartok ott, hogy határeset: meddig bírom még segítség nélkül? Azt kellene megtanítani nekem, hogyan lehet felejteni... gyorsan, könnyen, és hogyan lehet átprogramozni az agyam arra, hogy új életet kezdjek és új kapcsolatot. Ne csak őt lássam mindenkibe, azokat a boldog éveket, együttléteket amitől annyira értékes volt számomra. Felejteni olyan embert akit mindennél jobban szerettem...nem tudok szabadulni a szép emlékektől ami hozzá köt. Pedig az utóbbi évekbe egy szemét. Épp tegnap próbáltam felvázolni mennyire bánt amit művel, erre fogta magát és elment. SZÓ NÉLKÜL. Lehet hogy 2 hétre de az is lehet hogy örökre. Szarik a fejemre és az érzelmeimre...de mégis oda eszi a fene ha úgy tartja kedve, hogy felkavarja az életünket. Na ehhez kellene erő hogy azt mondjam neki: Tünés az életünkből, elég volt a lelki terrorból.
Végül is érdekel a terápia...
Nehéz mindenkihez külön szólni, de annyira lesújtó ez az egész, hogy el sem akarom hinni...szinte a könnyeim hullanak mert megértelek benneteket.
Aurélia! Tisztelem és becsülöm a kitartásod és az erődet! Istenem, szörnyű hogy milyen emberek élnek köztünk, természetesen beleértve az itt "szereplő apukákat" is, de valóban, ennél már az is jobb ha szó nélkül lelép valaki.
Nem is csodálkozom ha szakorvosi segítségre van szükségetek, de legalább nem adtad fel, bízol és hiszel magadban!
Zöldike!
Azóta nem is látta az apukáját?
Erika!
Veletek mi történt hogy már nem kíváncsi rátok, pedig azt hittem előbb utóbb legalább a te életed rendeződik "valamennyire".
A pszichológusról annyit, hogy természetesen gondolkoztam rajta, de miután rettenetesen erős vagyok/voltam így azt gondoltam, hogy túl lépek rajta. Most tartok ott, hogy határeset: meddig bírom még segítség nélkül? Azt kellene megtanítani nekem, hogyan lehet felejteni... gyorsan, könnyen, és hogyan lehet átprogramozni az agyam arra, hogy új életet kezdjek és új kapcsolatot. Ne csak őt lássam mindenkibe, azokat a boldog éveket, együttléteket amitől annyira értékes volt számomra. Felejteni olyan embert akit mindennél jobban szerettem...nem tudok szabadulni a szép emlékektől ami hozzá köt. Pedig az utóbbi évekbe egy szemét. Épp tegnap próbáltam felvázolni mennyire bánt amit művel, erre fogta magát és elment. SZÓ NÉLKÜL. Lehet hogy 2 hétre de az is lehet hogy örökre. Szarik a fejemre és az érzelmeimre...de mégis oda eszi a fene ha úgy tartja kedve, hogy felkavarja az életünket. Na ehhez kellene erő hogy azt mondjam neki: Tünés az életünkből, elég volt a lelki terrorból.
Végül is érdekel a terápia...
kicsicsillag
2010/03/08 10:16
Ja, erős vagyok... élem a mindennapjaimat, alapvetőenn a munkahelyemen és otthon jól érzem magam, barátkozni próbálok... férfiakra rá sem tudok nézni... csak egy, és csak ő, el sem tudok képzelni mást.
Egy szerelmes filmet nem bírok megnézni, ha gyerek születik valahol - legyen az akár film, újság - és látom az örömet a boldogságot az apukák arcán akkor a könnyeimmel küszködök, nekem ez miért nem adatott meg? Ha valaki babát vár és kiegyensúlyozott, boldog, mert segítenek neki bevásárolni, orvoshoz menni, törődnek a nyugalmával akkor is folytogat a sírás.
Főleg esténként ha lefekszek EGYEDÜL, akkor nagyon rossz, nincs kihez bújni, aki megsimogasson, megkérdezze minden rendben van, nincs kivel megosszam a bánatom az örömöm.
Szeretet hiányom van, nagyfokú. Amit egy társtól, egy férfitől lehet kapni, őszintén. Hiszem, hogy van még ilyen, de nem látom, nem érzékelem, mert sok a napi teendőm 2 gyerek mellett, egyedül, egy keresetből fenntartani a házat a családot, bevásárolni, hurcolni őket ide oda, rendbe tartani a lakást a kertet és nem utolsó sorban a lelkemet és a gyerekekét, a szüleim is sajnos idősek és kímélni kell őket.
Hát így legyen az ember erős, amit csak a két ártatlan csipás szempár tud feledtetni reggelenként, ahogy bújnak, szeretnek önzetlenül... ez ad valamennyi erőt.
Egy szerelmes filmet nem bírok megnézni, ha gyerek születik valahol - legyen az akár film, újság - és látom az örömet a boldogságot az apukák arcán akkor a könnyeimmel küszködök, nekem ez miért nem adatott meg? Ha valaki babát vár és kiegyensúlyozott, boldog, mert segítenek neki bevásárolni, orvoshoz menni, törődnek a nyugalmával akkor is folytogat a sírás.
Főleg esténként ha lefekszek EGYEDÜL, akkor nagyon rossz, nincs kihez bújni, aki megsimogasson, megkérdezze minden rendben van, nincs kivel megosszam a bánatom az örömöm.
Szeretet hiányom van, nagyfokú. Amit egy társtól, egy férfitől lehet kapni, őszintén. Hiszem, hogy van még ilyen, de nem látom, nem érzékelem, mert sok a napi teendőm 2 gyerek mellett, egyedül, egy keresetből fenntartani a házat a családot, bevásárolni, hurcolni őket ide oda, rendbe tartani a lakást a kertet és nem utolsó sorban a lelkemet és a gyerekekét, a szüleim is sajnos idősek és kímélni kell őket.
Hát így legyen az ember erős, amit csak a két ártatlan csipás szempár tud feledtetni reggelenként, ahogy bújnak, szeretnek önzetlenül... ez ad valamennyi erőt.
aurelia1
2010/03/08 10:34
mondok egy másik elérhetőséget pallas.athene@vipmail.hu ez a msncímem. Mert hát vannak olyan dolgok amit a ember nem szívesen ír ki itt magából. Csak ha már tényleg túl van mindenen olyan magas szinten amikor nem kísérti a mult.
Szóval itt minden mást eltudok mondani hogyan miként sikerült minden alább felsoroltakat feldolgoznom pl azt is hogy Márk fiamnak segítene a őssejt műtét ha a apja vállalná a donorságot de hát még azt sem. Na mindegy megoldom más hogy apropó máshogy 'kupakgyűjtés' kérek szépen mindenkit ne dobjátok ki a müanyag kupokat gőzerővel kell gyűjtenünk mert sok-sok milló forintba kerül hogy egészségesen élhessen ő is. A többit esetleg msn-en hálás köszönet Márkom története www.mark96.uw.hu hogy kialakuljon a vizualitás is.
