A cég, amíg létezik, tehát nem szűnt meg jogutód nélkül, addig a jogi, pénzügyi, egyéb helyzetétől függetlenül köteles kiadni a babázás alatt felhalmozódott szabadságot, vagy ha nem adja ki, mert hamarabb megszűnik a munkaviszony, akkor pénzben kell megváltania. Fizetésképtelenség esetén előbb-utóbbi Tőled függetlenül felszámolás indul, vagy ha végelszámolás lenne, de nem tudnak Téged kifizetni, akkor - a bejelentésed nyomán - az eljárás átcsap felszámolásba, mindkét esetben végső soron ott a Bérgarancia Alap, ami majd kifizet.

Az álláskeresési járadékra jogosultság szempontjából nincs jelentősége annak, hogy milyen jogcímen szűnt meg a munkaviszony, de ha gyest vagy gyetet kapsz, akkor nem kaphatod a járadékot is.

A megbízásból is jár majd táppénz, de csak annyi napra, amennyit ebben a jogviszonyban dolgoztál. Ha szülésig lesz 365 napod a megbízásban, akkor ebből a jogviszonyból is jogosult leszel csedre és gyedre, de utóbbi két helyről sem lehet több, mint a maximum. A megbízásban szabadság nem jár és nincs munkajogi védelem, úgyhogy visszatérés után semmilyen pluszt nem jelent a megbízás.

Csedhez, gyedhez a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosításban töltött idő és egy, legalább a csed első napján fennálló aktuális biztosítás kell. Amíg apuka kapta a gyedet, addig nem voltál biztosított - az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése ezt a státuszt nem adja -, így a biztosításod csak 2018 végétől ketyeg.

Mivel 2019 végéig meglesz az 1 év, ezért ha úgy szülsz utána, hogy addig végig biztosított maradsz, tehát dolgozol (a szabadság ezzel egyenértékű), vagy táppénzen vagy, akkor négyeske születésekor rendelkezni fogsz mind a két jogosultsági feltétellel. Bármit csinálsz is - szabadság, munka, táppénz bármilyen kombinációja - , a következő csed és gyed alapja mindenképpen a friss béred lesz. Nem kell hozzá 6 hónapot dolgozni, ha rögtön táppénzre mennél, akkor is jogosult lennél csedre, gyedre. A jogszabály ismeri és kezeli az összes esetet, ami lehet 0 nap munkától a munkából szülni menésig bezárólag.

Attól függően a számítási időszakban (ellátás kezdetét megelőző 3. hónap utolsó napjáig nézik a jövedelmet) lévő utolsó valahány napi, hogy hány bérezett napod lesz. Ha fix havi béred van, akkor utolsó 180, 120 és 30-119 napból számolva is ugyanannyi lesz a csed és a gyed. Főszabályként az utolsó 180 nap az alap, ha nincs ennyi, de van legalább 120, akkor az utolsó 120, ha ennyi sincs, de van legalább 30, akkor amennyi van. Kizárólag a bér képezi az ellátások alapját, a táppénz, csed, gyed, gyes nem számít bele.

Napi 4, de akár 2 vagy 1 órás munkaviszony esetén is jár az egészségügyi ellátás. A munkaviszony kezdete és a szülés várható ideje közötti időszaknak vedd a felét és a 2. felét táppénzen tudod tölteni - táppénz annyi napra jár, amennyi a folyamatos biztosítás. Ezalatt nem kell közterheket fizetni, illetve csak a táppénz bruttó harmadát, mert az a munkáltatót terheli, de még mindig jobb a megkapott táppénzből valamennyit odaadni, mint a nulla Ft bevételből sokkal többet. A táppénz alapja az első napján érvényes szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér lesz. Ki lehet számolgatni, hogy érdemes-e levenni a munkaidőt, mert a kevesebb közteherfizetés után a táppénz is kevesebb.
A munkaviszony megszűnését követően ahány napig az fennállt, de legfeljebb 45 napig jár az egészségügyi ellátás. Fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a biztosítás és még csak magad után sem tudsz ezelatt fizetni, mert azt mindentől függetlenül nem tudsz addig, amíg nincs 1 éves magyar lakcímed. 6 év után, amikor egyetlen Ft bevételt sem generáltál a költségvetésnek, ugyanolyannak minősülsz, mint pl egy kínai, aki idejön kereskedni, ő sem fizetett semmit, ezért nem is jár neki semmi.

