Kedves Anyuka! Engedje meg, hogy először ne a feltett kérdésekre válaszoljak, mert úgy látom, hogy van itt ezeknél egy problémásabb dolog is. Hacsak nem gyermekápolási táppénzen van, akkor nagyon rossz ötlet volt betegállománnyal megszakítani a gyest. Néhány hónapig többet kap a gyesnél, de utána 2 évig jóval kevesebbje lesz emiatt. Önamgában a táppénz nem befolyásolja a tgyás és a gyed összegét,mert ezeket csak a járulékköteles jövedelemből számítják, a táppénz pedig nem az. Viszont a betegszabadságból, ami a táppénz előtt van,fizetünk egészségbiztosítási járulékot, ezért ha az irányadó időszakban van néhány bérezett nap, akkor annak alapján fogják megállapítani a tgyást és a gyedet. Miért baj ez? Mert arra a néhány bérezett napra 80%-os távolléti díjat kapott, ezért a későbbi ellátás a 80%-nak lesz a 70%-a, vagyis az alapbérének az 56%-a lesz. Ha a fizetés 80%-a több, a minimálbér kétszeresénél, akkor ezzel nincs semmi baj, de ha kevesebb, és Önnél ez a helyzet, akkor hosszú távon nagyon kedvezőtlen csak betegszabadságból, 80%-kal bérezett napot produkálni. Emiatt most 2 évig kb. havi bruttó 11.000 Ft-tal kevesebb tgyás és gyed várható (81.000*0,7)-(81.000*0,8*0,7). Ha nem ment volna táppénzre, hanem végig gyesen marad vagy visszamondja és a felhalmozódott szabadságát fogyasztja, akkor a 100%-os bérének a 70%-a lett volna a tgyás és a gyed. Én az Ön helyében igyekeznék feltornázni 100%-os szabadságokkal az átlagkeresetet. Ha akadályoztatva van abban, hogy a munkáltató kiadja a szabadságot, és a gyermeknevelés akadályoztatásnak minősül, akkor nem évül el a szabadság, hanem akkor fogják kiadni az akár 9. éve halmozódó napokat, amikor az akadályoztatás elmúlik, vagyis már nincs gyesen egyetlen gyermekkel sem. A táppénzét nem a minimálbér után kell megállapítani, kivéve ha 2001-ben a mostani minimálbérnél kevesebb lett volna az átlagkeresete. Valóban van olyan szakasz az Ebtv-ben, a 48. § (4) bekezdés, ami az irányadó időszakban 180 bérezett nap hiányában azt mondja, hogy a minimálbér alapulvételével kell megállapítani a táppénzt, de Önre nem ez vonatkozik, hanem a 48. § (5) bekezdés, mert gyed miatt nincs meg a 180 napja. 2004. augusztusában kezdődő táppénznél az irányadó időszak 2003.01.01-2004.08.?? (utolsó betegszabadságos nap). Ebben a kb. 19,5 hónapnyi időszakban van kb. 5 hónap gyes, kb. 1-3 hét betegszabadság (attól függően, hogy arányosították-e a betegszabadságos napokat), a maradék 14,5 hónap pedig gyed. A jogszabály pedig azt mondja, hogy ha azért nincsen 180 bérezett napja, mert tgyáson, gyeden, táppénzen volt (ha nem ezeken lett volna, akkor most meglenne a 180), akkor - ha ez a minimálbérnél kedvezőbb - az utolsó tb ellátás alapjával fog megegyezni a táppénz alapja. Az utolsó ellátás a gyed, ezt még a 2001-es béréből számolták, úgyhogy hacsak ez nem kevesebb a mostani minimálbérnél, akkor a táppénzét a gyedhez beszámító átlagkereset után kellene megállapítani. Ez - mivel a maximális gyedbe valószűleg bőven belefért - azt jelenti, hogy bruttóban ugyanannyi a táppénz, mint a gyed, de nettóban 8,5%-kal több, mert abból nem vonnak nyugdíjjárulékot. Kb. 3 éves a 48.§ (5) bekezdés, de még mindig vannak kifizetőhelyek, akik rosszul értelmezik. Ha a TÁH is ilyen lenne, amit szeretnék nem így hinni, akkor az egészségbiztosítási pénztárnak kell írni, aki soron kívüli célellenőrzést tart. A napokban beszéltem egy ugyanilyen helyzetben lévő anyukával, aki a tanácsomra így tett, 3 hét alatt lezajlott a levelezés és az ellenőrzés, hatszámjegyű pótutalásra utasította a pénztár a kifizetőhelyet. Szakbarbár 2004. 09. 22. 00:00