Szóval itt minden mást eltudok mondani hogyan miként sikerült minden alább felsoroltakat feldolgoznom pl azt is hogy Márk fiamnak segítene a őssejt műtét ha a apja vállalná a donorságot de hát még azt sem. Na mindegy megoldom más hogy apropó máshogy 'kupakgyűjtés' kérek szépen mindenkit ne dobjátok ki a müanyag kupokat gőzerővel kell gyűjtenünk mert sok-sok milló forintba kerül hogy egészségesen élhessen ő is. A többit esetleg msn-en hálás köszönet Márkom története www.mark96.uw.hu hogy kialakuljon a vizualitás is.
aurelia1
2010/03/08 10:39
Egyébként én magam is civil kezdeményezésként egy csoport összehozásába kezdtem. Bár vannak feminista elveim sok tekintettben ám a gyerekek egészséges élete érdekében nem feminim csoport. Gondolván például a páromra is aki apaként írdatlan energiával teszi mindennapjait hogy a gyerekeknek legalább 1-2 óra gondtalan gyerekkor jusson láthatások idején. Ha van még ilyen ember azt szívesen látjuk. A lényeg nem a másik szidalmazása amibe eleinte befürödtem terápiáscsoportoknál hanem önmagunk kibeszélése és a szituáciokra való megoldás megtalálása.
kicsicsillag
2010/03/08 11:18
Helyileg merre vagytok?
Igen a kibeszélés a legjobb, csak pont nincs kinek. Amíg volt időm "barátnőzni", addig ezt nagyon jól megoldottuk. A pszichológia pedig nem áll messze tőelm, hiszen pedagógus végzettségem is van, tudom mit kellene csinálnom terápiás jelleggel, csak "magamon" nehezebben működik. Olvastam már mindenfélét és mindig azt vonom le, hogy jó-jó, ezt már tudom, semmi újat nem ír, csak alkalmazni kellene. Félek nem tudok rá időt szakítani, bár nagyon szeretek beszélgetni.
Megnéztem az oldaladat, rettenetesen sajnálom... sokszor nem igazságos az élet...
Sajnos msn-en beszélgetni nem tudok -ha arra gondoltál (idő?)-, de nagyon szívesen írok neked mert az őssejt be/át ültetésről van sikeres családi tapasztalatom, bár nem ilyen jellegű betegségnél mint a kisfiad, de talán az elvek hasonlítanak...
Igen a kibeszélés a legjobb, csak pont nincs kinek. Amíg volt időm "barátnőzni", addig ezt nagyon jól megoldottuk. A pszichológia pedig nem áll messze tőelm, hiszen pedagógus végzettségem is van, tudom mit kellene csinálnom terápiás jelleggel, csak "magamon" nehezebben működik. Olvastam már mindenfélét és mindig azt vonom le, hogy jó-jó, ezt már tudom, semmi újat nem ír, csak alkalmazni kellene. Félek nem tudok rá időt szakítani, bár nagyon szeretek beszélgetni.
Megnéztem az oldaladat, rettenetesen sajnálom... sokszor nem igazságos az élet...
Sajnos msn-en beszélgetni nem tudok -ha arra gondoltál (idő?)-, de nagyon szívesen írok neked mert az őssejt be/át ültetésről van sikeres családi tapasztalatom, bár nem ilyen jellegű betegségnél mint a kisfiad, de talán az elvek hasonlítanak...
aurelia1
2010/03/08 16:45
Szia kicsicsillag:)
Aurelia párja vagyok.olvastam a hozzászólásod,mert megmutatta.Szerintem sok egyértelmű dolog van,amiről más embereknek meg van a véleménye hogyan is kéne csinálni,illetve hogy is jó az.De egy a fontos csak.Mindig az a legjobb ahogyan a saját egyéniségedre habitusodra le tudod fordítani a jótanácsokat.Ha kibeszélésre vágysz szerintem a párommal megteheted azt is,mert átlagon felül rendelkezik az empátia áldásával.Szoval írj neki nyugiban:)Lényeg az,dumáld ki magadból ami érdekel vagy fáj,mert előbb utóbb megoldást nyersz.És lehet itt:)Nem tudhatod,de szívből kívánom úgy legyen.Ave és ne add fel:)
Aurelia párja vagyok.olvastam a hozzászólásod,mert megmutatta.Szerintem sok egyértelmű dolog van,amiről más embereknek meg van a véleménye hogyan is kéne csinálni,illetve hogy is jó az.De egy a fontos csak.Mindig az a legjobb ahogyan a saját egyéniségedre habitusodra le tudod fordítani a jótanácsokat.Ha kibeszélésre vágysz szerintem a párommal megteheted azt is,mert átlagon felül rendelkezik az empátia áldásával.Szoval írj neki nyugiban:)Lényeg az,dumáld ki magadból ami érdekel vagy fáj,mert előbb utóbb megoldást nyersz.És lehet itt:)Nem tudhatod,de szívből kívánom úgy legyen.Ave és ne add fel:)
Erika25
2010/03/08 21:41
Sziasztok!
Nálunk egyre rosszabb a helyzet, de már kezdek beletörődni, csak félek a bírósági tárgyalástól.
Én ezt az egyedüllétet úgy élem meg, hogy ha a kezemet a szívemre teszem, nem hiszek már abban a szóban, hogy komoly kapcsolat, és nem hiszek a szeretlek szóban sem. Ebből adódóan beszélgetek férfiakkal, de nem hiszem, hogy ebből bármi is lehet, és így is állok hozzá, magyarul még az esélyt sem adom meg senkinek, bár nincs is nagyon jelentkező. Talán érzik rajtam az elutasítást vagy a hitetlenséget. De nem is érdekel ez az egész. Egyenlőre nem vágyom rá igazán, hogy valaki mellettem legyen, mert nem akarok mégegyszer ekkorát csalódni, viszont annak sem látom értelmét, hogy félgőzzel vessem bele magam egy kapcsolatba. Ez most olyan nálam, mint a cigarettáról való leszokás...szeretném, de nem teszek érte semmit, így nem is fog sikerülni!
Apa volt életemben a nagy szerelem, ő volt a megtestesült férfi, és nagyot csalódtam. Egyenlőre nem akarom megpróbálni mégegyszer, mert még az esélyét sem akarom megadni a csalódásnak!
Kicsicsillag! Kívánom neked, hogy nálad is eljöjjön az az idő, mikor már a lelked tiltakozik apuka ellen. Én még mindig szeretem őt, de mikor próbált közeledni decemberben, éreztem, hogy a lelkem már nem akarja, így nem engedtem neki. És ez így volt jó! Nem ésszel, hanem érzelmekkel értem el ezt a szintet, és ezért sikerült nem behódolni neki ismét! Igaz, most meg perben állunk, mert onnantól nem tartotta fontosnak támogatni és látogatni a gyermekét! Mintha hozzám jönne, úgy fogta, fogja fel. Fogalma sincs, hogy mi van a gyermekével már több, mint két hónapja.
Puszi
Nálunk egyre rosszabb a helyzet, de már kezdek beletörődni, csak félek a bírósági tárgyalástól.
