Szakbarbár

Ha legalább a tgyás 1. napján - ezt már a szülés várható idejét megelőző 28. naptól lehet igényelni - még van munkaviszonyod, akkor ha utána megszűnik is, passzív jogon végig jár a tgyás és a gyed. Ezzel az egyeske utáni ellátások be vannak biztosítva, de egy következő baba utáni tgyáshoz és gyedhez nemcsak hogy el kell majd helyezkedni, de dátumoktól függően akár fél évet is kell dolgozni. Ha maradna a munkaviszony, akkor egy másik babával is automatikusan járna minden.
Az 5 év az az időszak, ami után mindenféleképpen határozatlan idejűvé alakul a szerződés. Bíróság más esetekben is határozatlannak minősítheti, ha gazdasági érdek nem fűződik a szerződés hosszabbításhoz és annak a célja csak a munkavállalói jogok csorbítása.

Ajánlom a figyelmedbe, de inkább a munkáltató figyelmébe a témában a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalását:
MK 6. szám
 A határozott időre létesített munkaviszony megszűnésével a felek megállapodhatnak újabb, hasonló jellegű munkaviszony létesítésében. Az első és az újabb határozott idejű munkaviszonyok együttes időtartama azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - az öt évet nem haladhatja meg.
Érvénytelen azonban az újabb határozott időre szóló megállapodás, ha a munkáltató jogos érdekének csorbítására vezetne. Ilyen esetben a határozott időre kötött újabb munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni.
 Többször előfordul, hogy a munkáltató és a munkavállaló határozott időre köt munkaszerződést. A határozott időre létesített munkaszerződés tartamának letelte után újabb határozott időre szóló munkaszerződést kötnek, esetleg újból megismételve.
 A második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződésekkel kapcsolatosan, a munkaszerződés érvényességét illetően egységes gyakorlat nem alakult ki.
 A határozott időre szóló második és az esetleg ezt követő újabb munkaszerződések jogi megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az Mt.-nek a határozott idejű munkaviszonyról szóló rendelkezései [Mt. 79. §-ának (2)-(3) bekezdése] nem tartalmaznak olyan tiltó rendelkezést, hogy a határozott időre létesített munkaviszony megszűnése után [Mt. 86. §-ának c) pontja] újabb határozott időre szóló munkaszerződés nem köthető, illetőleg a szerződés nem hosszabbítható meg. Ilyen tilalmat az Mt.-nek egyéb rendelkezései sem tartalmaznak. Ellenkezőleg, a törvény kifejezetten utal a határozott idejű munkaviszony meghosszabbíthatóságára azzal, hogy az ilyen munkaviszony megengedett ötévi leghosszabb időtartamát az első és az azt követő határozott idejű munkaviszonyokra együttesen rendeli alkalmazni [Mt. 79. §-ának (2) bekezdése]. Ennélfogva pedig a második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződések megkötésének nincs
akadálya. Az első és az újabb határozott időre szóló munkaviszonyok együttes időtartama azonban az öt évet nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni csak a vezető állású munkavállaló tekintetében lehet [Mt. 79. §-ának (2) bekezdése, 190. §-ának (1) bekezdése].
 Más jogi megítélés alá esik természetesen a határozott időre szóló második és esetleg ezt követő munkaszerződés, ha a határozott időtartam kikötése a munkáltató részéről törvényes érdek nélkül történik, és ezáltal a munkavállaló jogos érdeke csorbítására vezetne (pl. a terhes nő az őt megillető védelemtől elesne). A jogoknak ilyen, nem rendeltetésszerű
gyakorlása az Mt. 4. §-a értelmében nem megengedett, s a munkavállalót, akinek a terhére ez az intézkedés történt, hátrány nem érheti. A megállapodásnak ez a része érvénytelen, s a munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni.

Ha nem szünetelteted a nyugdíjadat, akkor nyugdíjasként dolgozva csak az évi 15 munkanap betegszabadságra vagy jogosult, táppénzre nem, mert nem vagy alanya a pénzbeli ellátásokat megalapozó pénzbeli egészségbiztosítási járuléknak. Nyugdíjas ezt nem fizeti és nem is kap pénzbeli ellátást. (Ez nem választás kérdése, jogszabály rendelkezik így.) Egyetlen kivétel a baleseti táppénz, arra a nyugdíjas is jogosult. A betegszabadság lejárta után az orvosi igazolás alapján igazolt, nem fizetett távollétként fogják kezelni a gyógyulás időszakát.

