Minimálbérből mindig csak minimálbér utáni ellátás lesz, bár mindig vannak kiskapuk, amiket viszont nem lehet évekre előre tervezni. Konkrét szituációban valószínűleg tudok konkrét javaslatot mondani, de amíg a kistestvér nincs útban és a jövő évi törvénymódosításokról sem lehet tudni semmi biztosat, addig nem érdemes a kérdéssel foglalkozni. Amikor a cégek extraprofitja, a minimálbér és a feketén kifizetett összeg közötti járulékok elleni harcra buzdítom az érintetteket, akiken évente többszázezret, akár milliókat spórolnak a munkáltatók (és mindez abból a költségvetésből veszi el a pénzt, amiből az összes támogatás, fejlesztés, stb. van) akkor mindig megkapom, hogy a munkavállaló milyen kiszolgáltatott és hogy az elvei miatt nem halhat éhen a családja. Én ezt akkor sem fogom megérteni, mert úgy gondolom, hogy ez egy öngerjesztő folyamat, azzal, hogy valaki 14 évig adócsaláshoz asszisztál, ezt mintegy természetessé teszi a munkaadó számára, és amíg egyetlen ember is van, aki beletörődik ebbe ahelyett, hogy ki akarna lépni a mókuskerékből, hogy tenni akarna valamit, addig természetesen semmi nem fog változni. Ha mindenki nemet mondana a szürke foglalkoztatásra, akkor az ezt alkalmazó cég vagy megszűnne, és olyan cégek tudnának embereket alkalmazni, ahol nem csalnak adót, mert a kiesettek helyett a jogkövető cégeknek kellene többet termelni, szolgáltatni, vagy a szürkék fehéren működnének tovább, mert még így is hoznak annyi hasznot, hogy a tulajdonosnak megéri. Hiszem, hogy ez ennyire egyszerű, csak el kellene kezdeni és a piac megoldaná a többit. De amíg csak sopánkodunk és várjuk a sült galambot, addig nem változik semmi, senki helyett nem fogja más meglépni azt, amit kell. Szakbarbár 2004. 11. 04. 00:00

180 bérezett nap hiányában a táppénz a minimálbér 60%-a lesz, a tgyás és a gyed pedig a 2004.09.01-től a jogosultság kezdetéig elért tényleges kereset, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-a. (Itt csak annak kell/érdemes 180-nál több bérezett napod produkálni, ak a minimálbér kétszeresénél többre pályázik.) Minimálbér kétszeresénél kevesebbel teljesen mindegy, hogy 1 és 179 nap között mennyi bérezett nap van, úgyhogy bármikor megy is táppénzre, nem befolyásolja a majdani ellátások összegét. A táppénz nem járulékköteles jövedelem, úgyhogy nem számít bele a tgyáshoz, gyedhez vizsgált átlagkeresetbe, csak a táppénz előtti 80%-os betegszabadság viszi kissé lefelé az átlagot, de 5 nap időarányos betegszabadság mellett ennek nincs különösebb jelentősége. Látható, hogy a tgyás jóval több, ezért amilyen hamar csak lehet, érdemes megkezdeni a tgyást, erre legkorábban a szülés várható idejét megelőző 28. naptól van lehetőség. Szakbarbár 2004. 11. 03. 00:00