Csedre, gyedre akkor leszel jogosult, ha a baba születési előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítási jogviszonyod volt és legalább a csed 1. napján biztosított vagy. Őstermelőként addigra majdnem 2 éve biztosított vagy, így mind a két jogosultsági feltétel rendben van, ha továbbra is őstermelő maradsz. Nem tudom, hogy egy őstermelő hogyan tud magasabb járulékalapot produkálni, ebben kérd könyvelő segítségét, de érdemes lenne, mert ha csak 30 napra magasabb összeg után fizetsz járulékot és utána elmész táppénzre, akkor akár maximális is lehet a gyeded. Ha a minimálbér után fizetsz, akkor a minimálbér lesz az ellátások alapja. Ez a táppénzre is igaz, amit akár azonnal kaphatsz egészen szülésig.

A munkaviszony, ami a biztosítási jogviszonyt generálja, a táppénz alatt is fennáll, tehát ezalatt is ketyeg az előzetes biztosítás, amiből 2 éven belül 365 nap kell. További jó hír, hogy a táppénz nem számít bele a csed és a gyed alapjába, úgyhogy nem befolyásolja hátrányosan ezek összegét.

Az első 168 napra járó csed és az ezt követően 2 éves korig járó gyed két jogosultsági feltétele egy, legalább a csed első napján fennálló biztosítási jogviszony és a szülést megelőző 2 évben legalább 365 nap előzetes biztosítás. Ha a csed első napján még él a munkaviszonyod, akkor ha később megszűnik, akkor is ugyanolyan összegben, ugyanannyi ideig kapod a csedet és a gyedet. Ha akár az előzetes, akár az aktuális biztosítás hibádzik, akkor csak az alanyi jogon járó nettó 26.650 Ft-os gyest kaphatod a bérfüggő csed és a gyed helyett is. A szülési szabadság (első 168 nap) és azt ezt követő fizetés nélküli szabadság (innen 3 éves korig) alatt felmondási tilalom véd és előbbire, illetve utóbbi első fél évére jár a szabadság. Későbbi felmondás esetén a munkaviszony hosszától függő felmondási idő és végkielégítés szempontjából beleszámít a munkaviszonyba.

Továbbra sem hiszem, hogy egy olyan munkáltatónál,mint a Posta, olyan hozzá nem értő munkatársak dolgoznak, akik ennyire járatlanok lennének az Mt. rendelkezéseinek alkalmazásában. Mutogathatom a jogszabályt, fogom is mindjárt, de békésebb és praktikusabb lenne megkeresni azt, akinek munkaköri feladta, hogy ismerje a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket, mert meggyőződésem, hogy nem az illetékessel beszéltetek.

Főszabályként a szabadságot a tárgyévben kell kiadni, de az Mt. ismer és kezeli olyan helyzeteket, amikor ettől el lehet térni.

Az egyik ilyen a január elejére áthúzódó szabadság. Ha az előző év utolsó munkanapján és az új év első napján is szabadságon van valaki, akkor az újévi szabadságot az esedékesség évében - tehát az előző évben - kiadottnak kell tekinteni. Tehát ha dec. 31-ig pont kivette minden szabadságát, amiben a 2 nap még nem volt benne és január első 2 munkanapján is szabadságon van, akkor jogszerűen adták ki neki az esedékesség évét követően. Ehhez kifejezetten így kell szervezni a szabadságra menetelt, hogy december utolsó munkanapján és január első 2 munkanapján legyen szabadságon.