A legkisebb 3 éves korától 8 éves koráig, ha a másik két gyermek is kiskorú (tehát addig,amíg ők kiskorúak, hármaska meg nem tölti be a 8-at), gyetet tudsz igényelni. Összege ugyanannyi, mint a gyes, ugyanúgy szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot jelent.

Ha a bármilyen rövid munkaidőben a bér eléri a minimálbért, akkor teljes értékű szolgálati időt szerzel a részmunkaidős évekkel is, tehát 1 év 4 órás 78.000 Ft-os bér 1 év szolgálati időt jelent.
A betegszabadság és a táppénz biztosításban töltött idő, az is beszámít a szolgálati időbe.
A táppénzre jogosultságot, annak időtartamát a táppénz kezdetén, a betegszabadság lejártát követően kell vizsgálni, úgyhogy a 15 munkanap betegszabadágon"felül" van még a maximálisan 1 éves táppénzjogosultság.

Elnézést, de ehhez egyáltalán nem értek. Csak annyit tudok, hogy folyamatosan változik a szabályozás, mostanában is vagy már változott, vagy fog. Valószínűleg ez kavarja meg az orvosokat is. Kérd a MEP írásos válaszát és akkor azt meg tudod mutatni az orvosoknak.

A szülési szabadság és a tgyás gyakorlatilag ugyanaz, mert tgyás a szülési szabadság idejére jár. Ha legalább a tgyás 1. napján még van munkaviszonyod, akár utána passzív jogon jár végig a tgyás és a gyed is.
Ajánlom a figyelmedbe, de inkább a munkáltató figyelmébe a témában a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalását:
MK 6. szám
A határozott időre létesített munkaviszony megszűnésével a felek megállapodhatnak újabb, hasonló jellegű munkaviszony létesítésében. Az első és az újabb határozott idejű munkaviszonyok együttes időtartama azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - az öt évet nem haladhatja meg.
Érvénytelen azonban az újabb határozott időre szóló megállapodás, ha a munkáltató jogos érdekének csorbítására vezetne. Ilyen esetben a határozott időre kötött újabb munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni.
Többször előfordul, hogy a munkáltató és a munkavállaló határozott időre köt munkaszerződést. A határozott időre létesített munkaszerződés tartamának letelte után újabb határozott időre szóló munkaszerződést kötnek, esetleg újból megismételve.
A második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződésekkel kapcsolatosan, a munkaszerződés érvényességét illetően egységes gyakorlat nem alakult ki.
A határozott időre szóló második és az esetleg ezt követő újabb munkaszerződések jogi megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az Mt.-nek a határozott idejű munkaviszonyról szóló rendelkezései [Mt. 79. §-ának (2)-(3) bekezdése] nem tartalmaznak olyan tiltó rendelkezést, hogy a határozott időre létesített munkaviszony megszűnése után [Mt. 86. §-ának c) pontja] újabb határozott időre szóló munkaszerződés nem köthető, illetőleg a szerződés nem hosszabbítható meg. Ilyen tilalmat az Mt.-nek egyéb rendelkezései sem tartalmaznak. Ellenkezőleg, a törvény kifejezetten utal a határozott idejű munkaviszony meghosszabbíthatóságára azzal, hogy az ilyen munkaviszony megengedett ötévi leghosszabb időtartamát az első és az azt követő határozott idejű munkaviszonyokra együttesen rendeli alkalmazni [Mt. 79. §-ának (2) bekezdése]. Ennélfogva pedig a második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződések megkötésének nincs akadálya. Az első és az újabb határozott időre szóló munkaviszonyok együttes időtartama azonban az öt évet nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni csak a vezető állású munkavállaló tekintetében lehet [Mt. 79. §-ának (2) bekezdése, 190. §-ának (1) bekezdése].
Más jogi megítélés alá esik természetesen a határozott időre szóló második és esetleg ezt követő munkaszerződés, ha a határozott időtartam kikötése a munkáltató részéről törvényes érdek nélkül történik, és ezáltal a munkavállaló jogos érdeke csorbítására vezetne (pl. a terhes nő az őt megillető védelemtől elesne). A jogoknak ilyen, nem rendeltetésszerű gyakorlása az Mt. 4. §-a értelmében nem megengedett, s a munkavállalót, akinek a terhére ez az intézkedés történt, hátrány nem érheti. A megállapodásnak ez a része érvénytelen, s a munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni.

