Olvasói kérdés
Tisztelt Szakbarbár!
Több írását is olvastam, mivel azonban minden eset más és más így én is a személyes(levélben történő) megkeresés mellett döntöttem.
Tanácsát szeretném kérni ügyemben, jelenlegi munkahelyemen 2005 január 3.-án kezdtem, szerződéssel vettek fel, de sajnos kihasználva a magyar törvényhozás "buktatóit" minden évben csak 1 évvel hosszabbítják, kinevezésről azt mondják 5 évig nem lehet szó.(sőt már azt hallottam hogy ezt 7 évre emelték).Párommal babát szeretnénk, de mivel idén is várhatóan 2009.június 30-ig hosszabbítanak, éppen abba eshetnénk, hogy a szülés időpontjában lejár a szerződés. Kérdésem: ebben az esetben ha elküldenek, milyen juttatások illetnek majd meg?Ha éppen úgy jönne a baba, hogy néhány hónapig még szerződésben állnék, az nekem "jobb lenne"?
Sajnos úgy áll a dolog, hogy tehetetlenek vagyunk, mert hiába szerenénk mi mielőbb babát, az a helyzet hogy ezt a mi esetünkben anyagilag is át kell gondolni...
Válaszát várva és megköszönve kívánok minden jót Önnek!!
Üdvözletel
Több írását is olvastam, mivel azonban minden eset más és más így én is a személyes(levélben történő) megkeresés mellett döntöttem.
Tanácsát szeretném kérni ügyemben, jelenlegi munkahelyemen 2005 január 3.-án kezdtem, szerződéssel vettek fel, de sajnos kihasználva a magyar törvényhozás "buktatóit" minden évben csak 1 évvel hosszabbítják, kinevezésről azt mondják 5 évig nem lehet szó.(sőt már azt hallottam hogy ezt 7 évre emelték).Párommal babát szeretnénk, de mivel idén is várhatóan 2009.június 30-ig hosszabbítanak, éppen abba eshetnénk, hogy a szülés időpontjában lejár a szerződés. Kérdésem: ebben az esetben ha elküldenek, milyen juttatások illetnek majd meg?Ha éppen úgy jönne a baba, hogy néhány hónapig még szerződésben állnék, az nekem "jobb lenne"?
Sajnos úgy áll a dolog, hogy tehetetlenek vagyunk, mert hiába szerenénk mi mielőbb babát, az a helyzet hogy ezt a mi esetünkben anyagilag is át kell gondolni...
Válaszát várva és megköszönve kívánok minden jót Önnek!!
Üdvözletel
Szakértői válasz
Ha legalább a tgyás 1. napján - ezt már a szülés várható idejét megelőző 28. naptól lehet igényelni - még van munkaviszonyod, akkor ha utána megszűnik is, passzív jogon végig jár a tgyás és a gyed. Ezzel az egyeske utáni ellátások be vannak biztosítva, de egy következő baba utáni tgyáshoz és gyedhez nemcsak hogy el kell majd helyezkedni, de dátumoktól függően akár fél évet is kell dolgozni. Ha maradna a munkaviszony, akkor egy másik babával is automatikusan járna minden.
Az 5 év az az időszak, ami után mindenféleképpen határozatlan idejűvé alakul a szerződés. Bíróság más esetekben is határozatlannak minősítheti, ha gazdasági érdek nem fűződik a szerződés hosszabbításhoz és annak a célja csak a munkavállalói jogok csorbítása.
Ajánlom a figyelmedbe, de inkább a munkáltató figyelmébe a témában a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalását:
MK 6. szám
A határozott időre létesített munkaviszony megszűnésével a felek megállapodhatnak újabb, hasonló jellegű munkaviszony létesítésében. Az első és az újabb határozott idejű munkaviszonyok együttes időtartama azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - az öt évet nem haladhatja meg.
Érvénytelen azonban az újabb határozott időre szóló megállapodás, ha a munkáltató jogos érdekének csorbítására vezetne. Ilyen esetben a határozott időre kötött újabb munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni.
Többször előfordul, hogy a munkáltató és a munkavállaló határozott időre köt munkaszerződést. A határozott időre létesített munkaszerződés tartamának letelte után újabb határozott időre szóló munkaszerződést kötnek, esetleg újból megismételve.
A második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződésekkel kapcsolatosan, a munkaszerződés érvényességét illetően egységes gyakorlat nem alakult ki.
