A betegszabadságot akkor fogja a munkáltató idén is kiadni, ha keresőképes lesz majd rövid idő múlva ismét keresőképtelen, ha folyamatosan keresőképtelen, akkor amíg a táppénzjogosultság le nem jár, addig táppénzt fog kapni. Hosszabb betegségnél, amikor a táppénjog lejárna a betegállomány alatt, el lehet játszani azt, hogy 30 napnál rövidebb időre (a felmondási tilalom miatt nem hosszabbra) keresőképessé válik az ember, ott kiadják a bentragadt szabadságot, majd újra keresőképtelen lesz, ezzel a szabadságon és a betegszabadságon túl kb. + 50 nap táppénzhez lehet jutni, aminek az összege ugyanannyi lesz, mint az előző táppénzé volt. Szakbarbár 2005. 01. 15. 00:00

Ha a passzív táppénz lejárta és a munkanélküli járadék igénybevétele között nem telt el 30 napnál több, akkor a tgyás és a gyed alapja a 2004 évi 156 naptári napi jövedelemből számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz. Ha 30 napnál több telt el a kettő között, akkor a járadék alapját képező átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz az alap. Ha nagyon magas volt a 156 napi jövedelem, akkor mindenképpen törekedni kellene még 24 napi jövedelem összeszedésére, ehhez még csak munkáltató sem kell. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 15. 00:00

Maximális gyednél magasabb bruttó fölött egészen a szülés napjáig érdemes táppénzen maradni, hogy a lehető legkésőbb kelljen csak átváltani a plafon nélküli táppénzről majd tgyásról gyedre. A sorrend is így van - ezt teljesen jól gondolta, annyival egészíteném csak ki, hogy a gyed lejárta után 3 éves korig gyesre lesz jogosult. Az egyszeri anyasági támogatás és a családi pótlék alanyi jogon, minden más ellátástól függetlenül jár. Egyedül csak a gyes és a tgyás/gyed "üti egymást", de ez Téged nem érint, mert Te egyértelműen a már említett sorrendben fogod igényelni az ellátásokat. Az adókedvezmény igénybevételéhez szintén semmi köze nincs annak, hogy milyen ellátást kapsz, csak annyi a feltétel, hogy legyen annyi adód, amennyi a kedvezmény. Ha a munkaviszony megmarad (csak szünetel) a tgyás, gyed, gyes igénybevétele alatt, akkor ha ezekbe beleszületik egy kistesó, utána megint járnak a biztosítottakat megillető juttatások, és természetesen az alanyi jogon járók is. A jelenlegi szabályozás szerint ha nincsen legalább 180 napi jövedelem a kistesó utáni ellátás igényléséhez irányadó időszakban, akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a tgyás és a gyed alapja. Legalább 180 nappal a tényleges magas bér utáni ellátásokat lehet kapni, de ez inkább csak a tgyást érinti, mert most alig párszáz Ft-ra van egymástól a maximális és a minimálbér kétszereséből számított gyed. A jogszabályok, amiket kértél: tb ellátások: 1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól családtámogatási ellátások: 1998. évi LXXXIV. tv a családok támogatásáról, mindkettőhöz tartozik még egy végrehajtáshoz kiadott kormányrendelet, ezeket általában ezekkel együtt találod meg mindenhol. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 13. 00:00

A tgyás alapja az október-novemberi bér lesz, a gyedé pedig a munkanélküli járadék alapját képező átlagkereset - hogy ez mennyi, arról kapnod kellett egy számítást a járadék megállapításakor. (Azért tér el a kettőnél a számítás, mert az egyikre 2005-ben, a másikra pedig 2006-ban leszel jogosult.) Úgyhogy jól sejted, nem valami magas az összeg, amire számíthatsz. Viszont ebből akár még nettó 70-80.000-et is lehet csinálni, ajánlom figyelmedbe a bemutatkozásnál leírt lehetőséget (4. pont). Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 13. 00:00

A szülési szabadságra (tgyás) és az ezt követő fizetés nélküli szabadság (gyed) 1. évére jár a fizetett szabadság. Ha legalább 180 bérezett nap összejön, akkor a tgyás alapja ez a legalább 180 napi átlagkereset lesz, amit felső határ nélkül kaphat. Ezt követően maximális összegű lenne a gyed - feltéve, hogy nem emelik meg a maximális összeget nagyon és bruttó 140.000-rel még belefér. 180 napi jövedelem hiányában 140.000 Ft-os szerződés szerinti bérrel a tgyás és a gyed alapja a minimálbér kétszerese lenne. Jelenleg a minimálbér kétszereséből számított és a maximális gyed között alig bruttó párezer Ft különbség van. Leginkább egy 3. megoldást javasolnék, feltéve, hogy ez megoldható: apuka gyesen, anyuka táppénzen, de arra vigyázzunk, hogy a betegszabadságra kapott díjazás legalább a minimálbér kétszeresének a 30-ad részét (idén napi bruttó 3.800 Ft) elérje. Szakbarbár 2005. 01. 12. 00:00

Az alanyi jogon családtámogatási ellátásokkal kapcsolatban (családi pótlék, egyszeri anyasági támogatás, gyes) javaslom olvasgatni a családineten található összeállítást. Az első 168 napra járó tgyás (rövidítésekkel kapcsolatban szintén hivatkoznék az ajánlott cikkre) és az utána 2 éves korig kapható gyedet az utolsó 180 napi jövedelemből fogják megállapítani, annak 70%-a lesz, ez 115.000 Ft-os átlagkereset után nettóban - családi kedvemény nélkül - 74.000 Ft illetve 67.000 Ft körül várható. Szakbarbár 2005. 01. 12. 00:00

A nettó gyet 2005-ben 22.601 Ft, 3 gyermek után a családi pótlék nem egyedülállóként 23.400 Ft, egyedülállóként 25.200 Ft. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 12. 00:00

Tb ellátásokat (tgyás, gyed) kifizetőhely hiányában a munkáltató székhelye szerinti egészségbiztosítási pénztárnál kell igényelni,ennek ügyintézése - legalábbis hivatalosan - a munkáltató feladata. Családtámogatási ellátásokat (családi pótlék, egyszeri anyasági támogatás, később majd a gyes) az állandó lakóhely szerint illetékes Magyar Államkincstárnál kell igényelni. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 12. 00:00

A 23 éves korhatár - amit valószínűleg hallott - a közoktatási intézményben tanulókra vonatkozik, felsőoktatási intézményben tanuló gyermek után egyáltalán nem jár családi pótlék. (Az ilyen gyermek csak beszámít a gyermekszámba, ha van családi pótlékra jogosító testvére, tehát pl. egy középiskolás és egy főiskolás gyermeknél egy gyermek után jár a családi pótlék, de utána annyi, amennyi a kétgyerekes családban egy gyerekre) Szakbarbár 2005. 01. 12. 00:00

A kistesó születése előtt nem lesz 180 bérezett nap (lesz valamennyi szabadságból, betegszabadságból, de az kevesebb), ezért a kevesebb napban elért átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-a lesz a tgyás és a gyed összege. Ha bruttó kb. 140.000-nél kevesebb a szerződés szerinti bér, akkor nem javaslom, hogy a köztes időt betegállománnyal töltsük ki, mert ebben az esetben csak a 80%-os betegszabadságból lesz bérezett nap, ami ha alacsonyabb napi átlagban a minimálbér kétszeresénél, akkor két évig fog kevesebbet kapni annál, mint amit sima szabadsággal való kitöltésnél kaphatott volna. (Bruttó 140.000 fölött ennek nincs, vagy csak minimális jelentősége van, mert ennek a 80%-a is eléri a minimálbér kétszeresét.) Ha magas bérrel mégis betegállomány lesz, akkor a betegszabi után a táppénz alapja annyi lesz, mint a gyed alapja volt - felső határ nélkül és nem vonnak belőle nyugdíjjárulékot, úgyhogy nettóban mindenképpen több lesz a táppénz a mostani nettó gyednél. Gyed alatt szabadság - érdekes gondolat, de ebben nem tudok segíteni, csak el tudom mondani, hogy mit érdemes mérlegelni: magas bérnél: van-e annyival több a szabadságra járó bér a gyednél, mint amennyire hátrányos, ha értékes napok vesznek el. Gyednél alacsonyabb bérnél fel sem merül a kérdés, ott kifejezetten nem ajánlott egy ilyen megoldás. Szakbarbár 2005. 01. 12. 00:00