Én ezt az egyedüllétet úgy élem meg, hogy ha a kezemet a szívemre teszem, nem hiszek már abban a szóban, hogy komoly kapcsolat, és nem hiszek a szeretlek szóban sem. Ebből adódóan beszélgetek férfiakkal, de nem hiszem, hogy ebből bármi is lehet, és így is állok hozzá, magyarul még az esélyt sem adom meg senkinek, bár nincs is nagyon jelentkező. Talán érzik rajtam az elutasítást vagy a hitetlenséget. De nem is érdekel ez az egész. Egyenlőre nem vágyom rá igazán, hogy valaki mellettem legyen, mert nem akarok mégegyszer ekkorát csalódni, viszont annak sem látom értelmét, hogy félgőzzel vessem bele magam egy kapcsolatba. Ez most olyan nálam, mint a cigarettáról való leszokás...szeretném, de nem teszek érte semmit, így nem is fog sikerülni!
Apa volt életemben a nagy szerelem, ő volt a megtestesült férfi, és nagyot csalódtam. Egyenlőre nem akarom megpróbálni mégegyszer, mert még az esélyét sem akarom megadni a csalódásnak!
Kicsicsillag! Kívánom neked, hogy nálad is eljöjjön az az idő, mikor már a lelked tiltakozik apuka ellen. Én még mindig szeretem őt, de mikor próbált közeledni decemberben, éreztem, hogy a lelkem már nem akarja, így nem engedtem neki. És ez így volt jó! Nem ésszel, hanem érzelmekkel értem el ezt a szintet, és ezért sikerült nem behódolni neki ismét! Igaz, most meg perben állunk, mert onnantól nem tartotta fontosnak támogatni és látogatni a gyermekét! Mintha hozzám jönne, úgy fogta, fogja fel. Fogalma sincs, hogy mi van a gyermekével már több, mint két hónapja.
Puszi
aurelia1
2010/03/09 11:34
Teljes mértékben igazat adok neked Erika. "Félgőzzel" nem is illik már csak azért sem mert önmagunkat is csak áltatnánk. Én magam sem gondoltam sőt tavaj szeptemberben is meg voltam róla győződve hogy arról hogy 'soha többé férfi a életemben!' A első és legfontosabb önmagunkkal legyünk tisztában például tudunk e választ a következő kérdésekre lelkiismeret furdalás, önvád nélkül; 'ki vagyok én?' 'honnan jöttem?' 'hova, merre tartok?' És ne csupán folyamatos agyalás legyen 'mi történt?' 'mennyire átvert, becsapott, kihasznált!?' Éld is meg a gyászt az érzelmi veszteséget ha úgy esik jól sírj, bőgj, hányd illetve szard ki magadból elnézést kérek a szókimondásért. Éreztetni akarom hogy a negatív érzéseket miként milyen fontos ki adni magunkból. Például én három napig nem tudtam bemenni dolgozni ez idő tájt mert oly erős hányinger-hasmenés-hányás volt rajtam. A munkahelyemen megjelenve az első pillanatban megjegyezték "mintha kicseréltek volna! Sugárzol tele vagy energiával" És tényleg attól a naptól fogva kiapadhatatlannak érzem magamban a pozitív energiát úgy érzem a mátra hegyét is elviszem a vállamon ha szükséges. Nem félek semmitől és senkitől tán ez az amiért a párom felfigyelt rám s az élet szépen vissza ad mindent amit kifele adunk ha szeretet adunk szeretet kapunk persze nem biztos hogy pont attól akitől elsőként várjuk. Ne essetek abba hibába melybe én hogy a volt férjemre vártam aki nem érdemli meg az nem érdemli. Ébresztő térjetek elsőként magatokhoz és legyünk anyák/nőies-nők egy személyben a többi jön magától. Ne akarjuk a egész tortát befalni mert szeletekre vágva falatonként finomabb. És a nagymamám szavaival búcsúzom mára "ki kardot ránt kard által vész!" Minden jót és szépet! Tegnap nőnap volt ennek tiszteletére kényeztessétek magatokat valamivel ami kedvetekre való.
kicsicsillag
2010/03/09 12:12
Sziasztok!
Ugyanazt érzem mint Erika, szóról szóra. Ő az igazi férfi és mást észre sem veszek...Igen a lelkemmel kell elküldeni, ésszel nem megy pedig azzal világosan tudom hogy mit kellene tennem.
Sokszor azt hiszem, tiszta bolond vagyok, hogy ilyeneken idegesítem magam és ezen agyalok, hihetetlen hogy mennyire a hatalmába tud keríteni ez az érzés és elvonja a figyelmemet ezer más, sokkal szebb dologról. Persze nem hagyom!!! de örök belső vívódás. Az "Elfújta a szél" szokott eszembe jutni: "Isten a tanúm, Isten a tanúm, hogy nem bánnak el velem! Túl fogom élni ezt, és amikor véget ér, soha többé nem leszek éhes... mert hiszem, holnap új nap virrad!"
Ugyanazt érzem mint Erika, szóról szóra. Ő az igazi férfi és mást észre sem veszek...Igen a lelkemmel kell elküldeni, ésszel nem megy pedig azzal világosan tudom hogy mit kellene tennem.
Sokszor azt hiszem, tiszta bolond vagyok, hogy ilyeneken idegesítem magam és ezen agyalok, hihetetlen hogy mennyire a hatalmába tud keríteni ez az érzés és elvonja a figyelmemet ezer más, sokkal szebb dologról. Persze nem hagyom!!! de örök belső vívódás. Az "Elfújta a szél" szokott eszembe jutni: "Isten a tanúm, Isten a tanúm, hogy nem bánnak el velem! Túl fogom élni ezt, és amikor véget ér, soha többé nem leszek éhes... mert hiszem, holnap új nap virrad!"
zoldike78
2010/03/09 12:15
Szia Kicsicsillag!
Válaszom: Nem találkozott még vele "soha".
5 hónapos volt a kislányom, amikor a válás kimondása utáni héten eljött. Ott volt fél órát és nem jött többet. Egyszer összetalálkoztunk vele az egyik bevásárló központnál. Ránk sem nézett. Én perszer utána kiálltottam, hogy caka így elmész a lányod mellett?... A válasza félhangosan csak ennyi volt: igen. Kiakadtam. Kiabáltam vele, hogy hogy teheti ezt, de ő ment tovább. Egy másik kislány kezét fogta. A tartásdíj miatti büntető tárgyaláson tudtam meg, hogy újra megnősült és a mostani házasságában a feleségének van már egy másik férfitól gyereke.
A legszőrnyűbb az egészben az volt, hogy az akkor 6 éves kislányomban, csak az maradt meg, hogy apa fogta egy másik gyerek kezét.
Ezek voltak a nagy találkozások.
Sajnos a 10 év magány elintézte azt, hogy megszokjam azt, hogy nincs mellettem egy társ. Kokettálok, a munkahelyemen és vagyok humorgép, de nem jövök össze senkivel. Ha van jelentkező akkor az nős.
Szóval ez van velem.
Válaszom: Nem találkozott még vele "soha".
5 hónapos volt a kislányom, amikor a válás kimondása utáni héten eljött. Ott volt fél órát és nem jött többet. Egyszer összetalálkoztunk vele az egyik bevásárló központnál. Ránk sem nézett. Én perszer utána kiálltottam, hogy caka így elmész a lányod mellett?... A válasza félhangosan csak ennyi volt: igen. Kiakadtam. Kiabáltam vele, hogy hogy teheti ezt, de ő ment tovább. Egy másik kislány kezét fogta. A tartásdíj miatti büntető tárgyaláson tudtam meg, hogy újra megnősült és a mostani házasságában a feleségének van már egy másik férfitól gyereke.
