Nagyobb a baj, mint hittük: a mikroműanyagok már az anyatejben is megjelentek

Mezei Csongor Andrea | 2023-02-09 15:54

Egy olasz tudóscsapat, a római Marche Műszaki Egyetem kutatói mikroműanyagot találtak az emberi anyatejben. Az anyatejminták 34 egészséges édesanyától származtak, ebből 26 esetben találtak a tejben műanyag szennyeződést.
A kutatással azért is nagyon fontos foglalkozni, mert a csecsemők immunrendszere rendkívül sérülékeny, és az anyatejes táplálás elsődleges fontosságú a számukra. Most azt feltételezik, hogy a csecsemők testében felhalmozódó testidegen anyag viselkedési és tanulási zavarokat okozhat a fejlődés során.

A műanyag részecskék már az anyatejben is jelen vannak

A minták vizsgálatát egy rendkívül érzékeny eljárás, a Raman-spektroszkópia tette lehetővé, amely egy új típusú, fényszóráson alapuló kémiai elemzési technika. A rendkívül kis méretű műanyagszemcsék ennek köszönhetően felfedezhetővé váltak a tudósok számára.

Az anyatej zsírtartalma kedvező környezetet jelent a mikroműanyag számára, de más vizsgálatok találtak már műanyag részecskéket az emberi székletben is, és ezzel bebizonyították számunkra, hogy az MP-ek (mikroműanyagok) át tudnak jutni a bélgáton. Az MP-ek jelenlétét igazolták már az emberi tüdőszövetben, a méhlepényben és az emberi vérben is, ami nem kevesebbet jelent, mint hogy

a mérgező formula a véráram segítségével minden szövetünkbe és sejtünkbe eljuthat.

A kutatás még a kezdeteknél tart, annyit azonban máris tudunk, hogy a korai életszakaszban lévő gyermekek a legérzékenyebbek az MP-ek mérgező hatására, melyek a belső elválasztású mirigyeket, valamint a viselkedési rendszert támadják elsősorban.

Mindez hatással lehet a tanulási, viselkedési és a mozgásos fejlődésre, hajlamot alakíthat ki az allergiára, és negatívan befolyásolhatja a férfiak szaporodási képességeit is. Előfordulhat, hogy az idegrendszer fejlődési zavarainak hátterében is ez a jelenség lapul, és szerepe van az ADHD, autizmus spektrumzavar kórképek, szenzorosság kialakuláságban is.

A tudósok az önként jelentkező kísérleti alanyok ételfogyasztását, vásárlási szokásait is feltérképezték, valamint a testápoláshoz használt anyagaikat, hajápolási termékeiket, és a tengeri halak fogyasztásával kapcsolatos szokásaikat is.

A vizsgálat nem talált összefüggést az anyatejben lévő mikroműanyag, és a terhesség alatti fogyasztási szokások között. Ez az eredmény azért is ad okot fokozott aggodalomra, mert az ártalom így kivédhetetlennek tűnik: az MP-ek már a terhesség előtt bekerültek az anyák szervezetébe, az anyatej pedig kedvező környezetet teremtett a toxinok számára.

A műanyag használata széles körben elterjedt az egész bolygónkon, és részecskéi belélegzéssel, lenyeléssel és bőrrel érintkezve is bekerülnek a szervezetünkbe. A bekerülést követően az MP-ek átjutnak a sejtek falán, és a test különböző pontjain rakódhatnak le.

A Föld globális műanyagtermelése 350 millió tonna évente: tartós, sokoldalú termék, melynek használata széles körben elterjedt. Mivel rendkívül lassan bomlik le, hulladéklerakókban és a természetes környezetünkben is felhalmozódik. 150 000 tonna műanyag szemét úszik jelenleg az óceánjainkban, és az újrahasznosításra elvétve rendelkezünk módszerekkel és ötletekkel.

Már a teherbe esés előtt fel kell készülnünk

Ha meg akarjuk óvni gyermekeinket a fenyegető veszélytől, sokkal korábban kell kezdenünk a harcot, mint a várandósság ideje. A műanyag méreg megtalálható a halakban, kagylókban, a sóban, cukorban, a palackozott vízben, mézben, a tea filterekben, a műanyag tányérokkal érintkező ételekben, a csomagolással érintkező élelmiszerben, tehát nagyjából mindenben. Belélegezzük, bőrünkre kenjük, megisszuk…

13 műtéten átesett beteg közül ma már 11 szervezetében fel lehet fedezni a részecskéket. Ott csillognak a kozmetikai termékekben, a körmünkön, a kávénkban, a vérünkben.

"Aggódnunk kell. Jelenleg nem igazán van mód arra, hogy megvédjük magunkat" - mondta Evangelos Danopoulos, a brit Hull York Medical School munkatársa. A végső megoldás csak a műanyaggyártás megállítása lehet, mert ami egyszer bekerül a környezetbe, azt már nem tudjuk kivenni belőle.

Szarvasmarhák hozhatják el a megoldást?

Az egyetlen optimizmusra lehetőséget nyújtó adat egy friss kutatási eredmény, mely szerint a szarvasmarhák gyomrában él egy baktérium, ami képes a műanyag lebontására… A kutatók keresik a lehetőségeket arra, hogy felhasználhassuk a baktériumok képességeit a magunk és gyermekeink számára (Doris Ribitsch, a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének kutatója). A bendőfolyadékban több enzimet is találtak, amelyek együttműködnek egymással a lebontásban.

Az eredmények birtokba vételéig a kutatók azt ajánlják a várandós kismamák számára, hogy kerüljék

a műanyag csomagolású ételeket és italokat,
valamint a műanyagot tartalmazó kozmetikumokat,
fogkrémeket,
és a szintetikus anyagú ruhákat is, mint például a poliészter vagy poliakril textíliákat.

Indexkép: Depositphotos.com

Források: