|
Kérdezz-felelek
Idős szüleim otthoni ápolását vállalnám, mivel munka mellett ezt nem tudom megoldani. Kérdésem az, hogy a jelen jogszabályok szerint is szolgálati időnek minősül-e a nyugdíj megállapításakor. Milyen feltételei vannak és hogyan tudnám igényelni, kihez kell fordulni?
Segítségét előre is köszönöm
Ágnes
Gyakorlati tapasztalatom ebben a témában nincs, úgyhogy csak a jogszabályt tudok Neked idézni:
Bizonyos karakterek helyett 3 számű számok lesznek, elkezdtem kitörölni, de nagyon sokáig tartana. úgyhogy egyszerűen csak ne foglalkozz vele.
1993. évi III. törvény
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
Ápolási díj
40. §191 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
41. §192 (1)193 Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.
(2)194 Az ápolási díjat – a 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során
a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek
aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes,
ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0–F84.9),
ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes
és állandó ápolásra, gondozásra szorul;
b)195 tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(4)–(5)196
42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
a)197 az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg;
b)198 rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,
c)199 szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója;
d)200 keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.
e)201
(2)202 Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d)203 az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(3)204 Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(4)205 Az ápolási díjra való, 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják.
43. §206 (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos
a) igazolását arról, hogy az ápolt
aa) súlyosan fogyatékos, vagy
ab) tartósan beteg,
b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
(2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást
a)207 az orvosszakértői szerv orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy
b) a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás
alapján állítja ki.
(3)208 A háziorvos az (1) bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.
(4) Az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv
a)209 az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől,
b)210 az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértőtől
kérheti.
43/A. §211 (1)212 A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 44. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni,
feltéve, hogy esetében az a)–e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.
(3)213 A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet.214
(4)215 Az ápolási díjról döntést hozó szerv a módszertani intézmény által kijelölt szakértőnek a (3) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítéséért díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.216
(5)217 A (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi.
43/B. §218 (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete – az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén – ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elő.
(2) Az (1) bekezdésben, valamint a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása során a 41–43. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3)219 A települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti [42. § (2) bek. b) pont], valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében.
44. § (1)220 Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében,
b) 130%-a a 43/A. § (1) bekezdésében, és
c)221 legalább 80%-a a 43/B. § (1) bekezdésében
foglalt esetben.
(2)222 Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(3)223 Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy – ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.
2010.március 31-től dolgozom jelenlegi munkahelyemen határozott idejű szerződéssel 2012. március 31-ig. 2010-ben bruttó 140.000,-Ft, 2011-ben bruttó 190.000,-Ft fizetéssel. Kisbabánkat 2011. november 3-ra várjuk. Abban a témában, hogy Tgyásra és Gyedre jogosult vagyok-e azt már megérdeklődtem, viszont a kérdésem az lenne, hogy ha az első baba után szeretnénk második gyerkőcöt, úgy hogy nem szeretnék visszamenni dolgozni(mivel nem is lenne hova), és körülbelül addigra szeretnénk, hogy megszülessen, míg az első baba be nem tölti a 2. életévét, akkor milyen ellátásokra leszek jogosult? Tehát Gyed ideje alatt ha szülnék, úgy hogy előtte viszont határozott idejű volt a szerződésem akkor kaphatom-e majd a Tgyást és a Gyedet, és mi lesz az alapja, körülbelül mennyi ellátásra számolhatok majd? Válaszukat előre is köszönöm.
Az viszont biztos, hogy a lejáró szerződés nem könnyíti meg a dolgodat. Küldj mailt, mert én innen nem látom a címedet, ahonnan kérdeztél, javasolok valamit, ami megoldás lehet erre.
Az lenne a kérdésem, ha valaki gyes ideje alatt esik teherbe, tud-e közben táppénzre menni - gondolom a gyes-t lemondva, illetve úgy jobban jár-e anyagilag egy 140e Ft-os bruttó bér mellett? Vagy gyes lejárta után érdemes kivenni 12 nap szabit és úgy táppénzre menni?
Köszönettel várom válaszodat
A 12 napra csak egy bizonyos esetben kell gyúrni. Ha ez egyáltalán érdekes, akkor viszont a táppénz is jó ehhez (táppénz, tgyás, gyed, bérezett nap, ezekből együtt kell legalább 12), úgyhogy önmagában emiatt nem kell szabadság.
