Ha "aktíválod" a járadékot, akkor ezt újra szünteltetve jogosult leszel tgyásra, mert ott a 2 éven belüli előzetes biztosításba be lehet számítani a passzív gyedet és ebből megvan a 365 nap, ami a jogosultsági feltétel. A másik jogosultsági feltételt, az aktuális biztosítást pedig adja a járadék.

Az összeg az nem egy egyszerű kérdés, az összes ilyen esetnél nem az, itt meg aztán különösen nem, mert annó nagyon sok probléma volt abból, hogy még a járadékról igényelt ellátást csak-csak egységesen kezelték, de a segélyről igényeltnél volt megye, aki a 40% után állapított (volna) meg tgyást. Ismerek kismamát, aki ezután pert nyert az egészségbiztosító ellen, de csak töredékük vállalta fel a pereskedést.

Azt javaslom, hogy mindenképpen igényeld meg, mert ha olyan alacsony összeget állapítanának meg, amivel nem jársz, akkor még mindig válthatsz az ellátások között - anélkül, hogy az első havi különbözetet buknád. Jó esetben pedig akár a járadék alapját képező átlagkereset lesz az alap, ami egy magas bérnél akár a minimálbér kétszeresét jelenti. Én mindig így értelmeztem, hogy így kell eljárni, egy konkrét ítélet pedig megerősített ebben.

Sajnos ennél konkrétabban, minthogy akár 4-szeres különbség is lehet a tgyás összege között, nem tudok mondani, de járadékról igényelt ellátást kizárólag az egészségbiztosító állapít meg, így a kifizetőhelyi tapasztalatommal és jogértelmezésemmel ebben a kérdésben nem érsz semmit. Esetleg annyit, hogy ha a 40% után állapítják meg, akkor át tudok küldeni egy ítéletet, amiben elkaszálták az így eljáró egészségbiztosítót. Szakbarbár 2013. 02. 09. 08:14