A másik lehetőség az életkor alapján járó napok átvitelével sakkozás, mert az ezen a jogcímen járó napok átvihetőek a következő évre. Itt valójában gyermek utáni pótszabadságot visz át, hiszen az enélkülit, benne az életkori pótszabadságot is már elfogyasztotta, de nincs felcimkézve minden egyes nap, hogy az melyik szabadság volt, ezért simán lehet úgy tekinteni, hogy az a 2 nap az életkor alapján járó pótszabadság. (Csak a buta bérprogramok játsszák azt, hogy egy napról tudni akarják, hogy az alapszabadság, életkori pótszabadság vagy gyermek utáni pótszabadság volt. Helyesen x nap össz-járandóság van.) Ha van legalább 28 éves, akkor jár neki 2 nap pótszabadság. Ha a gyermek nélküli napok nélkül mindent felhasznál december végéig és ott keletkezik 2 napja, akkor egy egysoros megállapodásban lehet rendezni azt, hogy 2 napot átvisz. Az évben volt ennyi életkor szerinti pótszabadsága, úgyhogy átvihet 2 napot.

A harmadik megoldás a legrugalmasabb, mert sehol nem definiálja a jogszabály, hogy pontosan mi az a munkavállaló oldalán felmerült ok, ami miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni a szabadságot. Klasszikusan a gyermekgondozás és keresőképtelenség miatti távollét ilyen, de egzakt definíció hiányában minden további nélkül a munkavállaló oldalán felmerült oknak lehet tekinteni azt is, hogy december utolsó napjaiban született gyermek.

A gyermek születése esetén járó további 5 nap szabadság pedig a születését követő 2. hónap végéig kivehető.

Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(6) A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
117. § (1) A munkavállalónak
a) huszonötödik életévétől egy,
b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
c) harmincegyedik életévétől három,
d) harmincharmadik életévétől négy,
e) harmincötödik életévétől öt,
f) harminchetedik életévétől hat,
g) harminckilencedik életévétől hét,
h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
j) negyvenötödik életévétől tíz
munkanap pótszabadság jár.

Ha a gyermek gondozásához kért fizetés nélküli szabadságot befejezed - ez a bejelentéstől számított 30. napon szűnik meg, kivéve, ha korábbi időpontban meg tudsz állapodni a munkáltatóval -, akkor lehetsz egyszerre gyeden és táppénzen. A táppénz alapja annyi lesz, mint a gyedé volt. A következő csed és gyed alapja az előző csed alapja és az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese közül a magasabb lesz. Ha az egyeske utáni csed még egy bruttó 304.000 Ft-nál magasabb bérből számolódott, akkor a ketteske után megállapított csed és gyed alapja is ez a régi átlag lesz, tehát nem befolyásolja hátrányosan az ellátások összegét az, hogy idő közben kevesebb lett a béred.

Arra az évre jár a 2 nap pótszabadság, amelyikben 16 éven aluli gyermeketek van. Ha január 1-én és ha december 31-én születik, akkor is ez a helyzet, úgyhogy jár. Kizártnak tartom, hogy egy olyan nagy munkáltatónál, mint a Posta, az ezzel foglalkozó, minden bizonnyal képzett, felkészült munkatárs ezt nem tudja, nem lehet, hogy csak egy helyi, munkaügyi kérdésekhez nem konyító személy tájékoztatott félre?

Az év vége csak akkor érdekes, ha a munkaviszony év végén kezdődik, mert a szabadságot és a pótszabadságot évközi belépésnél arányosítani kell, így előfordulhat, hogy pl. novemberi belépés esetén a 2 nap 0-ra kerekedik az arányosítás eredményeként.

A tavalyi bevallás kitöltési útmutatójában a NAV azt írja, hogy "A visszaigényelt összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személy adatait, vagy más személy számlaszámát ne adja meg!", de nem Ti lennétek az elsők, akik ezt teszik és mégis gond nélkül visszakapják, a banki rendszerek ugyanis csak a számlaszám helyességét vizsgálják, azt nem tudják, hogy a számlaszám kihez tartozik. A minimális esélyű fennakadást nullára lehet redukálni, ha postai utalványon kéritek a pénzt.

