Aki biztosított és az előzetes biztosítási idővel már az első gyereknél is rendelkezett, annak egy kistesó születése esetén egymás után, sőt akár felváltva is járnak a különféle ellátások. Aki egyszerre többféle ellátásra jogosult (nagyobbikkal gyedre, kicsivel tgyásra), az választhat, hogy melyiket veszi igénybe. Természetesen a magasabb összegűt kell választani, hogy a döntésben segíteni tudjak, szükségem lenne a mostani gyed összegére, a jelenlegi szerződés szerinti bérre és a 2004.01.01-2004.03.17 közötti járulékköteles jövedelemre. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 11. 00:00

Ha biztosított vagy akkor jogosult leszel kistesóval is tgyásra és gyedre. Ha ő 2006-ban érkezik és addig nem változik a jogszabály, akkor az utána járó ellátások összege a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-a lesz. Kistesó előtt 180 bérezett napnak csak akkor van jelentősége, ha a bér sokkal magasabb, mint a minimálbér kétszerese. Pl. egy bruttó 100.000 Ft-os szerződés szerinti bérnél akkor is ugyanannyi lesz az ellátás (illetve csak pár Ft-nyi különbségek lehetnek),ha 0, 1, 2...., 179,180,181....365 napi bér van, vagyis ezeknél teljesen mindegy, hogy 0 nappal szerződés szerinti bérből vagy teljes éves bérből számítják a tgyást és a gyedet. De mondjuk egy félmilliós fizetésnél más a helyzet, ott 180 nappal 350.000 a tgyás, 0-179 nappal meg a minimálbér kétszerese. Remélem, a két példával sikerült érzékeltetni, hogy a napoknak mikor és miért van jelentőségük. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 11. 00:00

Előszöris javaslom, hogy nézd át itt a családineten azt a cikket, ami részletesen foglalkozik az ellátásokkal (cikk by KataMama). Már csak azért is, mert az abban szereplő rövidítésekre fogok én is mindjárt hivatkozni. A tgyás és a gyed alapjába az irányadó időszakra járó rendszeres járulékköteles jövedelem (havi bér, rendszeres pótlékok) és az itt kifizetett nem rendszeres járulékköteles jövedelem (pl. prémium) tartozik bele. A tgyásnak mindenképpen a 2004.01.01-2004.12.31 közötti jövedelem lesz az alapja, a gyednek - ha az már 2006-ban kezdődik és a jogszabály addig nem változik - pedig a 2005.01.01-2005.12.31 közötti. Utóbbi szempontjából a pótlékok már nem is számítanak, mert az alapbér is jóval több a maximális gyed alapjánál. A tgyásba viszont abszolút minden bele fog számítani, ami 2004-re járó rendszeres vagy 2004-ben kifizetett (akármikorra járó) nem rendszeres jövedelem. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 11. 00:00

Beszéljen helyettem a jogszabály: 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról 22. § (1) Az állami felsőoktatási intézményekben költségtérítéses képzésben részt vevő, az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató, aki alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető. Arról már az érintettek tudnának beszélni, hogy ez a gyakorlatban nem mindig van így, hallottam olyan esetről, amikor a felsőoktatási intézmény egyéb jogcímen szedte be azt a különbözetet, amennyi a normál tandíja és az államtól az ilyen hallgatók után megkapott tandíj között van. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 11. 00:00

A tb ellátások állampolgárságtól függetlenül, biztosításra való tekintettel járnak. Tgyásnál és gyednél (ezekről részletesebben itt az oldalon olvashatsz) bruttó 115.000 mellett nem nagy gond, ha nem lesz meg a 180 bérezett nap, ez csak a minimálbér kétszeresét jóval meghaladó fizetéseknél kellemetlen. A szükséges előzetes biztosítási idővel sem lesz probléma, mert abba a nappali tagozatos tanulmányok is beleszámítanak, de ezeket nem is kell majd igazoltatni, mert a munkaviszonyból és a táppénzből is bőven összejön a 180 nap. (Vagyis több mint 180 nap biztosításban töltött idő lesz, de a bérezett (járulékfizetős) napok száma várhatóan nem fogja elérni a 180-at.) Az évi 15 munkanap betegszabadság lejárta után - ha 2005.01.21-től indul, akkor 02.11-ig tart majd - egy speciális, pályakezdőkre vonatkozó szabály miatt akár 1 évig is lehetnél táppénzen, ennek összege a minimálbér 60%-a lesz (táppénznél nagyon szigorú a jogszabály), tehát úgy kb. nettó 34.000 Ft. Mivel a tgyás már a tényleges kereset, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének és nem a 60%, hanem a 70%-a lesz (180 napi kereset hiányában az 1-179 napi kereset, de maximum ennyi után állapítják meg), ezért a lehető legkorábbi időponttól, a 36. hét betöltésétől érdemes rá azonnal átváltani. A gyedet is így számolják majd, ez adójóváírással, családi kedvezmény nélkül a 30 és 31 napos hónapok átlagában nettó 67.000 körül várható, előbbi pedig 74.000 körül. Gyed passzív jogon annak is jár, akinek a biztosítása a tgyás folyósítása alatt szűnt meg, úgyhogy ebből a szempontból nem gond, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnik augusztusban. Abból a szempontból viszont már igen, hogy egy esetleges kistesónál az után járó gyednél a korábbi passzív gyed nem számít bele az előzetes biztosításba, de ezzel most nem tudunk mit kezdeni.(Ha magyar állampolgár lennél, akkor lehetne.) A családtámogatási ellátások - családi pótlék, egyszeri anyasági támogatás, gyes, ezekről szintén találsz részletes anyagot a honlapon - elsősorban magyar állampolgárnak és letelepedési engedéllyel rendelkezőknek járnak, de vannak nemzetközi szocpolegyezmények, amik még beleszólnak ebbe, és - ebben most nem vagyok biztos, de úgy tudom, hogy - a régi nagy jugoszláv egyezmény szerint Magyarországon tartózkodó jugoszláv állampolgárnak jogosult rájuk. Ezzel kapcsolatban azért érdemes lenne a lakóhely szerinti Magyar Államkincstárnál érdeklődni, de ott sem személyesen vagy telefonon az első ügyintézőnél, aki szembejön, mert ez egy elég rázós terület és én már kaptam így téves információt, inkább a levélben való érdeklődést javaslom. Mindig tervezem, hogy csinálok egy listát arról, hogy a szomszédos országok állampolgárai közül kinek jár és kinek nem, ha egyszer nagyon lesz időm és végre elkészül, akkor közzé lesz téve. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 01. 00:00

Nem a kezdődiken van a hangsúly, hanem a végződiken. A munkanélküli járadékos (csak amíg a járadékot folyósítják) biztosított, és aki a biztosítás tartama alatt vagy a megszűnését követő 42 napon belül szül, az jogosult tgyásra. Gyedre már csak az, aki biztosított vagy a biztosítás a tgyás folyósítás alatt szűnt meg. (Természetesen a másik feltétellel is rendelkezni kell, ez az előzetes biztosítási idő, 2 éven belül kell 180 napnak lennie, de ezzel nem lesz gond, ha a munkaviszony megszűnése után járadékra mész és szülésig kapod is.) 2 év munkaviszony után (ha összesen ennyi volt) kb. 5 hónap munkanélküli jár. Ha a lejára előtti napon szülsz, akkor két évre bebiztosítottad magadat, járni fog a tgyás és a gyed is. A járadék későbbi igénylésével, szüneteltetésével lehet még egy kis időt nyerni, ez akkor lehet érdekes, ha pl. 2 hónapos terhes vagy augusztusban, de 30 napnál több ne teljen el a munkaviszony megszűnése és a járadékigénylés között, mert akkor megszakad a biztosítás és az minimálbér kétszeresét meghaladó alapnál nem jó. Szakbarbár 2004. 12. 31. 00:00

A tgyás idejére és a gyed 1. évére jár a fizetett szabadság Szakbarbár 2004. 12. 30. 00:00