Előszeretettel szoktak kismamák csak egy próbaidőnyi időszakot ledolgozni és utána elmenni táppénzre, a 3 hónapoddal Te is így néznél ki, ez az eset pedig gyakori, így szerintem veszélytelen.
A táppénzjog lejártáról kapsz egy értesítést, de Te enélkül is tudod, hogy 06.13-ig leszel csak táppénzen, mert akkor van meg a 180 nap előzetes biztosításod és pont a következő naptól tudod már igényelni a tgyást.
Ha most rögtön elmész táppénzre, akkor is kitart a táppénzre jogosultságod a tgyás kezdetéig - ezt majd a -28. naptól érdemes lesz igényelni, mert a táppénzzel szemben ennek nem a minimálbér az alapja, hanem a 130.000-es átlagod, nem 60%, hanem 70% a mértéke és nincs munkáltatót terhelő 1/3-a, amivel számolni kellene. A -28. napra egyébként pont meglesz a 180 nap előzetes biztosításod.
A betegszabadság beleszámít az átlagba, de elhanyagolható mértékben ront csak rajta, a táppénz nem számít bele. Törthónapnak semmi jelentősége, fél hónapra fél havi bért kaptál, átlagban ez ugyanúgy 130.000, mintha egy teljes hónapra kapnál teljes havi bért.
Mindegy, hogy ki kapja a gyest, éves szinten nem kavar be az adózásba, de aki kapja, az feltételenül mondja le 06.14 előtt, mert visszamenőleg nincs variálás azzal, hogy nem gyest igényletek egyeskével, hanem tgyást ketteskével, csak a bejelentés napjától lehet váltani.

Feltételezem, 0 bérezett nappal szültél a gyedbe vagy a gyesbe. Ilyenkor az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja, esetedben, mivel a béred ennél több, a minimálbér kétszeresét vették alapul. A maximális gyed 2007-ben bruttó 91.700 Ft volt (minimálbér kétszeresének a 30%-a), úgyhogy ez rendben van. A tgyás is, az azért tudott több lenni, mert bár ugyanúgy a 131.000 Ft 30-ad része volt az 1 napi alap, mint a gyednél, de mivel ennek nincs felső határa, ezért 31 napos hónapban a 31*-es szorzat több volt, mint a maximális gyed bruttó összege, pontosan annyi volt, amennyit kaptál. De nem csak bruttóban, hanem nettóban is több a tgyás, amiatt, hogy ebből nem vonják a gyedet már terhelő - tavaly 8,5%, idén 9,5%-os nyugdíjjárulékot/tagdíjat.

A fizetés nélküli szabadságot a gyeshez (is) kérted, de ez nem jelenti azt, hogy 2009 áprilisig gyesen kell lenni. Az Ebtv. 39.§ (1) bek. biztosítja a lehetőséget, hogyha több ellátásra vagy jogosult, pl. gyesre és tgyásra vagy gyesre és táppénzre, akkor választhatsz, hogy melyiket veszed igénybe. A munkáltató ehhez a munkajogi státuszod rendezésével ugyanúgy csak asszisztál, mint a fizetés nélküli szabadság kérésekor ennek tudomásul vételekor, tehát minden csak Tőled függ, bármikor visszamondhatod a fizetés nélküli szabadságot, hogy az ellátások közötti választás jogával élj.
Viszont nem várható el a munkáltatótól, hogy egyik napról a másikra úgy szervezze az életét és a költségeit, ahogyan Te szeretnéd, tehát időben be kell azért ezt jelenteni.
0 bérezett nappal az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja. 1-179 bérezett nappal az 1-179 napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap. Vagyis nincs különbség a tgyás és a gyed összegében akkor, ha szabadságra mész és akkor, ha csak gyesen vagy. 180.000-es bérrel akkor sem lenne különbség, ha a szabadság után keresőképtelenségre tekintettel táppénzre mennél, mert a táppénz nem számít bele semmibe, a 80%-os betegszabi meg nem viszi minimálbér kétszerese alá az átlagot. A táppénz annyi lenne, mint a tgyás
volt egyeskével.
Gyest akár Te, akár apuka vagy nagyszülő igényelhet, akik jogosultak rá, azok akárhányszor megigényelhetik a jogosultság tartama alatt, csak aki korábban kapta,annak le kell mondania előtte. Ha táppénzre mennél, akkor ne Te igényeld, mert ebben az esetben nem a gyed előtti átlagkereset, hanem a minimálbér lenne az alapja. Bárki igényli is, nagyon fontos, hogy a tgyás kezdete előtt legyen lemondva, mert visszamenőleg nincs variálás azzal, hogy ki és milyen ellátást igényel a több gyerek után.
A tgyásra és a gyed 1. évére jár a szabadság, ez nagyjából másfél havi szabadságot jelent.