Elnézést, ha már olvasta, de kihasználom, hogy ma még itt is kérdezhetek:)
Várom 4. gyermekünk, 2012. 03.31.-re.
Kérdésem:
Kaphatok valamilyen módon majd max. Gyedet?
Az ábra:
2009. 02.24.-2009.08.10. Tgyás (előtte is Gyes,Gyed, Tgyás, munkaviszony)
2009. 08.11.-2011. 04.01. Gyed (max. összege: 86300,- volt)
2011. 04.02.-től Gyes (2012. 04.01.-ig jár:).
Várom válaszát, köszönöm: KyssCSK
Az egyik kérdezőnek adott váalszában melyben kifejtette mit jelent a "szerencsétlen esetben minimálbér alapú is lehet a gyed" engem is érint, válaszában leírta, hogy legalább 12 nap régi gyednek kell lenni, vagy táppénznek. A kérdésem az lenne, hogy ennek folyamatosnak kell lenni vagy összessségében nézik? Tehát úgyértem évelején van 49 nap régi gyed aztán 90 nap gyes aztán 120 nap körül táppénz novemberben induló új tgyás és rákövetkező évben gyed. Ez még szerencsétlen eset kategória?
Köszönöm a választ!
Nagyon sok szakértői fórumot/ tanácsot olvastam a neten a témában, de a végigolvasott válaszai alapján Önben nagyon reménykedem, mert a részletekre kiterjedően is alapos és megnyugtatóan magabiztos válaszokat ad. Számomra a „180 napos bérezett nap” és az ezzel kapcsolatos kedvezmény szabály nem egyértelmű, hogy bele kell-e ebbe venni a 2012-es évet.
2000.07.03 óta folyamatos a munkaviszonyom és jelenleg is határozatlan idejű.
2009.07.07-én szültem 1. kisfiamat, ezt megelőzően 3 hónapot táppénzen voltam, majd a születése napjától 168 napig TGYÁSON, majd 2011.07.06-ig Gyed-en voltam, azóta (2011.07.07-től) pedig jelenleg is GYES-t kapok. Most 11 hetes terhes vagyok a 2. kisbabámmal, akit 2012.márc.20-ra várok. Utolsó (2009 évi) Br bérem havi 600 000Ft volt, a 2008-as, vagyis az előző TGYÁS-om alapja 580 000Ft.
1, A kérdésem hogy ha GYES-en maradok a szülésig, akkor mi lesz a TGYÁS-om alapja és van-e maximalizálva?
2, Illetve ha mondjuk szeptember 1-től kiveszem a szabadságaimat, ami Szept 1-től Okt 31-ig tartana, nov 1-től a szülésig pedig táppénzre mennék, akkor ebben az esetben mi lenne a TGYÁS-om alapja. És ennek van-e maximuma. (Esetleges kedvezményszabály, mivel 2011.01.01-07.06-ig GYED…?)
3, A TGYÁS-t megkezdhetem mindkét esetben 2012 febr 21-én?
4, A szabadságaim számát az új jogszabálynak megfelelően számolta a munkáltatóm, vagyis a GYED első fél évére csak, tényleg érvényes visszamenőlegesen is az új szabály?
Nagyon köszönöm előre is az idejét és a válaszát! (Remélem minden szükséges adatot megadtam a válaszhoz.)
Tisztelettel,
Hédi
A tgyást a szülés várható idejét megelőző 28. naptól tudod igényelni.
Az aug. 1-től változó szabadságszámítás azt érinti, akinek a fizetés nélküli szabadsága aug. 1. után kezdődik. Visszamenőleges alkalmazása helytelen.
A 2011.09.27. 20:49-kor megválaszolt bejegyzésemhez kapcsolódóan.
Először is köszönöm a válaszát!
2 kérdésem merült még fel:
1) Mennyiben okoz gondot az, hogy veszélyeztetett terhes vagyok? (Jó-e pl. távmunkáról szóló megbízás?)
2) Jó megoldás-e, ha nem szüneteltetem az álláskeresési támogatást, hanem annak lejártát követően kötnek velem megbízást, és a megbízási szerződés időbeli hatálya alatt igénylem az ellátásokat és/vagy megyek szülni?