A legszőrnyűbb az egészben az volt, hogy az akkor 6 éves kislányomban, csak az maradt meg, hogy apa fogta egy másik gyerek kezét.
Ezek voltak a nagy találkozások.
Sajnos a 10 év magány elintézte azt, hogy megszokjam azt, hogy nincs mellettem egy társ. Kokettálok, a munkahelyemen és vagyok humorgép, de nem jövök össze senkivel. Ha van jelentkező akkor az nős.
Szóval ez van velem.
aurelia1
2010/03/09 20:28
Hölgyeim én csak annyit mondhatok saját tapasztalatból elsőként önmagunkat állítsuk talpra érzelmileg, szellemileg, anyagilag és merjünk érett felnőtt nőként anyaként viselkedni vállalni magunkat, tanuljuk meg önmagunkat ahogy a okosabbak mondják önismeret. És ha még ezután se képes észre venni értékelni, elfogadni az úgy nevezett férfi akkor nem is érdemel meg, úgy kell neki, aki mégis az meg kitartóan türelmesen kivárja a megfelelő időt
Erika25
2010/03/09 21:07
Én már nem vagyok szerelmes, és nem akarok már tőle semmit, ezt teljesen komolyan és őszintén mondom. De egyenlőre mástól sem. Hagyjanak engem békén, és azért nem hiányzik egy társ, mert nem tudom még most sem elhinni, hogy igenis van olyan férfi, aki engem szeret és nem ver át. Addig míg ez nem változik benne, addig felesleges bármilyen keresgélés is, mert ÉN nem akarok egyenlőre szeretni senkit!
aurelia1
2010/03/10 18:12
Nincs mit! Én már tényleg minden rosszon túl vagyok és hála a Jóistennek azt mondhatom sikeresen mert tanultam belőle és mostanra arra tudok öszpontosítani miként fordíthatom hasznomra a tanulságot. Bár zavarba ejtően pontosan ír itt 8-i kommentben a párom de be kell vallanom azt ami tény. Nem szívesen mondom ki de kezd úgy ismerni mint én önmagam. Egy szerencsém van a hiányosságaimat még mindig csak én tudom mik azok Én például itt is vissza olvasok rendszeresen úgy ahogy a naplómat mert évek óta vezetek magamnak naplót s azt vissza olvasva rengeteget tanulok önmagamról. Kemény dolog az önismeret de igen hasznos! Például kemény azért mert saját hányoságainkra pontosan rálátni, belátni bizony annál rohadtabb dolog nincs az életben, úgyanakkor pont ezért hasznos
sok sikert! És csak így tovább!
Én például itt is vissza olvasok rendszeresen úgy ahogy a naplómat mert évek óta vezetek magamnak naplót s azt vissza olvasva rengeteget tanulok önmagamról. Kemény dolog az önismeret de igen hasznos! Például kemény azért mert saját hányoságainkra pontosan rálátni, belátni bizony annál rohadtabb dolog nincs az életben, úgyanakkor pont ezért hasznos sok sikert! És csak így tovább!
aurelia1
2010/03/13 07:16
Nos én is ember vagyok ráadásuk nő is és mint ilyen van bennem türelmetlenség. És sok dolog van amit még nekem is tanulnom kell. Például oly hosszú ideig kellett félnem rettegnem. Most amikor számomra hirtelen mellém sodródik valaki aki tényleg képes szeretni is nem tudom mit tegyek. Az nem kérdés mit érez tudom, viszont ez neki is új még. Azzal a ténnyel se tud mit kezdeni van valaki a személyemben aki nem a hibáit sorolja és ostromolja ezen változtatnod kell hanem észre veszem a jó tulajdonságait és inkább azokat értékelem.
aurelia1
2010/03/18 01:46
Szóval azért írtam csak ki mert mindig van mit tanulnunk első sorban önmagunkról, önmagunknak. Bár én a világ legnaivabb embere vagyok ezért óvatósságra is bíztatok mindenkit. Például én hiszek az emberekben levő jóságban, jószándékban mert én magam pozitiv gondolkodást részesítem előnyben. A szakemberek ezt úgy is mondják minden a saját fejünkben kezdődik és azt vetítjük ki a világra ami ott van csalódottság, bizalom, remény stb... hát én azt hogy hiszek a jóságban, jóindulatban párszor már bebizonyosodott az emberek sokan gonoszok, alattomosak, tapintatlanok, meggondolatlanok. Viszont még mindig reménykedem benne hogy tán az átélt csalódások miatt és meg győződésem amennyiben nem szándékosan akkor tán még van esély hogy tényleg létezik még jóság, szeretet
zoldike78
2010/03/18 09:19
Kedves aurelia 1!
"Sajnos", én már nem tudok bízni. Lehet, hogy ez abból fakad, hogyha valakiben egy ici-picit elkezdek hinni akkor, valahogy mindig kiderül, hogy én állítottam fel helytelen képet az illetőről magamban.Nehéz ez a dolog. Itt nem csak párkapcsolatra gondolok ezzel, hanem arra is hogy mi történik az ember munkahelyén, vagy az ismerősei között. Van persze barátnőm, aki megbízható, de nem lehet visszaélni a terhelésével.
Szóval nem egyszerű tovább lépni. A bizalmat adja az ember, de sokszor láttam már, hogy hogyan élnek vissza egy elejtett mondattal, szóval vagy éppen egy gesztussal, viccet csinálva az embermagánügyeiből. Bocsi nekem rosszak a tapasztalataim.
"Sajnos", én már nem tudok bízni. Lehet, hogy ez abból fakad, hogyha valakiben egy ici-picit elkezdek hinni akkor, valahogy mindig kiderül, hogy én állítottam fel helytelen képet az illetőről magamban.Nehéz ez a dolog. Itt nem csak párkapcsolatra gondolok ezzel, hanem arra is hogy mi történik az ember munkahelyén, vagy az ismerősei között. Van persze barátnőm, aki megbízható, de nem lehet visszaélni a terhelésével.
Szóval nem egyszerű tovább lépni. A bizalmat adja az ember, de sokszor láttam már, hogy hogyan élnek vissza egy elejtett mondattal, szóval vagy éppen egy gesztussal, viccet csinálva az embermagánügyeiből. Bocsi nekem rosszak a tapasztalataim.
aurelia1
2010/03/18 12:32
Saját tapasztalatból. Elsőként önmagunkat kell megtanulni elviselni, bízni megtanulni a pozitiv tulajdonságainkat és a hiányosságokat is mert sajna abból lévén kevéske emberek vagyunk nem de bár. Természetesen a bizalom egy dolog meg kell tanulni óvatosnak, elővigyázatosnak is lenni. Igen nehéz dolog nem is kicsit! De valahol, valamikor el kell kezdeni tenni önmagunkért! Nem gondolod? És természetesen nagyon meg kell válogatni kinek mit, miként, mikor mondunk no és mennyit.