Január 1-től 3 variáció közül azt választhatod, amelyik a szimpatikusabb. Akár az egész évi szabadságodat is kiveheted, mert a teljes 2005-ös évre járni fog és ha a munkáltató is kiadja, akkor ezt az év elejétől egyben is felhasználhatod. A szülési szabadságot is igénybeveheted a szülés várható időpontja előtti 28. naptól. Ha az orvos keresőképtelennek talál - és 9. hónapos anyukát a hideg, csúszós télben szerintem kivétel nélkül mindenki annak talál - akkor betegszabadságon, majd ennek lejártát követően (ha még addig nem születik meg a baba) táppénzen is lehetsz. Én a helyedben a szabadságot nem használnám fel, mert ha bentmarad, akkor a következő évben már csak időarányosan járóval együtt (a tgyás és a gyed 1. évére jár szabadság) halmozódik és majd kiadják, sőt az akkori béreddel fizetik, ha visszamész dolgozni, ezzel meghosszabbíthatod az otthon töltött időt. Ha nem vennének vissza, akkor meg pénzben megváltják. Hogy tgyásra vagy táppénzre érdemes-e menni, az attól függ, hogy mennyi a fizetésed, sőt, a tgyás megkezdésének időpontja, ami esetedben lehet akár 2004 is, az pedig attól függ, hogy a 2003-as vagy a 2004-es fizetésed volt a jobb. Ha ezeket megírod, akkor szívesen segítek eldönteni, hogy - ha csak az anyagiakat nézzük - akkor melyik a legjobb választás. A családi kedvezmény alapesetben annak jár, akinek a családi pótlékot igényelte. Ha nem így szeretnétek, annak sincs semmi akadálya, csak akkor egy nyilatkozatot kell kitölteni, amely az apeh.hu-n megtalálható és ezt mindkét munkáltatónak oda kell adni (sőt egymás felé is igazolják, hogy ki veszi és ki nem veszi igénybe). Ezt a nyilatkozatot év közben is be lehet adni, sőt akárhányszor lehet módosítani is. Szakbarbár 2004. 09. 20. 00:00

Ha a családi pótlékot a munkahelyedről kapod, akkor ott van családtámogatási kifizetőhely. Márpedig minden családtámogatási kifizetőhely tb kifizetőhely is (fordítva már nem igaz) és a gyedet tb kifizetőhelyen kell igényelni, ha van. Feltételzem, hogy a gyed két feltételének megfelelsz, tehát van 2002.09.30-2004.09.30 között 180 napi biztosításod és 10.01-én is biztosításban állsz. Ha ez így van, akkor jogosult vagy a gyedre, ehhez előszöris írj kérelmet, hogy fizetés nélküli szabadságra akarsz menni, mert otthon neveled a gyermeket és erre gyedet igényelsz. Erre kötelezően azt kell visszaírni, hogy megadják. Közben szerezzétek be az igazolást a feleséged kifizetőhelyéről vagy ha az nincs, akkor az egészségbiztosítási pénztártól, arról, hogy lemondta a gyedet. Utána ezekkel a papírral sétálj be a tb ügyintézőhöz és kérjél tőle gyedhez igénybejelentőt. Fog adni egy 4 oldalas kék színű nyomtatványt, azt töltsd ki. A többi az ő dolga. Ha tavaly van folyamatos biztosításból származó legalább 180 napi jövedelmed, akkor a tavalyi átlagkereseted 70%-a, de legfeljebb havi bruttó 83.000 Ft lesz a gyed. Ha tavaly nincs, akkor az igénylés előtti 180 napban elért jövedelmet veszik alapul. Ha nincs folyamatos biztosításból sehogysem 180 napod, akkor a kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a gyed alapja. Miért kellene a MÁK-tól igényelni a családi pótlékot? Az adókedvezményhez meg nincs is semmi köze a MÁK-nak. Csak nem azért kérdezed ezeket, mert esetleg 09.30-ával megszűnik a munkavisznyod? Mert akkor 10.01-től nem tudsz igényelni, mert nem leszel biztosított. Ebben az esetben a feleséged 09.29-ig kérje, Te pedig 09.30-tól. Arra a napra nem fog járni, mert még munkabérben részesülsz, de a jogosultságot aktív biztosítottként kezded és így végig jár majd. Ha ez lenne a helyzet, mármint hogy megszűnik a munkaviszony, akkor családi pótlékkal tényleg át kell menni a MÁK-hoz, fognak hozzá adni egy papírt, amikor kilépsz, azt kell vinni, az adókedvezményt meg továbbra is igénybe lehet venni, csak nyilatkozni kell róla ott, ahonnan pénzed van. Ha ez a jövedelem a passzív (munkaviszony utáni) gyed, akkor az igénybejelentőn kell hozzá nyilatkozni. Szakbarbár 2004. 09. 20. 00:00