Előre is köszönöm válaszát!
Azzal a kéréssel fordulnék Önhöz, hogy 2007.06.01-től jöttem el a munkahelytől táppénzre majd 2007.08.02-án megszületett az első gyerekem. Ezután Tgyás-on, gyed-en voltam. 2008.09 hótól kezdődően 1 hónapot szabadságon voltam (valamilyen adminisztrációs hiba miatt), majd újra táppénzen voltam, mert terhes lettem a 2. gyerekemmel, ekkor a férjem volt gyesen. A 2. gyerek 2009. 02.19-én született meg. Utána is kaptam a különböző juttatásokat. Most úgy néz ki, hogy ismét terhes lettem a 3. gyerekkel és jelenleg gyesen vagyok. A bruttó bérem 210.000 Ft volt.
Kérdésem az lenne, hogy milyen juttatásokat és mennyit kapnék és persze az is, hogy mennyire vagyok védve a munkahelyemen. Azt már tudom, hogy nem nagyon számíthatok arra, hogy ha letelik a gyes akkor tovább tudnak foglalkoztatni. Veszélyeztetett terhesség alatti táppénz mennyire számíthat munkaviszonynak?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Ha táppénzre vagy szabadságra mennél, akkor is ugyanez a helyzet, mert a táppénz nem számít bele az átlagba, szabadságból meg nem lesz legalább 180 bérezett napod, hogy korlátlan lehetne a tgyás.
Táppénznél nagyon vigyázz arra, hogy 9-es legyen a keresőképtelenség kódja - ez így helyes, ha nem veszélyeztetett terhességgel, hanem a minden mást leíró 8-assal vesznek állományba, akkor azt Te is és a munkáltató is megszívnátok. A táppénz alatt ketyeg a munkaviszonyod, szolgálati időd, biztosításod.
A 3 év alatti gyermek, a keresőképtelenség és a terhesség külön-külön is felmondási tilalom.
Egyszer már kérdeztem, de akkor nem volt elegendő az információ,amit megadtam. Szóval: 2010. január 4-től megszűnt a munkaviszonyom, nem rohantam rögtön a Munkanélküli hivatalba, kerestem munkát, de időközben kiderült, hogy babát várok, ezért március 8-án mégis regisztráltattam magam. 2010. október végén megszületett a kisbabánk, szüneteltették a járulékot, kaptam tgyást, igényelhettem a gyedet is. Azt olvastam, hogy a gyed kiszámolásánál a szülést megelőző évet veszik figyelembe, de amikor jóval kevesebb gyedet kaptam,mint amire számítottam, akkor bementem megkérdezni, és azt mondták, hogy mivel több mint 30 nap telt el a munkaviszony megszűnése és a Munkanélküli Hivatalba jelentkezésem között, ezért már nem a 2009-es, hanem a 2010-es évet tudják figyelembe venni. Ez így van? Kérem erősítse vagy cáfolja meg, akkor végleg beletörődöm...
Köszönettel:Szilvi
Azt szeretném megkérdezni, hogy veszélyeztetett terhesség miatt táppénzen vagyok. Eddig a táppénzes papíromon 9-s kódot tüntették fel. Kivettem a 2 hét szabadságom és visszamentem táppénzre de most 6-s kódot tüntette fel az asszisztens a papíromon. Ez nekem okoz valami problémát vagy hátrányt az ellátásban? Még abban kérném a segítségét, hogy 9 éve van munkaviszonyom kb.3 éve 285000 Ft a bruttó bérem. Kb. mennyi tgyásra és gyedre számíthatok? Idén 194 naptári ledolgozott napom van. Segítségét előre is köszönöm. Üdv: bogi
Ha esetleg a tgyásodat kezdted volna meg, akkor az sem 6-os, annak egyáltalán nincs kódja, mert az nem keresőképtelenség. Ilyenkor a táppénzes papír tetetején megjelölik a terhesállmány szót és a megjegyzés rovatba beírják a szülés várható idejét.
Bruttó 285.000-es átlagból nettó 158.000 körüli tgyás és maximális, nettó 76.000 Ft-os gyed várható. Ezek idei összegek, családi kedvezménnyel és adójóváírással nem számoltam.
A szülésem várható időpontja: 2011.12.18.