Fizetett szabadság a szülési szabadság és az ezt követő gyermeknevelés miatti fizetés nélküli szabadság első évére jár. Ha 2002.11.30-tól voltál tgyáson, akkor 2004.05.16-án telt le a gyed első éve és 2003-ra 22+4 nap, 2004-re pedig 23+4 napnak az időarányos része, 10 nap jár, vagyis összesen 36 nap szabadságod van. Ha ezt elkezded dec. 1-től kivenni, akkor 2005. január 19-ig szabin leszel, de erre az időre - mint munkában töltött időre - megint jár szabadság. A minimálbér kétszerese az a tgyásra és a gyedre vonatkozik, a táppénzednek a jelenleg hatályos Ebtv. 48.§ (5) bekezdés szerint annyi lenne az alapja, mint az utolsó ellátásé, a gyedé volt. De csak az alapja, mert a táppénznek nincs felső határa, ráadásul ebből nyugdíjjárulékot nem vonnak, úgyhogy nettóban mindenképpen több. Táppénzigényt határozattal lehet elutasítani akkor, ha jogszabályi feltétel hiánya miatt nem lehet a táppénzt megállapítani. Tehát ha leadod a táppénzes papírt, ami az igény előterjesztésének minősül és jogosult vagy rá, akkor fizetni fognak. Az más kérdés, hogy ha úgy gondolják, hogy anyagi és nem egészségügyi okból vagy táppénzen, és ezért vered őket költségekbe (betegszabi járulékostul, utána meg a táppénz 1/3-a), akkor 5.000 Ft-ért kérhetik a felülvizsgálatodat és itt akár visszamenőlegesen is keresőképesnek nyilváníthatnak. Előfordult már, hogy egy ilyen után fele-fele arányban fizettette vissza a pénztár a már kifizetett táppénzt az orvossal és a "beteggel" és - bár ilyet nem hallottam, de úgy gondolom, hogy - akár még egy rendkívüli felmondás is megalapzott lehet ezek után. A valóban keresőképteleneknek természetesen semmi félnivalójuk nincs. Szakbarbár 2004. 11. 02. 00:00

Kedves Ági! Nagymama csak gyest igényelhet az unoka 1 éves kora után, így még 2 évre elmehet gyesre. A gyes folyósítása nyugdíjjárulék levonása mellett szolgálati időnek minősül, amit Ön biztosan komolyan vesz és örül neki - a fiatal anyukák ezt nem szokták értékelni, pedig nagy és jó dolog, hogy így van. A gyes igénybevétele alatt a minimálbér utáni járulékfizetéstől is mentesül, de csak akkor, ha a társasági szerződést módosítják és a személyes közreműködését kiveszik belőle, ez ugyanis gyes alatt is megalapozza a járulékfizetést. Ez nagyon fontos, azok tudnának róla mesélni igazán, akik már többszázezres adóhiányról, bírságról, késedelmi pótlékról szóló határozatot kaptak, mert ezt elmulasztották meglépni a módosítást és most akarja behajtani az APEH a járulékokat rajtuk. A gyesigénylés technikai részével kapcsolatban felhívom a figyelmét rá, hogy apukának is le kell mondania írásban a gyesről az Ön javára, ha ezt nem tenné meg, akkor a gyámhatóság pótolja az ő nyilatkozatát. Üdvözlettel: Szakbarbár 2004. 10. 28. 00:00

