Az ápolási díj folyósítása szolgálati idő, de a nyugdíjátlagot nem rontja. Van pár jövedelem - gyes, munkanélküli ellátások, ápolási díj - , amikkel együtt és amik nélkül is kiszámítják az átlagot és ha ezzel együtt kevesebb, akkor nem számítják bele. De a szolgálati időbe, amitől függ, hogy hány %-a lesz az átlagnak a nyugdíj, abba ilyenkor is beleszámít, tehát mindkét szempontból kedvezően a szabály.

Gyakorlati tapasztalatom ebben a témában nincs, úgyhogy csak a jogszabályt tudok Neked idézni:
Bizonyos karakterek helyett 3 számű számok lesznek, elkezdtem kitörölni, de nagyon sokáig tartana. úgyhogy egyszerűen csak ne foglalkozz vele.

1993. évi III. törvény


a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Ápolási díj

40. §191 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
41. §192 (1)193 Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.
(2)194 Az ápolási díjat – a 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során
a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek
aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes,
ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0–F84.9),
ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes
és állandó ápolásra, gondozásra szorul;
b)195 tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(4)–(5)196
42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
a)197 az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg;
b)198 rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,
c)199 szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója;
d)200 keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.
e)201
(2)202 Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d)203 az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(3)204 Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(4)205 Az ápolási díjra való, 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják.
43. §206 (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos
a) igazolását arról, hogy az ápolt
aa) súlyosan fogyatékos, vagy
ab) tartósan beteg,
b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
(2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást
a)207 az orvosszakértői szerv orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy
b) a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás
alapján állítja ki.
(3)208 A háziorvos az (1) bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.
(4) Az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv
a)209 az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől,
b)210 az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértőtől
kérheti.
43/A. §211 (1)212 A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 44. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni,
feltéve, hogy esetében az a)–e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.
(3)213 A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet.214
(4)215 Az ápolási díjról döntést hozó szerv a módszertani intézmény által kijelölt szakértőnek a (3) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítéséért díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.216
(5)217 A (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi.
43/B. §218 (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete – az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén – ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elő.
(2) Az (1) bekezdésben, valamint a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása során a 41–43. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3)219 A települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti [42. § (2) bek. b) pont], valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében.
44. § (1)220 Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében,
b) 130%-a a 43/A. § (1) bekezdésében, és
c)221 legalább 80%-a a 43/B. § (1) bekezdésében
foglalt esetben.
(2)222 Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(3)223 Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy – ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.

Ha a 6 hét letelte után azonnal nekiláttok a következő projektnek, akkor is csak 2013 elején szülsz. Még azt sem tudjuk, hogy idén év közben nem változik-e valami, meg hogy jóvőre mi lesz, nemhogy 2013-ban.
Az viszont biztos, hogy a lejáró szerződés nem könnyíti meg a dolgodat. Küldj mailt, mert én innen nem látom a címedet, ahonnan kérdeztél, javasolok valamit, ami megoldás lehet erre.

Táppénzre az megy, aki keresőképtelen. Ha az, akkor ha biztosított, jogosult a táppénzre. A táppénz nem számít bele a következő tgyás és gyed alapjába, viszont ha nem 9-es, hanem - helytelenül - 8-as keresőképtelenségi kóddal állítják ki a táppénzes papírt, akkor - ha a munkáltató sem zavar vissza az orvoshoz, hogy javítsa - ott bejön a 70%-os betegszabi a táppénz előtt és az már beszámít.
A 12 napra csak egy bizonyos esetben kell gyúrni. Ha ez egyáltalán érdekes, akkor viszont a táppénz is jó ehhez (táppénz, tgyás, gyed, bérezett nap, ezekből együtt kell legalább 12), úgyhogy önmagában emiatt nem kell szabadság.

0 bérezett nappal a következ tgyás és esetedben gyed alap is a tgyás 1. napján érvényes szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha táppénzre és/vagy szabadságra mennél, akkor is ugyanez a helyzet. Ha nem mész táppénzre, akkor a tgyást érdemes a szülés várható idejét megelőző 28. naptól már igényelni.

A 49 nap gyed, a 120 nap táppénz és a 168 nap tgyás önmagában külön-külön is több, mint az áhított 12...

