|
Kérjük látogass meg holnap újra!
Kérdezz-felelek
10 éve dolgozom ugyan annál a cégnél. 2010. májusában megszületett az első gyermekem. A cég (egy multi) ahol dolgozom, meg fog szűnni és tevékenységét ( ugyanazon multi) egy másik országban lévő tagja vette át, itteni M.o.-i képviselettel. Az új cég a legtöbb kollegámat átvette, ( a ledolgozott évek száma, munkakörök, fizetések megmaradtak), és nekem is van egy aláírt szerződésem az új céggel. Az átvétellel kapcsolatos egyeztetések már 2010 év elején megkezdődtek a cégen belül, de a tényleges szerződődés aláírása 2010. júniusában volt, amikor én már tgyáson voltam a gyermekünkkel. most a cég azt mondja, hogy ez az új szerződésem nem érvényes, mert tgyás alatt passzív munkaviszonyban nem lehet szerintük munkahelyet váltani, és így nem akarnak visszavenni dolgozni az új cégbe. Kérdésem az lenne, hogy ez valóban így van? nem érvényes az új szerződésem amiatt, hogy már tgyáson voltam az aláírásakor? Azóta nem is jelentettek át egyik cégből a másikba. Amennyiben érvényes a szerződésem akkor mire tudok hivatkozni, van-e valami törvényi háttér ami segítségemre lehet?
köszönöm segítségüket.
Ha erről van szó, akkor ez munkáltatói jogutódlás és még csak új szerződést sem kell írni, mindössze értesíteni kell róla a munkavállalókat, hogy ez történt. Külön szerződés nélkül is fennáll a munkaviszony az új munkáltatónál pontosan ugyanazokkal a paraméterekkel, mint a réginél. Nem kell ténylegesen munkába lépni ahhoz, hogy a biztosítási jogviszony létrejöjjön az új munkáltatóval.
Mt. 85/A. § (1) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak (a továbbiakban: jogutódlás) minősül
a) a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint
b) a munkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezett csoportjának (például gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely, munkahely, illetve ezek része) a további működtetés, illetve az újbóli beindítás céljából, e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy számára történő, megállapodáson alapuló átadása és átvétele, így különösen adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve gazdasági társaságba való belépés vagyonbevitel révén.
(2) Jogutódlás esetén
a) az annak időpontjában fennálló munkaviszonyból származó, továbbá
b) amennyiben a jogutódlással a jogelőd megszűnik, az a) pontban foglaltakon túlmenően a már megszűnt munkaviszonyból származó
jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelődről a jogutód munkáltatóra szállnak át.
(3) A jogelőd munkáltató a jogutódlást megelőzően köteles tájékoztatni a jogutód munkáltatót a (2) bekezdésben meghatározott jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása a jogutódlásból eredő jogkövetkezmények alkalmazását és a munkavállaló igényérvényesítési jogát nem érinti.
(4) A jogelőd munkáltató a munkavállalóval szemben, a jogutódlás időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségekért – az igénynek a jogutódlás időpontját követő egy éven belüli érvényesítése esetén – a jogutód munkáltatóval egyetemlegesen felelős.
(5) A munkaviszonynak a jogutód munkáltató által a jogutódlás időpontjától számított egy éven belül közölt,
a) a munkáltató működésével összefüggő okra alapított rendes felmondással, illetve
b) a 88. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedéssel
történő megszüntetése esetén a munkavállalót a munkaviszony megszüntetésekor megillető járandóságokért a jogelőd munkáltató kezesként felel.
(6) Az (5) bekezdésben előírt kezesi felelősség feltétele, hogy
a) a jogelőd munkáltató,
b) a jogelőd munkáltató többségi tulajdonában álló másik társaság,
c) a jogelőd munkáltató többségi tulajdonosa, vagy
d) a c) pontban megjelölt szervezet többségi tulajdonában álló másik társaság
a jogutód munkáltató legfőbb szervében a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezzen.
85/B. § (1) Jogutódlás esetén a jogelőd és jogutód munkáltató – legkésőbb a jogutódlást megelőzően tizenöt nappal – köteles tájékoztatni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, szakszervezet hiányában az üzemi tanácsot, üzemi tanács hiányában a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottságot a jogutódlás
a) időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,
b) okáról,
c) a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá – a megállapodás érdekében – köteles konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről.
(2) A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá e következmények enyhítését célzó eszközökre.
(3) A jogelőd és a jogutód munkáltató akkor is köteles a tájékoztatási és konzultációs kötelezettségét teljesíteni, ha a jogutódlást megalapozó döntést a jogelőd munkáltatót ellenőrző szervezet vagy személy hozta meg. A jogelőd és a jogutód munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a konzultációs és tájékoztatási kötelezettséget azért nem teljesítette, mert az ellenőrző szervezet vagy személy a jogutódlásról szóló döntéséről a tájékoztatást elmulasztotta.
(4) A jogutódlásra vonatkozó rendelkezésekből eredő – e § szerinti – kötelezettségek a jogutód nélkül megszűnő munkáltató esetén a munkáltató felszámolóját, illetve végelszámolóját terhelik.
(5) Ha a munkáltató eljárása során megsérti az üzemi tanács vagy a szakszervezet jogait, az üzemi tanács, illetve a szakszervezet ennek megállapítása iránt bírósághoz fordulhat.