2010.08.18.-2011.07.31. (348 nap) határozott idejű közalkalmazotti jogviszony keretében voltam foglalkoztatva. Keresetem: havi bruttó 143.500 Ft volt. Az egyetemi tanulmányaim elvégzését követően azonnal munkába álltam.
2011.08.02-től 90 napig álláskeresési segélyre való jogosultságomat állapította meg a Munkaügyi Központ (havi összeg: 31.200 Ft, töredék hónap esetén: napi 1.040 Ft). 2011.11.02. dátummal kell ismét jelentkeznem a Munkaügyi Központban.
Kérdéseim:
A szülés várható időpontjáig, 2011.11.02. naptól számított (körülbelül) 47 napig nem tartozok OEP által biztosított kategóriába, ami miatt nem leszek jogosult TGYÁS, GYED igénylésére. (Az álláskeresési segélyből fakadó biztosítottság megszűnését követően így több mint 42 nap fog valószínűleg eltelni a szülésig.)
Hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet annak érdekében, hogy jogosult legyek TGYÁS-ra és GYED-re?
Nem biztos, hogy tudjuk teljesíteni munkaviszony bejelentésének feltételeit a biztosítottság érdekében. Ha ez az egyetlen mód, akkor megbízási jogviszony is megfelel-e az OEP-biztosítottság feltételeinek? Mivel jár ez a TGYÁS és GYED jogosultsággal összefüggésben?
Előre is köszönöm a választ!
A központi kérdés itt az időhúzás, ki kéne húzni legalább a szülés várható idejét megelőző 28. napig segélyen, hogy onnan tgyást és gyedet igényelhess. Legegyszerűb az lett volna, ha nem rohansz azonnal a munkaügyi központba, de ezt már megtetted. Innentől kezdve viszont azért nehéz most bármit is mondani, mert egy olyan ellátást kapsz, amit mostmár nem állapítanak meg, hogy a réginek a szabályai a kifutás alatt hogyan működnek, azt meg nem tudom.
Régen (szept. 1. előtt) a segélyt lehetett szünteltetni rövid idejű keresőtevékenység esetén. A szünetelés azért jó, mert utána nem kell semmilyen feltételnek megfelelni, hanem folytatódik a folyósítás a maradék napokra. Az adminisztrációja is egyszerűbb. Nem tudom, hogy ilyen lehetőség van-e még, meg kéne kérdezni a munkaügyi központban. Ha van még, akkor jöhetne egy nemegész 1 hónapos megbízás. Ez mindenképpen jobb, mint a munkaviszony, életszerűbb és nem kell pl. orvosi alkalmassági - aminek a hiánya tovább erősíti a gyanút, hogy kamu volt a munkaviszony, a célja nem munkavégzés, hanem az ellátások megszerzése volt.
A megbízás után igénybe tudod venni a még járó segélyes napokat és a szülés várható idejét megelőző 28. naptól igényelheted a tgyást, ezután pedig a gyedet. A tgyás alapja az utolsó 180 napi átlag, a gyedé pedig a 2011-es átlag, a segély ebbe nem számít bele. A gyed végig nem, de elég sokáig fog járni, kb. 3 hónappal lesz hamarabb vége, mint ahogy a baba 2 éves lesz. Onnantól gyest tudsz igényelni.
Heti 35 órás munkaszerződéssel dolgozom egy multinál, de többnyire 8-9 órába vagyok beosztva. Hónap elején lebetegedtem, kiírt a háziorvos táppénzre, mire a főnököm közölte, hogy a napi fennálló +1 órákat hónap végén le kell dolgoznom, mert a táppénzt csak napi 7 órára fizetik, és így nem jön ki a havi órakeretem.
Az OEP honlapján nem találtam semmit, ami ezt alátámasztaná, ott annyit írnak, hogy a táppénz naptári napra jár.
A kérdésem az lenne, hogy ez így jogos-e, le kell dolgoznom a fennmaradt +1 órákat?
Köszönettel
Nagy Nikolett
2006.jan.1. óta vagyok itthon. Ekkor kerültem táppénzre az első terhességem miatt, 2006.májusban szültem. A második gyermekemet 2009.febr-ban szültem, előző év novemberében 40 szabadságot vettem ki, majd megkezdtem a szülési szabadságot. Jelenleg gyes-en vagyok és most várjuk a harmadik gyermekünket, aki várhatóan 2012 májusában fog megszületni.