Ha néhány napra járulékolsz a garantált bérminimum után, akkor a következő csed és gyed alapja a minimálbér másfélszerese lesz. Én vagyok a kulcs a maximális gyedhez, ami az előbbinél harmadával, legalább havi nettó 40.000-rel több.

Egyik ellátás összege soha nem számít bele a másik ellátás alapjába. Minden ellátáshoz a kezdetét megelőző 3. hónap végével zárul a számítási időszak. Hosszú, folyamatos biztosításnál, mint amilyen a Tied, az innen közvetlenül visszafelé lévő 180 bérezett napból, csak abból számolódik az ellátás. Annak érdekében, hogy csakis és kizárólag bérből számolódjon, ha szükséges, hátrébb megyünk egészen az előző év elejéig és távolabbi jövedelmet veszünk alapul, vagy ha szükséges, akkor inkább kevesebb napból számolunk (ha nincs 180, de van kevesebb, akkor arra további szabályok vannak attól függően, hogy hány napi), de mindig csakis és kizárólag a 3%-os egészségbiztosítási járulék alapját képező bérből számolunk. Táppénzből, csedből, gyedből, gyesből ezt nem fizeted, tehát azok a napok, amikor ezeket kaptad, nem vesznek részt a számításban, azokat átugorjuk, amikor az utolsó - esetedben - 180 bérezett napod keressük.

Az egyszer megállapított gyed végig ugyanannyi marad, ha akárhányszor és bármi történik menet közben, ami miatt lemondod, újraigényled, máshol igényled, akkor is. Ha az új munkahely kifizetőhely, akkor ők folyósítják tovább, ha nem kifizetőhely, akkor pedig a székhelye szerinti kormányhivatal. Ezt a nyomtatványt kell kitölteni és odaadni a munkáltatónak: https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/images/epel/nyomtatvanyok/PEO.-55-K.-Kerelem-gyed-tovabbfolyositasahoz.pdf , Neked más teendőd nincs, minden mást a munkáltató/kifizetőhely intéz.
A gyest a MÁK fogja folyósítani annak az évnek a végéig, amelyik évben az ikrek elkezdik az iskolát. Ennek az igénylése önálló feladat, a munkáltatótól nem kell hozzá semmi, de tájékoztatni kell róla, hogy gyest kapsz, mert a Rólad a NAV-nak havonta küldött adatszolgáltatásban - gondolom, hogy statisztikai okból - fel kell tüntetni, ha valaki gyes mellett dolgozik.

A gyermek utáni pótszabadság már több éve mind a két szülőnek jár, tehát nem értelmezhető az, hogy átadod apukának. Neked nincs szabadságra jogosító időszakod, úgyhogy a gyakorlatban 0 napot jelent, a párod ha egész évben ugyanott dolgozik, akkor ha december végén jelzi, hogy kéri, akkor is 2 nap jár neki.

Ha bejelented, hogy nem veszed tovább igénybe a fizetés nélküli szabadságot - ezt vagy 30 nappal korábban kell bejelenteni, vagy megállapodhattok a munkáltatóval abban, hogy ennél hamarabb befejezed -, akkor munkavégzési kötelezettséged van. Keresőképtelenül ennek nem tudsz eleget tenni, táppénz meg akkor jár, ha keresőképtelen vagy és nem tudod ellátni a munkádat.

A csed, gyed, gyes, táppénz nem számít bele a következő csed, gyed alapjába. Még 30 bérezett napod sem lesz - szabadság -, ilyenkor az ellátások első napján aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese és az előző csed alapja közül a magasabb lesz az új csed és az új gyed alapja.

Ha nem katás ev vagy, akkor a vállalkozás kvázi folytatását a 1958-as számú havi járulékbevallásban olyan módon lehet jelezni, hogy nem a teljes hónapra, hanem csak egy adott napig jelzed, hogy gyesen voltál és lesz egy másik sor, ami pedig táppénz miatti járulékfizetés alóli mentesülést mutat. Ha katás vagy, akkor nem tudom megmondani, hogy adminisztratíve hogy kell ezt, kell-e egyáltalán lejátszani.