A munkaviszony megszűnése után 90 naptári napit passzív jogon jogosult táppénzre. A táppénz összege a 2003.01.01-2003.12.31 közötti időszakban elért, 3%-os egészségbiztosítási járulékalapot képező átlagkereset 70%-a. Általában nem szeretek törvényt idézni, hanem inkább mondok egy hozzávetőleges összeget, hogy ennek kb. mennyinek kellene lennie, de az a többes jogviszony 2003-ban olyasmi, amibe most nem szeretnék belemenni. Arra viszont van ötletem, hogy miért kapott olyan keveset 16 napra. Valószínűleg a táppénzigényhez nem lettek benyújtva a 2003-as jövedelemigazolások és ezért amíg ezeket be nem szerzik, addig a minimálbér után állapítják meg a táppénzt és abból még adóelőleget is vonnak. Azt sem tartom kizártnak, hogy a már emlegetett többes jogviszony kavar be, ha a tb kiskönyben volt két átfedéses időszak (egyszerre két munkaviszonyban is biztosított), az elképzelhető, hogy felkelti az ügyintéző figyelmét és lelevelezi a volt munkáltatókkal, hogy valóban fennállt-e a biztosítás mindenhol. A 3. tippem, hogy talán nem aug. 21-től vagy nem szept. 5-ig volt az a táppénz, amit már megkapott, hanem egy rövidebb időszakra. De ezek csak tippek, biztosat az Egészségbiztosítási Pénztárban tudnak mondani. Én innen csak azt tudom mondani, hogy egészen biztosan valami átmeneti és orvosolható probléma miatt kap most ilyen keveset. Ha a passzív táppénz folyósítása alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül, akkor jogosult lesz tgyásra. Ha idén indul a tgyás, akkor a 2003-as, ha jövőre, akkor a 2004-es jövedelem lesz az alapja. Én nem pályáznék a 28 napon belüli szülésre akkor sem, ha a dolgok jelenlegi állása szerint belefér (nem írta, mikorra várja a babát, így csak találgatni tudok abból, hogy tavasszal derült ki a terhesség), hanem a passzív táppénz lejártát követő naptól munkanélküli járadékot igényelnék. Ezzel ugyanis nemcsak azt a tgyás van bebiztosítva, ami még lehet, hogy enélkül is járna, hanem a gyed is, amire enélkül nincs esélye. Aki a járadék folyósítása alatt szül, az mindkét ellátásra jogosult ugyanolyan feltételekkel és összegben, mint a munkaviszonyban állók (csak akkor van különbség, ha nem lenne figyelembevehető jövedelem), csak szüneteltetni kell hozzá a járadékot. Ráadásul a szünetelés melletti tgyás, gyed, gyes alatt is megmarad a biztosítás és ez nagyon nagy dolog ha arra gondolunk, hogy így esetleges további babák utáni ellátások feltételeinek is meg fog felelni. Úgyhogy mindenképpen meg kell igényelni a járadékot, ha beleszül a passzív táppénzbe, akkor csak a tgyás lejárta után, ha a táppénz vége és a szülés között van egy kis szünet, akkor pedig a passzív táppénz lejárta után azonnal. Üdvözlettel: Szakbarbár 2004. 10. 24. 00:00

Ha a második gyeremek a gyes alatt születik és egyetlen napra sem megy vissza közben dolgozni, akkor a tgyás és a gyed alapja a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a jogosultság megnyílásakor érvényes minimálbér kétszerese lesz. Ha hamar jön a kistesó, akkor ez tűnik a legesélyesebbnek, de azért elmondom a többi variációt is. Ha 1-179 napot dolgozna a két gyermek között, akkor az ebben az időszakban elért kereset, de szintén legfeljebb a minimálbér kétszerese fogja az ellátások alapját képezni. Ha 180 napot vagy annál többet dolgozna közöttük, akkor ennek az időszaknak (vagy előző év, ha ott van meg a 180 nap, vagy az utolsó 180 nap, ha két évből vagy csak a tárgyévből jön össze) az átlagkeresete után a tgyást felső határ nélkül kaphatja, gyedből pedig a maximálisra is pályázhatna - feltéve, hogy a jövedelme megengedi. És feltéve természetesen, hogy a jogszabály még akkor is így fog szólni. Szakbarbár 2004. 10. 18. 00:00

Kedves Mária! Jól értelmezi, a 6 és 12 év között gyermeket nevelő egyedülálló szülő egymaga kétszer annyit lehet gyápon, mint ugyanolyan korú gyermek mindkét szülője együtt. Nem csak ön keresi hiába ebben a logikát. Szakbarbár 2004. 10. 18. 00:00

Kedves Jubi! Miért jó az neked, hogy hamarabb kirúgatod magad? A gyes végéig + 30 napig felmondási védelmed van. Csak a munkáltató részéről történő rendkívüli, és a munkavállaló részéről történő rendes felmondást szankcionálja a jogszabály 3 hónap "büntetéssel", vagyis hogy a regisztráció után csak ennyivel kezdődhet meg a járadékfolyósítás, azokban az esetekben, amiket említettél, a jelentkezés napját követő naptól jogosult vagy járadékra, az utóbbi 4 évben munkaviszonyban töltött időtartam után 5 naponként 1 napra, de legfeljebb 270 naptári napra. Ha sanszos egy kistesó, akkor a munkaviszony megszűnése után először igényelj néhány napra munkanélküli járadékot, aztán ezt szüneteltetve igényeld meg a gyest. Így a gyes alatt végig biztosított maradsz, ami jól jöhet még egy esetleges másik baba utáni tgyásnál és gyednél, mert így a gyes beleszámít az előzetes biztosítási időbe, ha nem a járadék szüneteltetése mellett kapod, akkor meg nem. Szakbarbár 2004. 10. 15. 00:00