A tgyás kezdetekor még biztosított leszel, úgyhogy az minden további nélkül járni fog, csak 2005.07.01-től passzív jogon. A gyed is járna alapból, mert akinek a tgyás folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, az jogosult gyedre, de azt mondom, hogy ne ezen a jogcímen igényeld meg a gyedet, mert ez így passzív gyed és abból később gondok lehetnek. Van egy szerecsésebb, bár kissé macerásabb megoldás is, ami hosszú távon (ha tervben vannak kistesók) nagyobb biztonságot jelent. A tgyás lejárta után igényelj munkanélküli járadékot csak néhány napra, majd kérd ennek a szüneteltetését és igényelj helyette gyedet. Így ugyanolyan összegű gyedet fogsz kapni, de azt úgy, mintha munkaviszonyban lennél és ha a gyedbe, gyesbe beleszületnek kistesók, akkor utánuk megint járni fog a tgyás és a gyed. Ha nem fogadod meg a tanácsomat, akkor a kifizetőhelyen (Fákisz? Mák? Nem tudom, hogy hívják nálatok) tudod megigényelni passzív jogon a gyedet, ha hallgatsz rám, akkor a munkaügyi központban. A tgyás és a gyed 2004-es bér 70%-a lesz, ha ez átlagban is 108.000, akkor adójóváírással, jövő évi adótáblával, családi kedvezmény nélkül nettó 71.000 Ft körüli tgyás és 65.000 Ft körüli gyed várható. Üdvözlettel: Szakbarbár 2004. 12. 30. 00:00

Kedves Anyuka! Őszinte együttérzéssel olvastam a levelet, de segíteni sajnos nem tudok, sőt bármennyire rossz is, csak még inkább el tudom kesetíteni a 8,5%-os nyugdíjjárulék levonással (ennyivel kevesebb a nettó ápolási díj) és azzal, hogy én nem még nem hallottam róla, hogy az öregségi nyugdíj minimumának a 150%-a lenne az ápolási díj. Az én utolsó információm 100%, a 150%-ot olyan összefüggsében ismerem, hogy ezt nem haladhatja meg az 1 főre eső jövedelem ahhoz, hogy az ápolási díj járjon.) De gyorsan hozzá is teszem, hogy én csak a tb és a családtámogatási ellátásokhoz értek, ez pedig szociális ellátás, úgyhogy lehet, hogy most butaságot mondtam. A gyermekápolási táppénzre vonatkozó információt meg tudom erősíteni: gyáp csak 12 éves korig jár és ha volt ezzel kapcsolatban méltányosság, az is már jó régen lehetett, mert 1997 óta egészen biztosan nincs. Bármennyire is szeretnék, semmi használhatót nem tudok mondani. Szociális alapon járó támogatásokat a helyi önkormányzat állapít meg, csak hozzájuk tudom irányítani. Sajnos a jogszabály nagyon sok élethelyzetre nincs, vagy nem megfelelően van felkészülve. Az egyetlen, ami még eszembe jutott: azt írta, hogy egyedül neveli a gyermekét. Ha apuka tartásdíjat fizet, esetleg lehetne kérni a bíróságon ennek a felemelését a megváltozott körülményekre tekintettel. Ezzel kapcsolatban célszerű lenne ügyvéddel beszélni. Üdvözlettel: Szakbarbár 2004. 12. 30. 00:00

Apuka a tgyás lejárta után mehet gyedre. Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítása alatt biztosított marad, és mivel a másik feltétellel is rendelkezik, kérheti a juttatás szüneteltetése mellett a gyedet. Összeget nem tudok mondani, mert nem írta, hogy a 3 hónapnyi szünetben mit csinált a férje, de ha a jövő évi minimálbér kétszeresénél többet keresett, akkor bármi volt is abban a 3 hónapban, 114.000-nek a 70%-át fogja kapni. (Ha kevesebbet keresett volna, akkor két variáció lenne, de ebbe most ne menjünk bele, mert lehet, hogy felesleges lenne.) Amíg mindketten jogosultak a gyedre, addig választhatnak (akárhányszor, oda-vissza), hogy melyikük veszi igénybe. Üdvözlettel: Szakbarbár 2004. 12. 30. 00:00