2012-ben induló tgyáshoz 2011.01.01. és a tgyást megelőző nap közötti időszak az irányadó. Itt esélytelen a 180 bérezett naptári nap, mert csak a munka, szabadság, betegszabadság az, ezekből pedig nem lesz ennyi. Ha kevesebb van, akkor bármit csinálsz is addig, a minimálbér kétszerese a tgyás alapja. A gyedé ugyanennyi.

A tgyást a szülés várható idejét megelőző 28. naptól tudod igényelni.

Az aug. 1-től változó szabadságszámítás azt érinti, akinek a fizetés nélküli szabadsága aug. 1. után kezdődik. Visszamenőleges alkalmazása helytelen.

A távmunkában végzett megbízásos munka jó, de: Bármilyen munkavégzés életszerűtlensége nő az idő előrehaladtával. A részleteket akkor piszkálják meg, ha kamunak gondolják és ugye minél idősebb terhes vagy, annál életszerűtlenebb és annál könnyebben húzzák rá ezt. Nem véletlenül javasoltam azt, amit, ezt tartom a legbiztonságosabbnak.

Felteszem, 2012 július közepénél hamarabb szülsz és így még a gyeded is 2012-ben indul. Ebben az esetben a tgyás és a gyed alapja a minimálbér kétszerese. A tgyásé mindenképpen ennyi, a gyedé szerencsétlen esetben lehetett volna a minimálbér, de ha még jövőre elkezdődik ez is, akkor az alapja a tgyás alapjával, a minimálbér kétszeresével egyezik meg.

Ha táppénzre vagy szabadságra mennél, akkor is ugyanez a helyzet, mert a táppénz nem számít bele az átlagba, szabadságból meg nem lesz legalább 180 bérezett napod, hogy korlátlan lehetne a tgyás.

Táppénznél nagyon vigyázz arra, hogy 9-es legyen a keresőképtelenség kódja - ez így helyes, ha nem veszélyeztetett terhességgel, hanem a minden mást leíró 8-assal vesznek állományba, akkor azt Te is és a munkáltató is megszívnátok. A táppénz alatt ketyeg a munkaviszonyod, szolgálati időd, biztosításod.

A 3 év alatti gyermek, a keresőképtelenség és a terhesség külön-külön is felmondási tilalom.

A biztosítás megszakadása miatt nincs figyelembe vehető jövedelmed. Járadékról igényelt gyed alapja a minimálbér, ha nincs az irányadó időszakban legalább 180 bérezett nap. Neked ugye a megszakadás miatt 0 van.

A veszélyeztetett terhesség keresőképtelenségi kódja a 9-es. A 6-os az egy nagyon speciális eset, annak adnak 6-os kóddal táppénzes papírt, aki tgyásra nem jogosult, mert nincs meg a szükséges előzetes biztosítása, de a gyermekágy időszakára táppénzt igényelhet, ami több, mint a gyes. Ne add le így, mert sokáig tart, mire lelevelezed az egészségbiztosítóval, vagy ő az orvossal, hogy miről van itt szó. Inkább javíttasd ki, mielőtt leadod.

Ha esetleg a tgyásodat kezdted volna meg, akkor az sem 6-os, annak egyáltalán nincs kódja, mert az nem keresőképtelenség. Ilyenkor a táppénzes papír tetetején megjelölik a terhesállmány szót és a megjegyzés rovatba beírják a szülés várható idejét.

Bruttó 285.000-es átlagból nettó 158.000 körüli tgyás és maximális, nettó 76.000 Ft-os gyed várható. Ezek idei összegek, családi kedvezménnyel és adójóváírással nem számoltam.

5 napon csak a tgyásod múlik, a gyeded már 47 napon múlik, passzíívként induló tgyás után már nincs passzív gyed.

A központi kérdés itt az időhúzás, ki kéne húzni legalább a szülés várható idejét megelőző 28. napig segélyen, hogy onnan tgyást és gyedet igényelhess. Legegyszerűb az lett volna, ha nem rohansz azonnal a munkaügyi központba, de ezt már megtetted. Innentől kezdve viszont azért nehéz most bármit is mondani, mert egy olyan ellátást kapsz, amit mostmár nem állapítanak meg, hogy a réginek a szabályai a kifutás alatt hogyan működnek, azt meg nem tudom.