Én magamról már elmondhatom azt is hogy igen szerencsés vagyok mert rajtam kívül senki nem ismeri a én hiányosságaim emiatt keltek is félelmet az emberekben nem keveset, mert azt gondolják minden tudó, hibanélküli vagyok s ezt tartom önmagamról. Hát itt most bevallom nektek én is ember vagyok és sajnos gyarló, tökéletlen fajtából úgyanúgy mint mindenki más, csupán szerencsém van És még csak a fele úton járok az önismeret terén, alig várom hogy még jobban megismerhessem önmagam
Én magamról már elmondhatom azt is hogy igen szerencsés vagyok mert rajtam kívül senki nem ismeri a én hiányosságaim emiatt keltek is félelmet az emberekben nem keveset, mert azt gondolják minden tudó, hibanélküli vagyok s ezt tartom önmagamról. Hát itt most bevallom nektek én is ember vagyok és sajnos gyarló, tökéletlen fajtából úgyanúgy mint mindenki más, csupán szerencsém van
És még csak a fele úton járok az önismeret terén, alig várom hogy még jobban megismerhessem önmagam
Lena76
2010/04/14 15:01
Szia Zoldike78!
Abszolút megértem amit írtál. Jelenleg válófélben vagyok, a férjem egy két gyerekes nővel jött össze az ország másik végéből. Nem tudni még hogy hol kötik össze az életüket, ott ahol a nő él vagy itt ahol mi. De vajon mi lesz rosszabb a gyerekemnek? Az ha egyszer csak majd meglátja amint azzal a másik két gyerekkel sétál az apukája vagy az ha elköltözik és soha többé nem látja. Eljön az idő mikor elém fog állni a gyerek és megkérdezi hogy az ő apukája hol van? És miért mással van, miért nem vele? Nem tudom a válaszokat, csak azt hogy bármelyik is fog megtörténni rettegek attól a naptól. És igen, sok fájdalmas csalódás után, nagyon nehéz új kapcsolatba kezdeni, újra bízni. Idő kell míg az ember erőt gyűjt hozzá.
Abszolút megértem amit írtál. Jelenleg válófélben vagyok, a férjem egy két gyerekes nővel jött össze az ország másik végéből. Nem tudni még hogy hol kötik össze az életüket, ott ahol a nő él vagy itt ahol mi. De vajon mi lesz rosszabb a gyerekemnek? Az ha egyszer csak majd meglátja amint azzal a másik két gyerekkel sétál az apukája vagy az ha elköltözik és soha többé nem látja. Eljön az idő mikor elém fog állni a gyerek és megkérdezi hogy az ő apukája hol van? És miért mással van, miért nem vele? Nem tudom a válaszokat, csak azt hogy bármelyik is fog megtörténni rettegek attól a naptól. És igen, sok fájdalmas csalódás után, nagyon nehéz új kapcsolatba kezdeni, újra bízni. Idő kell míg az ember erőt gyűjt hozzá.
aurelia1
2010/06/25 10:18
Sziasztok!
De rég jártunk itt...
Viszont legalább időnk is van gondolkodni. És például szerintem nem feltétlenül a új párkapcsolat jelent megoldást sőt szerintem egyáltalán nem jelent megoldást csak tovább bonyolítja életünk és még több fájdalmat okozva önmagunknak.
Ezért írom, vallom önmagunkban kell tisztába tenni a dolgokat és önmagunkban bízni mert alapjában mindenki önző s főként a férfiak ők még érzéketlen pinavadászok is egyben.
Kedves sors társak nő társak anyák sajnos ez a kemény valóság és őket sosem foglalkoztatja a közös gyerek csak a szexuális aktus a lényeg minél többször minél több nővel stb...
Én magam is egyedül nevelem gyerekeim s bár jelenleg van aki elhalmoz ígéreteivel csak hogy a kapcsolat lényege a felelősség és nekem is bizonyíték, biztosíték kell mert a szó elszáll és én hiába szeretek őszíntén ha a másikról kiderül "sok a jóból neki...." és nem bírja elviselni a türelmet a valódi őszinte önzetlen feltétel nélküli szeretet.
Hogy vagytok?
Remélem azért sikerül nektek talpra állni érzelmileg is
De rég jártunk itt...
Viszont legalább időnk is van gondolkodni. És például szerintem nem feltétlenül a új párkapcsolat jelent megoldást sőt szerintem egyáltalán nem jelent megoldást csak tovább bonyolítja életünk és még több fájdalmat okozva önmagunknak.
Ezért írom, vallom önmagunkban kell tisztába tenni a dolgokat és önmagunkban bízni mert alapjában mindenki önző s főként a férfiak ők még érzéketlen pinavadászok is egyben.
Kedves sors társak nő társak anyák sajnos ez a kemény valóság és őket sosem foglalkoztatja a közös gyerek csak a szexuális aktus a lényeg minél többször minél több nővel stb...
Én magam is egyedül nevelem gyerekeim s bár jelenleg van aki elhalmoz ígéreteivel csak hogy a kapcsolat lényege a felelősség és nekem is bizonyíték, biztosíték kell mert a szó elszáll és én hiába szeretek őszíntén ha a másikról kiderül "sok a jóból neki...." és nem bírja elviselni a türelmet a valódi őszinte önzetlen feltétel nélküli szeretet.
Hogy vagytok?
Remélem azért sikerül nektek talpra állni érzelmileg is
zoldike78
2010/06/25 12:17
Sziasztok!
Mióta itt jártam belekezdtem egy párkapcsolatba, de hogy őszinte legyek egyenlőre nem kecsegtet semmi hosszú távon jóval a dolog. Családja van az illetőnek és hát nevezzük nevén a dolgokat: nem vagyok 2.nak való.
Egyetlen jó dolog van a helyzetben: végre magamhoz tértem, tudom hogy vannak érzéseim újra, jó átélni a szerelmet és megpróbálni bízni még egy ilyen lehetetlen helyzetben is. Sok a kihagyott idő és most már úgy látom, hogy kár volt várni és várni a nagy őt. Nem jön el ha nem tesz érte semmit az ember. Persze az sem biztos hogy van értelme bizonyos helyzetekbe belebonyolódni, de hát várjak még éveket, hogy majdcsak valaki beköszönt és csak értem és a kislányomért fog élni. Nem lesz így. A férfiak nem ilyenek. Mi szerelmesek vagyunk, ők meg ki tudja mik.
Sajnos igazad van aurelia1 a legtöbb egyszerűen pinavadász. De hát akkor is szüksége van az embernek néha egy kis ölelésre, szeretetre.
A volt férjem meg hagy élje az életét. A kislányom nem tekinti őt apjának és ez jól van így. De ennek ellenére szüksége van egy apa képre, de ezt megoldani nem könnyű feladat.
Majd igyekszem ezt a feladatot is teljesíteni. Csupán a megfelelő jelölt hiányzik még. Vagy már meg van? Nem tudom!!!
Mióta itt jártam belekezdtem egy párkapcsolatba, de hogy őszinte legyek egyenlőre nem kecsegtet semmi hosszú távon jóval a dolog. Családja van az illetőnek és hát nevezzük nevén a dolgokat: nem vagyok 2.nak való.