A kérdésem az lenne, hogy mit tegyek, hogy a legjobban jöjjek ki anyagilag a terhesség alatt és után? Menjek most táppénzre és az mehet a gyes mellett? Vagy menjek most szabadságra gyes mellett aztán táppénz a szülésig? Egyáltalán lehet ezeket gyes mellett? A munkáltató fölmondhat nekem a táppénz alatt? Mit tanácsolsz? A szerződés szerinti bér lesz az alapja a juttatásoknak?(tp,tgyás,gyed) Ha időközben béremelés volt kötelezően emelkedett az én bérem is? A munkáltatóban nem bízom, mert elkövettek egy hibát és az első terhességem ideje ráment levelekre,telefonokra a tb-vel,hogy egyáltalán kapjak vmit. Persze a munkáltató a saját részéről a legkisebb segítőkészséget sem bizonyította. Válaszodat előre is köszönöm!
Teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, ez egy abszolút izgalommentes helyzet, amiből csak egyféle végeredmény lehet: az aktuális béred utáni tgyás és gyed. Ha kizárólag szabadságon leszel, vagy szabadságon és táppénzen, akkor a szabadságra kapott béről számolnak, 180-nál kevesebb bérezett nap esetén legfeljebb a minimálbér kétszereséből. Ha kizárólag táppénzen leszel, akkor meg 0 bérezett napnál az aktuális szerződés szerinti bért, de legfeljebb a minimálbér kétszeresét veszik alapul.
Egyedül a táppénz az, ami kétesélyes, az ha idén indul, annyi az alapja, mint a gyedé volt, ha jövőre, akkor már csak a minimálbér. De maga a táppénz ténye, összege nem befolyásolja a tgyást és a gyedet, mert egyik ellátás soha nem számít bele a másiknak az alapjába.
Amikor aktuális bérről beszélek, akkor azt értem alatta, hogy ha a többiek bére emelkedett és 6 év alatt egészen biztosan emelkedett, akkor ez az emelés Neked is jár. Esedékessége a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő nap és nem a tényleges munkábaállás, vagyis akár táppénzzel, akár táppénzzel folytatódik a gyes, ezek 1. napja már a fizetés nélküli utáni 1. nap, amikor emelni kell.
Szeretném a segítségét kérni! Kis tesót várunk - szülés várható időpontja: 2012.április 20.
1. kérdésem: Jól gondolom ez lesz a TGYÁS és GYED igénylésénél a szülés várható időpontja előtt 2 éven belül az irányadó időszak: 2010.ápr.20.-2012.ápr.20. tehát itt kell meglennie a 365 napnak a jogosultsághoz?
Jogviszonyaim:(szülés várható időpontja előtt 2 éven belül a biztosításban töltött napok száma)
2009.10.08. - 2010.05.29. munkanélküli ellátás: vállalkozói járadék (40 nap)
Apeh felé fizetve az egészségügyi ellátáshoz való jogosultsághoz szükséges összeg.
2010.09.15. - 2010.11.17. munkanélkülinél végzett tanfolyam: keresetpótló juttatás (64 nap)
Apeh felé fizetve.....
2011.05.17.-től egyéni vállalkozó (340 nap)
Kicsit összetettek lesznek a kérdéseim, de remélem tud nekem segíteni, mert még nem sikerült senkitől egyértelmű választ kapnom a kérdéseimre.
2.kérdésem az lenne, hogy a TGYÁS és GYED jogosultságához szükséges 365 napba beleszámítanak-e ezeknek a munkanélküli ellátásoknak az ideje, az ellátás nélküli időben az APEH felé fizetett összeg és a terhesség alatti táppénzes napok? Tehát hogy nekem meg lesz -e a szülést megelőzően 2 éven belül a 365 napom?
3.kérdésem, hogyha most decembertől táppénzre mennék akkor az csökkentené a TGYÁS és GYED összegét? És 50 vagy 60%-os táppénzre van meg a jogosultságom?
4.kérdésem A 2011.-es 05.17-től bejelentett járulék alapom (itt ugye kell 180 bérezett nap?) 7,5 hónap napi átlaga lesz-e az ellátások alapja? Ha pedig decembertől táppénz akkor 6,5 hónap vagy ugyanúgy 7,5 hónap napi átlagát veszik és akkor csökken a táppénz miatt az ellátások alapja?