A határozott időre szóló második és az esetleg ezt követő újabb munkaszerződések jogi megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az Mt.-nek a határozott idejű munkaviszonyról szóló rendelkezései [Mt. 79. §-ának (2)-(3) bekezdése] nem tartalmaznak olyan tiltó rendelkezést, hogy a határozott időre létesített munkaviszony megszűnése után [Mt. 86. §-ának c) pontja] újabb határozott időre szóló munkaszerződés nem köthető, illetőleg a szerződés nem hosszabbítható meg. Ilyen tilalmat az Mt.-nek egyéb rendelkezései sem tartalmaznak. Ellenkezőleg, a törvény kifejezetten utal a határozott idejű munkaviszony meghosszabbíthatóságára azzal, hogy az ilyen munkaviszony megengedett ötévi leghosszabb időtartamát az első és az azt követő határozott idejű munkaviszonyokra együttesen rendeli alkalmazni [Mt. 79. §-ának (2) bekezdése]. Ennélfogva pedig a második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződések megkötésének nincs
akadálya. Az első és az újabb határozott időre szóló munkaviszonyok együttes időtartama azonban az öt évet nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni csak a vezető állású munkavállaló tekintetében lehet [Mt. 79. §-ának (2) bekezdése, 190. §-ának (1) bekezdése].
Más jogi megítélés alá esik természetesen a határozott időre szóló második és esetleg ezt követő munkaszerződés, ha a határozott időtartam kikötése a munkáltató részéről törvényes érdek nélkül történik, és ezáltal a munkavállaló jogos érdeke csorbítására vezetne (pl. a terhes nő az őt megillető védelemtől elesne). A jogoknak ilyen, nem rendeltetésszerű
gyakorlása az Mt. 4. §-a értelmében nem megengedett, s a munkavállalót, akinek a terhére ez az intézkedés történt, hátrány nem érheti. A megállapodásnak ez a része érvénytelen, s a munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni.
Az 5 év az az időszak, ami után mindenféleképpen határozatlan idejűvé alakul a szerződés. Bíróság más esetekben is határozatlannak minősítheti, ha gazdasági érdek nem fűződik a szerződés hosszabbításhoz és annak a célja csak a munkavállalói jogok csorbítása.
Ajánlom a figyelmedbe, de inkább a munkáltató figyelmébe a témában a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalását:
MK 6. szám
A határozott időre létesített munkaviszony megszűnésével a felek megállapodhatnak újabb, hasonló jellegű munkaviszony létesítésében. Az első és az újabb határozott idejű munkaviszonyok együttes időtartama azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - az öt évet nem haladhatja meg.
Érvénytelen azonban az újabb határozott időre szóló megállapodás, ha a munkáltató jogos érdekének csorbítására vezetne. Ilyen esetben a határozott időre kötött újabb munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni.
Többször előfordul, hogy a munkáltató és a munkavállaló határozott időre köt munkaszerződést. A határozott időre létesített munkaszerződés tartamának letelte után újabb határozott időre szóló munkaszerződést kötnek, esetleg újból megismételve.
A második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződésekkel kapcsolatosan, a munkaszerződés érvényességét illetően egységes gyakorlat nem alakult ki.
A határozott időre szóló második és az esetleg ezt követő újabb munkaszerződések jogi megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az Mt.-nek a határozott idejű munkaviszonyról szóló rendelkezései [Mt. 79. §-ának (2)-(3) bekezdése] nem tartalmaznak olyan tiltó rendelkezést, hogy a határozott időre létesített munkaviszony megszűnése után [Mt. 86. §-ának c) pontja] újabb határozott időre szóló munkaszerződés nem köthető, illetőleg a szerződés nem hosszabbítható meg. Ilyen tilalmat az Mt.-nek egyéb rendelkezései sem tartalmaznak. Ellenkezőleg, a törvény kifejezetten utal a határozott idejű munkaviszony meghosszabbíthatóságára azzal, hogy az ilyen munkaviszony megengedett ötévi leghosszabb időtartamát az első és az azt követő határozott idejű munkaviszonyokra együttesen rendeli alkalmazni [Mt. 79. §-ának (2) bekezdése]. Ennélfogva pedig a második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződések megkötésének nincs
akadálya. Az első és az újabb határozott időre szóló munkaviszonyok együttes időtartama azonban az öt évet nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni csak a vezető állású munkavállaló tekintetében lehet [Mt. 79. §-ának (2) bekezdése, 190. §-ának (1) bekezdése].
Más jogi megítélés alá esik természetesen a határozott időre szóló második és esetleg ezt követő munkaszerződés, ha a határozott időtartam kikötése a munkáltató részéről törvényes érdek nélkül történik, és ezáltal a munkavállaló jogos érdeke csorbítására vezetne (pl. a terhes nő az őt megillető védelemtől elesne). A jogoknak ilyen, nem rendeltetésszerű
gyakorlása az Mt. 4. §-a értelmében nem megengedett, s a munkavállalót, akinek a terhére ez az intézkedés történt, hátrány nem érheti. A megállapodásnak ez a része érvénytelen, s a munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni.
Szakbarbár