Egyetlen jó dolog van a helyzetben: végre magamhoz tértem, tudom hogy vannak érzéseim újra, jó átélni a szerelmet és megpróbálni bízni még egy ilyen lehetetlen helyzetben is. Sok a kihagyott idő és most már úgy látom, hogy kár volt várni és várni a nagy őt. Nem jön el ha nem tesz érte semmit az ember. Persze az sem biztos hogy van értelme bizonyos helyzetekbe belebonyolódni, de hát várjak még éveket, hogy majdcsak valaki beköszönt és csak értem és a kislányomért fog élni. Nem lesz így. A férfiak nem ilyenek. Mi szerelmesek vagyunk, ők meg ki tudja mik.
Sajnos igazad van aurelia1 a legtöbb egyszerűen pinavadász. De hát akkor is szüksége van az embernek néha egy kis ölelésre, szeretetre.
A volt férjem meg hagy élje az életét. A kislányom nem tekinti őt apjának és ez jól van így. De ennek ellenére szüksége van egy apa képre, de ezt megoldani nem könnyű feladat.
Majd igyekszem ezt a feladatot is teljesíteni. Csupán a megfelelő jelölt hiányzik még. Vagy már meg van? Nem tudom!!!
lilla7279
2010/09/02 18:52
Sziasztok
Nos, az én helyzetem is hasonlóan alakul. Mikor az apuka megtudta, hogy terhes vagyok, elhagyott. Nekem is hiányzik egy társ, aki lelkileg támogatna, akivel megtudnék mindent beszélni. A szüleim és a bátyám mellettem vannak. A testvérem visz minden vizsgálatra. Egyébként most 31 hetesek vagyunk, november 2-re vagyok kiírva.
Nos, az én helyzetem is hasonlóan alakul. Mikor az apuka megtudta, hogy terhes vagyok, elhagyott. Nekem is hiányzik egy társ, aki lelkileg támogatna, akivel megtudnék mindent beszélni. A szüleim és a bátyám mellettem vannak. A testvérem visz minden vizsgálatra. Egyébként most 31 hetesek vagyunk, november 2-re vagyok kiírva.
zoldike78
2010/09/03 15:00
Kedves lilla7279!
Remélem örömmel és boldogsággal lesz megáldva az életetek. Kitartás. Hidd el van élet a babával is. Az én szüleim és testvérem is végig mellettem állt. Nincs annál jobb, mint amikor valaki odafigyel az emberre. Biztosan segíteni fognak. Emberkével aki azt mondta, hogy ezt így nem akarja, egyenlőre ráérsz törődni. Egyenlőre magadra gondolj és a születendő kicsire, mert ha ezen a pasin rágódsz nem lesz majd tejed az idegeskedés miatt. Hidd el rendbe jönnek a dolgok. Lehet hogy majd épp akkor amikor a legkevésbé számítasz rá.
Nekem az a pasi akiről írtam nem jött össze, de ez nem azt jelenti, hogy nem keresek tovább. Sőt végre most bátrabb vagyok. Kár volt elvesztegetnem annyi évet.
De ami a lényeg a lányom és én így is boldogok vagyunk és igyekszem mindent megtenni, hogy mindene meglegyen, amit csak megtudok adni. Hiszen neki is szüksége van valakire aki meghallgassa és aki támogatja a terveiben. Most már elmúlt 10 éves és lassan lassan felnő. Az évek szinte repülnek így visszatekintve. Szóval van út egy másik élet felé és nem nélküle hanem vele együtt. Most már lelehet ültetni és együtt nevetni anya volt férjén, aki mellesleg az ő apukája. Egyre többet kérdez és én a lehető legnagyobb természetességgel próbálok válaszolni. Szóval mindig könnyebb ez az egész.
Remélem örömmel és boldogsággal lesz megáldva az életetek. Kitartás. Hidd el van élet a babával is. Az én szüleim és testvérem is végig mellettem állt. Nincs annál jobb, mint amikor valaki odafigyel az emberre. Biztosan segíteni fognak. Emberkével aki azt mondta, hogy ezt így nem akarja, egyenlőre ráérsz törődni. Egyenlőre magadra gondolj és a születendő kicsire, mert ha ezen a pasin rágódsz nem lesz majd tejed az idegeskedés miatt. Hidd el rendbe jönnek a dolgok. Lehet hogy majd épp akkor amikor a legkevésbé számítasz rá.
Nekem az a pasi akiről írtam nem jött össze, de ez nem azt jelenti, hogy nem keresek tovább. Sőt végre most bátrabb vagyok. Kár volt elvesztegetnem annyi évet.
De ami a lényeg a lányom és én így is boldogok vagyunk és igyekszem mindent megtenni, hogy mindene meglegyen, amit csak megtudok adni. Hiszen neki is szüksége van valakire aki meghallgassa és aki támogatja a terveiben. Most már elmúlt 10 éves és lassan lassan felnő. Az évek szinte repülnek így visszatekintve. Szóval van út egy másik élet felé és nem nélküle hanem vele együtt. Most már lelehet ültetni és együtt nevetni anya volt férjén, aki mellesleg az ő apukája. Egyre többet kérdez és én a lehető legnagyobb természetességgel próbálok válaszolni. Szóval mindig könnyebb ez az egész.
aurelia1
2010/09/06 11:26
Ez így van legfőbb a nyugalom.
zoldike igazad van. S lehet a friss szakítás élmény azt sugallja társ nélkül nem élet az élet.
Ne hidd el!
Én most 23ik hetes vagyok s most jutottam el arra hogy az élet ajándék a kicsi pedig isten ajándéka így lehet már neve is van.
zoldike igazad van. S lehet a friss szakítás élmény azt sugallja társ nélkül nem élet az élet.
Ne hidd el!
Én most 23ik hetes vagyok s most jutottam el arra hogy az élet ajándék a kicsi pedig isten ajándéka így lehet már neve is van.
zoldike78
2010/09/07 08:52
Lehet abban is igazság, amit mondasz aurelia1, de hidd el szükség van egy felnőttre is az ember életében. Eddig valahogy nem hiányzott, vagy csak néha amikor látta az ember a családját együtt: testvérek feleségeik, szüleim, unokahúg, unokaöcs és mi ketten. Így fogadott el bennünket a család. Mégis amikor megjelent Ő, akkor mindenki örült. Valami van ebben.
Ha őszinte akarok lenni évek óta most voltam igazán szabad, de lehet hogy csak azért, mert most voltam valóban szerelmes. Utólag visszatekintve és ez biztosan furcsán hangzik azok után, hogy van egy tíz éves lányom és lassan 32 éves leszek; nem tapasztaltam még ezt az érzést... Ezt meg kell élni a maga fájdalmával együtt ahhoz, hogy tovább tudjon lépni az ember lánya. Az hogy nem tudsz enni, lesed a telefont, körülötte forognak az ember gondolatai.
Leültettem a lányomat és megbeszéltem vele, hogy az ember szíve elég nagy ahhoz, hogy mindenkinek jusson belőle egy darab, de vannak olyan darabok amiket egy örök életre oda ad az ember. A lányom darabja ilyen és ilyen a család többi tagjáé is. Elfogadta. Nem morgott nem félt, hogy mi lesz ha azt a valakit jobban, vagy helyette fogom szeretni.