Előszöris javaslom, hogy nézd át a családinet/mindenkinek/pénzügyek rovatban található összefoglalót a különféle ellátásokról, az alanyi jogon járó ellátásoknál az idei évben érvényes összegeket is megtalálod. Ami a sok információból téged érint, az sorrendben a tgyás - az első 168 napra, majd gyed - a tgyás után a baba 2 éves koráig, végül a gyes - 2 és 3 éves kor között. Ezen felül számíthatsz még az egyszeri anyasági támogatásra és a családi pótlékra. Utóbbinál inkább csak a jogosultságot, igénylés módját olvasgasd, a jelenlegi összegeket nem érdemes nézegetni, mert mire a Te babád megszületik, állítólag gyökeresen megváltozik. Ha 2005 tavaszán szülsz, akkor a terhességi gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj (gyed) alapja is a 2004-es teljes évi járulékalapot képező bruttó jövedelem lesz, mértéke pedig ennek a 70%-a. A tgyásból csak adóelőleget, a gyedből adóelőleget és nyugdíjjárulékot/magánnyugdíjpénztári tagdíjat vonnak. Mivel alapfizetést írtál, úgy értelmeztem, hogy ezen felül időnkéng még csurran-cseppen valami. Ha így van, akkor számszerűsíteni nem tudom, hogy milyen összegű tgyásra és gyedre számíthatsz, már csak azért sem, mert év végéig még sokminden történhet. De ha jövő januárban megírod, hogy hogyan alakult a 2004-es éved, akkor szívesen számolok egy hozzávetőleges nettó tgyás és gyed összeget. Addigra az adótábla is valószínűleg változik, úgyhogy duplán nincs sok értelme most számolgatni. Akár már mostantól is elmehetsz betegállományba, ha az orvos keresőképtelennek talál, a majdani tgyásodat és gyededet nem fogja befolyásolni (illetve jelentétktelen mértékben annyiban, hogy a táppénz előtti betegszabadság idejére csak 80%-os bért kapsz majd, ami minimálisan lejjebb viszi az átlagot). A 2004-es számítási időszakban már bőven megvan a 180 bérezett napod, egyrészt ezért nem befolyásol semmit a táppénz, másrészt pedig a táppénz, mivel nem alapja az egészségbiztosítási járuléknak, nem számít bele a tgyás, gyed alapjául szolgáló átlagkeresetbe. Ez azt jelenti, hogy az átlag számításánál a táppénz összegét és azt az időtartamot, amire kaptad, figyelmen kívül hagyják és enélkül számítják ki az átlagot. Szakbarbár 2004. 09. 20. 00:00

Biztosítás hiányában az alanyi jogon járó juttatásokra leszel jogosult: egyszeri anyasági támogatás, családi pótlék, gyes. Röviden szülés után van egyszer 52.200 Ft anyasági támogatás, 3 éves korig havi 21.228 Ft gyes és leegyszerűsítve amíg középiskolás a csemete, addig havi 4.900 Ft vagy 5.700 Ft (egyedülállóságtól függően) családi pótlék .Ezekről itt a családineten is olvashatsz részletesen és közérthetőbben, mint máshol: https://www.csaladinet.hu/index.php?module=gyujto&type=szulok&category=0&target=cool&group_id=4 Szakbarbár 2004. 09. 15. 00:00

Kedves Leendő Nagymama! Gyed mellett lehet nappali tagozatos tanulmányokat folytatni, csak a gyermeket nem lehet bölcsibe/oviba adni. Nem tudok róla, hogy levelező tagozaton vagy távoktatásban a jogszabályban meghatározottakon túl tandíjmentességet adnának a felsőoktatási intézmények, a költségtérítést akkor nem kell megfizetni, ha a szülő a félév első napján tgyásban, gyedben, gyesben, gyetben részesül. Nagyszülő az unoka 1 éves kora után mehet gyesre, előtte is van rá mód, de csak miniszteri engedéllyel, méltányosságból, ha a szülő kereső tevékenysége nélkül ellehetetlenülne a család megélhetése. A központi kérdéssel kapcsolatban, hogy miként kaphat gyedet, kérem olvassa el a kérdezés alapelvei közül a 4. számút. Kiskapu van, de tapasztalatom szerint azért nem világosítják fel erről az érintetteket a hivatalokban, mert olyan jól lehet vele járni, hogy az már pofátlanság. Engem ez nem zavar, úgyhogy érdeklődés esetén szívesen állok rendelkezésükre és örömmel osztom meg Önökkel a természetesen teljesen legális módszer részleteit. Üdvözlettel: Szakbarbár Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