Kedves 3 gyermekes Anyuka! Két dologra tudok gondolni, hogy mi történhetett. Nem lehet, hogy ketteskével azért kaptál többet, mert az alapbérednél több volt a fizetésed bizonyos extrákkal? Mert amíg az utána járó ellátásoknál ezeket is beszámították, a mostani ellátásokhoz csak az alapbéredet veszik figyelembe,0 napi jövedelemmel ugyanis a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap. Ezen kívül meg lehetne még nézni, hogy a tgyáshoz leadott fogalkoztatói igazoláson bejelölte-e a cég, hogy adójóváírást és/vagy családi kedvezményt kérsz. Ha írsz konkrét dátumokat és összegeket, akkor konkrétabbat tudok mondani. Szakbarbár 2004. 10. 14. 00:00

A jogszabály nagyon szigorú a méltányosságnál, egyáltalán nem arról van szó, hogy szociális alapon döntenének. Illetve ilyen szempont csak akkor jön be, ha a méltányosság feltételeinek egyáltalán megfelel az igénylő. Méltányosságból annak engedélyezhető a tgyás és a gyed, aki biztosított, de a 180 napi előzetes biztosítási idejéből valamennyi hiányzik. Te nem vagy biztosított, innentől kezdve a többi mindegy. Csak az alanyi jogon járó gyesre leszel jogosult, ami most nettó 21.228 Ft. Szakbarbár 2004. 10. 07. 00:00

Be kell hogy valljam, ilyen mélységben csak a tb ellátásokban vagyok otthon,a családtámogatási ellátásokban nem. A logika keresése nélkül csupán a jogszabály szövegére hagyatkozva és ezt megspékelve néhány továbbképzésen hallott információval, úgy gondolom, hogy a kifizetőhely helyesen járt el,amikor júliusra és augusztusra csak a a BME-en tanuló gyermeket számította be a gyermekszáma az 1 jogosító (10. osztályos) gyermek mellé. A Cstv. egész egyszerűen nem kezeli azokat, akik középiskola után felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, csak arra van szabály, amikor érettségi után középfokon tanul tovább és amikor két főiskolai, egyetemi félév között áll valaki és szeptemberben hozza az igazolást, hogy folytatta. Létezik egy ilyen szabály: "Vhr. 13. § Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag családi pótlékot kell megállapítani.", de itt csak tanulói jogviszony van,ami középiskolásoknál értelmezhető, egyetemen, főiskolán ugyanis hallgatói jogviszony van. Úgyhogy én is úgy tudom, hogy aki két iskolatípus között "lóg", az a nyári hónapokban mégcsak nem is számít be a gyermekszámba. Úgy gondolom, nem ez volt a jogalkotó célja, de nem ez az egyetlen joghézag a törvényben, én az akkreditált felsőfokú szakképzésben tanulók közötti indokolatlan megkülönböztetés miatt próbálok harcolni kb. 2 éve. Szakbarbár 2004. 10. 06. 00:00