Most amikor tudom, hogy nem vagyok hibás hogy ez a dolog nem jöhetett össze, mert nem bírtam ki, hogy csak a 2. legyek, tovább tudok lépni. Igenis segít az ember önértékelésének az, hogy egy ilyen helyzeten is túl tudjon lépni, pedig veszettül fáj, de ez van.
Két szerelmes ember rossz időben futott össze....
Azt írod 23 hetes vagy. Abból hogy a név már meg van arra merek következtetni, hogy tudod, hogy kisfiú lesz vagy kislány.....
Hol fogsz szülni? Tudod már? Vagy sodródsz egyenlőre az árral?
Ha őszinte akarok lenni évek óta most voltam igazán szabad, de lehet hogy csak azért, mert most voltam valóban szerelmes. Utólag visszatekintve és ez biztosan furcsán hangzik azok után, hogy van egy tíz éves lányom és lassan 32 éves leszek; nem tapasztaltam még ezt az érzést... Ezt meg kell élni a maga fájdalmával együtt ahhoz, hogy tovább tudjon lépni az ember lánya. Az hogy nem tudsz enni, lesed a telefont, körülötte forognak az ember gondolatai.
Leültettem a lányomat és megbeszéltem vele, hogy az ember szíve elég nagy ahhoz, hogy mindenkinek jusson belőle egy darab, de vannak olyan darabok amiket egy örök életre oda ad az ember. A lányom darabja ilyen és ilyen a család többi tagjáé is. Elfogadta. Nem morgott nem félt, hogy mi lesz ha azt a valakit jobban, vagy helyette fogom szeretni.
Most amikor tudom, hogy nem vagyok hibás hogy ez a dolog nem jöhetett össze, mert nem bírtam ki, hogy csak a 2. legyek, tovább tudok lépni. Igenis segít az ember önértékelésének az, hogy egy ilyen helyzeten is túl tudjon lépni, pedig veszettül fáj, de ez van.
Két szerelmes ember rossz időben futott össze....
Azt írod 23 hetes vagy. Abból hogy a név már meg van arra merek következtetni, hogy tudod, hogy kisfiú lesz vagy kislány.....
Hol fogsz szülni? Tudod már? Vagy sodródsz egyenlőre az árral?
aurelia1
2010/09/07 13:53
nos felnőtt is akad aki velem együtt örül. Sok sok nagynéni, nagy bácsi jelőlt
és ami fontos felelős szülőként érdemes másolnivaló példát lásson.
Szerelemről amit irsz szintén igaz a kicsi apjával érzem ezt két ember aki őszíntén szereti egymást rosszkor rossz időben futott össze. Mi más okból ajándékozott volna meg a jóisten ilyen csodával?
Jelenleg Egerben élek de a korom miatt és a szívében valami papyllaris izomrol beszélnek ami miatt a I.női klinikára kell járnom. És ha már emiatt meg volt a 3D-s UH akkor már megnéztük alulrol is mi a helyzet és igen fiú
jelenleg Alex Dániel név ami eszembe jutott 'férfi-férfias és Isten ajándéka' jelentéssel bír e nevek.
és ami fontos felelős szülőként érdemes másolnivaló példát lásson.
Szerelemről amit irsz szintén igaz a kicsi apjával érzem ezt két ember aki őszíntén szereti egymást rosszkor rossz időben futott össze. Mi más okból ajándékozott volna meg a jóisten ilyen csodával?
Jelenleg Egerben élek de a korom miatt és a szívében valami papyllaris izomrol beszélnek ami miatt a I.női klinikára kell járnom. És ha már emiatt meg volt a 3D-s UH akkor már megnéztük alulrol is mi a helyzet és igen
fiú jelenleg Alex Dániel név ami eszembe jutott 'férfi-férfias és Isten ajándéka' jelentéssel bír e nevek.
kicsicsillag
2010/09/07 15:05
Sziasztok!
Nehéz mindenkihez szólni, bár figyelemmel kísérem a fórumot, hiszen régóta itt vagyok...
Kedves Aurélia!
Nemrégiben még boldog párkapcsolatodról olvastam. Mi történt, mi az a felsőbbrendű erő ami ismét rád bíz egy komoly feladatot? Azt hittem legalább neked sikerült... Remélem "veszed" az akadályt és sok boldogságot hoz a pici.
És a többiekkel mizujs?
Én továbbra is azt mondom, hogy csodálatos dolog a terhesség a kisgyermek, de az nem igaz, hogy majd elfeledteti a fájdalamat. Nekem már 2 elmúlt a kicsi és akkor jelentkeztem be ide amikor 4 hónapos terhes voltam, de a fájdalmam a sebeim nem gyógyulnak, mert egyrészt van aki folyamatosan feltépi, másrészt nem tudom feldolgozni hogy hogyan lehet így magára hagyni valakit aki babát vár, a szerelmétől, aki szereti... csak épp nem akar felelősséget vállalni.
Szóval kitartás, azért boldog vagyok mert ez a kis csöppség az életem.
Nehéz mindenkihez szólni, bár figyelemmel kísérem a fórumot, hiszen régóta itt vagyok...
Kedves Aurélia!
Nemrégiben még boldog párkapcsolatodról olvastam. Mi történt, mi az a felsőbbrendű erő ami ismét rád bíz egy komoly feladatot? Azt hittem legalább neked sikerült... Remélem "veszed" az akadályt és sok boldogságot hoz a pici.
És a többiekkel mizujs?
Én továbbra is azt mondom, hogy csodálatos dolog a terhesség a kisgyermek, de az nem igaz, hogy majd elfeledteti a fájdalamat. Nekem már 2 elmúlt a kicsi és akkor jelentkeztem be ide amikor 4 hónapos terhes voltam, de a fájdalmam a sebeim nem gyógyulnak, mert egyrészt van aki folyamatosan feltépi, másrészt nem tudom feldolgozni hogy hogyan lehet így magára hagyni valakit aki babát vár, a szerelmétől, aki szereti... csak épp nem akar felelősséget vállalni.
Szóval kitartás, azért boldog vagyok mert ez a kis csöppség az életem.
anaszti77
2010/09/08 10:07
Sziasztok!
Én is nagyon-nagyon régen nem írtam, de figyellek titeket
Talán már el is felejtettetek...
Hát, egy éves lett az én EgySzívem és a jövő héten megyünk apánkkal az első tárgyalásunkra. A helyzet közöttünk továbbra is csak romlik. Igyekszem, hogy távol tartsam magamtól a hülyeségeit és engedtem sokat (amikor akarta), hogy jöjjön a kicsihez. De ahelyett, hogy örülne ennek és visszafogná magát, csak erősebben piszkál. És nekem kezd végtelenül elegem lenni! Lassan eljuttat oda, hogy nem fogom engedni, csak a bíróság által kiszabott időkorlátban a láthatását. Most képzeljétek, az a remek ötlete támadt, hogy egyezkedjünk. Ő továbbra is a lecsalt jövedelméből tud csak adni (15 ezret), viszont 2 (kettő!!!) évesen szeretné elvinni a gyereket ottalvásra.
Szerintetek, mit lehet kezdeni egy ilyen elmebeteggel???????
E-LE-GEM-VAAAAAAN!
A.
Én is nagyon-nagyon régen nem írtam, de figyellek titeket
Talán már el is felejtettetek...