Fizetett szabadság a tgyás idejére és a gyed 1. évére jár, eszerint 2003.11.24-ig. Ha a gyermek utáni pótszabadságot nem veszed igénybe, akkor a 2002-es maradékhoz 2003-ban - időarányosan - 22 nap jön hozzá, így 29 nap halmozódott fel. De ha a pótszabadságot is kéred, akkor 2002-ban és 2003-ban is hozzájön ehhez még + 2-2 nap. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 12. 00:00

A tgyás és a gyed alapja csak az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. A gyes nem ilyen, úgyhogy nem számít bele, az ellátásokat csak a munkabér alapján fogják megállapítani. Bruttó 110.000 Ft-os átlagkeresetből családi kedvezmény nélkül nettó 72.000 Ft tgyás és 65.000 Ft körüli gyed várható, 2 gyerek utáni családi kedvezménnyel mindegyik +5.000 Ft. Szakbarbár 2005. 01. 12. 00:00

Nem kell visszamenni dolgozni (szabadságot kivenni), de vissza kell mondani a gyest, mert a kettő együtt nem megy, kivéve a gyes melletti munka alatt járó táppénzt, de itt nem erről van szó.A táppénzt a gyedhez beszámító átlagkereset alapján fogják megállapítani, mert ha valakinek azért nincs a jogosultság és az előző év eleje között 180 bérezett napja, mert ebben az időszakban tgyáson, gyeden volt, akkor a táppénz alapja az utolsó tb ellátás alapjával fog megegyezni. A táppénz nem befolyásolja a későbbi tgyást és gyedet, de egyes esetekben a táppénz előtt lévő betegszabadság kifejezetten káros is lehet ezeknek az összegére. Akkor van ez, ha a 80%-os betegszabadság kevesebb, mint a minimálbér kétszerese, kb. bruttó 140.000 alatt gyönyörűen le lehet rontani a betegszabadsággal 2 évnyi ellátást. Szakbarbár 2005. 01. 12. 00:00

Ez a dolog bizony így van, ahogy Te is tudod, logikát ne keress benne, arra meg végképp ne gondolj, hogy az igazságtalanság bárkit is érdekel. A társasági szerződés módosítás mindenestül kb. 2 havi minimálbér utáni járulékba kerül, ha nyugodtan akarsz aludni, akkor rászánsz ennyit, mert így biztos lehetsz benne, hogy nem akar majd az APEH mondjuk 36 havi járulékot megfizettetni. Csak az számít, ami a társasági szerződésben benne van, úgyhogy muszáj ezt módosítani. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 12. 00:00

Több éve folyamatos biztosítás és 2005 augusztusi szülés esetén a tgyás irányadó időszaka, amelyből az ellátás összegét kiszámítják, 2004.01.01-2004.12.31. Ez a hajó már elment, úgyhogy a tgyás annyi lesz, amennyi. (Nem lehet variálni még nem rendszeres jövedelmekkel, pl. jutalommal sem, mert az ilyen típusúak oda számítanak, ahol kifizették őket). Ha a gyed már 2006-ban indul, és ha a tgyást nem kezded meg pl. korábbi szülés miatt 2005.07.17-nél korábban, akkor 2006-ban fog kezdődni, szóval ebben az esetben ezt már a 2005.01.01-2005.12.31 között elért jövedelemből fogják számolni. Ezzel még lehet és érdemes is valamit kezdeni. Maximális gyedre viszont csak akkor van esély, ha legalább 180 bérezett napot tudsz produkálni, mert ennek hiányában ennél magasabb alappal is legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz az ellátás alapja. Legalább eddig érdemes lenne megemelni - ha kivitelezhető a dolog, tehát egy 114.000 körülire, a 2006-os maximális összeg és minimálbér ismrete nélkül konkrétabbat nem tudok mondani, de minél feljebb sikerül tornászni, annál jobb, mert a választások miatt egészen magas gyedmaximumot és minimálbért is el tudok képzelni. Munkáltatót mindenképpen informáljuk a terhességről, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye ezt kívánja, rizikója pedig nincs a dolognak (hacsak nem határozott idejű szerződés meghosszabbításáról van szó), mert az első perctől felmondási tilalom védi a kismamát. Ha apuka a mozgáskorlátozottság okán részesül bizonyos tb vagy szociális ellátásokban, akkor családi pótléknál együttélő szülőként is az egyedülállóknak járó, minimálisabban magasabb összeget lehet igényelni. Nem írnám le az összes ellátást, aminél ez így van, de ha mondasz egy konkrétat, arról megmondom, hogy ebbe a csoportba tartozik-e. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 11. 00:00