Többes jogviszonyos kérdés nem az erősségem, úgyhogy azt nem tudom megmondani, hogy mindkét helyről jogosult lennél-e tgyásra és gyedre, ez persze attól is függ, hogy egyáltalán tartana-e még ez a másik munkaviszony a tgyás kezdetén és lenne-e ott 180 nap biztosításod. Ha mindkettő így lenne, akkor talán felmerülne, hogy két jogviszonyból járnak az ellátástok.
Abban sem vagyok biztos, ezért inkább nem válaszolok rá, hogyha egyetlen jogviszonyból, a régi munkaviszonyból jár csak a tgyás és a gyed, akkor ott mennyire számít bele, hogy közben máshonnan volt járulékköteles jövedelmed.
Ami biztos: ha keresőképtelen vagy, akkor erre tekintettel igényelhetsz táppénzt és ahhoz, hogy az eredeti munkaviszonyból járjon a tgyás és a gyed, nem kell 180 napot dolgozni, hiszen ebben a jogviszonyban már bőven
teljesítetted az előzetes biztosítás jogosultsági feltételét.

Ezekkel a paraméterekkel nagyon messze vagy a tgyástól és a gyedtől, mert egyik jogosultsági feltétellel sem rendelekezel, akutális biztosításod nincs, az utolsó biztosítás meg olyan régen volt, hogy az nem számít be a 2 éven belül 180 nap előzetes biztosításba, illetve kb. 1-1,5 hónap esetleg megvan a régi passzív tgyásból egy -28. naptól igényelt következő tgyáshoz.
2-3 hónapot kéne dolgozni legkésőbb májustól indítva - ehhez a gyedet le kell mondani, de a gyest meg lehet igényelni -, bruttó 150.000-et elérő bérrel, utána lehet táppénz is vagy vissza gyedre a tgyás kezdetéig. A munkaviszony legalább a tgyás 1.napjáig tartson.

Év elején valóban voltak ilyen helyi kezdeményezések a mepeknél, hogy így értelmezik a jogszabály változását, de OEP szintű álláspont még nincs, érdeklődésemre 2 hete kaptam egy levelet, hogy a türelmemet kérik - ebből arra következtettem, hogy épp most dolgoznak a kérdésen. Amíg nem tudjuk, hogy mire jutnak, addig nem érdemes belevágni semmibe, mert lehet, hogy nem is lesz rá szükség. Ha úgy alakul, hogy meg kell ezt lépni, akkor valami kevésbé átlátszót javasolnék, mert erről ordít, hogy kamu - a munkáltató a férjed, akinek akkor kellett hirtelen adminisztratív munkaerő, amikor Neked meg gyed kellett.

A gyes nem számít bele a tgyás és a gyed alapjába, mert annak csak a 2%-os egészségbiztosítási járulékot képező jövedelem az alapja, a gyes (táppénz, tgyás, gyed, gyet) pedig nem ilyen.

A következő tgyás és gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha a béred eléri a 138.000 Ft-ot és gondolom, hogy igen,mert valószínűleg ugrottál közben egy kategóriát, akkor nettó 92.000 körül tgyásra és 81.000 körüli gyedre számíthatsz. Ha nem érné el, akkor is csak párezerrel kevesebb az ellátások összege.
A tgyást már a -28.naptól, március 19-től igényelheted. A gyest előtte legyen lemondva, mert ezzel nincs visszamenőleg variálás.
Egyszerre egy szülő, egy gyerek után egyféle ellátást igényelhet, úgyhogy ha ketteskével vagy tgyáson, akkor apuka nem kaphat egyeskével gyest.