Hát, egy éves lett az én EgySzívem és a jövő héten megyünk apánkkal az első tárgyalásunkra. A helyzet közöttünk továbbra is csak romlik. Igyekszem, hogy távol tartsam magamtól a hülyeségeit és engedtem sokat (amikor akarta), hogy jöjjön a kicsihez. De ahelyett, hogy örülne ennek és visszafogná magát, csak erősebben piszkál. És nekem kezd végtelenül elegem lenni! Lassan eljuttat oda, hogy nem fogom engedni, csak a bíróság által kiszabott időkorlátban a láthatását. Most képzeljétek, az a remek ötlete támadt, hogy egyezkedjünk. Ő továbbra is a lecsalt jövedelméből tud csak adni (15 ezret), viszont 2 (kettő!!!) évesen szeretné elvinni a gyereket ottalvásra.
Szerintetek, mit lehet kezdeni egy ilyen elmebeteggel???????
E-LE-GEM-VAAAAAAN!
A.
aurelia1
2010/09/08 13:47
nos a kedves megíjedt a hírtelen jött felelősségtől.
Nem hibáztatom magam is akkor tudatosultam és fogtam amikor előszőr éreztem
'valaki él bennem és mozog is'
Idő?
Azt mondják az mindenre választ ad
a türelem erény hát abból nekem sok van....
és én boldog vagyok igaz eleinte nem értettem miért mondja
"sok a jóból ehhez neki idő kell, hogy fel nőjön"
most van neki bőven....
jaaa ma voltam UH-n 768g és miden rendben van
most ez a fontos.
minden napnak meg van a maga feladata a többivel majd akkor foglakozom ha itt a ideje
Nem hibáztatom magam is akkor tudatosultam és fogtam amikor előszőr éreztem
'valaki él bennem és mozog is'
Idő?
Azt mondják az mindenre választ ad
a türelem erény hát abból nekem sok van....
és én boldog vagyok igaz eleinte nem értettem miért mondja
"sok a jóból ehhez neki idő kell, hogy fel nőjön"
most van neki bőven....
jaaa ma voltam UH-n 768g és miden rendben van
most ez a fontos.
minden napnak meg van a maga feladata a többivel majd akkor foglakozom ha itt a ideje
aurelia1
2010/09/08 13:51
anaszti!
csupán egyet ne engedd hogy hatalmi harcba kergessenek.
Ki a legfontosabb az életedben?
provokácio mindig lesz és bár hosszú idő míg leszokik de előbbutóbb észre
kell vennie feleslegesen pocsékoljaao idejét energiját.
Kitartás!
szoritok, drukkolok...
csupán egyet ne engedd hogy hatalmi harcba kergessenek.
Ki a legfontosabb az életedben?
provokácio mindig lesz és bár hosszú idő míg leszokik de előbbutóbb észre
kell vennie feleslegesen pocsékoljaao idejét energiját.
Kitartás!
szoritok, drukkolok...
Lena76
2011/02/11 08:16
Sziasztok!
Már lassan 1 éve hogy írtam ide. Az én életem nem túl sokat változott azóta. Az a nő aki akkor a férjem szeretője volt, már régen a múlté. Utánna még volt neki kettő. Mindegyikőjük esetében volt olyan alkalom amikor párhuzamosan megkörnyékezett engem is, hogy nem olyan az aktuális kapcsolata mint amilyen velem volt. Mindig vissza akarta könyörögni magát, de sosem hagytam neki. Az első után talán még lett volna esélye, de semmit nem tett azért hogy újra bízni tudjak benne. Aztán jött a második, majd a harmadik. Az évelején megint bepróbálkozott, mondván hogy befejezte a csajozást, mert elege van a sok hülye libából. Persze azóta megint van vagy 5 új nője párhuzamosan. Amúgy a válásunk még mindig tart. Szeptemberben volt az első forduló, januárban lett volna a második, de azt elnapolták, mert beteg lett a bírónő. Remélem hogy hamar megkapjuk az új időpontot és végre pontot tehetek erre a kapcsolatra. A kisfiam már 2 éves, gyönyörűség, okos, aranyos, klassz kis fickó. Az egyetlen ajándék amit kaptam ettől a férfitől és ha belegondolok tulajdonképpen a legjobb részét adta nekem. A többi már régen nem érdekel.
Már lassan 1 éve hogy írtam ide. Az én életem nem túl sokat változott azóta. Az a nő aki akkor a férjem szeretője volt, már régen a múlté. Utánna még volt neki kettő. Mindegyikőjük esetében volt olyan alkalom amikor párhuzamosan megkörnyékezett engem is, hogy nem olyan az aktuális kapcsolata mint amilyen velem volt. Mindig vissza akarta könyörögni magát, de sosem hagytam neki. Az első után talán még lett volna esélye, de semmit nem tett azért hogy újra bízni tudjak benne. Aztán jött a második, majd a harmadik. Az évelején megint bepróbálkozott, mondván hogy befejezte a csajozást, mert elege van a sok hülye libából. Persze azóta megint van vagy 5 új nője párhuzamosan. Amúgy a válásunk még mindig tart. Szeptemberben volt az első forduló, januárban lett volna a második, de azt elnapolták, mert beteg lett a bírónő. Remélem hogy hamar megkapjuk az új időpontot és végre pontot tehetek erre a kapcsolatra. A kisfiam már 2 éves, gyönyörűség, okos, aranyos, klassz kis fickó. Az egyetlen ajándék amit kaptam ettől a férfitől és ha belegondolok tulajdonképpen a legjobb részét adta nekem. A többi már régen nem érdekel.
aurelia1
2011/02/25 10:08
Sziasztok!
Én tudatosan akartam egyedül vállalni a kisbabám. Miért?
A első házasságom esetén a kedves apuka úgy megvert hogy ma a 15 éves fiam halmozottan sérült. Második próbálkozás esetén kiderült a férfiak nem érdemelnek semmit, önzők csak magukra gondolnak és a önérzetes nőket kifejezetten nem bírják elviselni pláne ha komoly erkölcsi értékeink is vannak.
Jelenleg 3 hónapos egészséges és csodálatos a kisfiam.
S a legjobb ajándék a életben amit a jó-istentől kaptam az pedig prémium hogy egyedül nevelhetem.
Nem is akarom hogy bármi köze legyen a apjának hozzá sőt jobb ha nem is tud róla, nem látja.....
Én tudatosan akartam egyedül vállalni a kisbabám. Miért?
A első házasságom esetén a kedves apuka úgy megvert hogy ma a 15 éves fiam halmozottan sérült. Második próbálkozás esetén kiderült a férfiak nem érdemelnek semmit, önzők csak magukra gondolnak és a önérzetes nőket kifejezetten nem bírják elviselni pláne ha komoly erkölcsi értékeink is vannak.
Jelenleg 3 hónapos egészséges és csodálatos a kisfiam.
S a legjobb ajándék a életben amit a jó-istentől kaptam az pedig prémium hogy egyedül nevelhetem.
Nem is akarom hogy bármi köze legyen a apjának hozzá sőt jobb ha nem is tud róla, nem látja.....
az összes hozzászóllás...
Ez is érdekelhet:
.jpg){kind=small}