Egyszerre csak az egyik szülő vehet igénybe egyfajta ellátást és csak egyik gyermek után. Ha a férjét nem akarják elengedni és ragaszkodik a munkahelyéhez, akkor tényleg az egyetlen megoldás az, hogy ő igényli meg a gyedet, mert arra kötelezően fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani. Apuka csak gyedre mehet, úgyhogy először a nagyobbik gyermek után kell gyedet igényelni, majd a kicsi után az igénybe nem vett tgyás időszakának lejárta után kell megigényelni a gyedet. Ha a kettő között van pár nap vagy hét, azt fizetett szabadság kivételével lehet áthidalni. Egy ilyen trükk bevetésével viszont lehet, hogy számíthatnak a munkáltató haragjára és bosszújára, mert ha tudomása van (lesz) róla, hogy a férje valójában nem a gyermek gondozására kért fizetés nélküli szabadságot, hanem külföldön dolgozik, akkor véleményem szerint rendeltetésellenes joggyakorlásra és a munkaviszonyból eredő legememibb munkavállaló kötelezettség megszegésére hivatkozva (vagyis hogy nem akart dolgozni és ezért azt találta ki, hogy gyeden van, közben meg máshol dolgozik) akár még rendkívüli felmondással is, de rendes felmondással mindenképp megszüntetheti a munkaviszonyt. Úgyhogy szerintem át kellene ezt gondolni. Üdvözlettel: Szakbarbár 2004. 12. 27. 00:00

Kedves Apuka! Az alanyi jogon járó családi pótlékról és egyszeri anyasági támogatásról nem írnék részletesen, mert ezekről mindent elolvashat itt a családineten. Inkább azt érdmemes megnézni, hogy az első két évben az alanyi jogon járó gyest vagy a biztosítás után járó tgyást és gyedet lenne célszerűbb igénybevenni. Bruttó 35.000-ből néhányszáz Ft eltéréssel ugyanannyi tgyás és gyed illetve (jövő évi mértékű) gyes jár, úgyhogy ezen igazán nincs mit variálni. A tgyás majd gyes kombináció párezerrel hozna a konyhára a végig csak gyesnél, mert a majdnem ugyanalyan összegű tgyásból nem vonják azt a 8,5% nyugdíjjárulékot, ami a gyesből lejön. A tgyás időszaka alatt kb. 12.000 Ft-tal több a tgyás, mint a gyes, ha ez megér annyit, hogy eggyel többször állnak sorba és a munkáltatót is bevonják az ügyintézésbe, akkor a sorrend tgyás majd gyes, ha nem ér ennyit, akkor csak egyszer kell a gyest megigényelni és azt fogja kapni végig. Üdvözlettel: Szakbarbár 2004. 12. 27. 00:00

Az irányadó időszakban 26.500 Ft-os bér van, ennek a 70%-a lenne a tgyás és a gyed, ami nettóban kevesebb a gyesnél, úgyogy nem éri meg igényelni, akkor már jobb (és egyszerűbb is) rögtön születéstől a gyes. Mi lenne a legjobb? Villámgyorsan eljönni hozzám egy tanácsadásra és megtudni, hogy hogy lehet a bruttó 26.500-ból nettó 80.000-et csinálni. Szakbarbár 2004. 12. 23. 00:00

Gyed mellett egyáltalán nem lehet dolgozni. Gyes mellett egy jövő évtől érvényes módosítás után 1 éves kortól lehet napi 4 órában dolgozni, vagy bármennyit, ha az otthon történik. Apuka gyedére nem tudok biztosat mondani, mert az általános szabály az, hogy apukák csak a szülési szabadság 168 napja (tgyás) után igényelhetnek gyedet, de van egy olyan rendelkezés is a jogszabályban, ami miatt inkább arra hajlok, hogy ebben az esetben (örökbefogadás) ez nem így van és talán már a gondozásba vétel napjától kérheti. Az örökbefogadás a tb-ben is egy elég speciális helyzet, nincs benne tapasztalatom, ezért azt mondom, hogy érdemesebb lenne közvetlenül az egészségbiztosítási pénztárnál érdeklődni. Szakbarbár 2004. 12. 20. 00:00

A táppénz nem számít bérezett napnak. Mindenki annyi ideig kaphat táppénzt, amennyi előtte a folyamatos biztosítása. A nappali tagozatos tanulmánnyal nem biztosított, csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult, ezért pl. ha 1 hónapot dolgozik, akkor utána (illeve a betegszabadság lejárta után) csak 1 hónap táppénzt kaphat. A tanulmányok nem zárják ki, hogy munkaviszonyt létesítsen, hacsak nem PhD-s, de ott meg másképp lehet megoldani. 180 napi jövedelem nem feltétlenül szükséges. Szakbarbár 2004. 12. 17. 00:00