A minimálbér 11%-át annak kell megfizetnie, aki biztosítottnak, biztosított eltartott hozzátartozójának vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak (pl. nyugdíjas, gyesen lévő, nappali tagozatos hallgató, kiskorú, stb.) nem minősül, de van valamilyen, a minimálbér 30%-át meghaladó jövedelme (ez jellemzőben elkülönültem adózó jövedelem, pl. bérbeadás, osztalék). Ha nincs jövedelem vagy van egy közeli hozzátartozó azonos lakcímen, aki biztosított, akkor nem kell fizetni. Akinek van TAJ kártyája, az a gyakorlatban biztosítástól, jövedelemtől, minden mástól függetlenül térítésmentesen veheti igénybe azt az egészségügyi szolgáltatást, amelyre a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultaknak ingyen jár, mert megfelelő informatikai, szervezeti háttér hiányában sem az egészségügyi szolgáltató,sem az egészségbiztosító nem ellenőrzi a kártya érvényességét. Volt egy időszak a 90-es évek közepén, amikor voltak kezdetleges próbálkozások arra, hogy csak a biztosítottaknak legyen érvényes TAJ kártyájuk, de ebből nem lett semmi. Az orvosnál, kórházban csak egy db formailag helyes TAJ számra van szükség. A fogászati kezelés azonban néhány kivételtől eltekintve (18 év alattiak, 60 év felettiek, terheseknek a szülést követő 3. hónapig) nem ingyenes a biztosítottaknak sem. De az egészségbiztosítóval szerződött fogorvosoknál még mindig kevesebbe kerül a kezelés, mint a magánrendelőkben, mert előbbieknél csak részleges térítési díjat kell fizetni. Az OEP főigazgatója kérelemre, méltányosságból engedélyezheti a részleges térítési díj mellett igénybevehető ellátás díjának átvállalását. A döntésnél a kezelés orvosszakmai indokoltságát és a család jövedelmi viszonyát veszik figyelembe. De az eljárás elég macerás és időigényes, mert fogászati problémánál mellékelni kell a kezelési tervet és megyei szakfőorvos véleményét. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Kedves Laci! Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira az köthet megállapodást, aki biztosítottnak, biztosított eltartott hozzátartozójának és egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultnak minősül és a minimálbér 30%-át meghaladó jövedelemmel rendelkezik, ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy sem ő, sem a közös háztartásban lakó többi felnőtt családtag nem dolgozik, nem vállalkozik, de mégis van pénze. Ennek a feltételnek nagyon nehéz megfelelni, általában a dolgozó férj kizáró ok. Ezen kívül köthet még megállapodást az, aki őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. A járulékalap, ami után a 15%-os járulékot meg kell fizetni úgy viselkedik az tgyás, gyed alapját képező átlagkereset megállapításánál, mintha bruttó bér lenne. A szigorú feltételek mellett további hátránya, hogy a járulékfizetés alatt nem ketyeg a szolgálati idő. Sajnos a kérdésed első része a 6. és a 4. számú alapelvembe ütközik, ezért erre a részére nem szeretnék válaszolni. Üdvözlettel: Szakbarbár Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Kedves Carmen! Nem csodálom, hogy nem sikerült kiigazodni a jogszabályoknak, érdekes kérés, hogy hármas (és többes) ikrek után milyen ellátások vannak, ugyanis van, ami egyszeresen, van, ami duplán és van, ami triplán jár. Nézzük őket sorban: Egyszeresen járnak a biztosítástól függően járó ellátások: tgyás, gyed. Ez azért független a gyermekszámtól, mert az édesanya jövedelmének a pótlása a cél, az meg három gyermeknél is csak egyszeresen esik ki. Kivétel tb ellátásoknál a gyermekápolási táppénz, ami majd később jöhet szóba, mert ezek a babák ugye külön-külön is betegek lehetnek, úgyhogy mindegyik után lesz az életkorának megfelelő naptári napi gyermekápolási táppénz jogosultságod. Családtámogatási ellátások közül duplán jár a gyes, a Családok támogatásáról szóló törvény 26. § (1) bekezdés szerint a gyes ikergyermekek esetén függetlenül a gyermekek számától 200%-a a nyugdíjminimumnak. További érdekesség ikrek utáni gyessel kapcsolatban, hogy a jelenlegi