Kérem legyen szíves segíteni abban, hogy az én esetemben hogy alakulnának az ellátások és miként érdemes alakítani a dolgokat!
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Barbara
Jelenleg gyeden vagyok. A második gyerekünket tervezgetjük. A kérdés, hogy mikor jöjjön? ha esetleg még gyed alatt jönne az un. ketteske, akkor mi lesz a következő tgyás és a gyed alapja? és ha a ketteske megszületésekor az egyeske már betöltötte a 2. életévét? És azt is szeretném megkérdezni, hogy mit jelent az, hogy \"A gyed viszont a dátumoktól függően szerencsétlen esetben akár minimálbér alapú is lehet\"... mert ezt szeretném elkerülni...és azt is hogy vissza kelljen menni dolgozni!
Válaszát előre is köszönöm!
A szerencsétlen helyzet az, amikor a szülés évében kizárólag gyes van, vagy 12-nél kevesebb bérezett nap illetve régi gyed és az új gyed már másik évben indul. Ilyenkor a gyed alapja a minimálbér. Ha itt van szülés előtt legaláb 12 nap szabadság vagy táppénz, akkor máris nem a minimálbér az alap, úgyhogy az ilyen helyzeteken könnyen lehet segíteni.
Október 13-án lejár a gyedem, de már úton van a kistestvér(még korai 7 hetes).Táppánzre mehetek-e rögtön, vagy vegyem ki a szabadságom ami 41 nap?Kirúghatnak-e, vagy védett vagyok még?Erre nem találtam sehol választ.Illetve még azt szeretném tudni, hogy mi alapján számolják majd a tgyást és gyedet ezek után?
2009 május 1-től voltam táppénzen,2009 okt.13-tól 2010 március 29-ig tgyás, 2010 március 30-tól 2011 október 13-ig gyed.Előtte több éves munkaviszony egy cégnél.Nettó 107 ezer Ft volt a fizetésem.
Köszönöm szépen a válaszát.
Egy kétségbe esett kismama!
Ha azonnal táppénzre mész, akkor a következő tgyás és gyed alapja a tgyás 1. napján aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha kiveszed a szabadságodat, akkor az ebből számított átlag, szintén ugyanazzal a korláttal. A két eset gyakorlatilag ugyanaz, mert a szabadságra a szerződés szerinti bért kapod, kivéve, ha többműszakos lennél.
Hemzseg a net ezektől az infóktól. Csak az nem kap választ, aki nem is keresi, mert egyszerűbbnek találja megkérdezni valakitől. Nincs ezzel semmi baj, csak akkor ne írjunk már ilyeneket, hogy sehol sem találod a választ.
Áprilisban költöztünk haza a párommal Angliából. 2011.máj.2-től 2011. aug. 31-ig a maximális munkanélkülit kaptam (összesen 278.000 Ft). 2011. szept. 1-től dolgozom alkalmazottként, havi bruttó bérem 122.000 Ft. A közeljövőben tervezünk babát, és ezzel kapcsolatban lenne kérdésem. Mennyi a GYED, ha 2012 végén és mennyi, ha 2013-ban szülök. Így mindkét esetben megvan az 562 napom, csak nem tudom, hogy ugyan az -e az alap? (Úgy hallottam, hogy a szülés előtti naptári évet nézik, de ez az évem nem teljes.)
Mennyi időn belül kell jönnie a 2. babának, hogy még ez legyen az alap?
Válaszát előre is köszönöm!
138,000,- Ft a legutolsó bejelentett bérem 2008.01.01. óta. Ezt vették alapul az első gyermekemnél is, akivel jelenleg gyesen vagyok és 14 hetes kismama vagyok.
Válaszát előre is köszönöm.
Abogar
Ha akadékoskodik az orvos és nem így csinálja, akkor menj be az egészségbiztosítóhoz és tegyél panaszt, hogy nem kapsz rendes táppénzes papírt.
Sok múlik rajta, mert egy 8-asnál a munkáltatónak pár nap betegszabadságot kellene számfejtenie a betegállomány elején, erre a béred 70%-át kapnád és utána a 70% lenne a tgyás és a gyed alapja. Vagyis két évig kb. havi nettó 20.000-rel kapnál kevesebbet azért, mert az orvos nem hallott még a 9-es kódról.