Régen (szept. 1. előtt) a segélyt lehetett szünteltetni rövid idejű keresőtevékenység esetén. A szünetelés azért jó, mert utána nem kell semmilyen feltételnek megfelelni, hanem folytatódik a folyósítás a maradék napokra. Az adminisztrációja is egyszerűbb. Nem tudom, hogy ilyen lehetőség van-e még, meg kéne kérdezni a munkaügyi központban. Ha van még, akkor jöhetne egy nemegész 1 hónapos megbízás. Ez mindenképpen jobb, mint a munkaviszony, életszerűbb és nem kell pl. orvosi alkalmassági - aminek a hiánya tovább erősíti a gyanút, hogy kamu volt a munkaviszony, a célja nem munkavégzés, hanem az ellátások megszerzése volt.

A megbízás után igénybe tudod venni a még járó segélyes napokat és a szülés várható idejét megelőző 28. naptól igényelheted a tgyást, ezután pedig a gyedet. A tgyás alapja az utolsó 180 napi átlag, a gyedé pedig a 2011-es átlag, a segély ebbe nem számít bele. A gyed végig nem, de elég sokáig fog járni, kb. 3 hónappal lesz hamarabb vége, mint ahogy a baba 2 éves lesz. Onnantól gyest tudsz igényelni.

Ha dolgozol, heti 35 órát dolgozol, ha táppénzen vagy, heti 35 órára kapsz táppénzt, hol itt a probléma? Nem értem, hogy mit nem ért ezen a főnököd. Felteszem, egy olyan cégnél, ahol munkaidőkeret van, ott van HR - hogy ezt a nem szokványos formát kezelje - menjetek be együtt hozzájuk és beszéljétek meg.

A terhesség, a 3 éven aluli gyermek és a keresőképtelenség külön-külön is felmondási tilalom, úgyhogy minimum duplán be vagy oda betozonva.

Teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, ez egy abszolút izgalommentes helyzet, amiből csak egyféle végeredmény lehet: az aktuális béred utáni tgyás és gyed. Ha kizárólag szabadságon leszel, vagy szabadságon és táppénzen, akkor a szabadságra kapott béről számolnak, 180-nál kevesebb bérezett nap esetén legfeljebb a minimálbér kétszereséből. Ha kizárólag táppénzen leszel, akkor meg 0 bérezett napnál az aktuális szerződés szerinti bért, de legfeljebb a minimálbér kétszeresét veszik alapul.

Egyedül a táppénz az, ami kétesélyes, az ha idén indul, annyi az alapja, mint a gyedé volt, ha jövőre, akkor már csak a minimálbér. De maga a táppénz ténye, összege nem befolyásolja a tgyást és a gyedet, mert egyik ellátás soha nem számít bele a másiknak az alapjába.

Amikor aktuális bérről beszélek, akkor azt értem alatta, hogy ha a többiek bére emelkedett és 6 év alatt egészen biztosan emelkedett, akkor ez az emelés Neked is jár. Esedékessége a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő nap és nem a tényleges munkábaállás, vagyis akár táppénzzel, akár táppénzzel folytatódik a gyes, ezek 1. napja már a fizetés nélküli utáni 1. nap, amikor emelni kell.

Ne vicceljünk már, hogy ezt Te nonprofit mennyiségnek gondolod...

Nincs itt min izgulni, ez az a helyzet, amikor gyakorlatilag minden mindegy. Ha legkésőbb a gyes utáni szabik végén terhes vagy, akkor még időben vagy. Következő tgyás alapja a mostani bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, ezen az sem változtat, ha rövidebb vagy hosszabb ideig táppénzen lennél. Ha van legalább 2 hét szabadság vagy táppénz szülés előtt, vagy ennyi előző gyed a szülés évében, akkor a gyed alapja is annyi, mint a tgyásé volt.

A szerencsétlen helyzet az, amikor a szülés évében kizárólag gyes van, vagy 12-nél kevesebb bérezett nap illetve régi gyed és az új gyed már másik évben indul. Ilyenkor a gyed alapja a minimálbér. Ha itt van szülés előtt legaláb 12 nap szabadság vagy táppénz, akkor máris nem a minimálbér az alap, úgyhogy az ilyen helyzeteken könnyen lehet segíteni.