Kismama nyugodtan vállalkozhat, ha az egyéni vállalkozás feltételeinek egyébként megfelel (pl. cselekvőképes). A tgyás és a gyed két feltétele közül az egyikkel - a nehezebben teljesíthetővel - már rendelkezel, bőven lesz a szülést megelőző 2 évben 180 napi biztosítás. Elég, ha a másikra koncentrálsz: biztosításba kellene kerülni legalább a 8. hónap körül. Ehhez az egyéni vállalkozást nagyon nem javaslom, mert azzal pont meg lehet felezni azt, amit egyébként ebből a helyzetből ki lehet hozni. Célszerűbb lenne egy munkaviszony bruttó 115.000 Ft körüli bérrel. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 11. 00:00

Ha legalább 3 hónapon keresztül van a nagykorú gyermeknek legalább a minimálbért elérő jövedelme, akkor a 4. hónaptól nem jár (szünetel) a családi pótlék - feltéve, hogy a rendszeres jövedelem tényét bejelentik. A 23 éves korhatár nem változott, 2004.09.01-től ilyen formában van benne a jogszabályban (előtte folyamatosan nőtt a korhatár 23-ig) Részmunkaidősnek is ugyanannyi szabadság jár, mint a teljes munkaidősnek, csak pl. arra a 20 napra, amennyi jár neki, csak napi 4 órás bért fog kapni (ellentétben a teljes munkaidőssel, aki 20 nap szabadságra 20 napi 8 órás bért kap). Iskolarendszerű képzésben résztvevőnek tanulmányi szerződés hiányában is jár a szabadidő, ez a gyakorlatban fizetés nélküli szabadság kötelező engedélyezését jelenti. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 115. § (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. (2) A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. (4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani. (5) A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja. (6) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 11. 00:00

Ha 2006.01.01-nél hamarabb születne a baba, abban az esetben is fel lehet tornászni a tgyás összegét, mert a jogszabály szerencsére elég rugalmas. Ha aktuális lesz a dolog, akarom mondani a baba érkezése még idén, akkor írjál és megbeszéljük a részleteket. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 11. 00:00

A járadék lejárta után 180 nap álláskeresést ösztönző juttatásra (áöj) lesz jogosult, melynek folyósítása alatt biztosított. Ha közben szül, akkor az áöj a szüneteltetése mellett kérheti a tgyást és a gyedet, előbbit már a -28. naptól érdemes kérni, mert többszöröse az áöj-nek. A többszöröse egészen pontosan azt jelenti, hogy a járadék alapját képező átlagkereset (erről kellett kapni egy számítást a járadék igénylésekor), de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a tgyás és a gyed alapja. Szakbarbár 2005. 01. 11. 00:00

Ha egyetlen napi jövedelem sincs az irányadó időszakban (tgyásnál 2004.01.01-2005.07.10), akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a tgyás és a gyed alapja. Én is gyessel javaslom kitölteni a köztes időt, még ha ez átmenetileg kedvezőtlen is, eszedbe ne jusson táppénzre menni, mert akkor lenne néhány napi tényleges jövedelem a 115.000-nek a 80%-ával, és akkor ennek a 70%-a lenne a tgyás és a gyed, vagyis 2 évig innád a levét annak, hogy 2 hónapig többet (gyes helyett betegszabi és táppénz) kaptál. Esetleg még gyermekápolási táppénzzel lehet áthidalni azt a kis időt, ennél az első naptól táppénz jár, nincs járulékköteles betegszabi, amiből lehetne - alacsonyabb összegű - tgyást, gyedet megállapítani. Üdvözlettel: Szakbarbár 2005. 01. 11. 00:00