Egyszer már írtam önnek Tgyás és Gyed igényléssel kapcsolatban, de azóta sem sikerült sajnos megoldást találnom a problémámra, csak ötleteim vannak. Röviden leírom, hogy miről volt/van szó és hogy milyen ötletek jutottak eszembe.
2010 júl.-ig hallgatói jogviszonyom volt ( ez ha jól tudom beleszámítható a 2 éven belüli 365 napos biztosítási időbe)
2011 márciustól-decemberig (azaz 10 hónap) határozott idejű közalkalmazotti munkaviszonyom van.
2012 február 20-án születik majd meg a gyermekem.
Tgyást és gyedet is nagyon szeretnék, amihez ugye legalább 2012 januárra kellene még biztosítás. Ön legutóbb azt a javaslatot tette, hogy januárban igényeljek munkanélküli járadékot, de sajnos arra nem vagyok jogosult, mert nincs 4 éven belül 365 nap munkaviszonyom. Viszont azt nem tudom, hogy munkanélküli segélyt igényelhetnék-e mert ahhoz csak 200 nap kell vagy rosszul tudom? Van ilyen? Ez megoldaná a dolgot?
A másik megközelítése a problémának az, hogy egy ismerősöm felvenne januárra az irodájába. Ilyenkor ugye neki nem kell fizetni csak a januári járulékokat utánam mert a tgyást meg a gyedet már az állam adja? Ha ez egy járható út akkor elég ha csak 6 órában vesz fel minimálbérrel?
Milyen egyéb megoldási javaslata lenne még? Kérem segítsen mert nem szeretnék elesni ezektől a támogatásoktól!
Segítségét előre is köszönöm: Rebeka
8 hónapos terhesen egy szívességi bejelentéstől óvnálak, még olyan esetekben is, amikor kevésbé ordít, hogy kamu az egész, rövid úton bebizonyítják, hogy nem munkavégzés volt a szerződés célja, hanem csak az ellátások megszerzése.
Két dolgot tudok javasolni: vagy már most, minél előbb (mert annál életszerűbb) kezdődjön el a másik munkaviszonyod, napi 2 óra a minimálbér arányos részével bőven elég, úgysem számít bele semmibe főállás mellettiként. Vagy egy megbízási szerződés talán még a munkaviszonynál is jobb, a minimálbér kétszeresét érje el a megbízási díj 90%-a. Januártól ez lesz az aktuális biztosítási jogviszony. Mivel a 2011-es év (máriustól) a számítási időszak, így a közalkalmazotti jogviszonyban elért jövedelem lesz így is az ellátások alapja, nem kavar be sehova a huszonezres bér a barátnő bt-ből.
Ha ez bármi miatt nem tetszene, akkor a másik megoldás fizetős szolgáltatás kategóriába tartozik.
A terhesség elején járunk és olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy egy sportegyesületnél dolgozom mint aerobic edző, és nem igazán vagyok vele tisztában hogyan is fog alakulni a Gyes Gyed kérdése..igazából nem is nagyon jártam utána csak sógórnőm figyelmeztetett, hogy érdemes lenne figyelembe venni hogy ilyen kevés óraszám mellett nem sok lesz a támogatás mértéke. Tehát az egyesületnél már jó pár éve dolgozom miután megszűnt a kiskönyves munkaviszony lehetősége felvetettük a könyvelőmmel, hogy milyen lehetőségek vannak és arra jutottunk, hogy a saját egyesületemben fogok dolgozni hogy semmi ne működjön feketén csakis legálisan. Így szezontól függően hol 8 hol 5 órában dolgoztam / hét, a járulékaimat rendszeresen fizetem magam után, így van biztosításom és mégsem vagyok munkanélküli, mégis most érdekelne mit is tehetnék ebben az esetben...? Bekellene jelenteni vmi cégnél papíron hogy dolgozom és menyi ideig kellene ezt tennem ahhoz hogy ne a minimális összeget kapjam majd gyermekünk születése után? Vagy van vmi más megoldás esetleg? Mert gondolom a heti 5 órás munka nem nagyon ad lehetőséget magasabb összegű támogatásra?
Köszönettel: Szabadi