Táppénz, szülési szabadság (amire a tgyás jár), az ezt követő fizetés nélküli szabadság a baba 3 éves koráig (amire a gyed és a gyes jár) és a munkába visszatérés utáni 30 nap alatt végig felmondási tilalom van, rendes felmondással nem szűntetheti meg a munkaviszont a munkáltató, ha mégis próbálkozna, azonnal bírósághoz, de legalábbis ügyvédhez kell fordulni. A határozott idejű szerződés viszont lejárhat a táppénz alatt is és ha van indoka, rendkívüli felmondással élhet a munkáltató, de ilyet csak nagyon szélsőséges esetben tudok elképzelni, pl. ha valaki már hetek óta nem tájékoztatja arról az orvosi igazolások küldésével, hogy keresőképtelen. Ha akármi miatt mégis megszűnne a munkaviszony, passzív táppénzen 90 napot lehet lenni. Tgyás akkor jár, ha legalább az első napján még biztosított vagy, illetve ha a biztosítás (munkaviszony) megszűnését követő 42 napon belül szülsz vagy 42 napon túl, de a passzív táppénz végéhez képest 28 napon belül. Gyed viszont csak akkor jár, ha legalább a tgyás első napján még volt munkaviszony vagy a tgyás után megint biztosításba kerülsz, ezt legegyszerűbben úgy lehet megoldani, hogy a tgyás után beiktatsz néhány nap munkanélküli járadékot, aminek a szünetelése alatt utána lehet gyedet igényelni. A tgyás, gyed, ha megmarad a biztosítás vagy a fentiek miatt mégis jogosult leszel rá, akkor nagy valószínűséggel a megállapítás előtti év minimálbérének a 70%-a lesz, 2005-ös szülésnél ez nettó kb. 37.000 tgyás és 34.000 gyed. Ha minden kötél szakad, akkor az alanyi jogon járó gyest mindenképpen igényelheted, ennek az összege idén nettó 21.228 Ft. Szakbarbár 2004. 10. 06. 00:00

Tgyás valószínűleg június 19-ig járt, június 20-tól gyedre vagy jogosult. Emiatt tgyást többet nem fogsz kapni, a - járuléklevonás miatt - valamivel kevesebb gyedet viszont fogják küldeni június 20-ig visszamenőleg, ha a hiánypótlásként megküldött papír eljut hozzájuk és foglalkoznak is vele. Ha többször küldtek már levelet a hiánypótlásról, akkor lehet, hogy nem kapták meg amit küldtél, hívd fel őket vagy küldd el mégegyszer - ajánlva. Aki magánnyugdíjpénztár tagja, annak a belépési okiratára szüksége van a folyósítónak, hogy tudja, hova vallja be és utalja a 8% tagdíjat, amit levont a gyedből, ezért fontos, hogy lássák, hol vagy tag. Amíg nem tudják, addig nem tudják számfejteni az ellátást. Szakbarbár 2004. 09. 29. 00:00

Azért nem lehet találni semmilyen utalást sem jogszabályváltozásról, mert ilyen nincs. Felsőoktatási intézményben tanuló után továbbra sem jár, akárki és akárhol mondta is az ellenkezőjét. Megkerestem a cikket, láttam benne, hogy a 23 éves korhatárral hozták összefüggésbe. Szeptember 1-től valóban módosult valami, amiben a 23 éves kor szerepel, de csak középfokú oktatási intézményben tanulókra vonatkozik, akinél a korhatárt kb. 2 éve elkezdték lépcsőzetesen kitólni és ez most elérte a 23 évet. Nem hiszem, hogy sokan lennének azok, akik 23 évesen még ötödéven vagy középfokú szakképzésben tanulnak, én inkább a nesze semmi, fogd meg jól kategóriába sorolom ezt az intézkedést. Azt sem hiszem, hogy egy hozzáértő szakember akkora butaságot mondott volna, mint ami a cikkben megjelent ("Míg korábban abban az esetben sem járt családi pótlék a 18 év fölötti eltartott után, ha valamely egyetem vagy főiskola hallgatójaként saját keresettel nem rendelkezett, 2004. szeptember elsejétől aki tanul, 23 éves koráig jogosult a pótlékra."), feltételezem, hogy csak az újságíró értett vagy írt el valamit. A főiskolás gyerek csak a gyerekszámba számít bele (de ez sem újdonság), ami azért egy jó dolog, mert így a 2 kisebb után fejenként annyi családi pótlék jár és annyi adókedvezmény érvényesíthető, mint amennyi fejenként a 3 jogosító gyereket nevelőknél. Családi pótléknál nem nagy a különbség, de 2*4.000 Ft adókedvezmény helyett 2*10.000-et kapni, az azért jó dolog - ha ki lehet használni. Szakbarbár 2004. 09. 29. 00:00