Közel 10 év után nem kevés felmondási időre járó bér, végkielégítés és szabadságmegváltás járna Neked, aminek egy részét ráadásul egészen biztosat megkapnád, mert felszámolási eljárásban, ha fizetésképtelen a cég, a Bérgarancia Alapból bruttó 856.000 Ft-ig hívhat le fejenként a felszámoló az ilyen munkavállalói tartozásokra. Úgyhogy meg kéne teremteni a lehetőséget, hogy felmondhassanak, ehhez át kéne adni a gyest apukának - minden további nélkül igényelheti teljes munkaidő mellett is - , így 30 nap elteltével már nem véd felmondási tilalom és rendes felmondással felmondhatnak. Amit nem fedez a Bérgarancia Alap, az pedig az követelések sorrendjében az első, minden mást megelőz. Utána elmehetsz álláskeresési járadékot igényelni. A gyes vége után a szabadságodat fogják kiadni, arra lesz valamilyen béred, ebből számítanak majd átlagot és ez lesz a járadék alapja, de ennek is van egy felső határa.

Ha 180 bérezett napra gyúrsz, akkor gondolom azért teszed, mert magas a béred és korlátlan tgyást szeretnél kapni. Ha ez a helyzet, akkor célszerűbb lenne a gyest a nagyinak igényelnie, ha ő nyugdíjas, mert nála nem kavar be az adózásba, sőt így még a nyugdíjjárulékot is megspóroljátok. Ha Te igényled a gyest, akkor egy magas bér mellett a 18%-kal "elkezdene adózni."
De akárki igényli is, március 30-nál korábban nem igényelheti, mert munka mellett és nagyszülőnek igényelni is csak 1 éves kor után lehet.
Ha 2007-ben volt valahány bérezett napod, akkor annyival kevesebbet kell most dolgozni, mert a 180-ba ez is beleszámít (tehát összejöhet pl. 2007-ból 2 hónap + 2008-as 4 hónapból).

Nemcsak egy aktuális biztosítás kell hozzá, ami most nincs, de még az előzetes biztosításod sem ketyeg a passzív gyeddel. 2 éven belüli 180 nap előzetes biztosítással attól függően állsz jól vagy rosszul, hogy mikor szűnt meg a munkaviszony. Ha nem kell túl sokat dolgozni, mert a 180 napban valamennyi beszámít régről, akkor azt érdemes lenne meglépni - legalább 2 hónap bruttó 150.000-es bérrel lenne a célszerű, táppénz is lehet utána, legalább a tgyás 1.napjáig tartson a munkaviszony. Ha viszont többet kéne dolgozni az előzetes biztosítás összeszedéséhez,mint amennyi időd még hátra van, akkor mást javaslok. A gyedet lemondva álláskeresési járadékot tudsz igényelni - közben apuka elmehet gyesre -, ha ebbe szülsz bele, akkor egy tgyásra jó vagy, mert az aktuális biztosításod rendben lesz és a tgyásnak lazábbak a feltételei, ott az előzetes biztosításod megvan a passzív gyedből is.

Ha meghosszabbítják, akkor egy 07.31-es munkaviszony végével már jó vagy, mert a tgyást a -28. naptól már igényelheted és ha legalább a tgyás 1.napján még van munkaviszonyod, akkor utána passzív jogon jár végig a tgyás és a gyed. Hogy mész-e közben táppénzre, annak semmi jelentősége nincs, mert a táppénz nem számít bele az átlagba. Az előtte lévő 15 nap 80%-os betegszabi ugyan beszámít, de mivel kicsi az időszak súlya, csak elhanyagolható mértékben rontja az átlagot.
Ha nem hosszabbítják meg, akkor ha keresőképtelen vagy, elmehetsz 45 nap passzív táppénzre, egyébként meg rögtön álláskeresési járadékra. Ha ebbe szülsz bele, akkor tgyásra mindenképpen jogosult vagy, hogy a gyeddel mi lesz, arról még nincs OEP álláspont, ez idén egy megváltozott jogszabály miatt nem egyértelmű. Pár hét múlva többet tudunk.

Nincs benne az adójóváírás. Tavaly 9.000 Ft volt, idén 11.340 Ft. Amit nem vettél igénybe - 2007-es év és idén a január, február, ami már enélkül számolódott - azt az adóbevallásban tudod érvényesíteni. Hogy a továbbiakban figyelembe vegyék, ahhoz pedig írj egy két soros levelet oda, ahonnan kapod - munkáltató kifizetőhelye vagy a mep - , hogy kéred az érvényesítését.