szabályozás szerint ikrekkel annak az évnek a végéig lehet gyesen lenni, amíg tankötelessé válnak, vagy ha nem egyszerre kezdik meg a sulit, akkor addig, amíg az utolsó beíratkozik az 1. osztályba. Családi pótlék gyermekenként jár, ezért - ha első 3 babáról van szó és nem egyedül neveli őket, akkor 2003-as állapot szerint - 3*7.500 Ft családi pótlékra számíthtsz. A családi adókedvezmény azok után a gyermekek után jár, akik után családi pótlékban részesültük, illetve a 91. terhességi naptól a magzatok is beszámítanak a gyermekszámba, innentől kezdve havonta 3*10.000 Ft kedvezmény érvényesítését kérhetitek (ha van, annyi adótok, hogy abból igénybe tudjátok venni), vagyis ez is triplán jár. Remélem, mostmár sikerül eligazoldni a különféle ellátások között. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Kedves Főállású Anyuka! A gyet folyósítása mellett kiválthat egyéni vállalkozói igazolványt vagy lehet gazdasági társaság (bt, kft) tagja, a gyet folyósítását nem érinti, ha vállalkozóként dolgozik, mert ebben az esetben a munkaidő nem értelmezhető. Sajnos azonban mivel személyesen közrenműködik a vállalkozásban, a járulékokat legalább bevétel hiányában vagy rossz üzletmenet mellett is legalább az előző havi minimálbér után meg kell fizetni. Ez pont "elviszi" a nettó 21.228 Ft-os gyetet, mert 29% tb járulékot, 8,5% nyugdíjjárulékot (vagy 8% magánnyugdíjpénztári tagdíjat és 0,5% nyugdíjjárulékot), 4% egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, ami összesen 21.995 Ft. (A nem gyes, gyet mellett dolgozó egyéni vagy társas vállalkozó ezen kívül havi 3.450 Ft tételes egészségügyi hozzájárulást is fizet.) Az egyetlen jó hír, hogy gyet mellett lehet táppénzt, gyermekápolási táppénzt kapni és ennek az időtartamára nincs kötelező járulékfizetés. A minimálbérnél több vállalkozói kivét/tagi jövedelem realizálása esetén a magasabb összeg után kell a járulékokat megfizetni és ilyenkor az összevonandó jövedelem utáni progresszív SZJA is terheli a jövedelmet. Mindezeken felül nyereség esetén 16%-os vállalkozói SZJA-t vagy társasági adót, 20 és/vagy 35%-os osztalékalap utáni SZJA-t , valamint a bevétel 80%-a vagy a bevétel anyagjellegű ráfordításokkal csökkentett része után kb. 2% (településenként változó) helyi iparűzési adót is kell fizetni. Igyekeztem mindent röviden összefoglalni, de a vállalkozás beindítása előtt mindenképpen ki kell kérni könyvelő tanácsát, mert ennél sokkal összetettebb a kérdés, könyvelőre később is folyamatosan szükség lesz, sőt ha társas vállalkozásról van szó, ügyvéd közreműködése is elengedhetetlen - érdemes alaposan átgondolni, hogy ér-e ennyit az egész. A gyermeknevelési támogatás, hétköznapi nevéna a főállású anyasági nem segélynek, hanem ún. rendszeres pénzellátásnak minősül az alábbi törvény szerint: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 4. § (1) E törvény alkalmazásában i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; Azért fontos az, hogy mi minősül rendszeres pénzellátásnak, mert bizonyos, ide tartozó ellátások kizárják egymást, pl. nem lehet egyszerre munkanélküli járadékot és gyetet kapni. Üdvözlettel: Szakbarbár Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Kedves Tamás! Azért nem szeretek még útban sem lévő babák utáni ellátásokról mesélni, mert a jogszabályok folyton változnak, úgyhogy a tervezéssel nem szabad ennyire a ló másik oldalára átesni. Az ominózus mondatot sem úgy gondoltam, hogy én mondjam meg, mikorra kell időzíteni a terhességet, hanem hogy ha biztos a terhesség, akkor már el lehet kezdeni a pénzügyekkel foglalkozni. Az a néhány hónap bőven elegendő arra, hogy bebiztosítsuk az anyagiakat a szüléstől a baba 2 éves koráig, csak a minimálbért fizető munkáltatót kell elfelejteni. Ha mostanában kiderülne a terhesség, akkor minimális erőfeszítéssel elég tisztességes tgyást és gyedet kaphat a