Előszöris köszönöm, hogy ilyen részletesen megírtál mindent, ritka, hogy ennyire pontosan minden benne van a kérdésben, ezzel nagyon megkönnyíted a dolgomat. Járadékot kapó munkanélküliként jogosult is leszel a biztosítottaknak járó ellátásokra, ahogyan azt Te is írtad, a tgyás-gyed-gyes sorrend hozza a legtöbb pénzt a konyára. Ha végig munkanélküli maradsz és a jogszabály sem változik, akkor a tgyás és a gyed alapja a 2005-ben érvényes minimálbér lesz, mivel az irányadó időszakban nem lesz 180 bérezett nap, amennyi van, abban viszont a minimálbér kétszeresénél több az átlagkereset. A maximális gyedhez, ami idén bruttó 83.000 Ft, legalább 180 bérezett nap kellene, ezért ezt nem kaphatod. A mostani minimálbér mellett bruttó 106.000-nek a 70%-a lenne a bruttó tgyás és gyed. Szakbarbár 2004. 09. 27. 00:00

A táppénz, tgyás és a gyed 1. évére jár a fizetett szabadság, tehát egészen 2004.02.10-ig. Ez 42 napot jelent, Mt. hatálya alatti munkavállalónál, akinek nincs szabadságra vonatkozó külön megállapodása a munkáltatóval és kollektív szerződés sem rendelkezik róla. Ha apuka nem vette igénybe a gyerek utáni pótszabadságot, akkor még +5 nap van. Október 1-i munkábaállás esetén pedig megint jár a szabadság okt.1-dec.31-re, úgyhogy a felhalmozódotton túl még további 5 (gyerek utáni pótszabival 6) nappal lehet gazdálkodni. Szakbarbár 2004. 09. 27. 00:00

A betegszabadságra a betegszabadság idején érvényes távolléti díj (ez egyműszak esetén és ha tavaly nem voltak túlórák, akkor az alapbérrel egyezik meg) 80%-a jár. A táppénz pedig a tavalyi átlagkereset 70%-a, ha van tavaly folyamatos biztosításból legalább 180 bérezett nap. Szakbarbár 2004. 09. 27. 00:00