Ha azt akarod, hogy teljesen egyértelmű legyen, hogy aktiváltad magadat, akkor egy rövid időre, akár csak pár napra megfizethetnéd a járulékokat, így garantáltan nem fogja elutasítani a kormányhivatal a táppénzigényt azzal, hogy gyes és táppénz csak akkor megy együtt, ha dolgozol a gyes mellett, mert így a járulékfizetés a dolgozást mutatja. Egyébként lehet, hogy le kell ezt velük levelezni, esetleg már rögtön elutasító határozatra fellebbezés formájában. Vagy meg lehet még azt tenni, hogy apuka átveszi a gyest, akkor csak egy ellátást igényelsz és tiszta a helyzet. Munkavállalónál azért egyszerűbb ez a történet, mert ott a gyeshez kért fizetés nélküli szabadság megszüntetése olyan helyzetet teremt, ahol jár együtt a két ellátás, mivel ez mutatja a keresőtevékenység folytatásának szándékát. Te nem vagy fizetés nélkülin és nem lesz, akinek jelzed, hogy visszamennél.

Normál adózású ev-ként ebben az esetben - egyetlen napig sem fizetsz járulékot, vagy pár napra megfizeted - a minimálbér másfélszerese után kapsz csedet és gyedet, a táppénz az vagy minimálbér, vagy minimálbér másfélszerese alapú, a dátumoktól függően. A segítségemmel lehetne gyúrni egy ennél harmadával több, minimálbér kétszerese alapú csedre és gyedre is.

Szabadság a csed idejére és a gyed első 6 hónapjára jár. Ha a szülés napjától voltál cseden, akkor 2017.07.02-ig jár a szabadság. Ha kérted a gyermek utáni pótszabit - vagy kérés nélkül is figyelembe vette a munkáltató, vagy jó fej és engedi, hogy utólag igényeld - , akkor 2016-ban napod 12+2 nap maradt, 2017-re pedig 14 nap jár. Ha a 28 napot július 20-tól elkezded kivenni, akkor az augusztus 29-ig tart ki. A szabadság kivétele alatt újra keletkezik még pár nap idei szabadság, mivel ez munkába töltött időnek minősül, arra pedig jár a szabadság. Mehetsz éppen gyápra is, vagy előtte, vagy közben - szabadságot kiadni csak keresőképes munkavállalónak lehet -, vagy utána, de nem korrektebb lenne a szabadság végén megszüntetni a munkaviszonyt és inkább álláskeresési járadékot igényelni? Azt 3 hónapig kaphatod.

A korábbi ellátás alapja csak akkor jön vissza, ha ez lenne a kedvezőbb. Ha nem, mert ha az aktuális bérből számolt ellátás a több, akkor csak a friss bérből számított átlag képezi ezek alapját.

Ha legalább a csed 1. napján még él a munkaviszony, akkor ez ha meg is szűnik később, ugyanolyan összegben és ideig leszel jogosult csedre és gyedre, mintha nem szűnt volt meg. Viszont ez csak az egyeske utáni ellátásokra igaz, mert 2020.01.01-től nem ketyeg a biztosítás, amiből ketteske születése előtt is kell majd 2 éven belül 365 nap. Hogy mennyit kell dolgozni, az a korkülönbségtől függ, pl. 1,5 évnél 0,5 évet, mert akkor 2 éven belül még van 0,5 év az előző munkaviszonyból és még egy felet kell biztosításban tölteni, 2 évnél nagyobb korkülönbségnél viszont 1 teljes évet nulláról kell kezdeni összeszedni.
Ha nem túl magas a béred, akkor megfontolandó lehet a gyed kezdete előtt egy új jogviszony, ismerős cégnél munkaviszony vagy egy okos paraméterekkel létrehozott egyéni vállalkozás, ahonnan majd elmész babázni, ezzel két legyet üthetsz egy csapásra: a gyed összegét tudod növelni, illetve folyamatosan ketyeg a biztosítás az ellátások folyósítása alatt, nulla munkával, nulla járulékfizetéssel.
Ha a béred elég egy maximális gyedhez, akkor pedig a gyed megigénylése után lehet ezt meglépni.