kedvesed, függetlenül attól, hogy mennyit dolgozott előtte és hogy csak minimálbérre volt bejelentve. Ugye megérted, hogy ez nem olyan téma, amit itt kellene megbeszélnünk. Apuka csak gyedre mehet, a terhességi gyermekágyi segély értelemszerű csak az anyának jár. Ha az anya igénybe vette a tgyást, akkor ennek lejárta után, ha nem vette igénybe, akkor a baba 169 napos korától igényelheti az apa a gyedet (a kettő nem feltétlenül esik egybe, mert a tgyást már a szülés várható ideje előtti 28. naptól is lehet igényelni.) Gyed mellett viszont nem lehet dolgozni, sem alkalmazottként, sem egyéni vállalkozóként. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Kedves Erika! Családi pótlékot bármelyik szülő igényelhet, amennyiben a születési anyakönyvi kivonatból megállapítható, hogy ő a gyermek szülője. Vagyis ahhoz, hogy a párod a munkahelyén igényelje a családi pótlékot, előbb "bele kell kerülnie a születési anyakönyvi kivonatba", ezt pedig nem dns vizsgálattal lehet elérni, hanem házassággal vagy apai elismerő nyilatkozattal. Utóbbiról kimásoltam a jogszabályt, mert gondoltam, hogy érdekelni fog, de nekem a tb a szakmám, nem a gyámügy, úgyhogy erről nem tudok akkora biztonsággal nyilatkozni, mint a kérdés tb-s részéről. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról, egységes szerkezetben a hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 23. törvényerejű rendelettel, valamint a végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 21.) IM rendelettel és a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelettel Csjt. 36. § Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni a) azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy c) a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy Csjt. 37. § (1) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. (2) Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó. (3) Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja. (4) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. (5) Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. Csjt. 38. § (1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. (2) A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Csjt. 39. § (1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha a) sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat, vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja, és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per sincs folyamatban, feltéve, hogy b) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és c) a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismeri el. Annak ellenére, hogy láthatod, nem túl bonyolult rendezni papíron az apakérdést, nem javaslom, hogy ne Te igényeld a családi pótlékot. Ilyen bizonytalan helyzetben csak az biztos, hogy magadra számíthatsz és azokra az ellátásokra, amiket Te kapsz meg. A nyomtatványokat bárkinek ugyanannyi idő kitölteni, ráadásul mindenképpen el kell menned oda, ahol azok igénylik a családtámogatási ellátásokat, akiknek nincs munkáltatója vagy van, de az nem kifizetőhely, mert egyszeri anyasági támogatás (ami idén kettős ikreknél összesen 139.200 Ft) kizárólag az édesanyának jár. Ha már úgyis ott vagy, egy papírral több vagy kevesebb szerintem nem számít. Úgyhogy én a helyedben nem adnám ki a kezemből a családi pótlékot. Idén a családi pótlék 2 gyerekes családnak 2*5.900 Ft, egyedülállónak 2*6.900 Ft. A már említetteken kívül ikergyesre vagy jogosult, ami most havi nettó 42.456 Ft és ezt egészen addig kaphatod, ameddig tankötelesek nem lesznek a gyerekek. Nagyon sok erőt és kitartást kívánok, mert nem semmi, amit vállaltál. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Mivel a táppénznek és a tgyásnak nincs felső határa, a gyednek meg van és ez Téged elég kellemetlenül fog érinteni, ezért célszerű a felső határ nélküli tgyást olyan sokáig kapni, ameddig csak lehet, vagyis jobban jársz, ha egészen a szülés előtti napig táppénzen maradsz és csak onnantól veszed igénybe a tgyást. Ellenkező esetben - mivel a tgyást már a várható időpont előtti 28. naptól megkezdhetnéd - már a baba kb. 140 napos korától maximált ellátást kapnál, így meg csak kb. a 168. naptól jönnek az ínséges idők. A 168 naptári nap tgyást majd a gyed követi a baba 2 éves koráig, utána gyesen lehetsz a 3. születésnapjáig. Ezek mostani jogszabályok szerint vannak így, úgyhogy csak tájékoztató jelleggel mondom, mire a Te babád 3 éves lesz, addig nagyon sokminden megváltozhat. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

... Nem tudom megmondani, hogy 2007-2008 körül mit lehet majd tenni ebben az esetben, csak azt mondhatom, hogy azt feltételezve, hogy a jogszabály ezzel kapcsolatban nem változik, akkor mi lehet a megoldás. A tgyás lejártával, akár pár héttel korábban is meg lehetne szüntetni a munkaviszonyt közös megegyezéssel. Ezután néhány napra munkanélküli járadékot lehet igényelni és ennek a szüneteltetése mellett lehet kérni a gyedet. A munkanélküli járadékos és a járadékot tgyás, gyed, gyes miatt szüneteltető munkanélküli ugyanolyan biztosított, mint a munkaviszonyban álló, így ha a kistestvér beleszületik a gyedbe vagy a gyesbe, akkor biztosított is lennél és az előzetes biztosítási időd is meglenne, vagyis megint jogosult lennél tgyásra és gyedre. Alapja a járadék alapját képező átlagkereset - nem maga a járadék, hanem a korábbi átlagkereset, ami után megállapították a járadékot - lenne. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Túl nagy választási lehetőség nincs, mert a tgyást lekésőbb a szülés napjától jár, gyed meg a tgyás 168 napjának lejárta után, az egyetlen, amivel lehet variálni, az az, hogy a tgyást mikor kezded meg, mert a szülés várható időpontja és a szülés ideje között bármikortól lehet igényelni, a szülés napjáig viszont akár táppénzen is lehet lenni, ha az orvos keresőképtelennek talál. 131.000 mellett inkább az utóbbit és a szüléstől történő tgyásigénylést javaslom, nagyon minimálisan, de jobban jársz, mert így később jön be a maximált gyed, előtte a tényleges fizetés 70%-át kaphatod táppénzként majd tgyásként, felső határ nélkül. Apuka a tgyás letelte után mehet gyedre, de neki is meg kell felelnie a 2 követelménynek: biztosítottnak kell lennie, amikor igényli és - nála nem a szüléstől, hanem az igényléstől visszaszámítva - 180 napi biztosításnak kell lennie az elmúlt 2 évben. Ha ez rendben van, akkor a biztosításba kerülést már meg szokták tudni oldani valahogy. Gyesre viszont bármikor mehet, amikor Te már nem kapsz tgyást és gyedet. mert az alanyi jogon jár Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

A gyermek gondozására kért (kötelezően megadandó) fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, de a határozott időre létrejött szerződés a határozott idő lejártakor akkor is megszűnik, ha akkor épp gyeden, gyesen van valaki. Munkanélküli járadékot megigényelni nem lehet amíg gyedet, gyest folyósítanak, mert a járadék egyik feltétele, hogy más rendszeres pénzellátásban nem lehet részesülni mellette, továbbá azért is kizárt a járadék igénylése, mert arra az jogosult, aki munkát akar vállalni, de nem talál munkahelyet, gyeden, gyesen lévő anyuka pedig babázni akar, nem dolgozni. Ha gyed után szűnne meg a munkaviszony és ezután jönne az ötlet, hogy most még jöhet a gyes, akkor viszont előtte célszerű néhány napra megigényelni a járadékot és utána a szüneteltetése mellett kérni a gyest, mert ilyenkor gyes alatt is megmarad a biztosítás (a járadékban részesülő, szüneteltető azt leszámítva, hogy táppénzre nem jogosult, ugyanolyan biztosított, mint a munkaviszonyban álló), ami egy kistestvérnél fontos lehet, mert talán ezzel lesz meg az előzetes biztosítási idő. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00