Kedves Anyuka! Engedje meg, hogy először ne a feltett kérdésekre válaszoljak, mert úgy látom, hogy van itt ezeknél egy problémásabb dolog is. Hacsak nem gyermekápolási táppénzen van, akkor nagyon rossz ötlet volt betegállománnyal megszakítani a gyest. Néhány hónapig többet kap a gyesnél, de utána 2 évig jóval kevesebbje lesz emiatt. Önamgában a táppénz nem befolyásolja a tgyás és a gyed összegét,mert ezeket csak a járulékköteles jövedelemből számítják, a táppénz pedig nem az. Viszont a betegszabadságból, ami a táppénz előtt van,fizetünk egészségbiztosítási járulékot, ezért ha az irányadó időszakban van néhány bérezett nap, akkor annak alapján fogják megállapítani a tgyást és a gyedet. Miért baj ez? Mert arra a néhány bérezett napra 80%-os távolléti díjat kapott, ezért a későbbi ellátás a 80%-nak lesz a 70%-a, vagyis az alapbérének az 56%-a lesz. Ha a fizetés 80%-a több, a minimálbér kétszeresénél, akkor ezzel nincs semmi baj, de ha kevesebb, és Önnél ez a helyzet, akkor hosszú távon nagyon kedvezőtlen csak betegszabadságból, 80%-kal bérezett napot produkálni. Emiatt most 2 évig kb. havi bruttó 11.000 Ft-tal kevesebb tgyás és gyed várható (81.000*0,7)-(81.000*0,8*0,7). Ha nem ment volna táppénzre, hanem végig gyesen marad vagy visszamondja és a felhalmozódott szabadságát fogyasztja, akkor a 100%-os bérének a 70%-a lett volna a tgyás és a gyed. Én az Ön helyében igyekeznék feltornázni 100%-os szabadságokkal az átlagkeresetet. Ha akadályoztatva van abban, hogy a munkáltató kiadja a szabadságot, és a gyermeknevelés akadályoztatásnak minősül, akkor nem évül el a szabadság, hanem akkor fogják kiadni az akár 9. éve halmozódó napokat, amikor az akadályoztatás elmúlik, vagyis már nincs gyesen egyetlen gyermekkel sem. A táppénzét nem a minimálbér után kell megállapítani, kivéve ha 2001-ben a mostani minimálbérnél kevesebb lett volna az átlagkeresete. Valóban van olyan szakasz az Ebtv-ben, a 48. § (4) bekezdés, ami az irányadó időszakban 180 bérezett nap hiányában azt mondja, hogy a minimálbér alapulvételével kell megállapítani a táppénzt, de Önre nem ez vonatkozik, hanem a 48. § (5) bekezdés, mert gyed miatt nincs meg a 180 napja. 2004. augusztusában kezdődő táppénznél az irányadó időszak 2003.01.01-2004.08.?? (utolsó betegszabadságos nap). Ebben a kb. 19,5 hónapnyi időszakban van kb. 5 hónap gyes, kb. 1-3 hét betegszabadság (attól függően, hogy arányosították-e a betegszabadságos napokat), a maradék 14,5 hónap pedig gyed. A jogszabály pedig azt mondja, hogy ha azért nincsen 180 bérezett napja, mert tgyáson, gyeden, táppénzen volt (ha nem ezeken lett volna, akkor most meglenne a 180), akkor - ha ez a minimálbérnél kedvezőbb - az utolsó tb ellátás alapjával fog megegyezni a táppénz alapja. Az utolsó ellátás a gyed, ezt még a 2001-es béréből számolták, úgyhogy hacsak ez nem kevesebb a mostani minimálbérnél, akkor a táppénzét a gyedhez beszámító átlagkereset után kellene megállapítani. Ez - mivel a maximális gyedbe valószűleg bőven belefért - azt jelenti, hogy bruttóban ugyanannyi a táppénz, mint a gyed, de nettóban 8,5%-kal több, mert abból nem vonnak nyugdíjjárulékot. Kb. 3 éves a 48.§ (5) bekezdés, de még mindig vannak kifizetőhelyek, akik rosszul értelmezik. Ha a TÁH is ilyen lenne, amit szeretnék nem így hinni, akkor az egészségbiztosítási pénztárnak kell írni, aki soron kívüli célellenőrzést tart. A napokban beszéltem egy ugyanilyen helyzetben lévő anyukával, aki a tanácsomra így tett, 3 hét alatt lezajlott a levelezés és az ellenőrzés, hatszámjegyű pótutalásra utasította a pénztár a kifizetőhelyet. Szakbarbár 2004. 09. 22. 00:00