Kedves Anyuka! Az anyakönyvvezető hivatalból megküldi az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak a baba adatait, ők elég gyorsan intézkednek, postán szokták kiküldeni. Ha bemegy személyesen, akkor ott is kiadják a kártyát, legalábbis Bp-en lehet ilyet csinálni, csak ne hagyja magát lerázni azzal, hogy már kiküldték, mert úgy látszik, azzal valami gond van. A www.oep.hu oldalon talál - központi - telefonszámokat. Nem tudom, hogy jogosan problémázik-e az orvos, mert a finanszírozásnál (amikor pénzt kap az orvos a gyermek ellátása után) TAJ szám nélkül 6 hónapos koráig tudják jelenteni az újszülötteket, én ezen kívül (49/1999. Korm.rendelet 4. § (4) bek.) más jogszabályt nem ismerek, amiben egészségbiztosítási szolgáltatással kapcsolatban 1 hónap lenne. Szerintem amíg nem mutat ő is egy joghelyet, amivel ezt megcáfolja, addig ne mondja azt, hogy nem írja fel. (Annyi probléma tud lenni az orvosokkal, hogy én már alapból kételekedem mindenben, amit adminisztrációval kapcsolatban mondanak, ezért kérem nézze el nekem, hogy így beszélek a vadidegen doktor néniről/doktor bácsiról is. Elképzelhető, hogy neki van igaza.) Üdvözlettel: Szakbarbár 2004. 12. 17. 00:00

A bruttó bér 70%-a a bruttó tgyás és gyed, amiből aztán a megfelelő közterheket levonják. Ha 2004-ben 12*84.500 Ft bér van, akkor abból - a 30 és 31 napos hónapok átlagában - bruttó 59.000 Ft tgyás és gyed várható. Ebből adójóváírást mindenképpen igénybe lehet venni, hiszen bérjellegű és a jóváírás határába belefér, családi kedvezményt már nem teljesen, mert az adójóváírás levonása után nem marad 3.000 Ft adó, ami a kedvezmény lenne. Ezért azt tudom mondani, hogy a bruttó 59.000 Ft tgyás adójóváírással kb. 58.000, adójóváírással és családi kedvezménnyel kb. 59.000 Ft (ebben az esetben bruttó=nettó, mert csak adó lenne, amit elvisznek a kedvezmények). A gyedből már nyugdíjjárulékot is vonnak, így ott kb. nettó 53.000 illetve 54.000 Ft-ra lehet számítani családi kedvezmény nélkül illetve azzal együtt. Szakbarbár 2004. 12. 17. 00:00

Rokkantsági nyugdíjjal párhuzamosan nyugodtan lehet a gyest folyósítani. Üdvözlettel: Szakbarbár 2004. 12. 17. 00:00

Kedves vállalkozó anyuka! Félnivalója csak annak van, akinek a tgyás, gyed, gyes alatt a vállalkozásból bevétele származik, pl. azért, mert alkalmazott, segítő családtag viszi tovább a vállalkozást. Ez azért probléma, mert az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerint az ev köteles személyesen közreműködni a vállalkozásban, egy másik tb jogszabály szerint pedig ha van személyes közreműködés, akkor kötelező a járulékokat legalább a minimálbér után megfizetni. Ha babázás alatt nincs bevétel a vállalkozásból, akkor nem fogja kellemetlen meglepetés érni. A mep nem illetékes járulékfizetési kérdésekben, ezért nem szóltak miatta. Üdvözlettel: Szakbarbár 2004. 12. 13. 00:00

A szülési szabadság (tgyás) és az ezt követő fizetés nélküli szabadság (gyed) 1. évére jár a fizetett szabadság, ez nálad azt jelenti, hogy 2003.09.02-ig. Mivel nem írtad meg, hogy mikor születtél, ki veszi igénybe a gyermek utáni pótszabadságot, van-e a szerződésedben/kollektív szerződésben az Mt. általános szabályaihoz képest valamilyen plusz a szabadsággal kapcsolatban illetve hogy 2002-ből maradt-e meg valahány napod, ezért a konkrét számot, hogy mennyi jár, amikor visszamész, nem tudom megmondani. A munkáltatónak az akadályoztatás (babázás) elmúlását követő 30 napon belül el kell kezdenie kiadnia a szabadságot. Üdvözlettel: Szakbarbár 2004. 12. 13. 00:00