Nem kell kétségbeesi. A terhesség és a keresőképtelenség külön-külön is felmondási tilalom. Egy bruttóval többet értem volna, mert annak a függvénye a következő tgyás és gyed, hogy 2 éve ennyi nettó mennyi bruttónak felel meg, azt már ki tudja, meg hogy ebben vajon volt-e adójóváírás vagy sem...
Ha azonnal táppénzre mész, akkor a következő tgyás és gyed alapja a tgyás 1. napján aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha kiveszed a szabadságodat, akkor az ebből számított átlag, szintén ugyanazzal a korláttal. A két eset gyakorlatilag ugyanaz, mert a szabadságra a szerződés szerinti bért kapod, kivéve, ha többműszakos lennél.

Hemzseg a net ezektől az infóktól. Csak az nem kap választ, aki nem is keresi, mert egyszerűbbnek találja megkérdezni valakitől. Nincs ezzel semmi baj, csak akkor ne írjunk már ilyeneket, hogy sehol sem találod a választ.

2012-ben induló tgyás alapja az utolsó 180 bérezett nap, 2013-ban induló tgyásé és gyedé a 2012-es átlag, legalábbis a jelen szabályok szerint. A tagállamban szerzett biztosítás az időkbe beszámít, de a kinti jövedelem a hazai ellátások alapjába nem, ezért csak szeptembertől van olyan jövedelem, amiből majd átlagot számolnak.

Könyörgöm, ez nem megegyezés, de még csak nem is egyéni megítélés kérdése. A keresőképesség elbírálásáról szóló jogszabály tartalmazza a kódokat, a veszélyeztetett terhesség az 9-es. A háziorvos a nőgyógyász szakorvosi javaslatára tart táppénzen, ugyan mi mást tudna ráírni erre a javaslatra, mint hogy veszélyeztetett terhes vagy. Nem mondom, hogy kismama kizárólag 9-es kóddal lehet táppénzen, mert pl elvághatja a kezét a konyhában, begyulladhat a mandulája, stb., de amikor nőgyógyász javaslatával van otthon, az veszélyeztetett terhesség.
Ha akadékoskodik az orvos és nem így csinálja, akkor menj be az egészségbiztosítóhoz és tegyél panaszt, hogy nem kapsz rendes táppénzes papírt.

Sok múlik rajta, mert egy 8-asnál a munkáltatónak pár nap betegszabadságot kellene számfejtenie a betegállomány elején, erre a béred 70%-át kapnád és utána a 70% lenne a tgyás és a gyed alapja. Vagyis két évig kb. havi nettó 20.000-rel kapnál kevesebbet azért, mert az orvos nem hallott még a 9-es kódról.

Szeptembertől nincs álláskeresési segély, ami 200-364 nap munkaviszony esetén járt.

8 hónapos terhesen egy szívességi bejelentéstől óvnálak, még olyan esetekben is, amikor kevésbé ordít, hogy kamu az egész, rövid úton bebizonyítják, hogy nem munkavégzés volt a szerződés célja, hanem csak az ellátások megszerzése.
Két dolgot tudok javasolni: vagy már most, minél előbb (mert annál életszerűbb) kezdődjön el a másik munkaviszonyod, napi 2 óra a minimálbér arányos részével bőven elég, úgysem számít bele semmibe főállás mellettiként. Vagy egy megbízási szerződés talán még a munkaviszonynál is jobb, a minimálbér kétszeresét érje el a megbízási díj 90%-a. Januártól ez lesz az aktuális biztosítási jogviszony. Mivel a 2011-es év (máriustól) a számítási időszak, így a közalkalmazotti jogviszonyban elért jövedelem lesz így is az ellátások alapja, nem kavar be sehova a huszonezres bér a barátnő bt-ből.
Ha ez bármi miatt nem tetszene, akkor a másik megoldás fizetős szolgáltatás kategóriába tartozik.

Miféle jogviszony az, ahol Te fizeted magad után a járulékokat (és nem levonják Tőled)? Ezt tisztázzuk, mert mindenképpen érdekes az aktuális jogviszonyod típusa és hogy az mióta tart.