Január 1-től 3 variáció közül azt választhatod, amelyik a szimpatikusabb. Akár az egész évi szabadságodat is kiveheted, mert a teljes 2005-ös évre járni fog és ha a munkáltató is kiadja, akkor ezt az év elejétől egyben is felhasználhatod. A szülési szabadságot is igénybeveheted a szülés várható időpontja előtti 28. naptól. Ha az orvos keresőképtelennek talál - és 9. hónapos anyukát a hideg, csúszós télben szerintem kivétel nélkül mindenki annak talál - akkor betegszabadságon, majd ennek lejártát követően (ha még addig nem születik meg a baba) táppénzen is lehetsz. Én a helyedben a szabadságot nem használnám fel, mert ha bentmarad, akkor a következő évben már csak időarányosan járóval együtt (a tgyás és a gyed 1. évére jár szabadság) halmozódik és majd kiadják, sőt az akkori béreddel fizetik, ha visszamész dolgozni, ezzel meghosszabbíthatod az otthon töltött időt. Ha nem vennének vissza, akkor meg pénzben megváltják. Hogy tgyásra vagy táppénzre érdemes-e menni, az attól függ, hogy mennyi a fizetésed, sőt, a tgyás megkezdésének időpontja, ami esetedben lehet akár 2004 is, az pedig attól függ, hogy a 2003-as vagy a 2004-es fizetésed volt a jobb. Ha ezeket megírod, akkor szívesen segítek eldönteni, hogy - ha csak az anyagiakat nézzük - akkor melyik a legjobb választás. A családi kedvezmény alapesetben annak jár, akinek a családi pótlékot igényelte. Ha nem így szeretnétek, annak sincs semmi akadálya, csak akkor egy nyilatkozatot kell kitölteni, amely az apeh.hu-n megtalálható és ezt mindkét munkáltatónak oda kell adni (sőt egymás felé is igazolják, hogy ki veszi és ki nem veszi igénybe). Ezt a nyilatkozatot év közben is be lehet adni, sőt akárhányszor lehet módosítani is. Szakbarbár 2004. 09. 20. 00:00

Ha a családi pótlékot a munkahelyedről kapod, akkor ott van családtámogatási kifizetőhely. Márpedig minden családtámogatási kifizetőhely tb kifizetőhely is (fordítva már nem igaz) és a gyedet tb kifizetőhelyen kell igényelni, ha van. Feltételzem, hogy a gyed két feltételének megfelelsz, tehát van 2002.09.30-2004.09.30 között 180 napi biztosításod és 10.01-én is biztosításban állsz. Ha ez így van, akkor jogosult vagy a gyedre, ehhez előszöris írj kérelmet, hogy fizetés nélküli szabadságra akarsz menni, mert otthon neveled a gyermeket és erre gyedet igényelsz. Erre kötelezően azt kell visszaírni, hogy megadják. Közben szerezzétek be az igazolást a feleséged kifizetőhelyéről vagy ha az nincs, akkor az egészségbiztosítási pénztártól, arról, hogy lemondta a gyedet. Utána ezekkel a papírral sétálj be a tb ügyintézőhöz és kérjél tőle gyedhez igénybejelentőt. Fog adni egy 4 oldalas kék színű nyomtatványt, azt töltsd ki. A többi az ő dolga. Ha tavaly van folyamatos biztosításból származó legalább 180 napi jövedelmed, akkor a tavalyi átlagkereseted 70%-a, de legfeljebb havi bruttó 83.000 Ft lesz a gyed. Ha tavaly nincs, akkor az igénylés előtti 180 napban elért jövedelmet veszik alapul. Ha nincs folyamatos biztosításból sehogysem 180 napod, akkor a kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a gyed alapja. Miért kellene a MÁK-tól igényelni a családi pótlékot? Az adókedvezményhez meg nincs is semmi köze a MÁK-nak. Csak nem azért kérdezed ezeket, mert esetleg 09.30-ával megszűnik a munkavisznyod? Mert akkor 10.01-től nem tudsz igényelni, mert nem leszel biztosított. Ebben az esetben a feleséged 09.29-ig kérje, Te pedig 09.30-tól. Arra a napra nem fog járni, mert még munkabérben részesülsz, de a jogosultságot aktív biztosítottként kezded és így végig jár majd. Ha ez lenne a helyzet, mármint hogy megszűnik a munkaviszony, akkor családi pótlékkal tényleg át kell menni a MÁK-hoz, fognak hozzá adni egy papírt, amikor kilépsz, azt kell vinni, az adókedvezményt meg továbbra is igénybe lehet venni, csak nyilatkozni kell róla ott, ahonnan pénzed van. Ha ez a jövedelem a passzív (munkaviszony utáni) gyed, akkor az igénybejelentőn kell hozzá nyilatkozni. Szakbarbár 2004. 09. 20. 00:00